← Magyarország

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumia

Röviden

Ez a rendelet a környezetvédelmi termékdíj alóli mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeit szabályozza. Célja, hogy meghatározza, mikor és hogyan lehet mentesülni a termékdíj fizetése alól, illetve mikor lehet azt visszaigényelni vagy átvállalni.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 21. § (2)—(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A termékdíj-mentesség általános szabályai 1. § (1) Termékdíj alóli mentességet (a továbbiakban: mentesség) a Kt. 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezett, valamint a Kt. 2. § (2) bekezdésében meghatározott másodlagos kötelezett (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerezhet az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén. (2) A mentességhez szükséges kötelező hasznosítási arány mértékét és a mentesség meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) Mentességet szerezhet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.) 6. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. E mentesség a kötelezettet azonban nem mentesíti a bejelentkezési, nyilvántartási és beszámolási kötelezettsége alól. 2. § (1) A mentesség megállapítása a kötelezett kérelmére történik. (2) A mentességre vonatkozó kérelmet — hasznosítást koordináló szervezet kivételével — a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, 2003. évre vonatkozóan e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a tárgyév során lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez (a továbbiakban: fel ügyelőség). A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét e rendelet, illetve csomagolás esetén a Cskr. szerinti nyilvántartási kérelemmel együtt a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyújtja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható. (3) A kérelmet — a hasznosítást koordináló szervezet kivételével — a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a felügyelőség, illetve a Főfelügyelőség a kötelezett rendelkezésére bocsátja. (4) A kérelem elbírálására legkésőbb a benyújtást követő negyedév végéig kerül sor. A hasznosítást koordináló szervezetek kérelméről a Főfelügyelőség, a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt. (5) A felügyelőség, illetve a Főfelügyelőség a (3) bekezdés szerinti, nem megfelelően kitöltött formanyomtatványt hiánypótlásra a kötelezettnek 15 napon belül visszaküldi. Ilyen esetekben a hiánypótlás teljesítésének napját kell a benyújtás napjának tekinteni. (6) A felügyelőség a tartalmi és formai előírásoknak megfelelő kérelmeket szakmai véleményével együtt 30 napon belül megküldi a Főfelügyelőségnek. 3. § (1) A mentességre való jogosultságot — amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik — a Főfelügyelőség határozatban állapítja meg, melyben a kötelezett által teljesítendő hasznosítási arányt is meghatározza. (2) Az 1. § (3) bekezdése szerinti mentességre való jogosultságot a felügyelőség határozatban állapítja meg. (3) A kötelezett, import esetén a vámhatóság a termékdíj-fizetési kötelezettségből levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, de legfeljebb a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától a mentesség időszakában a hasznosított termékdíjköteles termékből képződött hulladékmennyiségre jutó, e rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét. 4. § Mentességet nem lehet igénybe venni, a) ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak; b) azon hulladékmennyiség után, amely a gyűjtési vagy hasznosítói rendszeres támogatásba beszámításra került. 5. § (1) A mentességet vissza kell vonni — figyelemmel a 24. § (7) bekezdésében foglaltakra — a mentességre vonatkozó jogszabályok vagy az engedélyben foglaltak lényeges megsértése — a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével — esetén. (2) Az engedély visszavonásától számított 45 napon belül az elsődleges kötelezett a) bemutatja a felügyelőségnek aa) a mentesség feltételeinek fennállását igazoló doku mentumokat, vagy ab) más hasznosítást koordináló szervezettel a mentes ség teljes időszakára vállalt, elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy b) befizeti a hasznosított mennyiség és az előírt hasznosítási arány alapján kiszámított mennyiség közötti különbözetre a mentesség visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben mindazt a termékdíjat, amelyet korábban nem fizetett meg. (3) A hasznosítást koordináló szervezet, mint másodlagos kötelezett mentességének visszavonása esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség — az átvállalás esetének kivételével — az elsődleges kötelezettet terheli. (4) A koordináló szervezet a mentességének visszavonását kimondó jogerős határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles az átvállalási szerződéseivel érintett elsődleges kötelezetteket értesíteni a mentesség megszűnéséről. 6. § (1) A Főfelügyelőség a kiadott mentességi engedélyekről, valamint a visszavont mentességi engedélyekről tájékoztatót tesz közzé a Minisztérium hivatalos lapjában, továbbá a határozatok másolatát megküldi: a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának, b) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, c) a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti keze lésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végző szervnek, d) a felügyelőségnek. (2) A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási kötelezettség teljesítését a Főfelügyelőség az illetékes felügyelőségek bevonásával ellenőrzi. (3) Az ellenőrzés lehet helyszíni ellenőrzés is, amelynek során a külön jogszabályban1 meghatározott nyilvántartá sok bemutatása kötelező. A nyilvántartások bemutatásának megtagadása, illetve nem a külön jogszabálynak1 megfelelő vezetése esetén a mentességi engedély visszavonható, ezek ismétlődése esetén visszavonandó. 7. § (1) A hasznosítást koordináló szervezetek a termékdíj mentesség elérése érdekében átvállalhatják a hasznosítási kötelezettséget, valamint a Kt.-ben és külön jogszabályban az ehhez kapcsolódó egyéb kötelezettségeket. A mentességen túl fennmaradó termékdíj-fizetési kötelezettséget, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik az elsődleges kötelezettnek kell teljesítenie. (2) A külön jogszabályban1 meghatározott védjegyhasználati szerződés és e rendeletben foglalt mentesség esetén, a kötelezettnek a mentességen túl fennmaradó termékdíjfizetési kötelezettségének a 75%-át kell megfizetnie. A termékdíj visszaigénylés általános szabályai 8. § (1) A termékdíjat visszaigényelni a Kt. által meghatározott esetekben lehet. (2) A termékdíj visszaigénylési kérelmet negyedévente a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, külön jogszabályban 1 meghatározott tartalommal kell benyújtani a felügyelőséghez. (3) A visszaigénylési kérelem benyújtására a jogosultság keletkezésétől számított egy év áll rendelkezésre. (4) A kérelmek alapján a felügyelőség köteles ellenőrizni a visszaigénylés jogosultságát. A tartalmi szempontból nem megfelelő kérelmeket a felügyelőségnek a beérkezéstől számított 15 napon belül hiánypótlásra vissza kell adnia. A visszaigénylés jogosultságát legkésőbb annak kézhezvételétől számított 45 napon belül a felügyelőség határozatban állapítja meg. A határozatot annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküldi a Kac. kezelését végző szervnek. (5) A Kac. kezelését végző szerv a határozat kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül a jogszerűen visszaigényelt összeget átutalja. Amennyiben e kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy az átutalást a visszaigényelt termékdíjnak a mindenkori jegybanki alapkamattal megnövelt mértékben köteles teljesíteni. (6) Amennyiben a visszaigénylő a visszaigénylést megalapozó külön jogszabályban1 meghatározott, az adatok ellenőrizhetősége érdekében szükséges nyilvántartások vezetéséről nem gondoskodik, akkor az általa — megfelelő nyilvántartásokkal nem alátámasztott — visszaigényelt és kifizetett termékdíjat a mindenkori termékdíj kétszeresével növelt mértékben köteles megfizetni. 1 A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet. A termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználásával kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai 9. § (1) Visszaigényelhető a termékdíj a) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználása, valamint b) a nem termékdíjköteles gyógyszeripari és polisztirol termékek, környezetbarát védjeggyel rendelkező növényvédő szer gyártásához fehérolaj felhasználása esetén. (2) A visszaigénylés mértéke a gyártó vagy importáló által az árban felszámított és a külön jogszabály1 szerint kiállított számlán feltüntetett és megfizetett termékdíj, vagy saját behozatal esetén a vámhatározatban megállapított és beszedett termékdíj. A kenőolajokkal kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai 10. § (1) A kenőolajok után fizetett termékdíjnak a 3. számú melléklet szerint meghatározott mértékét a kötelezett igényelheti vissza. (2) A visszaigénylés alapja a tárgynegyedévben hasznosításra átadott, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. (3) A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített nagysága nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített nagyságát. 11. § A termékdíj nem igényelhető vissza azon kenőolajmennyiség után, amelyből keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosítására rendszeres támogatást állapítottak meg. A hígítókkal és oldószerekkel kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai 12. § (1) A Kt. 19/B. § (3) bekezdése alapján a szerves-vegyipari gyártó visszaigényelheti a megfizetett termékdíjat a hígítók és oldószerek befizetett termékdíjának azon része után, amely a technológiai folyamat végén nem jelenik meg a termékben. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerves-vegyipari gyártók a 4. számú mellékletben TEÁOR számokkal felsorolt szerves-vegyipari technológiák felelős üzemeltetője. (3) A visszaigénylés alapja a tárgynegyedévben az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő hígítók és oldószerek mennyisége. 13. § (1) Az oldószer keverékek esetében, ha a közvetlen anyagként felhasznált termék után a termékdíj számlával igazoltan megfizetésre került, akkor az oldószer keverék előállító kötelezett a Kt. 5/B. § alapján visszaigényelheti a közvetlen anyagként felhasznált termék után befizetett termékdíjat. (2) Az oldószer keverékek esetében a termékdíjat, az oldószer keverék összetevőire külön-külön, az azokra vonatkozó termékdíj figyelembevételével kell megállapítani, és ezek összegét kell megfizetni. (3) Külföldről behozott a Kt. 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti hígító és oldószer esetében a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált vizsgáló laboratórium által kiállított a termékre vonatkozó minőségi bizonyítvánnyal kell igazolni — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — a hígító és oldószer tartalmat és annak összetételét. Az egy évnél nem korábban kiállított minőségi bizonyítványt termékfajtánként a vámkezelés során kell bemutatni. (4) Ha az importáló kötelezett tevékenységét az irányadó referenciaszabványok2 alapján végzi és Magyarországon hasonló referenciájú gyártókapacitással rendelkezik akkor, a hígító és oldószer tartalmának és összetételének megállapítása, a kötelezettnek a referenciaszabványaiban meghatározott dokumentációja alapján kiállított és a vámkezelés során bemutatott nyilatkozata alapján történik. (5) A (3) bekezdésben meghatározott minőségi bizonyítvány hiányában a vámkezelés során a Kt. 7. számú mellékletében meghatározott a termék környezeti jellemzőitől függő korrekciós tényező (s) értéke mindig 1. 2 ISO 9000 és ISO 14000. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása 14. § (1) A Kt. 2. § (2) bekezdése szerinti, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés — a hígítók és oldószerek kivételével — akkor köthető, ha a) az első vevő a termékdíjköteles terméket exportálja, vagy b) kenőolajok, reklámhordozó papírok és csomagolás esetén bérgyártásra kerül sor, vagy c) a kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíj-mentességet szerez. (2) A szerződés az adott év december 31-éig, hasznosítást koordináló szervezetek esetén következő év december 31-éig érvényes. (3) A szerződésnek tartalmaznia kell: a) az elsődleges és a másodlagos kötelezett külön jog szabály1 szerinti adatait, b) a termék vámtarifaszámát, KT kódját (csomagolás esetén csak a KT kódot) és az exportértékesítéssel, a bérgyártással, illetve hasznosítással érintett mennyiségét, c) az átvállalás időszakának pontos meghatározását, d) továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a tervezett hasznosítás módját és technológiáját. (4) A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés érvényességéhez a Kac. kezelését végző szerv jóváhagyása szükséges. (5) Működő kötelezett a (4) bekezdés szerinti szerződését a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be, amelyet a Kac. kezelését végző szerv a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig hagy jóvá. (6) A (4) bekezdés szerinti szerződést a Kac. kezelését végző szerv a (4) bekezdés szerinti szerződés tárgyévi benyújtását követő 30 napon belül hagyja jóvá, a) ha a kötelezett az adott év január 1-je után alakult, és a kérelem benyújtásakor kevesebb, mint egy éve működik, b) ha a kötelezett e rendelet hatálybalépésével kerül kötelezetti körbe, c) a kötelezett és a hasznosítást koordináló szervezet közötti, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó első szerződés esetén, d) a hasznosítást koordináló szervezet termékdíj-mentességi engedélyének visszavonásából következően érvényét vesztett átvállalási szerződés esetén, az elsődleges kötelezett más hasznosítást koordináló szervezettel kötött első átvállalási szerződésekor. (7) A Kac. kezelését végző szervhez a tárgyévet követő év január 31-éig a másodlagos kötelezett másolatban benyújtja: a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az exportot igazoló vámokmányokat, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bérgyártást igazoló számlákat, c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a termékdíjmentességet igazoló dokumentumokat. (8) A kötelezett és az első vevő közötti, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződésben foglaltakat meghaladó exportált mennyiségre az átvállalási szerződés nem érvényes. (9) A kötelezett és az első vevő közötti, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződésben foglaltakat a) el nem érő exportált mennyiségre, ha a kötelezett a különbözetet belföldön termékdíjfizetés nélkül hozza forgalomba, b) el nem érő hasznosítás esetén, a hasznosított mennyiség és az előírt hasznosítási arány alapján kiszámított mennyiség közötti különbözetre a termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve kell befizetni a tárgyévet követő év február 28-áig. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az átvállalási szerződés év közben megszűnik, e rendelet 5. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) A Kt. 2. § (2) bekezdése szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő átvállalására abban az esetben van lehetőség, ha a) a kötelezettnek termékértékesítést végző csomagolószert gyártó vagy forgalmazó (a továbbiakban: átvállaló) a kötelezett számára értékesített csomagolási összetevők anyagfajtáira e rendelet 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint mentesül a termékdíjfizetés alól, b) a számlán tételesen feltüntetésre kerül a termékdíjköteles termék mennyisége, továbbá a következő szöveg: ,,a termékdíjfizetés alól mentes, mivel a hasznosítási díj (cég neve:) .................................... hasznosítást koordináló szervezetnek megfizetésre került’’. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott átvállalással az átvállaló az értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján elsődleges kötelezetté válik. (3) Az (1) bekezdés a) pontjaiban meghatározott feltételek megszegése esetén a kötelezettnek a termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben kell megfizetnie. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megszegése esetén az átvállalónak a termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben kell megfizetnie. 16. § (1) A reklámhordozó papír termékdíj-fizetési kötelezettségének átvállalása esetében a termékdíj-fizetési köte lezettség a másodlagos kötelezett számára az elsődleges kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik. (2) Reklámhordozó papír esetében a kötelezettől származó szerződéskötésre irányuló ajánlat akkor utasítható vissza, amennyiben az jogszabályba ütközik. A gumiabroncsok behozatali engedélyezésével kapcsolatos szabályok 17. § (1) Használt gumiabroncsot — a használt gépjármű egyedi behozatala során, az arra felszerelt, illetve annak tartozékát képző (1 darab pótkerék) gumiabroncsok kivételével — továbbforgalmazási vagy felújítási céllal, aktív feldolgozásra, valamint passzív feldolgozás hulladékaként, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik a Főfelügyelőség engedélyével lehet Magyarországra behozni. Az engedély iránti kérelmet az 5. számú mellékletben meghatározott módon tárgyév január 15-étől február 15-éig lehet benyújtani, melyet a Főfelügyelőség bírál el. Február 15-e után kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat be kérelmet, amely ezen időpont után kezdi meg a tevékenységét. (2) A Főfelügyelőség által kiadott, az 5. számú mellékletben meghatározott használtgumiabroncs-behozatali engedély legfeljebb a tárgyév december 31-éig érvényes. (3) Az (1) bekezdésben megadott engedély beszerzése az egyéb engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 18. § A Főfelügyelőség az általa kiadott használtgumiabroncs-behozatali engedély másolatát a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul megküldi: a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának, b) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, c) a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, d) a Kac. kezelését végző szervnek, e) a felügyelőségnek. 19. § Használt (beleértve a felújított) gumiabroncsot — a használt gépjármű egyedi behozatal során az arra felszerelt, illetve annak tartozékát képző (pótkerék) gumiabroncsok kivételével — belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek által, az abban meghatározott szabályok előírásai szerint minősíttetni kell. 20. § (1) A felújítási célra behozott használt gumiabroncs 6. számú mellékletben meghatározott mennyisége után fizetendő termékdíj megállapításakor a Kt. 1. számú mellékletének 1. pontja szerinti, új gumiabroncsra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. (2) A felújítási célra behozott használt gumiabroncs új gumiabroncsként történő beszámítására az engedélyt a 5. számú mellékletben meghatározott tartalommal a Főfelügyelőség adja ki. Az engedély iránti kérelmet a tárgyév január 15. napjától február 15-éig lehet benyújtani. (3) A felújítási célra behozott használt gumiabroncs új gumiabroncsként történő beszámítására vonatkozó engedély iránti kérelmet kizárólag a termékein az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság ,,E’’ minősítésének használatára feljogosított gazdálkodó szervezetek adhatnak be. 21. § (1) A Főfelügyelőség által kiadott, kedvezményes használtgumiabroncs-behozatali engedély legfeljebb a tárgyév december 31-éig érvényes. (2) A Főfelügyelőség az általa kiadott kedvezményes behozatalra szóló engedély másolatát a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul megküldi a 18. §-ban meghatározott szervek részére. 22. § A használt gumiabroncsot importáló köteles minden év január 15-éig a Főfelügyelőség részére a külön jogszabályban 1 meghatározott elszámolást benyújtani az előző teljes évi, általa vagy számára importált használt gumiabroncs behozatalról. Ha az importáló elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, kérelmét a Főfelügyelőség elutasítja. 23. § A belföldön begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő külföldi újrafutózását követően az újrafutózott gumiabroncs behozatala esetén nem kell termékdíjat fizetni. Hasznosítást koordináló szervezetek nyilvántartásba vételi szabályai 24. § (1) A Kt. 5/A. § (5) bekezdésében meghatározott hasznosítást koordináló szervezeteket a Főfelügyelőség veszi nyilvántartásba. A Főfelügyelőség a nyilvántartási kérel met elutasítja, ha a kötelezett a hiánypótlásnak felhívás ellenére nem tesz eleget, vagy a jogszabályi feltételeknek nem felel meg. (2) A nyilvántartásba vétel feltételeiként a Cskr. 8. § (5)—(7) bekezdésében meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni. (3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell — a csomagolás esetében is — a Cskr. 8. § (4) bekezdésében túlmenően: a) a hasznosítást koordináló szervezet GLN3 számát; b) a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességben részesülő kötelezettek felsorolását, név, székhely, adószám és GLN szám megadásával; c) a vállalását megalapozó kapacitások bemutatása, szerződött partnerek felsorolásával (név, székhely, adószám és GLN szám megadásával); d) a tervezett teljesítés időarányos (negyedévenkénti) bemutatását; (4) A hasznosítást koordináló szervezet köteles a külön jogszabályban 4 meghatározott beszámolási kötelezettségnek eleget tenni. Ezen kötelezettségének összesítve tehet eleget, azonban a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességben részesülő kötelezettek felsorolását név, székhely, adószám és GLN szám megadásával köteles nyilvántartani. (5) A Főfelügyelőség által vezetett nyilvántartás vezetéséhez a Cskr. 9. § (4) bekezdésében meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni. (6) A kötelezett a nyilvántartásba vételt követően köteles a (2)—(3) bekezdésekben felsorolt adatokkal kapcsolatos minden változást a Főfelügyelőségnél a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban — a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával — bejelenteni. (7) A Főfelügyelőség a hasznosítást koordináló szervezetet, amennyiben az nem teljesíti a mentességre és nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A bírság megfizetésére kötelezéssel egyidejűleg — határidő kijelölésével — kötelezni kell a hasznosítást koordináló szervezetet a jogszabályoknak megfelelő állapot teljesítésére. Amennyiben a hasznosítást koordináló szervezet e kötelezésnek határidőre — legfeljebb a határozat kézhezvételétől számított 90 napra — nem tesz eleget, akkor a Főfelügyelőség visszavonja a mentességet és törli a nyilvántartásból. 3 GLN — Global Location Number — Globális (Hely) Szervezet Azonosító szám —, melyet a nemzeti számozó szervezet (EAN Magyarország Kht.) ad ki. 4 A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet, és csomagolás esetében ezen túlmenően a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. Záró rendelkezések 25. § (1) A csomagolás termékdíja esetében a kötelezettnek nem kell megfizetnie a termékdíjat a 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott csomagolóeszközök után, amelyekre a termékdíj korábban számlával igazoltan megfizetésre került. (2) A hulladékká vált termékdíjköteles termékből a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. számú mellékletében meghatározott R2, R3, R9 eljárásokkal előállított termékdíjköteles termék után termékdíj-fizetési kötelezettség nem keletkezik. (3) A Kt. 3. §-ának (4) bekezdése, valamint 4. §-ának (3) bekezdése szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése önbevallás útján, a külön jogszabályban1 meghatározott nyilvántartás alapján történik. (4) A jogellenesen belföldön forgalomba hozott vagy importált csomagolás esetén a termékdíjat a vámhatóság vagy az adóhatóság 200 Ft/kg termékdíjtétel figyelembevételével állapítja meg. (5) A környezetvédelmi termékdíjat kizárólag azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése számlával igazolható módon megtörtént. (6) A hulladékgazdálkodási bírság kivetését a vállalt vagy jogszabályban előírt hasznosítási kötelezettség elmaradása esetén 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. (7) Azon kötelezett, aki nem rendelkezik a rendeletben meghatározott GLN számmal, az 2003. augusztus 1-jéig köteles azt pótolni. (8) A hígító és oldószer, továbbá a reklámhordozó papírok esetében az első termékdíj-fizetési kötelezettség e rendelet hatálybalépését követően forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy importált termékdíjköteles termék után e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg keletkezik. 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet, b) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 288/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet, c) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedé sekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 69/1999. (V. 21.) Korm. rendelet, d) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 70/2000. (V. 19.) Korm. rendelet, e) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, f) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 29/2002. Korm. rendelet. (2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott mentességi engedélyek — a hasznosítást koordináló szervezet számára, a külön jogszabály szerint kiadott engedélyének kivételével — 2003. június 30-tól érvényüket vesztik. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak alapján érvényüket vesztő mentességi engedélyek jogosultjai az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő mentességi engedély iránti kérelmeiket 2003. április 30-ig adhatják be a felügyelőségekhez. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.