429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelete az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól.

429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelete az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól. A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94 § (2) bekezdésében, a 30. § tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az anyakönyvvezetők működésének feltételei 1. § (1) Minden képviselő-testület hivatalában legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával. (2) Az anyakönyvi feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az anyakönyvi esemény bejelentése 2. § A házasságkötési vagy a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni: a) amikor az anyakönyvvezetőnél a bejelentést megtették, b) ha a  házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot a  hivatásos konzuli tisztviselőnél jelentették be, amikor a  hivatásos konzuli tisztviselő által megküldött jegyzőkönyv és annak mellékletei az illetékes anyakönyvvezetőhöz megérkeztek, c) amikor az  anyakönyvi szervnek a  külföldi okiratok elfogadhatóságáról vagy a  felmentésről szóló döntése az anyakönyvvezetőhöz megérkezett. 3. Az anyakönyvi bejegyzés teljesítése és a bejegyzést követő feladatok 3. § Hivatalból kell elvégezni az  anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az  anyakönyvvezető tudomására. A  magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetét a  hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv – ha arról hivatalos tudomást szerez – hivatalból is anyakönyvezheti. 4. § (1) Az  anyakönyvezés – az  anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben (a  továbbiakban: At.) meghatározott kivételekkel – a magyar helyesírás szabályai szerint történik, a személynevek és a földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni. (2) Az adatokat az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően kell bejegyezni az anyakönyvbe. (3) Az  anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az  ugyanarra a  személyre vonatkozó adatokat a  korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az  összehasonlítás eredménye alapján a  téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket – hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére – a téves vagy jogsértő bejegyzés adatmódosításával vagy adattörléssel megszünteti. 5. § (1) Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként a település hivatalos közigazgatási elnevezését kell bejegyezni. Ha az  igazgatási kerület száma ismert, azt a  Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az  esetben, ha az  az esemény időpontjában létezett. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetén a területnek a  lakcímnyilvántartásban használt megnevezését kell feltüntetni. (2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, a  település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni. (3) Ha a  külföldi helység az  anyakönyvi esemény időpontjában nem, de azt megelőzően vagy azt követően Magyarország területéhez tartozott és volt hivatalos magyar elnevezése, a  település nevét a  hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az  adott országban az  anyakönyvi esemény időpontjában alkalmazott hivatalos elnevezés feltüntetésével kell anyakönyvezni. (4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni. (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezésekor – ha az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét, illetve a helység kerületének megjelölését is fel kell tüntetni az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel. Az ország nevét minden esetben hivatalos magyar elnevezésével kell bejegyezni. (6) Ha az  anyakönyvi bejegyzés a  (2)–(5)  bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a  külföldi település nevét, az anyakönyvi bejegyzéssel érintett személy, elhalt személy esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója kérheti annak adatmódosítását. 6. § (1) A  tévesen holtnak nyilvánított vagy a  halál tényének téves megállapításával érintett személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a  korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az  anyakönyvbe bejegyezni. A  tévesen holtnak nyilvánított vagy a  halál tényének téves megállapításával érintett személy volt házastársának vagy bejegyzett élettársának a tévesen megállapított haláleset időpontja és az új házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte közötti időszakban fennálló családi állapotát – a  korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni. (2) Az  érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint kell bejegyezni a  házasságkötéskor, a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a  haláleset anyakönyvezésekor annak a  személynek a  családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a  bíróság érvénytelennek nyilvánította. 7. § A névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv a  nem megváltoztatásáról, valamint az  ennek következtében szükséges utónév módosításáról a  nem megváltozását támogató egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesíti a  születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt az  anyakönyvben történő átvezetés érdekében. A  nyilvántartó anyakönyvvezető a  nem megváltozását a  névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alapiratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hitelesített fénymásolata alapján jegyzi be az anyakönyvbe. 8. § A családi név korrekcióját az  anyakönyvvezető a  2.  mellékletben rendszeresített adattartalmú kérelem vagy nyilatkozat alapján jegyzi be. 9. § (1) Az  anyakönyvi eljárás befejezése után az  anyakönyvi alapiratot az  anyakönyvi irattárban kell elhelyezni. Az iratkezelés szabályait a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az  anyakönyvi alapiratot az  anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető őrzi. Ha az  elektronikus anyakönyvben nyilvántartott anyakönyvi eseménnyel kapcsolatban adatváltozást kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, az  adatváltozás alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot a  bejegyző anyakönyvvezető az  anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi. Az  elektronikus anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvi szerv a  bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratokat az  anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi. (3) A  hazai anyakönyvezési tevékenység tekintetében a  nyilvántartó anyakönyvvezető Budapest Főváros Kormányhivatala. (4) A  hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervek a  hazai anyakönyvezés alapiratait félévente egy alkalommal küldik meg Budapest Főváros Kormányhivatala részére. 4. Az anyakönyvezéshez szükséges adatok, anyakönyvezés hiányos adatokkal 10. § (1) A születés bejelentésének tartalmaznia kell legalább a gyermek a) születési helyét, b) születési idejét, c) születési családi és utónevét, ezek hiányában születési családi vagy utónevét, azonos nemű ikergyermekek esetén legalább a születési utónevét, d) nemét, e) anyja születési családi és utónevét. (2) A haláleset bejelentésének – ideértve a bíróságnak a holtnak nyilvánításról vagy a halál tényének megállapításáról szóló értesítését – tartalmaznia kell legalább a) a holtnak nyilvánítás kivételével a haláleset helyét, b) a haláleset idejét, c) az elhalt személy születési helyét, d) az elhalt személy születési idejét, e) az elhalt személy születési családi és utónevét. (3) Ha a  gyermek születését azért nem lehet anyakönyvezni, mert sem születési családi, sem utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt. Az anyakönyvvezető a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be az anyakönyvbe a gyermek születésével összefüggő adatokat. (4) Ha a  haláleset bejelentésével összefüggésben a  (2)  bekezdés c)–e)  pontjában foglalt adatok nem válnak ismertté, a  rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az  ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni. (5) Ha a haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az anyakönyvben és az anyakönyvi okiraton a  halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni. (6) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén, ha a  halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a családi állapotra vonatkozó adatot nem jegyzi be. 5. Hazai anyakönyvezés 11. § (1) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell bejegyezni, ha az a magyar névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a magyar névviselés szabályainak, a szülők, vagy nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata alapján kell a magyar névviselés szabályainak megfelelő családi nevet bejegyezni, kivéve, ha a  nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a  születés anyakönyvezésekor a  névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni. (2) Ha a  külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a  magyar állampolgárságú fél a  Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közül választhat, külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló egyéb külföldi okirat alapján lehet a  hazai anyakönyvbe bejegyezni. Ha az  ügyfél házassági névviselésre vonatkozó nyilatkozata nem szerezhető be, a házassági név elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzését mellőzni kell. (3) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv törli az adatokat az anyakönyvből, ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár. 6. Anyakönyvi okiratok 12. § (1) Anyakönyvi kivonat kiállítására csak a  nyilvántartó szerv által rendszeresített, központilag előállított anyakönyvi kivonat-nyomtatvány, annak aláírására a nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz használható. (2) Anyakönyvi kivonat kizárólag az  elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszeren (a  továbbiakban: EAK rendszer) keresztül, a nyilvántartó szerv, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki. A  kiállított anyakönyvi kivonaton javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet. (3) Az  anyakönyvi kivonatok megrendelésének, átvételének, bevételezésének, érvénytelenítésének és selejtezésének szabályait a 4. melléklet tartalmazza. 13. § (1) Az  anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az  adatoknak az  anyakönyvbe történő bejegyzését követően születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, valamint haláleset anyakönyvezésekor hivatalból kiadja az anyakönyvi kivonatot. (2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak erre irányuló kérelem esetén kell kiadni. (3) Ha az  anyakönyvi kivonattal igazolandó anyakönyvi eseménnyel érintett személynek az  At. 46.  § (1)  bekezdése szerinti neve szerepel az  anyakönyvben, az  anyakönyvi kivonaton feltüntetett rovatok megnevezését kérelemre az anyakönyvi kivonat az érintett nemzetiségi nyelven is tartalmazza. 14. § Az anyakönyvi hatósági bizonyítványt kizárólag elektronikai eszközök felhasználásával lehet kiállítani és kinyomtatni. A  kiállított hatósági bizonyítványon javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet. 15. § Az anyakönyvi szerv az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján – ha azt a  fogadó ország jogszabályai lehetővé teszik – külföldről beszerzi a  külföldi anyakönyvi okiratot. 7. Az EAK rendszer 16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az adatok bejegyzése, módosítása, törlése, az anyakönyvi okiratok kiállítása, az értesítések, az  adatszolgáltatás és a  jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése az  EAK rendszer alkalmazásával történik. (2) Egy személyhez csak egy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító rendelhető. (3) Ha egy személynek több egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója képződött, az egynél többet az ahhoz tartozó eseménnyel vagy eseményekkel együtt az elektronikus anyakönyvből törölni kell. A törölt eseményeket a nem törölt elektronikus anyakönyvi azonosító felhasználásával haladéktalanul újra rögzíteni kell. 8. Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultság 17. § (1) Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultságot a nyilvántartó szerv biztosítja. (2) Az  EAK rendszer működtetéséhez szükséges, településenként legalább egy darab számítógépet, az  anyakönyvi kivonat kiállításához és a felhasználói kártya használatához szükséges számítástechnikai eszközöket és feltételeket a  Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a  továbbiakban: NISZ) biztosítja az  anyakönyvvezetők és az anyakönyvi szervek részére. (3) Az EAK rendszerhez történő hozzáférési jogosultság megszűnik a közszolgálati jogviszony megszüntetésével vagy a hozzáférési jogosultság visszavonásával. 18. § (1) A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását a munkáltató írásban igényli a nyilvántartó szerv által rendszeresített igénylőlapon. (2) A  hozzáférési jogosultság első alkalommal történő igénylése esetén az  elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult települési anyakönyvvezető részére felhasználói kártyát kell kiállítani. (3) A jogosult a felhasználói kártya használatát más személynek nem engedheti át, az annak használatához szükséges kódokat más személynek nem hozhatja tudomására. Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén az anyakönyvi szerv intézkedik az EAK rendszer használatához szükséges jogosultság módosításával kapcsolatban. (4) A  jogosult a  kártya gyártás- vagy gyártmányhibáját, elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, a  használathoz szükséges kódok elvesztését, illetéktelen birtokába kerülését és a  kártyán szereplő adatok megváltozását haladéktalanul köteles bejelenteni az  igénylésre jogosult munkáltatónak. Az  előbbi tényekről, körülményekről az  igénylő haladéktalanul, de legkésőbb a  bekövetkezést követő munkanapon írásban köteles tájékoztatni az  igénylés továbbítására jogosult szervet a  szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A felhasználói kártyát öt napon belül pótolni kell. (5) A  jogosult a  felhasználói kártyát a  jogosultság megszűnése vagy új kártya kibocsátása esetén leadja a  kártya igénylésére jogosult munkáltatónak, aki az  átvételt írásban igazolja, majd a  felhasználói kártyát lyukasztással érvényteleníti, és az anyakönyvi szerv útján megküldi a nyilvántartó szervnek a bevonás és érvénytelenítés technikai műveletei és a selejtezés végrehajtása érdekében. 9. Adatszolgáltatás, adattovábbítás 19. § (1) Az  anyakönyvi értesítés tartalmazza az  adattovábbítás iránti kérelemmel érintett adatokat, vagy az  anyakönyvi eseménnyel érintett személy természetes személyazonosító adatait és az anyakönyvi esemény típusát, időpontját és helyét. (2) Anyakönyvi értesítést az  At. alapján az  adat kezelésére jogosult szerv vagy személy számára kell kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a  hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte. (3) A nem közvetlen hozzáféréssel teljesített adatszolgáltatást az EAK rendszerből kell elvégezni. (4) A  nyilvántartó szervhez az  At. 81–81/D.  §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be. (5) Ha az  At. 81–81/D.  §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv anyakönyvi kivonat kiállítását kéri, és jogszabály nem írja elő az  anyakönyvi kivonat kötelező bizonyítási eszközként való használatát, az adattovábbítást anyakönyvi kivonat kiállítása helyett az igényelt adatok közlésével kell teljesíteni. 20. § A Magyar Nemzeti Levéltár (a  továbbiakban: Levéltár) értesítését évente, március hó utolsó napjáig az  EAK  rendszerből kiállított jegyzékkel, papíralapú anyakönyvenkénti bontásban, a  Levéltárral történt megállapodás szerinti formában kell teljesíteni. 21. § Az anyakönyvvezető a  gyámhivatalt érintő anyakönyvi eseményekről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül értesítést állít ki, és megküldi az illetékes gyámhivatalnak. 22. § (1) Az  anyakönyvvezető a  külföldi állampolgár vagy hontalan személy anyakönyvi eseményéről és gyermeke születéséről az  EAK rendszeren keresztül anyakönyvi értesítést küld az  anyakönyvi szervnek. Ha nemzetközi szerződés azt előírja, az anyakönyvi szerv az anyakönyvi eseményről anyakönyvi kivonatot állít ki. (2) Az  anyakönyvi szerv a  menekültként elismert személyek kivételével az  anyakönyvi kivonatot nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a  külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete, a  kivonatot a  külpolitikáért felelős miniszternek kell megküldeni. 10. A papíralapú anyakönyv bejegyzéseinek rögzítésére vonatkozó szabályok 23. § (1) A  papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzésekből az  elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatokat a  papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos anyakönyvi jogszabályoknak megfelelően kell az elektronikus anyakönyvben rögzíteni. (2) A  papíralapú anyakönyvből az  elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéskor a  papíralapú anyakönyvi bejegyzést az  anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „Az elektronikus anyakönyvben rögzítve.” szöveggel le kell zárni. A  bejegyzés lezárását a  bejegyzés dátumával és a  bejegyző aláírásával kell ellátni. A  bejegyzés lezárását a betűrendes névmutatóban is fel kell tüntetni. (3) A papíralapú anyakönyvben szereplő alapbejegyzést az ahhoz tartozó utólagos bejegyzésekkel együtt kell rögzíteni. Ha az alapbejegyzést újbóli anyakönyvezés eredményeként rögzítették, elsőként az eredeti és azt követően az újból anyakönyvezett bejegyzés adattartalmát is rögzíteni kell. 24. § (1) Ha a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzést törölni kell, és az anyakönyvi bejegyzés törlése következtében új anyakönyvi bejegyzés teljesítése nem szükséges, vagy azt más szervnek kell teljesítenie, az  anyakönyvvezető a  bejegyzést az  anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „A bejegyzést törlöm. A  bejegyzést az  elektronikus anyakönyvben nem rögzítettem.” szöveggel, valamint a törlés dátumával és aláírásával zárja le. (2) Nem kell bejegyezni a papíralapú anyakönyvi bejegyzésben szereplő téves, helyesbített vagy kijavított adatot. (3) Ha az alapiratok alapján megállapítható, hogy a papíralapú anyakönyvben hibás adat szerepel, az anyakönyvvezető már az alapiratoknak megfelelő helyes adatot rögzíti az elektronikus anyakönyvben. (4) Ha a papíralapú anyakönyv ismeretlen holttesttel összefüggő adatokat tartalmaz, az elhalt személyazonosságának ismertté válásakor az  anyakönyvvezető az  ismeretlen holttestre vonatkozó bejegyzést az  (1)  bekezdés szerint lezárja. Az elektronikus anyakönyvbe az anyakönyvvezető csak az elhalt személyazonosító adatait és a halálesettel kapcsolatos adatokat jegyzi be. (5) Az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott esetben az  anyakönyvvezető a  törlés, illetve a  javítás okáról feljegyzést készít, és azt az alapiratok között helyezi el, valamint a bejegyzés lezárását feltünteti a betűrendes névmutatóban. 25. § (1) Ha az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, vagy volt hivatalos magyar megnevezése, a  település nevét az  elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos szabályok szerint kell bejegyezni. (2) A  törvény alapján nem viselhető vagy be nem jegyezhető adatok nem jegyezhetőek be az  elektronikus anyakönyvbe. (3) A  papíralapú anyakönyvben szereplő kétes vagy vitás állampolgárságot ismeretlen állampolgárságként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni. (4) Ha az anyakönyvi bejegyzésből a külföldi állampolgárság nem állapítható meg, a papíralapú anyakönyvbe külföldi illetőségűként bejegyzett személyt ismeretlen állampolgárságú személyként kell az  elektronikus anyakönyvbe bejegyezni. (5) Ha a  papíralapú anyakönyvbe történő bejegyzéskor a  személy állampolgársága ismeretlen volt, de a  bejegyzés utólagos bejegyzésként tartalmazza a bejegyzéskor fennálló, később ismertté vált állampolgárságát, az elektronikus anyakönyvbe csak az ismertté vált, igazolt külföldi állampolgárságot kell bejegyezni. (6) Az  elektronikus anyakönyvben a  papíralapú anyakönyvben rövidítésként feltüntetett adatokat azok teljes szövegével kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni. 26. § (1) A papíralapú születési anyakönyvbe bejegyzett, 1947. június 1-je előtt tett apai elismerő nyilatkozat alapján az apa adatait akkor kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, ha az apai elismerő nyilatkozatot az apa 1947. június 1-jét követően nyilatkozattal megerősítette. (2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként a papíralapú bejegyzés elektronikus rendszerbe történő bejegyzésekor bejegyezni, ha a) a férj a gyermeket magáénak elismerte, és az elismerést az anyakönyvbe bejegyezték, b) a  férj a  gyermeket anyakönyvvezető, gyámhivatal, bíróság, közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal a magáénak elismerte, de a nyilatkozatot az anyakönyvbe nem jegyezték fel, vagy c) jogerős bírósági határozat megállapította, hogy az  utólagos házasságkötés folytán a  férjet kell a  gyermek apjának tekinteni. 27. § (1) Ha az  1953. január 1-jét megelőzően keletkezett házassági anyakönyvi bejegyzés a  feleség házassági nevét nem tartalmazza, az elektronikus anyakönyvbe a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti házassági nevet kell bejegyezni. (2) Ha az  1953. január 1-jét megelőzően keletkezett születési anyakönyvi bejegyzés a  gyermek születési családi nevét nem tartalmazza, a  gyermek születési családi neveként a  gyermeket megillető születési családi nevet kell bejegyezni. (3) Örökbefogadást tartalmazó anyakönyvi bejegyzés esetén az 1953. január 1-jét megelőzően létrejött örökbefogadás és a  házasságról, a  családról és a  gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján létrejött örökbefogadások tény szerinti anyakönyvezése esetén az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf ) és bg) alpontjában foglalt adatokhoz a vér szerinti szülők adatait kell bejegyezni. 11. Eljárási szabályok 28. § (1) Ha jogszabály az  anyakönyvvezetőre vagy az  anyakönyvi szervre vonatkozóan mást nem állapít meg, az  anyakönyvvezető vagy az  anyakönyvi szerv öt napon belül vagy az  első diplomáciai postával tesz eleget a továbbítási és tájékoztatási kötelezettségeinek. (2) Ha jogszabály az  anyakönyvi igazgatási feladatok végrehajtásával összefüggésben a  konzuli tisztviselőre vonatkozóan mást nem állapít meg, a  hivatásos konzuli tisztviselő az  első diplomáciai postával tesz eleget a továbbítási és tájékoztatási kötelezettségeinek. (3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az  anyakönyvvezető az  anyakönyvi igazgatási feladatokkal összefüggő kérelem átvétele során a  kérelmet, valamint a  jegyzőkönyv felvétele során a  jegyzőkönyvet rögzíti az EAK rendszerbe. (4) Az Ápt. 4. §-ában, 5. §-ában, 5/A. §-ában, 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott eljárásokban előterjesztett hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmeket a hatáskörrel rendelkező hazai anyakönyvi szerv rögzíti az EAK rendszerbe. 12. Záró rendelkezések 29. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. január 1. napján lép hatályba. (2) A 30. § (1) és (3) bekezdése 2018. február 1. napján lép hatályba. 30. § (1) Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A Kormány anyakönyvvezetőként) „e) – a  (10)  bekezdésben meghatározott esetben – a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselőjét” (jelöli ki.) (2) A 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az anyakönyvvezető illetékességi területe a  kinevezése és megbízása szerinti képviselő-testület hivatalához tartozó települési önkormányzatok területére terjed ki. (6) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt anyakönyvi esemény anyakönyvezésére a Budapest XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának anyakönyvvezetője illetékes. (7) A házasságkötésnél és a  bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az  anyakönyvvezető csak az  illetékességi területén járhat el. (8) A házasságkötésnél vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél a  település polgármestere kizárólag a település közigazgatási határain belül működhet közre. (9) Ha a  településen az  anyakönyvi igazgatási feladatok az  anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személy hiánya miatt nem láthatóak el, az anyakönyvi szerv az illetékességi területén működő más anyakönyvvezetőt jelöl ki az  anyakönyvi igazgatási feladatok ellátására. A  polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal, amelynek az illetékességi területén az anyakönyvi igazgatási feladatok kijelölés alapján kerülnek ellátásra, köteles a  kijelölt anyakönyvvezető illetményével megegyező összegű költségtérítést fizetni a kijelölt anyakönyvvezető munkáltatójának.” (3) A 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője jogosult az  anyakönyvi kivonat kiállítására irányuló kérelem esetén eljárni.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök