2015. CCXIV. törvény a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről.

2015. CCXIV. törvény a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről. Az Országgyűlés a  tőkepiac stabilitásának megőrzése és a  befektetési szolgáltatókba vetett bizalom fenntartása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya 1. § (1) A  törvény hatálya azokra az  ügyletekre terjed ki, amelyeknél az  ügyfél jognyilatkozata a  kibocsátó – a  társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásának minősülő, e törvény hatálybalépésének napján felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató által értékesített kötvény (a továbbiakban: kötvény) vásárlására irányult, és amelynél az ügyfél az ellenérték-fizetési kötelezettségének eleget tett, és értékpapírszámláján kötvény került jóváírásra, függetlenül attól, hogy a  kibocsátás vagy a  jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e. A  törvény hatálya azon befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követelésekre terjed ki, amely befektetési szolgáltató felszámolását a bíróság e törvény hatálybalépését megelőző évben jogerősen elrendelte, és a felszámolási eljárás 2016. február 15-ig jogerősen nem zárult le. (2) Az (1) bekezdésen túl e törvény hatálya kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján kötvény került jóváírásra. 2. § (1) Kárrendezésre jogosult – a  3.  § (3)  bekezdésében foglalt kivétellel – az  a  magánszemély, jogi személy és más szervezet, aki vagy amely az  1.  § szerinti ügyletekből eredően a  kibocsátóval vagy a  befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követeléssel (a  továbbiakban: követelés) a  befektetési szolgáltató felszámolása jogerős elrendelésének napján és a kárrendezési kérelem benyújtásának napján egyaránt rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésen túl kárrendezésre jogosult az is, a) aki az 1. § szerinti ügyletekből eredően a követelést általános jogutódként attól szerezte, aki a követeléssel a befektetési szolgáltató felszámolása jogerős elrendelésének napján rendelkezett, b) akinek kötvényét nem az (1) bekezdés szerinti befektetési szolgáltató tartja nyilván, azzal, hogy a felszámolás elrendelésének napjára vonatkozó, (1)  bekezdés szerinti feltétel arra a  befektetési szolgáltatóra vonatkozik, amely számára a kötvényt értékesítette. 2. A kárrendezés során érvényesíthető igény 3. § (1) A kárrendezésre való jogosultság e törvény erejénél fogva jön létre. (2) A kárrendezésre vonatkozó igényt a kárrendezésre jogosult maga érvényesítheti. (3) Nem jogosult kárrendezésre az, a) aki a  kárrendezési igény alapjául szolgáló követelése keletkezésétől a  kárrendezési igény benyújtásáig terjedő időszakban vagy annak egy része alatt az  1.  § (1)  bekezdése szerinti kibocsátó vagy befektetési szolgáltató, vagy annak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, mindezeknek a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója, b) aki a  kárrendezési igény alapjául szolgáló követelés keletkezésétől a  kárrendezési igény benyújtásáig terjedő időszakban vagy annak egy része alatt a  tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a  továbbiakban: Tpt.) 215.  § (1)  bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a  kibocsátó, a  lejegyző, vagy az  értékesítő vállalkozással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a  kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója. A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el. (4) A  (3)  bekezdésen túl a  kárrendezés nem terjed ki az  olyan ügyletből eredő követelésre sem, amelyről bíróság jogerősen megállapította, hogy a kötvény vásárlásához felhasznált forrás bűncselekményből származott. 3. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában: 1. befektetési szolgáltató: a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Bszt.) alapján befektetési szolgáltatási tevékenység folytatására jogosult szervezet; 2. diszkont kötvény: olyan nem kamatozó kötvény, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a  lejáratkor névértéken váltanak be; 3. hozam: az értékpapírszámla-vezető által a kárrendezésre jogosultnak ténylegesen jóváírt a) kamat összege, b) eladási és vételi ár különbözete a  lejárat előtt az 1. § (1) bekezdése szerinti befektetési szolgáltató által visszavásárolt kötvény esetén, c) névérték és vételár különbözete diszkont kötvény esetén; 4. vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató jogalany. 4. A Kárrendezési Alap 5. § (1) A  követelésből eredő igények rendezése érdekében e  törvény erejénél fogva létrejön a  Kárrendezési Alap (a továbbiakban: Alap). (2) Az Alap jogi személy. (3) Az Alapot a bíróság nem veszi nyilvántartásba. (4) Az Alap kizárólag az e törvényben meghatározott feladatokat látja el. (5) Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlán kezeli. 6. § (1) Az Alap feladata a követelések e törvényben megállapított ellenértékének kifizetése (a továbbiakban: kárrendezés), valamint a rá átszállt követelésekkel összefüggő igények érvényesítése. (2) A  kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében e  törvény alapján az  Alapra történő átszállása nem érinti a Tpt. 213. §-a szerinti kártalanításra vonatkozó igényérvényesítést. (3) Az Alap honlapján közzéteszi az 1. § (1) bekezdése szerinti kibocsátók és kapcsolt vállalkozásaik listáját. 5. Az Alap működése 7. § (1) Az  Alap irányítását a  Tpt. szerinti Befektető-védelmi Alap (a  továbbiakban: BEVA) igazgatósága (a  továbbiakban: igazgatóság) végzi. (2) Az Alapot harmadik személyekkel szemben, bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy a hitelintézetekről szóló törvény szerinti Országos Betétbiztosítási Alap Tpt. 212. § (6) bekezdése szerinti ügyvezető igazgató-helyettese önállóan képviseli. (3) Az Alap székhelye megegyezik a BEVA székhelyével. (4) Az  Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az  operatív feladatokat elkülönítetten az  Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányításával. (5) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 8. § Az igazgatóság a) elfogadja az Alap szabályzatait, b) elfogadja az Alap költségvetését, c) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét, d) dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról, kölcsön felvételéről, e) meghatározza a  BEVA tagok által teljesítendő éves befizetés összegét, és figyelemmel kíséri a  befizetések szabályszerűségét, f ) elfogadja az  Alap éves számviteli beszámolóját és az  Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót, valamint g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 9. § Az igazgatóság feladatainak ellátására vonatkozóan szabályzatot alkot és tesz közzé a) működési rendjéről, b) az Alap eszközeinek és forrásainak kezeléséről, c) az Alapból történő kárrendezés részletes szabályairól, valamint d) a BEVA-tagok általi befizetések mértékéről és rendjéről. 10. § (1) Az Alap éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy az esedékessé váló fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja. (2) Az Alap forrásai: a) a 6. § (1) bekezdés szerinti igényérvényesítés során befolyt összeg, b) az Alap által felvett kölcsönök, c) az Alap által kibocsátott kötvény, d) az Alap által a BEVA-tagoktól igényelt befizetés, valamint e) egyéb bevétel. (3) Az  Alap a  Magyar Nemzeti Banktól egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt (a továbbiakban: áthidaló kölcsön) vesz fel. (4) Az Alap az áthidaló kölcsön megfizetése érdekében, egy alkalommal, legfeljebb tizenkét éves futamidőre olyan fix kamatozású, részletekben fizetett (annuitásos) kötvényt bocsát ki vagy kölcsönt vesz fel, amely vonatkozásában az  előtörlesztés lehetősége biztosított. Ezen kibocsátott értékpapír-sorozatból későbbi időpontban újabb értékpapírok nem bocsáthatóak ki. (5) A  követelések igényérvényesítése során befolyt összeget, valamint az  Alap vagyonának hozamát az  Alap köteles a (2) bekezdés b) vagy c) pontjával összefüggésben keletkezett soron következő fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani. (6) A kárrendezési kötelezettség teljesítése érdekében – ideértve az Alap működési költségeit is – az állam készfizető kezesként felel azon fizetési kötelezettségekért, amelyek – az  államháztartásért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott összegben – az Alap által felvett, a (3)–(4) bekezdés, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti kölcsönből, továbbá a  kibocsátott kötvényből erednek. Az  állami készfizető kezességvállalásért az  Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A hitelező az Alap kötelezettségeinek biztosítékaként az állam készfizető kezességvállalásán túl további biztosítékot nem igényelhet. 11. § (1) Az  Alap befizetést igényel a  10.  § (2)  bekezdés b) vagy c)  pontja szerinti kölcsön vagy kötvény esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítése, valamint saját működési költségeinek biztosítása érdekében a BEVA tagjaitól. Az éves befizetési kötelezettség az  Alap tevékenységének befejezéséig, legfeljebb azonban a  10.  § (4)  bekezdés szerinti kötvény vagy kölcsön futamidejének lejártáig áll fenn. (2) A BEVA tagjai által teljesítendő befizetés éves mértékét az  igazgatóság határozza meg azzal, hogy az (5) bekezdés szerinti befizetések együttes éves összege nem haladhatja meg a hétmilliárd forintot. (3) A  BEVA-tag az  általa teljesített befizetést a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 29/B. §-nak megfelelően visszaigényelheti. (4) A BEVA-tag befizetése után a Taotv.-ben meghatározott módon kamatot érvényesíthet. (5) A  befizetésre a  BEVA-tag – a  tárgyévet megelőző három naptári év számtani átlaga alapján számított, a  BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó – ügyfeleinek (befektetők) tulajdonát képező, a  BEVA-tag kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya arányában köteles azzal, hogy a  BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, a BEVA tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állományának kiszámítása során a BEVA kártalanítási összeghatárt meghaladó állományt is figyelembe kell venni (valós biztosított ügyfélállomány). Ha a  BEVA-tag nem kezel pénz és értékpapír állományt, a  befizetés mértékét az  igazgatóság e  törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon határozza meg. A  befizetés összegének megállapításakor, az  arány kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni azt a  BEVA-tagot, amely a  befizetés elrendelését megelőzően jogutód nélkül megszűnt, valamint amelynek felszámolását jogerősen elrendelték. (6) E törvény alkalmazása során BEVA-tagnak minősül az a nem BEVA-tag befektetési szolgáltató is, amely 2015. április 30-án a BEVA tagja volt, valamint azon befektetési szolgáltató jogutódja is, amelynek jogelődje 2015. április 30-án vagy azt követően a BEVA tagja volt. (7) A  naptári évben a  BEVA tagja által e  törvény alapján teljesítendő befizetés összegét évente egyszer, legkésőbb a naptári évet megelőző év december 15-ig kell megállapítani. (8) Az  adott évre irányadó befizetés összegének megállapítását követően létrejött BEVA-tagság esetén az  új BEVA-tagnak a tárgyévet követő évben kell először befizetést teljesítenie. (9) A BEVA-tagok első befizetésére 2017 márciusában kerül sor. 12. § (1) Az Alap működési költségeit forrásaiból biztosítja. (2) Az  Alap részére a  működési költségek átmeneti biztosítása érdekében a  BEVA kamatmentes kölcsönt nyújthat, amelyet az Alap a később rendelkezésére álló forrásai befolytakor haladéktalanul köteles visszafizetni. (3) Az Alap beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. (4) Ha az  Alapnak – valamennyi kötelezettségének teljesítését követően – vagyona marad fenn, az  a  központi költségvetést illeti meg. 6. A kárrendezés 13. § (1) A  kárrendezés kérelem alapján történik. A  kárrendezésre jogosult kérelmét az  Alap által rendszeresített űrlapon, az Alap kárrendezési szabályzatában meghatározott módon, írásban nyújthatja be. (2) A kérelem 2016. február 15-ig nyújtható be. A határidő jogvesztő. (3) A  kérelem benyújtása során a  jogosultnak a  kérelemben meg kell jelölnie az  értékpapír-számlán nyilvántartott kötvények adatait. (4) A kérelem tartalmának és a benyújtás módjának részletes szabályait a kárrendezési szabályzat tartalmazza. (5) A  kárrendezésre jogosult a  kérelmét legkésőbb az  Alap 15.  § (2)  bekezdés szerinti értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül írásban, a  kárrendezési szabályzatban szereplő formanyomtatvány kitöltésével visszavonhatja. 14. § (1) Az  Alap a  kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében jogosult a  kérelmezők kérelemben megjelölt személyes adatait kezelni és a  kérelemben megadott követelésekre, továbbá a  BEVA által teljesített kártalanítás összegére vonatkozóan a BEVÁ-tól adatot igényelni és kezelni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni. (2) A  kárrendezés során a  kárrendezésre való jogosultság és a  fizetendő ellenérték megállapításához – a  jogosult azonosításához szükséges adatok mellett – a  követelésre vonatkozó adatokat, a  16.  § (3)  bekezdés szerint megfizetett összeg és a  16.  § (4)  bekezdés szerinti hozam összegét az  Alap a  befektetési szolgáltatótól szerzi be. A befektetési szolgáltató az adatszolgáltatás teljesítésére soron kívül köteles. (3) A 3. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti kizáró feltételek ellenőrzése érdekében az Alap jogosult a kizárt személyek megállapításához szükséges adatokat az azokat törvény szerint kezelő szervezetektől igényelni, ide értve az állami adóhatóságot is. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni. (4) Az Alap a kérelemben szereplő, és az (1)–(3) bekezdés alapján átvett adatokat tevékenységének befejezéséig kezeli. 15. § (1) Az Alap a kérelmet a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 45 napon belül megvizsgálja, e határidő a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében szükséges ideig meghosszabbítható. (2) Ha a  kérelem megfelel a  kárrendezés feltételeinek, az  Alap a  16.  § szerint megállapítja az  ellenértéket, és ezekről értesíti a kárrendezésre jogosultat. Az Alap a kérelem visszavonására nyitva álló, 13. § (5) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 30 napon belül teljesíti a kifizetést a kárrendezésre jogosultnak. (3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint abban az esetben is megállapítja az ellenértéket, ha a kérelmező esetében a  kötvény értékpapírszámlán nem került jóváírásra, de az  1.  § szerinti ügyletből eredő követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. Ebben az esetben a kérelmező a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelés e törvény szerinti fennállását megállapító bírósági határozatot. Ebben az  esetben a  kérelmezőt jogosultnak, és a  kötvényt az 1. § (1) bekezdés szerinti értékpapírszámlán jóváírtnak kell tekinteni. Az ellenérték meghatározásához szükséges adatokat a bírósági határozatból kell megállapítani. (4) A  kárrendezésre jogosult teljes követelése, a  követelés biztosítékai, valamint a  követeléshez kapcsolódó igények – ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is – az ellenérték megfizetésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva az Alapra szállnak át. (5) A kárrendezés során a 16. § alapján megállapított, az Alappal szemben fennálló kárrendezési igény nem ruházható át. 16. § (1) A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor. (2) A kárrendezésként kifizetett ellenérték mentes minden közteherfizetés alól. (3) A  követelés ellenértékének meghatározásakor a  jogosult értékpapírszámláján a  befektetési szolgáltató felszámolásának elrendelésekor nyilvántartott kötvény vásárlása érdekében megfizetett összeget, de jogosultanként legfeljebb harmincmillió forintot kell alapul venni. (4) A kárrendezésre jogosult részére fizetendő ellenérték meghatározása során a (3) bekezdés szerinti összegből le kell vonni a  kárrendezésre jogosultnak vagy jogelődjének 2008. január 1-jétől az  1.  § (1)  bekezdése szerinti kibocsátó által kibocsátott kötvényére tekintettel jóváírt hozamot. (5) Ha a  (4)  bekezdés szerinti összeg nem haladja meg a  hárommillió forintot, az  ellenérték a  (4)  bekezdés szerinti összeg, csökkentve a BEVA által megfizetett kártalanítás összegével. (6) Ha a  (4)  bekezdés szerinti összeg meghaladja a  hárommillió forintot, az  ellenérték a  (4)  bekezdés szerinti összeg hárommillió forintot meghaladó részének tizenegy százalékával csökkentett, majd a  BEVA által megfizetett kártalanítás összegével csökkentett összeg. (7) Az ellenértéket a (9) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. (8) Ha a  befektetési szolgáltató felszámolásának elrendelését követően az  értékpapírszámla jogosultja meghalt, az ellenérték meghatározása során az örökhagyót megillető ellenértéket kell meghatározni. (9) Ha a  kárrendezésre jogosult vállalkozó, kérelmében adószámot is fel kell tüntetnie. A  kárrendezésre jogosultnak meg kell tennie a csekély összegű támogatás szabályainak alkalmazásával kapcsolatos nyilatkozatot, valamint ezzel összefüggésben adatszolgáltatást kell teljesítenie. (10) Ha a  kárrendezésre jogosult vállalkozásnak minősül, úgy a  kárrendezés során kifizetendő összeg állami támogatásnak tekintendő. Állami támogatás esetén az  Alap a  16.  § szerinti ellenértéket úgy állapítja meg, hogy az megfeleljen a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet, valamint c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásnak. 7. Az Alapra átszállt követelések érvényesítése 17. § (1) A  befektetési szolgáltató felszámolási eljárása során az  Alapra átszállt követelések kiadása és kielégítése a  Bszt. felszámolásra vonatkozó rendelkezései szerint történik, a  kielégítési sorrendben a  jogosultról átszállt követelés tekintetében az Alapot – a BEVÁ-val azonosan – az ügyfél (kárrendezésre jogosult) kielégítési helye illeti meg. (2) Az Alap a követelés (kötvény vagy pénzkövetelés) átszállásától számított 40 napon belül az adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban akkor is jogosult hitelezői igényt érvényesíteni, ha a hitelezői bejelentésre rendelkezésre álló határidő eltelt, függetlenül attól, hogy a követelés eredeti jogosultja a hitelezői igényt bejelentette-e. (3) A  kötvények, illetve kötvényként megjelölt követelések értékesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a  büntetőeljárásban az  Alap az  átszállt követelés tekintetében polgári jogi igényt érvényesíthet, e tekintetben az Alap minősül magánfélnek. 8. Záró rendelkezések 18. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) az Alap kárrendezése során a csekély összegű támogatások alkalmazásának szabályait, b) a BEVA-tagok által az Alap részére e törvény alapján teljesítendő befizetések részletes szabályait, c) az Alap beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének részletes szabályait. 19. § Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba. 20. § Az Alap e törvény erejénél fogva a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény (a  továbbiakban: Quaestor törvény) 9.  § (3)  bekezdése szerinti kérelmek és annak mellékletei, valamint a kérelmek vizsgálatával összefüggő adatok kezelője. 21. § (1) A  Quaestor törvény alapján fennálló kárrendezésre való jogosultság megszűnik, és e  jogosultság alapján igény nem érvényesíthető. A  Quaestor törvény 10.  § (4)  bekezdése szerinti tájékoztató kárrendezésre vonatkozó megállapításaihoz joghatás nem fűződik. (2) A 13. § (1) bekezdés szerinti kérelmet e törvény szerint benyújtottnak kell tekinteni azon kárrendezésre jogosultak vonatkozásában, akik kérelmüket, valamint az  ahhoz kapcsolódó dokumentumokat a  Quaestor törvény 9.  §-a szerint, határidőben benyújtották. (3) A (2) bekezdés szerinti kárrendezésre jogosult általános jogutódlása esetén a jogutódlásról értesíteni kell az Alapot. 22. § E törvény a) az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.), b) az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.), c) az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.) hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz. 23. § (1) Az  illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a  továbbiakban: Itv.) 5.  § (1)  bekezdése a  következő s) és t)  ponttal egészül ki: (Teljes személyes illetékmentességben részesül:) „s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap, t) a  tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.” (2) Az Itv. a következő 99/K. §-sal egészül ki: „99/K.  § Az  5.  § (1)  bekezdésének – az  adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított – r) pontját az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.” 24. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) E  törvény hatálya – a  34.  §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki az  államra, a  helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a  Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az  Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a  helyi iparűzési adó vonatkozásában a  Magyar Nemzeti Bankra, az  Országos Betétbiztosítási Alapra, a  pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a  Befektető-védelmi Alapra és a  tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra.” 25. § (1) A Taotv. 29/B. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e  §-ban: befizetés) csökkenti az  adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket. (2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az  adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az  (1)  bekezdés szerinti adónemekben. Az  adózó a  csökkentést elsőként a  2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe. (3) Az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a 2017. január 1-jét követően felmerülő adóelőleg-fizetési kötelezettségére az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól. (4) Ha az adóévre vonatkozóan teljesített befizetés több, mint az (1) és (2) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az  adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a  2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál a  (2)  bekezdésben meghatározott módszer és sorrend szerint. Ha a  különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e  jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a  különbözetet. Az  adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.” (2) A Taotv. 29/B. §-a a következő (5)–(5c) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A  befizetés azon része, amelyre tekintettel az  adózó vagy kapcsolt vállalkozása az  (1)–(4)  bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a  soron következő adóévre (adóévekre) az  adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)–(4) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával. (5a) A  befizetés azon része után, amelyre tekintettel az  adózó vagy kapcsolt vállalkozása az  (1)–(4)  bekezdés szerinti csökkentést a  befizetés pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül nem tudja alkalmazni, az  adózó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő egyszerű időarányos kamatot érvényesíthet, amelynek összegével csökkentheti a soron következő fizetendő adóját. (5b) A  pénzügyi szervezetek különadója vagy a  fizetendő hitelintézeti különadója, illetve a  pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése esetén a  (2)–(5a)  bekezdés alapján csökkentésként figyelembe vett összeg az  adózó társaságiadó-alapja megállapításakor csökkenti az adott adóév adózás előtti eredményét. (5c) Az  (1)–(5b) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartást vezet.” (3) A Taotv. 5. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek) „16. az  Országos Betétbiztosítási Alap, a  pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap, a  Befektető-védelmi Alap és a  tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.” 26. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. § (1) bekezdés j) pontjában a „Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja” szövegrész helyébe a „Kárrendezési Alap” szöveg lép. 27. § Hatályát veszti a Quaestor törvény. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke