239/2009. (X. 20.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedél

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és – a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében – az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. (2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom, b) szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom, c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz, e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vi zesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)–g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. 3. § (1) A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. (2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki. 4. § (1) Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet I/A. részében foglalt követelményeknek. (2) Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet II/A. részében foglalt követelményeknek. (3) Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély arra a területre adható, amely megfelel az 1. melléklet III/A. részében foglalt követelményeknek. (4) Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély arra az üdülőház-telepre adható, amely megfelel az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeknek. (5) Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet V/A. részében foglalt követelményeknek. (6) Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra az egyéb szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet VI/A. részében foglalt követelményeknek. (7) Egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési engedély adható meg. Nem szükséges külön engedély a kempingben üzemeltetett üdülőházra azzal, hogy az üdülőházra az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeket is teljesíteni kell. 5. § (1) A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá – az adott szálláshelytípustól függően – az 1. melléklet I–VI. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek. (2) Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni. 6. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét, b) a szálláshely-szolgáltató cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, e) a szálláshely befogadóképességét: ea) a vendégszobák, továbbá – kemping esetén – terület egységek száma, és eb) az ágyak száma, f) a szálláshely használatának jogcímét, g) a szálláshely elnevezését, h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshely típusra kéri az üzemeltetési engedélyt, i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével, b) haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot, c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot. 7. § (1) A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban – az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével – a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi – ide nem értve a b) pont szerinti szakkérdést –, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben aa) – a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – elsőfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, ab) – a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert, b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba – az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében – elsőfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a szálláshely helye szerint illetékes első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e ca) – a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, cb) – a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében – elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert, valamint d) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki – az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – elsőfokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési eljárás ban – az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével – külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök. 8. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (2) A közreműködő hatóság a kérelmet – a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt – továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. (3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyző a szálláshely üzemeltetése iránti kérelmet és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el. (5) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő bejelentését és a bejelentésre előírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a jegyzőnél is telje sítheti. A jegyző a bejelentést – a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak. 9. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató – a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg – a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (2) A közreműködő hatóság a kérelmet – a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt – továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. (3) A közreműködő hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn. 10. § (1) A szálláshely-szolgáltató kérelmére a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. (2) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a kérelemben megjelölt adatokkal és az ahhoz mellékelt, a 6. § (2) bekezdése szerinti okiratokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja a figyelmet, hogy a távolmaradás a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (3) A jegyző az eljárás során a 7. § (2) bekezdésben megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (4) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi a helyszíni szemléről értesített személyeknek. (5) A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják. 11. § (1) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásával egyidejűleg a 2. melléklet szerinti igazolást ad ki. (2) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról rendelkező határozatot közli a) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfel ügyelőség illetékes területi szervével. (3) Ha az egyéb szálláshelyen nyújtott szálláshely-szol gáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb száláshely szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról szóló határozatát közli az érintett hatósággal. A hatóság a határozat kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül hatósági ellenőrzést folytat le, és az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzés befejezését követő öt munkanapon belül tájékoztatja a jegyzőt. 12. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) – a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott adatokon túl – tartalmazza: a) a szálláshely címét, helyrajzi számát, b) a szálláshely elnevezését, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését, e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján, f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az en gedély kiadásának dátumát, g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtar tamát, h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszű nés okát. (2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten. 13. § (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. (2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyil vántartásba történt bejegyzésről, valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély visszavonásával és – ha a változás annak az adattartalmát is érinti – a 2. melléklet szerinti igazolás bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásáról egy határozattal dönt. (4) A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változás esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, annak megfelelő igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni. (5) A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő 5 munkanapon belül – a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg – bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. 14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg: a) – a c)–) pontokban meghatározott esetek kivételével – határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására, b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki, c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását, d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki, e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshely-üzemeltetési engedélyt, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege a) szálloda esetében aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 600 ezer Ft, ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 1 millió Ft, ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 1,5 millió Ft, ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft, ae) 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió Ft; b) panzió esetében 250 ezer Ft; c) kemping esetében ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer Ft, cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer Ft, cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300 ezer Ft, cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer Ft; d) üdülőház esetében 50 ezer Ft; e) közösségi szálláshely esetében ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft, eb) 21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft; f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság össze ge a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese. (4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg. 15. § A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-üzemeltetési engedély 13. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti visszavonásáról haladéktalanul értesíti azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedély megadásáról szóló határozatot korábban közölte. 16. § (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről: a) fogadott vendégek száma, és b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat. (3) A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja. 17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba. (2) A 21. § 2011. január 1-jén lép hatályba. 18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] – 2009. szeptember 30-án hatályos – 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet működési engedély jogosultját kell tekinteni. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos – 2. §-a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő szállásadót kell tekinteni. (3) Az e rendeletben foglalt, az (1) bekezdés szerinti szálláshelyek tekintetében a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet [a továbbiakban: 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet], a (2) bekezdés szerinti szálláshelyek tekintetében a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos – rendelkezéseiben előírtnál szigorúbb követelményeket 2009. december 31-ig kell teljesíteni. (4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében a 13. § szerint jár el. (5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos – 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörökre engedélyezett üzletekről vezetett nyilvántartás, valamint a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti hatósági nyilvántartásnak az egyéni vál lalkozó szállásadókra vonatkozó adatait 2009. december 31-ig kell átvezetni az e rendelet szerinti nyilvántartásba. 19. § (1) Ha az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő valamely hatósági eljárásban, a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásban vagy más eljárásban az ügy érdemi eldöntéséhez arra szükség van, az e rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen működő szálláshelynek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos – 2. számú mellékletében meghatározottak szerinti, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: MKEH) az e rendelet hatálybalépését megelőző napig bejelentett osztályba sorolását, illetve 3. számú mellékletében meghatározottak szerinti, a jegyzőnek az e rendelet hatálybalépését megelőző napig bejelentett osztályba sorolását, illetve minősítését kell figyelembe venni. (2) Ha az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő valamely hatósági eljárásban, a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásban vagy más eljárásban az ügy érdemi eldöntéséhez arra szükség van, a tevékenységét e rendelet hatálybalépését követően megkezdő szálláshely-szolgáltató vonatkozásában a szálláshelynek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerinti osztályba sorolását, illetve minősítését a szálláshely-szolgáltatónak a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos – 2. számú mellékletében, illetve 3. számú mellékletében meghatározott feltételek alapján tett nyilatkozata szerint kell elbírálni. Abban a tekintetben, hogy az adott szálláshelytípusra mely feltételeket kell alkalmazni, a 3. számú melléklet szerinti megfelelési szabályokat kell alkalmazni. (3) A szálláshely-szolgáltató jogosult kereskedelmi kommunikációjában vagy statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése keretében az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendeletnek az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. számú mellékletében meghatározottak szerinti osztályba sorolást, illetve 3. számú mellékletében meghatározottak szerinti osztályba sorolást, illetve minősítést feltüntetni. (4) Az MKEH és a jegyző a nála e rendelet hatálybalépését megelőző napig bejelentett osztályba sorolásról vagy minősítésről, illetve a tevékenységüket e rendelet hatálybalépése után megkezdő szálláshely-szolgáltatók tekintetében az osztályba sorolás vagy minősítés feltüntetéséhez kapcsolódó feltételek fennállásáról hatósági bizonyítványt állít ki. 20. § (1) Hatályát veszti: a) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosí tásáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, b) a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, c) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. (2) Ez a § az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 21. § (1) Hatályát veszti a 19. §. (2) E § a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök