43/2009. (XII. 29.) PM rendelete a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól.

43/2009. (XII. 29.) PM rendelete a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) pontjában és a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A zárjegyek előállítása 1. § (1) A zárjegyek előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek előállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) és e rendeletben foglaltak szerint – a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végzi. (2) A zárjegyek leírását az 1. melléklet tartalmazza. (3) A zárjegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni. A védelem kialakításánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe kell venni. (4) A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és a Hivatalnak átadott zárjegyekről tételesen naptári félévenként köteles elszámolni. (5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését, valamint a zárjegyek 1. melléklet szerinti minőségét a Hivatal folyamatosan köteles ellenőrizni. (6) Az előállítás, a tárolás és a kiadás során keletkező selejtes, sérült zárjegyeket a zárjegy előállítójának és a Hivatalnak a képviselőiből álló bizottság jegyzőkönyv felvétele mellett – a zárjegyek tételes ellenőrzését, számbavételét követően – megsemmisíti. A zárjegyek megrendelése 2. § (1) Zárjegy megrendelésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: megrendelés) az a személy nyújthat be, aki rendelkezik a) alkoholtermék-, sörtároló-, bortároló- vagy pezsgőtároló-adóraktári engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári zárjegyfelhasználó), b) az alkoholtermék más tagállamból való beszerzésére jogosító bejegyzett kereskedői vagy nem bejegyzett kereskedői engedéllyel, közösségi kereskedelmi tevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel (a továbbiakban: kereskedői zárjegyfelhasználó), vagy c) alkoholtermék harmadik országból való beszerzésére jogosító jövedéki engedéllyel (a továbbiakban: importőr zárjegyfelhasználó) (a továbbiakban a)–c) pont együtt: zárjegyfelhasználó). (2) A Hivatal a megrendelés visszaigazolása előtt a) vizsgálja a megrendelő (1) bekezdés, továbbá – a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvényben (a továbbiakban: Pálinkatörvény) meghatározott pálinka zárjegy megrendelése esetén – a Pálinkatörvény 9. § (2) bekezdése szerinti igényjogosultságát, valamint felméri a zárjegyfelhasználásról rendelkezésre álló adatok, ismeretek alapján a megrendelés mennyiségének megalapozottságát; b) vizsgálja, hogy a más tagállamból beszerzésre kerülő alkoholra megrendelt zárjegymennyiség alapján teljesül-e a bejegyzett kereskedő esetében a Jöt. 24. § (3) bekezdésében, a nem bejegyzett kereskedő esetében a Jöt. 24. § (2) bekezdésében, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő esetében a Jöt. 27. § (4) bekezdésében előírt jövedékibiztosíték-nyújtási követelmény. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti zárjegyfelhasználónak a zárjegy-megrendelésében meg kell adnia a más tagállamból beszerzésre kerülő alkoholtermék utáni adókötelezettség levezetését (kiszerelési egységenkénti és alkoholtartalom szerinti részletezéssel). 3. § (1) A zárjegyeket a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal, elektronikus úton, a jövedékiadó- és energiaadó-bevallási, valamint a jövedéki adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: ER.) rendelkezéseinek alkalmazásával kell megrendelni úgy, hogy a megrendelés legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 7. munkanapon beérkezzen a vámhatósághoz. (2) Az egy alkalommal megrendelhető zárjegymennyisége az 1. melléklet szerinti kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet. (3) Az adóraktári zárjegyfelhasználó havonta egy alkalommal nyújthat be zárjegymegrendelést, a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat. Amennyiben az alkoholtermék adóraktár engedélyese több időpontban kívánja a havonta megrendelt zárjegyeket átvenni, a megrendeléséhez – a kért időpontonként – külön-külön kell megrendelőlapokat kiállítania. (4) A bejegyzett kereskedő havonta egy alkalommal, a nem bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő beszerzésenként, az importőr zárjegyfelhasználó importügyletenként nyújthatja be a zárjegy megrendelését. (5) A Hivatal, illetve a Hivatal alkalmazottja a megrendelés, illetve az ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitok szabályai szerint köteles eljárni. 4. § (1) A Hivatal a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának vizsgálatát követően a megrendelés visszaigazolásában a zárjegyek kiadását azzal a feltétellel engedélyezi, ha a zárjegyek előállítási költségének megfizetését a zárjegyfelhasználó legkésőbb a zárjegyek átvételének időpontjáig teljesíti. (2) A megrendelés visszaigazolásának a kiadható mennyiséget, az átvétel pontos helyét, időpontját, a fizetendő zárjegyelőállítási költség összegét kell tartalmaznia. (3) Ha a zárjegyek kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben előírt – feltételei hiányoznak, vagy a zárjegyfelhasználónak a vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható jövedéki adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a Hivatal a kiadás elutasításáról dönt. A zárjegyek kiadása, átvétele 5. § (1) A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó személyesen, meghatalmazott képviselője (megbízottja), illetve – jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezet esetén – törvényes képviselője útján veheti át, amennyiben a zárjegy-előállítási költség összegének megfizetését igazoló bizonylat eredeti példányát bemutatja. Igazolásként a fizetésiszámla-kivonat másolata vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás fogadható el. A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett alkoholtermék adójának megfizetéséről a regionális ellenőrzési központ igazolását kell a zárjegy kiadásához bemutatnia. (2) A zárjegyfelhasználó a bélyegzőlenyomatát legkésőbb az első zárjegymegrendelése benyújtásáig köteles a Hivatalnak megküldeni, vagy személyesen, meghatalmazott képviselője (megbízottja), illetve – jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezet esetén – törvényes képviselője útján benyújtani. A bélyegzőlenyomat megváltoztatását, valamint az átvételre jogosult személyében bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni a Hivatalhoz. (3) A zárjegyek tételes átadása-átvétele az 1. melléklet szerinti szalagozott kötegek vagy dobozok átadásával-átvételével történik. (4) A dobozok tartalmát (a zárjegyek választékát, mennyiségét) a zárjegyeket előállító nyomda hitelesíti úgy, hogy a lezárt dobozokon feltüntetik a zárjegyválaszték megnevezését, a zárjegyek sorszámát és darabszámát, és azt aláírásukkal és bélyegzőlenyomatukkal igazolják. (5) A zárjegyfelhasználó a (3) bekezdésben foglalt tételes átadás-átvétel során egyéb módon is ellenőrizheti az átvett zárjegyek választékát, darabszámát. (6) A zárjegyek átadásának-átvételének helye a zárjegyet előállító nyomda telephelye. (7) A zárjegyek átadásáról-átvételéről két példányban szállítólevelet kell kiállítani, mely tartalmazza az átadás-átvétel időpontját, a zárjegy választékát, mennyiségét, sorszámát. Az átadást-átvételt a Hivatal és a zárjegyfelhasználó vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) a szállítólevél példányain aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja. (8) Az átvett zárjegyek elszállítása a zárjegyfelhasználó feladata. A zárjegyfelhasználó az átvett zárjegyeket a zárjegy-megrendelőlapon feltüntetett telephelyen veszi készletre. A zárjegyfelhasználó köteles a zárjegyek biztonságos tárolásáról gondoskodni. (9) A zárjegyfelhasználónak a Jöt. szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn. (10) A feleslegessé vált, valamint a zárjegyeket tartalmazó dobozok, kötegek felbontásakor, illetve a zárjegyek felhelyezése során talált minőséghibás zárjegyeket a zárjegyfelhasználó nem semmisítheti meg. Legkésőbb a Jöt. 73. § (6) bekezdésében meghatározott elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) végéig a) a feleslegessé vált zárjegyeket – a 14. § (5)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett – meg kell semmisíteni vagy azokat a zárjegyfelhasználónak a Hivatalhoz vissza kell küldenie; b) a minőséghibás zárjegyeket a zárjegyfelhasználónak a Hivatalhoz vissza kell küldenie. (11) A Hivatal a visszavett zárjegyeket más zárjegyfelhasználónak újból nem adhatja ki, azokat meg kell semmisítenie. A zárjegyek előállítási költségének megfizetése 6. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a zárjegyek érvényesíthető előállítási költségének kialakításába – a zárjegy előállítójával a zárjegyfajtánkénti egységnyi előállítási költségekben történő megállapodását megelőzően – köteles a zárjegyfelhasználók szakmai szövetségét, terméktanácsát bevonni. A kialakuló egységnyi fizetendő előállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelő szintű védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania. (2) A Hivatal az átadás-átvételre kerülő zárjegyekről számlát állít ki, amelyet az átadás-átvétellel egyidőben köteles a zárjegyfelhasználónak átadni vagy megküldeni. (3) A zárjegyfelhasználó a zárjegy-előállítási költség megfizetését átutalással köteles teljesíteni. (4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint megfizetett zárjegy-előállítási költség meghaladja a (2) bekezdés szerinti számlán szereplő összeget, a zárjegyfelhasználó kérésének megfelelően a Hivatal a) 5 munkanapon belül intézkedik a különbözetnek a zárjegyfelhasználó által megjelölt fizetési számlára történő visszautalásáról, vagy b) a különbözetet a zárjegyfelhasználó következő zárjegymegrendelése során beszámítja. (5) A Hivatal intézkedik a visszaküldött minőséghibás zárjegyek után megfizetett zárjegy-előállítási költségnek a – zárjegyek visszavételét követő 15 munkanapon belül történő – visszatérítéséről. (6) Ha a zárjegyfelhasználó a megrendelt zárjegyet – a megrendelés visszaigazolásában – az átadásra-átvételre megjelölt napot követő 10. munkanapig nem veszi át, a Hivatal a zárjegyek előállítási költségével a zárjegyfelhasználót megterheli. A zárjegy alkalmazása 7. § (1) A zárjegyet az alkoholtermék azon legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére (a továbbiakban: fogyasztói csomagolás) kell felragasztani, amelyben az alkoholtermék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A zárjegyet úgy kell felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható, a vonalkód teljes terjedelmében látható legyen. (2) A zárjegyfelhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja. (3) A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, zárjeggyel ellátott alkoholtermék tartható. A forgalmazás során a zárjegy bármely módon történő eltakarása (kivéve a díszdoboz csomagolású alkoholterméket, illetve a Hivatal által engedélyezett egyéb csomagolást), felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos. A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű alkoholterméket a forgalomból ki kell vonni, és egyidejűleg a jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki üggyel, továbbá a jövedéki adóügyek közül a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladat, illetve a Jöt. 15. § (1) és (2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszervet (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal) értesíteni kell. (4) A harmadik országból vagy más tagállamból behozott alkoholtermékre a zárjegy belföldön is felragasztható. (5) A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalnak a termék átvételével egyidejűleg be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell adni a termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét (kiszerelési egység szerinti darabszám) és alkoholtartalmát. A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a zárjeggyel ellátott alkoholtermékektől elkülönítve, külön helyen kell tárolni. (6) A harmadik országba exportált alkoholtermék utáni adó-visszaigényléshez a zárjegy felülragasztással történő érvénytelenítésével egy tekintet alá esik a zárjegyen a „zárjegy” szövegrészt részben vagy egészben eltakaró fekete színű, nyomtatott „E” betű feltüntetése. (7) A más tagállamba kiszállított alkoholtermék esetében az adó-visszaigényléshez a zárjegynek a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal jelenlétében történt eltávolításáról felvett jegyzőkönyvet kell csatolni. 8. § (1) Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön, valamint a vonalkód és a sorszám ne a zárókupakon húzódjon át, hanem azok a palack nyakán a sík felülettől legkevésbé eltérő felületre essenek. (2) Amennyiben az alkoholtermék különleges formájú vagy zárási módú palackban, vagy nem palackban, hanem attól eltérő fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet a Hivatal által előzetesen – a zárjegy adatainak olvashatóságára, láthatóságára és eltépődésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű figyelembevételével – jóváhagyott módon kell a fogyasztói csomagolásra felhelyezni. 9. § (1) A zárjegyet arra a jövedéki termékre is a 8. §-ban előírt módon kell felhelyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárgyakkal együtt kerül értékesítésre. (2) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a 7. § (2) bekezdésében foglalt előírások betartását köteles rendszeresen vizsgálni. (3) Az alkoholterméknek minősülő nem közösségi áru, valamint az adóhatósági, a bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalt áru esetén a zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt az adóraktár engedélyest, jövedéki engedélyes kereskedőt vagy nem jövedéki engedélyes kereskedőt terheli, amely (aki) a nem közösségi árut, árut átveszi (a továbbiakban: átvevő). A zárjegyet a Hivatal a nem közösségi árut, az árut értékesítésre átadó vámszerv, illetve a végrehajtást végző hatóság székhelye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal útján adja ki az átvevőnek. A zárjegyet a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal ellenőrzése mellett kell felragasztani, és a zárjegyfelhasználásról a 12. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával elszámolni. Napi adatszolgáltatás a zárjegyek készletváltozásáról 10. § (1) A zárjegyfelhasználó a Jöt. 73. § (12) és (13) bekezdésében előírt napi adatszolgáltatási kötelezettségének (a továbbiakban: napi adatszolgáltatás) a 3. melléklet szerinti adattartalommal, elektronikusan, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, telephelyenként köteles eleget tenni. (2) A napi adatszolgáltatás nem terjed ki a zárjegyfelhasználó által a zárjegy előállítója telephelyén átvett zárjegyekre. (3) Amennyiben a zárjegyfelhasználó megállapítja, hogy a napi adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan teljesítette, akkor azt a vámhatóság ellenőrzését megelőzően helyesbítheti, az adott napra vonatkozó napi adatszolgáltatási kötelezettségének az (1) bekezdésben foglaltak szerinti, megismételt teljesítésével. 11. § (1) A zárjegyfelhelyezésre vonatkozó adatokat a zárjegyfelhasználó a napi adatszolgáltatásban alkoholtermékenként, a) az alkoholtermékeire általa alkalmazott globális áru azonosító szám (a továbbiakban: GTIN szám), vagy b) – amennyiben a zárjegyfelhasználó az alkoholtermékeire nem alkalmaz GTIN számot – a vámhatóság által képzett egyedi azonosító szám (a továbbiakban: VP termékazonosító-szám) szerint, azon belül pedig az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet szerinti tételazonosító jelölés, illetve – amennyiben ilyen jelölés feltüntetése nem kötelező, akkor – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő jelölés (a továbbiakban együtt: tételazonosító) szerint részletezve köteles megadni. (2) A zárjegyfelhasználó köteles a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben alkoholtermékei GTIN számát a 4. melléklet I–II. pontja szerinti adattartalommal bejelenteni, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben alkoholtermékeire VP termékazonosító-számot – a 4. melléklet I. és III. pontja szerinti adatok megadásával – igényelni az e célra rendszeresített, a vámhatóság internetes honlapján közzétett, nyomtatványkitöltő program segítségével kitöltött nyomtatványon. (3) A GTIN számok bejelentését, illetve a VP termékazonosító-számok igénylését az első alkalommal teljesítendő napi adatszolgáltatás időpontját legalább 20, illetve – a (4) bekezdés b) pontja szerinti benyújtás esetén – 15 munkanappal megelőzően kell megtenni. Ezt követően csak az első bejelentésben, illetve igénylésben nem szereplő további alkoholtermék előállítása, forgalmazása, valamint a bejelentett GTIN számú vagy VP termékazonosító-számmal rendelkező alkoholtermék jellemzőinek módosulása, illetve zárjegyfelhasználó általi gyártásának végleges megszüntetése esetén kell a változásokat bejelenteni, a zárjegyfelhasználás előtt legalább 10, illetve – a (4) bekezdés b) pontja szerinti benyújtás esetén – 5 munkanappal megelőzően, illetve a gyártás megszüntetésének napját követő 30 munkanapon belül. (4) A GTIN számok bejelentését, illetve a VP termékazonosító-számok igénylését a (2) bekezdés szerinti nyomtatvány a) a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz postai úton, vagy b) elektronikus úton, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával történő benyújtásával kell megtenni. (5) A vámhatóság a VP termékazonosító-számokat az igénylés a (4) bekezdés a) pontja szerinti benyújtása esetén postai úton, a (4) bekezdés b) pontja szerinti benyújtás esetén pedig elektronikus úton, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával küldi meg az igénylés beérkezésének időpontját követő 5 munkanapon belül. (6) A vámhatóság ellenőrzését megelőzően észlelt, hibásan teljesített GTIN szám bejelentést a zárjegyfelhasználó a (2) bekezdés szerinti nyomtatvány felhasználásával helyesbítheti. A zárjegyfelhasználás elszámolása 12. § (1) A zárjegyfelhasználónak a napi adatszolgáltatásban lejelentett készletváltozásokat a zárjegy a) telephelyről való kiadása, illetve telephelyre történő szállítása, visszavételezése esetén – kivéve a b) pont szerinti esetet – szállítólevéllel; b) harmadik országba történő kiszállítása, illetve harmadik országból való visszaszállítása esetén vámokmánnyal; c) megsemmisítése esetén a megsemmisítésről felvett jegyzőkönyvvel; d) Hivatalba történő visszaküldése esetén a Hivatal visszavételt igazoló bizonylatával; e) a zárjegyfelhasználó érdekkörébe nem tartozó okból – ide nem értve a lopás esetét – történt használhatatlanná válása, megsemmisülése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal által felvett jegyzőkönyvvel; f) alkoholtermékekre történő felhelyezése esetén gyártási vagy raktárbizonylattal, illetve – harmadik országban történt felhelyezés esetén – vámokmánnyal kell dokumentálnia. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak esetén a zárjegyfelhasználónak a rendőrség és/vagy a tűzoltóság jegyzőkönyvével is rendelkeznie kell. 13. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal az elszámolási időszakonkénti zárjegyelszámolásról – a (2) bekezdés szerinti tartalommal – jegyzőkönyvet vesz fel. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a) az elszámolási időszak kezdő napján készleten lévő zárjegymennyiségét (nyitókészlet); b) az elszámolási időszakban átvett zárjegymennyiségét, az átvétel keltét; c) az elszámolási időszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát; d) csökkentő tételként 1. a Hivatal által visszavett feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy darabszámát, 2. a gyártás közben megsérült és a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal felügyelete mellett megsemmisített zárjegy darabszámát, 3. a zárjegy igénylőjének érdekkörébe nem tartozó okból – ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható, 4. a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal felügyelete mellett megsemmisített feleslegessé vált zárjegy darabszámát; e) a jegyzőkönyv keltének napján készleten lévő zárjegymennyiségét (zárókészlet); f) az elszámolási időszakban keletkezett zárjegyhiányt. 14. § (1) A gyártás közben megsérült zárjegyek elszámolása tételesen vagy a (3) bekezdésben meghatározott módon történhet. (2) Tételes elszámolás esetén a zárjegyfelhasználó a megsérült zárjegyeket köteles azok darabjainak összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A megsérült zárjegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha annak több mint 50%-át felragasztották a gyűjtőívre, és megállapítható annak hitelessége és sorszáma, valamint azon újabb, ismételt felhasználás nyomai nem láthatók. Egy gyűjtőívre 50 db sérült zárjegyet kell felragasztani. (3) Ha a zárjegyfelhasználó az alkoholtermék gyártása közben megsérült zárjegyeket a (2) bekezdésben meghatározott módon nem tudja elszámolni, a zárjegy-elszámolásában csökkentő tételként a tényleges mennyiség, de legfeljebb az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyiségének (darabszámának) a (4) bekezdésben meghatározott százaléka számolható el a zárjegykészlet igazolt csökkenéseként. A zárjegy kézi felhelyezése esetén csak a (2) bekezdés szerinti tételes elszámolás alkalmazható. (4) A (3) bekezdés szerint elszámolható (leírható) zárjegymennyiség legfeljebb a) 0,5%, az 5000 db/óra kapacitás alatti csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén, b) 0,75%, az 5000 db/óra vagy annál nagyobb kapacitású csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén. (5) Az alkoholtermék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott elszámolás esetén a felragasztott, sérült zárjegyeket, valamint azokat a sérülésmentes feleslegessé vált zárjegyeket, amelyek nem kerülnek a Hivatalhoz visszaküldésre, a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal a zárjegyfelhasználó jelenlétében megsemmisíti. (6) A megsemmisítésről a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, és annak 1 példányát közvetlenül a Hivatalnak megküldi. 15. § (1) A zárjegyeknek a zárjegyfelhasználó érdekkörébe nem tartozó okból bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését az eseményt követően a zárjegyfelhasználó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni, a kivizsgálást megkezdeni és a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz azonnal bejelenteni. (2) A hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalnak készletfelvétellel, illetve a rendelkezésére álló adatokból kell megállapítania a csökkenésként figyelembe vehető mennyiséget, és azt az eseményről felvett jegyzőkönyvben kell rögzítenie. 16. § (1) A kereskedői zárjegyfelhasználónak és az importőr zárjegyfelhasználónak az egy alkalommal átvett zárjegyek mennyiségére vonatkozóan kell teljesítenie – a Jöt. 73. § (6) bekezdése szerinti határidőig – az elszámolást, melynek során a 12–15. §-okban foglaltakat kell – értelemszerűen – alkalmazni. (2) Az importőr zárjegyfelhasználónak az elszámoláshoz meg kell adnia a zárjegy harmadik országban történő felhelyezése esetén a zárjegy kiviteléről és a kivitelből visszahozott zárjegyről, valamint az alkoholtermék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról készült vámokmány számát. (3) A zárjegyek átvételekor a kereskedői zárjegyfelhasználónak és az importőr zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell a Jöt.-ben meghatározott elszámolási kötelezettség teljesítésének időpontjáról. Az elszámolás időpontját legalább 3 munkanappal korábban a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalnál be kell jelenteni. (4) Ha a Jöt. rendelkezései alapján az elszámolás (3) bekezdés szerinti időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt végzésben közli az importőr zárjegyfelhasználóval. (5) Ha elszámolási kötelezettségét a kereskedői zárjegyfelhasználó és az importőr zárjegyfelhasználó a (3), illetve (4) bekezdés szerinti időpontig nem teljesíti, a Hivatal mulasztási bírságot vet ki. Ha a Hivatal felszólítása ellenére a kereskedői zárjegyfelhasználó és az importőr zárjegyfelhasználó a zárjegyekkel a felszólítástól számított 10 munkanapon belül sem számol el, a részére kiadott zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül. Hatályba léptető és záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) A 18. § és a 19. § (2) bekezdése, valamint az 5. melléklet 2010. április 1-jén lép hatályba. 18. § (1) A 2. § (2) bekezdés b) pontjában a „Jöt. 24. § (3) bekezdésében, a nem bejegyzett kereskedő esetében a Jöt. 24. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Jöt. 24. § (2), illetve (3) bekezdésében” szöveg, a 3. § (4) bekezdésében az „A bejegyzett kereskedő” szövegrész helyébe az „A Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedő” szöveg, az „a nem bejegyzett” szövegrész helyébe pedig az „az eseti bejegyzett” szöveg lép. (2) E rendelet 2. melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul. 19. § (1) Hatályát veszti: a) a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet, b) a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról szóló 11/2008. (V. 9.) PM rendelet. (2) Hatályát veszti a 2. § (1) bekezdés b) pontjának a „vagy nem bejegyzett kereskedői” szövegrésze. (3) 2010. április 2-án hatályát veszti a 18. §, az e § (1) és (2) bekezdése, valamint az 5. melléklet. E bekezdés 2010. április 3-án hatályát veszti. 20. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. Dr. Oszkó Péter s. k., pénzügyminiszter