2018. LXXXVI. törvény a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló Szerződés kihirdetéséről.

2018. LXXXVI. törvény a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló Szerződés kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és a  Szlovák Köztársaság között az  államhatárról szóló Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Szerződés hiteles magyar és szlovák nyelvű szövege a következő: „SZERZŐDÉS MAGYARORSZÁG ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT AZ ÁLLAMHATÁRRÓL Magyarország és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) tiszteletben tartva egymás területi épségét és a két állam közötti államhatár sérthetetlenségét, betartva és megvalósítva a  Magyar Köztársaság és a  Szlovák Köztársaság között a  jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló Párizsban, 1995. március 19-én aláírt Szerződés alapelveit és céljait, attól az óhajtól vezérelve, hogy meghatározzák és dokumentálják az államhatárt, abbéli törekvésükben, hogy biztosítsák a  határvonal megjelölését és láthatóságát, ezek ellenőrzését, a  határjelek folyamatos karbantartását és az államhatár felmérését, A törvényt az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján fogadta el. azzal a céllal, hogy a kölcsönös megértés szellemében rendezzék az államhatár azon változásait, amelyekre az Ipoly határfolyó vízgazdálkodásilag szabályozott szakaszain végrehajtott intézkedésekkel összefüggésben került sor, továbbá rendezzék a  magyar Somoskőújfalu település önkormányzata által létesített szennyvízcsatornának az  államhatáron átnyúlva történt megépítésével keletkezett helyzetet, és megteremtsék a  feltételeket az  érintett földterületek hasznosításához, az alábbiakban állapodtak meg: I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. cikk A jelen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő: a) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala; b) határpont: a határvonalnak a határokmányokban koordinátákkal egyértelműen meghatározott pontja; c) jelöletlen határpont: a terepen határjellel nem jelölt határpont; d) határút: olyan út vagy útszakasz, amelyen hosszanti irányban a határvonal halad; e) határárok: olyan árok, vagy annak egy szakasza, amelyen hosszanti irányban a határvonal halad; f ) határvíz: folyó, patak, csatorna, állandó jellegű állóvíz vagy ezeknek a  szakaszai, amelyeken a  határvonal halad, vagy amelyeket a  határvonal ismételten metsz, és amelyek szerepelnek a határokmány-gyűjteményben; g) határmunkák: az  államhatár felmérésével, megjelölésével, a  megjelölés ellenőrzésével, felújításával és karbantartásával kapcsolatos munkák; h) államhatár térsége: az államhatár mindkét oldalán ötven (50) m, illetve a határvizek szakaszán az államhatár mindkét oldalán százötven (150) m széles egybefüggő sáv; i) Határbizottság: a jelen Szerződés 22. cikke alapján létrehozott Magyar–Szlovák Határbizottság. II. FEJEZET AZ ÁLLAMHATÁR MEGHATÁROZÁSA 2. cikk A Magyarország és a  Szlovák Köztársaság közötti államhatár (a továbbiakban: államhatár) azon függőleges síkok határvonalon áthaladó sorozata, amely elválasztja egymástól a  Szerződő Felek területét, a  létesítményeket, illetve egyéb berendezéseket a Föld felszínén, a felszín alatt és a felszín felett. 3. cikk (1) Az államhatár állandó, és Magyarország, a Szlovák Köztársaság és az Osztrák Köztársaság államhatárainak „Triplex” határjellel megjelölt csatlakozási pontjától általában keleti irányba haladva Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Ukrajna államhatárainak „Tisza” határjellel megjelölt csatlakozási pontjáig tart. (2) Az államhatárt csak nemzetközi szerződés alapján lehet megváltoztatni. 4. cikk Az államhatárt meghatározza: a) a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Magyarország között, 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés [II. rész 27. Cikk 4. pontja]; b) a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Magyarország között Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés [I. rész 1. Cikk (4) bekezdés b) és c) pontja]; c) a Párizsi Békeszerződés 1. Cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében a magyar és a csehszlovák kormány képviselőiből alakított Határrendező Bizottság munkálatairól Pozsonyban, 1947. évi december hó 22. napján aláírt zárójegyzőkönyv; d) a  magyar–csehszlovák Határrendező Bizottság Pozsonyban, 1947.  évi december hó 22. napján aláírt zárójegyzőkönyvének Pozsonyban, 1948. évi október hó 11. napján aláírt I. számú pótjegyzőkönyve; e) a  Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa küldöttsége és a  Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége között a  magyar–csehszlovák határ kisebb hibáinak rendezése tárgyában folytatott tárgyalásokról Pozsonyban, 1952. június hó 6. napján aláírt zárójegyzőkönyv és mellékletei; f ) a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az  államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. április 21-én aláírt Szerződés. 5. cikk (1) Az államhatár húsz határszakaszból áll, amelyek folyamatosan, nyugat felől keleti irányba I.-től XX.-ig, római számokkal vannak megjelölve. (2) Az államhatárra, annak megjelölésére és a határszakaszokra vonatkozó adatokat a határokmányok tartalmazzák. 6. cikk A határvonalat rögzítik: 1. a  jelen Szerződés hatálybalépése napján hatályos nemzetközi dokumentumok elválaszthatatlan részét képező határokmányok: a) a Szerződő Felek közötti határvonal részletes leírása, b) az államhatár 1:2880 és 1:5000 méretarányú térképei, c) mérési vázlatok, d) az a)–c)  pontokban felsorolt okmányoknak a  Szerződő Felek illetékes szervei által jóváhagyott módosításai és kiegészítései, és 2. a jelen Szerződés10. cikkében megjelölt okmány. 7. cikk (1) A Szerződő Felek a  jelen Szerződés hatályba lépésének napjától számított két éven belül gondoskodnak az államhatár felmérésének megkezdéséről, a határjelek helyzetének geodéziai mérésekkel történő ellenőrzésével, a  határvizek partjainak, a  határutak és határárkok széleinek felmérésével, a  környező területek újbóli felmérésével az államhatár teljes hosszában, és ennek alapján új határokmány-gyűjtemény elkészítéséről. (2) Az új határokmány-gyűjteményt az alábbiak képezik: a) az államhatár leírása, a határvizek, határutak és határárkok jegyzéke, b) az államhatár térképei, c) az államhatár koordinátajegyzéke. (3) Az államhatár (1) bekezdés szerinti felmérésének módszereit, valamint az új határokmány-gyűjtemény tartalmát és formáját a Határbizottság állapítja meg. (4) Amennyiben az  államhatár felmérésének eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a  jelen Szerződés 6. cikkében említett határokmányokban rögzített határvonal a határvizek helyett szárazföldre esik, a Határbizottság a hatályos határokmányok alapján kitűzi és megjelöli az államhatárt. 8. cikk Az államhatár megegyezik: a) a határvonalon közvetlenül elhelyezett, egymást követő határjeleket összekötő egyenessel, vagy b) az egymást követő jelöletlen határpontokat összekötő egyenessel, vagy c) egy jelöletlen határpontot és az azt követő, a határvonalon elhelyezett határjelet összekötő egyenessel, vagy fordítva. III. FEJEZET AZ ÁLLAMHATÁR VÁLTOZÁSAI 9. cikk (1) Az államhatár az  Ipoly határfolyó medrének elvégzett szabályozása következtében a  III. és IV. határszakaszon az alábbiak szerint változik meg: a) Letkés magyar település, valamint Leléd (Leľa) és Ipolyszalka (Salka) szlovák települések térségében, a III.6/2 határjeltől a III.7 határjelig (III.5a., III.6b. és III.7c. számú határtérképek); b) Letkés és Ipolytölgyes magyar települések, valamint Ipolyszalka (Salka) és Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) szlovák települések térségében, a III.8/8 határjeltől a III.12/6 határjelig (III.8c., III.9b. és III.10c. számú határtérképek); c) Ipolytölgyes magyar település és Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) szlovák település térségében, a III.12/14 határjeltől a III.12/17 határjelig (III.11b. számú határtérkép); d) Perőcsény magyar település és Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) szlovák település térségében, a III.20/6 határjeltől a III.22 határjelig (III.19b. számú határtérkép); e) Tésa és Hont magyar települések, valamint Szete (Kubáňovo) és Ipolyság (Šahy) szlovák települések térségében, a IV./ax határjeltől a IV./1 határjelig és a IV.15/10 határjeltől a IV.15/13x határjelig (a IV.1b. számú és a IV.7a. számú határtérképek). (2) Az államhatár a  Somoskőújfalu településen végzett csatornázással összefüggésben a  VIII. határszakaszon, Somoskőújfalu és Salgótarján-Somoskő magyar települések, valamint Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) szlovák település térségében megváltozik, a  VIII.7/2x határjeltől a  VIII.8x határjelig és a  VIII.12/4x határjeltől a VIII.12/6x határjelig (a VIII.2a. számú és a VIII.4a. számú határtérképek). 10. cikk Az államhatár jelen Szerződés 9.  cikke szerinti változásait „A magyar–szlovák államhatár vonala változásainak dokumentációja – III., IV., VIII. határszakasz – 2013” című okmány rögzíti, amely mint melléklet, a  jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 11. cikk (1) A Szlovák Köztársaság államterületének az  államhatár jelen Szerződés 9.  cikke szerinti változásai következtében leválasztott, összesen 177 802 m2-t kitevő részei Magyarországhoz kerülnek. (2) Az (1)  bekezdésben említett, a  Szlovák Köztársaság államterületének leválasztott részén található ingatlanok – beleértve az  építményeket –, a  berendezések és a  növényzet a  jelen Szerződés hatálybalépésének napjával Magyarország tulajdonába kerülnek át. A  jelen Szerződés 9.  cikke (1)  bekezdésének c) és d)  pontjai szerinti térségekben lévő duzzasztóművek építményei üzemeltetését, fenntartását és rekonstrukcióját a  Szerződő Felek külön nemzetközi szerződésben rögzítik, legkésőbb a jelen Szerződés hatálybalépését követő két (2) éven belül. (3) Magyarország államterületének az államhatár jelen Szerződés 9. cikke szerinti változásai következtében leválasztott, összesen 177 802 m2-t kitevő részei a Szlovák Köztársasághoz kerülnek. (4) A (3)  bekezdésben említett, Magyarország államterületének leválasztott részén található ingatlanok – beleértve az  építményeket –, a  berendezések és a  növényzet a  jelen Szerződés hatálybalépésének napjával a  Szlovák Köztársaság tulajdonába kerülnek át. (5) Az államterületek leválasztott részeit a Szerződő Felek kölcsönösen kiegyenlítették. 12. cikk A Határbizottság a  jelen Szerződés hatálybalépésétől számított egy (1) éven belül a  terepen végrehajtja az  államhatár jelen Szerződés szerinti változásainak megjelölését, valamint ezeknek a  változásoknak a  hatályos határokmányokban történő átvezetését. 13. cikk (1) A jelen Szerződés 11.  cikkének (1)–(4)  bekezdéseiben említett tulajdonváltozással a  területrészekre és az  azokon található ingatlanokra – beleértve az építményeket –, a berendezésekre és a növényzetre korábban fennálló minden jog és kötelezettség megszűnik. (2) A Szerződő Felek megerősítik, hogy a  jelen Szerződés 11.  cikkében említett ingatlanok – beleértve az  építményeket  –, a  berendezések és a  növényzet tulajdonosainak azon Szerződő Fél belső jogszabályai szerint kártalanítást nyújtottak, amelynek államterületén a  jelen Szerződés hatálybalépése előtt az  ingatlanok – beleértve az építményeket –, a berendezések és a növényzet voltak. (3) A kicserélt területrészeken a  tulajdonváltozással kapcsolatosan felmerülő utólagos kártérítési igényt azzal a  Szerződő Féllel szemben kell érvényesíteni, amelynek államterületén ezek a  területrészek a  jelen Szerződés 11.  cikke szerinti tulajdonváltozást megelőzően voltak. Azzal a  Szerződő Féllel szemben, amelynek a  tulajdonába e területrészek kerültek, semmilyen kártérítési igény nem támasztható. (4) A saját államterületén mindkét Szerződő Fél maga viseli a jelen Szerződés szerinti államhatár-változással összefüggő valamennyi költséget. IV. FEJEZET AZ ÁLLAMHATÁR MEGJELÖLÉSE 14. cikk (1) Az államhatárt jelölő határjelek típusai: a) Magyarország, a  Szlovák Köztársaság és az  Osztrák Köztársaság államhatárainak csatlakozási pontján elhelyezett háromoldalú oszlop (Triplex határjel); b) Magyarország, a  Szlovák Köztársaság és Ukrajna államhatárainak csatlakozási pontját közvetetten jelölő, három önállóan elhelyezett oszlop (Tisza határjel); c) a határszakaszok kezdetén elhelyezett szakaszhatárjelek; d) az államhatár jellegzetes irányváltozásainál, terepváltozásoknál vagy fontosabb földrajzi elemeknél elhelyezett főhatárjelek; e) a főhatárjelek között elhelyezett mellékhatárjelek; f ) az államhatár jobb láthatósága érdekében elhelyezett közbeiktatott határjelek; g) műszaki okokból, illetve terepviszonyok miatt elhelyezett egyedi határjelek. (2) Az államhatárt a terepen a határjelek a következőképpen jelölik: a) közvetlenül, a határvonalon egyesével elhelyezve, b) közvetetten, a határvonalon kívül elhelyezve: (i) egyesével a határutak, a határárkok vagy a határvizek két oldalán váltakozva; (ii) kettesével a  határutak, a  határárkok vagy a  határvizek elején és végén, azokon a  helyeken, ahol az  államhatár belép ezekbe, illetve kilép azokból, továbbá ott, ahol a  terepviszonyok miatt a határjelet nem lehet közvetlenül a határpontra elhelyezni; (iii) hármasával azokon a helyeken, ahol az államhatár két közvetetten megjelölt szakasza találkozik. (3) A határjelek formáját, méretét, anyagát, megjelölését és elhelyezését a hatályos határokmányok tartalmazzák. (4) Amennyiben szükséges, az  államhatár – különösen hidakon, létesítményeken – az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően is megjelölhető. V. FEJEZET AZ ÁLLAMHATÁRHOZ KAPCSOLÓDÓ IGAZGATÁS 15. cikk (1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az  államhatár egyértelműen és jól láthatóan kijelölt és geodéziailag meghatározott legyen. Kötelezik magukat arra, hogy a  jelen Szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően karbantartják, szükség szerint felújítják a  határjeleket, és átvezetik a  változásokat a  határokmány-gyűjteményben; az új vagy kiegészítő határokmányokat a Szerződő Felek belső jogszabályaik szerint hagyják jóvá. (2) A Szerződő Felek a  határvizeket és az  államhatáron lévő létesítményeket oly módon tartják karban, hogy megakadályozzák a határjelek veszélyeztetését vagy megsemmisülését. 16. cikk (1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az  államhatár közvetlenül megjelölt szakaszain az  államhatár mindkét oldalán egy (1) méter széles sáv a határjelek és az államhatár láthatóságát akadályozó növényzettől mentes, karbantartott terület legyen. (2) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az  államhatár közvetetten megjelölt szakaszain a  határjelek körül található egy  (1)  méter sugarú terület mentes legyen a  határjelek láthatóságát, illetve a  kettős és a  hármas határjelek esetében ezek kölcsönös láthatóságát akadályozó növényzettől. (3) A Szerződő Felek az  (1) és (2)  bekezdésben említett a  határjelek láthatóságát akadályozó növényzetnek tekintik a határnyiladékba, vagy a határjelek körüli kör alakú szabad területre benyúló növényi részeket is. (4) A Határbizottság egyedi és gazdaságossági indokok alapján dönthet úgy, hogy az  (1) és (2)  bekezdés szerinti karbantartott határnyiladékkal, valamint a  kör alakú szabad terület tisztításával kapcsolatos munkákat mindkét államterületen az egyik Szerződő Fél biztosítja. 17. cikk (1) A jelen Szerződés 16.  cikkében meghatározott területen kizárólag közlekedést, határrendészeti vagy vízgazdálkodási célokat szolgáló létesítmény, valamint államhatáron átvezető vezeték létesíthető. A Szerződő Felek egyedi esetekben ettől eltérően állapodhatnak meg. (2) Az államhatáron lévő létesítmények üzemeltetését, fenntartását és rekonstrukcióját nemzetközi szerződés rendezi. (3) Az államhatár mentén fekvő ingatlan határát állandó módon megjelölni csak az  államhatártól több, mint két (2) méteres távolságra lehet. (4) Az (1) és (3) bekezdésben szereplő korlátozások nem vonatkoznak jelen Szerződés hatályba lépésekor már meglévő létesítményekre. 18. cikk (1) A Szerződő Felek gondoskodnak az  államhatár megjelölésének hétévenkénti közös ellenőrzéséről, szükség szerinti felméréséről, és a  megállapított hiányosságok megszüntetéséről. A  hétéves időszakot az  előző ellenőrzés terepmunkáinak megkezdésétől kell számítani. (2) A egyik Szerződő Fél javaslatára, indokolt esetben az  államhatár, vagy egy része megjelölésének ellenőrzését, felmérését és a  hiányosságok megszüntetését a  Szerződő Felek az  (1)  bekezdés szerinti rendszeres közös ellenőrzésen kívül is biztosítják. (3) Az államhatár (1) és (2)  bekezdés szerinti közös ellenőrzésének eredményei alapján aktualizálni kell a határokmányokat, vagy el kell készíteni egy új határokmány-gyűjteményt. (4) Az aktualizált határokmányt, vagy az új határokmány-gyűjteményt a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint kell jóváhagyni. 19. cikk Amennyiben szükségessé válik a  Szerződő Felek és harmadik ország államhatárainak találkozási pontját jelölő határjel felújítása, akkor a munkát valamennyi érintett állam illetékes szerveinek megállapodása alapján végzik el. 20. cikk (1) A határmunkák elvégzéséről – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – az  I., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVII. és XIX. határszakaszon Magyarország, a IV., VI., VII., VIII., IX. és X. határszakaszon a Szlovák Köztársaság gondoskodik. (2) A Duna, Ipoly, Hernád, Ronyva, Bodrog, Felsőberecki-csatorna, Nagy-Karcsa, Kis-Karcsa, Holt-Tisza és Tisza határvizeket érintő határmunkák elvégzéséről a  Szerződő Felek közösen, azonos teherviselés mellett gondoskodnak, kivéve az államhatár megjelölésének karbantartását, amelyet mindkét Szerződő Fél a saját területén biztosít. (3) A Szerződő Felek saját költségük terhére biztosítják a határokmányok és a határokmány-gyűjtemény kidolgozását és aktualizálását. (4) A Határbizottság indokolt esetben dönthet a határmunkák elvégzésének (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérő felosztásáról, szem előtt tartva a célszerűség, a gazdaságosság és az azonos teherviselés elveit. 21. cikk (1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az  államhatáron, vagy az  államhatár térségében lévő ingatlanok tulajdonosai, használói, valamint az  egyéb jogcím szerinti jogosultak a  határmunkák végzését előzetes tájékoztatást követően eltűrjék, beleértve az ingatlanokra történő belépést és behajtást. (2) Határmunkát csak a  jelen Szerződés 23.  cikke (1)  bekezdésének m)  pontjában meghatározott megbízólevéllel rendelkező, vagy az általa készített névjegyzékben szereplő személy végezhet. (3) Amikor az egyik Szerződő Fél megbízásából eljáró személy a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa a tevékenysége során okozott károkért az őt megbízó Szerződő Fél azon Szerződő Fél joga szerint felel, amelynek a területén a károkozás történt. (4) Az a  Szerződő Fél, amelynek területén a  (3)  bekezdésben említett kár bekövetkezett, a  kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt az általa megbízott személy okozta volna. (5) Az a  Szerződő Fél, amelynek a  megbízásából eljáró személy a  másik Szerződő Fél területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti a másik Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét. (6) A (3)  bekezdésben szabályozott esetben – az  (5)  bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a  Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak a  másik Szerződő Fél által okozott károk megtérítésének igényéről, kivéve, ha a  kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták. VI. FEJEZET A MAGYAR–SZLOVÁK HATÁRBIZOTTSÁG 22. cikk (1) A Szerződő Felek a  jelen Szerződésből fakadó feladataik végrehajtására létrehozzák a Magyar–Szlovák Határbizottságot. (2) A Határbizottság Magyarország és a  Szlovák Köztársaság küldöttségeiből áll. A  Szerződő Felek saját belső jogszabályaik alapján nevezik ki a küldöttségeik elnökét, elnökhelyettesét és legfeljebb további három tagját. (3) A Szerződő Felek a küldöttségek, valamint az elnökök kinevezéséről és az elnökök felmentéséről diplomáciai úton értesítik egymást. (4) A küldöttségek összetételében végrehajtott változásokról az elnökök írásban tájékoztatják egymást. (5) Az elnökök és elnökhelyetteseik, továbbá az  elnökök által felhatalmazott személyek jogosultak közvetlen kapcsolatot tartani egymással. (6) A Határbizottság küldöttségei és elnökei a jelen Szerződésből fakadó feladatok teljesítéséhez jogosultak szakértőket és más személyeket igénybe venni. (7) A Szerződő Felek maguk viselik saját küldöttségük, szakértőik és a  jelen Szerződésből fakadó feladatok teljesítésében részt vevő, általuk igénybe vett más személyek tevékenységének költségeit. 23. cikk (1) A Határbizottság: a) tervezi, szervezi, biztosítja, irányítja és ellenőrzi a  határmunkákat, ellátja az  államhatárhoz kapcsolódó igazgatási feladatokat; b) szervezi és elvégzi az államhatár megjelölésének közös ellenőrzését, a feltárt hiányosságok felszámolását, és ezek eredményéről zárójegyzőkönyvet készít; c) közös határszemlét tart az  államhatáron, az  államhatár és a  határjelek állapotának megvizsgálása, illetve a határvonallal és annak megjelölésével kapcsolatos problémák megoldása céljából; d) dönt az államhatár megjelölésének módjáról és a megjelölés megváltoztatásáról; e) meghatározza a határokmányok és a határokmány-gyűjtemény tartalmát, formáját és elkészítésének módját; f ) elkészíti a határokmányokat és a határokmány-gyűjteményt, valamint biztosítja azok aktualizálását; g) véleményezi a jelen Szerződés 16. cikkében meghatározott területeken tervezett építési munkákat; h) véleményezi az  államhatár térségében tervezett, a  természeti kincsek felkutatásával, valamint az  építkezésekkel összefüggő munkákat, amennyiben azok kivitelezése a  Szerződő Felek illetékes hatóságainak álláspontja szerint kihatással lehet a határvonalra és annak megjelölésére; i) meghatározza a  g) és h)  pontokban említett munkák megkezdése előtt a  határvonallal és annak megjelölésével összefüggő intézkedéseket; j) javaslatokat készít az államhatár módosítására, a változtatással összefüggő okmányokra, és ezeket a Szerződő Felek illetékes szervei elé terjeszti; k) közös műszaki szakértői csoportot és közös mérőcsoportokat, valamint szükség esetén, konkrét feladat megoldására szakértői munkacsoportot hoz létre, és meghatározza tevékenységük és együttműködésük elveit; l) elbírálja és jóváhagyja a  közös műszaki szakértői csoport és a  közös mérőcsoportok által kidolgozott okmányokat; m) a természetes személyek részére az államhatáron végzendő határmunkákhoz megbízólevelet állít ki, valamint meghatározza annak tartalmát és formáját; n) meghatározza ügyrendjét, és kiadja a határmunkák elvégzésére, valamint a határokmányok elkészítésére és aktualizálására vonatkozó utasításokat. (2) A Határbizottság nem jogosult módosítani az államhatárt. 24. cikk (1) A Határbizottság üléseken, munkatalálkozókon, közös határszemléken vagy elnökei közötti levélváltás útján végzi tevékenységét. (2) A Határbizottság üléseit szükség szerint, de legalább kétévente egyszer a  Szerződő Felek államterületén felváltva tartja. Az ülés határszemlével is összeköthető. (3) A Határbizottság indokolt esetben, egyik elnökének írásbeli javaslata alapján soron kívüli ülést vagy közös határszemlét tart, ezen javaslat kézhezvételétől számított három (3) hónapon belül. (4) A Határbizottság minden ülésről, munkatalálkozóról és közös határszemléről két (2) példányban, magyar és szlovák nyelven jegyzőkönyvet készít. A  Határbizottság jegyzőkönyveit és zárójegyzőkönyveit a  Szerződő Felek belső jogszabályai szerint kell jóváhagyni. (5) A Határbizottság mindkét küldöttsége saját államának címerével ellátott, a  Határbizottság elnevezését és a küldöttség megnevezését feltüntető száraz és nedves bélyegzőt használ. VII. FEJEZET A VITÁK RENDEZÉSE 25. cikk (1) A jelen Szerződés értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos vitákat a  Szerződő Felek illetékes hatóságaik közötti tárgyalások útján rendezik. Amennyiben a  Szerződő Felek ily módon nem tudnak megállapodni, a  vitát diplomáciai úton rendezik. (2) Amennyiben az  (1)  bekezdés szerinti eljárással sem kerül sor megegyezésre, a  Szerződő Felek egyikének kérésére a vitát a nemzetközi jog rendelkezései szerint választottbíróság elé terjesztik. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. cikk A jelen Szerződés rendelkezései nem érintik a  Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A  jelen Szerződés nem befolyásolja azokat a  kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek európai uniós tagságából fakadnak. 27. cikk (1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A  megerősítő okiratokat a  Szerződő Felek Pozsonyban cserélik ki. A  jelen Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő második (2.) hónap első (1.) napján lép hatályba. (2) A jelen Szerződés 2., 3., 4., 6., 7., 9., 10. és 11.  cikkeinek rendelkezései nem mondhatók fel. A  jelen Szerződés többi rendelkezése határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A  jelen Szerződés felmondott rendelkezései a  felmondásról szóló jegyzék másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követő hatodik (6.) hónapot követő hónap első (1.) napján hatályukat vesztik. (3) A jelen Szerződés 7.  cikk (2)  bekezdése szerinti új határokmány-gyűjtemény hatálybalépését követően a  jelen Szerződés 6. cikkében felsorolt határokmányok hatályukat vesztik. (4) A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a  Magyar Népköztársaság és a  Csehszlovák Köztársaság között az  államhatár rendjének szabályozásáról szóló, Prágában, 1956.  évi október hó 13. napján aláírt Szerződés és Zárójegyzőkönyv hatályát veszti. Készült Amszterdamban, 2016.  évi január hónap 25. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven készült. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. ZA ZA MAĎARSKO SLOVENSKÚ REPUBLIKU“ 4. § A Szerződés 10. cikke szerinti, a Szerződés elválaszthatatlan részét képező az „A magyar–szlovák államhatár vonala változásainak dokumentációja – III., IV., VIII. határszakasz – 2013” című okmányt az 1. melléklet tartalmazza. 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A  2–4.  §, a  7.  §, valamint az  1.  melléklet a  Szerződés 27.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Szerződés, a  2–4.  §, a  7.  §, valamint az  1.  melléklet hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 6. § Az e  törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a  határrendészetért felelős miniszter és a  térképészetért felelős miniszter gondoskodik. 7. § Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1958. évi 15. törvényerejű rendelet. 8. § Hatályát veszti a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló Szerződés kihirdetéséről szóló 2018. évi LI. törvény. Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke