5/2010. (IV. 30.) MeHVM utasítása a Miniszterelnöki Hivatal Oktatási Szabályzatáról.

5/2010. (IV. 30.) MeHVM utasítása a Miniszterelnöki Hivatal Oktatási Szabályzatáról. A Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) munkatársai továbbképzésének egységes elvek alapján történő intézése, valamint a munkatársak továbbképzésére fordított költségvetési források hatékony és célszerű felhasználása érdekében – a Hivatal Oktatási Szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) a következők szerint állapítom meg. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya a) a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre; b) a Hivatallal munkaviszonyban álló munkavállalókra; c) a jogállásukból fakadó értelemszerű eltérésekkel, a Hivatal állományába tartozó állami vezetőkre (a továbbiakban együtt: munkatárs) terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § A szabályzat alkalmazásában: (1) Iskolarendszeren kívüli továbbképzés: a) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés, b) a jogi szakvizsgára felkészítés, c) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés, d) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés, e) képesség- és készségfejlesztő tréning, f) az akkreditált nyelvi jellegű továbbképzés. (2) Iskolarendszerű továbbképzés: a) a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, b) a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés. (3) Oktatásmenedzsment Keretrendszer (Knowlidge Linker Enterprise, a továbbiakban: KLE rendszer): a Hivatal oktatásmenedzsment-rendszere, amely a képzési programok tervezésére és lebonyolítására, a képzésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására és kezelésére, naprakész kimutatások készítésére, valamint elektronikus tananyagok és vizsgák futtatására használható szoftver. (4) Továbbképzés: a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban a köztisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettségen (szakképzettségen) kívül minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely feladatköre ellátásához szükséges. Az Oktatási Bizottság 3. § (1) Az Oktatási Bizottság (továbbiakban: Bizottság) döntés-előkészítő, javaslattevő szerv az e szabályzat hatálya alá tartozó kérelmek elbírálása tekintetében. (2) A Bizottság – elnöke: az igazgatási szakállamtitkár; – tagjai: = a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetője; = a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője; = a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály Jogi Képviseleti Osztályának vezetője; valamint = a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály Oktatási és Szociális Osztályának (továbbiakban: Oktatási és Szociális Osztály) vezetője. (3) A Bizottság elnökét illetve tagját az általa kijelölt köztisztviselő helyettesítheti. (4) A Bizottság titkársági feladatait az Oktatási és Szociális Osztály látja el. A szabályzatban foglalt rendelkezésekre alapított kérelmeket – ha a szabályzat szerint a kérelem elbírálásának előkészítését a Bizottság látja el, a Bizottsághoz címezve – a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályon kell benyújtani. (5) A Bizottság szükség szerint eseti jelleggel ülésezik. Az éves továbbképzési terv 4. § (1) A Hivatalban a munkatársak továbbképzése, a vezetőképzés rendszeressége, tervszerűsége érdekében az Oktatási és Szociális Osztály – a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján – éves továbbképzési tervet dolgoz ki. (2) Az éves továbbképzési tervet – a Kormány képzési stratégiájának figyelembevételével – a szervezeti egységek vezetőinek közreműködésével, a Hivatalban felmerülő képzési igények alapján kell elkészíteni. (3) Az éves továbbképzési tervet – a miniszter jóváhagyása után – a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály felterjeszti a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak. A KLE-rendszer működése, funkciója 5. § (1) A KLE-rendszer használatát segítő felhasználói segédlet a rendszer dokumentumtárából tölthető le. (2) A meghirdetett iskolarendszeren kívüli képzésekről részletes tájékoztatás a KLE-rendszeren kerül közzétételre. A munkatársak e rendszeren keresztül adhatják le a jelentkezésüket, ami az Oktatási és Szociális Osztály által feldolgozásra kerül. (3) A munkatársak rendszeren belüli szerepkörei: a) a KLE-rendszerbe minden munkatárs – egyéni felhasználó névvel és jelszóval – hallgatóként léphet be; b) a Hivatal vezetői megbízással rendelkező munkatársai – a hallgatói szerepkörön túl – a vezetői funkció használatával jogosultak a munkatársak képzéseiről statisztikai adatokat lekérdezni. A munkáltatói jogkörrel is rendelkező vezetők ezen túlmenően jogosultak a munkatársak jelentkezéseit, halasztásait jóváhagyni, illetőleg elutasítani. A vezetői jóváhagyó funkció átruházható. Az átruházás szándékát – a rendszerben való jogosultság átállítása végett – a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály részére be kell jelenteni; c) a Hivatal belső képzésein oktatóként részt vevő munkatársak nem csak hallgatói, hanem oktatói szerepkörrel is felruházhatók; d) az Oktatási és Szociális Osztály munkatársai a rendszeren belül ellátják az oktatásszervező, az adminisztrátor, valamint a HR feladatköröket. (4) A jelentkezés menete: a) az oktatásszervezők által beállításra kerül a képzés tartalmától függően a képzés-hozzáférési jogosultság; b) a munkatársak hallgatói minőségükben jelentkezhetnek a meghirdetett képzésre; c) az oktatásszervezők a jelentkezést vezetői jóváhagyás céljából előkészítik; d) a hallgatói jelentkezés a vezetői jóváhagyást követően válik véglegessé és aktívvá. (5) A jóváhagyott képzésen való részvétel kötelező. A jóváhagyott képzés – előre nem látható okok miatt történő – lemondásának szándékáról, az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, a munkatárs legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályt írásban, vagy elektronikus úton tájékoztatni. II. fejezet KÖTELEZŐ KÉPZÉSEK, VALAMINT A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL SZERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSEK A közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői vizsga és titkos ügykezelői vizsga, valamint a versenyvizsga 6. § (1) A Hivatal támogatja a munkatársak közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében: a) biztosítja a munkatársaknak a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét; b) viseli a vizsgák (kivéve a javítóvizsga) és a felkészítő tanfolyam (kivéve az ismételt felkészítő tanfolyam) külön jogszabályban meghatározott költségeit; c) biztosítja a felkészüléshez szükséges tankönyveket; d) az eredményes felkészülés érdekében vizsgánként – beleértve a vizsga napját is – négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult. (2) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag az Oktatási és Szociális Osztályon lehet jelentkezni. (3) A közigazgatási alapvizsga, az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási szakvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetőleg a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal az Oktatási és Szociális Osztálynak kell írásban bejelenteni. Az a munkatárs, aki a felkészítő előadásról, illetve a vizsgáról – kellő időben tett – előzetes bejelentés nélkül távol marad, a felkészítő előadás, illetve vizsga mindenkori díját köteles megtéríteni a Hivatalnak. (4) A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga és a titkos ügykezelői vizsga esetében a Hivatal viseli a vizsga és a felkészítő tanfolyam – kivéve a javítóvizsga, valamint az ismételt felkészítő tanfolyam – költségeit. (5) A titkos ügykezelői vizsga letételéről szóló eredeti bizonyítványt közvetlenül az Oktatási és Szociális Osztály kapja meg, majd küldi el a munkatársak részére. (6) Amennyiben a munkatárs a próbaidő alatt versenyvizsga letételére köteles, számára a Hivatal a versenyvizsga teljesítéséhez az alábbi támogatást nyújtja: a) az eredményes felkészülés érdekében vizsgánként – beleértve a vizsga napját is – négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a munkatárs illetményre jogosult; b) a felkészítő tanfolyamon való részvételt lehetővé teszi; c) a sikeres versenyvizsga díját a munkatárs részére számla ellenében utólag megtéríti. (7) A közigazgatási alap- illetve szakvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát tett köztisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát köteles a vizsgát követő napon megküldeni az Oktatási és Szociális Osztály, a versenyvizsgát tett köztisztviselő pedig a Személyügyi Osztály részére. Tanulmányi szerződés nélküli képzések 7. § (1) Az Oktatási és Szociális Osztály az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a munkatársak részére. (2) A munkatársak az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés, vagy a KLE-rendszeren keresztül történő jelentkezés útján vehetnek részt. (3) Ha előre látható, hogy a köztisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékot az 5. § (5) bekezdésében írtak szerint be kell jelenteni. (4) A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a munkatárs iskolarendszeren kívüli képzésre való kötelező kijelöléséről a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetőjéhez benyújtott, munkáltatói jogkört gyakorló vezető által jóváhagyott kérelem alapján az Oktatási Bizottság dönt. A kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a munkatárs munkakörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén a Hivatal a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 10. § (1) bekezdésében részletezett fizetett szabadidőt biztosítja. (5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi szabadság nem illeti meg a munkatársat. (6) A képzéseken való részvétel – ha a munkatárs kijelölésre került, vagy jelentkezési kérelmét az Oktatási és Szociális Osztály visszaigazolta – kötelező. A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha közszolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetőleg ha a Ktv. 77. § (2) bekezdésében foglaltak alapján szűnik meg. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében. Azt a munkatársat, aki a képzésen, önhibáján kívül, vagy részére fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, a Hivatal felé helytállási, illetőleg visszatérítési kötelezettség szintén nem terheli. (7) Munkaköri elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a közvetlen munkahelyi vezető javaslatára – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak abban az esetben állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett. (8) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a munkatárs köteles haladéktalanul a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályon bemutatni. III. fejezet ISKOLARENDSZERŰ ÉS ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉSBEN ALANYI JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ RÉSZTVÉTEL Munkatárs által vállalt képzés 8. § (1) A munkatárs bejelentési kötelezettséggel tartozik a Hivatal felé, ha felsőfokú végzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképzettség céljából a) oktatási intézménybe felvételt nyert; b) tanulmányokat folytat; c) tanulmányait félbeszakította, vagy megszüntette; illetőleg d) tanulmányait eredményesen befejezte. (2) A bejelentést – nyilvántartásba vétel céljából – a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály részére kell benyújtani. A Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja a bejelentést tevő munkatárs szervezeti egységének vezetőjét. (3) A munkatárs által vállalt továbbképzésben való részvételt a Hivatal a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja. A Hivatal egyes szervezeti egységei iskolarendszerű képzést, önállóan, saját engedélyezett költségvetésük terhére nem támogathatnak. IV. fejezet A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei 9. § (1) Munkaidő-kedvezményre jogosító tanulmányi szerződés köthető belföldön folytatott: a) iskolarendszerű továbbképzésben; b) iskolarendszeren kívüli továbbképzésben; c) Hivatal által meghirdetett akkreditált nyelvi képzésben való részvételre. (2) Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképzettség, doktori fokozat, illetőleg további felsőfokú végzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés. (3) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal munkaköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés. (4) Határozott időre kinevezett köztisztviselővel, illetőleg határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően közszolgálati jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani, a jelen utasítás 11. § (1) bekezdés e) pontja alapján. (5) Áthelyezéssel a Hivatal állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Hivatal háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja. A kötelezettségvállalás mértéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap húszszorosát csak az Oktatási Bizottság egyetértése esetén haladhatja meg. (6) Az a munkatárs, akinek a Hivatallal kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, kizárólag akkor helyezhető át más közigazgatási szervhez véglegesen, ha a munkatársat foglalkoztatni kívánó munkáltató vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatás összegét a Hivatalnak megtéríti, vagy ha azt a munkatárs az utolsó munkában töltött napján egy összegben a Hivatal részére visszatéríti. (7) A Hivatal belföldi iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a) – a munkatárs munkaköri leírásából megállapíthatóan – szorosan kapcsolódik a munkatárs munkaköréhez, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott munkakörben végzett munkájának hatékonyságát, vagy b) megszerzését a Hivatal az Oktatási Bizottság javaslata értelmében támogatja. (8) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a Hivatal visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást. (9) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag jogi szakvizsga megszerzésére, valamint munkaköri leírásban rögzített munkakörhöz kapcsolódó Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra köthető. A Hivatal – az Oktatási Bizottság javaslata alapján – az előzőekben nevesített képzésekre kizárólag abban az esetben köt tanulmányi szerződést, amennyiben a képzés jellege a munkatárs aktuális munkaköréhez, feladatköre szakszerűbb ellátásához hozzájárul. Tanulmányi szerződés megkötése esetén a Hivatal a 10. § (1) bekezdésében ismertetett kedvezményeket biztosítja. Az iskolarendszeren kívüli képzés díját a munkatárs maga viseli. (10) A munkatársnak tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetőjének kell benyújtani. Az 1. számú melléklet alapján felépített kérelemhez csatolni kell iskolarendszerű képzés esetén a 2. számú, iskolarendszeren kívüli illetve a Hivatal által meghirdetett akkreditált nyelvi képzés esetén a 3. számú mellékletet a felettes vezető és a munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírásával ellátva. (11) Nem köthető tanulmányi szerződés: a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt; b) olyan képzettség megszerzésére, amelynek megléte a munkatárs aktuális munkaköre megfelelő ellátáshoz már eleve szükséges. (12) Nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés azzal a munkatárssal, akivel a Hivatal már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, az abban vállalt képzettség megszerzéséig. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján 10. § (1) A Hivatal az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében biztosítja: a) a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt (konzultációs részvételt). A fizetett szabadidő mértékét a Hivatal a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115. § (2) bekezdése alapján, az oktatási intézmény által kibocsátott, kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg; b) vizsgánként az Mt. 115. § (3) bekezdésében előírt – ha egy vizsganapon a munkatársnak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva négy munkanap szabadidőt. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs minden szemeszter kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani az Oktatási és Szociális Osztályra; c) a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez az Mt. 115. § (4) bekezdése szerint 10 munkanap szabadidőt; (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított szabadidő időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult. (3) Iskolarendszerű képzés esetén tandíj, tankönyv és jegyzetvásárlás támogatása a Miniszterelnöki Hivatal Cafetéria Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2010. (I. 15.) MeHVM utasítás (a továbbiakban: Cafetéria Szabályzat) szerint vehető igénybe akkor, ha a munkáltató igazolja, hogy a képzés a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Ennek igazolására a 2. számú melléklet szolgál, melyet a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályra kell benyújtani. Az igazolást a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. (4) A Hivatal által szervezett – munkaidőt érintő – akkreditált nyelvi képzésen való részvétel kizárólag munkaidő-kedvezményre jogosító tanulmányi szerződés megkötésével lehetséges. Az erre vonatkozó kérelmet a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetőjének kell benyújtani a felettes vezető és a munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírásával ellátott 3. számú melléklettel együtt. (5) Az akkreditált nyelvi képzés költségeinek megtérítése a Cafetéria Szabályzat 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. Amennyiben a Hivatal által szervezett akkreditált nyelvi képzés meghirdetésekor a munkatárs adott évi cafetéria nyilatkozata már nem módosítható, a képzésen saját finanszírozásban lehet részt venni. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén 11. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles: a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására; b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére; c) az iskolai végzettség, szakképesítés, egyéb vizsga, szerződésben foglalt határidőig való teljesítésére; d) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban – az igazgatási szakállamtitkárnak címzett feljegyzésben – haladéktalanul tájékoztatni a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályt; e) a Hivatallal fennálló közszolgálati jogviszonya, valamint munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve annak befejezésétől számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig; amely azonos a tanulmányok Hivatal által támogatott tartamával, azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet; f) szerződésszegés esetén a munkatárs részére ténylegesen kifizetett támogatás, így különösen a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része egy összegben történő, azonnali visszatérítésére. (2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (pl. betegség, külföldi tartózkodás, munkahelyi kötelezettség, vagy egyéb más ok miatt), az indokok megjelölésével az igazgatási szakállamtitkártól kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot, vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. (3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt a munkatárs közszolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, lemondás vagy a munkatárs által kezdeményezett közös megegyezés következtében, vagy a Ktv. 77. § (2) bekezdése alapján, illetőleg munkaviszonya rendkívüli felmondással, munkavállalói rendes felmondással, vagy a munkatárs által kezdeményezett közös megegyezés következtében szűnt meg, a Hivatal mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni. (4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha: a) a szerződésben meghatározott képzettséget (oklevelet, diplomát) a vállalt határidőn belül nem szerzi meg; b) közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt, vagy annak befejezését követően saját elhatározásból (lemondás, közös megegyezés kezdeményezése), a szerződésben kikötött idő előtt megszűnik; vagy c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el. (5) A munkatárs mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól, ha a munkáltató a támogatást részére nem biztosítja, illetve egyéb lényeges szerződésszegést követ el. (6) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs közszolgálati jogviszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszüntetése/megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik. (7) A tanulmányi szerződésben támogatott munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, illetve a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, a következő félévben várható távollét időtartamáról, a költségtérítés összegének változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett képzettséget igazoló okiratot (oklevelet, diplomát) a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályon bemutatni. Állami vezetői nyelvi képzés feltételei 12. § A Hivatal állami vezetői angol, francia vagy német nyelvekből – a Hivatal költségén – napi egy óra, a Hivatallal szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak. V. fejezet ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 13. § (1) A munkatárs felettes vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetőleg a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen. (2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező, vagy a munkáltató által előírt kötelező képzésen, illetőleg a Hivatal, vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján résztvevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni. (3) A tanulmányi szerződéssel nem rendelkező munkatárs az általa önként vállalt, nem a Hivatal vagy szervezeti egységei által szervezett, munkaköréhez szorosan nem kapcsolódó továbbképzéseken munkaideje és munkavégzése terhére nem vehet részt. (4) A munkáltató által elrendelt kötelező képzésre a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály vezetője jelöli ki a munkatársat az Oktatási Bizottság döntése alapján, és ő gondoskodik a továbbképzések kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről. (5) A munkatársak jelen szabályzat hatálya alá tartozó képzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről az Oktatási és Szociális Osztály teljes körű nyilvántartást vezet. (6) A szabályzat hatálya alá tartozó képzések az Igazgatás alcím oktatási feladatokhoz rendelt költségvetési előirányzata terhére, valamint a munkatárs évi cafetériakerete terhére számolhatók el a Cafetéria Szabályzat alapján. VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. § (1) Jelen utasítás az aláírása napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Miniszterelnöki Hivatal Oktatási Szabályzatáról szóló 10/2005. MeH KÁ utasítás, valamint a módosítására kiadott 12/2009. (VII. 31.) MeHVM utasítás hatályát veszti. (2) Jelen utasítás 1. §-ának c) pontja, 12. §-a és az azt megelőző alcím 2010. május 31-én hatályát veszti. (3) Jelen utasítás a Hivatalos Értesítőben és a Miniszterelnöki Hivatal belső számítógépes hálózatán kerül közzétételre. A minisztert helyettesítő jogkörben eljárva: Dr. Tordai Csaba s. k., jogi és közigazgatási államtitkár