4/2015. (II. 13.) AB határozata mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4.

4/2015. (II. 13.) AB határozata mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Salamon László és dr. Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő 1. Az  Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a  közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat minősítése esetén a  jogalkotó nem biztosította, hogy e  nyilvánosságkorlátozással szemben a  közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot [Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés] közvetlenül, az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen. Az Alkotmánybíróság felhívja az  Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2015. május hó 31. napjáig tegyen eleget. 2. Az  Alkotmánybíróság a  Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. [1] Az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. (a  továbbiakban: indítványozó) az  Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a  továbbiakban: Abtv.) 27.  §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az  indítványozó alkotmányjogi panaszában a  Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint a támadott ítélet ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével, illetve a XXVIII. cikk (1) bekezdésével. [2] Az indítványozó az alapüggyel kapcsolatban előadta, hogy 2012. március 9-én elektronikus adatigénylést nyújtott be a  Külügyminisztériumhoz. Az  adatigénylés a  Külügyminisztérium állományába tartozó foglalkoztatottaknak a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a  továbbiakban: Kttv.) 179.  §-ában meghatározott adatai megismerésére vonatkozott. A Külügyminisztérium megtagadta az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva, hogy ezzel diplomáciai, illetve nemzetbiztonsági sérelmet okozna. [3] Ezt követően az  indítványozó keresetet indított közérdekből nyilvános adatok kiadása iránt. Az  első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 19.P.21.414/2012/4. számú ítéletében kötelezte az  alperes Külügyminisztériumot, hogy 15 napon belül elektronikus úton szolgáltassa ki a  felperes részére a  Külügyminisztérium állományába tartozó kormánytisztviselőknek a  Kttv. 179.  §-ában meghatározott, közérdekből nyilvános adatait. Az  elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes fellebbezett. [4] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítéletével az  elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, s az  adatigénylés teljesítésére irányuló keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a per tárgyát képező „adatokat, mint adatösszességet az alperes titkossá minősítette”. E  tényt a  másodfokú bíróság a  közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó akadálynak tekintette. A  másodfokú bíróság utalt arra, hogy a  minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a  továbbiakban: Mavtv.) szabályai „polgári bíróság általi felülvizsgálatot nem tesznek lehetővé, ezért az  eljárt másodfokú bíróság hatáskörrel nem rendelkezik a minősített adat minősítési eljárásával kapcsolatos vizsgálatra.” [5] Az alapügyben felperes indítványozó alkotmányjogi panaszában a  másodfokú ítéletet több szempontból is kifogásolta. [6] Sérelmezte, hogy a  másodfokon eljáró bíróság ítéletével voltaképpen helybenhagyta azt, hogy az  adatkezelő az  adatigénylést követően a  közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosítását adatminősítés útján megakadályozta. Az  indítványozó szerint a  bíróság az  adatminősítés vizsgálatának megtagadásával valójában elismerte, hogy az  adatkezelő szervek diszkrecionális jogában áll a  közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat – indokolatlanul is – minősített adattá nyilvánítani, s ilyenformán az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot kiüresíteni. [7] Az indítványozó az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog szükségtelen, s ezért alaptörvény-ellenes korlátozásának tartotta továbbá azt is, hogy a  másodfokú bíróság az  adatminősítés Mavtv.-be ütközését sem állapította meg. Szerinte az  adat keletkezéséhez képest későbbi időpontban történő adatminősítés egyértelműen az  adatminősítés indokolatlanságára utal, ami ellentétes a Mavtv.-nyel, s az információszabadság indokolatlan korlátozása miatt az Alaptörvénnyel is. [8] Az indítványozó szerint az  Alaptörvény XXVIII.  cikk (1)  bekezdése által garantált bírósághoz való fordulás joga is sérült azáltal, hogy a  bíróság az  adatminősítés felülvizsgálatát nem végezte el. Álláspontja szerint az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a  továbbiakban: Infotv.) 31.  § (1)  bekezdésének az  Alaptörvénnyel összhangban lévő értelmezése nyomán az  adatigénylés teljesítésének megtagadására irányuló felülvizsgálat körében a bíróságnak az adatminősítés felülvizsgálatára is lenne hatásköre. [9] Az indítványozó a  fentiek alapján az  adatminősítésre kiterjedő hatállyal kérte a  támadott ítélet alaptörvényellenességének megállapítását és megsemmisítését. II. [10] 1. Az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezései: „VI. cikk (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” [11] 2. Az Infotv. érintett rendelkezései: „27.  § (1) A  közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az  a  minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.” „28.  § (1) A  közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” „31.  § (1) Az  igénylő a  közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a  teljesítésre nyitva álló, vagy az  adatkezelő által a  29.  § (2)  bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint – ha a  költségtérítést nem fizette meg – a  másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. (2) A  megtagadás jogszerűségét és a  megtagadás indokait, illetve a  másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.” [12] 3. A Kttv. érintett rendelkezése: „179. § Közérdekből nyilvános adatnak minősül a) a kormánytisztviselő neve, b) a kormánytisztviselő állampolgársága, c) a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv neve, d) a c) pontban meghatározott szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, e) a kormánytisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, f ) a kormánytisztviselő munkakörének megnevezése és a betöltés időtartama, g) a kormánytisztviselő vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontja, h) címadományozás adatai, i) a kormánytisztviselő illetménye.” [13] 4. A Mavtv. érintett rendelkezései: „2. § (1) Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az  e  törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a  védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.” „3. § E törvény alkalmazásában 1. minősített adat: a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről – a  megjelenési formájától függetlenül – a  minősítő a  minősítési eljárás során megállapította, hogy az  érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az  arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza; b) külföldi minősített adat: az  Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az  Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a  külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az  Európai Unió intézményei és szervei, az  Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza;” III. [14] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt vizsgálta, hogy az  alkotmányjogi panasz megfelel-e az  Abtv.-ben az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára megállapított kritériumoknak. [15] 1. Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  alkotmányjogi panasz eleget tett a  befogadhatóság formai követelményeinek. [16] Az Abtv. 27.  §-a szerinti alkotmányjogi panaszt az  Abtv. 30.  § (1)  bekezdése értelmében a  sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani, mégpedig az  Abtv. 53.  § (2)  bekezdésének megfelelően az  ügyben első fokon eljárt bírósághoz címezve. A  Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítéletét 2012. november 13-án kézbesítették az  indítványozó jogi képviselőjének. Az  indítványozó alkotmányjogi panasza 2012. december 20-án, tehát az  Abtv. 30.  § (1)  bekezdése szerinti határidőn belül érkezett az  elsőfokú bíróságra. [17] Az alkotmányjogi panasz megfelel továbbá az  Abtv. 52.  § (1)  bekezdésében foglalt formai követelményeknek is, mivel az indítványozó – megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), – megjelölte a támadott bírói döntést (a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítéletét), – megjelölte az  Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [VI.  cikk (2)  bekezdését, illetve a  XXVIII.  cikk (1) bekezdését], – kifejtette az  Alaptörvényben biztosított jogai sérelmének lényegét, előadta a  bírói döntés alaptörvény ellenességére vonatkozó okfejtést, – kifejezett kérelmet terjesztett elő a támadott ítélet megsemmisítésére. [18] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a  27.  § szerinti érintettséget, a  jogorvoslat kimerítését, valamint a  29–31.  § szerinti követelményeket. Ennek alapján az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  alkotmányjogi panasz megfelelt a befogadhatóság tartalmi feltételeinek is. [19] Az indítványozó az  Abtv. 27.  §-a és az  51.  § (1)  bekezdése szerint jogosultnak tekinthető, nyilvánvalóan érintett, mivel a támadott bírósági határozatokban peres félként szerepel. [20] Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette. [21] Az Abtv. 29.  §-a alapján az  Alkotmánybíróság az  alkotmányjogi panaszt a  bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alaptörvény VI. cikk (2)  bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jognak, illetve a  XXVIII.  cikk (1)  bekezdése által garantált bírósághoz fordulás jogának a  sérelmét állító indítvány alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, s az adatigénylés elutasítása tárgyában hozott bírói döntést érdemben befolyásolta. [22] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt befogadta. IV. [23] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott. [24] Az Alkotmánybíróság az  indítvány alapján azt vizsgálta, hogy megállapítható-e a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog, illetve a  bírósághoz fordulás jogának sérelme azért, mert az  adatmegismerés iránti igény elutasítása kapcsán az  Infotv. 31.  § (1)  bekezdése alapján kezdeményezett bírói felülvizsgálat keretében a  bíróság hatáskörének hiányára hivatkozva kizárta az  adatminősítés jogszerűségének formai, illetve tartalmi alapon történő vizsgálatát, s pusztán az  adatminősítés ténye alapján helybenhagyta az adatigény teljesítésének megtagadását. [25] 1. Az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdése alapján mindenkinek joga van a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az  Alkotmánybíróság Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) hatálybalépését követően, az  Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 5.  pontja kapcsán úgy foglalt állást, hogy „az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a  korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az  Alaptörvény adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a  konkrét ügy alapján a  megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése” {13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [32]}. Az  Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában megállapította, hogy a  közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog Alkotmányban, illetve Alaptörvényben való szabályozása között szövegszerű egyezés mutatható ki, emiatt az  Alkotmányon alapuló értelmezés, kidolgozott alkotmányos elvek alkalmazása az  újabb döntésekben is indokolt {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [38]; 2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [16]; 5/2014. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [26]}. [26] Az Alkotmánybíróság a  34/1994. (VI. 24.) AB határozatban megállapította: „Az Alkotmány 61.  § (1)  bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az  informáltsághoz való jogot, az  információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az  információkhoz való hozzáférhetőség, az  információk szabad áramlása különösen a  közhatalom és az  állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. A  közérdekű adatok nyilvánossága, megismerhetősége gyakran előkérdése és feltétele a  szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhatóságának és azzal más vonatkozásban is szorosan összefügg” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185.]. [27] Az információszabadsághoz szorosan kötődik a  véleménynyilvánítás szabadsága, amely a  kommunikációs alapjogok „anyajoga”, és a  demokratikus társadalom alapvető értékei közé tartozik. Ez  a  két alapjog biztosítja a közügyek megvitatásának szabadságát, együttesen teszik lehetővé az egyén részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban [50/2003. (XI. 5.) AB határozat, ABH 2003, 566, 576.]. A közérdekű adatok megismerése alapfeltétele az állam demokratikus működésének. [28] Az információszabadság alapján a közérdekű adatok (hozzáférés biztosítása, illetve részben közzétételük nyomán) nyilvánosak, azokat bárki megismerheti és terjesztheti. {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [25]}. A  főszabály a  nyilvánosság, ezt csak kivételesen lehet korlátozni: „[a] korlátozással szemben formai követelmény, hogy a  korlátozásra kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerüljön sor. Tartalmi követelmény, hogy a  korlátozás szükséges és a  korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos legyen. Emellett az  alapjog érvényesülése érdekében biztosítani kell a  nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, melynek a  formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a  nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára. {12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217.; 21/2013. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [39]}” {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [30]} [29] 2. Az  információszabadság érvényesülését törvényi szinten az  Infotv. garantálja. Az  Infotv. „A közérdekű adat megismerése iránti igény” megjelölésű 21. alcímében szabályozott eljárás révén biztosítja azt, hogy a  közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogát mindenki, végső soron bíróság előtt is érvényesíteni tudja. Az  Infotv. lehetővé teszi ugyanis a  közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igény elutasításának bírói felülvizsgálatát: ha az  adatkezelő elutasította a  kérelmet, a  kérelmező e  döntés ellen bírósághoz fordulhat [Infotv. 31.  § (1)  bekezdés]. A  bíróság vizsgálja a  megtagadás jogszerűségét és a  megtagadás indokait, amit az adatkezelőnek kell bizonyítania [Infotv. 31. § (2) bekezdés]. [30] Az Infotv. 27.  § (1)  bekezdése előírja ugyanakkor, hogy „a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az  a  minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat”. E  rendelkezés alapján az  adatkezelő törvényesen utasítja el a  minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat megismerésére irányuló igényt. Az  adatigényt elutasító döntés ellen – az  előbbiekben ismertetett szabályok szerint – a  kérelmező bírósághoz fordulhat. Mivel a  bíróság az  Infotv. 31.  § (2)  bekezdése alapján a  megtagadás jogszerűségét és az  annak alapjául szolgáló indokokat vizsgálja, az  adatkezelőnek elég annyit bizonyítania, hogy az  igény a  minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatra vonatkozott [és azt nem olyan személy terjesztette elő, akinek arra állami vagy közfeladat ellátása érdekében szüksége volt; lásd: Mavtv. 2.  § (2) bekezdését és 13. § (1) bekezdését]. A megtagadás jogszerűségét érintően így – az  Infotv. 27. § (1) bekezdése következtében – a bírósági felülvizsgálat formális eljárás. Miután e perben tartalmi vizsgálatnak, bírói mérlegelésnek az  Infotv. 27.  § (1)  bekezdéséből következően nincs helye a  minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat hozzáférhetővé tételének megtagadása esetén, az  adatközlés megtagadásának jogszerűsége tárgyában hozott konkrét bírói döntést illetően a  közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog sérelme nem állapítható meg. Ha pedig tartalmi bírói felülvizsgálatra e  perben a  minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat közlésének megtagadását érintően nem kerül(het) sor, ezen az  alapon az  adatközlés megtagadásának jogszerűsége tárgyában hozott konkrét bírói döntés kapcsán a  bírósághoz fordulás jogának sérelme sem állapítható meg. [31] Mindezek alapján az  Alkotmánybíróság a  támadott ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. V. [32] 1. Az  Alkotmánybíróság a  fentiekben megállapította, hogy az  Infotv. 31.  § (1)  bekezdése szerinti perben tartalmi vizsgálatnak, bírói mérlegelésnek az  Infotv. 27.  § (1)  bekezdéséből következően nincs helye a  minősített adat védelméről szóló törvény (azaz a Mavtv.) szerinti minősített adat megismerésére irányuló igény elutasítása esetén. [33] A Mavtv. minősített adat megismerésére irányuló eljárást (kivéve a  nemzeti minősítésű személyes adatokat, valamint az  érintett személy megismerési jogosultságát) nem tartalmaz. Minősített közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény benyújtására és az adatigény teljesítésére – különös rendelkezések híján – éppen a  közérdekű adatok megismerése iránti igényre vonatkozó általános rendelkezéseket (Infotv. 28–29.  §) lehetne alkalmazni. Az  Infotv. 27.  § (1)  bekezdése alapján azonban az  előbbiekben kifejtettek szerint a  minősített adat védelméről szóló törvény (azaz a  Mavtv.) szerinti minősített adat megismerésére nincs lehetőség. Ilyen igény előterjesztése esetén az  adatkezelőnek egyetlen lehetősége van: el kell azt utasítania {kivéve, ha azt olyan személy terjesztette elő, akinek állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt a minősített adat megismerését biztosítani [Mavtv. 2. § (2) bekezdés és 13. § (1) bekezdés]}. [34] Az általános szabályok szerint a  közérdekű adat megismerése iránti igényt elutasító döntés ellen a  kérelmező bírósághoz fordulhat. A  bíróság vizsgálja a  megtagadás jogszerűségét és az  annak alapjául szolgáló indokokat [Infotv. 31.  § (2)  bekezdés], amely azonban – a  fentiekből következően az  Infotv. 27.  § (1)  bekezdése alapján  – formális vizsgálatot jelent, mert az  adatkezelőnek elég annyit bizonyítania, hogy az  igény a  minősített adat védelméről szóló törvény (azaz a  Mavtv.) szerinti minősített adatra vonatkozott, és azt nem olyan személy terjesztette elő, akinek arra állami vagy közfeladat ellátása érdekében szüksége volt. A törvényi feltételek fennállása esetén az  Infotv. 31.  §-a alapján eljáró bíróság egyetlen döntést hozhat, helybenhagyja az  adatkezelő elutasító határozatát. [35] Az Infotv. 27. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésének szabályai között található, a közérdekű adatok megismerését korlátozó rendelkezés. Pusztán emiatt azonban alkotmányosan nem lehet kizárt a  közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat érintő adatminősítés jogszerűségének vizsgálata. A  közérdekű adatok megismeréséhez való jog [Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés] ugyanis nem feltétlenül érvényesülne, ha az adatigény formálisan elutasítható az  Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján azért, mert a kért adat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat, s ezzel egyidejűleg az adatminősítés érdemi és hatékony felülvizsgálata nem biztosított. [36] 2. Az  Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdése biztosítja a  közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot. Korlátozásával szemben „formai követelmény, hogy a  korlátozásra kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerüljön sor. Tartalmi követelmény, hogy a  korlátozás szükséges és a  korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos legyen. Emellett az alapjog érvényesülése érdekében biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, melynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára. {12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217.; 21/2013. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [39]}” {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [30]} [37] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és VI. cikk (2) bekezdése alapján már megállapította, hogy „amennyiben a  közérdekű adat megismerése megakadályozható egy nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozással úgy, hogy a  korlátozás tartalmi indokoltságának tényleges fennállása kétségtelen módon nem bizonyított, akkor ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül.” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [56]}. [38] 3. Az Abtv. 46. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a  jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a  mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. Az  Alkotmánybíróság az  Abtv. 46.  § (1)  bekezdése alapján hivatalból jogalkotói mulasztást állapíthat meg, ha a  vizsgálat során arra a  következtetésre jut, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerint a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos. Mulasztás megállapítását eredményezi, ha az alapjogok érvényesüléséhez szükséges garanciák hiányoznak. [39] Az Alaptörvény I.  cikk (1)  bekezdése szerint az  alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme „az állam elsőrendű kötelezettsége”. E  kötelezettség nem merül ki abban, hogy az  államnak tartózkodnia kell az  alapjogok megsértésétől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az alapjogok érvényesüléséhez szükséges feltételekről. Ennek érdekében a  jogalkotó köteles olyan szabályozást alkotni, amely a  lehető legnagyobb mértékben biztosítja az alapjogok érvényesülését. [40] 4. A  fentiek alapján az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  adatminősítés feletti érdemi kontroll nélkül a  közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának szükségessége és arányossága nem biztosítható. Amennyiben a  jogrendben nincs olyan hatékony eljárás, amely alkalmas a  minősítő nyilvánosságot korlátozó döntését érdemben felülvizsgálni és felülbírálni, úgy nem garantálható, hogy az  adatminősítés a  közérdekű és a  közérdekből nyilvános adatok közül csak azokra vonatkozzon, amelyek esetében az  valóban elkerülhetetlen. Nem garantálható továbbá az  sem, hogy a  minősítő indokolási kötelezettségének megfelelően eleget tegyen, s mérlegelése során kellő súllyal vegye figyelembe a  nyilvánossághoz fűződő közérdeket. {29/2014. (IX. 30.) AB határozat, Rendelkező rész 1.} [41] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog alapján tehát az  adatminősítés felett olyan közvetlenül kezdeményezhető érdemi kontrollt kell biztosítani, amely alkalmas arra, hogy annak során ne csupán a  minősítés formai és eljárási követelményeinek megtartását ellenőrizzék, hanem arra is, hogy a  minősítés tartalmi indokoltságát, megalapozottságát, a  nyilvánosság-korlátozás szükségességét és arányosságát érdemben felülvizsgálják. {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [54]} [42] Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a  közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat minősítése esetén a  jogalkotó nem biztosította, hogy e  nyilvánosságkorlátozással szemben a  közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot [Alaptörvény VI.  cikk (2)  bekezdés] közvetlenül, az  adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen. Ezért az  Alkotmánybíróság felhívta az  Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2015. május hó 31. napjáig tegyen eleget. [43] 5. Az  Alkotmánybíróság e  határozatának a  Magyar Közlönyben történő közzétételét az  Abtv. 44.  § (1)  bekezdés második mondata alapján rendelte el. Budapest, 2015. február 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke