2019. XLVI. törvény a Magyarország és a Brazil Szövetségi Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről.

2019. XLVI. törvény a Magyarország és a Brazil Szövetségi Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Brazil Szövetségi Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2019. június 12-i ülésnapján fogadta el. „MAGYARORSZÁG ÉS A BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT LÉTREJÖTT KIADATÁSI EGYEZMÉNY Magyarország és a Brazil Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban együttesen: „a Felek”), Attól az  óhajtól vezérelve, hogy hatékonyabb jogi együttműködést alakítsanak ki a  két állam között a bűncselekmények megelőzése terén a szuverenitás és az egyenlőség kölcsönös tiszteletben tartása alapján; Attól az óhajtól vezérelve, hogy megerősítsék a két állam közötti kapcsolatokat a bűnügyi együttműködés terén; Annak tudatában, hogy e  cél kétoldalú kiadatási egyezmény keretében érhető el a  kiadatási ügyekben történő közös fellépés útján; Az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk KIADATÁSI KÖTELEZETTSÉG A jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban mindkét Fél kiadja a  területén tartózkodó azon személyeket, akiket a  másik Fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárás lefolytatása vagy bíróság által kiszabott jogerős ítéletben szereplő szabadságelvonás végrehajtása céljából keresnek. 2. cikk KIADATÁSI BŰNCSELEKMÉNYEK (1) Kiadatásnak olyan bűncselekmény esetében van helye, amely mindkét Fél joga alapján egy (1) évet meghaladó szabadságvesztés büntetéssel vagy más szabadságelvonással büntetendő. (2) Ha a kiadatási kérelem célja szabadságelvonással járó bírósági ítélet végrehajtása, kiadatásnak akkor van helye, ha a  kiadatási kérelem előterjesztésekor a  kiadni kért személy szabadságelvonásának végrehajtásából legalább hat (6) hónap van hátra. (3) Bűncselekmény elkövetésének kísérlete, vagy a  bűncselekmény elkövetésében való részvétel szintén kiadatási bűncselekménynek minősül. (4) A  jelen cikk alkalmazása során egy bűncselekmény attól függetlenül kiadatási bűncselekmény, hogy a  Felek joga azonos módon minősíti-e az adott cselekményt, vagy azonos elnevezéssel látja-e el a bűncselekményt. (5) Ha a  kiadatást egy kiadatási bűncselekményre engedélyezték, engedélyezhetik a  kérelemben megjelölt más cselekményre is, ha az a jelen cikk (1) és (2) bekezdésében megjelölt szabadságelvonás időtartamait kivéve megfelel a kiadatáshoz szükséges minden egyéb feltételnek. (6) A  vámmal, adóval és devizaszabályozással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetében a  kiadatás nem tagadható meg azon az  alapon, hogy a  megkeresett Fél nemzeti joga a  valutaszabályozás terén nem irányoz elő a megkereső Fél nemzeti jogához hasonló adó vagy vám szabályokat. 3. cikk KÖTELEZŐ MEGTAGADÁSI OKOK A kiadatást meg kell tagadni, ha: a) a megkeresett Fél úgy véli, hogy a kiadatás sértené a szuverenitását, nemzetbiztonságát, közrendjét, illetve a kiadatás a megkeresett Fél alkotmányába ütközne; b) a megkeresett Fél alapos okkal feltételezi, hogy a kiadni kért személy olyan büntetésnek, más cselekménynek vagy mulasztásnak lenne kitéve a  megkereső Félnél, amely nem tartja tiszteletben az  alapvető emberi jogokat, beleértve a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód elleni védelmet; c) a  megkeresett Fél alapos okkal feltételezi, hogy a  megkeresést azért terjesztették elő, hogy a  kiadni kért személy ellen a  faji hovatartozása, neme, vallása, nemzetisége vagy politikai meggyőződése miatt folytassanak le büntetőeljárást vagy szabjanak ki büntetést, illetve a  kiadni kért személy az  említett okok miatt hátrányos helyzetbe kerülhet; d) a  megkeresett Fél nemzeti joga szerint elévülés miatt büntetőeljárás már nem folytatható vagy a szabadságelvonást már nem lehet végrehajtani; e) a megkeresett Fél illetékes hatóságai a kiadni kért személlyel szemben már jogerős ítéletet hoztak a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény miatt; f ) a megkeresett Fél menedékjogot biztosít a kiadni kért személynek; g) a kiadni kért személyt a megkeresett Fél egyéni vagy közkegyelemben részesítette; h) a kiadatást olyan katonai bűncselekményre kérték, amely nem köztörvényes bűncselekmény; i) a  kiadni kért személy a  bűncselekmény elkövetésének időpontjában életkora miatt nem volt büntethető a megkeresett Fél joga szerint; j) a  kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekményt a  megkeresett Fél politikai bűncselekménynek vagy azzal kapcsolatos bűncselekménynek tekinti. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél – figyelemmel az  összes körülményre, így a  bűncselekmény által elérni kívánt célra, a  bűncselekmény indítékára, az  elkövetés módjára, a  felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre – a  bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a  politikaihoz képest. Ennek értelmében nem tekinthetők politikai bűncselekménynek: I. olyan terrorcselekmények vagy más bűncselekmények, melyek nem minősülnek politikai bűncselekménynek bármely olyan nemzetközi szerződés szerint, melynek mindkét Fél részese. II. bármely Fél államfője, kormányának tagja vagy ezek családtagja ellen elkövetett emberölés vagy emberölést magában foglaló bűncselekmény; III. népirtás, háborús bűncselekmények vagy az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények. 4. cikk MÉRLEGELHETŐ MEGTAGADÁSI OKOK (1) A kiadatást meg lehet tagadni, ha: a) a megkeresett Fél a nemzeti joga alapján joghatósággal rendelkezik a kiadatással érintett bűncselekményre, és a kiadni kért személy ugyanezen bűncselekmény miatt nyomozás alatt áll vagy ellene a megkeresett Fél illetékes hatóságai büntetőeljárást folytatnak; b) a  megkeresett Fél a  bűncselekmény tárgyi súlyának és mindkét Fél érdekeinek figyelembe vétele mellett úgy véli, hogy a  kiadatás a  kiadni kért személy korára, egészségi állapotára vagy bármely más személyes körülményére figyelemmel humanitárius megfontolásokkal összeegyeztethetetlen lenne; c) a kiadni kért személy a megkeresett Fél állampolgára. Ha a megkeresett Fél nem adja ki saját állampolgárát, ez  a  Fél a  megkereső Fél kérelmére megküldi az  ügyet az  illetékes hatóságaihoz a  büntetőeljárás megindításának megfontolása érdekében; d) a  megkeresett Fél illetékes hatóságai olyan döntést hoztak, hogy ugyanazon bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt nem indítanak büntetőeljárást, vagy a büntetőeljárást megszüntették; e) a  kiadatási kérelemben szereplő bűncselekményt a  megkereső Fél területén kívül követték el, és a  megkeresett Fél joga nem engedi a  büntetőeljárás megindítását ugyanezen bűncselekmény kategória miatt, ha azt az utóbbi Fél területén kívül követik el, vagy nem engedi a kiadatást a megjelölt bűncselekmény miatt; (2) Jelen cikk alkalmazása során az állampolgárságot a megkeresett Félnek a kiadatásról hozott döntés időpontjában hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni, kizárva azt az esetet, ha az állampolgárság megszerzésének célja a kiadatás megakadályozása volt. 5. cikk A FELEK KÖZPONTI HATÓSÁGAI (1) A  jelen Egyezmény végrehajtása során a  Felek által kijelölt központi hatóságok közvetlenül lépnek kapcsolatba egymással. (2) Központi hatóságok a következők: Magyarország részéről az Igazságügyi Minisztérium; a Brazil Szövetségi Köztársaság részéről az Igazságügyi Minisztérium. (3) A központi hatóságokkal kapcsolatos változásokról a Felek diplomáciai úton értesítik egymást. 6. cikk IDEIGLENES KIADATÁSI LETARTÓZTATÁS (1) Sürgős esetben a megkereső Fél kérheti a kiadni kért személy ideiglenes, a kiadatási kérelem kézhezvételéig tartó letartóztatását. Az ideiglenes letartóztatásra vonatkozó kérelemben utalni kell a megkereső Fél illetékes hatósága által kibocsátott elfogatóparancsra vagy a  jogerős ítéletre és arra, hogy az  ideiglenes letartóztatási kérelmet kiadatási kérelem fogja követni. Az  ideiglenes letartóztatás iránti kérelem elektronikus úton vagy a  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetén (Interpol) keresztül is megküldhető a megkeresett Fél központi hatóságához. (2) A  megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a  megkereső Felet az  ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti kérelemről hozott döntéséről. (3) Az  ideiglenes letartóztatást meg kell szüntetni, ha a  kiadni kért személy letartóztatásától számított hatvan (60) napon belül a  megkeresett Fél központi hatósága nem kapja meg a  szabályszerű kiadatási kérelmet és a  7.  cikkben említett dokumentumokat. A  megkereső Fél megfelelően indokolt kérelmére a  határidő húsz (20) nappal meghosszabbítható. (4) A  kiadni kért személy szabadlábra helyezése a  jelen cikk (3)  bekezdése alapján nem akadálya a  keresett személy későbbi letartóztatásának és kiadatásának, ha a  megkeresett Fél később kézhez kapja a  szabályszerű kiadatási kérelmet. 7. cikk A KIADATÁSI KÉRELEM ÉS A SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK (1) A  kiadatási kérelmet és a  szükséges dokumentumokat írásban terjesztik elő egymásnak a  központi hatóságok. A kérelem tartalmazza: a) a  kiadni kért személy személyes adatait, ideértve családi- és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, és ha lehetséges, ujjlenyomatait, és fényképét, valamint bármely más olyan információt, amely segít meghatározni a személy személyazonosságát és lehetséges tartózkodási helyét; b) a kiadatással érintett bűncselekmény összefoglalását, ideértve az elkövetés helyét és idejét; c) a bűncselekmény jogi minősítését; d) a  bűncselekmény meghatározására, a  bűncselekményre kiszabható büntetésre, valamint a  büntető joghatóság megállapítására vonatkozó releváns jogszabályi rendelkezések szövegét; e) a bűncselekmény, valamint a  szabadságelvonást kiszabó ítélet végrehajtásának elévülési idejére vonatkozó releváns jogszabályi rendelkezések szövegét; f ) olyan bűncselekmény esetében, melyet a  megkereső Fél területén kívül követtek el, a  megkereső Fél joghatóságának megalapozására vonatkozó jogszabályi rendelkezést. (2) A jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt követelményeken kívül csatolandó: a) az elfogatóparancs egy példánya, ha a kiadatási kérelmet büntetőeljárás lefolytatása céljából terjesztik elő; b) a  bírósági határozat egy példánya, valamint a  már letöltött szabadságelvonás időtartamának ismertetése, amennyiben a kiadni kért személy kiadatását szabadságelvonás végrehajtása céljából kérik. (3) A  kiadatási kérelmet és a  csatolt dokumentumokat, valamint a  kérelemre adott válaszként megküldött dokumentumokat és más iratokat nem kell hitelesítéssel vagy felülhitelesítéssel ellátni. Minden megküldött dokumentumot a megkeresett Fél hivatalos nyelvére történő fordítással kell ellátni. (4) A központi hatóságok e cikk (1) és (2) bekezdésében megjelölt dokumentumokat elektronikus úton is megküldhetik és fogadhatják. 8. cikk KIEGÉSZÍTŐ ADATOK (1) Ha a megkeresett Fél úgy véli, hogy a kiadatási kérelem alátámasztására a megkereső Fél által megküldött adatok nem elegendőek a  jelen Egyezmény alapján előterjesztett kiadatási kérelemről szóló döntés meghozatalához, akkor kiegészítő információkat kérhet. Ezen adatokat a kérés megérkezésétől számított hatvan (60) napon belül kell megküldeni. (2) Ha a  kiadni kért személy letartóztatásban van, és a  megkeresett Fél a  jelen cikk (1)  bekezdésében megszabott határidőn belül nem kapja meg a kért kiegészítő információkat, akkor a személy szabadlábra helyezhető. Ez esetben a  szabadlábra helyezés nem zárja ki, hogy a  megkereső Fél újabb kiadatási kérelmet terjesszen elő a  személy kiadatása iránt. (3) Ha a kiadni kért személyt a jelen cikk (2) bekezdése alapján szabadlábra helyezték, a megkeresett Fél haladéktalanul értesíti erről a megkereső Felet. 9. cikk A KIADATÁSI KÉRELEMRŐL HOZOTT DÖNTÉS (1) A  megkeresett Fél a  kiadatási kérelemről jelen Egyezmény és a  nemzeti joga alapján dönt, és a  döntésről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Felet. (2) Ha a  megkeresett Fél a  kiadni kért személy kiadatását részben vagy egészben megtagadja, a  megtagadás okait közölnie kell a megkereső Féllel. 10. cikk EGYSZERŰSÍTETT KIADATÁS (1) Ha a  kiadni kért személy, miután a  megkereső Fél illetékes hatóságai személyesen tájékoztatták őt, hogy joga van a  szabályszerű kiadatási eljárás lefolytatásához, visszavonhatatlanul, szabad akaratából, írásban hozzájárul a  megkereső Fél részére történő kiadatásához, akkor a  kiadatási kérelem a  jelen Egyezmény 7.  cikkében foglalt dokumentumok előterjesztése nélkül engedélyezhető. A  megkeresett Fél ilyen esetben is kérhet kiegészítő információt, ha ezt a kiadatás teljesítéséhez szükségesnek tartja. (2) A  kiadni kért személy kiadatáshoz történő hozzájárulása akkor tekinthető érvényesnek, ha azt védő közreműködésével, a megkeresett Fél illetékes hatósága előtt teszi. A megkeresett Fél köteles tájékoztatni a kiadni kért személyt, hogy jogában áll a  szabályszerű kiadatási eljárást kérni, valamint arról, hogy a  nyilatkozatát nem vonhatja vissza. (3) A nyilatkozatot igazságügyi okiratba kell foglalni, mely igazolja, hogy az érvényességi feltételek fennállnak. 11. cikk A SPECIALITÁS ELVE (1) A kiadott személy ellen nem lehet büntetőeljárást folytatni, őt elítélni vagy fogva tartani szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából olyan bűncselekmény miatt, amelyet az  átadása előtt követett el, és különbözik attól, amely miatt kiadták; nem korlátozható továbbá a  személyes szabadsága semmilyen más okból, kivéve a következő eseteket: a) ha a személy, bár lehetősége lett volna elhagyni annak a Félnek a területét, amelynek átadták, azt nem tette meg a végleges szabadon bocsátástól számított 45 napon belül, vagy miután elhagyta, oda visszatért. Ebbe az  időszakba ugyanakkor nem számít bele az  az időtartam, amíg a  személy önhibáján kívüli okokból nem képes a megkereső Fél területének elhagyására. b) ha az a Fél, amelyik a személyt átadta, ahhoz hozzájárul. A hozzájárulás iránti kérelmet a 7. cikkben felsorolt iratokkal, valamint a  kiadott személynek az  adott bűncselekményre vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvvel együtt kell megküldeni. A  hozzájárulást meg kell adni, ha a  bűncselekmény, amelyre vonatkozóan kérik, önmagában is kiadatási bűncselekmény jelen Egyezmény rendelkezéseinek értelmében; c) ha a kiadni kért személy lemond a specialitás elvének alkalmazásáról. (2) Ha a  bűncselekmény minősítése a  büntetőeljárás folyamán módosul, a  kiadott személy ellen csak annyiban lehet az  eljárást lefolytatni és vele szemben büntetést kiszabni, amennyiben az  új minősítés szerinti bűncselekmény tekintetében is – alkotó elemeit tekintve – mód volna kiadatásra. 12. cikk KIADATÁS HARMADIK ÁLLAM RÉSZÉRE Amennyiben a  megkeresett Fél előzetesen nem járul hozzá, a  megkereső Fél nem adhatja tovább harmadik államnak a kiadott személyt olyan bűncselekmény miatt, melyet az első kiadatás előtt követett el. A megkeresett Fél a hozzájárulás megadása előtt kérheti a jelen Egyezmény 7. cikke szerinti szükséges dokumentumok és információk megküldését. 13. cikk EGYIDEJŰ KÉRELMEK (1) Ha ugyanazon személy kiadatását a másik Fél mellett egy vagy több harmadik állam is kéri, akkor a megkeresett Fél saját belátása szerint dönt arról, hogy melyiknek adja át a kiadni kért személyt, és döntéséről értesíti a megkereső államokat. A  megkereső Fél által előterjesztett kiadatási kérelem és egy európai uniós tagállam által kibocsátott, Magyarországnak megküldött elfogatóparancs (európai elfogatóparancs), vagy egy Mercosur tagállam által kibocsátott, Brazíliának megküldött elfogatóparancs közötti ütközés esetén a megkeresett Fél dönti el, hogy a kiadni kért személyt melyik államnak adja át. (2) A döntésnél a megkeresett Fél figyelembe veszi az alábbi körülményeket: a) a bűncselekmények tárgyi súlyát; b) az egyes bűncselekmények elkövetési idejét és helyét; c) a kiadni kért személy állampolgárságát és állandó lakóhelyét; d) a kérelmek előterjesztésének időpontját; e) annak lehetőségét, hogy a  megkereső államokban egymást követően is lefolytathatják-e a  büntetőeljárást vagy végrehajthatják-e a szabadságelvonást. 14. cikk A KIADOTT SZEMÉLY ÁTADÁSA (1) Ha a  megkeresett Fél a  kiadatást engedélyezi, a  Felek illetékes hatóságai haladéktalanul megállapodnak a  kiadni kért személy átadásának időpontjáról, helyszínéről és az egyéb fontos kérdésekről. A megkeresett Fél tájékoztatja a másik Felet a kiadatási fogságban töltött időről. (2) A személy átadására hatvan (60) nap áll rendelkezésre attól a naptól kezdve, amikor a megkereső Felet a kiadatás engedélyezéséről értesítették. (3) Ha a  megkereső Fél a  jelen cikk (2)  bekezdésben lévő határidőn belül nem veszi át a  kiadni kért személyt, a  megkeresett Fél azonnal szabadlábra helyezi a  személyt, és a  megkereső Fél újabb, ugyanazon személyre, ugyanazon cselekményre vonatkozó kiadatási kérelmét elutasíthatja, kivéve a jelen cikk (4) bekezdésében szereplő esetben. (4) Ha a  Felek valamelyike önhibáján kívüli körülmény miatt nem adja át, vagy nem veszi át azt a  személyt, akinek a kiadatását engedélyezték, akkor erről a másik Felet haladéktalanul értesíti, és a Felek megállapodnak a kiadatás új határnapjáról. (5) A kiadatás miatt fogságban töltött időt – beleértve a házi őrizetet – be kell számítani a megkereső Fél nemzeti joga szerint az általa kiszabott szabadságelvonás időtartamába. 15. cikk HALASZTOTT VAGY IDEIGLENES ÁTADÁS (1) Ha a  személy ellen, akinek kiadatását engedélyezték, a  megkeresett Fél büntetőeljárást folytat vagy ebben az  államban büntetését tölti olyan bűncselekmény miatt, amely különbözik attól, amelyre a  kiadatását engedélyezték, a megkeresett Fél elhalaszthatja az átadást a büntetőeljárás befejezéséig vagy a büntetés letöltéséig. (2) Az átadást akkor is el lehet halasztani, ha az veszélyeztetné a kiadni kért személy életét, vagy rontana az egészségi állapotán. Ebben az esetben a megkeresett Fél az  illetékes orvosi hatósága által kiállított részletes orvosi jelentést küld haladéktalanul a megkereső Fél részére. (3) E cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a megkeresett Fél haladéktalanul értesíti a megkereső Felet az  átadás elhalasztásáról, valamint arról – ha a  halasztás oka megszűnik – hogy a  személy átadható és a  14.  cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam mely napon kezdődik. (4) A  megkeresett Fél a  megkereső Fél külön kérésére ideiglenesen átadhatja a  kiadni kért személyt büntetőeljárás lefolytatása céljából, miután nemzeti joguk szerint megegyeztek az  ideiglenes kiadatás időtartamában. Az  ideiglenesen átadott személyt a  megkereső Fél területén az  ott tartózkodás ideje alatt fogva kell tartani, és a meghatározott időben vissza kell őt szállítani a megkeresett Félhez. A fogvatartásban töltött időt a megkeresett Fél által kiszabott szabadságelvonás végrehajtása során be kell számítani. 16. cikk TÁRGYAK LEFOGLALÁSA ÉS ÁTADÁSA (1) Amennyiben nemzeti joga lehetővé teszi, úgy a  megkeresett Fél a  megkereső Fél kérelmére lefoglalja a bűncselekmény elkövetéséhez használt vagy a bűncselekmény elkövetése során megszerzett tárgyakat, valamint a  területén talált bármely más olyan tárgyat, amely bizonyító erővel rendelkezhet, és ha a kiadatást engedélyezik, akkor átadja a tárgyakat a megkereső Félnek. (2) A jelen cikk (1) bekezdése szerinti tárgy átadható akkor is, ha – bár a kiadatást engedélyezték – a kiadni kért személy átadására halál, eltűnés vagy szökés miatt nem kerülhet sor. (3) Ha a  tárgyak lefoglalás vagy elkobzás alá eshetnek a  megkeresett Fél területén, ez  utóbbi a  folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elhalaszthatja a  jelen cikk (1)  bekezdése szerinti tárgyak átadását, vagy a  visszaadás feltételével ideiglenesen átadhatja azokat a megkereső Félnek. (4) A  felsorolt tárgyak átadása során a  megkeresett Félnek vagy harmadik feleknek a  tárgyakon fennálló jogait tiszteletben kell tartani. Amennyiben ilyen jogok fennállnak, a büntetőeljárás befejezése után a Felek haladéktalanul és költségmentesen visszajuttatják az átadott tárgyakat jogos tulajdonosuknak vagy a megkeresett Félnek. 17. cikk ÁTMENŐ SZÁLLÍTÁS (1) Mindkét Fél a  nemzeti jogával összhangban engedélyezheti, hogy harmadik állam által a  másik Félnek kiadott személyt átszállítsák a területén. (2) A megkereső Fél által előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell az átszállítandó személy azonosításához szükséges adatokat, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatos tények rövid összefoglalását. A kérelmet a központi hatóságok küldik meg egymásnak elektronikus úton, illetve különösen sürgős ügyekben a  Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetén (Interpol) keresztül. A kérelemhez csatolni kell a kiadatás engedélyezését tartalmazó okirat másolatát, valamint az átszállítandó személyt kísérő megbízottak azonosításához szükséges adatokat. (3) A megkeresett Fél saját területén az átszállítani kívánt személyt a nemzeti jogával összhangban tartja fogva. (4) Az  átmenő szállítás engedélyezése nem szükséges, ha az  átszállítás légi úton történik, és az  érintett Fél területén nincs tervezett leszállás. Ha nem tervezett leszállás történik a  másik Fél területén, ez  a  Fél kérheti a  jelen cikk (1)  bekezdése szerinti átszállítási kérelem megküldését. A  kiadott személy fogva tartásáról a  megkeresett Fél illetékes hatóságai gondoskodnak. (5) Az  átmenő átszállítás iránti kérelmet és az  ahhoz mellékletként csatolandó dokumentumokat az  átszállítást engedélyező Fél nyelvére le kell fordítani. 18. cikk KÖLTSÉGEK A megkereső Fél viseli az  iratok fordításával és az  átadott személy szállításával kapcsolatos költségeket. A megkeresett Fél viseli a területén a keresett személy elfogásától az átadásáig felmerült költségeket. 19. cikk NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY A jelen Egyezmény nem érinti a  Felek más nemzetközi egyezmények alapján fennálló jogait és kötelezettségeit, illetve Magyarország részéről az Európai Uniós tagságból eredő jogokat és kötelezettségeket. 20. cikk SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME (1) A  jelen cikk (2)  bekezdésének sérelme nélkül, a  Felek egymásnak személyes adatokat akkor továbbíthatnak, és az a Fél, amelynek az adatokat továbbították, akkor kezelheti ezeket, amennyiben az adatkezelés az alábbi célokból szükséges és arányos: a) a  jelen Egyezmény alapján engedélyezett kiadatás alapját képező büntetőeljárás lefolytatása vagy bírósági határozat végrehajtása érdekében; b) egyéb igazságügyi és közigazgatási eljárásban, amely közvetlenül összefügg az a) pontban említett eljárással vagy bírósági határozattal; c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan fenyegető veszély elhárítása érdekében. (2) Az ilyen adat más célból is használható, ha az adatot továbbító Fél vagy az adatalany ahhoz előzetesen hozzájárult. A hozzájárulást a megkereső Fél nemzeti jogával összhangban kell megadni. (3) Személyes adat az olyan adat, amely egy azonosított vagy azonosítható természetes személy személyes és ténybeli helyzetére vonatkozik. (4) Bármelyik Fél jogosult megtagadni a  jelen Egyezmény szerinti kérelem végrehajtása során beszerzett személyes adat továbbítását abban az  esetben, ha az  ilyen adat annak nemzeti joga alapján védelmet élvező minősített adatnak minősül. (5) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során személyes adatot továbbító Fél kérésére az adatot fogadó Fél tájékoztatást ad az ilyen adatok felhasználásáról. (6) Az érintett személy jogosult arra, hogy a Felek nemzeti jogszabályaival összhangban a) tájékoztatást kérjen személyes adatainak az illetékes hatóságok általi kezeléséről; b) kérelmezze személyes adatainak helyesbítését, törlését vagy zárolását; c) jogorvoslattal – éljen, ideértve a bírói jogorvoslatot is – éljen, ha kérelmét nem teljesítik. (7) Jelen Egyezmény alapján átadott személyes adatokat az  adatot átvevő Fél nemzeti joga szerint kell kezelni és törölni. (8) E  cikk nem érinti az  adatot továbbító Fél jogosultságát arra, hogy egyes esetekben további feltételeket szabjon, ha az adott megkeresést ilyen feltételek hiányában nem lehetne teljesíteni. Amennyiben a  jelen bekezdés alapján további feltételeket állapítottak meg, a  megkeresett Fél kérheti a  megkereső Felet, hogy adjon tájékoztatást a bizonyíték vagy információ felhasználásáról. (9) Amennyiben a megkereső Fél részére történő adatszolgáltatást követően a megkeresett Félnek olyan körülmények jutnak a  tudomására, amelyek következtében egy konkrét esetben további feltételt kell kikötnie, a  megkeresett Fél konzultálhat a megkereső Féllel annak meghatározása érdekében, hogy a bizonyíték és az információ védelme milyen mértékben lehetséges. 21. cikk VITÁK RENDEZÉSE A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen vitát a  központi hatóságok vagy diplomáciai konzultáció útján kell rendezni. 22. cikk ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) A jelen Egyezmény a diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a  Felek a  jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások lezárulásáról értesítik egymást. (2) Jelen Egyezményt határozatlan időre kötik. (3) Jelen Egyezmény valamennyi olyan kiadatási kérelemre alkalmazandó, amelyet a hatályba lépése után terjesztenek elő. A  jelen Egyezmény alapján előterjesztett kérelmek a  jelen Egyezmény hatályba lépése előtt elkövetett cselekményekre is alkalmazandók. (4) Jelen Egyezményt a  Felek közös megegyezéssel módosíthatják. A  változtatásokat és módosításokat külön jegyzőkönyvbe kell foglalni, mely a jelen Egyezmény szerves részévé válik, és a jelen cikk (1) bekezdése szerint lép hatályba. (5) Jelen Egyezmény hatálya megszűnik hat (6) hónappal azt az  időpontot követően, amikor az  egyik Fél megkapja az írásban, diplomáciai úton előterjesztett értesítést a felmondási szándékról. (4) A  jelen Egyezmény – a  felmondás ellenére – az  eljárás befejezéséig alkalmazandó marad azokra a  kiadatási eljárásokra nézve, amelyek a hatálya alatt indultak. FENTIEK HITELÉÜL, a saját nemzeti joguk szerint kellően meghatalmazott alulírottak aláírják a jelen Egyezményt. KÉSZÜLT Budapesten, 2019. év május hó 9. napján, két eredeti példányban magyar, portugál és angol nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó. MAGYARORSZÁG RÉSZÉRŐL A BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL SZIJJÁRTÓ PÉTER ERNESTO HENRIQUE FRAGA ARAÚJO KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTER KÜLÜGYMINISZTER” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Egyezmény, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke