13/2007. (IV. 24.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásáv

13/2007. (IV. 24.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól. A Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és határköréről szóló 160/2006. (VII. 18.) Korm. rendelet 2. §-a fb) és fc) alpontjaiban meghatározott feladatkörben eljárva, figyelemmel az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, továbbá a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendelet, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kedvezménytörvény) alapján nyújtott támogatások rendjéről szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendelet és a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet előírásaira – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú mellékletének a X. Miniszterelnökség fejezet (a továbbiakban: Miniszterelnökség) fejezeti kezelésű előirányzatai közül a: a) Célelőirányzatok 9. cím, 2. alcím, ezen belül: aa) a Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartá sának támogatása 25. jogcímcsoport, valamint ab) a Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 26. jogcímcsoport előirányzataira (a továbbiakban együtt: kisebbségi előirányzatok). b) Határon túli magyarok programjainak támogatása 9. cím, 4. alcím, ezen belül: ba) a Határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása 1. jogcímcsoport, bb) a Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása 2. jogcímcsoport, valamint bc) a Nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása, 3. jogcímcsoport (a továbbiakban együtt: határon túli előirányzatok). 2. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokról rendelkezni, azok terhére kötelezettséget vállalni a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára (a továbbiakban: szakállamtitkár) jogosult. II. Fejezet Az előirányzatok felhasználásának szabályai 3. § (1) A határon túli előirányzatok esetében legfeljebb a költségvetési törvény szerint rendelkezésre álló előirányzatok 10%-a használható fel az előirányzatok kezelésével és felhasználásával kapcsolatos működési és felhalmozási kiadásokra, ideértve a szerződések előkészítésével és megkötésével, a nyilvántartással, a könyveléssel és a szakmai, továbbá pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket, valamint a mindezek ellátásához szükséges feltételek biztosításával összefüggő kiadásokat is. (2) A kisebbségi előirányzatokkal, illetve a határon túli előirányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátásában a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának illetékes főosztályai (a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály) vesznek részt. (3) Az előirányzatokból pályázati úton, valamint pályázati rendszeren kívül – az e rendeletben meghatározottak szerint – nyújtható támogatás. A pályázati eljárás 4. § (1) A pályázati felhívást az illetékes főosztályok: a) a kisebbségi előirányzatok vonatkozásában – az 1. § aa) alpontja szerinti előirányzat esetén a pályázat benyújtására jogosult országos kisebbségi önkormányzatok egyidejű tájékoztatása mellett – a MeH honlapján, b) a határon túli előirányzatok esetében legalább egy országos terjesztésű napilapban, valamint a MeH honlapján teszi közzé. (2) A pályázati felhívás közzétételére az 1. § bb) alpontjában érintett célelőirányzat esetében a közreműködőként bevont határon túli társadalmi szervezet is jogosult. (3) A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, a határidő elmulasztása esetén a pályázatot el kell utasítani. A pályázat benyújtásának formai és tartalmi feltételeiről, a pályázatok benyújtásának határidejéről, a szükséges önrészről, valamint az elnyerhető támogatás mértékének felső határáról, a pályázati dokumentációhoz való hozzáférés módjáról, a pályázat benyújtásának feltételeiről a pályázati felhívás rendelkezik. (4) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, székhelyét (címét), telefon- és tele faxszámát, valamint e-mail címét, adószámát (adóazonosító jelét) és nyilvántartási számát, b) a pályázati felhívásban megjelölt jogcímek alapján igényelhető támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok részletes ismertetését, c) a megvalósításhoz igényelt támogatás összegét, külön feltüntetve az általános forgalmi adó (áfa) összegét, a részletes költségvetési tervet és a saját forrás mértékét, d) a megvalósítás és finanszírozás időbeni ütemezését, e) a pályázati felhívásban előírt egyéb adatokat. (5) A pályázathoz csatolni kell: a) eredetiben, 60 napnál nem régebbi igazolást a pályá zó bírósági, hatósági, illetve az adott ország joga szerint történő nyilvántartásba vételéről, b) közjegyző, vagy az adott ország jogrendszere szerinti más hatóság által, illetve az igazolás kiadására jogosult szervezet részéről kiállított, hitelesített aláírási címpéldányt, c) eredetiben a pályázó bankszámláit vezető hitelintézet 30 napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszám megjelölésével – a pályázó bankszámláinak vezetéséről, d) a pályázó létesítő okiratáról/alapszabályáról készített egyszerű másolatot, e) magyarországi pályázó esetén a pályázó nyilatkozatát, illetve 30 napnál nem régebbi igazolást az adóhatóságtól arról, hogy köztartozással nem rendelkezik, f) a pályázó cégszerűen aláírt nyilatkozatát: fa) a pályázatban foglalt adatok, információk, doku mentációk teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, fb) arról, hogy az általános forgalmi adó (áfa) levonására vagy visszaigénylésére jogosult-e, fc) magyarországi pályázó esetében hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése céljából az adószámát (adóazonosító jelét), társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Magyar Államkincstár, illetve a támogatási szerződést kötő támogató szerv felhasználhatja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, fd) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csőd-, felszámolási eljárás nincs folyamatban, fe) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege nyilvánosságra hozható, ff) arról, hogy a magyar államháztartás alrendszeréből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs és munkaügyi kapcsolatai rendezettek, fg) arról, hogy a megvalósítani tervezett tevékenység, feladat vonatkozásában más pályázaton részt vett-e, illetve milyen más állami és egyéb támogatást vesz igénybe, fh) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, valamint g) a pályázati felhívásban meghatározott egyéb dokumentumokat. (6) Az idegen nyelven benyújtott dokumentumok esetében csatolni kell azok magyar nyelvű fordítását. (7) A pályázatot csak akkor lehet elbírálni, ha az megfelel a jelen szakasz (3)–(6) bekezdésekben meghatározott követelményeknek. (8) A benyújtott pályázat érvénytelenségéről 15 napon belül értesíteni kell a pályázót. A pályázat érvénytelenségének eseteit a pályázati felhívásnak is tartalmaznia kell. (9) Hiányos pályázat esetén a pályázót a beérkezésétől számított 8 napon belül, 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra kell felszólítani. A határidő kérelemre, egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. A meghoszszabbított hiánypótlási határidő eredménytelen lejárta esetén a pályázatot érvénytelennek kell minősíteni. A hiánypótlás feltételeit a pályázati felhívásnak is tartalmaznia kell. (10) A pályázati eljárás eredményességéről, az érvényes pályázatokról, a támogatás összegéről a pályázati felhívásban megjelölt határidőben a szakállamtitkár dönt. A pályázat eredményéről a döntéstől számított 30 munkanapon belül írásban kell értesíteni a pályázót. Az elutasításról szóló döntés esetén annak indokáról is 15 napon belül értesíteni kell a pályázót azzal, hogy a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Pályázati rendszeren kívüli támogatások 5. § (1) Nem pályázati úton is nyújtható támogatás azokban az esetekben, amikor a kérelem válságos helyzetben lévő, illetőleg működési zavarral küzdő intézmények, szervezetek megsegítésére, valamint olyan célok és feladatok megvalósításának támogatására irányul, melyek elbírálása egyedi döntést igényel. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben hozott egyedi döntések céljára – az előirányzattal rendelkező döntése szerint – az előirányzat teljes összege felhasználható. (3) Az egyedi támogatásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a 4. § (4) bekezdésében és (5) bekezdése a)–f) pontjaiban, valamint (6) bekezdésében meghatározott adatokat és legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg a kérelmezőnek csatolnia kell az előírt nyilatkozatokat. Szerződéskötés 6. § (1) A szakállamtitkár a nyertes pályázóval/kérelmezővel a támogatás felhasználásáról írásbeli szerződésben állapodik meg. (2) Támogatás a pályázatban/kérelemben igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható. (3) A pályázat/kérelem elfogadásáról szóló döntés szerződéskötési ajánlat elfogadásának minősül, melyre a következők szerint meghatározott határidőig az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Érvényét veszíti a támogatási döntés, ha az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül a pályázónak/kérelmezőnek felróható okból nem jön létre a szerződés. (4) Támogatási szerződés akkor köthető, ha a következő dokumentumok rendelkezésre állnak: a) magyarországi kedvezményezett nyilatkozata, vagy az adóhatóság (APEH, VPOP önkormányzati adóhatóság) igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezett hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az Áht. 18/C. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, b) a bírósági végzés másolata a bejegyzésről, c) 60 napnál nem régebbi aláírási címpéldány, d) a szükséges hatósági engedélyek (beruházások ese tében), valamint e) a kedvezményezett szervezet nyilatkozata arról, hogy nem áll felszámolási eljárás alatt, csőd- és végrehajtási eljárás nincs ellene folyamatban. (5) A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a magyarországi kedvezményezett munkaadó a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek megfelel és azok teljesülését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja. (6) A kötelezettségvállalás dokumentumának – figyelembe véve az Ámr. 57/A. §-ában előírt speciális tartalmi követelményeket is – tartalmaznia kell: a) a támogatás konkrét célját, b) a támogatás folyósításának feltételeit, c) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, melyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át, d) a kifizetendő összeget, e) az összeg kifizetésének időpontját, a következő év (évek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben, f) a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget, g) a kedvezményezett kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi, társadalombiztosítási jogszabályok előírásait és a támogatás felhasználása során a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény szerint jár el, illetve érvényesíti azt, h) hogy a kedvezményezett a támogatásból finanszírozott kiadások esetében rendelkezik-e adólevonási joggal (áfa), i) a támogatott tevékenység meghiúsulása esetén a támogatási összeg visszatartásának, illetve visszafizettetésének szabályait, j) a szerződésszegés eseteit és szankcióit. (7) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthető és a már kiutalt támogatás visszafizetése írható elő, ha: a) a támogatott szervezet a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, b) a támogatott szervezet, neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, különösen, ha a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja vagy használta fel, illetve c) a támogatott feladat megszűnt. (8) Előfinanszírozás esetén a szerződéskötés feltételeként a támogató kikötheti az azonnali beszedési megbízás alkalmazásához történő hozzájárulás megadását. (9) Ugyanazon kedvezményezettnek egy előirányzatból ugyanazon célra a tárgyéven belül csak egy kötelezettségvállalással nyújtható támogatás. (10) Nem nyújtható támogatás olyan kedvezményezett részére, aki valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltat, valamint aki a támogatóval korábban kötött szerződésben foglalt feltételeket megszegte. Nem nyújtható támogatás továbbá használt eszköz vásárlásához sem. (11) A támogatási szerződésben kell meghatározni, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon, a működtetési kötelezettség előírt időtartama alatt, csak a kötelezettségvállaló előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A szerződésben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom eseté ben – szerződéskötéstől számított 15 napon belül történő – bejegyeztetésének kötelezettsége és a bejegyeztetés költségei a kedvezményezettet terhelik, továbbá, hogy pénzügyi teljesítésre csak a bejegyeztetésről vagy annak kezdeményezéséről szóló igazolás benyújtását követően kerülhet sor. (12) A szerződés megkötését követően a pályázati úton megítélt támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját és összegét, továbbá a támogatott program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat – a határon túli támogatások központi nyilvántartási rendszerében történő rögzítésén és az erre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott közzétételen túlmenően – a MeH honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő 60. napig. Az adatok hozzáférhetőségét a honlapon legalább 5 évig biztosítani kell. Nem kell közzétenni a támogatást, ha az a közzétételi határidő előtt visszavonásra kerül, vagy arról a kedvezményezett lemond. A támogatás folyósítása 7. § (1) Pénzügyi teljesítésre érvényes szerződés alapján, kizárólag pénzintézetnél nyitott számlára, banki átutalással kerülhet sor. A kifizetés teljesítményarányos finanszírozás esetén, a kedvezményezett szerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése után történhet. (2) Az előirányzatok terhére nyújtott egyedi vagy pályázati támogatások folyósítása utólagosan, a kedvezményezett által benyújtott és a szakmai szervezeti egységek (a MeH illetékes főosztályai) által ellenőrzött és elfogadott elszámolások alapján történhet. (3) Támogatási előleg, illetőleg a támogatás egy összegben történő folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé. Támogatási előleg nyújtása esetén a fennmaradó támogatás folyósításának feltétele az előleggel történő elszámolás. A kivételes finanszírozást a szerződésben rögzíteni szükséges. (4) A kedvezményezett működéséhez nyújtott támogatások biztosítása időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett megfelelő indokokkal alátámasztott írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az időarányostól eltérő felhasználás engedélyezésére a kötelezettségvállaló jogosult. Amennyiben az eltérő finanszírozást megalapozó indokok a szerződés megkötését követően merülnek fel, a szerződést módosítani szükséges. (5) Elidegenítési és terhelési tilalom szerződésben való kikötése esetén pénzügyi teljesítés – ideértve a támogatási előleg utalását is – csak a kedvezményezett által a bejegyzésre vonatkozó igazolás benyújtását követően történhet. (6) A teljesítményarányos finanszírozás kivételével a kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról utólag, a szerződésben rögzítettek szerint, szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásával számolnak el. (7) A támogatás összegének felhasználásáról készített elszámolásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve; b) a támogatás felhasználását igazoló számlákat, bizonylatokat, illetve azok hitelesített másolatait; c) költségtételek szerinti bontásban a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az áfaalapot, az áfatartalmat és a bruttó összeget, készpénzes kifizetés esetében a készpénzfelvétel tényét tartalmazó külön kimutatást; d) átutalással teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt); e) a saját forrás és/vagy társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat); f) a saját forrás és/vagy társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást (számla, bérjegyzék, egyéb kifizetést igazoló bizonylat stb.); g) bérköltség elszámolása esetén a pontos jogcímek meghatározását. (8) Az elszámoláshoz felhasznált bizonylatok eredeti példányán fel kell tüntetni a szerződés iktatószámát, nyilvántartási számát. Másolat esetében az iktatószámon túlmenően, az iratnak az eredetivel történő egyezőségre vonatkozó záradékot is tartalmaznia kell. Az elszámolással egyidejűleg a támogatás fel nem használt részét a kedvezményezett köteles az előirányzat javára a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalni. (9) A szakmai teljesítés MeH illetékes főosztályai által kiállított igazolása a kedvezményezett szakmai beszámolóján és pénzügyi elszámolásán, valamint a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai megítélésén alapul. A szakmai teljesítésről szóló igazolásnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok eredményét. (10) A kedvezményezettnél – nem a támogatással összefüggésben – folytatott szakmai ellenőrzésről a pályázati dokumentációhoz csatolandó feljegyzést kell készíteni, melyet az elszámolás ellenőrzése során figyelembe kell venni. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A helyszíni ellenőrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását. Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalót írásban kell értesíteni. (11) Ha szükséges a szakmai beszámoló kiegészítése, vagy a beszámolóval kapcsolatos egyéb probléma meg állapítására kerül sor, a támogató határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet a hiánypótlásra. (12) A határidő eredménytelen lejárta esetén a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ezért a támogatónak intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése iránt. (13) A kedvezményezett a támogatás összegét kizárólag akkor használhatja fel az egyes költségek után járó általános forgalmi adó kifizetésére, amennyiben a támogatással fedezett tevékenységével kapcsolatban általános forgalmi adó levonására vagy annak visszaigénylésére nem jogosult. A nyertes pályázó, illetve a kedvezményezett a támogatás összegét más jellegű adó – ide nem értve a bérjellegű adót, illetve járulékot – kifizetésére nem használhatja fel. Az előirányzatok felhasználásának jogcímei 8. § (1) A Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása [1. § aa) alpontja] előirányzat felhasználásának támogatási célja, hogy folytatódjon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiáját megvalósító intézményi rendszer megerősödése és kiszélesítése. Ennek érdekében az előirányzatból támogatás nyújtható: a) a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai által önállóan vagy más szervezetekkel közösen alapított saját vagy részbeni fenntartásba átvett kisebbségi kulturális, oktató-nevelő és tudományos intézmények működése, valamint fejlesztése, b) ilyen intézmények alapításának elősegítése, valamint c) országos és/vagy térségi, illetve körzeti tevékeny ségű kisebbségi intézmények más intézményfenntartótól való átvétele. (2) A Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret előirányzat [1. § ab) alpontja] a pénzügyi nehézségek miatt válságos helyzetbe jutott magyarországi kisebbségi nonprofit szervezetek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok más forrásból nem finanszírozható működési zavarainak elhárítására, valamint kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, projektek eseti támogatására használható fel. (3) A határon túli magyarok oktatási programjai előirányzatból támogatás nyújtható a Kedvezménytörvény, valamint az őket érintő más törvények és jogszabályok által meghatározott feladatok körében a határon túli magyarok kulturális és nyelvi azonosságtudatának megőrzésére és fejlesztésére. Ennek érdekében a különböző programok megvalósításához szükséges támogatás biztosítása: a) az Erdélyi magyar felsőoktatás támogatása, melynek célja az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztése, kiemelten hozzájárulás az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működési feltételeinek biztosításához; b) a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása, melynek célja az Alapítvány működési költségeinek fedezetéhez, az alapító okiratban meghatározott feladatok megvalósításához támogatás nyújtása. (4) A Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás és csángó magyarok támogatása előirányzat: a) az Oktatás-nevelési támogatás, melynek célja nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatás nyújtása a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján nyújtott támogatások rendjéről szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szerint, a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű alap-, illetve középiskolában tanuló diákok, valamint felsőoktatásban részt vevő hallgatók pályázat útján történő támogatása; b) a Csángó magyarok támogatási keret a csángó magyarok identitás- és nyelvmegőrzésének támogatására szolgál. ba) A pályázatok kiírására az Oktatási és Kulturális Minisztériummal való egyeztetés után kerül sor. bb) A pályázati kiírásról, valamint a beérkezett pályázatokról szakmai javaslatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium által működtetett Csángó Tanácsadó Testület készít. (5) A Nemzeti jelentőségű intézmények és programok előirányzat célja támogatást biztosítani a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását célzó tevékenységek megvalósításához, kiemelten fontos rendezvényeikhez, az e célokra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához, illetve hosszú távú kötelezettségvállalást jelentő kiemelt beruházási programokhoz, gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési kezdeményezésekhez, valamint az intézményműködtetés előre tervezhető módon történő támogatásához. Így különösen az alábbiakra biztosít fedezetet: a) szórványoktatás, szórványkollégiumok építési és működési támogatása keret, amely a kárpát-medencei magyar szórványoktatás hatékonyságának növelését, a tanulók számára szállás biztosítását hivatott elősegíteni; b) vajdasági magyar köz- és felsőoktatás keret, hivatása szerint a délvidéki magyarság oktatási feltételeinek javításához történő hozzájáruláshoz biztosít forrást; c) tanári lakás és kollégium-építés Kolozsváron keret, a kolozsvári magyar tannyelvű oktatási intézmények tanárainak és diákjainak lakhatást biztosító építési beruházás megvalósításának támogatására; d) a Kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó kiadások támogatási keret, amely a Kedvezménytörvényben meghatározott támogatásokhoz és kedvezményekhez való hozzájutás elősegítésére létrehozott szervezetek (információs irodák) működési feltételeihez biztosít hozzájárulást; e) határon túli magyarok Kulturális Fesztiváljának támogatása keret, a magyar kultúra egységének demonstrálását célzó nemzetközi részvételű hazai nagyrendezvény támogatása, amely kétévente kerül megrendezésre, mint a világ magyarságának kulturális fesztiválja, egyben a ma gyarság egyes közösségeinek magyarországi megismerését, személyes kapcsolatok megerősítését szolgálja; f) koordinációs keret, amelynek tartalma különösen a határon túli magyarok anyaországgal való kapcsolatainak fenntartását elősegítő és egyéb határon túli támogatások nyújtása, a határon túli magyar kulturális, oktatási és közösségi intézmények, más forrásból nem finanszírozható működési zavarainak elhárítása, kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, programok támogatása; g) gazdaságfejlesztési és vállalkozás-ösztönzési keret, az uniós forrásokon alapuló fejlesztések támogatását szolgálja. Feladata elősegíteni a külhoni magyarok pályázati lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességük növelését, a források eséllyel történő megszerzésére való felkészítésük a közös térség- és intézményfejlesztés érdekében; h) elismerések, kitüntetések céljára elkülönített előirányzat-rész, amely a Magyarság Hírnevéért Díjról szóló 183/1997. (X. 17.) Korm. rendeletben megfogalmazott kitüntetések költségeinek, valamint a Kisebbségekért Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendeletben megfogalmazott kitüntetés költségeinek fedezetére szolgál. (6) Az előirányzatot kezelő és a támogatott szervezet a (3)–(5) bekezdésben meghatározott előirányzati keretből nyújtott támogatásokról a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet szerint köteles a Nyilvántartási Rendszernek adatszolgáltatást teljesíteni. III. Fejezet Záró rendelkezések 9. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben, a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján nyújtott támogatások rendjéről szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendeletben és a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter