230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről.

230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről. A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények felsőoktatási szakképzési tevékenységére, a képzésben részt vevő hallgatókra, továbbá felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben a szakmai gyakorlatra és az abban együttműködő szervezetekre, a szakmai gyakorlóhelyekre. 2. § Az Nftv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott felsőoktatási szakképzés képzettségi szintje: ISCED-5, amely képzettségi szint kizárólagosan e rendelet alapján meghatározott képzésben szerezhető meg. 3. § (1) A képzésben a szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. (2) A 14–18. §-ban foglaltakat az alapképzés és a mesterképzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat tekintetében is alkalmazni kell. 4. § E rendelet alkalmazásában 1. besorolási szak: a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló kormányrendelet osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzéke szerinti azon alapképzési szak vagy mesterképzési szakjainak jegyzéke szerinti azon osztatlan szak, amelyhez besoroltan az adott felsőoktatási szakképzést a képzési és kimeneti követelményei meghatározzák; 2. feladatprofil: a felsőoktatási szakképzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység, feladatkör, munkaterület; 3. képzettségi szint: az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerre (ISCED) az ENSZ gazdasági és szociális osztályozási rendszereinek csoportjához tartozó besorolási rendszer, amely osztályozási referenciakeretül szolgál az oktatási programok és az ezekkel összefüggő képesítések rendszerezéséhez; 4. szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására; 5. szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. Gazdálkodó szervezeten a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni. 2. A felsőoktatási szakképzés rendje, a képzés szerkezete, a szakmai követelmények meghatározása 5. § (1) A felsőoktatási szakképzés modulokból épül fel. Ezek: a) a valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja legfeljebb 12 kreditértékben; b) a képzési terület szerinti közös modul legfeljebb 21 kreditértékben, amelyből a képzési ág szerinti közös modul legfeljebb 15 kreditértékben; c) a szakképzés modulja, szakirányok esetén a szakirányok szakképzési modulja legfeljebb 87 kreditértékben, amelyből ca) a gyakorlati képzés kreditértéke 30 kredit; cb) több alapképzési szakot magában foglaló képzési ág esetén a képzési ág szerinti közös modul kreditértéke legfeljebb 15 kredit; cc) a specializáló kreditértéke legfeljebb 15 kredit. (2) A felsőoktatási szakképzés – a képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint – megszervezhető teljes idejű képzésben, részidős képzésben, illetve távoktatásban. 6. § (1) Felsőoktatási szakképzésben legalább egy félév szakmai gyakorlatot kell szakmai gyakorlóhelyen szervezni. A szakmai gyakorlat összefüggő gyakorlat, amely több részben csak akkor szervezhető meg, ha arról a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei – szakmai indokok alapján – úgy rendelkeznek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartama egy képzési időszaknak megfelelő időtartam, de legalább tizennégy hét, amelyben a gyakorlat öt napos munkahétnek megfelelő időszakokra tagolódik. (3) Részidős vagy távoktatási képzésben szervezett képzés esetén a szakmai gyakorlat legalább 240 óra, amely időtartam alatt legalább három hét gyakorlatot egybefüggően kell megszervezni. A korábbi munkatapasztalat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerhető. (4) A hallgatót a szakmai gyakorlóhelyen a felsőfokú szakképzettséggel betölthető munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított, a munkavégzéshez szükséges eszközök, munka- és védőruha, baleset- és munkavédelmi felszerelések illetik meg. 7. § (1) A felsőoktatási szakképzés szakmai követelményeit a szakképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. (2) A felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei szakképzettségenként tartalmazzák: a) a felsőoktatási szakképzés megnevezését (magyar és angol nyelven); b) a szakképzettség oklevélben történő megjelölését (magyar és angol nyelven); c) szakirányok esetén a szakirány megnevezését (magyar és angol nyelven); d) a képzési területet (képzési ágat), határterületi képzés esetén a további képzési területet (képzési ágat); e) a besorolási szakot, határterületi képzés esetén a további besorolási szakot; f) a felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök megnevezését; g) a képzési időt félévekben; h) a szakképzettség megszerzéséhez ha) összegyűjtendő kreditek számát, hb) az elméleti és a gyakorlati képzés arányát, hc) a hallgatói szakmai gyakorlat időtartamát heti öt munkanap és heti negyven munkaóra figyelembevételével; i) a felsőoktatási szakképzés célját (a szakképzettség szakirányainak képzési célját is), amely a feladatprofil meghatározását, a felsőoktatási szakképzettséggel ellátható tevékenységkör, munkaterület meghatározását és leírását jelenti; j) a felsőoktatási szakképzés során megszerezhető kompetenciákat, a kompetencia összetevők megjelölésével; k) a szakmai gyakorlat szakmai követelményeire, annak szervezésére vonatkozó követelményeket; l) az idegen nyelvi követelményeket; m) a szakképzettség szempontjából lényeges más rendelkezéseket: ma) a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek számát, továbbá a szakmai követelmény teljesítéseként elismerhető, előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának egyéb feltételeit, mb) a felsőoktatási szakképzés szervezésének sajátos rendelkezéseit, a tanulmányi időt részidős képzésben, távoktatásban, mc) a felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételeit. 8. § (1) A felsőoktatási szakképzés a képzési és kimeneti követelmények alapján meghatározott – a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező – felsőoktatási szakképzési program alapján folyik. (2) A felsőoktatási szakképzési programnak a képzési és kimeneti követelmények szerinti alapadatai: a) a felsőoktatási szakképzés megnevezése; b) a megszerezhető szakképzettség megnevezése; c) szakirányok esetén a szakirány megnevezése; d) a képzési terület (képzési ág), határterületi képzés esetén a további képzési terület (képzési ág); e) a besorolási szak, határterületi képzés esetén a további besorolási szak; f) összegyűjtendő kreditek száma; g) a szakképzettség célja (a specializáció vagy szakirány estén szakirányok képzési célja is), a feladatprofil meghatározása, a felsőoktatási szakképzettséggel ellátható tevékenységkör, munkaterület leírása; h) a szakképzettség szakmai kompetenciái, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetencia területekre vonatkozóan az alábbi bontásban: ha) valamennyi szakképzés közös kompetencia modulja és kreditértéke, hb) a képzési terület szerinti közös modul és kreditértéke, hc) a szakképzési (a közös képzési ág, a gyakorlati képzés, a specializáció vagy a szakirányok szerinti) modul és kreditértéke, hd) a hallgatói szakmai gyakorlat időtartama heti öt munkanap és heti negyven munkaóra figyelembevételével; i) a besorolási szak nyilvántartásba vételi adatai. (3) A felsőoktatási szakképzési program (2) bekezdésen túli tartalmi elemei: a) a szakképzettség szempontjából a felsőoktatási szakképzésbe történő belépés sajátos feltételei, különösen: aa) az egészségügyi alkalmassági követelmények, ab) a szakmai, pályaalkalmassági követelmények; b) a szakmai gyakorlat szakmai követelményei; c) az idegen nyelvi követelmények; d) a felsőoktatási szakképzés képzési módszerei; e) a felsőoktatási szakképzés értékelési rendszere, az értékelés módszerei modulonként; f) a képzési szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma, továbbá a szakmai követelmény teljesítéseként elismerhető előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának egyéb feltételei; g) a teljes idejű képzésre (részidős képzésre, távoktatásra) vonatkozó tanterv, óra-, vizsgaterv, továbbá tantárgyi programok; h) a szakmai gyakorlat szervezésének sajátos követelményei, különösen: ha) a szakmai gyakorlóhely meghatározása, hb) a felsőoktatási szakképzésben, a 15. §-ban meghatározott együttműködési megállapodás alapján részt vevő szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozata, hc) a gyakorlati képzés ajánlott tanterve, tantervi egységei, moduljai, ezek időtartama, hd) a hallgató szakmai gyakorlatának értékelési módszerei, he) a részidős, távoktatási képzési formában a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások, és a szakmai gyakorlat alóli részbeni felmentésre, illetve a munkatapasztalat beszámítására vonatkozó szabályok, hf) a szorgalmi időszakon belüli és a szorgalmi időszakon kívüli szakmai gyakorlatok időbeosztása, heti öt munkanap és negyven munkaóra figyelembevételével; i) a felsőoktatási szakképzés eszközei, segédeszközei, tananyagai; j) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzéshez szükséges speciális épület és egyéb infrastrukturális kapacitásigények, tárgyi feltételek és azok biztosítása; k) teljes idejű képzésre (részidős képzésre, távoktatásra) vonatkozó tanterv, óra- és vizsgaterv, továbbá tantárgyi program; l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszerének részeként a felsőoktatási szakképzés minőségbiztosításának bemutatása. 9. § (1) A besorolási szakon való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditek 75 százalékát el kell ismerni. (2) Felsőoktatási szakképzésben eredményes felvételi eljárást követően vagy a besorolási szakon folytatott, be nem fejezett tanulmányok beszámításával kezdhetők meg, illetve folytathatók tanulmányok. 3. A felsőoktatási szakképzés indításának eljárási rendje Felsőoktatási szakképzés szakjegyzékbe történő felvétele 10. § (1) Felsőoktatási szakképzés szakjegyzékbe történő felvétele – a képzési és kimeneti követelmények meghatározásával – a besorolási szakhoz soroltan kezdeményezhető. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kezdeményezheti felsőoktatási intézmény vagy gazdálkodó szervezet felsőoktatási intézménnyel együttműködve. A felsőoktatási szakképzés a 7. § szerinti formában és tartalommal kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit és az országos gazdasági kamara vagy a felsőoktatási szakképzésben érintett jogi személy felsőoktatási szakképzést támogató véleményét, az oktatásért felelős miniszternek címezve, az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani. (3) A felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek előkészítése érdekében az Oktatási Hivatal megkéri a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét. A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a felsőoktatási szakképzés szakjegyzékbe történő felvétele. (4) A Felsőoktatási Tervezési Testület támogató véleménye alapján az Oktatási Hivatal az oktatásért felelős miniszternél kezdeményezi a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek jogszabályban történő megjelentetését, valamint a felsőoktatási szakképzés szakjegyzékbe történő felvételét. Felsőoktatási szakképzés indítása felsőoktatási intézményben 11. § (1) A felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés indítására azon képzési területen szerezhet jogosultságot, amelyen alapító okirata és működési engedélye szerint besorolási szakon, székhelyén vagy telephelyén képzést folytat. (2) A felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzést akkor folytathat, ha a szakindítást az Oktatási Hivatal olyan alapképzési vagy osztatlan mesterképzési szakon nyilvántartásba vette, amelyen a felsőoktatási intézmény, a felsőoktatási szakképzésből, az előzetesen megszerzett tudás beszámításával, a továbblépés lehetőségét biztosítja. (3) A felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény rektora, az intézmény képzési programjának módosításáról hozott szenátusi döntés alapján, a 8. § szerint elkészített felsőoktatási szakképzési program és a – felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes – szakmai kamara felsőoktatási szakképzést támogató véleménye Oktatási Hivatalnak történő megküldésével kezdeményezheti. A felsőoktatási szakképzési programban be kell mutatni a szakmai gyakorlóhelyek körét. Mellékelni kell azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást fog kötni. (4) A felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzésben olyan szakmai gyakorlóhellyel köthet megállapodást, amelyet az országos gazdasági kamara felsőoktatási szakképzési gyakorlóhelyi jogosultsággal rendelkező szervezetként nyilvántartásba vett. A kamarai nyilvántartásba vétel feltételrendszeréről a Felsőoktatási Tervezési Testület előzetes véleményre jogosult. (5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárás legkésőbb a felsőoktatási szakképzés őszi félévben való indítását megelőző március 1-jéig, vagy keresztféléves indítását megelőző október 1-jéig kezdeményezhető. 12. § (1) A felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzést annak nyilvántartásba vételét követően indíthatja. (2) A nyilvántartásba vételi eljárás során, a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzési programjáról az Oktatási Hivatal megkéri a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság külön jogszabályban meghatározott szakértői véleményét. (3) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási szakképzési programok minőség-ellenőrzési és minőségértékelési feladatainak ellátására felsőoktatási szakképzési bizottságot hoz létre és a munkaadókat képviselő szakértőket vesz igénybe. (4) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási szakképzési programról készített szakértői véleményében azt vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzési programja összhangban van-e a képzési és kimeneti követelményekkel, a szakképzettség szakmai kompetenciái megfelelnek-e a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetencia területek szerinti követelményeknek, a szakmai gyakorlat követelményei megfelelnek-e a szakképzettség feladatprofiljának. 13. § A felsőoktatási intézmény szakképzési tevékenységét az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásában, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a gazdasági kamara szakértői véleményének megkérésével ötévente vizsgálja. 4. A szakmai gyakorlat, az együttműködési megállapodás feltételei és tartalma 14. § (1) A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése. (2) A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzési programnak, illetve a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek. 15. § (1) A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodást meg kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg. (3) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 16. §-ban foglalt elemek a megállapodás lényeges tartalmának minősülnek. (4) A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről – az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján – az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködésének megszűnését vagy más szakmai gyakorlóhellyel kötött megállapodást, valamint a szakmai gyakorlóhely nyilvántartott adataiban történő változást követően a felsőoktatási intézménynek hatvan napon belül kezdeményeznie kell a nyilvántartott adatok módosítását. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásából törölni kell azt a szakmai gyakorlóhelyet, amelyiket az országos gazdasági kamara nyilvántartásából töröltek. 16. § Az együttműködési megállapodás tartalmazza: a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy nyilvántartási számát, képviseletére jogosult személy nevét, intézményi azonosító számot; b) az együttműködési megállapodás tárgyát, célját; c) az együttműködés módját, a szakmai gyakorlat kereteit, különösen: ca) a szakmai gyakorlat helyszínét, időtartamát (kezdő és befejező időpontját), esetleges szakaszait, azok kezdő és befejező időpontját, cb) a szakmai gyakorlóhelyen a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók szakonként, felsőoktatási szakképzésenként, munkarendenként meghatározott létszámát, cd) a hallgatók Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított díjazását, illetve annak hiányát, ce) a szakmai gyakorlat felsőoktatási intézményi felelősét és a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szakmai felelősét; d) a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit és jogait, különösen: da) felelősségét a hallgatók teljes képzéséért, annak részét képező szakmai gyakorlatért, db) a szakmai gyakorlat megszervezését a szakmai gyakorlóhellyel, dc) a szakmai gyakorlathoz szükséges adatok, információk szakmai gyakorlóhely számára történő megküldését, dd) a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján a gyakorlati kompetenciák értékelését; e) a szakmai gyakorlatot biztosító szakmai gyakorlóhely kötelezettségeit és jogait, különösen: ea) a hallgatói munkaszerződés hallgatóval történő megkötésének kötelezettségét, eb) a hallgató tanulmányainak megfelelő szakterületen történő foglalkoztatást, ec) a szakmai gyakorlat folytatásához szükséges hely, eszköz, védőfelszerelés biztosítását, ed) a szakmai gyakorlati tevékenység szakmai felügyeletét, irányítását, ee) a hallgatók Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerinti díjazását, ef) a hallgatók elsajátított szakmai tudásának, kompetenciáinak írásban történő értékelését; f) az együttműködési megállapodás időtartamát (határozott idejű vagy határozatlan); g) az együttműködési megállapodás megszűnésének eseteit, beleértve azt is, ha a szakmai gyakorlóhelyet az országos gazdasági kamara törli a nyilvántartásából. 5. Szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételei, a hallgatói munkaszerződés tartalma 17. § (1) Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. (2) A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. (3) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során a) éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, b) a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, c) a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani, d) próbaidő nem köthető ki, e) a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. 18. § (1) A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen: a) a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét); b) a hallgató természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, hallgatói azonosító számát, elérhetőségét, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, bankszámlaszámát, külföldi hallgató esetén állampolgárságát, tartózkodási címét); c) a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, intézményi azonosító számát, törvényes képviselőjének nevét); d) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt; e) a hallgató munkakörét; f) a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja alapján megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát; g) a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személyét; h) a szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit. (2) A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a szakmai gyakorlóhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a hallgató számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési programnak, illetve a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik. (3) A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a) a szakmai gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi; b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja; c) a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja; d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. 6. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott emelt szintű szakképesítés felsőoktatási tanulmányokban történő elismerése 19. § (1) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott emelt szintű szakképzésben szerzett ismeretek – a szakképesítés megfeleltethető az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletben meghatározott módon – 50 kredit értékben, az előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat Nftv. 49. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti beszámításával, a képzési területhez tartozó alapképzési szakon egy éves szakmai gyakorlatként kell elismerni és beszámítani a képzési időbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámítást az oktatásért felelős miniszter az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel egyetértésben szakonként határozza meg. 7. Záró rendelkezések 20. § (1) E rendelet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi törvény), valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet szerinti felsőfokú szakképzésben kezdték meg, azt a korábbi szakmai és vizsgakövetelmények alapján fejezhetik be és szerezhetnek bizonyítványt, vagy szakváltással e rendelet szerint indított felsőoktatási szakképzésben folytathatják tanulmányaikat és szerezhetnek oklevelet. A 2005. évi törvény szerinti felsőfokú szakképzésben tanulmányaikat megkezdett hallgatók szakmai gyakorlatára a 2005. évi törvény, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései irányadók. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat alap- és mesterképzésben a 2005. évi törvény szerint kezdték meg, szakmai gyakorlatára a 2005. évi törvény rendelkezései irányadók. (4) A (2) bekezdés szerinti szakváltás esetén a besorolási szakon való továbbtanulás során az adott felsőoktatási szakképzésre vonatkozó kreditbeszámítási rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A működési engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban 2015. szeptember 1-jét követően kell vizsgálni a 15. § (4) bekezdésében foglaltakat a felsőoktatási intézmény azon alap- és mesterképzési szakjai tekintetében, amelyek képzési és kimeneti követelményei e rendelet szerinti gyakorlati képzést írnak elő. A 19. §-ban meghatározott szakmai gyakorlat követelményét a képzési és kimeneti követelményekben 2013. február 28-ig az oktatásért felelős miniszter felülvizsgálja. (6) A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó felsőoktatási szakképzések tekintetében a) a 10. § (2)–(4) bekezdésétől eltérően csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói testületének támogató véleménye alapján kezdeményezhető a képzési és kimeneti követelmények meghatározása, a felsőoktatási szakképzés szakjegyzékbe történő felvétele; b) a 11. § (3) bekezdése szerinti eljárásban a felsőoktatási szakképzési program szakmai kamarai vélemény nélkül kezdeményezhető; c) a 11. § (4) bekezdését a szakmai gyakorlóhelyekre nem kell alkalmazni. (7) E rendelettől a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó képzések tekintetében jogszabály eltérhet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök