20/
- (IV. 5.) KvVM rendelete a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. A hulladékgazdálkodásról szóló
- évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.)
- §
(2)bekezdése
- aa)és
- ad)pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. §
(1)A rendelet hatálya kiterjed:
- a)Hgt. hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladékra,
- b)a hulladék lerakására, valamint a hulladéklerakó lé tesítésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére,
- c)a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára.
(2)A rendelet hatálya nem terjed ki:
- a)iszap (beleértve a szennyvíziszap külön jogszabály1 szerinti mezőgazdasági felhasználását, a kotrási műveletből származó iszapot és egyéb iszapokat) talajon történő szétterítésére;
- b)a tereprendezésre vagy építési célokra alkalmas inert hulladéknak hulladéklerakóban történő hasznosítására;
- c)a külön jogszabály2 szerinti nem veszélyes kotrási iszap vízparti elhelyezésére, amennyiben az iszapot abból a mederből emelték ki, amelynek parti sávjában elhelyezik, továbbá nem veszélyes iszap felszíni vízbe történő elhelyezésére;
- d)az ásványi nyersanyag kutatása, kitermelése, tárolása és feldolgozása során keletkező, nem veszélyes hulladék elhelyezésére. 1 A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. 2 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet. A mellékletek megtalálhatók a Magyar Közlöny 2006/38. számában. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában
- a)lerakás: a hulladék ártalmatlanítása műszaki véde lemmel és monitoring rendszerrel épített és üzemeltetett, a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban;
- b)hulladéklerakó: sajátos építményfajta3, amely a hulladék lerakására szolgáló területet, valamint az azon lévő építmények összességét jelenti;
- c)csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a lerakóban marad vagy a környezetbe kerül;
- d)hulladéklerakó-gáz: a lerakott hulladék biológiai, kémiai bomlása során a hulladéklerakóban képződő gázkeverék;
- e)üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladéklerakó üzemeltetéséért, lezárásáért, utógondozásáért, rekultivációjáért felelős;
- f)meglévő hulladéklerakó: az e rendelet hatálybalépését megelőzően létesített hulladéklerakó;
- g)bezárás: a hulladék átvételi és lerakási tevékenységek megszüntetése;
- h)lezárás: felső záró-réteg rendszer megvalósítása;
- i)utógondozás: a hulladéklerakó részleges (egy részé nek) vagy teljes lezárását követő olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoring rendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákat;
- j)alapjellemzés: a hulladék alapvető jellemzőinek meghatározása, azon adatok, információk összegyűjtése, amelyek a hulladék biztonságos lerakásához szükségesek;
- k)megfelelőségi vizsgálat: azonos termelési, hulladékkezelési technológiából származó, rendszeresen képződő hulladék ellenőrzése az alapjellemzésben meghatározott kritikus paraméterek mért értékeinek összevetésével és értékelésével;
- l)eluátum: a laboratóriumi kioldási vizsgálatok során keletkező oldat;
- m)rekultiváció: az e jogszabály szerinti műszaki védelemnek nem megfelelően épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával;
- n)hulladéklerakó felszámolása: hulladéklerakóban vagy hulladéklerakás céljára használt területen korábban ártalmatlanítási céllal lerakott hulladék teljes felszedése és kezelése a terület hasznosítása érdekében. 3 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. A hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályai 3. §
(1)Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt követelmények betartásával létesíthető és üzemeltethető.
(2)A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál, a külön jogszabályokban megállapított terület- és településrendezési, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi feltételek mellett, a következő szempontokat kell figyelembe venni és mérlegelni:
- a)a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságait,
- b)a földtani közeg, különösen a termőföld védelmét,
- c)a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterü lettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől és a mezőgazdaságilag művelt területektől való távolságát.
(3)Hulladéklerakó nem létesíthető:
- a)erózió-veszélyes területen,
- b)a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett terüle ten,
- c)a külön jogszabály4 szerint kiemelten érzékeny fel szín alatti vízminőség-védelmi területen,
- d)a külön jogszabályban5 rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területen,
- e)árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen,
- f)a külön jogszabály6 szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az Európai Közösségi jelentőségű területen,
- g)védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen,
- h)energiaszállító vezetékek védősávjában,
- i)működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya fel szakadási területén, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt területen,
- j)azon a földrengésveszélyes területen, ahol a földrengés várható erőssége az Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS)7 elérheti a VI. fokozatot, 4 A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 5 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény. 6 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. 7 Európa Tanács (CE), illetve az Európai Geodinamikai és Szeizmológiai Központ (CEGS) ajánlása alapján.
- k)olyan területen, ahol nem teljesül az a feltétel, hogy a felszín alatti víz maximális nyugalmi, illetve nyomás szintje legalább 1,0 m-rel mélyebben van, mint a lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje,
- l)a külön jogszabályban8 megállapított területen.
(4)A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: a Felügyelőség) állapítja meg, amely – ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor – nem lehet kevesebb, mint: a) veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m, b) nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 500 m, c) inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 300 m. 4. §
(1)A lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől függően a hulladéklerakó lehet:
- a)inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória);
- b)nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória),
- ba)szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória),
- bb)vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória);
- c)veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória).
(2)A hulladéklerakó
(1)bekezdés szerint tervezett kategóriáját, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén alkategóriáját a Felügyelőség a hulladéklerakó létesítésének engedélyezésekor, meglévő hulladéklerakó esetében a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően határozatban állapítja meg.
(3)A hulladéklerakóban – a külön jogszabály9 figyelembevételével – a következő csoportokba tartozó hulladékok lerakása végezhető, ha a hulladék eleget tesz az e rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt, az adott hulladéklerakó-kategóriára megállapított átvételi követelményeknek:
- a)A kategóriájú hulladéklerakóban kizárólag inert hulladék, 8 Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény. 9 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet.
- b)B1b alkategóriájú hulladéklerakóban
- ba)szervetlen, nem veszélyes hulladék, beleértve az A kategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladékot is,
- bb)előkezelt, stabil, nem reakcióképes és nem veszélyes hulladékként kezelhető, eredetileg veszélyes hulladék, B3 alkategóriájú hulladéklerakóban
- bc)vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék,
- bd)előkezelt szennyvíziszap,
- be)egyéb nem veszélyes hulladék, beleértve a B1b alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladékot is,
- c)C kategóriájú hulladéklerakóban veszélyes hulladék. 5. §
(1)Lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve az e rendelet
- számú mellékletének 2.1.–
- táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását – kezelési technológia hiányában – a Felügyelőség engedélyezte.
(2)Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek.
(3)Tilos hulladéklerakóban lerakni:
- a)folyékony hulladékot;
- b)nyomás alatt lévő gázt;
- c)a lerakás körülményei között a Hgt. 2. számú mellék lete szerinti:
- ca)robbanásveszélyes (H1),
- cb)oxidáló (H2),
- cc)tűzveszélyes (H3-A és H3-B),
- cd)maró, korrozív (H8),
- ce)kórházi vagy más humán-egészségügyi, illetve ál lat-egészségügyi intézményből származó fertőző (H9) hulladékot;
- d)hulladékká vált gumiabroncsot, a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot;
- e)előkezelés nélküli szennyvíziszapot;
- f)bármely hulladékot, amely nem felel meg az e rende let 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeknek. 6. § A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költ ségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét. Hatósági hatáskörök, a hulladéklerakó engedélyezése 7. §
(1)Az e rendelet szerinti ügyekben az elsőfokú hatósági hatáskört a Felügyelőség gyakorolja.
(2)A hulladéklerakó létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
- a)a kérelmező és az üzemeltető (ha az nem azonos a kérelmezővel) nevét, címét és KSH azonosító kódját;
- b)abban az esetben, ha a hulladéklerakó termőföld területén létesül, a földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítását lehetővé tevő határozatát;
- c)a hulladéklerakó helyének a Hgt. 22. §
(4)bekezdése szerinti kijelölésre vonatkozó dokumentumot;
- d)a lerakásra kerülő hulladékfajtáknak, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti megnevezését, kódszámát és tervezett összes mennyiségét;
- e)a lerakás során alkalmazandó műszaki védelem és technológia leírását, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére alkalmazandó leghatékonyabb megoldások figyelembevételével;
- f)a hulladéklerakó tervezett teljes kapacitását a tartalékterületek figyelembevételével, valamint a medencék kiépítésének tervezett térfogatát és ütemét;
- g)a helyszín hidrogeológiai és geológiai leírását;
- h)üzemeltetési tervet, az e rendelet 9. §
(2)bekezdésé ben meghatározott tartalommal;
- i)települési hulladék lerakása esetén a biológiailag le bomló szervesanyag-tartalom csökkentésére vonatkozó tervet;
- j)rendkívüli esemény miatt a környezeti elemekben bekövetkező szennyezés esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenységre vonatkozó kárelhárítási tervet;
- k)a hulladéklerakó biztonságát ellenőrző monitoring rendszer kialakításának és működtetésének tervét;
- l)a lezárással és az utógondozással kapcsolatos tervet;
- m)a rendkívüli események által okozott szennyezés felszámolására, továbbá a hulladéklerakó lezárására és utógondozására szolgáló pénzügyi források bemutatását;
- n)a hulladéklerakó létesítésére vonatkozó valamennyi tervdokumentációt.
(3)A hulladéklerakó üzembe helyezése előtt a Felügyelőség – az érintett szakhatóságok bevonásával – köteles ellenőrizni, hogy a hulladéklerakó kiépítettsége, felszereltsége, az ott foglalkoztatottak felkészültsége megfelel-e a létesítési engedélyben előírt feltételeknek. 8. § A hulladéklerakó létesítésére vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
- a)a hulladéklerakó kategóriáját;
- b)a hulladéklerakó, illetve az egyes medencék befoga dóképességét;
- c)a hulladéklerakóban lerakható hulladék
- ca)külön jogszabály szerinti megnevezését és kódszá mát,
- cb)összes mennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladékfajták maximálisan lerakható mennyiségét;
- d)a hulladéklerakó üzemeltetési terv szerinti napi ka pacitását;
- e)a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építményeknek és berendezéseknek a leírását;
- f)a hulladék átvételére és a lerakás technológiájára vonatkozó követelményeket;
- g)a hulladéklerakó monitoringjára vonatkozó követelményeket, beleértve a különböző mintákban vizsgálandó összetevők körét is;
- h)a lezárásra és utógondozásra vonatkozó feltételeket;
- i)a hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatos adat szolgáltatási kötelezettségeket;
- j)települési szilárd hulladék lerakása esetén a biológia ilag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentésére vonatkozó előírásokat. A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladék átadása és átvétele 9. §
(1)A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni.
(2)Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell:
- a)a hulladék átvételi szabályait és nyilvántartásának rendjét;
- b)a hulladéklerakás technológiai rendjét;
- c)a hulladéklerakó-gáz, a csurgalékvíz, a kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjét;
- d)a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésének, valamint a környezeti monitoring rendszer üzemeltetésének és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjét;
- e)a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges létszámot és eszközöket.
(3)Az üzemeltetési tervhez csatolni kell a külön jogszabályok10 alapján elkészített kárelhárítási tervet, tűzvédelmi szabályzatot. 10 A vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól szóló 21/1999. (VII. 22.) KHVM–KöM együttes rendelet, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet.
(4)Az üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez a külön jogszabályban11 meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és biztosítania kell a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást. 10. §
(1)A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 2. számú melléklet szerint végrehajtott
- a)alapjellemzéséből,
- b)megfelelőségi vizsgálatából,
- c)helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll.
(2)Az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat elvégzéséről, továbbá azok eredményeinek jegyzőkönyvben történő rögzítéséről a termelő, amennyiben a termelő nem ismert, a hulladék tulajdonosa, birtokosa (együtt: a hulladék átadója) köteles gondoskodni. Az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban rögzített adatok helytállóságáért a hulladék átadója felelős, amit a jegyzőkönyv cégszerű aláírásával igazol. A jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadója köteles a hulladék átvevőjének átadni, illetve – a 2. számú melléklet 1.1. pontjában rögzített információk kivételével – a hulladék előkezelését végző gazdálkodó szervezetnek átadni. A jegyzőkönyvet a külön jogszabály12 szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni.
(3)Az alapjellemzést – az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt kivételekkel és eltérésekkel – a lerakásra szánt valamennyi hulladékfajtára el kell készíteni.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti megfelelés bizonyításához szükséges mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat erre akkreditált laboratórium (a Nemzeti Akkreditáló Testület – NAT – által jóváhagyott szabályozási és ellenőrzési háttérrendszerrel bíró laboratórium) az e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt módszerekkel végezheti.
(5)A hulladék átadója a hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően – illetve ugyanazon típusú hulladék rendszeres átadása esetén a szerződéskötéskor – az alapjellemzéssel, azt követően megfelelőségi vizsgálattal igazolja az üzemeltető számára, hogy a hulladék az adott hulladéklerakón átvehető.
(6)A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak. 11 A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet. 12 A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet.
(7)Több létesítményben rendszeresen keletkező hulladék esetében is átvehető a hulladék megfelelőségi vizsgálattal, ha a megfelelés jellemzésére használandó kritikus paramétereknek az egyes létesítményekben keletkező hulladék esetében mért értékei – az ezekből számított átlagértékhez képest – legfeljebb ±20%-kal térnek el. 11. §
(1)A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén a
- számú melléklet 1.
- pontja szerinti helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban, egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal.
(2)Ha az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat alapján, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék az adott hulladéklerakóban lerakható. Ellenkező esetben a hulladék átvételét a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia.
(3)Az üzemeltető a hulladék átvételének megtagadását – az indoklást alátámasztó adatokat, információkat, valamint a szükség szerint elvégzett mérések eredményeit is tartalmazó – jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadójának, valamint a hulladéklerakó helye szerint illetékes Felügyelőségnek megküldeni.
(4)Ha a hulladéklerakó üzemeltetője a hulladék átvételét a
(2)bekezdés alapján megtagadja, a hulladék átadója köteles a hulladékot a hulladék tulajdonságainak megfelelő hulladéklerakóba, illetve más hulladékkezelő létesítménybe vagy a saját telephelyére szállítani. Nyilvántartás 12. §
(1)Az üzemeltető köteles az általa átvett hulladékról a külön jogszabályban13 meghatározott nyilvántartás részeként az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat jegyzőkönyvét megőrizni.
(2)Veszélyes hulladék átvétele esetén a hulladéklerakó üzemeltetője köteles nyilvántartani a hulladéklerakón belül a lerakott hulladék pontos helyét. 13 A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet. 13. §
(1)A hulladéklerakó üzemeltetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak betartását, továbbá köteles elvégezni az e rendelet 3. számú mellékletében előírt ellenőrzési és megfigyelési programot.
(2)A mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti.
(3)Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a Felügyelőséget 8 napon belül értesíteni. A hulladéklerakó bezárása 14. §
(1)Az üzemeltető a hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Felügyelőségnek.
(2)Az üzemeltető döntése alapján ideiglenesen bezárt hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenységét akkor folytathatja tovább, ha a Felügyelőség – helyszíni ellenőrzést követően – a hulladéklerakó további működését jóváhagyta.
(3)Engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően működtetett hulladéklerakó üzemeltetőjét a Felügyelőség a hulladéklerakó bezárására kötelezi.
(4)A hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenységét akkor folytathatja tovább, ha a
(3)bekezdés szerinti bezárás okait megszüntette, és ez alapján a Felügyelőség a hulladéklerakó további működését engedélyezte.
(5)Ha az üzemeltető a bezárás okait a
(3)bekezdés alapján kiadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem szünteti meg, a Felügyelőség az üzemeltetőt a hulladéklerakó lezárására és utógondozására, illetve rekultivációjára kötelezi. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása, rekultivációja 15. §
(1)A hulladéklerakó egészének vagy egy részének lezárása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a)a tevékenység felhagyására vonatkozóan külön jogszabályban előírt teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációt,
- b)a felülvizsgálat alapján a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket,
- c)a lezárásra és az utógondozásra vonatkozó tervdokumentációt.
(2)Ha a hulladéklerakó egészének vagy egy részének lezárására a Felügyelőség hivatalból indít eljárást, az üzemeltetőt az
(1)bekezdésben előírtak teljesítésére is kötelezi.
(3)A hulladéklerakó lezárására a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmától függően két ütemben kerülhet sor, ha a hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlásának meggyorsítása és a hulladéktest stabilizálódása érdekében átmeneti felső záró-réteg rendszer alkalmazása indokolt.
(4)A végleges felső záró-réteg rendszer kialakítására akkor kerülhet sor, ha a stabilizálódási folyamat a hulladéktestben gyakorlatilag befejeződött.
(5)A hulladéklerakó lezárására vonatkozó határozatban a Felügyelőség utógondozási időszakot határoz meg. A Felügyelőség az utógondozási időszak meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre.
(6)A lezárt hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az utógondozási időszakban az üzemeltető felelős az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével.
(7)Az üzemeltető köteles az utógondozás időszakában észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget – az észleléstől számított 8 napon belül – értesíteni.
(8)A hulladéklerakó lezárásával és utógondozásával kapcsolatos részletes előírásokat e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 16. §
(1)A 19. §
(4)bekezdése alapján bezárt hulladéklerakó, valamint az e rendelet hatálybalépése előtt bezárt, de nem rekultivált hulladéklerakó, illetve hulladék elhelyezésére használt terület rekultivációja a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a)a tevékenység felhagyására vonatkozóan külön jogszabályban előírt teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációt,
- b)a felülvizsgálat alapján a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket,
- c)a rekultivációra vonatkozó tervdokumentációt.
(2)Ha a hulladéklerakó rekultivációjára a Felügyelőség hivatalból indít eljárást, az üzemeltetőt vagy a terület tulajdonosát az
(1)bekezdésben előírtak teljesítésére is kötelezi.
(3)A hulladéklerakó rekultivációjára a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmától függően kettő ütemben kerülhet sor. Az első ütemben átmeneti felső záró-réteg rendszerrel kell lezárni a hulladéklerakót a hulladéktest bioló giailag lebomló szerves összetevőinek biológiai stabilizálódásáig, de legfeljebb 10 évig.
(4)A végleges felső záró-réteg rendszer kialakítására a
(3)bekezdés szerinti időtartam leteltét követően kerülhet sor.
(5)A hulladéklerakó rekultivációja esetén a Felügyelőség az e rendelet 3. számú mellékletének figyelembevételével utógondozási időszakot határoz meg. A Felügyelőség az utógondozási időszak meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre.
(6)A rekultiváció időszakában a hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért a Felügyelőség határozatában (engedélyben, illetve kötelezésben) meghatározott üzemeltető vagy a terület tulajdonosa a felelős.
(7)A
(6)bekezdés szerinti engedélyes vagy kötelezett köteles az utógondozási időszakban észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget – az észleléstől számított 8 napon belül – értesíteni.
(8)A hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos részletes előírásokat e rendelet
- számú melléklete tartalmazza.
- § Meglévő hulladéklerakó, illetve hulladék elhelyezésére használt terület felszámolása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az e rendelet
- számú mellékletének
- pontjában meghatározott felszámolási tervet. Jelentéskészítés és adatszolgáltatás
- §
(1)A hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről az üzemeltető az engedélyben előírt gyakorisággal, de legalább évenként egyszer összefoglaló jelentést készít az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint.
(2)Az üzemeltető köteles az
(1)bekezdésben meghatározott összefoglaló jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-áig a Felügyelőségnek megküldeni. Záró rendelkezések 19. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet hatályát veszti.
(3)Az e rendelet hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)Azt a hulladéklerakót, amely nem felel meg az e rendeletben előírtaknak, 2009. január 1-jéig be kell zárni.
(5)Ez a rendelet – a Hgt.-vel együtt – a hulladéklerakókról szóló
- április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek, valamint a hulladékok hulladéklerakóban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv
- cikke, II. melléklete alapján című,
- december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja. Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter