515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól.

515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól. A Kormány a  vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88.  §-a (1)  bekezdés s)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A VÍZI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA ÉS A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK LÉTESÍTÉSÉRŐL, ÜZEMELTETÉSÉRŐL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az I. fejezet alkalmazásában a) általános rend alapján történő kitűzés: a téli kitűzés feltételeinek megszűnésekor végrehajtott kitűzés, b) kitűzési terv: a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve, c) nagyvízi kitűzés: az  a  kitűzés, amelyet a  hajózási nagyvízszintnél (HNV) magasabb vízszinteknél kell végrehajtani, d) téli kitűzés: a kitűzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitűzés, amelyet a  másodlagos jégzajlást követő legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani, e) üzemeltető: aki a jel kihelyezéséről gondoskodni köteles, f ) vízi közlekedés irányítása: az a  tevékenység és eszközrendszer, amely a  tiltó, kötelező, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztető és kiegészítő jelzésekkel, eszközökkel, valamint a  radarhajózás kiegészítő jelzéseivel meghatározza a  vízi közlekedés rendjét, és tájékoztat a  hajózás biztonságát befolyásoló körülményekről, valamint veszélyeztető akadályokról, g) vízi közlekedés rendjének szabályozási terve (a  továbbiakban: szabályozási terv): a  vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az ügyintézési határidő 25 nap. 2. A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek tervezési és létesítési engedélyezési eljárása 2. § (1) A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelekkel kapcsolatban a hajózási hatóság jár el. (2) A  hajózási hatóság a  szabályozási tervet a  tárgyév január 15. napjáig, az  évközi tervmódosítást a  módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a  vízügyi hatóságnak, a  vízügyi igazgatási szervnek, valamint a  vízi út fenntartójának. (3) Külön jogszabály alapján engedélyezhető olyan irányító jel alkalmazása is, amely valamely nyomvonalas létesítménynél, vízi közlekedést befolyásoló tárgynál, vagy vízen végzett tevékenység során a  vízi közlekedés biztonsága érdekében szükséges. (4) Az irányító jel tervének mellékleteként a következőket kell három példányban benyújtani az engedélyező hajózási hatósághoz: a) az irányító jel kihelyezésének céljára, illetve rendeltetésére vonatkozó leírás, b) a jel elhelyezésének és technikai kivitelezésének terve, c) a jel műszaki leírása, vagy az azt meghatározó jogszabályhelyre történő hivatkozás, d) a jel megvilágításának terve, ha azt jogszabály vagy az engedélyező hajózási hatóság előírja, e) a jelen elhelyezendő azonosító tábla felirata. (5) A kérelemnek a kérelmező telefon számát, e-mail-címét, illetve telefaxszámát is tartalmaznia kell. (6) A vízügyi hatóság a szabályozási tervet tárgyév január 31. napjáig beépíti a jóváhagyásra előkészített hajóút kitűzési tervbe. (7) A  (3)  bekezdésben meghatározott jel kihelyezéséről a  vízi közlekedés résztvevőit az  engedélyes hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény kezdeményezésével tájékoztatja. Az  engedélyes tájékoztatási kötelezettsége teljesül akkor is, ha a  tájékoztatás a  kihelyezést szükségessé tevő eljárásról szóló hirdetmény, illetve az  eljárásról szóló közlemény részeként jelenik meg. (8) Az irányító jel megszüntetésére akkor kerül sor, ha szükségtelenné válik. (9) Az engedélyben foglalt körülmények megváltozása esetén az irányító jelek kihelyezését, illetve a szabályozási tervet módosítani szükséges. (10) A megszüntetett vagy áthelyezett jel felhagyott helyét rendezett állapotban kell hátrahagyni. (11) A  megszüntetett jelet a  szabályozási terv elfogadását követően, illetve kérelemre megszüntetésre kerülő jelnél a  határozat jogerőre emelkedését követően, el kell távolítania a  kihelyezőnek vagy jogutódjának, kivéve, ha a hajózási hatóság más határidőt állapít meg. 3. A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek üzemeltetési engedélyezési eljárása 3. § (1) A  létesítési engedély alapján kihelyezett jel üzemeltetéséhez szükséges engedély (üzemeltetési engedély) iránti kérelem tartalmazza a) a folyamatos üzemeltetés feltételeinek és a jelzések karbantartási módjának leírását, b) a jel fenntartási tervét. (2) Az üzemeltetés akkor engedélyezhető, ha a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések a  létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégítik, és az üzemeltetési feladatok ellátása. (3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos. (4) Ha az  ellenőrző hatóság eljárása során, az  engedély kibocsátását követően az  engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, intézkedik a megfelelő állapot helyreállítása iránt vagy az engedélyt visszavonja. (5) A  vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken a  kitűzést – az  időszakos kihelyezés kivételével – a  téli kitűzés jeleinek bevonásától a téli kitűzés jeleinek következő kihelyezéséig folyamatosan, éjszaka és nappal fenn kell tartani. (6) Nagyvízi kitűzésnél a jelek megrongálódásának elkerülése érdekében az általános rend szerinti kitűzésnek a hajóút széleit jelző jelei azonos színű és alakú karókkal vagy úszókkal helyettesíthetők. 4. A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek fennmaradási engedélyezési eljárása 4. § (1) Ha a  vízi közlekedés irányítására és a  hajóút kitűzésére szolgáló jelet engedély nélkül vagy az  engedélytől eltérő módon (a  továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a  hajózási hatóság arra – az  üzemeltető kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a  szabályossá tétel feltételei fennállnak. A  fennmaradási engedély megadásáról, illetve megtagadásáról szóló határozatát a hajózási hatóság közli a vízügyi hatósággal és a vízi út fenntartójával. (2) A  fennmaradási engedély az  (1)  bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a  szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a  hajózási hatóság által megállapított határidőn belül elhárítható. (3) A hajózási hatóság a hatósági ellenőrzés keretében a) megvizsgálja, hogy az  (1) és (2)  bekezdés szerint a  fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a  feltételek megléte esetén értesíti az  üzemeltetőt a  fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 30 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel. (4) Ha az  üzemeltető a  (3)  bekezdés b)  pontja szerinti határidőig nem nyújtja be a  fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az  azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a  megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel eltávolítását rendeli el. (5) A  fennmaradási engedély egyben a  vízi közlekedés irányítására és a  hajóút kitűzésére szolgáló jelre vonatkozó üzemeltetési engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. (6) A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet az engedélyesnek a) az  engedély időbeli hatályának elteltével 8 napon belül, illetőleg az  engedély visszavonásáról szóló határozatban megállapított határidőig, b) ha a  fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítette, az  engedélyben az átalakításra megállapított határidőtől számított 8 napon belül, c) ha a  szabálytalanul létesített jel a  hajózás biztonságát veszélyezteti, az  erről hozott határozatban megállapított határidőig kártalanítási igény nélkül le kell bontania. (7) Ha a szabálytalanul létesített vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre fennmaradási engedély nem adható, illetve az üzemeltető nem kéri fennmaradási engedély kiadását, a hajózási hatóság elrendeli a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) ha a  jel fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a  jel 8 napon belüli kártalanítási igény nélküli eltávolítását. 5. Hajóút kitűzésének tervezése és engedélyezése 5. § (1) Hajóút kitűzése esetén kitűzési tervet kell készíteni. (2) A kitűzési terv engedélyezését a vízi út fenntartója kérelmezi a vízügyi hatóságtól (3) A kitűzési terv tartalmi elemei: a) a  vízi közlekedés irányítására és a  hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e  jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet 9.  § (3) bekezdésében meghatározott kitűzési rendek közti átállás feltételeinek meghatározása, b) a  kitűző jelek jegyzéke, amely tartalmazza a  jelek azonosítóját, folyón folyamkilométer szerint megjelölt helyét, illetve tavon a jel koordinátáit, c) a vízterület mederfelvételének térképi rajza, d) vízi úton található létesítmények és hajózási akadályok jegyzéke, amely tartalmazza a  létesítmények, illetve hajózási akadályok jellemző adatait, e) vízi úton található létesítmények nézeti rajza adataik ábrázolásával, amelyen a  kitűző és a  hajózást irányító jelek is feltüntetésre kerülnek, f ) a kitűző jelek helyszínrajza a mederfelvételt tartalmazó térképen a HKV-nek megfelelő vízállásnál. (4) A kitűzési tervet a tárgyév január 31. napjáig – a szabályozási tervvel összevontan – a vízi út fenntartója készíti el. (5) Határvizeken hajóút kitűzési tervére a  (3)  bekezdésben foglaltak tekintetében az  illetékes határvízi bizottság döntésének megfelelő határidőket kell alkalmazni. (6) A kitűzés módosítása esetén a kitűzési terv készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A  vízi út, illetve a  létesítmény fenntartója köteles napra kész kitűzési tervet vezetni, amelyen fel kell tüntetni a jóváhagyott kitűzési tervhez képest végzett módosításokat. (8) A kitűzési tervben szereplő jel bevonása a kitűzési terv módosítása mellett történik. A bevonásról az engedélyező hatóság dönt. (9) A  terv engedélyese a kitűzési terv módosításáról köteles a hajózási hatóságot értesíteni. A hajózási hatóság a vízi közlekedés résztvevőit tájékoztatja a változásról. 6. § (1) Az  üzemeltető köteles a  vízi utat a  kitűzési tervnek megfelelően kitűzni és a  hajózási hatóságnak írásban vagy elektronikus úton nyilatkozni arról, hogy a kitűzést a kitűzési terv alapján végezte. (2) Az üzemeltetési engedélyezési eljárás az üzemeltető kérelmére indul. (3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos. (4) Ha az  ellenőrző hatóság eljárása során, az  engedély kibocsátását követően az  engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, az engedélyt visszavonja, vagy kezdeményezi az engedély visszavonását. 6. Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség 7. § (1) A vízi utak kitűző és irányító, valamint a tájékoztató jeleinek és a vízállásjelentésnek az adatai közérdekű adatok. (2) A jelekre vonatkozó közérdekű adatok kiszolgáltatásáért a kitűző, illetve az irányító jelek üzemeltetője felel. (3) A kitűzési terv és a szabályozási terv engedélyezője a II. és III. fejezetben meghatározottakon kívül köteles biztosítani a  tervbe való betekinthetőséget, és kérelemre arról 30 napon belül költségtérítés ellenében másolatot kiadni. Hatóságok részére a másolat kiadása térítésmentes. II. FEJEZET A BELVÍZI UTAKON KÖZLEKEDŐ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 7. Általános rendelkezések 8. § (1) E  fejezet hatálya azokra a  belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet [a továbbiakban: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet] 1.  mellékletében meghatározott belvízi utakon közlekedő vagy tartózkodó, nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményekre terjed ki: a) amelyeket a magyar lajstromban tartanak nyilván, valamint b) amelyeknek a magyar lajstromba vételét kezdeményezik. (2) E  fejezetnek az  úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának és megfelelőségének a  13/2001. (IV. 10.) KöViM  rendelet 2–4. és 9.  mellékletében foglalt feltételeire vonatkozó rendelkezései, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – (3)  bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjednek azokra az  úszólétesítményekre is, amelyek nem tartoznak az  (1)  bekezdésben foglaltak hatálya alá, de Magyarország területén közlekednek vagy tartózkodnak. (3) A  hajózási hatóság Magyarország belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben annak hatálya az adott zónára kiterjed, és azt a) Duna menti állam vagy olyan állam hatósága állította ki, amellyel Magyarország nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott, b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki, c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban állították ki, d) a Duna Bizottság tagállamában állították ki, vagy e) az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban belvízi áruszállításra használt legalább 20 tonna hordképességű és ea) 20 méternél rövidebb, vagy eb) 100 m3-nél kisebb hosszúság (1), szélesség (B) merülés (T) szorzatú hajó esetében 5 évnél nem régebben állították ki. (4) A Magyar Honvédség úszólétesítményeire jogszabály e fejezettől eltérően rendelkezhet. 9. § (1) E fejezet alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott fogalmak mellett a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. és 9.  mellékletében foglalt fogalommeghatározások, illetve a  vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 87. §-ában foglalt fogalmak az irányadók. (2) E fejezet alkalmazásában a) kereskedelmi szolgáltató úszómű: szálloda, étterem, bemutatóterem, bérelhető irodahelyiségek, szálláshely biztosítása, vagy egyéb gazdasági-szolgáltatási tevékenység céljából üzemeltetett úszómű, amelynek a befogadóképessége legalább 12 fő; b) úszólétesítmény átépítése: az  úszólétesítmény testének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek az átalakítása, amely az úszólétesítmény ba) főméreteiben, bb) szerkezeti elemeiben, bc) vízkiszorításában (hordképességében), bd) főgépteljesítményében, be) térbeosztásában, bf ) stabilitásában vagy bg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban változást eredményez; c) úszólétesítmény építése: az  a  tevékenység, amelynek eredményeként új úszólétesítmény jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez korábbi úszólétesítmény egyes részeit használják fel). 8. Az úszólétesítmény üzembe helyezése 10. § (1) Az  úszólétesítmény építési, illetve átépítési tervét – az  üzemképességi követelményeknek megfelelő kivitelezés biztosítása érdekében – a megrendelő vagy az építő köteles – az építés, illetve átépítés megkezdése előtt legalább 2  hónappal, két példányban – a  hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. Úszólétesítmény építése, illetve átépítése csak jóváhagyott tervdokumentáció birtokában kezdhető meg. (2) Úszólétesítmény, valamint úszólétesítmény szerkezetének, gépi berendezésének, propulziós művének és villamosberendezésének, továbbá azok elemeinek terveit hajózási műszaki szakterületen működő szakirányú gépészmérnök közlekedési szakértő készítheti el. A szakértői jogosultságot a hajózási hatóság a szakértői tevékenység folytatásáról nyilvántartást vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből közvetlenül vagy megkeresés útján ellenőrzi. A  jogosulatlan személy által készített terv jóváhagyására irányuló kérelmet a  hajózási hatóság visszautasítja. (3) Az  építési napló bejegyzései alapján megállapított hiányosság vagy a  13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 4.  §-ában meghatározott feltételeknek való meg nem felelés esetén a  hajózási hatóság a  munkát a  hiányosság megszüntetéséig leállíttathatja, illetve visszabontathat. 11. § (1) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt, továbbá átépítése után ellenőrzi az úszólétesítmény jóváhagyott terv szerinti építését, az  úszólétesítmény berendezésének és felszerelésének üzembiztos működését, továbbá azt, hogy az  úszólétesítmény megfelel-e a  munka-, a  tűz-, az  egészségvédelmi, a  környezetvédelmi és egyéb előírásoknak. (2) Átépítés esetén – az  üzembe helyezés előtti ellenőrzést követően – a  hajózási hatóság a  hajó műszaki jellemzőit tartalmazó új közösségi belvízi hajóbizonyítványt állít ki, vagy a  meglévő bizonyítványt módosítja. A  hajózási hatóság az új bizonyítvány kiadását a korábbi bizonyítványt kiállító tagállam hatóságával is közli. (3) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt megállapítja az úszólétesítmény működési területét, üzemeltetési feltételeit, megengedett legkisebb szabad oldalmagasságát, megengedett legnagyobb vízkiszorítását (hordképességét), a  belvízi hajó és menetben lévő önjáró úszómunkagép üzemmódját. Megállapítja továbbá az  úszólétesítmény üzembe helyezése előtt – vagy már a  tervjóváhagyásnál vagy az  üzemképesség vizsgálatával egyidejűleg – az  úszólétesítmény hajózásra alkalmasságához szükséges legkisebb személyzeti létszámot és e létszám szakképzettség szerinti összetételét. (4) Külföldről beszerzett úszólétesítmény bizonyítványát a  hajózási hatóság a  tulajdonos kérelmére adja ki. A bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap. A kérelem tartalmazza a (3) bekezdésben foglalt adatokat és az  azokat alátámasztó rajzokat és számításokat. Ha hajózásbiztonsági okok nem indokolják, a hajózási hatóság a rajzok és számítások benyújtásától részben vagy egészben eltekinthet. (5) A  hajózási hatóság típusengedélyben igazolja, hogy az  adott motortípus, motorcsalád vagy motorcsoport a  motorokból származó gáz-halmazállapotú káros anyagok és légszennyező részecskék kibocsátása (emisszió) tekintetében a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 3. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek megfelel. 12. § Az üzembe helyezéshez szükséges, valamint az  időszakos megfelelőséget tanúsító bizonyítvány kiadását, ideértve a  típusbizonyítvány kiadását, az  úszólétesítmény tulajdonosának a  hajózási hatóságtól írásban vagy elektronikus úton a  13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 8.  melléklet függeléke szerinti adattartalmú, a  hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell kérnie. Az ügyintézési határidő 10 nap. III. FEJEZET A HAJÓZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK RENDJE 13. § (1) E  fejezet rendelkezéseinek hatálya a  Vkt. 51.  §-a alapján hajózási hatósági engedélyhez kötött hajózási tevékenységre terjed ki. (2) Az ország határain kívül magyar lobogójú úszólétesítménnyel, valamint az ország területén nem magyar lobogójú úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenységre e  fejezet előírásait annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. 14. § (1) A  hajózási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt (a  továbbiakban: hajózási engedély) a  hajózási hatóság az  úszólétesítmény üzemben tartójának kérelmére adja ki. Ha az  üzemben tartó nem azonos az úszólétesítmény tulajdonosával, a kérelem benyújtásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet írásban vagy elektronikus úton kell a hajózási hatósághoz benyújtani. Az ügyintézési határidő 30 nap. 15. § (1) Hajózási tevékenység végzésére – a 14. §-ban említett hajózási engedélyen kívül – a kabotázsengedély, a harmadik lobogós forgalomban való részvételre adott engedély, a  harmadik országos forgalomban való részvételre adott engedély, valamint a különleges szállításra vagy hajózási kísérletre adott engedély, továbbá munkavégzési engedély (a továbbiakban együtt: egyedi engedély) is jogosít. (2) Az egyedi engedélyt a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemben tartójának kérelmére adja ki. (3) Az egyedi engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) a kérelmező telefonszámát, b) az úszólétesítmény fajtáját, lajstromszámát, nevét, jelét, továbbá c) azt, hogy az úszólétesítmény milyen lobogó alatt közlekedik. (4) Az egyedi engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidő a) harmadik országos és harmadik lobogós engedély esetén 5 nap, b) a kabotázsengedély esetén 15 nap, c) különleges szállításra, hajózási kísérletre vagy munkavégzésre vonatkozó engedély esetén 30 nap. IV. FEJEZET AZ EGYES FOLYÉKONY TÜZELŐ- ÉS FŰTŐANYAGOK KÉNTARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 9. Általános rendelkezések 16. § E fejezet előírásait a kőolaj-feldolgozó iparban felhasználandó folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kivételével a) a folyékony tüzelő- és fűtőanyagokra és b) a tengeri hajózásban használatos üzemanyagokra kell alkalmazni. 17. § E fejezet alkalmazásában: a) hajózási hatóság: a  közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság, b) kibocsátás-csökkentési módszer: bármely olyan, a  hajóba szerelt alkatrész, anyag, eszköz vagy berendezés, vagy egyéb eljárás, alternatív tüzelő- vagy üzemanyag vagy megfelelési módszer, amelyet az  alacsony kéntartalmú, az  ezen jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok helyett használnak, és amely ellenőrizhető, számszerűsíthető és kikényszeríthető, c) kikötőben tartózkodó hajó: az  EGT-állam kikötőjében tartózkodó hajó, amelyet a  berakodás, kirakodás, valamint az  utasok ki- és beszállása idejére biztonságosan kikötnek, beleértve azt az  időt is, amelyet nem a rakományhoz kapcsolódó műveletekkel töltenek, d) mintavételező szervezet: az  energiapolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által a  miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály szerint mintavételezéssel, elemzéssel és adatszolgáltatással megbízott szervezet, e) tengeri hajózásban használatos tüzelőanyag: bármely ásványolaj eredetű folyékony tüzelőanyag, amelynek rendeltetése a  hajón történő felhasználás, vagy amelyet a  hajón használnak fel, beleértve az  ISO 8217 meghatározás szerinti tüzelőanyagot is, amely magában foglal minden olyan ásványolaj eredetű folyékony tüzelőanyagot, amelyet a  nem közúti mozgó gépekbe építendő belsőégésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendeletben említett motorokban, valamint a  kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott belvízi hajókon vagy kedvtelési célú vízi járműveken használnak fel, amikor ezek a vízi járművek a tengeren tartózkodnak, f ) tengeri hajózásban használatos dízelolaj: bármely olyan tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyag, amely az ISO 8217 I. sz. táblázatában a DMB fokozatra meghatározott tartományba esik, a kéntartalomra való hivatkozás kivételével, g) tengeri hajózásban használatos gázolaj: bármely olyan tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyag, amely az  ISO 8217 I. sz. táblázatában a  DMX, DMA és DMZ fokozatra meghatározott tartományba esik, a kéntartalomra való hivatkozás kivételével. 10. A hajózási hatóság eljárása 18. § (1) Ha a hajózási hatóság azt állapítja meg, hogy egy hajó nem felel meg az az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet [a továbbiakban: 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet] tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagokra vonatkozó előírásainak, akkor a hajózási hatóság felhívja a hajó felelős vezetőjét, hogy a) mutassa be a feljegyzéseket arról, hogy milyen intézkedéseket tett e szabványok betartása érdekében; és b) bizonyítsa, hogy útiterve szerint megkísérelte az  53/2014. (XII. 13.) NFM rendeletnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos megfelelő tüzelő-, illetve üzemanyag beszerzését, és hogy – amennyiben az  a  tervezett beszerzési helyen nem volt beszerezhető – intézkedéseket tett annak megállapítására, hogy hol találhatók az  ezen rendeletnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő-, illetve üzemanyag beszerezhetőségének alternatív forrásai, valamint hogy legjobb erőfeszítései ellenére sem sikerült az  ezen rendeletnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő-, illetve üzemanyaghoz jutnia, mert ilyen megvásárolható, tengeri hajózásban használatos tüzelő-, illetve üzemanyag nem állt rendelkezésre. (2) Ha a  hajó felelős vezetője rendelkezésre bocsátja az  (1)  bekezdésben felsorolt információkat, akkor a  hajózási hatóság figyelembe vesz minden érdemleges körülményt és bemutatott bizonyítékot a megfelelő további lépések megállapítása érdekében, ideértve azt is, hogy eltekint az ellenőrző intézkedésektől. 19. § (1) A  hajózási hatóság az  53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 8.  § (2) és (3)  bekezdésnek megfelelően jóváhagyja, hogy a  magyar lobogó alatt közlekedő hajó, illetve Magyarország területén lévő kikötőben, horgonyzóhelyen és vízi utakon tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó az EGT-államokban elfogadott kibocsátás-szabályozási módszereket használjon az  53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 5.  § és 7.  § követelményeinek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok helyett. (2) Azok a hajók, amelyek az (1) bekezdésben említett kibocsátáscsökkentési módszereket alkalmazzák, folyamatosan legalább azzal azonos mértékű kén-dioxidkibocsátás-csökkentést kell elérniük, amelyet az  53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 5.  § és 7.  § követelményeinek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok használatával el lehet érni. Az ekvivalens kibocsátási értékeket az 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 1. mellékletével összhangban kell meghatározni. 20. § A  hajózási hatóság – más EGT-állam hatóságaival együttműködve – hagyja jóvá magyar lobogó alatt közlekedő hajón a kibocsátás-csökkentési módszerek kísérleti alkalmazását. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 22. § A  14.  § és 15.  § rendelkezései a  belföldi vagy nemzetközi vízi fuvarozási szakmához jutásról, valamint a  szakma folytatásához szükséges oklevelek, vizsgabizonyítványok és egyéb képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 1987. november 9-i 87/540/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök