📄 Jogszabály szövege
2005. CLXIV. törvény a kereskedelemről.
Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem
a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve
a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások
körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan – a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert – magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott
magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés
gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja:
A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el.
A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén
– a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével – a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki.
Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában:
a) beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi
tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;
b) beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által
a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás;
c) csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék
ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz
vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut
szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
d) internetes kereskedelem: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során termékek, illetőleg szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése
történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírközlő eszközön keresztül, távollévők között kötött szerződés
keretében, ide nem értve a csomagküldő kereskedelmet;
e) jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek,
illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált és forgalmi részesedésének mértéke miatt
képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni;
f) kereskedelmi szolgáltatás: a termékek értékesítését
elősegítő vagy az értékesítéssel összefüggő szolgáltatások
üzletszerű nyújtása, így különösen a termékek kölcsönzése, kiskereskedelem keretében értékesített fogyasztási cikkek javítása;
g) kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelemi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység,
vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerű végzése,
kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amelybe beleértendő a
vásárolt termékek és kereskedelmi szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, házhoz
szállítása;
h) kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek,
szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt;
i) kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
j) kiskereskedelem: termékek és kereskedelmi szolgál
tatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a vásárló
részére;
k) közterületi értékesítés: a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység;
l) nagykereskedelem: termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbértékesítése kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a termékek raktározásával, szállításával és
a termékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatások nyújtásával folytatott tevékenységet, a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
m) piac: olyan értékesítő hely, ahol üzletben vagy üzlet
nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel
élelmiszert és napi cikket árusítanak;
n) saját előállítású termék: a kereskedő által előállított
és forgalomba hozott termék;
o) saját termék: a kereskedő által – saját márkanévvel,
illetve védjeggyel – előállíttatott és forgalomba hozott termék;
p) szexuális termék: bármely birtokba vehető, forgalomképes olyan dolog, amelynek elsődleges célja a
szexuális ingerkeltés, különösen amelyik nemi aktust vagy
egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon
vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve – rendeltetése szerint – a szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi
aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével;
q) turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás
(gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit
kielégítő szolgáltatás) nyújtása;
r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal
egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel)
nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató,
idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk
javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy
lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított
helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket és a csomagküldő kereskedésnek vevőszolgálat céljából működtetett helyiségét;
s) vásár: olyan országos vagy helyi jellegű, általában
időszaki vagy szakjellegű értékesítési forma, amelynek
keretében a termékeket, szolgáltatásokat rendszerint nyílt
területen, kirakodással értékesítik;
t) vendéglátás: kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató
tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az oktatási
és nevelési intézményekben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának
általános feltételei 3. § (1) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi
tevékenység – a határon átnyúló kereskedelmi tevékenység és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható.
(2) Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet
– a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az
alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:
a) automatából történő értékesítés;
b) idegenvezetői tevékenység;
c) internetes kereskedelem;
d) kereskedelmi ügynöki tevékenység;
e) utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján;
f) közterületi értékesítés;
g) magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése;
h) piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban
meghatározott termékkörök kivételével;
i) a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli
kereskedés;
j) a külön jogszabályban meghatározott kistermelői ter
mékértékesítés;
k) a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység.
(4) Azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek
esetében – közbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi szempontból vagy más közérdekből – a kereskedő hatósági nyilvántartásba vételére is
szükség van, külön jogszabály állapítja meg.
(5) Az üzlet működéséhez szükséges feltételek – ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is – meglétét
egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére az
üzlet helye szerint illetékes települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)
vizsgálja meg. A jegyző a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni.
(6) A jegyző a működési engedélyt külön jogszabályban
meghatározott üzletkörökre adja ki. Az üzletben kizárólag
a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó
termékek forgalmazhatók. Amennyiben a szakhatóság az
üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve
tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a jegyző a
működési engedélyen megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását.
(7) A működési engedély tartalmazza:
a) a kereskedő nevét;
b) a kereskedő székhelyének címét;
c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét;
d) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói
igazolványának számát;
e) az üzlet nevét;
f) az üzlet címét;
g) az üzletkör megnevezését;
h) az üzletkör jelzőszámát;
i) az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás
alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét;
j) mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett terüle
teket és az árusításra kijelölt napokat. (8) A jegyző az üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról
nyilvántartást vezet.
4. § (1) Olyan kereskedelmi egységre, amelynek az
összes eladótere meghaladja a 3000 m2-t, építési engedély
csak a külön törvényben meghatározott, illetékes regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével adható.
(2) A vélemény kialakítása során a települési önkormányzat bevételi szempontjai mellett mérlegelni kell a régió kereskedelmi üzletekkel való ellátottságát, a régió kereskedelmi kis- és középvállalkozásaira gyakorolt hatást, a
munkahelyteremtést, a régió lakosságának igényeit, az
idegenforgalmi, környezetvédelmi szempontokat, valamint a régió egészére gyakorolt gazdasági hatást.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának
egyéb feltételei 5. § (1) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie
kell – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik –
az árusított termék – beleértve a saját terméket is – eredetét
hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Saját előállítású termék
esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal kell
rendelkeznie a kereskedőnek az árusítás helyén. Amennyiben a kereskedő a bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen – de nem az üzletben – őrzi, köteles az eredeti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tartani. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon
belül bemutatni.
(2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a
megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.
(3) A kereskedő, az üzletben foglalkoztatottakkal szemben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelmé
nyét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést
sérti, vagy joggal való visszaélésnek minősül.
(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető
helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A
vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy
befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban
meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia.
(5) Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység
esetén az adott tevékenységre, kereskedelmi formára vagy
módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések
szerint a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, illetve módjáról,
valamint az adott tevékenységre vonatkozó sajátos rendelkezésekről.
(6) A kereskedelmi szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően – a külön
jogszabályban foglaltak szerint – kategóriába vagy osztályba kell sorolni. A turisztikai szolgáltatásokról, a vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről,
azok áráról, kategóriájáról vagy osztályáról a vendégeket
tájékoztatni kell.
(7) 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes
italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedő feladatkörében eljáró személy, kétség esetén – saját eljárási
jogosultságának igazolását követően – életkorának hitelt
érdemlő igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában
a termék kiszolgálását meg kell tagadni.
(8) A (7) bekezdésben foglalt termékek forgalmazását
külön jogszabály feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja.
(9) A kereskedőnek biztosítania kell, hogy a gyártó a
külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhesse
a forgalomba hozott áru biztonságosságát.
Az üzletek nyitva tartásának rendje 6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek
figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
(2) A kereskedő köteles
a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély
iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező
változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével – az üzletek 14 óráig
tarthatnak nyitva.
(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat
képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.
(5) A jegyző bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai
(22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A
korlátozás keretében a jegyző a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.
(6) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes
mértékű zaj esetén a jegyző megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás
céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát,
ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra
vonatkozó szabályozás
7. § (1) A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel
visszaélni tilos.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minősül különösen
a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
b) a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáfé
résének indokolatlan korlátozása;
c) a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan
előnyős kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más – költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;
d) a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő
indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;
e) a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra
adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén
árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára
a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;
f) a különféle – különösen a kereskedő beszállítóinak
listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő – díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
g) a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében;
h) harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját
külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra;
i) ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott
eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár,
valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges
bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását.
(3) A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben,
ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok
összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési
szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált
nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor
is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek
összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben
egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a
beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok alkalmazására, az ezeket tartalmazó
önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az
abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek. Az etikai kódexet a törvény
hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése 8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók
képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon
közigazgatási hatósági eljárásban (ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is), amely a kereskedők vagy a beszállítók
széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság
nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a
jogsértővel szemben igényét érvényesítse.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése,
jogkövetkezmények 9. § (1) Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését a jegyző, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik.
(2) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a
7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és
a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok
alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a
Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza.
(3) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi
feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott szerv
látja el.
(4) Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget
a) a jegyző az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali
bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárva tartási időszak megállapításáról, a
6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó
eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható;
b) az ellenőrzésre jogosult hatóság a külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a
külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot
szabhat ki.
Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát
veszti a) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény;
b) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mó
dosításáról szóló 1989. évi VI. törvény;
c) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mó
dosításáról szóló 1986. évi 18. törvényerejű rendelet;
d) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági
megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
73. §-a;
e) a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről
szóló 1991. évi LXIX. törvény 103. §-a;
f) a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi
LVIII. törvény 24. §-ának b) pontja;
g) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 54. §-a (2) bekezdésének
a) és b) pontja;
h) a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá
egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 6. §-ának (5) bekezdése.
11. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
(1) a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény
15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Felhatalmazást kap az OMH irányítását ellátó miniszter, hogy a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokat tartalmazó szabályokat, a mérőedényként használt palackok forgalomba hozatalának feltételeit, illetve az
előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett
tömeg- és térfogatmértékeit és az ellenőrzés módszereit
rendeletben állapítsa meg.”;
(2) az Fgytv. 56/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő
(4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter – hogy az érdekelt
miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a
kizárólag használati és kezelési útmutatóval együtt forgalomba hozható áruk körét.
(4) Felhatalmazást kap az iparért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a külön jogszabályban meghatározott termékek (termékkörök) használati és kezelési
útmutatójának tartalmára részletes szabályokat együttes
rendeletben állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a fogyasztói forgalomba
kerülő áruk ára, illetve szolgáltatások díja feltüntetésének
részletes szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.”.
12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az üzletek működési engedélye kiadásának rendjét
és feltételeit, az üzletben történő árusítás feltételeit, az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok körét, az engedélyben foglaltak megtartása ellenőrzésének szabályait,
valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem
tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) az üzleten kívüli kereskedés feltételeit,
c) az utazásszervező és -közvetítő tevékenység végzé
sének feltételeit, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
d) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításának feltételeit, a szállásadók nyilvántartásba vételére,
valamint a vendégkönyv vezetésére vonatkozó részletes
szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit,
e) a forgalomba hozható gyógynövények körét, f) a fogyasztói panaszok és kifogások vásárlók könyvében történő dokumentálásának és intézésének rendjét,
g) a Kormány rendeletében meghatározott szerv ellenőrzése során a vonatkozó jogszabályok megsértése esetén
kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait,
h) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit,
i) a közterületi értékesítés részletes feltételeit,
j) az automatából történő kereskedés részletes feltételeit,
k) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység
feltételeit
rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy
a) az egyes ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket,
b) a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások körét és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit,
c) a kereskedelmi szakértői tevékenység folytatásának
feltételeit, d) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásának, valamint ártájékoztatásának szabályait,
e) a mutatványos berendezések időszakos műszaki
vizsgáztatásának rendjét
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az energetikáért felelős miniszter, hogy
a) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásának feltételeit,
b) a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeit
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter,
hogy
a) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsga követelményeit, b) a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek
osztályba sorolásának feltételeit, valamint a falusi szálláshelyek minősítésének szabályait,
c) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint
ezek munkaszervezeteinek feladatait,
d) az idegenvezetői tevékenység szabályait,
e) az idegenforgalmi tevékenységek végzéséhez szük
séges szakképesítéseket,
f) a lovas szolgáltatás végzésének feltételeit
rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 6. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az üzletek
éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozza.
Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.