2005. CLXIV. törvény a kereskedelemről.

2005. CLXIV. törvény a kereskedelemről. Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan – a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert – magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja: A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el. A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével – a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: a) beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti; b) beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás; c) csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre; d) internetes kereskedelem: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során termékek, illetőleg szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírközlő eszközön keresztül, távollévők között kötött szerződés keretében, ide nem értve a csomagküldő kereskedelmet; e) jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni; f) kereskedelmi szolgáltatás: a termékek értékesítését elősegítő vagy az értékesítéssel összefüggő szolgáltatások üzletszerű nyújtása, így különösen a termékek kölcsönzése, kiskereskedelem keretében értékesített fogyasztási cikkek javítása; g) kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelemi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység, vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerű végzése, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amelybe beleértendő a vásárolt termékek és kereskedelmi szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, házhoz szállítása; h) kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt; i) kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat; j) kiskereskedelem: termékek és kereskedelmi szolgál tatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a vásárló részére; k) közterületi értékesítés: a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység; l) nagykereskedelem: termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbértékesítése kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a termékek raktározásával, szállításával és a termékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatások nyújtásával folytatott tevékenységet, a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is; m) piac: olyan értékesítő hely, ahol üzletben vagy üzlet nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel élelmiszert és napi cikket árusítanak; n) saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és forgalomba hozott termék; o) saját termék: a kereskedő által – saját márkanévvel, illetve védjeggyel – előállíttatott és forgalomba hozott termék; p) szexuális termék: bármely birtokba vehető, forgalomképes olyan dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amelyik nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve – rendeltetése szerint – a szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével; q) turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása; r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket és a csomagküldő kereskedésnek vevőszolgálat céljából működtetett helyiségét; s) vásár: olyan országos vagy helyi jellegű, általában időszaki vagy szakjellegű értékesítési forma, amelynek keretében a termékeket, szolgáltatásokat rendszerint nyílt területen, kirakodással értékesítik; t) vendéglátás: kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az oktatási és nevelési intézményekben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei 3. § (1) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység – a határon átnyúló kereskedelmi tevékenység és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. (2) Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához: a) automatából történő értékesítés; b) idegenvezetői tevékenység; c) internetes kereskedelem; d) kereskedelmi ügynöki tevékenység; e) utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján; f) közterületi értékesítés; g) magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése; h) piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével; i) a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés; j) a külön jogszabályban meghatározott kistermelői ter mékértékesítés; k) a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység. (4) Azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek esetében – közbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi szempontból vagy más közérdekből – a kereskedő hatósági nyilvántartásba vételére is szükség van, külön jogszabály állapítja meg. (5) Az üzlet működéséhez szükséges feltételek – ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is – meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére az üzlet helye szerint illetékes települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) vizsgálja meg. A jegyző a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni. (6) A jegyző a működési engedélyt külön jogszabályban meghatározott üzletkörökre adja ki. Az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Amennyiben a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását. (7) A működési engedély tartalmazza: a) a kereskedő nevét; b) a kereskedő székhelyének címét; c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét; d) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; e) az üzlet nevét; f) az üzlet címét; g) az üzletkör megnevezését; h) az üzletkör jelzőszámát; i) az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét; j) mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett terüle teket és az árusításra kijelölt napokat. (8) A jegyző az üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet. 4. § (1) Olyan kereskedelmi egységre, amelynek az összes eladótere meghaladja a 3000 m2-t, építési engedély csak a külön törvényben meghatározott, illetékes regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével adható. (2) A vélemény kialakítása során a települési önkormányzat bevételi szempontjai mellett mérlegelni kell a régió kereskedelmi üzletekkel való ellátottságát, a régió kereskedelmi kis- és középvállalkozásaira gyakorolt hatást, a munkahelyteremtést, a régió lakosságának igényeit, az idegenforgalmi, környezetvédelmi szempontokat, valamint a régió egészére gyakorolt gazdasági hatást. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei 5. § (1) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az árusított termék – beleértve a saját terméket is – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal kell rendelkeznie a kereskedőnek az árusítás helyén. Amennyiben a kereskedő a bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen – de nem az üzletben – őrzi, köteles az eredeti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tartani. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni. (2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse. (3) A kereskedő, az üzletben foglalkoztatottakkal szemben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelmé nyét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést sérti, vagy joggal való visszaélésnek minősül. (4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia. (5) Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén az adott tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, illetve módjáról, valamint az adott tevékenységre vonatkozó sajátos rendelkezésekről. (6) A kereskedelmi szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően – a külön jogszabályban foglaltak szerint – kategóriába vagy osztályba kell sorolni. A turisztikai szolgáltatásokról, a vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről, azok áráról, kategóriájáról vagy osztályáról a vendégeket tájékoztatni kell. (7) 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedő feladatkörében eljáró személy, kétség esetén – saját eljárási jogosultságának igazolását követően – életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni. (8) A (7) bekezdésben foglalt termékek forgalmazását külön jogszabály feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja. (9) A kereskedőnek biztosítania kell, hogy a gyártó a külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhesse a forgalomba hozott áru biztonságosságát. Az üzletek nyitva tartásának rendje 6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. (2) A kereskedő köteles a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni; b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. (3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. (4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. (5) A jegyző bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a jegyző a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el. (6) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a jegyző megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát, ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja. A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás 7. § (1) A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos. (2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minősül különösen a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése; b) a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáfé résének indokolatlan korlátozása; c) a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyős kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más – költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra; d) a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről; e) a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében; f) a különféle – különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő – díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak; g) a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében; h) harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra; i) ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását. (3) A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül. (5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok alkalmazására, az ezeket tartalmazó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek. Az etikai kódexet a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése 8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban (ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is), amely a kereskedők vagy a beszállítók széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz. (2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények 9. § (1) Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését a jegyző, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik. (2) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. (3) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott szerv látja el. (4) Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget a) a jegyző az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárva tartási időszak megállapításáról, a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható; b) az ellenőrzésre jogosult hatóság a külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény; b) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mó dosításáról szóló 1989. évi VI. törvény; c) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mó dosításáról szóló 1986. évi 18. törvényerejű rendelet; d) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 73. §-a; e) a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 103. §-a; f) a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 24. §-ának b) pontja; g) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 54. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja; h) a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 6. §-ának (5) bekezdése. 11. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg (1) a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap az OMH irányítását ellátó miniszter, hogy a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokat tartalmazó szabályokat, a mérőedényként használt palackok forgalomba hozatalának feltételeit, illetve az előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatmértékeit és az ellenőrzés módszereit rendeletben állapítsa meg.”; (2) az Fgytv. 56/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a miniszter – hogy az érdekelt miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a kizárólag használati és kezelési útmutatóval együtt forgalomba hozható áruk körét. (4) Felhatalmazást kap az iparért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a külön jogszabályban meghatározott termékek (termékkörök) használati és kezelési útmutatójának tartalmára részletes szabályokat együttes rendeletben állapítson meg. (5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a fogyasztói forgalomba kerülő áruk ára, illetve szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.”. 12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az üzletek működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletben történő árusítás feltételeit, az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok körét, az engedélyben foglaltak megtartása ellenőrzésének szabályait, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, b) az üzleten kívüli kereskedés feltételeit, c) az utazásszervező és -közvetítő tevékenység végzé sének feltételeit, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, d) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításának feltételeit, a szállásadók nyilvántartásba vételére, valamint a vendégkönyv vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, e) a forgalomba hozható gyógynövények körét, f) a fogyasztói panaszok és kifogások vásárlók könyvében történő dokumentálásának és intézésének rendjét, g) a Kormány rendeletében meghatározott szerv ellenőrzése során a vonatkozó jogszabályok megsértése esetén kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait, h) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit, i) a közterületi értékesítés részletes feltételeit, j) az automatából történő kereskedés részletes feltételeit, k) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység feltételeit rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a) az egyes ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket, b) a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások körét és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit, c) a kereskedelmi szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, d) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásának, valamint ártájékoztatásának szabályait, e) a mutatványos berendezések időszakos műszaki vizsgáztatásának rendjét rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap az energetikáért felelős miniszter, hogy a) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásának feltételeit, b) a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeit rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy a) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsga követelményeit, b) a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásának feltételeit, valamint a falusi szálláshelyek minősítésének szabályait, c) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint ezek munkaszervezeteinek feladatait, d) az idegenvezetői tevékenység szabályait, e) az idegenforgalmi tevékenységek végzéséhez szük séges szakképesítéseket, f) a lovas szolgáltatás végzésének feltételeit rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 6. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozza. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke