← Magyarország

69/2016. (XII. 29.) NFM rendelete a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról.

Röviden

Ez a rendelet a földgáz egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó eladási árak megállapításáról és alkalmazásáról szól, meghatározva a földgáz árának alkalmazási és a kapcsolódó fizetési feltételeket.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
69/2016. (XII. 29.) NFM rendelete a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109.  § 7.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya a  földgáz egyetemes szolgáltatóra (a  továbbiakban: egyetemes szolgáltató), az  egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználóra (a továbbiakban: felhasználó), a földgázelosztóra (a továbbiakban: elosztó), valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjára (a továbbiakban: ONYFK) és a járási hivatalokra terjed ki. (2) E rendelet határozza meg az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árának alkalmazási feltételeit és a kapcsolódó fizetési feltételeket. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki a közvilágítási célú földgázfogyasztás elszámolására. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) alapdíj: az  a  díj, melyet a  20 m3/h-nál kisebb névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező felhasználó, valamint a  20 m3/h és annál nagyobb névleges (össz)teljesítményű mérővel rendelkező felhasználó a  jogszabályban előírt ellátási kötelezettségen alapuló szolgáltatás rendelkezésre állásáért a  szerződési időszakra vonatkozóan fizet, b) fogyasztói közösség: a  közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a  műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az  épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, c) fűtőérték: az  MSZ 1648:2000 szabvány szerinti, gáztechnikai normálállapotú, köbméterben mért száraz földgáz fűtőértéke, d) gázdíj: az a díj, melyet a felhasználó az átvett földgázért a hőmennyiség alapján fizet, e) gáztechnikai normálállapot: a  földgáz olyan állapota, amikor a  földgáz abszolút nyomása 101,325 kPa, a termodinamikai hőmérséklete 288,15 K, f ) háztartás: az  egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek összessége, g) jogosult: olyan egyetemes szolgáltatási szerződéssel rendelkező lakossági fogyasztó, aki a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban, vagy az e szerint családi pótlékban részesülő személlyel egy háztartásban él, h) nagycsaládos kedvezmény: a jogosult részére e rendelet szerint határozatban megállapított kedvezmény, i) szerződési időszak: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 3. § 36. pontja szerinti gázév. (2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a GET, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint kell értelmezni. 3. Általános rendelkezések 3. § (1) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatás keretében a következő árszabások szerint értékesíti a földgázt: a) a 20 m3/h-nál kisebb gázmérővel rendelkező lakossági felhasználók árszabása, kivéve a  fogyasztói közösségeket, b) a 20 m3/h-nál kisebb gázmérővel rendelkező nem lakossági felhasználók árszabása, c) a 20 m3/h-nál kisebb gázmérővel rendelkező fogyasztói közösségek árszabása, d) a 20 m3/h és annál nagyobb gázmérővel rendelkező lakossági felhasználók árszabása, e) a 20 m3/h névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező nem lakossági felhasználók árszabása, és f ) a gázmérővel nem rendelkező felhasználók árszabása. (2) A földgáz egyetemes szolgáltatás ára alapdíjból és gázdíjból áll. (3) A földgáz egyetemes szolgáltatás ára a) tartalmazza a rendszerhasználati díjakat, b) nem tartalmazza az  általános forgalmi adó, az  energiaadó és a  felhasználót terhelő egyéb adók, valamint – a  földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8.  § (8)  bekezdésének a)  pontjára tekintettel az  egyetemes szolgáltató által kizárólag a  nem lakossági fogyasztóra továbbhárítható – tagi hozzájárulás összegét. (4) Az  egyetemes szolgáltató által alkalmazandó díjakat – elosztói működési területenkénti bontásban, az  éves fogyasztott mennyiség alapján I. és II. árkategóriában – az 1. melléklet tartalmazza. 4. § (1) A felhasználó által fizetendő mennyiségarányos díj összegét – a 9. §-ban foglaltak kivételével – a) a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogatának, b) a mérési időszakra a (4) bekezdés szerint meghatározott fűtőértéknek, valamint c) az egységnyi hőmennyiségre vonatkozóan – a  gázmérők névleges teljesítménye és a  felhasználó típusa szerinti díjkategóriához tartozó – megállapított 1. melléklet szerinti gázdíjnak a szorzataként kell meghatározni. (2) A  gáztechnikai normálállapotra történő térfogat-átszámítás miatt a  gázmérőn leolvasott és a  díjfizetés alapjául szolgáló fogyasztás köbméterben kifejezett mennyisége egymástól eltérhet. A  számlán mindkét mennyiséget, valamint a kiszámításuk módját közérthető módon szerepeltetni kell. (3) A  gáztechnikai normálállapotra történő térfogat-átszámításhoz használt nyomás- és hőmérsékletkorrekció szabályait az egyetemes szolgáltató az üzletszabályzatában közzéteszi. (4) Az  elszámolás alapja a  földgázszállító által a  mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatala vagy a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal érvényes minősítésével rendelkező gázmérőn mért, naponkénti bontásban jegyzőkönyvben megadott, és ezen napi fűtőértékek alapján – az  egyetemes szolgáltató által a  mérési időszakra gázátadó állomásonként és településenként – alkalmazott átlagos fűtőérték, amit kéttizedes pontosságú MJ/m3 értékre kell kerekíteni. 5. § (1) A  felhasználó az  alapdíjat havi vagy az  egyetemes szolgáltatási szerződésben rögzített, egy hónapnál rövidebb időszaki ütemezés szerint, egybefüggő telephelyenként köteles megfizetni. (2) Ha a felhasználó egybefüggő telephelyén több gázmérő található, az adott árszabás szerinti szabályokat a gázmérők gáztechnikai normálállapotú névleges teljesítményének összege alapján kell alkalmazni. 6. § (1) Az alapdíj és az átalánydíj havi összege minden hónap első napján, vagy szerződés szerinti hányada legkorábban a szerződésben rögzített megfelelő időszak első napján esedékes. (2) A  földgázellátásba gázév közben bekapcsolt új felhasználó – a  lakossági fogyasztók és az  átalánydíjat fizető felhasználók kivételével – a  gázév hátralévő időszaka alatt a  teljes éves alapdíjat megfizeti. Az  alapdíjat fizető lakossági fogyasztónak és az  átalánydíjat fizető felhasználónak az  alapdíj vagy átalánydíj időarányos részét kell megfizetnie a gázévből hátralévő időszakban havonta vagy a szerződésben rögzített időszakonként. A megkezdett hónap vagy időszak egész hónapnak vagy időszaknak számít. Ez a rendelkezés vonatkozik az egyetemes szolgáltatói körbe visszatérő felhasználóra is. (3) A  tárgyhóra eső alapdíjat és átalánydíjat hóközi felhasználó-változás esetén a  korábbi felhasználó, hó elsejével történő felhasználó-változás esetén az új felhasználó köteles megfizetni. (4) A földgázellátás igénybevételéről gázév közben véglegesen lemondó felhasználó – kivéve a lakossági fogyasztókat – az alapdíjat a gázév végéig köteles megfizetni. (5) A földgázellátás igénybevételéről gázév közben véglegesen lemondó alapdíjat fizető lakossági fogyasztó az alapdíj havi összegét utoljára a szerződés megszűnésének hónapjára vonatkozóan köteles megfizetni. (6) A  földgázellátás igénybevételéről gázév közben véglegesen lemondó átalánydíjat fizető felhasználó az  átalánydíj havi összegét utoljára a szerződés megszűnésének hónapjára vonatkozóan köteles megfizetni. 7. § Ha az egyetemes szolgáltató egybefüggő 24 órás időtartamnál hosszabb üzemzavar miatt nem szolgáltat földgázt, az alapdíjat a kieső 24 órás időszakok arányában nem fizettetheti meg. Ez a  rendelkezés nem vonatkozik az előre bejelentett és megadott időtartamú tervszerű karbantartás miatti kiesésre. 8. § (1) A  felhasználó részére szolgáltatott földgáz elszámolására a  (2)–(4)  bekezdés és a  9.  § szerinti árszabást kell alkalmazni. (2) A felhasználó – a 9. § kivételével – a fogyasztott földgázért az 4. § (1) bekezdése szerint számított mennyiségarányos díjat, a szolgáltatás rendelkezésre állásáért felhasználási helyenként alapdíjat köteles fizetni. (3) Ha a felhasználó fogyasztását mérő gázmérők névleges (össz)teljesítménye eléri vagy meghaladja a 20 m3/h értéket, a felhasználó az alapdíjat a gázmérők névleges (össz)teljesítménye alapján köteles fizetni. (4) Ha a  felhasználó kérésére a szolgáltatást időlegesen szünetelteti az egyetemes szolgáltató, a szüneteltetés idejére az alapdíjat nem kell megfizetni. Ebben az esetben a gázmérőt le kell szerelni, és a  felhasználó köteles megfizetni a gázmérő le- és felszerelésének az egyetemes szolgáltató által az elosztó felé megfizetett díját. 9. § (1) Azokban a lakóépületekben, amelyekben a szolgáltatott földgáz mérése lakásonként, felhasználási helyenként nem megoldott, a fogyasztott földgázért lakásonként, felhasználási helyenként a) az 1. melléklet 2.1–2.4. pontok C) jelű sorában szereplő gázdíjnak, és b) a 2. mellékletben meghatározott – a lakás típusa és a beépített gázfogyasztó készülékek alapján számításba veendő – fogyasztásnak a szorzataként meghatározott átalánydíjat kell fizetni. (2) Azokban a  lakóépületekben, amelyekben a  szolgáltatott földgáz mérése lakásonként nem megoldott, de mérő felszerelésére lakóépületenként vagy lépcsőházanként van mód, és azt a  társasház vagy lakásszövetkezet képviselője – a társasházakról szóló, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével – igényli, ott a  szolgáltatott földgáz mérését lehetővé kell tenni. Ebben az  esetben felhasználónak a  társasház vagy a lakásszövetkezet minősül, és a fogyasztás elszámolása mérési helyenként történik. 10. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti felhasználók vételezési helye tekintetében az I. és II. árkategória vonatkozó díjszabásai alkalmazandók. (2) A  3.  § (1)  bekezdés c)–f )  pontja szerinti felhasználók vételezési helye tekintetében a  II. árkategória vonatkozó díjszabása alkalmazandó. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti felhasználók által az  I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség – a  13.  § (4)  bekezdése szerinti eltéréssel – felhasználási helyenként és naptári évenként 41040 MJ. (4) Új felhasználási hely évközi bekapcsolásakor, a  szerződő fél személyében történő évközi változás, továbbá kereskedőváltás vagy földgáz egyetemes szolgáltatói szerződés évközi megszűnése esetén az  I. árkategória szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség a  földgázkereskedő üzletszabályzatában – az  üzletszabályzat rendelkezése hiányában a  földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Vhr.) 13. számú mellékletében – meghatározott fogyasztási jelleggörbe (a továbbiakban: fogyasztási jelleggörbe) szerinti aránnyal vehető figyelembe. (5) A (3) bekezdés és a 13. § (4) bekezdése szerinti mennyiséget szolgáltatás szüneteltetése vagy szerződésszegés miatti kikapcsolás időtartamával arányosan csökkenteni kell. 11. § (1) Az  egyetemes szolgáltató az  elszámolási időszakon belül azonos mennyiségről kiállított részszámlák esetében a napok vagy a számlázási hónapok számának arányában (az üzletszabályzatnak megfelelően), egyéb számlákban a fogyasztási jelleggörbe alkalmazásával érvényesíti az I., illetve II. árkategória szerinti díjszabásokat. (2) A  3.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti felhasználók számára, az  adott felhasználási helyre, és az  adott naptári évre I. árkategória szerint elszámolt mennyiség csak akkor lehet kevesebb – a  10.  § (3)  bekezdése, illetve a  13.  § (4)  bekezdése szerint – az  I. árkategóriában maximálisan vételezhető éves mennyiségnél, ha a  felhasználó adott felhasználási helyre és adott naptári évre elszámolt teljes fogyasztása is kevesebb annál. A  10.  § (4)  bekezdése szerinti esetekben a töredék naptári évre elszámolt mennyiség esetében a jelleggörbe szerint arra az időszakra jutó maximálisan vételezhető mennyiség az irányadó. (3) Az  egyetemes szolgáltató a  naptári év záró napját és a  következő naptári év kezdőnapját magában foglaló fogyasztási időszakra vonatkozó számlában a két naptári év között a fogyasztási jelleggörbe alkalmazásával osztja meg a számlázott mennyiséget. (4) Az  egyetemes szolgáltató a  30 napot nem meghaladó időszakra vonatkozó számla kiállítása során az  (1)–(3) bekezdés mellett lineáris megosztást is alkalmazhat. 12. § (1) A  felhasználó elszámolási időszakonként egyszer jogosult az  egyetemes szolgáltató felé korábban megadott – a részszámlák kiállításának alapjául szolgáló – éves várható fogyasztási mennyiséget módosítani. (2) Az  egyetemes szolgáltató (1)  bekezdés szerinti módosítás esetén jogosult a  földgázelosztótól legkorábban a módosítást követő harmadik hónaptól a gázmérő berendezés rendkívüli leolvasását (a  továbbiakban: rendkívüli leolvasás) igényelni. Ha a  rendkívüli leolvasás eredményeként nyilvánvalóvá válik, hogy a  felhasználó által módosított éves várható fogyasztási mennyiség legalább 20%-kal alacsonyabb a  rendkívüli leolvasás adatai alapján várható éves fogyasztásnál, a  rendkívüli leolvasás időpontját követő első számla kiállításától kezdődően a várható éves fogyasztási mennyiséget a rendkívüli leolvasás adatainak megfelelően módosítani kell. Az egyetemes szolgáltató ebben az  esetben jogosult a  rendkívüli leolvasás költségeit a  felhasználónak kiszámlázni, amelyet a felhasználó köteles az egyetemes szolgáltatónak megfizetni. 4. A nagycsaládos kedvezményre vonatkozó rendelkezések 13. § (1) A jogosult a) önálló felhasználási hely esetében a (4) bekezdés, b) fogyasztói közösség esetében a 3. melléklet szerint részesülhet nagycsaládos kedvezményben. (2) A jogosult a nagycsaládos kedvezményt csak egy felhasználási helyen veheti igénybe. Fogyasztói közösség esetében egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt. (3) Ha a  jogosultnak a  vele egy háztartásban élő, családi pótlékra jogosító személyre hivatkozással nagycsaládos kedvezményt állapítottak meg, a jogosulttal egy háztartásban élő más személy erre a személyre tekintettel további kedvezményre nem jogosult. (4) A  nagycsaládos kedvezményre vonatkozó jogosultság megállapítása esetén a  10.  § (3)  bekezdése alapján az  I. árkategória, lakossági felhasználókra érvényes díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség három gyermekre tekintettel felhasználási helyenként és naptári évenként 61  560 MJ, valamint a  negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 10 250 MJ. (5) A kedvezmény – a kérelem naptári év közben történő benyújtása esetén – a kérelem benyújtásának évében, a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a naptári évből hátralévő időtartam fogyasztási jelleggörbe szerinti fogyasztásával, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a naptári évből hátralévő időtartammal arányos mértékben jár. 14. § (1) A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság tekintetében, az igénylő kérelmére első fokon a) Budapest és Pest megye kivételével a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, b) Budapest esetében Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala, c) Pest megye esetében a Váci Járási Hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jár el. A  nagycsaládos kedvezményre való jogosultságot a  járási hivatal egyszerűsített határozattal állapítja meg. A  nagycsaládos kedvezménnyel összefüggő ügyekben fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A jogosultakról a nyilvántartást az ONYFK vezeti. (2) Ha a  nagycsaládos kedvezményre vonatkozó kérelem szerint a  családi pótlékot a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti családtámogatási kifizetőhely folyósítja, a családi pótlékra való jogosultság igazolása érdekében a járási hivatal megkeresi az ONYFK-t és az igazolás alapján – a további jogosultsági feltételek fennállása esetén – az (1) bekezdés szerinti határozatot hoz. (3) Nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapításával kapcsolatos ügyekben informatikai eszközzel végzett automatizált egyedi döntés is hozható. (4) A  felhasználási hely megállapítása szempontjából a  személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai, a  nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítása szempontjából az ONYFK-nál és a járási hivatalnál a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozó nyilvántartás adatai az irányadók. (5) A  kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a  4.  melléklet szerinti igénylőlapon kell benyújtani. Az  igénylőlapot az  ONYFK és a  kormányhivatal és az  egyetemes szolgáltató honlapján elektronikusan hozzáférhetővé teszi. (6) Az ONYFK az igénylőlaphoz útmutatót tesz közzé. (7) A kérelemhez mellékelni kell a) az egyetemes szolgáltatási szerződés másolatát, b) amennyiben az  a)  pont szerinti szerződés alapján már történt számla kibocsátás, a  kérelem benyújtását megelőzően kézhez kapott utolsó számla (részszámla) másolatát. (8) A  kérelem benyújtásával az  igénylő hozzájárul a  kérelemben megadott személyes adatainak a  kezeléséhez, és az  egyetemes szolgáltató, valamint fogyasztói közösség esetén a  fogyasztói közösség képviselője részére történő átadásához. (9) A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a naptári év folyamán bármikor benyújtható. (10) A nagycsaládos kedvezmény a családi pótlékra való jogosultságot megállapító jogerős határozat szerinti időponttól, a kedvezményre való jogosultság fennállásának idejéig határozatlan időre jár. Ha a kérelem benyújtásakor a családi pótlékra való jogosultság két hónapnál hosszabb ideje áll fenn, a  nagycsaládos kedvezmény visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző második hónap első napjától állapítható meg. 15. § (1) A nagycsaládos kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a) a jogosultság elbírálásakor figyelembe vett gyermekek számáról, b) a gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határáról ba) a 13. § (4) bekezdése esetén MJ-ban, bb) fogyasztói közösség esetében forintban kifejezve. (2) Automatizált egyedi döntésen a  kiadmányozásra jogosult aláírása és a  hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető. 16. § (1) Az 5. melléklet szerinti adatok közlésével az ONYFK az egyetemes szolgáltatót, a járási hivatal a fogyasztói közösség képviselőjét postai vagy elektronikus úton értesíti a  kedvezményre való jogosultság megállapításáról vagy annak megszűnéséről. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti értesítés hiányos, vagy hibás adatot tartalmaz, az  egyetemes szolgáltató felhívására a  járási hivatal soron kívül gondoskodik az  adatok helyesbítéséről, illetve pótlásáról. A  kedvezmény csak a  járási hivatal által teljeskörűen és helyes adattartalommal átadott értesítés alapján érvényesíthető. (3) A jogosult a felhasználási helyében történő változás esetében az adatváltozást a járási hivatalnak bejelenti. A járási hivatal a bejelentés alapján a 15. § szerint az új felhasználási hely tekintetében határozatot hoz és az (1) bekezdés szerint értesíti az  új egyetemes szolgáltatót. Az  új egyetemes szolgáltató által biztosítandó kedvezmény mértéke tekintetében a 10. § (4) bekezdése irányadó. (4) A  jogosult a  kérelemben foglalt adatok változását – ideértve a  jogosultság feltételeinek megszűnését is – köteles a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a járási hivatalnak bejelenteni. 17. § (1) A  járási hivatal a  jogosultság feltételeinek a  fennállására vonatkozóan ellenőrzést végezhet az  igénylőnél, illetve a jogosultnál. (2) Az  igénylő, illetve a  jogosult az  (1)  bekezdés szerinti ellenőrzés során köteles a  járási hivatallal együttműködni. Ha e  kötelezettségének az  igénylő, illetve a  jogosult neki felróható okból nem tesz eleget, a  járási hivatal a kedvezményre való jogosultságot nem állapítja meg, illetve megszüntetheti azt. (3) A  járási hivatal minden év december 31-ig a nyilvántartásában november 15-én szereplő adatok alapján ellenőrzi a 14. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásában szereplő jogosultak jogosultságának fennállását. Ennek keretében a járási hivatal – szükség esetén – megkeresi az ONYFK-t. (4) Ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, a  járási hivatal a kedvezményre vonatkozó jogosultságot megszünteti, amelyről az  egyetemes szolgáltatót és fogyasztói közösség képviselőjét is a  határozat jogerőre emelkedését követően értesíti. (5) A  kedvezményt jogosulatlanul igénybevevő a  15.  § (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontja esetében a  kedvezményes mennyiség ellenértékének és a  fogyasztott mennyiség kedvezmény nélkül számított ellenértékének általános forgalmi adóval és kamattal növelt különbözetét, vagy a  15.  § (1)  bekezdés b)  pont bb)  alpontja szerinti esetben a  kedvezmény általános forgalmi adóval és kamattal növelt összegét 30 napon belül köteles az  egyetemes szolgáltatónak megfizetni. (6) Ha a  kedvezmény jogosulatlan igénybevételére az  igénybevevőnek felróható okból került sor, a  jogosulatlan igénybevevő az (5) bekezdés szerinti különbözet vagy a kedvezmény összegét a határozathozatal napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelten köteles az egyetemes szolgáltatónak 30 napon belül megfizetni. 18. § (1) Az egyetemes szolgáltató a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nagycsaládos kedvezményt a kiállított számlában (részszámlában) havonta azonos összegben érvényesíti. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerint számított összeg az  adott havi számla összegét meghaladja, az  egyetemes szolgáltató a fennmaradó kedvezményt a következő számlákban érvényesíti. (3) A kiállított számlán (részszámlán) a számlában érvényesített határozatok számát tájékoztató jelleggel szerepeltetni kell. (4) Ha a  felhasználási helyen több fogyasztásmérő berendezés van, az  egyetemes szolgáltató a  fogyasztott összmennyiség alapján biztosítja a kedvezményt. 19. § (1) A  fogyasztói közösség képviselője az  5.  melléklet szerinti értesítés birtokában, az  egyetemes szolgáltató által kiállított számla alapján érvényesíti a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nagycsaládos kedvezményt a  fogyasztói közösségben vételező jogosult felé. (2) A fogyasztói közösség képviselője a járási hivatal felhívására 15 napon belül köteles közölni az általa az elszámolások során kimutatott és érvényesített nagycsaládos kedvezmények összegét és időpontját. (3) Ha a  fogyasztói közösség képviselője a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nagycsaládos kedvezményt a  jogosult vonatkozásában nem, vagy csak részben érvényesítette, a  járási hivatal kötelezi a  kedvezmény érvényesítésére. A határozat egy példányát a jogosult részére is kézbesíteni kell. 20. § (1) Az egyetemes szolgáltató – ha az elszámolási időszak nem esik egybe a naptári évvel – a naptári év zárónapját és a  következő naptári év kezdőnapját magában foglaló időszakokra vonatkozó számlában (részszámlában) a  13.  § (1) bekezdés b) pontja szerinti nagycsaládos kedvezményt a naptári évekre megosztva érvényesíti. (2) Szolgáltatás szüneteltetése és szerződésszegés miatti kikapcsolás esetén a  nagycsaládos kedvezmény nem érvényesíthető az érintett időszakra. 5. Vegyes rendelkezések 21. § (1) Az  egyetemes szolgáltató a  gázellátásba bekapcsolt településeken a  mérési időszakra meghatározott átlagos fűtőértéket köteles rendszeresen honlapján és az ügyfélszolgálatán közzétenni. (2) Ha az  egyetemes szolgáltató a  fogyasztás elszámolásánál nyomáskorrekciót alkalmaz, köteles a  számlán a  mért és a  korrigált értéket is feltüntetni, köteles továbbá a  szolgáltatási területére hiteles mérőeszközzel mért légköri (barometrikus) nyomásértékeket rendszeresen honlapján és az ügyfélszolgálatán közzétenni. (3) Az  egyetemes szolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy a  földgázellátásba bekapcsolt település önkormányzata, valamint a  fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek az  (1)–(2)  bekezdés szerinti méréseket és számításokat ellenőrizhessék vagy ellenőriztethessék. (4) Az  egyetemes szolgáltató köteles az  alapdíjat fizető felhasználók számláján a  fogyasztói panaszokkal foglalkozó irodák telefonszámait, ügyfélfogadási rendjét feltüntetni. (5) Ha a  felhasználó a  szolgáltatott földgáz ellenértékét előre fizeti meg, akkor átlagos fűtőértéknek a  felhasználási helyre vonatkozóan a vásárlás napját megelőző hat naptári hónap tényleges fűtőértékének kéttized MJ/ m3 értékre kerekített számtani átlagát kell tekinteni, és a gázdíjat a) az így számított átlagos fűtőértéknek, b) a vásárolt földgáz köbméterben mért mennyiségének, és c) a vásárlás időpontjában az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó díjnak a szorzataként kell meghatározni. Az  alapdíj fizetése a  következő vásárlás alkalmával utólag történik, az  előző vásárlás óta eltelt időszakban érvényes alapdíjak összegzésével. A megkezdett hónap egész hónapnak számít. (6) Az  egyetemes szolgáltató által alkalmazandó díjak változása esetén az  egyetemes szolgáltató köteles az  új díjak hatálybalépését követő időszakra előzetesen kibocsátott számlákat a díjak hatálybalépését követő 30 napon belül helyesbíteni az új díjak alkalmazásával. 22. § Az  elosztó (vagy megbízottja) a  szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult minden árváltozást követően egyszeri külön mérőleolvasást végezni. 23. § Az e rendelet mellékleteiben meghatározott árak és mennyiségek alsó hőértéken kerülnek megállapításra. 6. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2016. december 31-ig kiadott határozatban foglalt kedvezmény a  jogosultság fennállásának időtartamára megilleti a  jogosultat. A  2016. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a járási hivatalok járnak el. (3) Hatályát veszti a  földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.