34/2017. (VIII. 25.) KKM utasítása rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban követendő értesítési és eljárási re

34/2017. (VIII. 25.) KKM utasítása rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban követendő értesítési és eljárási rendről, valamint az ügyeletről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az utasítás célja, hogy a fogadó államban vagy olyan államban történt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, ahova a misszióvezető akkreditálva van, a külképviseletek megfelelő előzetes felkészülés mellett mielőbb reagálni tudjanak a kialakult rendkívüli eseményre, továbbá hogy képesek legyenek a Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatásának (a továbbiakban: Központ) megfelelő szintű tájékoztatására és a rendkívüli esemény következményeinek kezelésére. (2) A Központ tekintetében az utasítás célja, hogy a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos információk minél hamarabb eljussanak a megfelelő döntéshozói szintre, és a szükséges intézkedésekre a lehető leghamarabb sor kerüljön. 2. § Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) minden foglalkoztatottjára: minden, a Központban és a külképviseleteken dolgozó kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, valamint munkavállalóra és megbízási szerződés alapján foglalkoztatottra, valamint külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóra és házastársra. A KKM foglalkoztatottjai a rendkívüli eseménnyel összefüggésben hozzájuk beérkező információkat, kérdéseket, felajánlásokat kötelesek az utasításban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kezelni és továbbítani. 3. § (1) Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan, külföldön bekövetkezett esemény (tömegbaleset, nukleáris baleset, természeti vagy ipari katasztrófa, terrortámadás, fogadó államban rendkívüli állapot, hadiállapot bevezetése, fogadó államban történt erőszakos hatalomátvétel), amely során magyar állampolgárok életének és testi épségének veszélyeztetettsége felmerülhet. (2) A kormányzati intézkedést igénylő és ezáltal a Kormányügyelet tájékoztatását szükségessé tevő rendkívüli események körét az utasítás 1. melléklete tartalmazza. 2. Rendkívüli eseményre történő előzetes felkészülés a külképviseleteken 4. § Különösen veszélyeztetett, háborús vagy polgárháborús helyzetben lévő államban vagy mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés alatt működő külképviseleteken vészhelyzeti egységcsomagot kell összeállítani. A vészhelyzeti egységcsomag tartalmát a körülményekre tekintettel a misszióvezető határozza meg. 5. § A külképviseleteken értesítési tervet kell készíteni. Az értesítési terv tartalmazza a főkiküldöttek és a velük egy háztartásban élő nagykorú hozzátartozók, illetve a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalók és házastársak telefonszámát és egyéb elérhetőségeit. Az értesítési tervet az abban foglalt elérhetőségek változása esetén haladéktalanul, egyébként évente felül kell vizsgálni. 6. § A külképviseleteken a konzuli válságkezelés érdekében vészhelyzeti telefonkönyvet kell vezetni. A vészhelyzeti telefonkönyv tartalmazza a misszióvezető által a helyi viszonyoknak megfelelően meghatározott legfontosabb elérhetőségeket, pl. a fogadó állam rendőrségének, egyéb rendvédelmi szerveinek, a fogadó állam külügyminisztériumának, a konzuli kerületben működő kórházak, nagyobb utazási irodák, a fogadó államban működő légitársaságok és segélyszerveztek, valamint a fogadó államban működő magyar tiszteletbeli konzulok telefonszámát és egyéb elérhetőségeit. A vészhelyzeti telefonkönyvet az abban foglalt adatok változása, a fogadó ország/régió biztonsági helyzetének érzékelhető romlása vagy rendkívüli esemény bekövetkezésének valószínűsíthetősége esetén haladéktalanul, egyébként évente felül kell vizsgálni. A telefonkönyvet a külképviselet valamennyi munkatársa számára könnyen elérhetővé kell tenni. 7. § A Közigazgatási Államtitkári Titkárság (a továbbiakban: KÁT Titkárság) minden év március 31-ig megküldi a  külképviseleteknek az állami vezetők telefonos elérhetőségeit tartalmazó aktualizált telefonkönyvet. A  telefonkönyvet az abban foglalt közvetlen elérhetőségek változása esetén a KÁT Titkárság haladéktalanul, egyébként  évente felülvizsgálja. A telefonkönyv egy-egy példányát a külképviselet vezetője és az első beosztott diplomata őrzi. 8. § A külképviselet köteles a rendkívüli esemény bekövetkezése esetére a külképviselet honlapján, illetve közösségi média oldalán azonnal közzétehető – 30. § a)–b) pontja szerinti – tájékoztatást előkészíteni. 9. § A külképviselet köteles évente valamennyi munkatárssal átismételtetni a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén érvényes szabályokat. 10. § A külképviselet köteles a bankszámláján megfelelő tartalék összeget képezni és azt folyamatosan rendelkezésre tartani, továbbá a bankkártyájához kapcsolódó napi készpénzfelvételi limitet – egy esetleges rendkívüli helyzet lehetőségére tekintettel – körültekintően meghatározni. 11. § A külképviselet köteles házipénztárában biztonsági készpénztartalékot képezni és azt folyamatosan rendelkezésre tartani. A biztonsági készpénztartalék felhasználása a külképviselet-vezető engedélyével történhet. A rendkívüli esemény elmúltával a külképviselet köteles a biztonsági készpénztartalékot haladéktalanul visszapótolni. A biztonsági készpénztartalék összegét a külképviselet vezetője utasításban határozza meg. A biztonsági készpénztartalék összege a külképviselet méretétől, valamint a kihelyezettek létszámától függően legalább 5 ezer és legfeljebb 10 ezer euró. Ennél magasabb összegű biztonsági készpénztartalék meghatározásához a KKM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárának engedélye szükséges. 3. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén foganatosítandó kezdeti intézkedések 12. § A külképviselet bármely tagjához beérkező rendkívüli eseményről szóló értesülés esetén a külképviselet tagja köteles haladéktalanul tájékoztatni a külképviselet-vezetőt, illetve helyettesét, – amennyiben van – a vezető konzult, illetve a külképviselet ügyeletes konzuli tisztviselőjét. A külképviselet-vezető továbbítja az információt a fogadó országban esetleg működő más magyar külképviseletek vezetőinek. 13. § A külképviselet köteles a vészhelyzeti telefonkönyvben megadott elérhetőségeken, illetve diplomáciai kapcsolatrendszerén keresztül a helyi hatóságoknál és a diplomáciai testületben (DT) tájékozódni a kialakult helyzetről, valamint arról, hogy van-e a rendkívüli eseményben érintett magyar állampolgár. 14. § Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külképviselet-vezető saját hatáskörben dönt a szükséges intézkedésekről, az emberi és anyagi erőforrások felhasználásáról, valamint amennyiben indokoltnak tartja, az értesítési terv alapján berendeli a külképviselet tagjait. 15. § A külképviselet vezetője a rendkívüli eseményről telefonon haladéktalanul tájékoztatja a Központi Ügyeletet, valamint „azonnali” jelzésű jelentést küld a Központi Ügyelet részére. 16. § A 15. § szerinti jelentés tartalmazza: a) a rendkívüli esemény rövid leírását, helyét, időpontját; b) a jelentés elkészítéséig megtett, illetve tervezett intézkedéseket; c) megelőzéshez, elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy azok hiányát; d) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e azonnali központi beavatkozás vagy egyéb intézkedés. 17. § A külképviselet vezetője a rendkívüli eseményről telefonon haladéktalanul tájékoztatja az őt irányító helyettes államtitkárt, és javaslatot tesz a szükséges beavatkozás mértékére, továbbá megküldi részére a 15. § szerinti jelentést. 4. Ügyelet, Válságstáb 18. § A Központban az ügyeletet munkaidőben a Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály (a továbbiakban: BITÁF), munkaidőn kívül a Központi Ügyelet látja el (a továbbiakban együtt: Ügyelet). 19. § A BITÁF naprakész nyilvántartást vezet a Válságstáb tagjaként az ügyeleti rendbe beosztott kormánytisztviselőkről. A Válságstáb tagjaként érintett szervezeti egységek az általuk Válságstábba beosztott kormánytisztviselők nevét és elérhetőségét táblázat formájában havonta előre megküldik a KÁT Titkárságnak, amely azt jóváhagyást követően továbbítja az Ügyelet részére. 20. § A Válságstáb tagja: a) a KKM ügyeletes állami vezetője; b) a közigazgatási államtitkár; c) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár; valamint ca) a Konzuli és Állampolgársági Főosztály (a továbbiakban: KONZ), cb) a Sajtó Főosztály és cc) a BITÁF vezetője által a 19. § szerinti ügyeleti rendben előzetesen beosztott vezető. 21. § A Válságstáb vezetője a 20. § a) pontjában meghatározott ügyeletes állami vezető. A közigazgatási államtitkár szükség esetén jogosult magához vonni a Válságstáb vezetését. 22. § (1) Az Ügyelet a rendkívüli eseménynek minősülhető eseményről beérkező értesülés esetén haladéktalanul telefonon értesíti az ügyeletes állami vezetőt, aki dönt arról, hogy az esemény rendkívüli eseménynek minősül-e, és indokolt-e a Válságstáb összehívása, valamint rendkívüli helyzet elrendelése. (2) Amennyiben az Ügyelet nem az érintett külképviselettől értesült a rendkívüli esemény bekövetkezéséről – az ügyeletes állami vezető értesítését megelőzően – haladéktalanul értesíti az érintett külképviseletet. (3) A rendkívüli eseménynek minősülhető esemény ügyeletes állami vezető által rendkívüli eseménnyé történő minősítése és rendkívüli helyzet elrendelése esetén az Ügyelet haladéktalanul értesíti telefonon és e-mail útján a Válságstáb tagjait, továbbá a KKM garázsmesterét, valamint az érintett területi főosztály vezetőjét. Az e-mail útján küldött értesítés tartalmazza az esemény tényszerű, rövid leírását, valamint az érintett külképviselet és annak vezetőjének mobiltelefonszámát, a Válságstáb tagjainak nevét és elérhetőségét. Az e-mailt másolatban meg kell küldeni a miniszternek, a KKM államtitkárainak, az érintett külképviseletnek, a külképviselet vezetőjének és helyettesének, az érintett területi főosztály vezetőjének, továbbá a KONZ valamennyi vezetőjének. 23. § Az ügyeletes állami vezető értesítésének sikertelensége esetén az Ügyelet haladéktalanul telefonon értesíti a KONZ és a BITÁF Válságstábba beosztott tagjait, akik döntenek arról, hogy az adott esemény rendkívüli eseménynek minősül-e, és szükséges-e rendkívüli helyzet elrendelése. Az adott esemény rendkívüli eseménnyé történő minősítése és rendkívüli helyzet elrendelése esetén a válságstáb értesíti a közigazgatási államtitkárt. A Válságstáb vezetője az ügyeletes állami vezető elérhetetlensége esetén a 21. §-tól eltérően a közigazgatási államtitkár. 24. § (1) Az Ügyelet a beérkezett információkat rögzítve, elektronikus dokumentumban írásvédett formában jelentést készít, amelyet az ügyeletes állami vezető jóváhagyását követően e-mailben továbbít a Kormányügyelet részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza: a) az ügyelet megnevezését, a jelentést tevő nevét, beosztását, telefonszámát; b) a rendkívüli eseménynek az utasítás 1. mellékletében szereplő megjelölését vagy szükség esetén egyéb meghatározását; c) a rendkívüli esemény rövid leírását, helyét, időpontját; d) a megtett intézkedéseket; e) az életben, testi épségben, vagyonban bekövetkezett veszteségek felmérését; f ) a megelőzéshez, elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy azok hiányát; g) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e azonnali kormányzati beavatkozás vagy kommunikációs intézkedés. 25. § Az Ügyelet a Kormányügyelet értesítését követően gondoskodik a megfelelő információk eljuttatásáról a Sajtó Főosztályhoz, mely információk alapján a Sajtó Főosztály a KKM belső honlapján rövid tájékoztatást tesz közzé arról, hogy az ügyeletes állami vezető az eseményt rendkívüli eseménynek minősítette, és rendkívüli helyzetet rendelt el, továbbá közzéteszi a Válságstábba aznapra kijelölt ügyeletes személyek névsorát és elérhetőségét. 26. § (1) A Válságstáb vezetője dönt arról, hogy szükséges-e a Válságstáb tagjainak berendelése a Központba. Amennyiben a Központba történő berendelés szükséges, a KKM a Válságstáb tagjainak utazási költségét utólag megtéríti. (2) A Válságstáb tagjai részére a KKM megtéríti a rendkívüli helyzet elrendelésével összefüggésben keletkezett, az adott foglalkoztatott részére meghatározott költségkeretet meghaladó telefonköltségeket. (3) Amennyiben a külképviselet-vezető nem tartózkodik az állomáshelyén, azonban a rendkívüli helyzet súlyosságára tekintettel vissza kíván térni az állomáshelyre, a KKM az útiköltségét megtéríti, valamint a rendkívüli helyzet miatt munkával töltött szabadnapokat részére jóváírja. 27. § Nukleáris balesetek, gyakorlatok esetén az ezekkel összefüggésben a keletkezett iratokat az Ügyelet haladéktalanul továbbítja a Belügyminisztériumnak (a továbbiakban: BM) vagy a Kormányügyeletnek, illetve az Országos Atomenergia Hivatalnak (a továbbiakban: OAH). A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől érkezett iratok vételét – amennyiben kérik – harminc percen belül visszaigazolja a feladónak. 28. § Amennyiben az ügyeletre kijelölt állami vezető bármely okból nem tudja ellátni az ügyeletet, köteles ezt haladéktalanul jelezni a KÁT Titkárságnak. A KÁT Titkárság intézkedik a helyettesítő állami vezető kijelöléséről. 29. § A Válságstáb vezetője dönt a) arról, hogy a rendkívüli helyzet meddig indokolja a Válságstáb működését, illetve b) a rendkívüli helyzet megszüntetéséről. 5. Kommunikáció 30. § A külképviselet rendkívüli eseményről beérkező, ellenőrzött értesülés esetén haladéktalanul közzéteszi honlapján, valamint – amennyiben rendelkezik ilyennel – közösségi média oldalán a) a bekövetkezett eseményről szóló tényszerű, rövid tájékoztatást, b) a külképviselet ügyeleti telefonszámát, amelyen a konzuli segítséget igénylő személyek és az érintettek hozzátartozói érdeklődhetnek, c) felhívást a sajtó képviselőinek, hogy az esettel kapcsolatosan a közvélemény tájékoztatását a Sajtó Főosztály végzi, amely a sajto @ mfa.go v.h u e-mail címen érhető el, d) felhívást arra vonatkozóan, hogy az eseménnyel kapcsolatos közérdekű információkat a honlapon megjelölt csatornákon keresztül várja a külképviselet, valamint e) a külképviselet-vezető belátása szerinti egyéb hasznos információkat. 31. § A külképviselet a 30. § szerint közzétett adatokat és tényeket haladéktalanul megküldi a Központnak a Konzuli Tájékoztatás honlap „Kiemelt utazási tanácsok” pont alatt történő közlésre. 32. § A 30. § szerinti közösségi média oldalon közzétett információknak meg kell egyezniük a külképviselet honlapján közzétett információkkal, vagy arra történő átirányításra (link) alkalmasnak kell lenniük. A közösségi média oldalon az esemény vonatkozásában hozzászólás lehetősége nem engedélyezhető. 33. § Rendkívüli eseménnyel kapcsolatban érdemben először a miniszter, illetve az általa kijelölt személy jogosult a sajtónak nyilatkozatot tenni. 34. § A rendkívüli eseményről készült, a korma ny.h u honlapon megjelent hírt a külképviselet honlapján és közösségi média oldalán is fel kell tüntetni. 35. § A külképviselet köteles a korm any.h u és a konz uliszolgalat . kormany.h u oldalakon található információk alapján lehetőség szerint folyamatosan frissíteni a közösségi média oldalán és a honlapján elérhető tájékoztatást. 36. § A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos új tények, fejlemények esetén a külképviselet a 30. § és a 31. § szerint jár el. 37. § A külképviselet-vezető a rendkívüli eseménnyel összefüggő új tényekről, információkról folyamatosan tájékoztatja e-mailen a 20. § szerinti személyeket. 38. § A 30. § szerinti tájékoztatás alapján a KONZ aktualizálja a konzulis zolgalat .kor many.h u honlapon található utazási tanácsokat. A külképviselet-vezető a 30. § szerinti tájékoztatást és az ezzel kapcsolatos utazási tanácsokat a kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyekben történő kommunikációról szóló konzuli utasításban megadott szempontok szerint állítja össze. 39. § A KKM valamennyi foglalkoztatottja köteles az általa észlelt vagy az ismeretségi köréből közvetlenül hozzá beérkezett és a rendkívüli esemény kezelése szempontjából lényeges tényeket és információkat haladéktalanul a Központi Ügyelet tudomására hozni. 6. Állampolgári felajánlások 40. § Az állampolgári felajánlásokat (pl. tolmácsolás, szállítás, pénz) – az érintett külképviselettel együttműködve – a  KÁT Titkárság koordinálja, összehangolva a KKM-től és az egyéb tárcáktól, intézményektől (pl. kórház) beérkező felajánlásokkal. 41. § A külképviselet a honlapján, illetve közösségi média oldalán a 30. § és a 31. § szerinti eljárást követően – lehetőség szerint – haladéktalanul felhívást tesz közzé, hogy az állampolgári felajánlásokat a felaja nlas @ mfa.go v.h u címre küldött e-mailben várja. A felhívásban fel kell hívni a felajánlók figyelmet arra, hogy a felajánlással együtt jelöljék meg telefonos elérhetőségüket és e-mail címüket. 42. § A KKM bármely foglalkoztatottja a közvetlenül hozzá beérkezett állampolgári, szervezeti, illetve intézményi felajánlást köteles haladéktalanul továbbítani a felajan las @ mfa.g ov.h u címre. 7. A külképviselet által foganatosítandó intézkedések magyar állampolgárok érintettsége esetén 43. § A konzuli tisztviselő a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konz. tv.) szerinti feladatkörében eljárva a válsághelyzeti adatfelvételi ívről rendelkező konzuli utasításban meghatározottak szerint rögzíti azon magyar állampolgárok és hozzátartozóik nevét és személyes adatait, akik esetlegesen segítségre szorulhatnak. 44. § A Konz. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli esemény bekövetkezésekor a Válságstáb vezetőjének döntése, illetve a rendkívüli esemény súlyossága alapján a külképviselet-vezető, illetve az által kijelölt tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő a helyszínen történő tájékozódás érdekében – lehetőség szerint – a rendkívüli esemény helyszínére utazik. 45. § Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a külképviselet lehetőség szerint ellenőrzi az illetékességi területén rögzített magyar állampolgárok névsorát. 46. § A rendkívüli eseményben érintett magyar állampolgárok hozzátartozóit a külföldön elhalálozott/súlyos balesetet szenvedett/sürgős egészségügyi ellátást igénylő magyar állampolgárok hozzátartozóinak értesítési rendjéről szóló konzuli utasítás szerint kell értesíteni. Az értesítési eljárástól – az érintettek számának és a külképviselet kapacitásának függvényében – a külképviselet a KONZ vezetőjének engedélyével eltérhet. 47. § A külképviselet a magyar állampolgárok részére külföldön történt rendkívüli esemény esetén nyújtandó anyagi támogatás igényének felmerülésekor a magyar állampolgárnak külföldön válsághelyzetben nyújtható anyagi támogatással kapcsolatban alkalmazandó eljárás rendjéről szóló közigazgatási államtitkári ügyviteli szabályzat szerint jár el. 48. § A konzulátus vezetője a nyomtatványfelelős, illetve a nyomtatványfelelős-helyettes tájékoztatása alapján felméri a  rendelkezésre álló ideiglenes magánútlevelek és címkék, valamint vízumbélyegek számát, szükség esetén jelzi tartalékigényét. 49. § A külképviselet-vezető felméri a külképviselet készpénzkészletét, és azt jelenti a Költségvetési Főosztálynak a tartalékigény megjelölése mellett. 50. § A külképviselet-vezető felülvizsgálja az eredeti szabadságolási és futárfogadási terveket, és szükség esetén a szabadságok kiadását felfüggeszti, illetve a megkezdett szabadságokat megszakítja. 51. § A külképviselet-vezető szükség esetén operatív csoportot jelöl ki, amely a helyszínre utazik, és ott a rendkívüli helyzet megszűnéséig tartós jelenlétet tart fenn. 52. § A külképviselet-vezető indokolt esetben utasítást ad a szükséges mennyiségű vészhelyzeti tartalék felhalmozására. 53. § A külképviselet-vezető indokolt esetben, megfelelő helyiségek, tartalékok és kapacitás rendelkezésre állása esetén, megnyithatja a külképviseletet a veszélyhelyzetben menedéket kereső magyar állampolgárok számára. 8. Kiutazó központi és társszervi foglalkoztatottak fogadása esetén foganatosítandó intézkedések 54. § A külképviselet előkészíti a Központból, valamint a társszervektől kiutazók fogadását. Az előkészítés keretében a külképviselet: a) szállást foglal, b) megszervezi a reptéri transzfert, c) szükség esetén gépjárművet bérel, d) szükség esetén tolmácsot biztosít, e) helyi SIM kártyát vásárol, valamint azzal kompatibilis mobiltelefon-készüléket biztosít, f ) tájékoztatást ad a vészhelyzet estén hívható telefonszámokról a kiutazók részére. 55. § A külképviselet a társszervektől kiutazók fogadásának előkészítése során tisztázza a Központtal, hogy a felmerülő költségeket a KKM vagy az érintett társszerv viseli. 9. Rendkívüli kiutazás esetén foganatosítandó intézkedések 56. § (1) A közigazgatási államtitkár vagy a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár utasítására a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) a lehető legrövidebb időn belül biztosítja a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggésben indokolttá váló esetleges ideiglenes kiutazás költségeinek fedezéséhez szükséges készpénzt. (2) Készpénz egyéb módon történő biztosítását a készpénzfelvételi lehetőséggel rendelkező kincstári VIP kártya szolgálja, a kincstári VIP kártya kiadásáról és használati rendjéről szóló KKM utasítás szerint. 57. § Rendkívüli eseménnyel összefüggő kiutazás esetén amennyiben azonnali repülőjegy vásárlására van szükség, a PSZF haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a rendkívüli kiutazásra a leghamarabb sor kerüljön. 58. § (1) Célszerűen gépkocsival megközelíthető helyszínen történt rendkívüli eseménnyel összefüggő kiutazás esetén a Létesítménygazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: LFO) haladéktalanul intézkedik, hogy egy kiutazásra alkalmas gépkocsi, illetve gépkocsivezető a lehető legrövidebb időn belül indulásra készen rendelkezésre álljon. (2) A rendkívüli eseménnyel összefüggő gépkocsiigény elsőbbséget élvez minden más gépkocsiigénnyel szemben. 10. Ügyeleti rendet ellátó szervezeti egységek, az állami vezetői ügyelet és a Központi Ügyelet 59. § Az állami vezetői ügyelet feladata a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a  biztonsági ügyelet irányítása és felügyelete, valamint a jelentéstételi kötelezettség teljesítése a Kormányügyelet felé. 60. § Az állami vezetői ügyelet feladatait a KKM helyettes államtitkárai havonta, előre meghatározott beosztás szerint látják el. 61. § Az állami vezetői ügyelet havi beosztását a KÁT Titkárság készíti el és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. 62. § Az állami vezetői ügyeleti beosztást a KÁT Titkárság megküldi a Kormányügyelet és a BITÁF részére. A BITÁF tájékoztatja a Központi Ügyeletet az állami vezetői ügyeleti beosztásról. 63. § (1) A Központi Ügyeletet ellátó foglalkoztatott köteles a részére meghatározott időpontban az ügyeleten megjelenni és ellenőrizni a szükséges technikai eszközök rendelkezésre állását és működését. (2) A Központi Ügyeletet ellátó foglalkoztatott átveszi az érkező hivatalos küldeményeket, a futárpostát, megteszi a nyílt és rejtjeltáviratokkal kapcsolatos intézkedéseket, továbbá értékeli a beérkező iratokat, a fontosabb ügyekről, eseményekről tájékoztatja a BITÁF vezetőjét. 64. § (1) A Központi Ügyelet az ügyeleti eseményekről elektronikus naplót vezet. A Központi Ügyelet részére utasítást csak a KKM állami vezetői és – hatáskörük keretein belül – az önálló szervezeti egységek vezetői adhatnak. (2) A Központi Ügyelet ellátja a magyar és a külföldi légtér használatát igénylő szervek kérésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Soron kívüli diplomáciai repülési engedély beszerzése ügyében egyeztet a vonatkozó eljárásrend szerint illetékes szervezeti egység vezetőjével, valamint a BITÁF vezetőjével. 65. § A Központi Ügyelet jogosult a Magyarországon működő külképviseletek jegyzékeit átvenni, felbontani és – a szükséges egyeztetéseket követően – az abban foglaltak szerint eljárni. 66. § A Központi Ügyelet a KKM épületeiben keletkezett üzemzavar, elemi kár, egyéb riasztás esetén tájékoztatja a  Készenléti  Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztály I. Őrségi Osztály Külügyminisztériumi Őrségi Alosztály Parancsnokát, a BITÁF és az LFO vezetőjét. 67. § A központi ügyeleti szolgálatot megfelelő felkészültséggel rendelkező, a BITÁF és a Személyügyi és Képzési Főosztály vezetői által közösen kijelölt KKM foglalkoztatott látja el. A központi ügyeleti szolgálatot szükség esetén az erre kijelölt nyugállományú foglalkoztatott is elláthatja. 68. § A Központi Ügyelet budapesti helyi idő szerint, hétfőtől csütörtökig 16 órától, pénteken 14 órától kezdődik, és a következő nap 8 óráig, illetve szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 8 órától a következő nap 8 óráig tart. 11. Távközlési ügyelet 69. § (1) A távközlési ügyelet feladata a Központ és a külképviseletek közötti nyílt és minősített összeköttetési rendszerek és a rejtjelezéssel összefüggő feltételek biztosítása, valamint a sürgős vagy azonnali jelzéssel érkezett iratok haladéktalan továbbítása a Központi Ügyelet részére. (2) A távközlési ügyelet feladata a nukleáris baleseti éles vagy gyakorló ún. “EMERCON TEST” információt eljuttatni munkaidőben a BM, a Kormányügyelet, az OAH, a BITÁF és a Központi Ügyelet részére. (3) A távközlési ügyelet a munkanapokon, de munkaidőn kívül érkezett telefaxüzenetről tájékoztatja a Központi Ügyeletet. (4) A távközlési ügyelet folyamatosan felügyeli a monitoringrendszereket (e-mail, fax). (5) A távközlési ügyelet ellátja az EU VIS központi rendszer műszaki felügyeletét. 70. § A távközlési ügyeletet a BITÁF munkatársa látja el. A távközlési ügyeleti szolgálatot szükség esetén az erre kijelölt nyugállományú foglalkoztatott is elláthatja. 71. § A távközlési ügyelet budapesti helyi idő szerint, hétfőtől csütörtökig 16 órától, pénteken 14 órától kezdődik, és a következő nap 8 óráig, illetve szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 8 órától a következő nap 8 óráig tart. 12. Záró rendelkezések 72. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 73. § Hatályát veszti az ügyelet rendjéről szóló 1/2012. (II. 16.) KüM utasítás. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter