64/2016. (XII. 29.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai esetében alkalmazható egészségkárosodási ellátásról, valamin

64/2016. (XII. 29.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai esetében alkalmazható egészségkárosodási ellátásról, valamint a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárásról. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A.  § (1)  bekezdés d) és n)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1.  melléklet H)  pontjába foglalt táblázat 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. álláshely: a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17/C. § (4) bekezdése szerinti hivatásos vagy nem hivatásos munkakör, 2. állományilletékes szerv: a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon szerve, amelynek állományába a  hivatásos állomány tagja az egészségi alkalmatlanság megállapításakor tartozik, 3. egészségkárosodási ellátás: a rendvédelmi egészségkárosodási járadék és a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, 4. foglalkozás-egészségügyi orvos: a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó orvosa, 5. FÜV Bizottság: a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultakról szóló 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (3) bekezdése szerinti bizottság, 6. hivatásos állomány tagja: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának tagja, 7. illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység: a  munkáltatói jogkört gyakorló alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az  e  rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért, 8. központi humánigazgatási szervezeti egység: a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság vezetője) irányítása alatt működő humánigazgatási szervezeti egység, 9. szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: a  munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabaleseten túl az a baleset, amely a hivatásos állomány tagját a) azonnali szolgálatba, munkába rendelés esetén a  rendelkező szóbeli vagy írásbeli parancs vagy utasítás vételétől számított időtől a  szolgálatteljesítés, munkavégzés helyére történő megérkezéséig, valamint onnan lakóhelyére menet közben, b) a  képzési terv alapján előírt gyakorlati foglalkozásokon, a  fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos szervezett sportfoglalkozásokon érte. 2. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása 2. § (1) Az  R.-ben foglaltak szerint az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységnek kézbesített, az  „Egészségileg alkalmatlan” minősítést tartalmazó, jogerőre emelkedett alkalmassági vélemény vagy a  FÜV Bizottság határozata (a továbbiakban együtt: alkalmatlan minősítés) alapján a  munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul intézkedik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 82/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás megkezdése iránt. (2) Ha az  alkalmatlan minősítés végrehajthatóvá válásakor a  baleset vagy betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről vagy össze nem függéséről szóló döntés nem áll rendelkezésre, a  munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül dönt a minősítésről. (3) Az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység az  alkalmatlan minősítés végrehajthatóvá válásától számított 10 napon belül köteles megvizsgálni az  állományilletékes szervnél betöltetlen álláshelyeket, hogy azok betöltésére a  hivatásos állomány tagja egészségi állapota alapján alkalmas-e. Ha az  állományilletékes szervnél nincs a  feltételeknek megfelelő álláshely, a  munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívül kezdeményezi a központi humánigazgatási szervezeti egység közreműködését a betöltetlen álláshelyek vizsgálatában. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, az illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység 10 napon belül köteles intézkedni az állománytáblázatban a munkakör nem hivatásos munkakörré történő átminősítése, vagy szükség szerint az új álláshely létrehozása iránt. (5) A  (3) és (4)  bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként felajánlható álláshelyekről az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység soron kívül írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját. (6) Az  (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell térnie az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság szabályaira, a  felajánlott álláshely el nem fogadásának jogkövetkezményeire, valamint a  Hszt. 82/A.  § (6)  bekezdése szerinti, a  felmentésre irányuló kérelem lehetőségére is. E  tájékoztatásban részletesen ki kell térni az  egészségkárosodási ellátás megállapításával történő szolgálati viszony megszűnésének és a  felmentéssel történő szolgálati viszony megszüntetésének jogkövetkezményeire. 3. § (1) A  hivatásos állomány tagja részére az  egészségi állapotának megfelelő, elsősorban az  adminisztratív feladatok ellátására létrehozott álláshely ajánlható fel. Ezen túl – az  egyedi körülmények vizsgálata alapján – az  egészségi állapotnak megfelelő bármely más álláshely felajánlható. Az illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység az álláshely felajánlása, valamint a továbbfoglalkoztatás során a hivatásos állomány tagja egészségi állapota által indokolt különleges körülményeket is fokozottan köteles figyelembe venni, illetve biztosítani. (2) A  felajánlható álláshelyek, valamint a továbbfoglalkoztatás kérdésében a rendelkezésre álló iratok, valamint a FÜV Bizottság munkájában részt vevő orvos – másodfokú eljárás hiányában az  alkalmasságot első fokon minősítő orvos – közreműködésével kell kialakítani a  foglalkoztatás feltételeit, így különösen a  szolgálatteljesítési idő vagy munkaidő rendjét, az elhelyezés körülményeit, a rugalmas foglalkoztatás lehetőségét. 4. § (1) Ha a Hszt. 82/B. § (4) bekezdése szerinti 45 napos határidő alatt megállapításra kerül, hogy az egészségkárosodási ellátás megállapításának objektív feltételei nem állnak fenn, mert a) a  hivatásos állomány tagja a  Hszt. 82/A.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározottakkal ellentétben saját jogú nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra jogosult, b) a  Hszt. 82/A.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltétel hiánya a  jogerős minősítő határozat alapján megállapítható és a személyügyi nyilvántartás adatai, valamint az alkalmatlan minősítésben foglaltak alapján a Hszt. 82/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek sem állnak fenn, vagy c) a Hszt. 82/A. § (5) vagy (6) bekezdését kell alkalmazni, akkor a 2. § szerinti eljárást az illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység befejezi. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívül írásban tájékoztatja a  hivatásos állomány tagját arról, hogy objektív feltétel hiányában – annak megjelölésével és részletes indokolással együtt  – nem tesz előterjesztést az  állami adó- és vámhatóság vezetőjének az  egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására. (3) A  hivatásos állomány tagja – ha az  abban foglaltakat vitatja – a  tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kérheti az iratoknak az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez történő felterjesztését. A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban a  hivatásos állomány tagjának figyelmét e  kérelem benyújtásának lehetőségére fel kell hívni. A  hivatásos állomány tagjának ilyen irányú kérelme esetén a  munkáltatói jogkör gyakorlója 5 munkanapon belül felterjeszti az  iratokat az  állami adó- és vámhatóság vezetőjének, aki azokat megvizsgálja, és 8 napon belül döntést hoz az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapítását kizáró objektív okok fennállásáról vagy fenn nem állásáról. Ha nem állapítható meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapítását kizáró objektív ok fennállása, az állami adó- és vámhatóság vezetője döntését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást folytatja. 5. § A  Hszt. 82/A.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott feltétel fennállását, a  Hszt. 82/A.  § (5)  bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányát, valamint a  82/A.  § (3)  bekezdésében meghatározott esetben a  tényleges szolgálati idő tartamát az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység ellenőrzi a  személyügyi nyilvántartásban. 6. § Ha a  hivatásos állomány tagja a  Hszt. 82/A.  § (6)  bekezdése szerint az  egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését kéri, a kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve kell benyújtani. 7. § A  Hszt. 82/D.  § (1)  bekezdése alapján a  munkáltatói jogkör gyakorlója az  eljárás lefolytatásához szükséges alábbi iratokat terjeszti fel a központi humánigazgatási szervezeti egység részére: a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítésről szóló bizottsági véleményét, b) az alkalmatlan minősítést, c) a szolgálati kötelmekkel összefüggés tárgyában hozott minősítő határozatot, d) a tényleges szolgálati idő igazolásához szükséges iratokat, e) az utolsó munkakörhöz tartozó illetményadatokat, f ) a Hszt. 82/B. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, g) az álláshely elfogadása esetén az új illetményre vonatkozó adatokat, h) az egyéb, szükséges személyügyi adatokat. 8. § (1) Az  állami adó- és vámhatóság vezetője a  7.  § szerinti iratok kézhezvételét követő munkanapon kijelöl 1 főt az egészségügyi, valamint 2 főt a humánigazgatási szakterület foglalkoztatottai közül a NAV tv. 17/C. § (5) bekezdése szerinti bizottságba (a továbbiakban: Bizottság), és megkeresi a  hivatásos állomány tagjának érdekképviseletét ellátó szervet, valamint a Magyar Rendvédelmi Kar Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tagozatát (a továbbiakban együtt: érdekképviseleti szervek) 1-1 tag kijelölése céljából. A  megkeresésnek tartalmaznia kell a  hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és munkakörét, azt, hogy a  Hszt. 82/A.  § (4)  bekezdése szerint közrehatás vizsgálatának ügyében kéri a  Bizottság összehívását, valamint az  állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt 3 tag nevét, szolgálati helyét és munkakörét. (2) Az érdekképviseleti szervek a megkeresés megérkezését követő három munkanapon belül kijelölik képviselőjüket, és erről soron kívül írásban tájékoztatják az  állami adó- és vámhatóság vezetőjét. A  felterjesztés alapján az  állami adó- és vámhatóság vezetője az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki. (3) Nem jelölhető ki a  Bizottság tagjának olyan személy, aki ellen büntetőeljárás, fegyelmi eljárás vagy méltatlansági eljárás folyik. (4) Ha az állami adó- és vámhatóság vezetője az eseti megbízólevél kiadásának törvényi akadályát észleli, erre írásban felhívja a  jelölő érdekképviseleti szerv figyelmét, egyéb esetben az  általa kiállított eseti megbízólevelet megküldi a  Bizottság tagjainak. Az  állami adó- és vámhatóság vezetője ezzel egyidejűleg – írásban – közli a  döntést a hivatásos állomány tagjával is. Kifogás előterjesztésére ezen döntés ellen nincsen mód. (5) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Bizottság összehívásakor kijelöli a Bizottság elnökét, megjelöli az alakuló ülés időpontját, valamint megküldi az  ügy iratait és a  döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az  elnök az alakuló ülésen ismertet a Bizottság tagjaival. A Bizottság munkáját ezt követően annak elnöke hangolja össze és szervezi meg. Az alakuló ülésen a Bizottság tagjain kívül csak az elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (6) A Bizottság tanácskozásain és eljárási cselekményein mind az öt tagnak együttesen jelen kell lennie, megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az  alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet – lezárását követően – a Bizottság elnöke aláírásával hitelesít. (7) A Bizottság által foganatosított meghallgatásokon – a Bizottság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül – csak a  meghallgatni kívánt személy és – a  hivatásos állomány tagjának meghallgatása során – az  érintett NAV  tv. 16/E.  § (3) és (4)  bekezdése szerinti képviselője lehet jelen. A  hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel az e bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (8) A Bizottság a meghallgatásokat a hivatásos állomány tagjának szolgálati helye szerinti szerv székhelyén folytatja le. A hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel az e bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (9) A Bizottság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. (10) A Bizottság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Bizottság ügyben hozott döntését, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Bizottság valamennyi tagja aláírja. A határozatot a hivatásos állomány tagjának – ha képviselőt vett igénybe, a képviseletében eljáró személynek is –, valamint az állami adó- és vámhatóság vezetőjének kell kézbesíteni. 9. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Hszt. 82/D. § (3) bekezdése szerinti határozatban rendelkezik a) az egészségkárosodási ellátásra jogosultságról vagy annak hiányáról, az egészségkárosodási ellátás típusáról, b) az egészségkárosodási ellátás mértékéről, c) az egészségkárosodási ellátásra jogosultság kezdő napjáról, d) az egészségkárosodási ellátásra jogosultság időtartamáról. (2) A  határozat rendelkező része tartalmazza a  szolgálati panasz benyújtásának lehetőségéről szóló tájékoztatást, továbbá a Hszt. 82/I. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségre vonatkozó figyelemfelhívást. (3) Az  állami adó- és vámhatóság vezetője az  egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot elutasító döntését indokolni köteles. 10. § Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Hszt. 82/D. § (3) bekezdése szerinti határozatát az iratok alapján hozza meg, a Hszt. 82/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatát követően. 11. § Az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység – ha a  feltételek fennállnak – haladéktalanul intézkedik a  Hszt. 82.  § (1)  bekezdés e) vagy f )  pontja alapján a  szolgálati viszony megszűnésének megállapítása érdekében. 3. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság felülvizsgálata és hosszabbítása 12. § Az  egészségkárosodási ellátásra jogosultságot megállapító határozat közlését követően a  központi humánigazgatási szervezeti egység gondoskodik a  határidők nyilvántartásáról és figyelemmel kíséréséről annak érdekében, hogy a  Hszt. 82/E.  § (1)–(3)  bekezdése szerint az  egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbítása időben végrehajtható legyen. 13. § Az  egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles a  központi humánigazgatási szervezeti egységet a  rehabilitációs hatóság által megállapított felülvizsgálat időpontját követően annak eredményéről és az  újabb felülvizsgálat időpontjáról a rehabilitációs hatóság által kiadott szakvélemény eredeti példányának bemutatásával és másolatának csatolásával vagy az  eredeti komplex minősítésről szóló bizottsági vélemény hiteles másolatának rendelkezésre bocsátásával tájékoztatni. 14. § (1) A  központi humánigazgatási szervezeti egység az  egészségkárosodási ellátásra jogosultság lejártát megelőző 90 nappal megküldi a  FÜV Bizottságnak az  érintett személy egészségkárosodási ellátásának megállapításával kapcsolatos iratokat, és a FÜV Bizottság intézkedik a Hszt. 82/E. § (3) bekezdés b) pontjának vizsgálata iránt. A FÜV Bizottság vagy a rendelkezésére álló iratok alapján ad állásfoglalást, vagy további, az egészségi állapotra vonatkozó iratokat kérhet be az egészségkárosodási ellátásra jogosulttól, valamint személyes meghallgatásra is behívhatja őt. (2) A  FÜV Bizottság az  (1)  bekezdés szerinti állásfoglalását és az  iratokat legkésőbb az  egészségkárosodási ellátásra jogosultság lejártát megelőző 30 nappal megküldi a központi humánigazgatási szervezeti egység részére. (3) Ha a  FÜV Bizottság állásfoglalása alapján az  egészségi alkalmasság ismételten megállapítható, a  központi humánigazgatási szervezeti egység megvizsgálja, hogy van-e a  Hszt. 82/J.  § (1)  bekezdés e)  pontja szerinti, felajánlható álláshely. 15. § Az  egészségkárosodási ellátásra jogosultság időtartamát meghosszabbító határozat meghozatalához szükséges adatokat a központi humánigazgatási szervezeti egység hivatalból bocsátja a FÜV Bizottság rendelkezésére. 16. § Az  állami adó- és vámhatóság vezetője az  egészségkárosodási ellátásra jogosultság időtartamát meghosszabbító határozatában rendelkezik annak időtartamáról, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerint ad tájékoztatást. 4. Az egészségkárosodási ellátás folyósítása és mértékének számítása 17. § Az  egészségkárosodási ellátást az  egészségkárosodási ellátásra jogosult által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján kell folyósítani minden hónap 15. napjáig. 18. § (1) Ha az egészségkárosodási ellátás mértékét a) a Hszt. 82/G. § (4) bekezdése, b) a Hszt. 82/H. § (4) bekezdése vagy c) – a NAV tv. 17/C. § (7) bekezdésére figyelemmel – a Hszt. 82/H. § (5) bekezdése alapján módosítani kell, az  állami adó- és vámhatóság vezetője határozatot hoz az  egészségkárosodási ellátás új mértékéről. (2) A  határozatot a  foglakoztatás szerinti illetmény megváltozását vagy az  illetményalap megváltozását követő 15  munkanapon belül hivatalból, a  baleseti járadék, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás megváltozása esetén az  egészségkárosodási ellátásra jogosult a Hszt. 82/I.  § (1)  bekezdése szerinti bejelentését vagy – ha ez  az időpont korábbi – a hivatalos tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül kell meghozni. (3) Ha a  rendelkezésre álló iratok alapján hiánypótlás szükséges, az  egészségkárosodási ellátásra jogosultat haladéktalanul, de legkésőbb a  bejelentést követő 10 munkanapon belül fel kell hívni az  iratok csatolására, kiegészítésére. Ebben az  esetben a  határozat meghozatalára a  (2)  bekezdés szerinti határidő a  hiánypótlás teljesítésétől kezdődik. (4) Az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység köteles figyelemmel kísérni azon rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult illetményének esetleges változását, akinek áthelyezéssel szűnt meg a  szolgálati viszonya és változás esetén erről a  tényről 3 munkanapon belül tájékoztatni köteles a  központi humánigazgatási szervezeti egységet annak érdekében, hogy az  intézkedjen a  rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékének módosítása iránt. 5. Az egészségkárosodási ellátás jogosultság megszűnése 19. § (1) A  központi humánigazgatási szervezeti egység évente ellenőrzi, hogy a  Hszt. 82/J.  § (1)  bekezdése szerinti megszűnési okok fennállnak-e. (2) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnéséről az állami adó- és vámhatóság vezetője határozatot hoz. A  határozatban a  9.  § (2)  bekezdése szerint tájékoztatást kell adni a  szolgálati panasz benyújtásának lehetőségéről. 20. § Az  egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnése esetén a  központi humánigazgatási szervezeti egység az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság időtartamának leteltét követően haladéktalanul intézkedik az egészségkárosodási ellátás folyósításának megszüntetése iránt. 21. § A Hszt. 82/J. § (3) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot az egészségkárosodási ellátásra jogosult az állami adóés vámhatóság vezetőjének címezve, a központi humánigazgatási szervezeti egységnek küldi meg írásban. 6. A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárás 22. § (1) A  foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minősülő megbetegedéseket a  foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a  betegséget is, amely a  szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben áll. (2) Ha a hivatásos állomány tagja balesete, betegsége bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a  munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a  bejelentett vagy tudomására jutott balesetről, megbetegedésről 48 órán belül a  Hszt. 257. § (2)  bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére intézkedni. (3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem a foglalkozás-egészségügyi orvos részesítette elsősegélyben, a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkednie kell arra, hogy az  eljáró egészségügyi szerv az  ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket a foglalkozás-egészségügyi orvos részére megküldje. (4) A  baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a  foglalkozás-egészségügyi orvos véleményezi. A véleményében rögzíteni szükséges a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy a  sérülés, illetve a  betegség a  balesettel, illetve a  szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. (5) A  (4)  bekezdés szerinti orvosi véleményt a  baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintettnek – elhalálozás esetén közeli hozzátartozójának – kell átadni, további egy példányt az egészségügyi dokumentációba kell elhelyezni. 23. § (1) A  baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről – a  22.  § (4)  bekezdés szerinti orvosi vélemény figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója a  jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül minősítő határozatot hoz. Határozatát további 5 naptári napon belül közli a sérülttel és megküldi a foglalkozásegészségügyi orvosnak. (2) A  határozat rendelkező részének az  érintett személyére, szolgálati helyére és a  baleset, betegség helyére, idejére vonatkozó adatokon, valamint a  baleset, betegség minősítésén kívül a  jogorvoslati felhívást is tartalmaznia kell. Az  indokolásban meg kell határozni a  bekövetkezett sérülést, betegséget, a  baleset, illetve a  betegség bekövetkezése és a  hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztó vagy kizáró körülményeket, az érintett közrehatását, továbbá a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat. (3) Ha a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel történő összefüggéséről a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan dönteni nem lehet, a minősítési eljárást a körülmények tisztázására indított vizsgálat befejezéséig fel kell függeszteni, erről az  érintettet írásban értesíteni kell. Az  (1)  bekezdés szerinti határidő ez  esetben a  felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. (4) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset, betegség bekövetkeztébe közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Ha ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a  fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a  hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó foglalkoztatottját is. (5) A  szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset esetén, ha maradandó károsodás állapítható meg, a  foglalkozás-egészségügyi orvos köteles a  balesetet szenvedett személyt a  rehabilitációs hatóság elé rendelni a baleseti egészségkárosodás mértékének megállapítása végett. 24. § (1) A  hivatásos állomány tagja balesetének szolgálati kötelmekkel, valamint munkavégzéssel összefüggő jellegének kivizsgálására irányuló eljárás eredményeként meghozott minősítő határozat elleni, a  Hszt. 257. § (4)  bekezdése szerinti fellebbezést az állami adó- és vámhatóság vezetője bírálja el. (2) A  fellebbezést az  állami adó- és vámhatóság vezetőjének címezve a  munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell benyújtani. (3) A  fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési idő az  ügy összes iratának az  állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez érkezését követő napon kezdődik. 25. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (2) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (3) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az állami adó- és vámhatóság vezetője a döntés megsemmisítése mellett az  ügyben elsőfokú döntést hozó munkáltatói jogkör gyakorlóját végzésben új eljárásra utasíthatja. A megismételt eljárásban az elsőfokú döntést hozó munkáltatói jogkör gyakorlóját a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. (4) A másodfokú döntést a szolgálati út betartásával közölni kell a fellebbezővel. (5) Az  állami adó- és vámhatóság vezetője a  fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a  döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az elsőfokú döntést hozó munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. 7. Záró rendelkezések 26. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter