28/2010. (V. 12.) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratke

28/2010. (V. 12.) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 1–25. § tekintetében a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel és az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben –, a 32. § (2) bekezdése tekintetében az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 35–41. § és 42. § (2) bekezdése tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET IRATKEZELÉS 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) A közjegyző hatáskörébe utalt fizetési meghagyásos ügy, fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti ügy és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügy intézése során a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 2. § 1., 2., 4., 6., 11., 14., 20., 21., 25., 26., 28., 29. pontjaiban foglalt értelmező rendelkezéseket alkalmazni kell. (2) E rendelet alkalmazása során: 1. aktanyomat: a fizetési meghagyásos ügy MOKK rendszerében tárolt iratainak összessége vagy annak a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példánya; 2. fizetési meghagyásos ügy: a közjegyző hatáskörébe utalt fizetési meghagyásos ügy, fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti ügy és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügy, valamint a költségkedvezményes ügy; 3. költségkedvezményes ügy: az a fizetési meghagyásos ügy, amelyben a jogosult a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 50. § (2) bekezdése szerint személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iráni kérelmet terjesztett elő; 4. MOKK rendszere: a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: közjegyzői kamara) az Fmhtv.-ben szabályozott eljárások technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere; 5. utóirat: a Küsz. 2. § 25. pontjában meghatározottakon túlmenően a végrehajtási eljárás felfüggesztésével és a felfüggesztés megszüntetésével összefüggő irat. 2. Az iratkezelés szervezete és szabályozása, az iratkezelés felügyelete a közjegyzői irodában 2. § (1) A fizetési meghagyásos ügyek iratkezelése a közjegyzői kamara és a közjegyző között megosztva, vegyes rendszerben történik. (2) A közjegyzői kamara elnöke felelős a közjegyzői kamara iratkezeléséért. (3) A közjegyzői kamara elnöke a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatait átruházhatja. (4) Az e rendeletben foglalt iratkezelési szabályok betartásáért a felelősség a közjegyzőt terheli. (5) A közjegyzői ügy papíralapú iratainak iratkezelésére – a közjegyzői kamara által kezelt tértivevények kivételével – a Küsz. 3. és 4. §-át kell alkalmazni. 3. A fizetési meghagyásos ügyek nyilvántartása 3. § (1) A fizetési meghagyásos ügyek nyilvántartását (a továbbiakban: nyilvántartás) a közjegyzői kamara a MOKK rendszere alkalmazásával működteti. (2) A nyilvántartást a közjegyző vezeti, aki az ügyeket érkezési sorrendben jegyzi be a nyilvántartásba a Küsz. 28/A. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott módon. (3) Helyettesítés esetén a tartós helyettes a Küsz. 28. § (4) bekezdése szerint jár el. 4. § (1) A nyilvántartásban a fizetési meghagyásos ügy – kivéve a (2) bekezdésben foglalt ügyet – száma a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve „Ü” jelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti, évente 30.001-gyel kezdődően számozott számával, az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal. (2) A nyilvántartásban a fizetési meghagyás végrehajtása és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügy, valamint az ilyen üggyel összefüggésben előterjesztett költségkedvezményes ügy száma a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve „Ü” jelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti, évente 70.001-gyel kezdődően számozott számával, az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal. (3) A közjegyző székhelyének azonosító számát a Küsz. 28. § (5) bekezdésnek alkalmazásával kell megállapítani. (4) Az ügyszám kiosztása a MOKK rendszere útján évenként és közjegyzőnként külön, automatizáltan történik, elektronikus úton érkezett beadvány esetén a beadvány közjegyző általi átvételekor, egyéb esetekben a közjegyzői adatbevitel rögzítésekor. (5) A fizetési meghagyásos ügyben érkezett utóiratot az eredeti ügy száma alatt kell kezelni, az iratok sorszámára pedig a Küsz. 29. §-át kell alkalmazni. 5. § A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a Küsz. 32. § (2)–(8) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésére. 4. A papír alapú beadvány átvétele és az átvétel elismerése, a papír alapú beadvány, a szóban előterjesztett kérelem és az eljárás során keletkezett irat rögzítése a MOKK rendszerében 6. § A papír alapú beadványok átvételére a Küsz. 21. § (1)–(5) bekezdését és 22. §-át, a közjegyzőhöz postai úton érkezett pénz vagy egyéb érték kezelésére a Küsz 24. § (1) bekezdését, az érkezett iratra felragasztott illetékbélyeg felülbélyegzésére pedig a Küsz 26. §-át kell alkalmazni. 7. § (1) A közjegyző a beadványt tartalma szerint – a mellékletek csatolása tényének feltüntetésével – rögzíti a MOKK rendszerében. (2) Ha a beadványhoz nem jogszabály által előírt mellékletet csatolnak, azt a félnek a Küsz. 14. § (1) bekezdés alkalmazásával kell kiadni. (3) A nyilvántartás tartalmazza a beadvány előterjesztésének módját (papír alapon, szóban, vagy elektronikus úton), a MOKK rendszere pedig a beadványnak az eljárás lefolytatása szempontjából lényeges adatait, ha pedig a beadvány egyéb adatot nem tartalmaz, annak teljes tartalmát tárolja. 8. § (1) A közjegyző az általa hozott határozatokat a MOKK rendszerének alkalmazásával állítja elő. (2) A beadványok és az eljárás során keletkezett papír alapú iratok közül – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden esetben szkennelés útján kell a MOKK rendszerében rögzíteni: a) a végzés elleni fellebbezések felterjesztése esetén a közjegyzőnél lévő felterjesztendő papír alapú iratokat, b) az ellentmondást tartalmazó papír alapú beadványt, ha az ellentmondás tartalma a beadványból aggálytalanul nem állapítható meg, c) a közjegyzőnek papír alapon megküldött másodfokú határozatot, d) a közjegyzői kamarához beérkezett tértivevényeket, e) szükség esetén, vagy bíróság megkeresésére egyéb olyan beadványokat is, melyek a MOKK rendszerében még nem kerültek rögzítésre és f) a költségkedvezmény iránti kérelem jogszabály által meghatározott mellékleteit. (3) Nem kell beszkennelni a a) nem jogszabály által rendszeresített A4-es formátumot meghaladó méretű, b) nem különálló lapokból álló vagy c) tíz oldalt meghaladó beadványt. 5. Az elektronikus beadványok átvétele és az átvétel elismerése 9. § (1) Az ügyféltől a beadványt a MOKK rendszere alkalmazásával a közjegyzői kamara veszi át. (2) A MOKK rendszere a beadványokat érkezési sorrendben, 1-gyel kezdődően folyamatos sorszámozással látja el. (3) Ha a beadvány a 11. § (2) bekezdés a), c), d) pontja szerinti kezdőiratnak tekintendő, a beadvány érkezéséről a közjegyző a MOKK rendszere útján elektronikus úton értesítést kap. (4) Az eljáró közjegyző vagy az általa erre feljogosított személy a MOKK rendszerében a beadvány adatainak megtekintésével veszi át a küldeményt. (5) A közjegyző köteles gondoskodni az iratok érkezésének ellenőrzéséről olyan időközönként, hogy az ügyintézési határidők betarthatóak legyenek. 10. § (1) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az ne tegye lehetővé a beadvány bevitelét, ha az sérült vagy kockázatot hordoz a MOKK rendszere számára. (2) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy abban a bevitel ideje legalább óra, perc, másodperc pontossággal kerüljön megjelölésre. 6. A kezdő- és az utóirat 11. § (1) Kezdőirat az olyan fizetési meghagyásos ügyben érkezett irat, a) amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye, b) amely jogszabály értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, vagy c) amely a kérelem önálló elintézését, vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli. (2) Kezdőiratnak minősül különösen: a) a fizetési meghagyás vagy európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, b) fizetési meghagyás vagy európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem az eljáró közjegyzőnél, ha kizárás miatt, vagy az Fmhtv. 9. § (3) bekezdése alapján a közjegyzői kamara elnöke az eljárásra más közjegyzőt jelöl ki, c) a fizetési meghagyás vagy európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelem, d) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, e) másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött és f) a jogosult és a végrehajtást kérő (biztosítási intézkedést kérő) költségkedvezmény iránti kérelme. (3) Nem minősül kezdőiratnak az a fizetési meghagyás kibocsátása (végrehajtás vagy biztosítási intézkedés elrendelése) iránti kérelem, melyet a közjegyző az Fmhtv. 9. § (3) bekezdése alapján kijelölés végett a közjegyzői kamara elnökének megküldött, valamint a végrehajtás és a biztosítási intézkedés elrendelését követően elvégzendő egyéb, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó kérelem, irat. (4) A (3) bekezdés szerint megküldött iratokon az érkezés időpontját a megküldését megelőzően fel kell tüntetni. (5) A papíralapú kezdő- és utóiratok kezelésére a Küsz. 27. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell. 7. Befejezett ügy 12. § (1) Befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a közjegyző a) a fizetési meghagyást kibocsátotta, b) a fizetési meghagyás iránti kérelmet hivatalból elutasította, c) a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a kérelemtől való elállás folytán az eljárást befejezettnek nyilvánította, d) helyett a közjegyzői kamara elnökének kizárás miatt meghozott határozata alapján más közjegyző került kijelölésre, e) az ügy áttételéről rendelkezett, f) a fizetési meghagyás végrehajtását elrendelte, a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően kiállította, g) a fizetési meghagyás végrehajtása iránti kérelmet elutasította, h) a végrehajtási lap kiállítását megtagadta, i) biztosítási intézkedést rendelt el, j) a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította, k) a biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárást megszüntette, l) egyéb befejező intézkedést tett (fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem minősülő, kezdőiratként érkezett beadványt elintézte), m) a végrehajtási lap visszavonását elrendelte, n) a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet elutasította vagy o) a költségkedvezmény iránti kérelemről döntött. (2) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a befejezett ügyeknél egyértelműen meghatározható legyen a befejezés módja. 8. Iratborító, pótborító, iratok megküldése, felterjesztése 13. § (1) Az iratborítóra a Küsz. 36. §-át a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel alkalmazni kell. (2) Az iratborítóban csak a papír alapon érkezett iratokat kell elhelyezni. (3) Az iratborító kitöltése során a Küsz. 37. §-át alkalmazni kell. 14. § (1) A fizetési meghagyásos ügy iratainak bírósághoz történő megküldése és felterjesztése az aktanyomat bíróságnak való megküldésével történik. (2) Költségkedvezmény iránti kérelem előterjesztésekor önálló aktanyomatot kell készíteni a költségkedvezmény iránti kérelem iratainak és a fizetési meghagyásos eljárás iratainak. (3) Ha az aktanyomat megküldését követően – a bíróság megkeresésére – a közjegyző a papír alapú beadványok és annak esetleges mellékletei eredeti példányát is megküldi a bíróság részére, a közjegyző pótborítót készít, melyben – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – elhelyezi a határozatok alapjául szolgáló iratok fénymásolatát. (4) Nem kell a határozatok alapjául szolgáló iratok fénymásolatát a pótborítóba helyezni, ha azok a 8. § (2) bekezdése alapján be vannak szkennelve. (5) Fellebbezés esetén a fellebbezést az iratokkal (aktanyomattal) a közjegyzői kamara által rendszeresített felterjesztőlappal együtt a közjegyzői kamara terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. (6) A papír alapú iratok és az elektronikus aktanyomat megküldésének tényét, valamint a bíróság nevét és az elküldés idejét a MOKK rendszerében rögzíteni kell. 15. § Az iratok más hatóságnak postai úton történő megküldése során a közjegyző a Küsz. 43. § (3) bekezdése szerint jár el; a Küsz. 43. § (1) és (2) bekezdését azzal alkalmazza, hogy a határozatok kiadmányát nem kell visszatartania. 9. Az irat bemutatása a közjegyző részére, szignálás 16. § (1) Az irat bemutatására a Küsz. 38. §-át alkalmazni kell. (2) A fizetési meghagyásos ügy szignálására nem kerül sor. 10. Az iratok csatolása és az ügyek egyesítése 17. § Az iratok csatolására és az ügyek egyesítésére a Küsz. 39–41. §-át alkalmazni kell. 11. Intézkedés, irodai utasítás 18. § A megtett intézkedésekre a Küsz. 18–20. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a benne kezelt iratokhoz tartozó feljegyzések, irodai utasítások feltüntetésére. 12. Határozatok írásba foglalása, kijavítás, kiegészítés 19. § (1) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy azzal a határozatok a Küsz. 52. § (3) és (4) bekezdése szerint, továbbá a kötelezett részére szóló, az Fmhtv. szerinti figyelmeztetéseket is tartalmazó módon legyenek előállíthatók. (2) A MOKK rendszerébe történő adatrögzítés során előforduló névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a közjegyző hivatalból kijavítja a hibát. (3) A kijavítás és kiegészítés egyaránt külön végzéssel történik; a Küsz. 53. § (3) bekezdését annak megküldésére alkalmazni kell. 13. Jogerő megállapítása 20. § A jogerősítési záradékot a közjegyző a MOKK rendszerén keresztül állítja ki és vezeti rá a kiadmányra; a fél részére a záradékkal ellátott kiadmány kerül megküldésre. 14. Az iratok őrzése, irattározás, selejtezés 21. § A befejezett ügyek kezelésére a Küsz. 48. § (1)–(3) bekezdését és 49. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell. 22. § (1) A közjegyzőnél fizetési meghagyásos ügyben keletkezett papír alapú iratokat a közjegyzői irodában vezetett irattárában, ügyszám szerinti sorrendben, a Küsz. 50. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell őrizni. (2) A fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzőnél keletkezett papír alapú iratokat az ügy befejezésétől számított két év elteltével a Közjegyzői Levéltárban kell elhelyezni. Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, kettő példányban elkészített jegyzékkel, valamint az azt tartalmazó adathordozóval kell átadni a Közjegyzői Levéltárnak. (3) A fizetési meghagyásos ügyben keletkezett és a közjegyzői kamarához beérkezett tértivevényeket egyedi azonosító számmal ellátva kell a MOKK rendszerében rögzíteni. (4) A tértivevényeket a MOKK rendszerében történt rögzítéstől számított 30 napon belül a Közjegyzői Levéltárban kell elhelyezni. A tértivevényeket a Közjegyzői Levéltár soron kívül fogadja. 23. § (1) A fizetési meghagyásos üggyel összefüggésben keletkezett, a közjegyzőnél vagy a közjegyzői kamaránál lévő iratokat, ideértve a fél beadványait és azok mellékleteit is – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárás befejezését követő tíz év után selejtezni, a MOKK rendszerében kezelt adatokat pedig véglegesen és visszaállíthatatlanul törölni kell. (2) A fizetési meghagyásos üggyel összefüggésben a közjegyzői kamarához érkezett tértivevényeket az eljárás befejezését követő 2 év elteltével kell selejtezni. 15. Eljárás elektronikus beadványokhoz papír alapon küldött mellékletek esetén 24. § Ha a fél az elektronikus beadványában jelzi, hogy ahhoz mellékletet postai úton küld meg, a kezdőirat tárgyában való döntés ügyintézési határidejének számításakor a postai úton megküldött melléklet beérkezéséig eltelt idő nem vehető figyelembe. 16. Eljárás költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem esetén 25. § (1) Költségkedvezmény engedélyezése esetén a fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás és biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem MOKK rendszerén történő rögzítésével egyidejűleg rögzíteni kell az engedélyező határozat ügyszámát, a kedvezmény mértékét és a jogosult végrehajtáshoz szükséges adatait. (2) A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem részben vagy egészben történő elutasítása esetén, ha a fél az eljárási díjat (annak meghatározott részét) 15 napon belül nem fizette meg vagy a megfizetését hitelt érdemlő módon nem igazolta, a fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás és biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet a MOKK rendszerén történő rögzítése nélkül a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem iratai között kell őrizni. II. FEJEZET ÜGYVITEL 17. Általános ügyviteli szabályok 26. § (1) A közjegyző a fizetési meghagyásos ügyek intézése során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) általános ügyviteli szabályai közül az R. 27. § (1)–(4) bekezdését, a bizalmi őrzés tekintetében pedig az R. 30. §-át alkalmazza. (2) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a fizetési meghagyásos ügyek iratainak központi előállítása és postázása során az R. 27. § (1) bekezdése szerinti feltételek teljesüljenek. 18. Félfogadás 27. § Fizetési meghagyásos ügyben ügyfélfogadást a Küsz. 6. §-a szerint kell tartani. 19. Jegyzőkönyv 28. § A jegyzőkönyv készítésére a Küsz. 7., 10. és 11. §-át kell alkalmazni. 20. Iratok megküldése a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara részére, felvilágosítás, iratbetekintés, másolatok készítése 29. § A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara részére megküldendő végrehajtási lapot úgy kell kialakítani, hogy annak ügyintézés céljából készített papíralapú másolatán megfelelő hely álljon rendelkezésre a bírósági végrehajtó irodája érkeztető bélyegzője lenyomatának, az iroda címének és telefonszámának. 30. § (1) A MOKK rendszerében tárolt iratokba elektronikus úton a jogosult és jogi képviselője tekinthet be. (2) A felvilágosítás, az iratbetekintés, és a másolatok készítése során a közjegyzőnek a Küsz. 12. és 13. §, valamint 14. § (1) bekezdését alkalmazni kell. (3) A közjegyző a fél (képviselő) részére személyes megjelenése esetén – a MOKK rendszerének szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a közjegyzői irodában biztosítja a MOKK rendszerében rögzített iratok adattartalmának, valamint az elektronikus iratok adatainak megismerésének lehetőségét. 31. § Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz – ide nem értve a MOKK rendszere használatát – a Küsz. 15. §-ában meghatározott módon vehető igénybe. 21. A közjegyzői kamara elnökének feladatai a más közjegyző kijelölésére vonatkozó eljárásban 32. § (1) A közjegyzőhöz érkezett, kizárási okra vonatkozó bejelentést a közjegyző haladéktalanul, a MOKK rendszerén keresztül felterjeszti a közjegyzői kamara elnökéhez. A közjegyzőnél maradt eredeti, papír alapú, kizárásra irányuló beadványt az utóiratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. (2) A fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzői kamara elnökéhez felterjesztett, kizárásra vonatkozó ügy iratait, továbbá az Fmhtv. 9. § (3) és (4) bekezdés szerinti kérelmeket a közjegyzői kamara külön ügycsoportként kezeli és tartja nyilván. (3) Ha az Fmhtv. 9. § (3) bekezdés alkalmazásának van helye, a közjegyző hetente egy alkalommal, az érkezés időpontjának feltüntetése mellett a hozzá érkezett kérelmeket megküldi a közjegyzői kamarának. A közjegyzői kamara a közjegyzői kamara elnökének (elnökhelyettesének) a kijelölés tárgyában hozott határozatával egyidejűleg küldi meg a kijelölt közjegyzőnek az érintett ügyek iratait. 22. Statisztikai adatszolgáltatás a fizetési meghagyásos ügyekről 33. § (1) A közjegyzői kamara a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a MOKK rendszerében szereplő adatok alapján, az 1. melléklet szerinti tartalommal készít országos statisztikai jelentést a tárgyhónapban elintézett fizetési meghagyásos ügyekről. (2) A közjegyzői kamara a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig továbbítja a statisztikai jelentést az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 34. § (1) A rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. június 1-jén lép hatályba. (2) A 42. §, valamint a 3. és 4. melléklet 2010. december 31-én lép hatályba. (3) A 22. § (4) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. 35. § A Küsz. 1. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A rendelet hatálya a közjegyző hatáskörébe tartozó] „i) a közjegyző végzése – ide nem értve a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtása, biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárás során hozott végzéseket –, a közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyző díjjegyzéke és a közjegyzői okirat végrehajtásának elrendelésével kapcsolatos eljárás” [során a közjegyzők ügyvitelére terjed ki.] 36. § A Küsz. 27. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A 2. § 13. pontjában megjelölt iratokon kívül kezdőiratnak minősül különösen:] „g) a végrehajtás elrendelése iránti kérelem.” 37. § A Küsz. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A közjegyző a végrehajtható okiratot a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 12–14. §-ában foglaltak szerint továbbítja a végrehajtónak és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának, akik e rendelkezések szerint gondoskodnak azok átvételéről.” 38. § A Küsz. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Befejezett az az ügy, melyben a közjegyző ügydöntő határozatot hozott vagy végrehajtható okiratot állított ki.” 39. § A Küsz az 54. §-át követően a következő alcímmel és 54/A. §-sal egészül ki: „Nyomtatványok 54/A. § (1) A MOKK az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ügyekben a végrehajtás elrendelése iránti kérelem előterjesztésére és a végrehajtható okirat kiállítására nyomtatványt (a továbbiakban: végrehajtható okirat nyomtatvány) rendszeresít akként, hogy azt – közzététele időpontjának megjelölésével – közzéteszi a honlapján. A fél papír alapú végrehajtható okirat nyomtatványt a közjegyző irodájában is igényelhet. (2) Ha a végrehajtható okirat nyomtatvány módosítására kerül sor, a közjegyzői kamara ennek tényéről honlapján az új végrehajtható okirat nyomtatvány közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad és az új végrehajtható okirat nyomtatvány közzétételét követően tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. (3) A végrehajtható okirat nyomtatványt úgy kell kialakítani, hogy azon kellő hely álljon rendelkezésre a kérelem előterjesztésére, és azon a közjegyző, valamint a végrehajtó érkeztető bélyegzője lenyomatának helyét is ki kell alakítani. (4) A végrehajtható okirat nyomtatványon egyértelműen meg kell különböztetni a fél által kötelezően megadandó adatokat, és azokat, melyeket a fél saját választása szerint adhat meg; a megkülönböztetésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mi a célja a nem kötelezően megadandó adatok megadásának. (5) A végrehajtható okirat nyomtatványt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – el kell látni a szükséges tájékoztatással. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az egyes kérelmek joghatásaira, valamint késedelmes előterjesztésük jogkövetkezményeire. (6) Ha a közjegyzői kamara az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti ügyben valamely kérelem rendszeresítésére olyan nyomtatványt rendszeresít, melynek igénybevétele nem kötelező, ennek tényére a felek figyelmét fel kell hívnia. A nem kötelező nyomtatványt a közjegyzői kamarának az e §-ban meghatározott módon kell közzétennie.” 40. § Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző – az 5. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről – kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket – statisztikai jelentést készíteni és azt aláírásával ellátva a területi kamarához benyújtani.” 41. § Az R. 5. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 42. § (1) Az 1. melléklet helyébe a 3. melléklet lép. (2) Az R. 5. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 43. § (1) A 35–42. § és a 2., 3. és 4. melléklet 2011. január 1-jén hatályát veszti. (2) E § 2011. január 2-án hatályát veszti. Dr. Forgács Imre s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter