275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának rész

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 20. pontjában, a 8–9. § és a 17. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 14.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.  § (1)  bekezdés 3. pontjában, a 15. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, valamint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában, a 16.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.  § (1)  bekezdés 7. pontjában, a 18.  § tekintetében a  tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47.  § (1) bekezdés g) pontjában és a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában, a 19. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E  rendeletet az  építési tevékenység megvalósításához szükséges tervek készítése során az  építési termék építménybe történő betervezésére, az  építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésre, az  építőipari kivitelezési tevékenység végzése során az  építménybe történő beépítésre, az  építési termékek teljesítményértékelését végző és a teljesítményállandóságot ellenőrző, műszaki értékelő szervezetek eljárására kell alkalmazni. (2) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e  rendelet rendelkezéseit a  sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésre is alkalmazni kell. (3) Az  építési termékre vonatkozó – az  5.  § (2)  bekezdésében levő tartalmi követelményeknek megfelelő – nemzeti szabvány alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapvető jellemzők: a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2.  cikk 4.  pontja szerinti meghatározás, 2. bontott építési termék: építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet, 3. egyedi műszaki dokumentáció: a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2.  cikk 15. pontja szerinti dokumentáció, 4. egyedi termék: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt, egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre, 5. elvárt műszaki teljesítmény: az  építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az  építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás, 6. európai műszaki értékelés: a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2.  cikk 13.  pontja szerinti értékelés, 7. építési termék: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék, 8. építési termék teljesítménye: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerinti építési termék teljesítmény, 9. építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények, 10. gyártó: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 19. pontja szerinti személy vagy szervezet, 11. hagyományos vagy természetes építési termék: ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az  előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt, fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek, 12. harmonizált szabvány: a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2.  cikk 11.  pontja szerinti szabvány, 13. lényeges terméktulajdonság: az  építési termék olyan teljesítménye, amely a  termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembevétele mellett az  alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen, 14. nemzeti műszaki értékelés: műszaki előírás, amely a  sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a  gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma, szintek, osztályok vagy leírás megadásával tartalmazza a  termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert, 15. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja, 16. termékre vonatkozó műszaki előírás: a  teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély, 17. tervezett felhasználás: az  építési termék gyártója által meghatározott az  építési termékre vonatkozó rendeltetés. 3. Elvárt műszaki teljesítmény 3. § (1) Az  építési termék akkor teljesíti az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket, ha a) a tervező az  építési-műszaki dokumentációban a  4.  § (1)  bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és b) a beépítés során a  tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az  építési termék gyártójának a  termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is. (2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a  felelős műszaki vezető építési naplóban az  építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. (3) Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. (4) Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az  építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. 4. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályai 4. § (1) A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét a) az építési termék építményben való felhasználásának módja, b) az építési termék várható élettartama alatt az  építésből, az  építmény használatából és az  üzemeltetéséből származó hatások, c) az építményt érő várható hatások, és d) a jogszabályokban az  építési termékre, valamint a  tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg. (2) Ha a  beépítendő termék teljesítményére jogszabály követelményt állapít meg, építészeti-műszaki dokumentáció hiányában az  építési termékek elvárt műszaki teljesítményét az  (1)  bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építési szerződésben kell meghatározni. (3) Ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti, azzal, hogy ilyen esetben a  termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. (4) Amennyiben a  tervező az  építési termékeket nem a  (3)  bekezdés szerint jelöli meg, hanem az  építési termékekre vonatkozóan elvárt műszaki teljesítményeket határoz meg, az  építészeti-műszaki dokumentáció az  építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan legalább a következő információt tartalmazza: a) a tartószerkezet – előre gyártott építési elemek vagy késztermékek esetén – aa) anyagának megjelölését, főbb méreteit, ab) alkalmazott terméktípusának megnevezését, amennyiben már ismert; b) a tartószerkezetnek az  állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg; c) az egyéb építményszerkezetben az  építési terméknek a  felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány tűzvédelmi (pl. tűzállósági határérték, tűzvédelmi osztály), épületenergetikai (pl. hőátbocsátási tényező), zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg; d) akadálymentes kialakítás esetén alkalmazott burkolatok, rácsok, kapaszkodók, lépcső elemek, ajtócsukó berendezések és más speciális építési termékek elvárt teljesítményét; e) amennyiben jogszabály, szabvány vagy a  tervezési program a  tervezett építmény szempontjából közegészségügyi, biztonsági vagy más követelményeket tartalmaz, akkor a  követelmények teljesítéséhez szükséges mértékben és részletezettséggel kell megadni az  alkalmazott építési termékek elvárt teljesítményét; f ) a létesítendő épületgépészeti rendszerek (fűtési, hűtési, gépi szellőztetési és használati melegvízelőállító) berendezéseinek elvárt termékjellemzőit, amennyiben az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet követelményt állapít meg. (5) A  tervező a  kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az  elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a  beépítésre kerülő építési termékeket. A  meghatározásnak a  termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia. (6) Ha az  1.  melléklet az  építési termékre vonatkozóan a  jellemző beépítési mód függvényében lényeges terméktulajdonságokat állapít meg, az  építési termék elvárt műszaki teljesítményét a  tervező ezekkel a terméktulajdonságokkal is meghatározhatja. (7) A (6) bekezdésben meghatározott feltételektől a tervező a beépítés feltételeinek függvényében eltérhet. 5. A teljesítmény igazolása 5. § (1) Az építési termék – a 7. §-ban felsorolt építési termékek kivételével – az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott esetben a  teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a  felsorolt dokumentumokból az  építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a  teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerinti dokumentumok egyike, vagy a  dokumentumok összessége nem szolgáltat elegendő információt a  teljesítménynyilatkozat kiállításához, a  gyártó – választása szerint – a  rendelkezésére álló dokumentumok felhasználásával, belföldi célú betervezés és beépítés céljából, a  8.  § szerinti eljárással nemzeti műszaki értékelést, vagy a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt eljárás szerint az  EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelést készíttethet. (4) Azoknak az építési termékeknek az esetében, ahol nincs elfogadott harmonizált európai szabvány és nem készült európai műszaki értékelés, a teljesítménynyilatkozat legalább az alábbi adatokat és információt tartalmazza: a) a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták, b) az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszerét, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletben szereplő rendszernek vagy rendszereknek megfelelően, c) az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt szabvány, nemzeti műszaki értékelés vagy a 11. § szerinti építőipari műszaki engedély hivatkozási számát és kibocsátási dátumát, d) az építési termék rendeltetését, a gyártó által figyelembe vett tervezett beépítési módját, e) a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában az alapvető jellemzők felsorolását, f ) az építési termék teljesítményét, a  nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében az 1. melléklet figyelembevételével, g) az építési termék-szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, vagy számítás eredményeképpen megadott teljesítményét a jogszabályban előírt követelményekre vonatkozóan, h) a c)  pontban felsorolt, olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs megállapítva a  termék teljesítménye, az  NPD (No Performance Determined – nincs meghatározott teljesítmény) betűket kell feltüntetni. (5) A  termék teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére a  (2)  bekezdésben felsorolt esetekben a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklet 2. pontja szerinti kijelölt szervezetek jogosultak, amennyiben a  kijelölési területük kiterjed a  teljesítménynyilatkozat alapját képező szabványra vagy a  szervezet az  adott termékkörben nemzeti műszaki értékelés kiadására jogosult, továbbá a  még hatályos építőipari műszaki engedélyt kidolgozta. A  szervezeteknek meg kell felelniük a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeknek. 6. § A honvédelmi és katonai célú építményekbe a NATO értékelési eljárás szerinti igazoló dokumentummal rendelkező építési termékek további hazai teljesítményértékelési és minősítési eljárás nélkül betervezhetők és beépíthetők. 7. § (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a  gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az  építési termék tervezett beépítése megfelel az  Étv. 41.  §-ában foglaltaknak. Az  igazoláshoz a  felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetekben a  gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozatot tehet az  5.  § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a) ezt a felhasználóval, tervezővel kötött szerződése rögzíti, b) ezt a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei vagy más körülmények indokolják. (3) Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az  Európai Bizottság vonatkozó határozata, az  (1)  bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette. 6. Nemzeti műszaki értékelés 8. § (1) Nemzeti műszaki értékelés kiállítható európai értékelési dokumentum, 2013. július 1-je előtt kiadott, hatályos építőipari műszaki engedély, a  kölcsönös elismerés elve alapján figyelembe vett külföldi forgalomba hozatali engedély, vagy más, az  építési termék teljesítményét hitelesen igazoló műszaki dokumentum, tanúsítvány vagy akkreditált vizsgáló laboratórium vizsgálati jelentése alapján. (2) A  felhasznált műszaki dokumentumnak értékelhető információt kell tartalmaznia az  építési termék tervezett felhasználása, alapvető termékjellemzői, a  termékjellemzők szintje, osztálya vagy kategóriája, a teljesítményértékelés módja vagy a teljesítmény állandóság ellenőrzése szempontjából. (3) Ha az igazoló dokumentum a hatályos jogszabályi követelményeknek (mérési módszerek stb.) és a (2) bekezdésben foglalt tartalmi követelményeknek megfelel és így a  nemzeti műszaki értékelés alátámasztására alkalmas, úgy azt az eljárás során a műszaki értékelő szervezet figyelembe veszi. (4) A  nemzeti műszaki értékelést az  európai műszaki értékelések kidolgozására külön jogszabály szerint kijelölt műszaki értékelő szervezet készítheti a gyártó, illetve meghatalmazott képviselője megbízása alapján. Az eljárásra és a  szervezetekkel szemben támasztott követelményekre a  305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet műszaki értékelő szervezetekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (5) Az  építési termék lényeges termékjellemzőjének, az  alapanyagok minőségének vagy a  gyártás eljárásának megváltozása esetén a  nemzeti műszaki értékelést szükséges módosítani vagy felülvizsgálni. A  nemzeti műszaki értékelést vissza kell vonni a piacfelügyeleti hatóság határozata alapján, a gyártó kérésére, továbbá a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17.  cikk (5)  bekezdése szerint, harmonizált európai szabvány párhuzamos hatályosság időszakának leteltével. 9. § (1) Az  építési termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének írásos megbízása esetén a  műszaki értékelő szervezet a  műszaki dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül munkaprogramot készít, amelyben feltünteti a  nemzeti műszaki értékelés elkészítéséhez szükséges számítások, helyszíni értékelések, laboratóriumi vizsgálatok és egyéb feladatok tervét, a kidolgozás várható időtartamát, valamint a figyelembe vehető, a termékre vonatkozó műszaki dokumentumok listáját. (2) A nemzeti műszaki értékelés kidolgozásának eljárása során figyelembe kell venni a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20.  cikk (1)  bekezdésében megállapított elveket. A  gyártó kérésére az  innovatív termékek és a gyártási titkot tartalmazó műszaki részleteket bizalmasan kell kezelni. (3) A nemzeti műszaki értékelés tartalmazza legalább a) az építési termék általános leírását és felhasználási területét; b) a termék gyártó által meghatározott rendeltetése szempontjából lényeges, továbbá a  gyártó és a  műszaki értékelést végző szervezet által közösen megállapított alapvető tulajdonságok felsorolását és a  szintekkel, osztályokkal, értékkel vagy leírással meghatározott termékjellemzőket; c) azokat a  módszereket és feltételeket, amelyek ezen alapvető jellemzők tekintetében a  termék teljesítményének értékeléséhez szükségesek; d) a nemzeti műszaki értékelés azonosító számát; e) a műszaki értékelő szervezet nevét, címét; f ) a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének nevét és címét; g) a gyártóhely címét és h) a műszaki értékelést készítő szervezet cégszerű aláírását, az aláírók nevét és beosztását. (4) A  nemzeti műszaki értékelésben szükséges meghatározni az  alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzés alapelveit, figyelembe véve a szóban forgó építési termék gyártási eljárásának körülményeit, ha erre vonatkozóan jogszabály előírást nem tartalmaz. A  nemzeti műszaki értékelésnek meg kell határoznia az  Európai Bizottság határozatainak megfelelően a  teljesítmény állandóságának értékelésénél és ellenőrzésénél alkalmazható rendszert, összhangban a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletével. (5) A nemzeti műszaki értékelés kidolgozásának időtartama a műszaki dokumentáció és a termékminták rendelkezésre bocsátásától számított legfeljebb 90 nap. Ettől eltérő időtartamban a munkaprogram alapján a műszaki értékelő és a megrendelő megállapodhat. 7. A kölcsönös elismerés szabályai 10. § Az építési termékre vonatkozó harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hiányában az  olyan építési termék, amelyet az  ott irányadó előírásoknak megfelelően az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, betervezhető és beépíthető, ha az előírások az élet- és egészségvédelem, a biztonság és az adott célra való alkalmasság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 8. Záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 12. § Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet 5.  §-ának előírásai szerint 2013. július 1-je előtt kiadott építőipari műszaki engedély az  érvényességének idejéig, de legfeljebb 2018. július 1-jéig hatályban marad. Az építőipari műszaki engedély alapján végzett első típusvizsgálatok vizsgálati eredménye felhasználható teljesítménynyilatkozat kiadására. 13. § (1) E  rendelet 7.  §-a az  építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a  89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkével összeegyeztethető rendelkezéseket állapít meg. (2) E  rendelet tervezetének a  műszaki szabványok és szabályok, valamint az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a  98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt előzetes bejelentése megtörtént. 14. § (1) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1/A. § (2) bekezdésében az „az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az  „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában” szöveg lép. (2) Az R1. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Hatályát veszti az R1. 3. § (2) bekezdés c) pontja. 15. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4.  § (2)  bekezdés l)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Közlekedési hatóságként első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el:) „l) a  forgalmazási követelmények szabályozása tekintetében – az  építési termékek kivételével – a  közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó vasúti és közúti termékek megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, ellenőrzése, valamint a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete,” (során) 16. § Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1.  melléklet I. fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vizsgázó ismerje:) „10. az  építési termékek teljesítménynyilatkozatára, beépítési feltételeire, továbbá a  CE jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,” 17. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal ellátja az  építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a  89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) „kb) 39.  cikke és V.  melléklet 2.  pontja, valamint az  építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a  teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek” (kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat.) 18. § A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A BM OKF a bírság kiszabása során az eset összes körülményét figyelembe veszi, különösen) „h) a megfelelőségigazolás, teljesítménynyilatkozat, vagy a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány tartalmát,” 19. § Hatályát veszti a  területrendezési, a  településrendezési és az  építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök