408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. k

408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. kompenzációjáról. A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (5) bekezdésében, és a 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya a) a költségvetési szervekre és a velük aa) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti, ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti, ac) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti, ad) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti, ae) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti, af) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti, ag) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint ah) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állókra és b) az egyházak közcélú – egészségügyi, oktatási, szociális, közművelődési, sport és karitatív – tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményeire (a továbbiakban: egyházi foglalkoztatóra), és a velük ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint bb) a Gyvt. 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló hivatásos nevelőszülőkre terjed ki, (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott). 2. § (1) A foglalkoztatott a 2011–2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2013. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2012. december 31-én fennálló – 1. § szerinti – jogviszonya alapján havonta a (2)–(15) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek – 1. § szerinti – jogviszonya 2012-ben keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha e rendelet hatálya alá tartozó szervvel 2010. és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben is fennállt jogviszonya és az utolsó ilyen jellegű jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés kivételével – nem létesített. (2) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. december 31-én a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. december 31-én nem állt fenn, de 2012. december 31-én fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas-, vagy élettársa. (5) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa. (6) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három főnél kevesebb, a) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, b) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult. (7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három főnél kevesebb és a) legalább egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint és kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség nagyobb vagy egyenlő, mint 50 000 forint, aa) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, ab) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult, b) mindkettőjük tárgyhavi illetménye eléri a 109 000 forintot és/vagy kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti, kompenzációra jogosult. (8) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya 2010. december 31-én e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye a) 2,29%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre aa) egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot, ab) négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintnak a három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a 20 000 forint szorzatával növelt összegét, b) 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt és tárgyhónap első napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 213 500 forintot. (9) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. december 31-én nem állt fenn, de 2012. december 31-én fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot. (10) A (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. Az e bekezdésben foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet az 5. melléklet szerinti nyilatkozat II. Munkáltatói részében foglaltak alapján tesz eleget. (11) A munkaidő hosszának 2013. január 1-jével vagy 2013-ban év közben történő megváltozásakor a kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy munkaidő növekedése esetén az addig alkalmazott, (10) bekezdés szerinti levonást kell a továbbiakban is alkalmazni, míg csökkenése esetén a levonást a munkaidő változásának arányában csökkenteni kell. (12) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)–(11) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult. (13) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. (14) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is. (15) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya az adott munkáltatónál 2013. évben keletkezett és 2013. január 1-je és e jogviszony létrejötte között munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a (2)–(14) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra. 3. § (1) A 2. § vonatkozásában – a (2) bekezdésben, valamint a 2. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel – illetményként kell figyelembe venni: a) a Kjt. 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70–75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot, b) a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti – a 133. § (3) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt, c) a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, d) a Hjt. 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, e) az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti – a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt, f) az Üjt. 59. § (2) bekezdése, 114. § (1) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése szerinti – a 116. § és a 139. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt, g) az Mt. hatálya alá tartozó, az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél, és az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait, h) a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat, i) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (4) bekezdés szerinti juttatást, valamint j) a költségvetési szervként működő nevelési oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében 2013. szeptember 1-jétől a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdés szerint illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdés szerint megállapított illetménypótlékot. (2) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaktól eltérően a 2. § vonatkozásában nem kell illetményként figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) alapján az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó a) a 2012. június 30-át követően az Eütev. 11/A. § (5) bekezdése szerinti munkakört létesítő foglalkoztatott és b) a 2012. december 31-ét követően az Eütev. 11/A. § (4) bekezdése szerinti munkakört létesítő foglalkoztatott illetményének a foglalkoztatott besorolása alapján rá irányadó, az Eütev. 1. vagy 3. mellékletében meghatározott összegű részét. (3) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembe vételre. 4. § (1) A központi költségvetés a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás) a) a (3) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, és költségvetési szervei (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), b) a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat), valamint c) az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményei részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez. (2) Az országos nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatásról a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szolgáltat adatot. (3) A központi költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön – ide nem értve az európai uniós forrás terhére finanszírozott – feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után. (4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. 5. § (1) A központi költségvetési szerveknél a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő – az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által február hónapban felmért – összeg alapján történik. A támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik. (2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2013. november 20-ig el kell számolni, mely intézkedést az államháztartásért felelős miniszter készíti elő. (3) Amennyiben a költségvetési szerv az elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2013. évi előirányzat-maradvány elszámolás keretében kell teljesíteni. (4) A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat és az a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatási szerződést köt az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról. 6. § (1) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzat részére – a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet terhére – a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 6. melléklete szerinti napon elszámolja a kifizetett havi kompenzációnak a munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét a) az OEP által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, b) az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozóan. (2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére a nettó finanszírozás keretében a 2013. január hónap után járó kompenzáció kifizetéséhez január 31-én előleget számol el. Az előleg elszámolására a 2013. december havi nettó finanszírozás keretében kerül sor. (3) A 2013. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2014. évi költségvetés terhére történik. (4) Az Ávr. 139. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a helyi önkormányzat soron kívül továbbítja. (5) A helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot az előleg és a támogatás kifizetéséhez. (6) A Magyar Államkincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére a 6. melléklet szerint, az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz – a nettó finanszírozással egyidejűleg – a helyi önkormányzat részére a 7. melléklet szerint szolgáltat adatot. 7. § (1) Támogatásra az 1. § b) pontjában meghatározott egyházi fenntartású intézmény az egyházon és az egyházi fenntartón keresztül jogosult. A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) támogatási szerződést köt az egyházak közcélú tevékenységet ellátó intézményeit fenntartó egyházakkal. (2) Az 1. § b) pontjában meghatározott egyházak részére a 2013. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként maximum 4000,0 millió Ft kerül átadásra, a Minisztérium által februárban felmért, a nyilvántartott egyházak által benyújtott és elfogadott igények alapján, azok arányában. (3) Az e rendelet alapján járó 2013. évi kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez a Minisztérium – előzetes hozzájárulásként – támogatást nyújt a kompenzáció kifizetésében érintett egyházak részére. A támogatás nyújtásának feltétele a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása. (4) A támogatásnak a Minisztérium rendelkezésére bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik. 8. § (1) A 2013. évi bérkompenzációra a Minisztérium számára előzetes hozzájárulásként átadott támogatásból január–szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és az október–december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekkel az egyházi foglalkoztatók 2013. október 15-ig számolnak el az egyházi fenntartók felé, az egyházi fenntartók 2013. október 31-ig számolnak el az egyházak részére, akik 2013. november 10-ig számolnak el a Minisztérium felé. Az elszámolás tartalma a 10. melléklet szerinti – ágazati bontású, az ágazat teljes létszámát, az érintettek létszámát, havi bontásban a ténylegesen kifizetett és a várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató – beszámoló és rövid szöveges jelentés. (2) Az (1) bekezdés szerint, a Minisztérium által biztosított támogatás előlegfinanszírozásnak minősül, utólagos elszámolási kötelezettséggel. (3) Az egyházak a részükre biztosított kompenzáció összegét a jogosult fenntartó(k) részére átutalják. Fenntartó a támogatást köteles a 2. § (1) bekezdésében megjelölt célra fordítani, illetve a támogatást a folyósítást követő 5 munkanapon belül a foglalkoztató részére átadni. (4) A támogatás igénylése a foglalkoztató által a 8. mellékletben foglalt Igénylőlapnak a fenntartó részére történő megküldésével történik. A fenntartó az Igénylőlapokat, valamint azok 9. melléklet szerinti összesítőjét megküldi az egyház részére. (5) Az elszámolások utólagos – adott esetben helyszíni szemle útján történő – ellenőrzése céljából, minden támogatásban részesített foglalkoztató köteles részletes (jogosult személyenkénti bontásban történő) nyilvántartást vezetni. 9. § (1) A foglalkoztatott a 2013. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak, valamint az eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas-, vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról. (2) A nyilatkozat tartalmazza a) a foglalkoztatott (a továbbiakban: Nyilatkozó) természetes személyazonosító adatait, b) az eltartottak számát, a családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak számát, c) a Nyilatkozó jogviszonya keletkezésének dátumát, d) a Nyilatkozó és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs illetményének arányára vonatkozó adatot, e) változásbejelentés esetén a változás bekövetkezésének dátumát, f) a Nyilatkozó által tett záradékot az adatok valóságtartalmáról. (3) A 2. § (13) bekezdésben meghatározott esetben a Nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (4) bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a Nyilatkozó nyilatkozatát a (4) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett, illetve azonos időpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni. (4) A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2013. március 15-ig nyújtja be a munkáltatónak két példányban. Amennyiben a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a Nyilatkozó benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtő helynek. (5) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a Nyilatkozó köteles 5 évig megőrizni. (6) A Nyilatkozó a feltételek fennállása esetén nyilatkozata benyújtásával kompenzációra válik jogosulttá. (7) A tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül. (8) A tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó a kompenzációra csak a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetményes számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre. (9) A március 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül. 10. § (1) Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a Nyilatkozó az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak. (2) A bejelentett változás alapján a változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege. (3) Amennyiben a Nyilatkozó olyan változást jelent be, amely alapján nem jogosult vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken. (4) A változás bejelentése előtt a korábbi nyilatkozat alapján a változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül. (5) Amennyiben a Nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül. (6) Amennyiben a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül. (7) A nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját az 5. melléklet tartalmazza. 11. § A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti a) a benyújtott igénylések e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek való megfelelését, b) a foglalkoztatott részére történő kifizetések végrehajtását, c) az igényelt kompenzációs támogatás teljes körű felhasználását és elszámolását. 12. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba és 2014. január 31-én hatályát veszti. 13. § E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2013. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni. 14. § A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A 2012. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2013. évi költségvetés terhére történik.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök