26/2014. (III. 25.) VM rendelete az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról.

26/2014. (III. 25.) VM rendelete az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110.  § (8)  bekezdés m)  pontjában és a 4–6.  §, a  14–15.  § és a  17.  § tekintetében a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110.  § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya az  1.  mellékletben felsorolt tevékenységekre terjed ki, ha azok szerves oldószer felhasználása meghaladja a 2. mellékletben megállapított besorolási küszöbértéket. (2) E  rendelet hatálya nem terjed ki a  kutatási és fejlesztési tevékenységekre, valamint az  új termékek és folyamatok tesztelésére. (3) Az  e  rendelet hatálya alá nem tartozó tevékenységekből származó szerves légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a  levegőterheltségi szint határértékeiről és a  helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet állapítja meg. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. I. kategóriájú létesítmény: olyan létesítmény, amely 1999. március 29-én már üzemelt, vagy létesítésére az  üzemeltető 2001. április 1-je előtt jogerős engedéllyel rendelkezett, vagy a  létesítmény létesítésére az  üzemeltető 2001. április 1-je előtt engedélykérelmet nyújtott be és a  létesítményt 2002. április 1-jéig üzembe helyezték; 2. II. kategóriájú létesítmény: minden olyan létesítmény, amely nem minősül I. kategóriájú létesítménynek; 3. bevonó anyag: bármely keverék, amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves oldószert vagy olyan keveréket, amely a megfelelő alkalmazás érdekében szerves oldószert tartalmaz; 4. felhasználás vagy oldószer-felhasználás: a  visszanyert illékony szerves oldószer mennyiségével csökkentett, egy létesítményben egy naptári évben felhasznált oldószerbevitel – 5. melléklet 3.2. pontja szerint számolt – mennyisége; 5. halogénezett VOC: olyan illékony szerves vegyület, ami legalább egy bróm, fluor, jód vagy klór atomot tartalmaz molekulánként; 6. illékony szerves vegyület: olyan szerves vegyület vagy kreozot frakció, amelynek gőznyomása 293,15 K-on 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték, vagy 293,15 K-től eltérő hőmérsékleten történő felhasználás esetén ennek megfelelő illékonyságú; 7. indítási és leállítási művelet: a  szakaszosan váltakozó tevékenységi fázisok kivételével olyan üzemeltetés, amelynek során egy készüléket vagy egy tartályt üzemkész állapotba vagy üresjáratba helyeznek; 8. keverék: két vagy több anyagot tartalmazó elegy vagy oldat; 9. kis létesítmény: olyan létesítmény, amelyben olyan tevékenységet végeznek, aminek az oldószer-felhasználása a  2.  melléklet 1.  pontjában foglalt táblázat 1., 3., 4., 5., 8., 10., 13., 16. és 17.  pontjában megjelölt kisebb küszöbértékű sávba esik, vagy a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2., 6., 7., 9., 11., 12., 14., 15., 18., 19. és 20. pontjához tartozik és az oldószer-felhasználása 10 tonna/év alatt van; 10. lakk: átlátszó vagy áttetsző bevonó anyag, ide nem értve a műanyag bevonó anyagokat; 11. létesítmény: olyan helyhez kötött műszaki egység, amelyben egy vagy több, az  1.  mellékletben felsorolt tevékenységet folytatnak, és az  azzal közvetlenül együtt járó, ugyanazon a  telephelyen folytatott tevékenység, amely műszakilag kapcsolódik az 1. mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amelynek hatása lehet az illékony szerves vegyületek kibocsátására; 12. névleges kapacitás: a szerves oldószerek maximális tömegének felhasználása egy létesítményben egy napra átlagolva, ha a létesítmény a tervezett teljesítményen, normál üzemelési körülmények között működik; 13. normál üzemelés: egy létesítmény működésének vagy egy tevékenységnek bármely időszaka, kivéve az indítási és leállási műveleteket és a berendezések karbantartását; 14. ragasztószer: bármely olyan szerves oldószer vagy a megfelelő használhatóság érdekében szerves oldószert tartalmazó keverék, amelyet egy termék különálló részeinek összeragasztására használnak; 15. szerves oldószer: olyan illékony szerves vegyület, amelyet az alábbi célok valamelyikére használnak: a) önmagában vagy más anyagokkal kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékok feloldására, anélkül, hogy kémiai változáson menne keresztül, b) tisztítószerként szennyezőanyagok feloldására, c) oldószerként, d) diszperziós közegként, e) viszkozitás-beállító közegként, f ) felületi feszültséget beállító közegként, g) lágyítószerként, h) konzerválószerként; 16. szervesoldószer-bevitel: a szerves oldószereknek és ezeknek olyan keverékben lévő – 5. melléklet 3.3.2. pontja szerint számított – mennyisége, amelyeket egy tevékenység végzése során felhasználnak, beleértve a  létesítménybe visszaforgatott oldószereket, amelyeket mindig számításba kell venni, valahányszor a tevékenység végzéséhez felhasználják; 17. szerves oldószer újrafelhasználása: a  létesítményből bármilyen műszaki vagy kereskedelmi célból visszanyert szerves oldószer felhasználása – beleértve a hőhasznosítás céljából történő égetést is –, kivéve a visszanyert szerves oldószer hulladékként történő ártalmatlanítását; 18. szerves vegyület: bármely olyan vegyület, amely szenet és egy vagy több hidrogén, halogén, oxigén, kén, foszfor, szilícium vagy nitrogén atomot tartalmaz a  szén-oxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével; 19. teljes VOC-kibocsátás: a VOC diffúz kibocsátás és a VOC véggáz kibocsátás együttes értéke; 20. tinta vagy nyomdafesték: bármely olyan szerves oldószer vagy a megfelelő használhatóság érdekében szerves oldószert tartalmazó keverék, amelyet szöveg vagy képek felületre történő nyomtatására használnak; 21. VOC véggáz kibocsátás: helyhez kötött légszennyező pontforráson vagy szennyezőanyag csökkentő berendezésen át a levegőbe gázhalmazállapotban kibocsátott illékony szerves vegyület; 22. VOC diffúz kibocsátás: bármely illékony szerves vegyület vagy termékben lévő szerves oldószer nem VOC véggáz kibocsátás formájában történő kibocsátása a levegőbe, a talajba és a vízbe, kivéve, ha a 2. melléklet eltérően rendelkezik; 23. zárt körülmény: a  létesítmény olyan üzemeltetési körülményei, amelyek között a  tevékenységből származó illékony szerves vegyületeket összegyűjtik, és szabályozott módon vezetik ki légszennyező pontforráson vagy szennyezés-csökkentő berendezésen keresztül. 3. A VOC-kibocsátás korlátozásának általános szabályai 3. § (1) A  létesítmény üzemeltetője az  illékony szerves vegyületek (a  továbbiakban: VOC) felhasználásával járó tevékenységet – ha ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – zárt körülmények között végzi. (2) Az  indítási és leállási műveletek során a  létesítmény üzemeltetője – ha az műszakilag megvalósítható – intézkedik a VOC-kibocsátás csökkentéséről. 4. A VOC kibocsátási határérték megállapítására és a határérték alóli felmentésre vonatkozó szabályok 4. § (1) A  tevékenység végzőjének, illetve a  létesítmény üzemeltetőjének – a  (4)  bekezdésben foglaltak kivételével – a 6. §-ban szereplő vegyületekre vonatkozó előírások figyelembevételével be kell tartani a) a VOC véggáz kibocsátási határértéket és a VOC diffúz kibocsátási határértéket, ha a 2. mellékletben az adott tevékenységre csak ezek a határértékek vannak előírva, továbbá a 2. mellékletben a tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezéseket, b) a teljes VOC kibocsátási határértéket, ha a 2. mellékletben az adott tevékenységre csak ez a határérték van előírva, továbbá a 2. mellékletben a tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezéseket, vagy c) a környezetvédelmi hatóság által megállapított határértéket, ha a  2.  mellékletben az  adott tevékenységre az a) és b) pont szerinti határérték is szerepel. (2) Azon a telephelyen, ahol e rendelet hatálya alá tartozó, a 2. mellékletben szereplő két vagy több tevékenységet is végeznek és e  tevékenységekhez nem használnak a  6.  mellékletben meghatározott megjelölést viselő illékony szerves vegyületeket tartalmazó anyagokat: a) minden tevékenységre külön kell teljesíteni a  2.  mellékletben az  ezekre a  tevékenységekre megállapított határértékeket, vagy b) az üzemeltető a  telephelyen belül terheléskiegyenlítést alkalmazhat azzal a  feltétellel, hogy az  egyes tevékenységekre a  2.  melléklet határértékei alapján számított évi teljes VOC-kibocsátások összegét nem haladhatja meg az egyes tevékenységek tényleges évi teljes VOC kibocsátásainak összege. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontjának alkalmazása esetén a  2.  melléklet szerinti VOC véggáz kibocsátási határértéket pontforrásonként kell betartani. (4) Azon a  járműfestést végző létesítmény üzemeltetőjének, amely esetében a  létesítményben végzett tevékenység oldószer-felhasználása meghaladja a  3.  melléklet szerinti besorolási küszöbértéket – a  6.  §-ban szereplő vegyületekre vonatkozó előírások figyelembevételével – be kell tartani a 3. melléklet szerinti teljes VOC kibocsátási határértéket és a 3. mellékletben a tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezéseket. (5) Ha a  3.  mellékletben az  adott tevékenységre g/m2 vagy kg/karosszéria egységben meghatározott határérték is szerepel, a határértéket a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. (6) A  környezetvédelmi hatóság az  (1)  bekezdés c)  pontja és az  (5)  bekezdés szerinti határérték megállapítása során az elérhető legjobb technika és a kibocsátás ellenőrizhetősége alapján mérlegel. 5. § (1) A 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, az üzemeltető kérelmére a környezetvédelmi hatóság felmentést ad a VOC diffúz és a VOC véggáz kibocsátási határérték betartása alól a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 5. pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén, ha az  üzemeltető bizonyítja, hogy az  éves szinten felhasznált tisztítószer átlagos szerves oldószer tartalma nem haladja meg a 30 tömeg%-ot. (2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés esetén a VOC kibocsátására a környezetvédelmi hatóság a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kibocsátási határértékeket állapítja meg. (3) A  6.  § (3)  bekezdésében foglalt kivétellel, az  üzemeltető kérelmére a  környezetvédelmi hatóság az  általa meghatározott határidőig a (6) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén felmentést ad: a) a VOC diffúz kibocsátási határérték betartása alól, illetve b) a 2.  melléklet 1.  pontjában foglalt táblázat 8.  pontjában meghatározott, zárt körülmények között nem végezhető bevonat-felviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alól. (4) A  (3)  bekezdés szerinti felmentés időtartamára a  környezetvédelmi hatóság a  tevékenység tényleges VOC diffúz kibocsátását állapítja meg kibocsátási határértékként. (5) A (3) bekezdés szerinti felmentés iránti kérelemnek tartalmazni kell: a) a létesítményben alkalmazott technológia bemutatását, b) a létesítményben alkalmazott technológia és az  elérhető legjobb technika egymáshoz való viszonyának ismertetését, c) a létesítmény tényleges VOC kibocsátását, d) a méréssel meghatározott benzol és nitrogén-dioxid levegőminőségi értékeket, e) annak indokolását, hogy a határérték milyen műszaki vagy gazdasági okból nem tartható be, f ) a határértékek betartása érdekében szükséges intézkedéseket és azok várható eredményét, valamint g) az intézkedések megvalósításának részletes ütemtervét, indokolva az egyes intézkedések időigényét. (6) A (3) bekezdés szerinti felmentést a környezetvédelmi hatóság abban az esetben adja meg, ha: a) a létesítmény üzemeltetője az elérhető legjobb technikát alkalmazza, b) a határérték betartása műszakilag és gazdaságilag sem kivitelezhető, c) a levegőterheltségi szint benzolra és nitrogén-dioxidra vonatkozó egészségügyi határértékei teljesülnek és d) a kibocsátás az emberi egészségre vagy a környezetre jelentős káros hatást nem gyakorol. (7) A (3) bekezdés szerinti felmentésről szóló döntésnek tartalmazni kell: a) a felmentés időtartamát, b) a szennyezéscsökkentő intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezést, valamint c) a felmentés időtartamára vonatkozó VOC kibocsátási határértéket. (8) A  (3)  bekezdés szerinti felmentést a  környezetvédelmi hatóság az  intézkedések műszaki és pénzügyi megvalósításához szükséges időtartamra, de legfeljebb 5 évre állapítja meg. (9) Ha a  kérelmező bizonyítja, hogy a  (7)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti előírásokat betartotta és a  (6)  bekezdés szerinti feltételek továbbra is fennállnak, a  felmentés időtartamát a  környezetvédelmi hatóság az  üzemeltető kérelmére meghosszabbítja. (10) A (9) bekezdés szerinti meghosszabbítás iránti kérelem több alkalommal is benyújtható. 5. A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó különös szabályok 6. § (1) Az  olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitásúnak besorolt illékony szerves vegyület tartalmuk miatt a  6.  melléklet szerinti kockázatokra utaló H340, H350, H350i, H360D, H360F vagy az  R45, R46, R49, R60 és R61 R-mondatokat rendelték, vagy ezek feltüntetése szükséges, amint helyettesítésük műszakilag megoldhatóvá válik, – figyelembe véve a  7.  §-ban felsorolt szempontokat – fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel. (2) A  6.  mellékletben felsorolt megjelölést viselő illékony szerves vegyületet tartalmazó véggáz-kibocsátásra a 4. melléklet szerinti határértékeket kell alkalmazni. (3) Az  olyan anyagok és keverékek felhasználása esetén, amelyekhez illékony szerves vegyület tartalmuk miatt a 6. mellékletben felsorolt megjelölések valamelyikét rendelték, nem adható felmentés a kibocsátási határértékek betartása alól. (4) Azon a  telephelyen, ahol a  2.  mellékletben szereplő két vagy több tevékenységet is végeznek, a  6.  mellékletben felsorolt megjelölést viselő illékony szerves vegyületet tartalmazó anyagok alkalmazása esetén minden tevékenységre külön kell teljesíteni az ezekre meghatározott követelményeket. (5) Az  (1)–(4)  bekezdés szerinti veszélyes anyagok kockázataira utaló R-mondatokat és figyelmeztető mondatokat, valamint azok jelentését a 6. melléklet tartalmazza. 7. § (1) A VOC-ot tartalmazó anyagok és keverékek 6. § (1) bekezdése szerinti helyettesítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) felhasználhatóság; b) az egészségre gyakorolt hatás; c) foglalkozási terhelés; d) környezetre gyakorolt potenciális hatások; e) gazdaságossági szempontok, különösen a szóba jöhető változatok költség-haszon viszonya. (2) A helyettesítésnél olyan anyagokat és eljárásokat kell számításba venni, amelyek a legkevésbé káros hatást fejtik ki a környezeti elemekre és azok rendszereire, az ökológiai rendszerre és az emberi egészségre. 6. A helyhez kötött légszennyező pontforrások VOC véggáz kibocsátásának ellenőrzése 8. § (1) Folyamatos, automatikus mérőberendezéssel kell mérni a  VOC véggáz kibocsátását azoknál a  pontforrásoknál, amelyeknél az összes VOC-kibocsátás szénben (C) kifejezve a 10 kg/h átlagos értéket meghaladja. (2) A legalább 1 kg/h és a legfeljebb 10 kg/h átlagos érték közötti, szénben (C) kifejezett, összes VOC véggáz kibocsátás esetén évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végrehajtani, amely során legalább 3 méréssorozatot kell végezni. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérő esetekben a kibocsátás ellenőrzésének gyakoriságát és módját a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg. (4) Folyamatos mérés esetén – a  2.  melléklet egyéb rendelkezéseit is figyelembe véve – a  kibocsátási határértéket betartja a légszennyező, ha a 24 órás átlagok egyike sem mutat túllépést, és az egy órás átlagok egyike sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést. A  24 órás átlag kiszámításánál nem kell figyelembe venni az  indítási és leállítási műveletek, valamint a karbantartások alatt mérhető légszennyező anyag kibocsátást. (5) Szakaszos mérések esetén a  kibocsátási határértéket betartja a  légszennyező, ha valamennyi méréssorozatban az egyes méréssorozatokra számított átlag határérték alatt van és a) 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja szerinti tevékenységnél egyetlen 15 perces átlagérték, b) az a) ponttól eltérő tevékenységeknél egyetlen egy órás átlagérték sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést. 9. § (1) A határérték túllépésének minősül, ha az üzemeltető a véggáz hígításával éri el a VOC véggáz kibocsátási határérték betartását. (2) A  VOC véggáz biztonsági szempontból indokolt vagy bármely okból történő hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a  kibocsátási koncentráció meghatározásánál, a  VOC véggáz kibocsátási határérték betartásának ellenőrzésekor figyelmen kívül kell hagyni. (3) A VOC véggáz kibocsátási határértéknek való megfelelés vizsgálatakor a) a 2.  melléklet 1.  pontjában foglalt táblázat 4.  pontja szerinti tevékenység végzése esetén, valamint abban az  esetben, ha a  4.  melléklet 1. és 2.  pontját kell alkalmazni, a  kibocsátott VOC tömegkoncentrációjának összegét, b) az a) ponttól eltérő esetben a kibocsátott szerves szén tömegkoncentrációját kell a határértékkel összehasonlítani. 7. A VOC diffúz és a teljes VOC-kibocsátások ellenőrzése 10. § (1) A teljes VOC kibocsátási határértékek vagy VOC diffúz kibocsátási határértékek és a 4. § (2) bekezdés b) pontjában megállapított követelmények teljesítésének megítélése céljából minden év március 31-ig el kell készíteni az előző naptári évre az 5. melléklet szerinti éves oldószermérleget a tényleges kibocsátások megállapításához. (2) Az éves oldószermérleg adatait a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 31.  § (2)  bekezdése szerinti éves levegőtisztaság-védelmi jelentés részeként be kell nyújtani a  környezetvédelmi hatósághoz. (3) A VOC diffúz kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat az Lvr. és az 5. melléklet 3.3. pontja tartalmazza. (4) A teljes VOC kibocsátás ellenőrzését az 5. melléklet 3.4. pontja szerint kell végrehajtani. 8. Az I. kategóriájú létesítmény jelentős változása 11. § (1) Az I. kategóriájú létesítmény kapacitásbővítése akkor minősül jelentős változásnak, ha: a) kis létesítmények esetében a  névleges kapacitás olyan mértékben változik meg, amely a  teljes VOC kibocsátás több mint 25%-os, b) a 2. § 9. pontja alá nem tartozó létesítmények esetében a névleges kapacitás olyan mértékben változik meg, ami a teljes VOC kibocsátás több mint 10%-os növekedéséhez vezet. (2) Ha az  I. kategóriájú létesítmény jelentős változtatáson megy keresztül, vagy jelentős változtatást követően először esik e rendelet hatálya alá, a létesítménynek azt a részét, amely jelentős változtatáson megy keresztül: a) I. kategóriájú létesítménynek kell tekinteni, ha az  egész létesítmény teljes kibocsátása nem haladja meg azt az  értéket, amelyet az  eredményezett volna, ha a  jelentősen megváltoztatott részt II. kategóriájú létesítménynek tekintik, b) az a) ponttól eltérő esetben II. kategóriájú létesítménynek kell tekinteni. (3) Az (1) bekezdés szerinti jelentős változás az Lvr. 22. § (1) bekezdése szerinti teljesítménybővítésnek minősül. 9. Nyilvántartás 12. § (1) Az 5. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 15. § (3) bekezdése alapján adott felmentésekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) a felmentésről rendelkező határozat számát, b) az üzemeltető nevét, c) a felmentéssel érintett létesítmény telephelyének címét, d) a felmentéssel érintett létesítményben végzett tevékenység 1. melléklet szerinti megnevezését, e) a felmentés jogalapjára való hivatkozást és f ) a felmentés időtartamát. (2) A  jogszabály hatálya alá tartozó, az  üzemeltetésre jogerős engedéllyel rendelkező létesítményekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) létesítmény üzemeltetőjének nevét, b) a létesítmény telephelyének címét és c) a létesítményben végzett tevékenység 1. melléklet szerinti megnevezését. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartását a környezetvédelmi hatóság közzéteszi a honlapján. 10. Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 12. § 2014. július 1-jén lép hatályba. (3) A 17. § és a 18. §, valamint a 8. és a 9. melléklet 2015. június 1-jén lép hatályba. (4) A 11. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 14. § (1) Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet alapján kiadott levegővédelmi követelményeket megállapító határozat hatályban marad, amíg a határozatot a környezetvédelmi hatóság a (2) és (3) bekezdés vagy az Lvr. 22. § (1) bekezdése alapján indult eljárásban módosítja vagy visszavonja. (2) Annak a  létesítményeknek az üzemeltetője, aki a tevékenységét az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 10.  § (6)  bekezdése alapján kiadott, a  VOC kibocsátási határértékek alóli felmentésről rendelkező határozat birtokában végzi, e  rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kérheti a környezetvédelmi hatóságtól: a) 2017. december 15-ig a 15. § szerinti kibocsátás-csökkentési terv alkalmazását vagy b) az 5. § (6) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén az 5. § (3) bekezdése szerinti felmentést. (3) Ha az  üzemeltető a  (2)  bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be kérelmet, a  környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményeket hivatalból indult eljárás keretében a 4. § és a 6. § szerint állapítja meg. 15. § (1) A  kibocsátás-csökkentési terv végrehajtásával a  4.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott kibocsátási határértéknek megfelelő, vagy annál kisebb kibocsátás-csökkentést kell elérni. (2) A kibocsátás-csökkentési tervet végrehajtó üzemeltető: a) gondoskodik arról, hogy a  létesítmény kibocsátása megfeleljen az  (1)  bekezdésben foglaltaknak és a 7. melléklet 1. pontjában előírt követelménynek, b) az előző évre vonatkozó kibocsátás-csökkentési terv teljesítésének megítélése céljából minden év március 31-ig elkészíti és a  környezetvédelmi hatóság részére benyújtja az  előző naptári évre vonatkozó, az 5. melléklet szerinti éves oldószermérleget. (3) A kibocsátás-csökkentési terv végrehajtásának idejére a  környezetvédelmi hatóság felmentést ad a  4.  § és a  6.  § szerinti határértékek betartása alól és az  (1)  bekezdés figyelembevételével egyedi kibocsátási határértéket állapít meg. (4) A kibocsátás-csökkentési terv iránti kérelmet az üzemeltető a 7. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal nyújtja be a környezetvédelmi hatóságnak. 16. § (1) Ez a rendelet a) a 76/768/EGK, a  88/378/EGK, az  1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a  2000/53/EK, a  2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az  anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/112/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3.  cikkének, valamint b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén információszolgáltatási eljárás és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 17. § (1) A 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez az  anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a  67/548/EGK és az  1999/ 45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az  1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitásúnak besorolt VOC tartalmuk miatt a  H340, H350, H350i, H360D, H360F figyelmeztető mondatot rendelték, vagy ezek feltüntetése szükséges, amint helyettesítésük műszakilag megoldhatóvá válik, – figyelembe véve a  7.  §-ban felsorolt szempontokat – fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel.” (2) A 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az  (1)–(4)  bekezdés szerinti veszélyes anyagok kockázataira utaló figyelmeztető mondatokat, valamint azok jelentését a 6. melléklet tartalmazza.” 18. § (1) A 4. melléklet helyébe a 8. melléklet lép. (2) A 6. melléklet helyébe a 9. melléklet lép. 19. § (1) Hatályát veszti az  egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet. (2) 2017. december 16-án hatályát veszti a) a 15. § aa) (1) bekezdése, ab) (2) bekezdés a) pontja, ac) (3) és (4) bekezdése, b) az 5. melléklet 3.5. pontja és c) a 7. melléklet. (3) 2018. április 1-jén hatályát veszti a 15. § (2) bekezdés b) pontja. (4) Nem lép hatályba az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet módosításáról szóló 7/2010. (III. 31.) KvVM rendelet 1. § (6) bekezdése, valamint 2. § (2) bekezdése. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter