295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelete az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól.

295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelete az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól. A Kormány a  lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 31. § a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 31. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Az egyházként történő elIsmerésre Irányuló eljárás szAbályAI 1. A kezdeményezés benyújtása 1. § A vallási tevékenységet végző szervezet a  lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az  egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 14/B. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezéshez csatolja a vallási tevékenységet végző szervezet a) elfogadott aa) belső szabályát és az elfogadás során készített hitelesített jegyzőkönyvet, ab) tanításának lényegét tartalmazó hitvallását és rítusát bemutató dokumentumot vagy legfőbb vallási tanainak és rítusainak összefoglalását, b) képviselőinek nyilatkozatát ba) az Ehtv. 14. § f ) pontjában meghatározott feltétel teljesüléséről és bb) arról, hogy a vallási tevékenységet végző szervezet elsődlegesen vallási tevékenységet végez, c) taglétszámának az  Ehtv. 14.  § c)  pont cb)  alpontjában meghatározott feltételnek való megfelelésének bizonyítására alkalmas okiratot, d) az Ehtv. 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást, e) az ügyintéző és képviseletei szerveinek megválasztásáról vagy kijelöléséről készült dokumentumot és az ilyen a tisztséget betöltő személyek nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról, f ) képviselője képviseleti jogosultságának igazolására alkalmas okirat hiteles másolatát, valamint g) a vallási tevékenységet végző szervezet székhelyhasználatának jogcímét igazoló okiratot és szükség esetén a névhasználatot engedélyező okiratot. 2. A szakértő kirendelése 2. § Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az  Ehtv. 14/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül elsősorban olyan szakértőt rendel ki, aki kiemelkedő tudással vagy a vallástudománnyal összefüggő legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 3. § (1) A kirendelt szakértő szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy a) a vallási tevékenységet végző szervezet aa) elsődlegesen végzett tevékenysége vallási tevékenységnek minősül, ab) rendelkezik a tanításainak lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal, ac) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon, b) az Ehtv. 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást kiállító szervezet ba) legalább két országban egyházi státusszal rendelkezik és azonos hitelveket vall a  vallási tevékenységet végző szervezettel, bb) legalább két országban működik és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége, amelynek a vallási tevékenységet végző szervezet az igazolás kiállításakor igazolhatóan tagja, bc) világegyházként legalább két országban működő részegyházakat fog össze és a  vallási tevékenységet végző szervezet is részegyháznak minősül. (2) A szakértői vélemény tartalmazza a) a szakértő nevét, b) a vallási tevékenységet végző szervezet tekintetében az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek fennállására vonatkozó indokolt véleményt, c) a szakértői vélemény elkészítésének helyét és időpontját, d) a szakértő aláírását. 4. § A szakértő a szakvélemény kialakításáért az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályok szerint az egyéb szakértői tevékenységre meghatározott díjra jogosult. 3. Az elismerési eljárásnak a miniszter döntését követő szakasza 5. § A miniszter a  kezdeményezés alapján rendelkezésre álló olyan okiratot, dokumentumot és a  tudomására jutott olyan adatra, tényre, körülményre való utalást, amely az  Ehtv. 14.  § g)–i)  pontja szerinti feltételek bizonyítására alkalmas, az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága részére a döntése Ehtv. 14/B. § (2) bekezdése szerinti közlésével egyidejűleg megküldi. II. Fejezet Az egyházI jogI személyek nyIlvántArtásA 4. A nyilvántartás-vezetés általános szabályai 6. § (1) Az eljárás – a bevett egyház nyilvántartásba vétele kivételével – az egyházi jogi személy kérelmére indul. A bevett egyház nyilvántartásba vétele hivatalból indul. (2) A kérelmet az e rendeletben meghatározott módon írásban lehet a miniszternél előterjeszteni. (3) A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, az  eljárás felfüggesztésének és az  eljárás megszüntetésének – a bevett egyház nyilvántartásba vétele kivételével – akkor van helye, ha annak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30–32. §-ában meghatározott feltételei fennállnak. (4) A döntést – a bevett egyház nyilvántartásba vétele kivételével – az eljárás megindításától számított 30 napon belül kell meghozni és közölni. A miniszter – a bevett egyház nyilvántartásba vétele kivételével – az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. (5) A miniszter a Ket.-ben meghatározott bizonyítási eszközök közül különösen az ügyfél nyilatkozatát, iratot, szakértőt vehet a  Ket. szabályainak alkalmazásával igénybe, ha az  alkalmas a  tényállás tisztázására. A  bizonyítási eszközt a miniszter szabadon választja meg. (6) Az eljárás során igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. 7. § (1) A miniszter az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. (2) A miniszter által hozott határozatra és kibocsátott végzésre a Ket. határozatra és végzésre vonatkozó rendelkezéseit (ideértve az azok jogerejére és közlésére vonatkozó rendelkezéseket is) kell alkalmazni. (3) A miniszter által hozott határozattal és kibocsátott végzéssel szemben jogorvoslatnak és hivatalbóli döntés-felülvizsgálatnak akkor van helye, ha azt a  Ket. a  hatósági döntések tekintetében is lehetővé teszi. A jogorvoslat elbírálására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. § (1) Az eljárásban a bevett egyház az ügyfelet a Ket. alapján megillető jogok gyakorlására jogosult és kötelezettségek teljesítésére köteles. A miniszter gondoskodik arról, hogy az eljárásban a Ket. alapelvei érvényesüljenek. (2) Az eljárás költségeit a miniszter előlegezi és viseli. (3) Az eljárásban papír alapú a kapcsolattartás. 9. § Az egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatai a  miniszter által vezetett minisztérium honlapján bárki számára korlátozásmentesen hozzáférhetőek, és a bevett egyház neve, nyilvántartási száma szerint kereshetőek. 5. A bevett egyház nyilvántartásba vétele 10. § (1) A bevett egyház nyilvántartásba vételére irányuló eljárás ügyintézési határideje a  miniszter (2)  bekezdés szerinti felhívásának megtételével indul. (2) A bevett egyház a miniszter felhívására a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a miniszternek az e célra rendszeresített nyomtatványon írásban bejelenti a nyilvántartásba vételéhez szükséges, (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat. (3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a bevett egyház a) nevét, – ha azzal rendelkezik – rövidített nevét és a köznyelvben meghonosodott elnevezését, b) székhelyét, c) képviselőjének nevét, lakóhelyét és a képviselet gyakorlásának módját, továbbá d) – ha azzal rendelkezik – címerének és logójának tartalmi leírását. (4) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez a bevett egyház csatolja a) a tanításának lényegét tartalmazó hitvallását vagy legfőbb vallási tanainak összefoglalását, b) a belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatát, c) a székhely használatának jogcímét igazoló okirat egyszerű másolatát, d) a képviselője képviseleti jogosultságának igazolására alkalmas okirat hiteles másolatát, és e) – ha azzal rendelkezik – címerének és logójának képi megjelenítését és tartalmi leírását. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentumokat nem kell benyújtani, ha a bevett egyház belső szabálya alapján az a bevett egyház tekintetében nem értelmezhető. (6) A bevett egyház nyilvántartásba vételére irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel. (7) A bevett egyház a  nyilvántartásba vétel során kilencjegyű nyilvántartási számot kap, amelyben az  első öt jegy a nyilvántartásba vétel sorszámát jelenti, amelyhez per jellel a nyilvántartásba vétel éve kapcsolódik. 6. A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vétele 11. § (1) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vétele a) a nyilvántartásba vételnek a  bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője általi kezdeményezése esetén a bevett egyház egésze vagy legfőbb szerve képviselőjének bejelentésére vagy b) a nyilvántartásba vételnek a  belső egyházi jogi személy közvetlen felettes szervének képviselője általi kezdeményezése esetén az e célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott írásbeli kérelemmel indul. (2) Az (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott esetben a  bejelentésnek akkor van helye, ha a  bevett egyház belső szabálya szerint arra kizárólag a bejelentést tevő jogosult. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés, kérelem a) a bevett egyház 10. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatát és nyilvántartási számát, valamint b) a belső egyházi jogi személy 10. § (3) bekezdése szerinti adatát tartalmazza. (4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez, kérelemhez a bevett egyház csatolja a) a bevett egyház olyan belső szabályát, amely alapján az Ehtv. 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személy kérelmének jogalapja megállapítható és b) a belső egyházi jogi személy képviselőjének aláírás-mintáját tartalmazó okirat hiteles másolatát. (5) A belső egyházi jogi személy a bevett egyház nyilvántartási száma alatt, alszámként feltüntetve kap nyilvántartási számot, amelynek első öt jegyét a bevett egyház nyilvántartásba vételi sorszáma képezi, amelyhez per jellel a bevett egyház nyilvántartásba vételének éve, kötőjellel a belső egyházi jogi személy háromjegyű nyilvántartási sorszáma kapcsolódik. 7. A nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltozása 12. § (1) Az egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatainak módosítása az Ehtv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott személynek a 11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentése vagy írásbeli kérelme alapján indul. (2) A változás átvezetésére vonatkozó bejelentés, kérelem a) – ha a  változás a  bevett egyház nyilvántartásban szereplő adatait érinti – a  bevett egyház 10. § (3) bekezdésében meghatározott adatai mellett a bevett egyház aa) nyilvántartási számát, és ab) létesítő okiratának keltét és módosításának időpontját, b) – ha a  változás a  belső egyházi jogi személy nyilvántartásban szereplő adatait érinti – a  belső egyházi jogi személy 11. § (3) bekezdésében meghatározott adatait, valamint ezen adatok módosításának irányára történő utalást tartalmazza. (3) A változás átvezetésére vonatkozó bejelentéshez, kérelemhez – a  (4)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyilvántartásba vétel iránti bejelentéshez, kérelemhez benyújtandó dokumentumokat kell csatolni. (4) A változás átvezetésére vonatkozó bejelentéshez, kérelemhez nem kell csatolni azokat a dokumentumokat, amelyek a  nyilvántartásbavételi eljárásban történő benyújtásra tekintettel a  miniszter rendelkezésére állnak, és amelyek a bejelentés, kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosulnak. 13. § (1) A létesítő okirat módosítása esetén a  változás átvezetésére vonatkozó bejelentéshez, kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. (2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton az Ehtv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott személy igazolja, hogy a  létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. Az  egységes szerkezetű létesítő okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az  egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. 14. § Ha a  változás átvezetésére vonatkozó bejelentés, kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejelentési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az  újabb változásbejelentési eljárást a miniszter felfüggeszti. 8. A nyilvántartásból történő adatszolgáltatás 15. § (1) Az egyházi jogi személy nyilvántartásban szereplő adatainak igazolásáról a  miniszter által e  célra rendszeresített nyomtatványon lehet kivonatot igényelni. (2) A kivonat tartalmazza a) a miniszter megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét, b) a bevett egyház tekintetében a  bevett egyház nyilvántartási számát és a  10.  § (3)  bekezdésében, a  belső egyházi jogi személy tekintetében a  11.  § (3)  bekezdésében meghatározott, a  bevett egyháznak, illetve a belső egyházi jogi személynek a kivonat kiállításának időpontjában fennálló adatait, valamint c) a kivonat kiállításának helyét és idejét, a  hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását és – ha az  nem azonos a hatáskör gyakorlójával – a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását. (3) A kivonatot a miniszter a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal állítja ki. (4) Ha a  miniszter a  kivonat kiállítását követően megállapítja, hogy a  kivonat tartalma valótlan, a  kivonatot a  Ket. kijavításra, visszavonásra vagy módosításra vonatkozó szabályai szerint kijavítja, visszavonja vagy módosítja. III. Fejezet Az egyházI jogI személyek működésével összeFüggő egyes szAbályok 9. Az egyházi céltámogatások nyújtásának szabályai 16. § A központi költségvetésről szóló törvénynek a  miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a 17. § (1) bekezdésében meghatározott olyan fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, amelyek költségvetési támogatásként kerülnek az  egyházi jogi személy részére rendelkezésre bocsátásra (a továbbiakban: egyházi céltámogatás), az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 71. §  (1) bekezdését, 73. § (1) és (2) bekezdését, 78. § (1), (6) és (10) bekezdését, 82. §-át, 83. § (1)–(3) bekezdését, 84. § (1)–(4), (6) és (7) bekezdését, 85. §-át, 86. §-át és 89. §-át kell alkalmazni. 17. § (1) Egyházi céltámogatásként kell tervezni a) az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatását, b) a fakultatív hitoktatás támogatását és c) azt a támogatást, amely ca) az ötezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékához, cb) a teljes egészében lezárt zsidó temetők vallási előírásokat és kegyeleti szempontokat tiszteletben tartó fenntartásához, a  nem zsidó hitközségek tulajdonában álló lezárt zsidó temetők fenntartásához és a használatban lévő zsidó temetők felújításához, és cc) a határon túl magyar szórvány gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek feladatvégzéséhez kapcsolódik. (2) Az (1)  bekezdés a)  pontja szerinti támogatást a  levéltárat, könyvtárat, múzeumot és más gyűjteményt fenntartó egyházi jogi személyek között az 1. mellékletben meghatározott arányban kell felosztani. (3) Az (1)  bekezdés b)  pontja szerinti támogatásra az  egyházi jogi személy az  általa szervezett fakultatív hitoktatás támogatásához a  fakultatív hitoktatásban résztvevő tanulók száma alapján az  egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7.  §-a szerint jogosult. A  támogatás mértéke az egyházi jogi személy jogszabályban meghatározott tartalmú adatszolgáltatása alapján úgy kerül meghatározásra, hogy a  fejezeti kezelésű előirányzat 50%-a csoportszám, 50%-a létszám szerint, arányosan kerül felosztásra azzal, hogy egy csoport minimális létszáma a keretszámok kiszámítása szempontjából nem lehet kevesebb, mint 7 fő. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás a) 90%-át az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti célra a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a  Magyarországi Evangélikus Egyház, a  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a  Magyarországi Baptista Egyház, a  Magyarországi Unitárius Egyház, az  Evangéliumi Pünkösdi Közösség, a  Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa, a  Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Magyarországi Román Ortodox Egyház között, b) 10%-át az  (1)  bekezdés c)  pont cc)  alpontja szerinti célra a  Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegyei Főhatóság, a  Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a  Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség, a  Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye, a  Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye, a  Nagybecskereki Római Katolikus Püspökség, az  Erdélyi Református Egyházkerület, a  Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a  Kárpátaljai Református Egyházkerület, a  szerbia-montenegrói Református Keresztyén Egyház, a  Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Püspöki Hivatala és a  Kolozsvári Unitárius Püspökség között a 2. mellékletben meghatározott arányban kell felosztani. 18. § Az egyházi jogi személy a 17. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti támogatás felhasználásáról a jogszabályok keretei között a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon önállóan dönt a támogatás céljának megfelelően. 10. A tábori lelkészi szolgálat végzése 19. § (1) A bevett egyház a  katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása érdekében a  Magyar Honvédségnél végezhet tábori lelkészi szolgálatot. A  tábori lelkészi szolgálat működése a katonai tevékenységet, a kiképzés rendjét nem zavarhatja. (2) A tábori lelkészi szolgálat igénybevétele vagy annak mellőzése a katona kizárólagos joga. A tábori lelkészi szolgálat igénybevétele vagy az attól való tartózkodás miatt megkülönböztetés a katonával szemben nem alkalmazható. (3) A tábori lelkész és a  katonai szervezet parancsnoka a  katonai szervezet és a  tábori lelkészi szolgálat feladatainak zavartalan megvalósítása érdekében együttműködik. (4) A Magyar Honvédség parancsnokai a  hitéleti tevékenységre vonatkozó döntést nem hozhatnak, a  működésre vonatkozó intézkedést – a szolgálati renddel történő összhang biztosításának kivételével – nem tehetnek. (5) A Magyar Honvédség parancsnokai, valamint a  tábori lelkészi szolgálat tagjai kötelesek elősegíteni, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek vallásgyakorlási és lelkigondozási jogosultsága a  katonák igényei szerint érvényesüljön. 20. § (1) A tábori lelkészi szolgálat a  honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő egységes szervezet, amely három, egymással azonos jogállású szolgálati ágra tagozódik. (2) A szolgálati ágakat bevett egyházak vezetik. (3) A szolgálati ág a  bevett egyház belső szabálya szerint eljárni jogosult egyházi elöljáró egyetértésével, a  honvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi a tevékenységét. (4) A tábori lelkészi szolgálat felállításának és működésének költségei a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetét az igénybevétel szerint terhelik. 21. § A tábori lelkészi szolgálat főbb feladata a) a hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása, mise, istentisztelet, biblia- és imaórák tartása, b) az egyéni és közösségi lelki gondozás, c) az életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés, d) a szociális, karitatív tevékenység végzése a katonai egészségügyi és szociális intézményekben, e) a bizalmi fórum biztosítása a katonák számára, f ) a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal, g) a katonák részvételének biztosítása a hazai és nemzetközi zarándoklatokon, h) a katonák és családtagjaik részére végzett egyházi szolgálat. 22. § (1) Tábori lelkész az  a  lelkész lehet, aki rendelkezik egyházi (felekezeti) elöljárója ajánlásával, és – a  kisegítő tábori lelkész kivételével – megfelel a  katonákra vonatkozó jogszabályokban előírt életkori, egészségügyi alkalmassági, végzettségi és egyéb követelményeknek. (2) A tábori lelkészi szolgálat állományába tartoznak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő tábori lelkészek. A tábori lelkészi szolgálat hivatásos állományú tagja a  Magyar Honvédség rendfokozatai állományviszony-csoportjainak megfelelően a Magyar Honvédség tisztje és tábornoka. (3) A tábori lelkészi szolgálatnál kisegítő tábori lelkészek is működhetnek. A  kisegítő tábori lelkész a  helyi egyházközség, hitközség lelkésze, aki felkérésre a  helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait látja el. A kisegítő tábori lelkész e tevékenységéért díjazásban részesíthető. (4) A tábori lelkész, a  tábori püspök és a  vezető tábori rabbi kinevezése és alkalmazása a  bevett egyházzal kötött megállapodásban foglaltak szerint történik. (5) A tábori lelkész lelkészi tevékenysége kizárólag az egyházi jogi személy irányítása, felügyelete alatt áll. 23. § (1) A tábori lelkészi szolgálat állományába tartozó hivatásos lelkészek számát úgy kell megállapítani, hogy békében a Magyar Honvédség minden ezer katonájára egy tábori lelkész jusson. Háborúban minden dandárhoz és minden ezredhez tisztként legalább egy lelkészt kell biztosítani. (2) A tábori lelkész munkáját ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzi. (3) A tábori lelkész a  háború áldozatairól szóló Genfi Egyezménynek megfelelően harcba nem vethető személy, akit minden körülmény között kíméletben és védelemben kell részesíteni. (4) A tábori lelkész köteles betartani a rendfokozatára, a beosztására, valamint a katonai szervezet működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén a  katonákra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható. Iv. Fejezet Az egyházI jogI személy megszűnésének szAbályAI 11. A bevett egyház megszűnése 24. § (1) Ha a  bevett egyház legfőbb szerve a  bevett egyház feloszlásáról határoz, az  erről szóló döntés meghozatalát követően nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet nyújt be a  miniszternek az  e  célra rendszeresített nyomtatványon. (2) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a bevett egyház csatolja a) legfőbb szervének a  bevett egyház megszűnését elhatározó üléséről készített jegyzőkönyvét, és az  azon résztvevő személyek nevét, lakcímét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet, b) a bevett egyház vagyoni ügyeinek lezárását bizonyító, a  számvitelről szóló törvénynek megfelelően elkészített záró beszámolót és végleges vagyonmérleget, és c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bevett egyház nyilvántartásból való törlésének feltételei bekövetkeztek. (3) A miniszter a  bevett egyház (1)  bekezdés szerinti okból a  nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást az Országgyűlés Ehtv. 28. § (1) bekezdése szerinti döntéséig felfüggeszti. 25. § A bevett egyház jogutódlással való megszűnésének nyilvántartásban történő átvezetésére a  12.  §–14.  §-t kell alkalmazni azzal, hogy a változás átvezetésére vonatkozó bejelentésben, kérelemben meg kell jelölni a  jogutódlás Ehtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott módját is. 26. § (1) Ha a bevett egyház a) tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik, b) tevékenysége – az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján – az Alaptörvénybe ütközik, vagy c) ilyen jogállását egyébként elveszti, a miniszter a  bevett egyházat a  bevett egyháznak az  Ehtv.  mellékletéből való törlésének, illetve egyesülés vagy különválás esetén az Ehtv. melléklete módosításának hatálybalépését követően hivatalból törli a nyilvántartásból. (2) Ha a  bevett egyház ilyen jogállásának bármely okból történő elvesztését követően az  Ehtv. alapján vallási tevékenységet végző szervezetként működik tovább, a miniszter e  tényről és az ezzel összefüggő körülményekről a vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vételére kizárólagosan illetékes bíróságot értesíti. 27. § A bevett egyház adatainak nyilvántartásból való törlését oly módon kell végrehajtani, hogy azok a nyilvántartásból továbbra is megállapíthatóak legyenek. 12. A belső egyházi jogi személy megszűnése 28. § A belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésére a 24. §-t, a 25. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni a következő eltérésekkel: a) az eljárás a 11. § (1) bekezdése szerinti bejelentéssel vagy kérelemmel indul, b) a belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésére a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentése alapján a belső egyházi jogi személy megszűnése nélkül is sor kerülhet, c) a nyilvántartásból való törlés iránti bejelentéshez, kérelemhez ca) a 12. § (3) bekezdése szerinti dokumentumot, és cb) a b)  pontban foglalt eset kivételével a  megszűnő belső egyházi jogi személy vagyoni viszonyai az Ehtv. 30. § (2) bekezdésének megfelelően való rendezésére vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni, d) a belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség. 29. § A bevett egyház nyilvántartásból való törlése esetén a miniszter a bevett egyház belső egyházi jogi személyét is törli a nyilvántartásból. v. Fejezet záró rendelkezések 30. § Ez a rendelet a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. orbán viktor s. k., miniszterelnök