2013. CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről.

2013. CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről. Az Országgyűlés, elkötelezetten az  állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a  panasz és a  közérdekű bejelentés jelentőségét az  állam működésének jobbá tételében, tekintettel Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra, elismerve a közösségi érdekek érvényesülése érdekében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítéseket, valamint biztosítva a közérdekű bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a következő törvényt alkotja: 1. A panasz és a közérdekű bejelentés 1. § (1) Az  állami szervek és a  helyi önkormányzati szervek a  panaszokat és a  közérdekű bejelentéseket e  törvény szerint kötelesek elintézni. (2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. (3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. (4) Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a  panasszal vagy a  közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a  továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja. (5) Ha a  panaszt vagy a  közérdekű bejelentést nem az  eljárásra jogosult szervhez tették meg, a  panaszt vagy a  közérdekű bejelentést a  beérkezésétől számított nyolc napon belül az  eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az  áttételről a  panaszost vagy a  közérdekű bejelentőt az  áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ha a  közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a  jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni. 2. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. (2) Ha az  elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a  panaszost vagy a  közérdekű bejelentőt – az  elintézés várható időpontjának és az  eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell. (3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi. A törvényt az Országgyűlés a 2013. október 14-i ülésnapján fogadta el. (4) Az  eljárásra jogosult szerv a  vizsgálat befejezésekor – a  minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével – a  megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az  indokok megjelölésével – a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti. (5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette. (6) A  korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt, továbbá az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető. (7) A  panasz vizsgálata mellőzhető a  (6)  bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is, ha a  panaszos a  sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A  sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított az  egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 3. § (1) A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell a) a jogszerű vagy a  közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az  egyébként szükséges intézkedések megtételéről, b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, c) az okozott sérelem orvoslásáról és d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről. (2) A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – a  (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt. (3) A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a panasz vagy a  közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. (4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a  panaszos vagy a  közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni. 2. A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere 4. § (1) A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a továbbiakban: elektronikus rendszer) is meg lehet tenni. A  közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik. (2) Az  elektronikus rendszerben kezelt személyes adatokat kizárólag a  közérdekű bejelentés kivizsgálása, valamint a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás céljából lehet kezelni. (3) Az  elektronikus rendszerben kezelt személyes adatok továbbítására – ha ez  az alcím eltérően nem rendelkezik – a 3. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni. (4) Az elektronikus rendszerben a közérdekű bejelentő azonosításához a nevét és lakcímét kell tárolni. 5. § (1) Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést automatikusan egyedi azonosító számmal látja el. (2) Az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az  egyedi azonosító szám alapján az  alapvető jogok biztosa az interneten mindenki számára hozzáférhetővé teszi. Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és – ha az nem ugyanaz – az eljárásra jogosult szerv elnevezését is hozzáférhetővé kell tenni. (3) Az  elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy az  egyedi azonosító szám és a  közérdekű bejelentő által megadott jelszó alapján a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás biztosítható legyen. (4) Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy a közérdekű bejelentő számára biztosítsa a közérdekű bejelentés teljes tartalmának nyomtathatóságát és elektronikus formában történő rögzítését. 6. § (1) A közérdekű bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvető jogok biztosánál tett közérdekű bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  alapvető jogok biztosa a  közérdekű bejelentést kivonatolja annak érdekében, hogy az a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot ne tartalmazzon. 7. § Az elektronikus rendszerbe érkező közérdekű bejelentést – a 6. § (1) bekezdése szerinti esetben annak kivonatát – továbbítani kell az eljárásra jogosult szerv számára. 8. § Az  eljárásra jogosult szerv az  1. alcímben meghatározottak szerint köteles a  közérdekű bejelentést intézni azzal az eltéréssel, hogy a) az  eljárásra jogosult szerv az  intézkedéseiről szóló tájékoztatást – ennek keretében a  közérdekű bejelentés vizsgálatának a  2.  § (6)  bekezdése alapján történő mellőzéséről szóló tájékoztatást is – az  elektronikus rendszerben rögzíti, b) a 6. § (1) bekezdése szerinti esetben ba) a közérdekű bejelentő meghallgatására és szóbeli tájékoztatására nem kerülhet sor, bb) a közérdekű bejelentés vizsgálatát nem lehet mellőzni azért, mert a közérdekű bejelentő az eljárásra jogosult szerv számára nem azonosítható, bc) a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás kizárólag az elektronikus rendszer útján történhet, bd) az  eljárásra jogosult szerv az  alapvető jogok biztosának hivatalán keresztül kapcsolatba léphet a  közérdekű bejelentővel, és kezdeményezheti a  közérdekű bejelentő személyazonosságának felfedése nélküli kapcsolattartást a közérdekű bejelentővel. 9. § Ha a  közérdekű bejelentés természetes személyre vonatkozik, az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a  továbbiakban: Infotv.) 15.  § (1)  bekezdése alapján e természetes személyt megillető, a személyes adatairól való tájékoztatáshoz való joga gyakorlása során a közérdekű bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára. 10. § Az  elektronikus rendszerben a  közérdekű bejelentéssel, az  az alapján folytatott vizsgálattal és a  megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az  utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell. 3. A közérdekű bejelentők védelme 11. § Minden, a  közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a  közérdekű bejelentés miatt kerül sor – a 3. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével – jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. 12. § (1) Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül – a  3.  § (4)  bekezdése szerinti eset kivételével – az  a  közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az  általa tett közérdekű bejelentés miatt őt – a 3. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével – fenyegető hátrányok. (2) A természetes személy közérdekű bejelentő, ha veszélyeztetettsége valószínűsíthető, jogszabályban meghatározott bejelentővédelmi támogatásokra jogosult. (3) Az állam a közérdekű bejelentő részére a  jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint. 4. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer 13. § A  munkáltató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa (a  továbbiakban együtt: foglalkoztatói szervezet) a  munkáltató munkavállalóira a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltételekkel a  közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapíthat meg, amelyet a  munkáltató a  kapcsolódó eljárás leírásával együtt bárki számára elérhető módon köteles nyilvánosságra hozni. 14. § (1) A  foglalkoztatói szervezet a  jogszabályok, valamint a  13.  § szerinti magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert (a  továbbiakban: bejelentési rendszer) hozhat létre, ebben a  bejelentőnek, valamint a  bejelentésben érintett személynek a  bejelentésben megadott személyes adatait a  bejelentés kivizsgálása céljából kezelheti és a  bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatja. A  bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelést az  adatkezelő bejelenti a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba. A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételére az Infotv. 65. § (3) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni. (2) A  bejelentési rendszer működésére, valamint a  bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a  munkáltató honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást tesz közzé. (3) A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos. (4) A bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintett harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint az e törvény szerint nem kezelhető adatokat. (5) A bejelentési rendszerben kezelt személyes adatok kezelésére a 3. § (3) bekezdésében és – a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében – a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) A bejelentési rendszerbe a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a  bejelentés megtételéhez vagy a  bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik. A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a  bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A  bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a  vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. A  bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. 15. § (1) A  bejelentést a  munkáltató köteles kivizsgálni és a  bejelentőt a  kivizsgálás eredményéről, valamint a  megtett intézkedésekről tájékoztatni. A  korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a  sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után bejelentett, továbbá a  név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. Ha a  közérdek vagy a  nyomós magánérdek sérelme a  bejelentésben érintett személy jogainak korlátozásával nem áll arányban, a munkáltató a bejelentés vizsgálatát mellőzheti. (2) A  bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a  nem névtelen bejelentő személyét a  bejelentést kivizsgálókon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a  bejelentés tartalmára és a  bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat – a  bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével – nem oszthatják meg a foglalkoztatói szervezet egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem. (3) A  bejelentésben érintett személyt a  vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a  rá vonatkozó bejelentésről, az  Infotv. alapján megillető jogairól, valamint az  adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az  azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. 16. § (1) A  bejelentések fogadásával vagy vizsgálatával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható. Az  adatok külföldre történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha az  adatkezelő vagy adatfeldolgozó szerződés keretében kötelezettséget vállal a  bejelentésre vonatkozó magyar törvényi szabályok betartására és a  továbbított vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére feldolgozásra átadott személyes adatok megfelelő szintű védelme az Infotv. 8. § (2) bekezdése szerint biztosított. (2) A  munkáltató a  körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a  bejelentésben foglaltak kivizsgálására. A bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől – név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével – csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. (3) Ha a  bejelentésben foglalt magatartás miatt a  vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. (4) Ha a  bejelentésben foglalt magatartás a  vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a  foglalkoztatói szervezet által meghatározott magatartási szabályokat, a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat. (5) Ha a  vizsgálat alapján a  bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell. (6) Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a munkáltatói bejelentési rendszerben legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni. 5. A bejelentővédelmi ügyvéd 17. § (1) Az  állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy a  tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet (a  továbbiakban: bejelentővédelmi ügyvéd). A  bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a  jogi személy jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a  jogi személy tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a  bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. Ha a bejelentés a  megbízó vezető tisztségviselőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a  bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, a megbízó legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját köteles a bejelentésről haladéktalanul értesíteni. (3) A  bejelentővédelmi ügyvéd e  tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a  megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el. (4) A bejelentővédelmi ügyvédi megbízás létrejöttét az ügyvédnek 15 napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának. A  bejelentővédelmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjának elérhetőségét a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni. 18. § (1) A 17. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés alapján a bejelentővédelmi ügyvéd: a) fogadja a megbízója tevékenységével összefüggő bejelentéseket, b) jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban, c) kapcsolatot tart a  bejelentővel, tőle a  bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, d) a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, e) kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a megbízó jogi személy által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról. (2) A  bejelentővédelmi ügyvéd a  bejelentést az  őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a  bejelentő személyének megállapítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles, ezért a  bejelentésnek a  bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a  megbízónak, kivéve ha titoktartási kötelezettsége alól a bejelentő előzetesen, írásban felmentést adott. (3) A  bejelentővédelmi ügyvéd az  ilyen minőségében kapott bejelentéseket és azok iratanyagát köteles más tevékenységétől elkülönítve kezelni és nyilvántartani. (4) A  bejelentővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel. A  bejelentővédelmi ügyvéd törvényes eljárása nem alapozhatja meg a megbízó általi felmondást vagy a bejelentővédelmi ügyvédet megillető megbízási díj teljesítésének megbízó általi megtagadását. 6. Záró rendelkezések 19. § Felhatalmazást kap az  igazságügyért felelős miniszter, hogy a  veszélyeztetett közérdekű bejelentő számára nyújtható támogatásokat, és azok folyósításának szabályait rendeletben állapítsa meg. 20. § Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba. 21. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) a következő 11/A. alcímmel egészül ki: „11/A. Közérdekű bejelentések vizsgálata 38/A.  § Az  alapvető jogok biztosa vizsgálja a  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti közérdekű bejelentéseknek a  18.  § (1)  bekezdés a)−k)  pontja szerinti hatóságok általi kezelésének gyakorlatát, valamint kérelemre az egyes közérdekű bejelentések megfelelő intézését. 38/B.  § (1) Az  alapvető jogok biztosa gondoskodik a  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti, a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer (a továbbiakban: elektronikus rendszer) üzemeltetéséről. (2) A  18.  § (1)  bekezdés a)−k)  pontja szerinti hatóságok az  alapvető jogok biztosának a  feladatai ellátásához szükséges körben adatot szolgáltatnak az elektronikus rendszeren keresztül tett közérdekű bejelentésekkel és azok kivizsgálásával kapcsolatban. 38/C.  § A  közérdekű bejelentő az  általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához, ha a) a  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti eljárásra jogosult szerv (a  továbbiakban: eljárásra jogosult szerv) a közérdekű bejelentést megalapozatlannak nyilvánítja, b) a közérdekű bejelentő a vizsgálat eredményével nem ért egyet, c) a  közérdekű bejelentő álláspontja szerint az  eljárásra jogosult szerv a  közérdekű bejelentést nem vizsgálta ki teljeskörűen. 38/D.  § A  Hivatal a  közérdekű bejelentések közvetlen vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve látják el e feladataikat.” (2) Az Ajbt. 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban) „a) tájékoztat az  alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetekben bemutatva az  1.  § (2) és (3)  bekezdésében meghatározottak szerinti, valamint a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos tevékenységét is,” 22. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:] „j) bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység.” 23. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „29/A.  § Az  egészségügyi szolgáltató által a  beteg részére nyújtott egészségügyi ellátással kapcsolatban a  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panaszt a  panasszal érintett egészségügyi szolgáltató részére működési engedély kiadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnél lehet tenni.” 24. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(17) A Hivatal eljárásai során a panaszok és a közérdekű bejelentések tekintetében a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezései alapján jár el azzal az  eltéréssel, hogy az  elbírálási határidő három hónap.” 25. § A  kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 10.  §-ában az  Ajbt. 40.  § (2)  bekezdés a)  pontját megállapító rendelkezés az „illetve a 2. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti” szövegrész helyett az „a 2. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti, valamint a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos” szöveggel lép hatályba. 26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 94/A. §-ában az „az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143.  §-ai” szövegrész helyébe az „a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezései” szöveg lép. 27. § Hatályát veszti a) az  európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény „A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás” alcíme, továbbá 141−143. §-a, és b) a  tisztességes eljárás védelméről, valamint az  ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke