207/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelete a főbb nemzetközi vasútvonalakról szóló Európai Megállapodás (AGC) kihirdetéséről.

207/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelete a főbb nemzetközi vasútvonalakról szóló Európai Megállapodás (AGC) kihirdetéséről. (Az AGC Megállapodás a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1989. április 27-én hatályba lépett.) 1. § A Kormány a főbb nemzetközi vasútvonalakról szóló Európai Megállapodást (AGC) e rendelettel kihirdeti. 2. § A Megállapodás hiteles szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következő: Miskolc-Nyiregyhaza-Zahony- op-Lvov-Kiev-Moskva E 502 Bischofshofen-Selzthal E 52 Bratislava-N Zámky-Stùrovo-Szob-Budapest-Cegléd-Szolnok-DebrecenNyiregyhaza E 69 Budapest-Murakeresztúr (-Kotoriba) 71 Budapest-Murakeresztúr-Gyékényes (-Botovo-Koprivnica) E 85 Budapest-Kelebia (-Subotica) E 50 (Wien) Hegyeshalom-Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony ( op) E 52 (Stúrovo-) Szob-Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza E 56 Budapest-Rákos-Újszász-Szolnok-Lökösháza (-Curtici) (20) Yugoslavia E 65 (Rosenbach-) Jesenice-Ljubljana-Pivka-Rijeka – 17 t – – – – – A FŐBB NEMZETKÖZI VASÚTVONALAKRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (AGC) A Szerződő Felek annak tudatában, hogy szükséges Európában a nemzet közi vasúti forgalmat megkönnyíteni és fejleszteni, figyelembe véve azt, hogy az európai országok közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében fontos egy összehangolt terv elkészítése a nemzetközi forgalom jövőbeni követelményeit kielégítő vasútvonalak fejlesztésére és építésére, megállapodtak a következőkben: 1. cikk A nemzetközi „E” vasúthálózat meghatározása és elfogadása A Szerződő Felek elfogadják az alábbiakban „nemzetközi ‘E’ vasúthálózat”-nak nevezett és a jelen Megállapodás I. Mellékletében ismertetett vasúthálózat tervét, mint egy összehangolt tervet az olyan főbb nemzetközi fontosságú vasútvonalak fejlesztésére és építésére, amelyeket a Szerződő Felek nemzeti programjaik keretein belül saját jogi szabályozásuk szerint kívánnak létesíteni. 2. cikk A nemzetközi „E” vasúthálózat a fővonalak és a kiegészítő vonalak rendszeréből áll, amelyben a fővonalakat azok a „főbb vasúti tengelyek” alkotják, amelyeken már jelenleg is igen nagy nemzetközi forgalom bonyolódik le, vagy várható, hogy a forgalom a közeljövőben igen nagymértékben megnövekszik, a kiegészítő vonalak pedig azok, amelyek amellett, hogy már jelenleg is kiegészítik a fővonalak hálózatát, csak a távolabbi jövőben fognak igen nagy nemzetközi forgalmat lebonyolítani. 3. cikk A nemzetközi „E” vasúthálózat vonalainak építése és fejlesztése A nagy vasúti tengelyeknek a 2. cikkben említett nemzetközi „E” vasúthálózata vagy már jelenleg is megfelel ezen Megállapodás II. Mellékletében közölt műszaki jellemzőknek, vagy azt az egyes országok programja során végzett korszerűsítési munkálatok kapcsán úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen e Melléklet rendelkezéseinek. 4. cikk Letéteményes kijelölése Jelen Megállapodás letéteményese az ENSZ főtitkára. 5. cikk Eljárás a Megállapodás aláírására, illetve az ahhoz való csatlakozásra 1. Jelen Megállapodás 1985. szeptember 1-jétől 1986. szeptember 1-jéig áll rendelkezésre aláírás céljából Genfben azon államoknak, amelyek vagy tagjai az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának, vagy a Bizottság Mandátuma 8. §-a értelmében tanácskozási joggal tagjai a Bizottságnak. 2. Ezek az államok jelen Megállapodás részeseivé válhatnak: a) aláírással, majd az ezt követő ratifikálással, elfogadással, vagy jóváhagyással, illetve b) csatlakozással. 3. A ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás, vagy csatlakozás a kellő alakban kiállított okiratnak az ENSZ főtitkáránál való letétbe helyezéssel lép hatályba. 6. cikk A Megállapodás hatálybalépése 1. Jelen Megállapodás 90 nappal azután lép hatályba, hogy nyolc állam kormánya letétbe helyezett egy ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, feltéve, hogy a nemzetközi „E” vasúthálózat egy vagy több vonala folyamatosan összeköti az említett államok közül legalább négynek a területét. Ha ez a feltétel nem tel jesült, akkor az Megállapodás 90 nappal az után az időpont után lép hatályba, amikor letétbe helyezték a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, amely lehetővé teszi az említett feltétel teljesítését. 2. Valamennyi állam számára, amely az ezen cikk 1. pontjában meghatározott 90 napos időtartam kezdete után helyezi letétbe ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát, a Megállapodás az említett okirat letétbe helyezésének időpontja után 90 nappal lép hatályba. 7. cikk A Megállapodás alkalmazásának korlátai Jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megtiltja valamely Szerződő Félnek olyan intézkedések megtételét, amelyek összeegyeztethetők az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel és a helyzet olyan követelményeire szorítkoznak, amelyeket a Szerződő Fél külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek tart. Ezekről az intézkedésekről, amelyek csak ideiglenesek lehetnek, haladéktalanul értesíteni kell a letéteményest és közölni kell az intézkedések jellegét. 8. cikk Viták rendezése 1. A két vagy több Szerződő Fél közötti minden olyan vitát, amely jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos és amelyet a vitában álló felek nem tudtak tárgyalás vagy más módon rendezni, döntőbíróság elé kell terjeszteni, ha azt a vitában álló felek egyike kéri; ilyen esetben a kérdést egy vagy több olyan döntőbíró elé terjesztik, akit (akiket) a vitában álló felek közös megegyezéssel választottak. Ha a vitában álló felek a döntőbíróságra vonatkozó kérelmet követő 3 hónapon belül nem tudnak megegyezni a döntőbírót, illetve döntőbírókat illetően, akkor bármelyik fél az ENSZ Főtitkárához fordulhat egyetlen döntőbíró kijelölése végett, akihez a vitát döntésre előterjesztik. 2. Ezen cikk 1. pontjának megfelelően kijelölt döntőbíró, illetve döntőbírók döntése kötelező érvényű a vitában álló felekre. 9. cikk Nyilatkozat a 8. cikkel kapcsolatosan Jelen Megállapodás aláírásakor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe he lyezésekor bármely állam úgy nyilatkozhat, hogy magára nézve nem tartja kötelezőnek a Megállapodás 8. cikkét. 10. cikk Eljárás a Megállapodás alapszövegének módosítására 1. Jelen Megállapodás alapszövege a jelen cikkben részletezett bármelyik eljárás segítségével módosítható. 2. a) Valamely Szerződő Fél kívánságára a Megállapodás alapszövegének általa javasolt bármely módosítását az Európai Gazdasági Bizottság Vasúti Munkacsoportjának kell megvizsgálnia. b) Ha azt a jelenlévő és szavazó tagok kétharmados többséggel elfogadják, és ha ez a többség a jelenlévő és szavazó Szerződő Felek kétharmados többségét magában foglalja, akkor a módosítást a Főtitkár elfogadás céljából valamennyi Szerződő Féllel közli. c) Ha a módosítást a Szerződő Felek kétharmada elfogadja, a Főtitkár erről értesíti az összes Szerződő Felet és a módosítás ezen értesítés után tizenkét hónappal lép hatályba. A módosítás valamennyi Szerződő Fél számára hatályba lép, kivéve azokat, akik még a hatálybalépés előtt úgy nyilatkoztak, hogy azt nem fogadják el. 3. A Szerződő Felek legalább egyharmadának kérésére a Főtitkár konferenciát hív össze, melyre meghívja az 5. cikkben felsorolt országokat. Az e cikk 2. pontja a) és b) alpontjaiban részletezett eljárást kell alkalmazni minden olyan módosítással kapcsolatban, amelyet megvizsgálás végett a konferencia elé terjesztettek. 11. cikk Eljárás az I. Melléklet módosítására 1. Jelen Megállapodás I. Mellékletének módosítására vonatkozó eljárást jelen cikk ismerteti. 2. Valamely Szerződő Fél kérésére az általa a Megállapodás I. Mellékletével kapcsolatban javasolt bármely módosítást az Európai Gazdasági Bizottság Vasúti Munkacsoportja vizsgálja meg. 3. Ha a módosítást a jelenlévő és szavazó tagok többsége elfogadta, és ha ez a többség magában foglalja a jelenlevő és szavazó Szerződő Felek többségét, akkor ezt a Főtitkár közli a közvetlen érdekelt Szerződő Felek illetékes szervezeteivel. Közvetlenül érdekelt Szerződő Feleknek számítanak: a) új fővonal felvételénél vagy egy meglévő fővonal módosításánál minden olyan Szerződő Fél, amelynek területén az illető vonal áthalad; b) új kiegészítő vonal felvételénél, vagy egy meglévő kiegészítő vonal módosításánál a kérelmező országgal határos minden olyan Szerződő Fél, melynek területén áthalad (áthaladnak) az új, vagy a módosítandó kiegészítő vonallal összekötött nemzetközi fővonal (fővonalak). Két Szerződő Fél, amelynek területére esnek a fentiekben részletezett fővonal vagy fővonalak komp-összeköttetésének végpontjai, e bekezdés szempontjából szintén szomszédosnak tekintendő. 4. Minden módosítási javaslat, amelyet e cikk 2. pontjának megfelelően közöltek, elfogadottnak számít, ha e közlés időpontját követő hat hónapon belül a közvetlenül érintett Szerződő Felek illetékes szervezetei közül egy sem jelent be a Főtitkárhoz ellenvetést a módosítással kapcsolatban. Ha valamelyik Szerződő Fél szervezete kijelenti, hogy a hazai jogszabály arra kötelezi, hogy hozzájárulását tegye függővé egy törvényhozó szerv külön meghatalmazásától vagy engedélyétől, jelen Megállapodás I. Mellékletének módosításához adott hozzájárulása nem számít megadottnak és a javasolt módosítás csak akkor kerül elfogadásra, amikor az illetékes szervezet értesítette a Főtitkárt, hogy a szükséges felhatalmazást vagy hozzájárulást megkapta. Ha ez az értesítés nem történik meg tizennyolc hónapon belül azt követően, hogy a javasolt módosítást az illetékes szervvel közölték, vagy ha az előzőek szerint meghatározott hat hónapon belül egy közvetlenül érdekelt Szerződő Fél illetékes szervezete a javasolt módosítás ellen kifogást emelt, a módosítást el nem fogadottnak tekintik. 5. A Főtitkár minden elfogadott módosítást közöl valamennyi Szerződő Féllel és azok minden Szerződő Félre vonatkozóan a közlés időpontja után három hónappal lépnek hatályba. 12. cikk Eljárás a II. Melléklet módosítására 1. Jelen Megállapodás II. Mellékletét az e cikkben meghatározott eljárás szerint lehet módosítani. 2. Valamely Szerződő Fél kérésére az általa a Megállapodás II. Mellékletével kapcsolatban javasolt bármely módosítást az Európai Gazdasági Bizottság Vasúti Munkacsoportja vizsgálja meg. 3. Ha a módosítást a jelenlévő és szavazó tagok többsége elfogadta és ha ez a többség magában foglalja a jelenlévő és szavazó Szerződ Felek többségét, akkor azt a Főtitkár közli elfogadás céljából valamennyi Szerződő Fél illetékes szervezetével. 4. A módosítás akkor kerül elfogadásra, ha a közlés időpontjától számított hat hónapon belül a Szerződő Felek illetékes szervezeteinek kevesebb, mint egyharmada jelent be ellenvetést a módosítással kapcsolatban. 5. Az elfogadott módosításokat a Főtitkár közli a Szerződő Felekkel és azok a közlést követő három hónap után lépnek hatályba. 13. cikk A szervezet címének megadása, amelyre a Megállapodás mellékleteire vonatkozó módosító javaslatokat meg kell küldeni A Megállapodás aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor, minden államnak közölni kell a Főtitkárral annak a szervezetnek a nevét és címét, amelyre a Megállapodás mellékleteire vonatkozó módosító javaslatokat a Megállapodás 11. és 12. cikkében foglalt rendelkezések értelmében meg kell küldeni. 14. cikk A Megállapodás felmondása és hatályának felfüggesztése Minden Szerződő Fél felmondhatja a jelen Megállapodást a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel. A felmondás az értesítésnek a Főtitkárhoz való érkezése után egy évvel lép hatályba. 15. cikk Jelen Megállapodás alkalmazása szünetel, ha a Szerződő Felek száma egy tizenkét egymást követő hónapos bármely időszak alatt nyolcnál kevesebb. Aminek hiteléül a megfelelő meghatalmazással bíró teljhatalmú megbízottak jelen Megállapodást aláírták. Készült Genfben, Ezerkilencszáznyolcvanöt május harmincegyedik napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven úgy, hogy mindhárom szöveg egyaránt hiteles. I. Melléklet NEMZETKÖZI SZEMPONTBÓL FONTOS VASÚTVONALAK Nemzetközi szempontból fontos vasútvonalak számozása: 1. A fővonalakat, amelyek az „A” kategóriába tartozó alapvető és összekötő vonalakat tartalmazzák, kétjegyű számok jelölik; a „B” kategóriába tartozó kiegészítő vonalakat háromjegyű számok jelölik. 2. Az észak-dél irányú alapvető vasútvonalakat 5-re végződő páratlan, nyugatról kelet felé növekedő számok jelölik. A kelet-nyugati irányú alapvető vasútvonalakat 0-ra végződő kétjegyű páros számok jelölik, amelyek északról dél felé növekednek. Az összekötő vasútvonalakat olyan kétjegyű páratlan vagy páros számok jelölik, amelyek azon alapvető fővonalak közé esnek, amelyeket ezek a vonalak összekötnek. 3. A „B” kategóriába eső vasútvonalakat háromjegyű számok jelölik, amelyeknek első számjegye azonos az adott „B” kategóriába tartozó vonaltól északra eső legközelebbi alapvető vasúti fővonal számával, második számjegye a „B” kategóriába tartozó vonaltól nyugtra eső legközelebbi alapvető vasúti fővonal számával, a harmadik számjegy pedig az adott vonal sorszáma. VASÚTVONALAK JEGYZÉKE I. Vonalak számozása európai viszonylatban Észak-dél E 56 Budapest-Rákos-Újszász-Szolnok-L k sháza-Curtici-Arad-Timisoara-CraiovaBucuresti E 560 Buzáu-Galati- Reni-Benderi E 704 Ankara-Nusaybin-[Kamichli (Szíriai Arab Köztársaság)-Tel Kotchek (Irak)] II. Vonalak számozása országos viszonylatban/ (1) Portugália E 05 (Fuentes de Oñoro-) Vilar Formoso-Coimbra-Lisboa / Az alábbi jegyzékben zárójelbe tett állomások vagy más útvonalakon vagy az illet országon kívül vannak. (3) Írország E 03 (Larne-Belfast)-Dublin (4) Egyesült Királyság (9) Német Szövetségi Köztársaság E 35 (Arnhem-) Emmerich-Duisburg-Düsseldorf-Köln-Mainz-Mannheim-Karlsruhe (-Basel) E 52 Bratislava-N. Zámky-Stúrovo (-Szob) (19) Magyarország E 61 (Komárno) Komárom-Budapest E 69 Budapest-Murakeresztúr (-Kotoriba) 71 Budapest-Murakeresztúr-Gyékényes (-Botovo-Koprivnica) E 85 Budapest-Kelebia (-Subotica) E 50 (Wien) Hegyeshalom-Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony ( op) E 52 (Stúrovo-) Szob-Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza E 56 Budapest-Rákos-Újszász-Szolnok-Lökösháza (-Curtici) (20) Jugoszlávia E 65 (Rosenbach-) Jesenice-Ljubljana-Pivka-Rijeka Dimitrovgrad (-Dragoman) (21) Görögország E 85 (Gevgelia-) Idomeni-Thessaloniki-Athinai (25) Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója E 851 Lvov-Vadul Siret (-Vicsani) E 560 (Galati-) Reni-Benderi (26) Törökország E 70 (Svilengrad-) Kapikule-Istanbul-Haydarpasa-Ankara E 702 Ankara-Kapiköy-[Razi (Irán)] E 704 Ankara-Nusaybin - [Kamichli (Szíriai Arab Köztársaság)-Tel Kotchek (Irak)] II. Melléklet A FŐBB NEMZETKÖZI VASÚTVONALAK MŰSZAKI JELLEMZŐI Előzetes megjegyzések A paramétereket az I. táblázat tartalmazza. Az 1. táblázat „A” rovatában feltüntetett értékeket úgy kell tekinteni, mint amelyeknek elérése az országos vasúti fejlesztési tervek fontos célkitűzése és az ezen értékektől való eltéréseket kivételnek kell tekinteni. A vonalak két nagy kategóriáját különböztetjük meg: a) az olyan meglévő vonalak, amelyeket szükség ese tén modernizálni lehet; gyakran nehéz és néha lehetetlen megváltoztatni főképpen geometriai jellemzőiket; éppen ezért a velük szemben támasztott követelmények mérsékeltek. b) Az új, építendő vasútvonalak; bizonyos gazdasági jellegű korlátok figyelembevételével ezen vasútvonalak főképpen geomtreiai jellemzői szabadon megválaszthatók; szükséges volt e vonalakat két alcsoportra osztani: (i) a kizárólag személyek szállítására rendelt vonalak (az áruszállítás kizárásával); (ii) a személy- és áruforgalom kevert vagy vegyes lebonyolítására rendelt vonalak. Az elfogadott paraméterek semmiképpen sem gátolják a műszaki fejlesztést. Ezek minimális követelmények. Valamely vasút magasabb követelményeket fogadhat el, ha azt hasznosnak tartja. Az 1. táblázatban feltüntetett előírások adott esetben, analógiaképpen a vasúthálózat szerves részét képező vasúti komp-összeköttetésekre is érvényesek. I. Táblázat A FŐBB NEMZETKÖZI VONALAK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK PARAMÉTEREI A Meglévő vasútvonalak, melyek megfelelnek az infrastruktúra követelményeinek; modernizálásra, vagy rekonstrukcióra kerülő vonalak B Új vonalak B1 Kizárólag személyszállításra szolgáló vasútvonalak B2 Személy- és áruszállításra szolgáló vasútvonalak 1. Vágányok száma 2. Járműszelvény 3. Vágánytengelyek közötti minimális távolság 4. Minimális névleges sebesség 5. Megengedett tengelyterhelés: Mozdonyoknál (≤ 200 km/h) Motorkocsiknál és motoros szerelvényeknél (≤ 300 km/h) Személykocsiknál Teherkocsiknál ≤ 100 km/h 120 km/h 140 km/h 6. Megengedett pályafolyóméter terhelés 7. Típusvonat (hidak méretezése) 8. Maximális lejtő 9. Minimális peronhossz a főbb állomásokon 10. Megelőző vágányok minimális hasznos vonalhossza 11. Szintbeli keresztezés – 17 t – – – – – 750 m nincs UIC: Vasutak Nemzetközi Szövetsége 1. Vágányok száma A főbb nemzetközi vonalaknak magas átbocsátóképességgel kell rendelkezniük és lehetővé kell tenniük a forgalom igen pontos lebonyolítását. E két követelményt elvben csak akkor lehet betartani, ha a vonalak legalább kétvágányúak. 2. Járműszerelvény Itt a főbb nemzetközi vonalak minimális szerelvényéről van szó. Az új vonalakon nagy szelvény elfogadása általában csak korlátozott marginális beruházási költséget igényel, ami lehetővé teszi az UIC C1 szelvényének elfogadását. A C1 szelvény ugyanis megengedi: – az európai közúti szelvények (magasság 4 m, széles ség 2,50 m) megfelelő közúti járművek és közúti szállítási eszközök (tehergépkocsik és pótkocsik, csuklós járművek, vontatók és kéttengelyű pótkocsik) szállítását olyan speciális vasúti kocsikon, amelyeknek rakfelülete 60 cm-re van a sínkorona felett; – közönséges kéttengelyű 2,50 m széles és 4,0 m magas közúti pótkocsi szállítását hagyományos forgóvázas zsebes vasúti kocsikon; – 2,44 m széles és 2,90 m magas ISO szállítótartályok szállítását közönséges vasúti pőrekocsikon; – 2,50 m széles csereszekrények szállítását közönséges pőrekocsikon. A meglévő vonalakon, amelyek hegyvidékeken haladnak át (Pireneusok, Francia-középhegység, Alpok, Jura, Appenninek, Kárpátok stb.) számos olyan alagút van, amelyek szelvénye a Műszaki Egységnek felel meg, vagy amelyek szelvénye azt kissé meghaladja a pályatengely magasságában. Ezek megnagyobbítása az UIC C1 szelvényének megfelelő gazdasági és pénzügyi szempontból szinte minden esetben lehetetlen. Ennélfogva ezekre a vonalakra azt UIC B szelvényét fogadták el. Ez ugyanis megengedi: – 2,44 m széles és 2,90 m magas ISO szállítótartályok szállítását speciális olyan konténer-szállító pőrekocsikon, amelyek rakodási síkja a sínkorona felett 1,18 m magasságban van; – 2,50 m széles és 2,60 m magas csereszekrények szállítását rendes pőrekocsikon (amelyek rakodási síkja 1,246 m magasságban van); – kétkerekű pótkocsik szállítását zsebes kocsikkal. A meglévő főbb nemzetközi vonalak legnagyobb része megfelel legalább az UIC B szelvényének. A többi vonal átalakítása erre a szelvényre általában nem igényel jelentős beruházást. 3. Vágánytengelyek közötti minimális távolság Jelen esetben a főbb kétvágányú pályákon a vonalak vágánytengelyei közötti minimális távolságról van szó a nyílt vonalon. A vágánytengelyek közötti távolság növelése a következő előnyökkel jár: – csökken az aerodinamikus nyomás két vonat találkozásakor; ez az előny a sebességgel arányosan növekszik; – csökkennek azok a korlátozások, amelyek a rakszelvényt túllépő rendkívüli küldemények szállítása során merülnek fel; – a pályafenntartási és felújítási munkák végzésére lehetőség van nagyobb gépi berendezések alkalmazására. A meglévő kétvágányú vonalakon és a nyílt vonalon a vágánytengelyek közötti távolság 3,50 m-től 4,0 m. A pályák teljes felújítása során ennek növelésére kell törekedni, hogy elérjék a minimális 4,0 m-es távolságot. Az új vonalakon a vágánytengelyek közötti széles távolság biztosítása általában legalábbis az alagutakon kívül és 4,20 m-ig korlátozott marginális beruházást igényel. Ennélfogva a vágánytengelyek közötti távolságra minimális értékként 4,20 m-t fogadtak el. Ez elegendő a nagy sebességekre 300 km/h-ig (ez van az új nagysebességű Párizs-dél-keleti vonalon, Párizs és Lyon között). 4. Minimális névleges sebesség A minimális névleges sebesség határozza meg a vonal geometriai jellemzőinek megválasztását (ívsugár és túlemelés), a biztonsági berendezések (féktávolságok) és a járművek fékegyütthatóinak alkalmazását. A meglévő vonalakon, a maximális sebességek az ívsugár függvényei. Az elfogadott minimális névleges sebesség (160 km/h) általában egyenes vonalú pályaszakaszokon és nagysugarú ívekben biztosított. Egyes esetekben a pálya vonalvezetését és a jelzést túl nagy beruházások nélkül meg lehet javítani, hogy egyes szakaszokon elérhessék a 160 km/h sebességet. Az új vonalakon sokkal magasabb névleges sebességeket lehet elfogadni. Az elfogadott névleges sebességek megfelelnek a legutóbb épült, építés alatt álló, vagy tervbe vett vonalak sebességének. A névleges sebesség különbözik a kereskedelmi sebességtől. A kereskedelmi sebesség valamely vonat indítási és rendeltetési helye közötti távolságnak és a menetidőnek a hányadosa, beleértve a közbenső tartózkodási időket is. 5. Megengedett tengelyterhelés Arról a megengedett tengelyterhelésről van szó, amelyet a nagy nemzetközi vonalaknak el kell bírniuk. A főbb nemzetközi vonalaknak meg kell felelniük a meglévő és a jövőbeni legkorszerűbb járművek forgalmának, éspedig: – a 22,50 tonna tengelyterhelésű mozdonyok terhelésének; azokon a vasútvonalakon, amelyeken a megengedett tengelyterhelés általában 20,0 tonna, megengedik a kissé magasabb tengelyterhelésű mozdonyok közlekedését, mivel a mozdonytengelyek számának viszonya a vonat össztengely számához általában igen alacsony és mivel a pálya a mozdony terhelésének hatására kevésbé használódik el, mint egy kocsi terhelésének hatására; – a 17,0 tonna tengelyterhelésű motorkocsik és motoros szerelvények terhelésének (a Francia Államvasutak TGV szerelvényeinek tengelyterhelése); – a 16,0 tonna tengelyterhelésű személykocsik terhelésének (a szokásos kocsiparkban egy személykocsinak sincs és nem is lesz 16,0 tonna nyomásnál nagyobb tengelyterhelése); – az olyan teherkocsik terhelésének, amelyek tengelyterhelése 20,0 tonna, amely megfelel az UIC C osztályának; a kevert vagy vegyes forgalmú új vonalakon az UIC legújabb határozatainak megfelelően 100 km/h-ig 22,5 tonna tengelyterhelést fogadtak el. A tengelyterhelés korlátozása 20,0 tonnára 120 km/h sebességnél és 18,0 tonnára 140 km/h sebességnél, megfelel az UIC szabályozásnak. A közölt tengelyterhelési értékek az UIC szabályozásának megfelelően 840 mm-es, vagy annál nagyobb kerékátmérőkre érvényesek. 6. Megengedett pályafolyóméter terhelés A vasúti járművek ütközőtől ütközőig mért hosszának egy folyóméterére engedélyezett megengedett terhelés, amelyeket a nagy nemzetközi vonalaknak el kell bírniuk, az UIC C4 kategóriája értelmében 8,0 tonna. 7. Típusvonat (hidak méretezése) Arról a minimális „típusvonat”-ról van szó, amelynek alapján végzik a hidak méretezését a főbb nemzetközi vonalakon. A kevert vagy vegyes új vonalakon az UIC 71 típusú vonatot használják. A személyszállításra fenntartott új vonalakra nincs megállapított nemzetközi norma. 8. Maximális lejtő A főbb nemzetközi vonalakon megengedett maximális lejtőről van szó. A meglévő vonalakon a lejtő adott és azon gyakorlatilag változtatni nem lehet. A személyszállításra elfogadott új vonalakra a 35 mm/m értéket fogadták el (ezt a szabványt alkalmazták a Párizs-dél-keleti nagysebességű vonal Párizs és Lyon közötti szakaszára). Az új, vegyes vagy kevert forgalmú vonalakra a 12,50 mm/m értéket fogadták el. Ez a legmagasabb érték, amelyet jelenleg vasútvonalak tervezésénél alkalmaznak. A lejtő az emelkedő hosszának függvénye; értéke annál kisebb, minél hosszabb az emelkedő és viszont. 9. Minimális peronhossz a főbb állomásokon Az UIC által elfogadott 400 m-es hosszat fogadták el. A 400 m-es peronnál ugyanis megállhat: – egy mozdonyból és 13, egyenként 27,50 m-es személykocsiból, vagy egy mozdonyból és 14, egyenként 26,40 m-es személykocsiból álló vonat; – egy Párizs-dél-keleti típusú két TGV szerelvényből álló vonat. A főbb állomások peronjának 400 m-es túli meghosszabbítását két ok miatt nem fogadták el: – megnövekszik az a távolság, amelyet az utasoknak gyalog kell megtenniük, különösen a fejállomásokon; – az átalakítás különösen a fejállomásokon túl nagy beruházási költséggel jár. 10. Megelőző vágányok minimális hasznos hossza A főbb nemzetközi vonalakon a megelőző vágányok minimális hasznos hosszának csak a tehervonatok szempontjából van jelentősége. Az UIC által elfogadott 750 m-es hosszat fogadták el. Ez ugyanis lehetővé teszi a C4 kategóriában (8,0 tonna btto súly méterenként) egy több mint 5000 tonnás vontatott elegy-tonna súlyú tehervonat közlekedését és tárolását; egyébként az 1,500 vontatott elegy-tonna súlyú vonat esetén a 750 m-es megelőző vágány folyóméterére eső terhelés alig több 2,0 tonnánál. 11. Szintbeni keresztezés Az új főbb nemzetközi vasútvonalakat úgy kell építeni, hogy a közúti hálózattal ne legyen szintbeni keresztezés. A főbb nemzetközi meglévő vonalakon a szintbeni keresztezéseket felüljárók, vagy aluljárók építésével folyamatosan megszüntetik, kivéve azokat az eseteket, amikor azok megszüntetése gyakorlatilag lehetetlen.” 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. A miniszterelnök helyett: Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter