← Magyarország

65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a többcélú kistérségi társulások 2004. támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és

Röviden

Ez a rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatásának részletes feltételeit szabályozza, ösztönözve a közszolgáltatások hatékonyabb ellátását és a területfejlesztést.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelete a többcélú kistérségi társulások 2004. támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről. A Kormány a többcélú kistérségi társulások ösztönzésének szándékával, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú mellékletének 20. pontja szerinti támogatás igénylésére és felhasználására vonatkozóan a következőket rendeli el: Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában:

  1. a)többcélú kistérségi társulás:
  2. aa)a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott kistérség határain belül,
  3. ab)az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével,
  4. ac)legalább három — e rendeletben meghatározott — közszolgáltatás, és a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására megalakuló,
  5. ad)a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás;
  6. b)többcélú kistérségi társulásnak tekinthető, de alacsonyabb összegű támogatásra jogosult az a társulás is, amely:
  7. ba)az R.-ben meghatározott kistérség határain belül, az adott kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakul meg, feltéve ha a többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség összlakosságának 60%-át, és legalább három — e rendeletben meghatározott — közszolgáltatás ellátására jön létre, vagy ha az R.-ben meghatározott kistérség határain belüli önkormányzatok 60%-a az előzőekben foglaltaknak megfelelő társulást hoz létre, feltéve ha a lakosságszám eléri a kistérség összlakosságának 50%-át,
  8. bb)a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja, és
  9. bc)megfelel az
  10. ad)pontban foglaltaknak;
  11. c)Tárcaközi Bizottság: tagja a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz térium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a területfejlesztésért felelős miniszter képviselői, valamint az országos önkormányzati szövetségek által delegált egy képviselő. A Tárcaközi Bizottság elnökét a belügyminiszter, társelnökét a területfejlesztésért felelős miniszter bízza meg;
  12. d)többcélú kistérségi társuláson belül létrehozott intézményfenntartó társulás: amennyiben a többcélú kistérségi társuláson belül az 5. §

(2)bekezdés a)—d) pontjai szerint több intézményfenntartó társulást hoznak létre, úgy az intézmények költségvetése az intézményfenntartó társulás költségvetésében szerepel. Általános rendelkezések 2. §
(1)A többcélú kistérségi társulások ösztönzését szolgáló támogatás igényelhető
  1. a)a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, hatékonyabb ellátására;
  2. b)a kistérségi területfejlesztési projektek támogatására;
  3. c)a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítésére;
  4. d)a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek támogatására.
(2)A támogatás felhasználására az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § A támogatásról
  1. a)az 1. §
  2. a)és
  3. b)pontja szerinti többcélú kistérségi társulás által benyújtott pályázatok esetében a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter,
  4. b)a kistérségi területfejlesztési célú pályázatok esetében pályázati rendszer keretében, a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter a területfejlesztésért felelős miniszter véleményének figyelembevételével,
  5. c)a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek esetében a belügyminiszter dönt. A többcélú kistérségi társulások támogatásának általános feltételei 4. §
(1)A támogatás felett a többcélú kistérségi társulás rendelkezik és felelős a támogatás jogszerű felhasználásáért. A támogatás folyósítása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott — a többcélú kistérségi társulás költségvetését elkülönítetten kezelő — települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történik.
(2)A pályázat benyújtása esetén a társulási megállapodás tartalmazza:
  1. a)a Ttv. 18. §-ában foglaltakat;
  2. b)a többcélú kistérségi társulás működésének tényle ges megkezdésétől számított legalább 3 évre szóló együttműködés vállalását;
  3. c)valamennyi önkormányzat képviselő-testületének kötelezettségvállalását arra, hogy a többcélú kistérségi társulás által a 2. §
(1)bekezdésében felsorolt feladatok ellátására kizárólag egy közös szakmai munkaszervezetet hoznak létre. A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai;
  1. d)a vállalt költségviselés nem teljesítésének következményeit;
  2. e)e rendelet 16. §-ában foglalt megszűnéssel és a társulásból történő kiválással összefüggő visszafizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;
  3. f)a vagyon elszámolásának és a közös vagyon megosztásának szabályait a társulás megszűnése esetén;
  4. g)kötelezettségvállalást arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat — legalább a
  5. b)pont szerinti időtartam alatt — az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják. 5. §
(1)Az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontjai szerinti többcélú kistérségi társulások támogatásban részesülhetnek a
(2)
(4)bekezdés szerinti feladatok közös ellátásához.
(2)A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében támogatás nyújtható a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 20. §-a
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott intézmények fenntartásával összefüggő egyes feladatok pályázati felhívásban meghatározott közös ellátásához. A többcélú kistérségi társulás támogatásra abban az esetben jogosult, amennyiben
  3. aa)egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezéséről közösen gondoskodik, és
  4. ab)a Kotv. 20. §-a
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjaiban meghatározott intézmények fenntartását közösen biztosítja. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több közoktatási intézményi társulás is létrehozható. A közoktatási intézményfenntartó társulások létrehozása történhet a társulást megelőzően önálló intézmények tagintézménnyé vagy intézményegységgé alakításával is;
  3. b)a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 57. §-a
(2)bekezdésének a) pontjában szereplő intézmények közül az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona, továbbá az Sztv. 57. §-a
(2)bekezdésének
  1. d)és
  2. e)pontjai szerinti szociális intézmények vagy egyes gyermekjóléti intézmények közös fenntartásához. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több szociális és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás is létrehozható;
  3. c)a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57. §-a
(1)bekezdésének b)—d) pontjai szerinti szociális alapellátási formák, vagy az Sztv. 57/A. §-ának
(1)bekezdése szerinti gondozási központok, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának
(2)bekezdésében meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közös fenntartásához és szervezéséhez. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több szociális és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás is létrehozható;
  1. d)egészségügyi alapellátás együttes szervezéséhez, ezen belül háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, fogászati ellátás, védőnői szolgálat, központi ügyelet közös szervezéséhez és fenntartásához, iskolaorvosi szolgálat közös fenntartásához és működtetéséhez. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több egészségügyi alapellátó intézményfenntartó társulás is létrehozható;
  2. e)nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve létrehozásához azon településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás;
  3. f)települési szilárd és/vagy folyékony hulladékgyűjtés és -kezelés közös szervezéséhez;
  4. g)állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezéséhez;
  5. h)útkezelői (útüzemeltetői és fenntartási) feladatok közös ellátásához;
  6. i)a többcélú kistérségi társulás, valamint tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezéséhez és bonyolításához;
  7. j)a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának biztosításához (amennyiben a többcélú kistérségi társulás vagy az abban részt vevő önkormányzatok egy része a belső ellenőrzési társulások támogatása jogcímén már kapott a 2004. évre támogatást, és a többcélú kistérségi társulás jogcímén is e feladatra társul, úgy az e célra kapott összeg az e rendelet alapján megítélhető összeget csökkenti);
  8. k)az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 15. §-ában szabályozott, a tér ség egészére vagy egy-egy részére vonatkozó közös építési szabályzatok és közös településrendezési tervek készítéséhez.
(3)A kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása érdekében támogatás nyújtható
  1. a)kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítéséhez;
  2. b)kistérségi fejlesztési programok finanszírozásához (pl. pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció készítéséhez, saját erő biztosításához, szakértő igénybevételéhez).
(4)Támogatás nyújtható a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése érdekében az önkormányzatok, valamint területi államigazgatási szervek által létrehozott integrált kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati irodák, megoldások bevezetéséhez és alkalmazásához. 6. §
(1)A támogatás a többcélú kistérségi társulás útján történő — az
  1. §-ban szereplő feladatellátás indításához szükséges egyszeri jellegű — elsősorban felhalmozási, másodsorban működési kiadásának finanszírozására szolgál. A
  2. évi egyszeri jellegű támogatás forrása a további évek költségvetésében elsősorban e feladatok folyó (működési) kiadásaihoz kapcsolódik.
(2)A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok felhalmozási kiadásai közül különösen az alábbiak támogathatóak: a) az 5. §
(2)bekezdés
  1. a)pontja szerinti intézmények korszerűsítése, fejlesztése, egyéb tárgyi feltételek biztosítása (különösen iskolabusz beszerzése, a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, egészségügyi előírások, élelmiszer-előállítás követelményeinek a biztosítása, közoktatási intézmény átalakítása más — elsősorban — szociális célra);
  2. b)az 5. §
(2)bekezdés b)—
  1. e)pontjaiban foglalt szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és kulturális feladatokat ellátó intézmények fejlesztése, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása;
  2. c)az 5. §
(2)bekezdés
  1. f)és
  2. g)pontjaiban foglalt hulladékgazdálkodási feladatok tárgyi feltételeinek biztosítása (különösen az illegális hulladéklerakóhelyek felszámolása, hulladékgyűjtéssel összefüggő fejlesztések, a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek biztosítása, hulladékgazdálkodási tervek készítése);
  3. d)a többcélú kistérségi társulás önkormányzatait összekötő önkormányzati tulajdonú utak, illetve a társult önkormányzatok tulajdonában levő belterületi utak üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kiadások (burkolat-, közúti jelzések és úttartozékok fenntartása);
  4. e)az 5. §
(2)bekezdés i)—
  1. k)pontjaiban foglalt feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása;
  2. f)az 5. §
(3)bekezdés
  1. b)pontja szerinti fejlesztési programok finanszírozása, valamint
  2. g)az 5. §
(4)bekezdésében foglalt feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása.
(3)A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok közös szervezésével összefüggő működési kiadások közül az alábbiak támogathatóak:
  1. a)a többcélú kistérségi társulás által beszerzett iskolabusz fenntartásával összefüggő kiadások;
  2. b)az egészségügyi alapellátás keretében biztosított központi ügyelet közös szervezésével összefüggő működési kiadások;
  3. c)a könyvtár-ellátási szolgáltató rendszer fenntartásával összefüggő kiadások;
  4. d)az 5. §
(2)bekezdés
  1. f)és
  2. g)pontjaiban foglalt hulladékgazdálkodási feladatok kistérségi ellátásához szükséges szervezet létrehozásának egyszeri kiadása;
  3. e)útkezelői feladatok közös szervezését segítő szakértő alkalmazásával, megbízásával összefüggő működési célú kiadások;
  4. f)az 5. §
(2)bekezdés i)—k) pontjaiban, valamint az 5. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt feladatok közös szervezését segítő szakértő vagy szervezet alkalmazásával, megbízásával összefüggő működési célú kiadások. 7. §
(1)A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
(2)Egy többcélú kistérségi társulás számára megítélhető támogatás összege az
  1. § a) pontja esetén nyolcvan millió forintnál kevesebb, százhúsz millió forintnál több nem lehet. E támogatás akkor igényelhető, ha a többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok vállalják és a társulási megállapodásban rögzítik, hogy az
  2. §
(2)bekezdés a),
  1. d)és
  2. b)vagy
  3. c)pontjai, és az 5. §
(3)bekezdés szerinti feladatokat — a pályázati felhívásban meghatározottak szerint — közösen látják el.
(3)Egy többcélú kistérségi társulás számára megítélhető támogatás összege az 1. §
  1. b)pontja szerinti feltételek teljesülése esetén húsz millió forintnál kevesebb, ötven millió forintnál több nem lehet. E támogatás akkor igényelhető, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
  2. a)az 1. §
  3. ba)pontjában meghatározott feltételek szerinti többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok vállalják és a társulási megállapodásban rögzítik, hogy az 5. §
(2)bekezdésében foglaltak közül legalább három feladatot — a pályázati felhívásban meghatározottak szerint — közösen látnak el. A három feladatból két feladat az 5. §
(2)bekezdés a),
  1. b)vagy
  2. d)pontjai közül választható, további egy feladat az 5. §
(2)bekezdésében felsorolt további feladatok közül választható, továbbá b) az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja az 5. §
(3)bekezdésében foglalt feladatok közös ellátását.
(4)A támogatás szempontjából előnyben részesül az a többcélú kistérségi társulás,
  1. a)amelyben a kistérség települési önkormányzatai minél nagyobb számban vesznek részt;
  2. b)amely az 5. §-ban foglalt feladatok közül több feladat közös ellátását vállalja. 8. §
(1)A 6. §
(2)bekezdése szerinti támogatás folyamatban lévő beruházáshoz nem használható fel.
(2)A beruházás megkezdése időpontjának
  1. a)építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,
  2. b)építéssel nem járó beruházás (pl. tárgyi eszköz be szerzés, program-, projekt- és pályázati dokumentáció készítés) esetén a szerződéskötés időpontját kell tekinteni. Pályázati rendszer 9. §
(1)A támogatás mértékére, igénylésére, felhasználására, elszámolására vonatkozó részletes szabályokat a 3. § a)—b) pontjaiban meghatározott támogatás tekintetében a belügyminiszter — az érintett miniszterekkel egyeztetett — pályázati felhívásban teszi közzé e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül.
(2)A pályázati felhívás tartalmazza az e rendelet
  1. §-a szerinti többcélú kistérségi társulás által ellátandó feladatok szervezésének, megvalósításának elvárt módját, az egyéb szükséges követelmények részletes leírását, az egyes ágazatokhoz tartozó hatékonysági és szakszerűségi feltételeket, valamint a kistérségi fejlesztési projektek támogatásának feltételeit.
  2. § A többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok kötelesek a pályázatukban a pályázati felhívásban előírt adatok szolgáltatására.
  3. §
(1)Az 1. §
  1. a)és
  2. b)pontjai szerinti többcélú kistérségi társulások pályázatainak benyújtási határideje 2004. május 31.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti pályázatokat — papír alapon és elektronikus úton — a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságaihoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és — hiányosság észlelése esetén — a pályázót hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül van lehetőség.
(3)A pályázatokat az Igazgatóság a Belügyminisztériumnak legkésőbb június 30-áig megküldi. 12. §
(1)Amennyiben az R. szerinti kistérségekben az 1. §
  1. a)vagy
  2. b)pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás nem jön létre és e miatt a 11. § szerinti pályázat benyújtására nem kerül sor, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kistérség székhely település önkormányzatát 2004. június 15-ig megkeresi, és tájékoztatja a kistérségi területfejlesztési célú pályázat benyújtásának lehetőségéről.
(2)A területfejlesztési célú pályázat az 5. §
(3)bekezdése szerinti kistérségi fejlesztési projektek megvalósításához nyújtható be, amennyiben az R. szerinti kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat társulási megállapodásban legalább 3 évre vállalja a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását.
(3)A területfejlesztési célú pályázat keretében megítélhető támogatás összege kilenc millió forintnál kevesebb és húsz millió forintnál több nem lehet.
(4)A pályázatot 2004. július 15-ig — papír alapon és elektronikus úton — az Igazgatósághoz és a Hivatalhoz egyidejűleg kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és — hiányosság észletelése esetén — a pályázót két napon belül hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül van lehetőség.
(5)Az Igazgatóság a hiánypótlást követően legkésőbb
  1. augusztus 3-ig a Belügyminisztériumnak a pályázat valamennyi dokumentációját, a Hivatalnak a hiánypótlás dokumentációját megküldi.
  2. § A belügyminiszter a 11—
  3. §-ban meghatározott pályázatokról — a
  4. § szerinti pályázatok esetében a területfejlesztésért felelős miniszter véleményének figyelembevételével — a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján
  5. augusztus 15-ig dönt. Támogatási megállapodás megkötése
  6. §
(1)A támogatás felhasználásának — a döntés alapját képező pályázatban vállalt — feltételeit megállapodásban (a továbbiakban: támogatási megállapodás) rögzíti a belügyminiszter és a 4. §
(1)bekezdése szerinti települési önkormányzat.
(2)A támogatási megállapodás előkészítését a Belügyminisztérium végzi.
(3)A támogatási megállapodásokat a belügyminiszter döntését követően, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül meg kell kötni. Amennyiben a támogatási megállapodás megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a megadott harminc napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.
(4)A támogatási megállapodásokat az aláírást követő három munkanapon belül a Belügyminisztérium a Magyar Államkincstárnak megküldi.
(5)A támogatási döntéseket — a támogatási döntést hozó kezdeményezésére — az Önkormányzatok Közlönyében, továbbá a Belügyminisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. 15. § A támogatási megállapodásnak — a döntés alapját képező pályázatban meghatározott feltételek mellett — tartalmaznia kell
  1. a)a támogatás összegét, a támogatás folyósításának ütemezését, a felhasználás részletes feltételeit és követelményeit;
  2. b)a Belügyminisztérium, valamint a Hivatal, illetve az általa megbízott szervezet 20. § szerinti ellenőrzési jogosultságának elfogadását;
  3. c)a vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetén irányadó jogkövetkezményeket;
  4. d)a tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettséget és annak módját;
  5. e)a támogatási megállapodásban rögzített célok megvalósulása utáni záró-beszámoló készítési kötelezettséget és annak módját;
  6. f)a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket. 16. § A kistérségi feladatellátás érdekében támogatással létrehozott vagyon — az aktiválást követően — ingatlanvagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthető el, kivéve ha
  7. a)az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé és az abból származó ellenértéket a többcélú kistérségi társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelőzően az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy
  8. b)az adott közszolgáltatás kistérségi szintű ellátásának megszűnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül. 17. §
(1)A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe, ha
  1. a)a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont a beruházás időtartama alatt vagy az aktiválást követően — ingatlanvagyon esetében tíz éven, más vagyon esetében öt éven belül — elidegenítik, ide nem értve a 15. §-ban foglaltakat;
  2. b)a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel.
(2)Amennyiben az adott feladat többcélú kistérségi társulásban történő ellátása a 4. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti időtartamon belül megszűnik — kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre —, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.
(3)Amennyiben a többcélú kistérségi társulásból történő kilépés eredményeként a többcélú kistérségi társulás a 7. §
(2)bekezdése szerinti támogatás esetén nem felel meg az
  1. § ab) pontjában meghatározott feltételeknek, a
  2. §
(3)bekezdése szerinti támogatás esetén pedig nem felel meg az 1. §
  1. ba)pontjában meghatározott feltételeknek, úgy a kilépő önkormányzat(
  2. ok)köteles(
  3. ek)a kilépő önkormányzatra — lakosságszám szerint — jutó támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten a központi költségvetésnek megfizetni.
(4)Az
(1)
(3)bekezdés szerinti fizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §
(2)bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani. 18. § A 4. §
(1)bekezdésében meghatározott települési önkormányzat a támogatás felhasználásáról, a tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A támogatás folyósítása
  1. § A támogatást a támogatási megállapodásban foglaltak szerint — a felhalmozási kiadások esetében teljesítményarányosan, a működési kiadások esetében időarányosan — a Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja. Ellenőrzés
  2. §
(1)A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését a többcélú kistérségi társulások által ellátott közszolgáltatások, közigazgatási ügyintézési feladatok és modellkísérletek támogatása esetén a Belügyminisztérium; a kistérségi fejlesztési projektek támogatása esetében a Hivatal, illetve általa megbízott szervezet, továbbá jogszabályban erre feljogosított szervezet ellenőrzi.
(2)A 4. §
(1)bekezdése szerinti települési önkormányzat köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni.
(3)Ellenőrzésre a támogatási döntést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során (közbenső ellenőrzés) és a támogatás folyósításának megszűnését követő tíz naptári éven belül utólagosan is (utóellenőrzés) sor kerülhet. 21. §
(1)A 20. §
(3)bekezdése szerinti előzetes ellenőrzés a döntés-előkészítés szakaszában, a döntés meghozatala előtt történhet, amely kiterjedhet
  1. a)a pályázatban szereplő adatok,
  2. b)a vállalt feladatok megalapozottságának vizsgálatára.
(2)A 20. §
(3)bekezdése szerinti közbenső ellenőrzés a támogatási megállapodás megkötését követően a záró-elszámolásig történhet, amely kiterjedhet
  1. a)a vállalt kötelezettségek tartalmának támogatási megállapodásban foglaltak szerinti megvalósulására;
  2. b)a tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a szolgáltatott adatok hitelességének vizsgálatára;
  3. c)közbenső helyszíni ellenőrzést kiváltó konkrét ok vizsgálatára.
(3)A 20. §
(3)bekezdése szerinti utólagos ellenőrzésre a záró-elszámolást követően kerülhet sor, amely kiterjedhet a) az együttműködés 4. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja szerinti időtartamának teljesítésére;
  2. b)a vállalt kötelezettségek megvalósulására. Záró rendelkezések 22. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3)Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy rendeletben szabályozza a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek támogatásának részletes feltételeit. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.