4/2016. (HK 6.) HVK LOGCSF szakutasítása a Magyar Honvédség ejtőernyős eszközeinek kezelési és karbantartási feladatainak végrehajtásáról.

4/2016. (HK 6.) HVK LOGCSF szakutasítása a Magyar Honvédség ejtőernyős eszközeinek kezelési és karbantartási feladatainak végrehajtásáról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 52. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Magyar Honvédség légijárműveinek fenntartói feladatairól szóló 37/2014. (HK 6.) HM KÁT-HVKF együttes intézkedésében foglaltakra – a következő szakutasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. A szakutasítás hatálya a Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK LOGCSF) közvetlen szakmai alárendeltségébe tartozó szervezetekre és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) ejtőernyő eszközeit üzemeltető katonai szervezeteire terjed ki. 2. A szakutasítás célja a tárca állami ejtőernyő- és mentő rendszerek fenntartásával összefüggő feladatrendszerének szabályozása, az eszközök légialkalmasságának és rendelkezésre állásának biztosítása, illetve a hadrendből kivont és értékesítésre tervezett ejtőernyő eszközök állagmegőrzése érdekében végrehajtandó fő feladatok és a szakmai együttműködés rendjének meghatározása. 3.A szakutasítás alkalmazásában: a) csapatjavítás: azon javítási feladatok, amelyeket az MH katonai szervezetei végeznek, a hatóság engedélyével; b) ejtőernyő eszköz: azon körkupolás fő- és tartaléker nyők, légcellás fő- és tartalék ernyők, repülőgép vezető mentőernyők, teherernyők, fékernyők, nyitóműszerek, ejtőernyős oxigén készülékek, ejtőernyő rendszerekhez tartozó teherheveder rendszerek és fegyverkonténerek, valamint tandem rendszerű ejtőernyő tokok és a személyi ejtőernyős-, illetve légijármű személyzeti vízi mentőeszközök, amelyeket az MH katonai szervezetei üzemeltetnek; c) fenntartó: az üzemeltető szakmai elöljárója; d) hatóság: a katonai légügyi hatóság; e) időszakos ellenőrzés: a gyártó által meghatározott üzemidő intervallumon belül kötelezően végrehajtandó ellenőrzés, amelyet csak az arra jogosult személyek hajthatnak végre; f) javítás: a sérült ejtőernyő- vagy mentőeszközök hadra fogható állapotba hozatala, beleértve a gyártó által meghatározott alkatrészek időszakos cseréjét is; g) központi ellátás: a katonai szervezetek szükségleteinek jellemzően természetben – központi költségvetési keretek terhére történt beszerzésekből a központi logisztikai szervezet készletéből – történő biztosítása; h) központi logisztikai szervezet: az MH ejtőernyős szakanyagok üzemeltetéséhez szükséges szakanyagok és berendezések tárolását és beszerzését végzi; i) mentőeszköz: az az eszköz, amely kizárólag élet vagy testi épség megóvására szolgál, használata csak vészhelyzet esetén indokolt; j) üzembentartás: a légi jármű üzemeltetése során időszakonként végzett ellenőrzési, karbantartási feladatok összesége, amelyeket a típus alkalmassági bizonyítvány által érvényesnek elismert üzemeltetési utasítások és a gyártó által kiadott, a fenntartó által bevezetett közlönyök, és a hatóság által kiadott előírások határoznak meg; k) üzembentartó: az üzemeltető szervezet szolgálati elöljárója; l) üzemeltetés: az ejtőernyő eszköznek a légi közlekedésre történő előkészítése és használata; m) üzemeltetési dokumentáció: az ejtőernyő- és mentő eszközre vonatkozó, a Magyar Honvédségnél alkalmazott technológiák, hadfelszerelések, munkaeszközök üzemeltetési dokumentációval történő ellátásáról szóló 89/2012. (XII. 21.) HM utasítás (a továbbiakban: HM utasítás) 2. § g) pontjában meghatározott dokumentumok összessége; n) üzemeltető: az MH azon katonai szervezete, amely az ejtőernyő eszközök üzemeltetését és üzembentartását végzi; o) üzemidő: az ejtőernyő eszköz gyártója által előre meghatározott azon időintervallum és maximálisan megengedett ugrásszám vagy működési szám, amelyen belül az adott eszköz biztonságosan alkalmazható, amennyiben annak üzemeltetője betartja a gyártó által előírt, adott típusra vonatkozó üzemeltetési és üzembentartási utasításokat. Az adott típusú ejtőernyő eszköz üzemidejének végét a maximálisan megengedett ugrássszám vagy működési szám, illetve szolgálati vagy össztechnikai üzemidő intervallum záró dátumának elérése jelenti. Az üzemidő fogalmán belül megkülönböztetésre kerül: oa) az össztechnikai üzemidő, amelynek kezdő dátuma a gyártás naptári napja és magába foglalja a szállítási, tárolási, üzemeltetési és javítási időt is, valamint ob) a szolgálati üzemidő, amelynek kezdő dátuma az adott ejtőernyő eszköz tervszerű felhasználásának függvényében, de a gyártó előírásának megfelelően meghatározott. A szolgálati üzemidő záró dátuma nem lehet későbbi, mint az össztechnikai üzemidő záró dátuma. p) üzemidő hosszabbítás: az ejtőernyő eszköz gyártója vagy a hatóság által jóváhagyott szervezet által végrehaj tott vizsgálat, amely biztosítja az eszköz további rendeltetésszerű használatát. q) ejtőernyő szakanyag: azon fogyóanyagok összessége, amelyek az ejtőernyő eszközök üzemeltetését biztosítják. 4. Az ejtőernyő eszközök folyamatos légialkalmasságában érintett szervezetek: a HVK LOGCSF mint fenntartó, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) mint üzembentartó, az MH légijárműveit üzemeltető katonai szervezetek, mint üzemeltetők és az MH Logisztikai Központ (a továbbiakban: MH LK) mint központi logisztikai szervezet. 2. Szakanyag kezelés célja, általános rendje 5. Az ejtőernyő-, mentőeszköz és egyéb üzemeltetést biztosító szakanyag kezelésének célja, hogy a katonai szervezetek ejtőernyős szakanyaggal történő ellátását folyamatosan biztosítsa, a gyártói technológia alapján. 6. Az ejtőernyős szakanyag kezelése magába foglalja az ejtőernyő szakanyag szükségletek tervezését, tárolását, ellátását, készletgazdálkodását, javítását, selejtezését, a felesleges készletek rendszerből történő kivonását, az anyagok nyilvántartását és elszámolását. 7. Az ejtőernyős szakanyagok kezelésének szakmai irányítása, a légijárművek fenntartói hatásköréből adódóan, a HVK LOGCSF feladata. 8. A katonai szervezetek ejtőernyős szakanyaggal történő természetbeni ellátása az MH Anyagellátó Raktárbázis (a továbbiakban: MH ARB) feladata. 3. Eszközök nyilvántartása 9. Az eszköznyilvántartás vezetésének célja, hogy folyamatos, naprakész vezetése tegye lehetővé az ejtőernyős szakanyagokkal való ésszerű gazdálkodást, az anyagi készletek meglétének számszerű ellenőrzését, a nyilvántartás bármely időpontban számot adjon a használatban lévő, vagy raktáron tárolt eszközök főbb jellemzőiről. A nyilvántartásnak biztosítania kell az egyes eszközök életútjának nyomon követhetőségét. 10. A nyomon követhetőség érdekében az MH ARB katonai szervezetenként vezet nyilvántartást az MH ejtőernyőeszközeiről, különös tekintettel a személyi ejtőernyő rendszerekre felszerelt üzemidős berendezésekről. 11. Az üzemeltető külön nyilvántartást vezet az általa üzemeltetett ejtőernyő- vagy mentőeszközökről, amely tartalmazza az ejtőernyő kupolák és tok-hevederzetek, valamint ejtőernyő biztonsági nyitóműszer fontosabb adatait, megkönnyítve az adott eszköz törzskönyvének elvesztése esetén, annak pótlását. 12. A nyilvántartás tartalmazza: a) az eszköz típusát, b) az eszköz honvédségi nyilvántartásban szereplő egyedi azonosítóját, c) az eszköz fő részeinek gyártási számát, d) a fő részek gyártási idejét, e) az eszköz légialkalmasságának érvényességét, f) az eszköz üzemidő lejáratának pontos dátumát, g) esetleges javítások idejét és mértékét, h) kategóriáját, i) értékcsoportját, és j) az ejtőernyős ugrások vagy dobási feladatok számát, abban az esetben, ha a gyártó ugrás- vagy dobásszám korlátozást írt elő. 13. Az eszközök teljességi jegyzékének változása esetén az adatok változását azonnal be kell vezetni a nyilvántartásba. 14. Az ejtőernyős ugrások- vagy dobások számát vagy működtetési ciklusok számát negyedévente pontosítani kell a nyilvántartásban. 15. Az ejtőernyő eszközök állapotát tekintve 6 kategóriába sorolhatóak. 16. Az első kategóriába tartoznak azok a gyári új eszközök, amelyek üzemideje nem járt le, üzemeltetve nem voltak, teljesen készletezve vannak, hibátlanok és műszaki adataik alapján megfelelnek az alkalmazási feltételeknek. 17. A második kategóriába tartoznak azok a használható eszközök, amelyek üzemeltetés alatt vannak vagy üzemeltetve voltak, üzemidejük nem járt le, valamint azok a gyártmányok, amelyek gyári vagy csapatjavításon estek át, teljesen készletezve vannak, javítást igénylő meghibásodásokat nem tartalmaznak és műszaki adataik alapján megfelelnek az alkalmazási feltételeknek. 18. A harmadik kategóriába kell sorolni azokat a felülvizsgálatra vagy javításra szoruló eszközöket, amelyek üzemideje nem járt le, azonban olyan meghibásodások találhatóak rajtuk, amelyek nem teszik lehetővé használatukat és csapatjavítást igényelnek. 19. A negyedik kategóriába tartoznak, azok a nagyjavításra szoruló eszközök: a) amelyek gyártói szintű bevizsgálást igényelnek, b) amelyeken gyártói szintű javítást igénylő meghibáso dások vannak, vagy c) amelyeken gyártói viszonyok között típusmódosítást hajtanak végre. 20. Az ötödik kategóriába tartoznak azok a selejtezésre váró eszközök és egyes ejtőernyő részegységek: a) amelyek rendeletetés szerint további felhasználásra teljesen alkalmatlanok, b) amelyek szerkezetileg elavultak, c) amelyek üzemideje lejárt, vagy d) amelyeket az üzemeltető, és a csapatjavítást végző katonai szervezet képviselőiből álló bizottság – a műszaki állapot jegyzőkönyvben – gyári javításra alkalmatlannak minősít. 21. A hatodik kategóriába tartoznak azok az egyszeri felhasználásra tervezett személyi ejtőernyők vagy teherdobás gyakorlására szolgáló ejtőernyők, amelyek a teljes üzemidejüket ledolgozták, további rendeltetésszerű felhasználásra nem kerülnek, de az elvégzett műszaki ellenőrzések alapján, – különleges jogrendben vagy teherdobás gyakorlás céljából – hadifelhasználásra alkalmasak. A hatodik kategóriába történő besorolást a fenntartó által jóváhagyott ellenőrzési technológia alapján kell végrehajtani. 4. Eszközök készletezése 22. Az ejtőernyőeszközök okmányai a következőek: a) törzskönyvek az üzemidős berendezésekről, és b) teljességi jegyzék, amely tartalmazza az eszközkész letben lévő berendezéseket gyári szám szerint. 23. Az ejtőernyő- és mentőeszköz készletek okmányokkal történő ellátására és azokban módosítás végrehatására az MH ARB jogosult. 24. Az ejtőernyő- és mentőeszköz készletek megbontásának vagy módosításának javaslatát az üzembentartó az MH LK részére küldi meg. 25. Az üzemeltető nem jogosult az eszköz készletek megbontására és új készletek összeállításra. 26. Az ejtőernyő- és mentőeszköz készletek megbontása és az új készletek összeállítása az MH ARB ejtőernyős szakirányú képesítéssel rendelkező képviselőjének, vagy az MH ARB logisztikai szakembere és az üzemeltető katonai szervezet ejtőernyős szakirányú képesítéssel rendelkező képviselőinek részvételével felállított bizottság jelenlétében hajtható végre. 27. Az újonnan kialakított ejtőernyőeszköz hatóság által történő engedélyeztetését, ide sorolva az állami légijármű nyilvántartásba vételét és az első légialkalmassági vizsgálatát, az üzembentartó kezdeményezésére a fenntartó végzi. 28. Az ejtőernyőeszköz készletezése során csak üzemidővel rendelkező és katonai típusalkalmassági bizonyít vánnyában rögzített típusú – azaz csereszabatos – berendezések használhatóak. 29. Az eszköz készletében történő változást az eszköz törzskönyvben is dokumentálni kell. 5. Eszközök katonai szervezetek közötti átadás-átvétele 30. A katonai szervezetek közötti eszközök átadás-átvételét az üzembentartó kezdeményezheti a központi logisztikai szervezetnél. 31. Az eszközök nyomon követhetősége érdekében az utalványozást az MH ARB hajtja végre. 32. A logisztikai utaltsági rendből adódó katonai szervezetek közötti ideiglenes átadás-átvétel során az eszközöket és szakanyagokat a katonai szervezet megigényli az ellátó katonai szervezettől. Az ideiglenes átvételre tervezett szakanyagokat az utalt katonai szervezet a kiképzési feladat végrehajtás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal igényli meg. Az ideiglenesen átvett szakanyagokat az átadó katonai szervezet az erre a célra létrehozott alegységkódra terheli ki. A kiképzési feladat végrehajtásának befejezését követően az átvevő katonai szervezet a szakanyagokat karbantartott állapotban köteles visszacsoportosítani az átadó katonai szervezet részére. Az esetleges meghibásodásokról, sérülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát az átadó katonai szervezet részére át kell adni a szakanyagok visszacsoportosításával egy időben. 6. Üzemidőkre vonatkozó rendelkezések 33. Az eszközökre a gyártó által meghatározott össztechnikai – és javításközi üzemidők, valamint ugrásszámok az irányadóak, amelyeket az 1. melléklet tartalmaz. 34. Az üzemidő hosszabbítás végrehajtható: a) a gyártó által végrehajtott és kiadott üzemidő hosszabbítási jegyzőkönyv alapján, vagy b) azon katonai vagy polgári szervezet által végrehajtott és kiadott üzemidő hosszabbítási jegyzőkönyv alapján, amely rendelkezik a feladat végrehajtásához szükséges hatóság által kiadott engedéllyel. 35. Az üzemidő hosszabbítást vagy ipari javítást követően minden légijárműnek minősülő ejtőernyővel az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló 21/1998. (XII. 21.) HM rendelet szerint, hatósági légialkalmassági vizsgálat kell végrehajtani, amelyet az eszköz dokumentációjában az arra jogosult, vizsgálatot végrehajtó személy igazol. 36. Üzemeltetésre csak a légialkalmassági vizsgálaton alkalmasnak minősített eszközö adhatóak ki az állomány részére. 7. Üzemeltetésre, üzembentartásra és időszakos ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések 37. Az eszközök üzemeltetésével, javításával vagy tárolásával foglakozó állománynak az adott technikai eszköz szerkezetét, üzemeltetési-, tárolási-, időszakos munkák-, valamint a csapatjavítás végrehajtási szabályait, a beosztásának ellátásához szükséges mértékben, jól kell ismernie, hogy állandóan használatra kész állapotban tudja tartani azokat. 38. A műszaki üzemeltetési és tárolási szabályok megsértése az eszközök üzemidejének csökkenéséhez vezethet és használat közbeni meghibásodásokat eredményezhet. A katonai szervezeteknél történő üzemeltetés folyamán az eszközök szerkezetében tilos bármilyen változtatást végrehajtani, kivéve a gyártó közlönyökben előírt módosításokat a fenntartó engedélyével. 39. Az eszközök üzemeltetése során, amennyiben kételyek merülnek fel annak megbízhatóságával kapcsolatban, a katonai szervezet szakirányú tisztje ideiglenesen felfüggesztheti az adott eszköz használatát. 40. Az eszközök az össztechnikai üzemidejükön belül csak annak gyártója által kiadott, a hatóság által jóváhagyott az adott eszköz katonai típusalkalmassági bizonyítványában elismert, az adott típusra vonatkozó kezelési és hajtogatási utasításban foglaltak alapján üzemeltethetőek. 41. A HM utasítás 9. § (1) alapján, az üzemeltetési dokumentációk biztosítása a központi logisztikai szervezet feladata. 42. Ezen szakutasítás 17. és 18. pontja alá tartozó körkupolás és légcellás ejtőernyők üzemeltetése során a téli időszakban évente teljes körű átvizsgálást (a továbbiakban: statikus vizsgálat) kell végrehajtani. A statikus vizsgálatot hatályos ejtőernyő beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy hajthatja végre. 43. A vizsgálatot akkor is végre kell hajtani, ha az eszköz az adott időszakban nem volt üzemeltetve. 44. A statikus vizsgálat végrehajtása során a megfelelő összeépítések ellenőrzését és az esetleges hibák feltárását, ezen szakutasítás 2. és 6. mellékleteiben meghatározottak szerint kell elvégezni. 45. A vizsgálat eredményeit részletesen a 3., a 4., az 5., a 7. és a 8. mellékletekben található felülvizsgálati lapon, a vizsgálat tényét, az alkalmasságra és állapotra történő megjegyzéssel együtt pedig az ejtőernyő törzskönyvében kell dokumentálni. A vizsgálattal egy időben a feltárt hibákat, amennyiben az csapatjavítási szinten javítható, ki kell javítani. Ennek végrehajtását csak hatályos légijármű szerelő szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy végezheti, aki rendelkezik az ejtőernyő javító átképző tanfolyam eredményes elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. 46. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az üzemeltető az eszközt annak üzemidején belül tovább üzemeltetheti, vagy az ejtőernyő állapotának függvényében azt a központi logisztikai szervezeten keresztül ipari nagyjavításra leadhatja. 47. A légijármű személyzeti mentőejtőernyőn – a típusra vonatkozó üzemeltetési és hajtogatási utasítás szerint – minden újrahajtogatás alkalmával statikus vizsgálatot kell végrehajtani, amelynek dokumentálása a 9. melléklet statikus felülvizsgálati lap alapján történik. Ennek végrehajtását csak hatályos ejtőernyő beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy végezheti, akinek az ellenőrzés tényét az alkalmasságra és állapotra történő megjegyzéssel együtt a légijármű személyzeti mentőejtőernyő törzskönyvében dokumentálnia kell. 48. A felülvizsgálati lapot az üzemeltető az eszközök selejtezéséig megőrzi 8. Fő- és tartalék ejtőernyők felcserélhetőségével kapcsolatos szabályok 49. Az eszközök fő részei, azonos típusú berendezések esetén – amennyiben a gyártó másképp nem rendelkezik -, felcserélhetőek egymással. Ennek végrehajtását csak hatályos ejtőernyő beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy végezheti. 50. Az ejtőernyő rendszerek fő részei más típusú berendezésekkel csak abban az esetben cserélhetőek fel, ha azt a hatóság az adott ernyőrendszerre vonatkozó katonai típusalkalmassági bizonyítványban jóváhagyta, illetve amennyiben azt az adott típus gyártója engedélyezte. 51. Azon ejtőernyő rendszerek vonatkozásában, amelyek fő- és tartalék ernyőik az adott típusú ejtőernyőrendszeren belül felcserélhetőek egymással a) öt vagy annál több ejtőernyős ugrás esetén – amennyiben a gyártó előírásai másképp nem rendelkeznek – tartalék ejtőernyőként nem használható, és b) az ejtőernyők törzskönyvében minden esetben dokumentálni kell a felcserélés tényét. 9. Mentőeszközök és teherdeszant ejtőernyő rendszerekkel kapcsolatos szabályok 52. A teherdeszant ejtőernyőket és a mentőeszközöket össztechnikai üzemidejükön belül az üzemeltető katonai szervezet ejtőernyős szakszemélyzete évente ellenőrzi. Az ehhez kapcsolódó üzemeltetési és technológiai utasításban szereplő csapatjavításokat, alkatrészcseréket végezze el, amelyeket a kísérő dokumentációban vagy jegyzőkönyvön dokumentáljon. 53. A teherdeszant ejtőernyőket – a javító szervezet javaslatára – állapotuktól függően vagy az üzemidő lejárata előtt kell ipari ellenőrzésre vagy javításra küldeni a központi logisztikai szervezeten keresztül. 10. Selejtezés 54. A rendeltetésszerű használatra, sérülése, üzemidő lejárta miatt alkalmatlanná vált, vagy nem előírás szerinti tárolása miatt megrongálódott, gazdaságosan már nem javítható, eszközöket és szakanyagokat a használatból ki kell vonni és a kivonást követő 30 napon belül azt, az MH ARB-nek le kell adni. A használhatatlannak minősített eszközök állami légijármű nyilvántartásból való törlését, az üzembentartó kezdeményezi a fenntartónál az MH ARB-nek történő átadással egyidejűleg. 55. Az eszközök központi raktárba történő leadásakor a leadó katonai szervezet műszaki állapot jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: a) az eszköz készlet típusát, b) a megnevezését, c) a honvédségi egységes termékazonosító kódját (a to vábbiakban: HETK), d) az eszköz vagy készlet egyedi azonosítóját, e) a részegységek egyedi azonosítóját, f) a gyártás dátumát, g) a leadás okát, és h) a sérült eszköz leadása esetén a sérülés leírását. 56. A használatból kivont és selejtezésre tervezett ejtőernyős szakanyagokat kategorizálási jegyzőkönyv alapján ötös kategóriába kell átminősíteni. 57. A kategorizálási jegyzőkönyv tartalmazza: a) az eszköz típusát, b) megnevezését, c) a HETK-t, d) az eszköz mennyiségi egységét, e) a mennyiségét, f) az egyedi azonosítóját, és g) a kategorizálás előtti és utáni készletcsoport kódját. 58. Ha az ejtőernyős szakanyag károkozás miatt vált használhatatlanná, az anyagot a kártérítési eljárás befejezéséig sérült állapotban kell megőrizni és tárolni, annak bontását vagy berendezéseinek felhasználását csak a vizsgálat, a kártérítési eljárás befejezését, lezárását követően lehet engedélyezni, elrendelni. 59. A használatból kivont és az állami légijármű nyilvántartásból törölt, selejtezésre váró ejtőernyős szakanyagokat a repülő-műszaki központi anyagraktárban a használható anyagoktól elkülönítetten kell a selejtezés végrehajtásáig tárolni. Az anyagok fajtánkénti csoportosításával meg kell teremteni a selejtezés gyakorlati végrehajtásának folyamatos és zavartalan munkafeltételeit. 60. Az ejtőernyős szakanyagok selejtezésre történő előkészítéséért a raktáros, a tevékenység szakmai irányításáért, felügyeletéért az MH ARB Üzembentartást és Anyagellátást Tervező Osztály -repülőműszaki – osztályvezetője (a továbbiakban: MH ARB ÜATO) a felelős. 61. Az ejtőernyős szakanyagok selejtezésre akkor készíthetőek elő, ha a) a hatóság által kiadott típusalkalmassági engedélyében szereplő aa) üzemidő lejárt, vagy ab) az ejtőernyős ugrások vagy ciklusok száma elérte a maximálisan megengedett értéket, b) az eszköz üzemidő hosszabbítását nem hajtották végre, c) az eszköz javítása, üzemidő hosszabbítása nem gaz daságos, vagy d) az eszköz javítása, felújítása műszaki okok miatt nem lehetséges, illetve harcászati-technikai paramétereik már nem felelnek meg az elvárásoknak. 62. A selejtezésre tervezett ejtőernyős szakanyagokról az MH ARB elkészíti a selejtezési kimutatást, amelyet a szolgálati út betartásával köteles felterjeszteni a selejtezésre jogosult elöljáró részére. 63. Az elkészített selejtezési kimutatáshoz mellékelni kell a) az 57. pontban foglaltak szerint elkészített kategorizálási jegyzőkönyv nyilvántartási számát; b) nagyértékű tárgyi eszközök esetében ba) a műszaki állapot leírását tartalmazó jegyzőköny vet, bb) törzskönyvet, törzslapot, és bc) a határozatot az állami légijármű nyilvántartásból való törlésről. 64. A selejtezést a visszaélés lehetőségét kizáró módon kell végrehajtani. A bizottság által selejtesnek minősített ejtőernyős szakanyagokat a selejtezés tényére utaló szembetűnő, az anyagról eltávolíthatatlan azonosítási jellel, jelöléssel kell ellátni. Az azonosítás történhet festéssel vagy bélyegzéssel. Az eszközöket további használatra alkalmatlanná kell tenni, amely történhet az egyes részek levágásával, csonkítással, szétdarabolással, vagy összetöréssel. 65. A selejtezésből nyert és a nyilvántartáson hulladékként átvezetett: a) textilanyagokat hasznosítani kell, és b) vasanyagokat haszonvasként kell értékesíteni, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében levő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 67/2011. (HK 24.) HM utasítás előírásai szerint. 66. A kiselejtezett eszközök utólagos helyreállítása, azoknak az eredeti rendeltetés szerinti használatba történő visszahelyezése tilos és fegyelmi eljárást von maga után. 67. Az ejtőernyők selejtezésének módjai: a) teljes selejtezés, amikor a zsinórzat és kupola szétvá lasztásra kerül, a tok – hevederzetről levágásra kerülnek a fém alkatrészek, így további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik az eszköz, b) jellegmegőrző selejtezés, amikor az ejtőernyő eredeti állapotban marad, vagy c) megsemmisítés, amikor az eszköz elégetésre kerül. 68. A teljes selejtezés során végre kell hajtani: a) a selejtezési jegyzőkönyvben az ejtőernyők és kísérő okmányaiban lévő azonosítók egyeztetését, b) a kísérő okmányok további használatra alkalmatlanná tételét, c) a „SELEJT” szó feltüntetését az ejtőernyő kupola alsó szélén, a zsinórzat közelében, az 1. és a sorszám szerinti középső kupolacikknél ki nem moshatóan 30 mm magasságú betűkkel, d) az ejtőernyő kupoláról a zsinórzat és a hevederzet eltávolítását, és e) az ejtőernyő tok – hevederzet váll résznél való átvágását és a fém részek levágását. 69. A zsinórzattól megfosztott ejtőernyők a továbbiakban nem számítanak ejtőernyőnek, a selejteszköz nyilvántartásba nem kell őket bevetetni. 70. A jellegmegőrző selejtezés esetén az ejtőernyő eredeti állapotában marad, azonban végre kell hajtani az 68. pont a)-c) alpontjában foglaltakat. A zsinórzattól meg nem fosztott ejtőernyőket be kell vezetni a selejteszköz nyilvántartásába az azonosítóik alapján. 71. Más felhasználónak történő átadáskor az átadás-átvételi jegyzőkönyvben az új kezelőnek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az ejtőernyő selejt, rendeltetésszerű felhasználásra nem alkalmas. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet csatolni kell a selejteszköz nyilvántartáshoz. 72. Az eszköz megsemmisítése esetén az 68. pont a) és b) alpontjában foglaltak kell végrehajtani, valamint az elégetésről bizottsági jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elnöke az MH ARB ÜATO osztályvezetője. 11. Záró rendelkezések 73. Ez a szakutasítás az aláírást követő 15. napon lép hatályba. 74. Hatályát veszti az ejtőernyők selejtítésének végrehajtásáról szóló 63/1997. MH Repülőműszaki Szolgálatfőnök intézkedése. 75. A selejtezés módjáról a fenntartó intézkedést ad ki, minden első negyedév végén. Kaposvári László ezredes s. k., mb. csoportfőnök