11/2009. (VII. 10.) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes pénzbeli szociális juttatásairól.

11/2009. (VII. 10.) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes pénzbeli szociális juttatásairól. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában, f) és g) pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont aj) alpontjában, valamint a 25. § tekintetében a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó, valamint a HM államtitkára által felügyelt szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet), illetőleg a honvédelmi szervezet állományába tartozó a) hivatásos és szerződéses katonákra (a továbbiakban együtt: hivatásos katona), b) tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra (a továbbiakban: tartalékos katona), c) a közalkalmazottakra, ide nem értve a prémiumévek programban résztvevőket. (2) E rendeletet kell alkalmazni a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (3) bekezdésében megjelölt más szervezetekhez vezényelt hivatásos katonára is, ha illetményét közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetése személyi kiadások előirányzata terhére kapja. (3) E rendelet 25. §-át a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas hallgatóira kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában a) magasabb parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt: magasabb parancsnok): aa) a HM gazdasági feladatokért felelős szakállamtit kára: a Honvéd Vezérkar kivételével a HM szervek, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat, a HM szervezetek, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a HM Állami Egészségügyi Központ tekintetében, ab) a HM Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HM HVKF): a Honvéd Vezérkar, a HM HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezetei tekintetében, ac) az MK Katonai Biztonsági Hivatal és az MK Katonai Felderítő Hivatal főigazgatója: a vezetése alatt álló katonai nemzetbiztonsági szolgálat tekintetében, ad) a katonai főügyész: a katonai ügyészségek tekintetében; b) parancsnok: a Hjt. 2. § (3) bekezdésében meghatározott állományilletékes parancsnok, valamint a jogi személynek minősülő honvédelmi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője; c) rendszeres jövedelemmel nem rendelkező: a családok támogatásáról szóló törvény szerint rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők; d) illetményalap: a költségvetési törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalap; e) személyi állomány: a honvédelmi szervezet által az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottak szerint foglalkoztatott személyek összessége; f) pénzügyi és számviteli szerv: fa) a saját pénzügyi és számviteli szervezeti elemmel ren delkező honvédelmi szervezet esetében a szervezeti elem, fb) a saját pénzügyi és számviteli szervezeti elemmel nem rendelkező honvédelmi szervezet esetében a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet állományából kikülönített szervezeti elem. II. Fejezet A CSALÁDALAPÍTÁSI TÁMOGATÁS 3. § (1) A családalapítási támogatás olyan kamatmentes visszatérítendő támogatás, amely kérelemre, az életpálya során csak egy alkalommal és legfeljebb a minimálbér ötszörös összegében folyósítható. (2) Családalapítási támogatásban részesíthető a 35. életévét még be nem töltött, legfeljebb öt éve házastársi (bejegyzett élettársi, élettársi) viszonyban élő hivatásos katona. (3) Ha a (2) bekezdés alapján e rendelet hatálya alá tartozó házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, a támogatás mindkét házastárs (bejegyzett élettárs, élettárs) részére 50-50%-os mérték szerint megosztva engedélyezhető. A megosztás alkalmazásától el lehet tekinteni, amennyiben az egyik házastárs (bejegyzett élettárs, élettárs) lemond a támogatás jövőbeni igénybevételéről. (4) A családalapítási támogatás folyósítását legfeljebb négyéves időtartamú törlesztésre – szerződéses katonák esetében, ha a szerződés időtartamából négy évnél kevesebb idő van hátra, akkor a hátralevő időre – a magasabb parancsnok engedélyezheti. (5) Nem folyósítható a családalapítási támogatás a próbaidő alatt, továbbá annak, akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására bármely ok miatt nincs lehetőség. 4. § (1) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával a parancsnokhoz kell benyújtani, aki javaslatot tesz az engedélyezésre vagy annak elutasítására. A parancsnok a kérelmet záradékolás után a HM központi pénzügyi szervezete (katonai nemzetbiztonsági szolgálatok pénzügyi szervezete) útján megküldi a magasabb parancsnoknak. (2) Az engedélyezést követően a családalapítási támogatásban részesültnek a 2. számú melléklet szerinti „Kötelezvény”-t alá kell írnia. Ha a családalapítási támogatásban részesült a „Kötelezvény”-t nem írja alá, az engedélyt vissza kell vonni. 5. § (1) A családalapítási támogatás törlesztését a családalapítási támogatásban részesült illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. A családalapítási támogatás törlesztő részleteinek levonását a támogatás átutalását követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni. Kivételesen indokolt esetben, kérelem alapján, az engedélyező magasabb parancsnok a törlesztésre legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. (2) A kifizetett családalapítási támogatásokról a pénzügyi és számviteli szerv olyan analitikus nyilvántartást vezet, melyből folyamatosan megállapíthatóak a támogatást felvevő személy azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a törlesztetlen tartozás. (3) Az eredetileg meghatározott ütemtől eltérően a még nem törlesztett családalapítási támogatás visszafizetése az utolsó munkában töltött napon, egy összegben esedékessé válik, ha a családalapítási támogatásban részesült szolgálati viszonya a Hjt. 56. § b), e), f) pontja, 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy 62. § (1) bekezdés b), d)–h) pontja alapján szűnik meg. A családalapításitámogatás-tartozást a szolgálati viszony megszűnésekor kiállítandó „Igazolás”-on abban az esetben kell feltüntetni, ha a tartozás visszafizetése egy összegben esedékessé vált, levonása azonban bármilyen oknál fogva nem volt lehetséges. (4) A családalapítási támogatásban részesült halála esetén a tartozást a HM központi pénzügyi szervezetének vezetője jogszabályban meghatározott szabályok szerint részben vagy egészben elengedheti. III. Fejezet AZ ILLETMÉNYELŐLEG 6. § (1) Illetményelőlegben részesülhet az a hivatásos katona, illetőleg közalkalmazott, aki átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, vagy életkörülményei javítása érdekében azt tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez, a lakhatási feltételek javításához kívánja felhasználni. (2) Nem részesülhet illetményelőlegben a) aki próbaidejét tölti, b) akinek korábban felvett illetményelőlegből szár mazó törlesztetlen tartozása van, c) akinek az illetményéből az illetményelőleg törlesztő részleteinek levonása bármely ok miatt nem lehetséges, vagy d) aki az elbírálás napját megelőző egy éven belül illet ményelőlegben részesült, azzal, hogy nem vonatkozik ez a korlátozás azokra, akik külön jogszabály alapján külföldi szolgálatteljesítés vagy külföldi tanulmány okán részesültek vagy részesülnek illetményelőlegben. 7. § (1) A parancsnok által engedélyezhető illetményelőleg összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét, visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap lehet. (2) A 6. § (1) bekezdésében foglaltak mérlegelésével az (1) bekezdésben foglaltaknál nagyobb összegű és hosszabb, legfeljebb tizenkét havi törlesztési idejű illetményelőleget a magasabb parancsnok engedélyezhet. (3) Az illetményelőleg iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával a parancsnokhoz kell benyújtani, aki az (1) bekezdés szerinti esetben az illetményelőleg folyósítását engedélyezi vagy elutasítja. A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén a parancsnok javaslatot tesz az engedélyezésre vagy annak elutasítására, és a kérelmet záradékolás után a HM központi pénzügyi szervezete (katonai nemzetbiztonsági szolgálatok pénzügyi szervezete) útján megküldi a magasabb parancsnoknak. 8. § (1) A kifizetett illetményelőlegekről a pénzügyi és számviteli szerv olyan analitikus nyilvántartást vezet, melyből folyamatosan megállapíthatóak az előleget felvevő személy azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a törlesztetlen tartozás. (2) Az illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonását az előleg átutalását követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni. (3) A szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése esedékessé válik, amelyet a levonás szabályait betartva az utolsó havi illetményből le kell vonni. A le nem vonható illetményelőleg-tartozást a szolgálati viszony megszűnésekor kiállítandó „Igazolás”-on fel kell tüntetni. (4) Az illetményelőlegben részesült halála esetén a tartozást a HM központi pénzügyi szervezetének vezetője jogszabályban meghatározott szabályok szerint részben vagy egészben elengedheti. IV. Fejezet A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK Parancsnoki segély 9. § (1) A súlyos anyagi megterheléssel járó körülményeire figyelemmel a személyi állomány tagja parancsnoki, illetve magasabb parancsnoki segélyben részesíthető. (2) Aki születési támogatásban, illetve a külön jogszabályban meghatározott temetési segélyben részesült, a támogatás, illetve a segély alapjául szolgáló körülményeire (indokaira) tekintettel a 10. § szerinti segélyben nem részesíthető. 10. § (1) A parancsnok a rendelkezésre álló segélykeret terhére alkalmanként a) a hivatásos katona és a közalkalmazott részére legfeljebb az illetményalap 100%-ának, b) a tartalékos katona részére pedig legfeljebb az illetményalap 50%-ának megfelelő összegű parancsnoki segély folyósítását engedélyezheti. (2) A magasabb parancsnok a részére jóváhagyott segélykeret terhére a rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő összegű segély kifizetését engedélyezheti. Az ezt meghaladó összegű segély kifizetését a honvédelmi miniszter engedélyezi. 11. § A szociális gondoskodás keretében a Hjt. 235. §-ában említett személyek, illetőleg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 206. §-a alapján baleseti ellátásban részesülők segélyezése a költségvetésben külön meghatározott előirányzat, illetőleg jóváhagyott segélykeret terhére a HM gazdasági feladatokért felelős szakállamtitkára hatáskörébe tartozik. 12. § (1) A személyi állományba tartozóknak a parancsnoki segély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával a parancsnokhoz kell benyújtaniuk, aki a 10. § (1) bekezdése szerinti parancsnoki segély folyósítását engedélyezi vagy elutasítja. A 10. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetén a parancsnok javaslatot tesz az engedélyezésre vagy annak elutasítására, és a kérelmet záradékolás után a HM központi pénzügyi szervezete (katonai nemzetbiztonsági szolgálatok pénzügyi szervezete) útján megküldi a magasabb parancsnoknak. (2) A kérelemben részletesen ki kell fejteni a segély megállapítását megalapozó körülményeket (pl. a szociális helyzetet, családtagok számát és jövedelemviszonyait, a lakáskörülményeket), és csatolni kell ennek alátámasztására a megfelelő igazolásokat, bizonylatokat, illetőleg azok másolatát. Iskolakezdési támogatás 13. § Az iskolakezdési támogatás olyan jogszabályban meghatározott természetbeni juttatás, amelyet a gyermek, tanuló számára a szülő (nevelőszülő) vagy a vele közös háztartásban élő házastárs (bejegyzett élettárs) útján, kizárólag tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására jogosító utalvány (a továbbiakban: iskolakezdési utalvány) formájában kell biztosítani. Az iskolakezdési utalvány értéke gyermekenként a honvédelmi miniszter által meghatározott összeg. 14. § (1) Iskolakezdési támogatásra jogosult a tárgyév szeptember 1-jén jogviszonyban álló hivatásos katona, valamint közalkalmazott útján a közoktatásban részesülő (iskolai tanulmányait megkezdő), a tárgyév szeptemberében családi pótlékra jogot adó, saját háztartásban nevelt gyermeke, ideértve a vele közös háztartásban élő házastárs (bejegyzett élettárs) – feltételeknek megfelelő – gyermekét is. (2) A külön jogszabály alapján külföldön szolgálatot teljesítők vagy tanulmányokat folytatók gyermeke, ha iskolai oktatásban külföldön részesül vagy iskolai tanulmányait külföldön kezdi meg, a szülő választása alapján iskolakezdési támogatásként a 13. §-ban meghatározott (bruttó) értékű iskolakezdési utalványra vagy azzal azonos összegű pénzbeni támogatásra jogosult. (3) Az egyéb feltételek mellett iskolakezdési támogatásra jogosult a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona, illetve a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermeke is. 15. § (1) Az iskolakezdési támogatás címen biztosított utalványok beszerzéséhez szükséges előirányzat tervezése, az utalványok megvásárlása, tárolása, nyilvántartása és a jogosult részére történő kiadása a pénzügyi és számviteli szerv feladata. (2) Az utalványokat – a vonatkozó keretszerződésre tekintettel – június 20-ig, ezt követően július 20-ig, augusztus 20-ig, majd szeptember 20-ig kell a szállítótól megrendelni. Az utalványokat a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által készített jegyzék alapján kell az igénylő részére átadni. A jegyzék tartalmazza az igénylő nevét, rendfokozatát, a gyermek nevét, az utalvány címletenkénti darabszámát, sorszámát, összértékét, az átvevő aláírását, a jegyzék készítőjének nevét és a jogosultságot igazoló parancsnok aláírását. Az utalvány számadásköteles nyomtatvány. Az igénylők által aláírt jegyzéket a számadásköteles nyomtatványok nyilvántartásához kell csatolni és azzal együtt megőrizni. (3) Az iskolakezdési utalványokat az utalványtömbök (szállítmány) átvételét követő tíz munkanapon belül, de legkorábban a tanév első napját megelőző 60. napon, legkésőbb október 15-ig kell az igénylő részére átadni. (4) A jogosulatlanul átvett és ezért visszavont, vagy ki nem adott utalványokat a kibocsátó gazdasági társaság részére a keretszerződésben foglaltak szerint kell visszaküldeni. Nevelési segély 16. § (1) Évente egy alkalommal nevelési segélyben kell részesíteni a tárgyév szeptember 1-jén jogviszonyban álló hivatásos katonát és közalkalmazottat, ha a vele szeptember 1-jén közös háztartásban élő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke a) után a hivatásos katona, a közalkalmazott, illetőleg a vele közös háztartásban élő házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) családi pótlékra jogosult, b) családi pótlékra nem jogosult, de a tárgyév szeptember 1-jén 25. életévét még nem töltötte be, és felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző nappali tagozatos hallgatója, ha rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, vagy c) saját jogán családi pótlékban részesül. (2) Az egyéb feltételek mellett nevelési segélyre jogosult az a tartós külföldi kiküldetést teljesítő hivatásos katona, közalkalmazott is, aki azért nem részesül családtagi pótlékban, mert a szülő nem a külföldi lakhely szerinti háztartásában gondoskodik a gyermekről. (3) Nevelési segélyre jogosult a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona, illetve a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermeke is. 17. § A nevelési segély összege gyermekenként az illetményalap 60%-a, melyet az igénybejelentés augusztus 31-ig történő benyújtása esetén szeptember 1. és 30. között, az igénybejelentés szeptember 15-ig történő benyújtása esetén október 31-ig kell folyósítani. 18. § A 16. § (3) bekezdése alapján nevelési segélyben részesülő gyermeket évente december 15-éig további nevelési segélyben kell részesíteni, melynek összege az illetményalap 60%-a. Az iskolakezdési támogatásra és a nevelési segélyre vonatkozó közös szabályok 19. § (1) Az iskolakezdési támogatást és a nevelési segélyt június 1-jétől szeptember 15-ig az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával lehet igényelni. Az igénybejelentéshez csatolni kell a jogosultsági feltételek megállapítására alkalmas bizonylatokat, az iskolalátogatási igazolás azonban – amennyiben az igénybejelentés időpontjában még nem áll rendelkezésre – szeptember 30-ig pótolható. Az igénybejelentést a parancsnokhoz kell benyújtani, aki engedélyezi vagy a jogosultsági feltételek hiányában elutasítja azt. (2) Ha az arra jogosult a nevelési segélyre vonatkozó igénybejelentését a tárgyév szeptember 15-ig akadályoztatás miatt nem tudja benyújtani, a mulasztás okának megjelölésével az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül benyújthatja. Az iskolakezdési támogatásra vonatkozóan a benyújtási határidő jogvesztő. (3) Az iskolakezdési támogatásra vonatkozó igénybejelentést a benyújtástól számított 30 napon belül érdemben el kell bírálni függetlenül az iskolalátogatási igazolás meglététől. Amennyiben az iskolalátogatási igazolás szeptember 30-ig nem kerül benyújtásra, vagy utólag a jogosultsági feltételek hiánya kerül megállapításra, a kiadott iskolakezdési utalványt vissza kell szolgáltatni vagy a honvédelmi szervezetnek annak pénzbeli értékét vissza kell követelni. (4) A 14. § (3) bekezdése, a 16. § (3) bekezdése és a 18. § szerinti jogosultak részére az iskolakezdési támogatást és a nevelési segélyt az illetékes hadkiegészítő parancsnokság biztosítja. (5) Ha mindkét szülő honvédelmi szervezet állományába tartozik – függetlenül attól, hogy ezek azonos honvédelmi szervezetek-e – a gyermek(ek) után a nevelési segély és az iskolakezdési támogatás csak egyik szülő jogán állapítható meg. 20. § (1) A határozott időre kinevezett közalkalmazott, illetőleg gyermeke(i) részére az egyéb feltételek mellett iskolakezdési támogatás és nevelési segély csak akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott – a tárgyév szeptember 1-jén fennálló – közalkalmazotti viszonyának megszakítás nélküli, kinevezés szerinti időtartama legalább a hat hónapot eléri. (2) A tárgyév szeptember 1-jén állományba tartozó – határozott vagy határozatlan időre kinevezett – részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott, illetőleg gyermeke az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti juttatásokra, ha a közalkalmazott napi munkaidejének mértéke a 4 órát eléri vagy meghaladja. (3) Nem állapítható meg iskolakezdési támogatás és nevelési segély azok, illetőleg azok gyermekei részére, akik a) szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése a tárgyév szeptember 1-jén folyamatban van, és ezért őket a szolgálatteljesítési, munkavégzési kötelezettség alól mentesítették, vagy b) a tárgyév szeptember 1-jén 30 napot meghaladó időtartamú illetménynélküli szabadságon vannak. Nem vonatkozik ez a korlátozás a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülőkre. A házastársi jövedelemkiegészítés 21. § (1) Ha a hivatásos katona a honvédelmi szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a szolgálat érdekében más szolgálatteljesítési helyre történt áthelyezése, vezénylése miatt másik belföldi településre átköltözik, házastársi jövedelemkiegészítésre jogosult a vele együttköltöző házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) kereset-, illetőleg jövedelem-kiesésének átmeneti, részbeni pótlására. A jövedelemkiegészítés folyósítását kérelem alapján a parancsnok engedélyezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemkiegészítésre a hivatásos katona akkor jogosult, ha a vele együtt költöző házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) az átköltözés előtti lakóhelyén munkavégzésre irányuló fő- vagy részfoglalkozású jogviszonya alapján keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és az új lakóhelyén önhibáján kívül – így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában – jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a korábbi jövedelemnél kevesebb. (3) A hivatásos katona részére a jövedelemkiegészítés – az áthelyezést követő öt éven belül, azonban a tényleges átköltözéstől számítva – legfeljebb három éven át jár, és havonta utólag kell folyósítani. 22. § (1) A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs (bejegyzett élettárs, élettárs) előző jövedelmeként szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony esetén az átköltözés időpontja előtti utolsó zárt négy negyedévben elért átlagjövedelmet, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, új lakóhelyén szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli ellátást, illetőleg támogatást és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni. A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben (kivéve a munka mellett folyósított gyermekgondozási segély) és gyermeknevelési támogatásban részesülés időszakát, valamint a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét figyelmen kívül kell hagyni. (2) Jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban a mindenkori minimálbér az első évben (12 hónapban) 75, a második évben 60, a harmadik évben 50%-ának megfelelő összeget lehet megállapítani. 23. § (1) A hivatásos katona a jövedelemkiegészítésre jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles a parancsnoknak bejelenteni. A jövedelemkiegészítés újból megállapított összegét a jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozásának napjától kell folyósítani, illetve amennyiben a feltételeknek már nem felel meg, a jövedelemkiegészítést ezen időponttal kell megszüntetni. (2) A jövedelemkiegészítésre jogosultság fennállását a hivatásos katona háromhavonként megfelelő okiratokkal (pl. munkaközvetítő szerv igazolása, munkaszerződés, kifizetési bizonylat) igazolja. Születési támogatás 24. § (1) A hivatásos katona, a tartalékos katona és a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott születési támogatásra jogosult, ha jogviszonyának ideje alatt gyermeke született vagy gyermeket 6 hónapnál nem idősebb korában (jogerősen) örökbe fogadott, továbbá a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek betegségének gyógyítása miatt átmenetileg egészségügyi intézményben tartózkodik. (2) A támogatás bruttó összege gyermekenként a gyermek születésekor, illetve az örökbefogadásakor érvényes illetményalap 200%-a. (3) A születési támogatás akkor folyósítható, ha a gyermek születését igazoló születési anyakönyvi kivonatot, illetve az örökbefogadásról szóló határozatot a szülő bemutatja, illetve a gyermek saját háztartásban történő eltartásáról írásban nyilatkozik. V. Fejezet AZ ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK TANSZERTÁMOGATÁSA 25. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas hallgatója félévente – előre kifizetendő – az illetményalap 20%-ának megfelelő összegű tanszertámogatásra jogosult. A jóváhagyott költségvetési előirányzat keretei között a katonai felsőoktatási intézmény vezetője ezt az összeget 20%-kal a nemzetvédelmi és katonai alap- és mesterképzési szakok követelményeire figyelemmel felemelheti vagy csökkentheti. (2) A tanszertámogatást a katonai felsőoktatási intézmény részben vagy egészben természetben is megválthatja. A honvédségi ösztöndíjas hallgató részére a speciális tanszerek térítésmentes használatát az intézmény biztosítja. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően beadott kérelmek elbírálására és az e rendelet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az a kérelmezőre nézve kedvezőbb. 27. § A Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet 19. § (1) bekezdésében az „ideiglenesen” szövegrész hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter