📄 Jogszabály szövege
345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelete a központi címregiszterről és a címkezelésről.
A Kormány
az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény 16. §
8–10. pontjában,
a 23–29. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. §
(1) bekezdés a) pontjában,
a 30. és 31. § tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés
f ) pontjában,
a 31. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 32–35. § tekintetében az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §
(1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a 24. § (1a) bekezdésében,
a 36. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. §
(1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában:
1. ajtó, bejárat megjelölése: az egy épületen belül található önálló rendeltetési egységek megkülönböztetését
szolgáló megjelölés,
2. cím: térben meghatározható, ténylegesen létező fizikai hely megjelölése az ingatlanra vonatkozó
címelemekkel, amely tartalmánál fogva alkalmas az ingatlan egyedi azonosítására,
3. címadat: az 5. § (1) bekezdésében felsorolt elemek és az 5. § (2) bekezdésében felsorolt adatok összessége,
4. címkezelés: címelemek és cím képzése, a központi címregiszterben új cím keletkeztetése, meglévő cím
módosítása vagy törlése,
5. címkoordináta: a címhez rendelt olyan koordináta, amely alapján az adott ingatlan természetbeni
elhelyezkedése azonosítható,
6. épület jele: egy telken létesített több épület megkülönböztetését szolgáló megjelölés,
7. házszám: a telek egyedi azonosítására szolgáló megjelölés,
8. közterületjelleg: az 1. melléklet szerinti jelleg, amely a közterületnévhez kapcsolódik,
9. közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló
kormányrendelet szerinti közterületnév és a tanya neve a közterületjelleg nélkül,
10. lépcsőház jele: egy épületben létesített több lépcsőház megkülönböztetését szolgáló megjelölés,
11. önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy
helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van,
12. postai irányítószám: az egyetemes postai szolgáltató által képzett és kiosztott számkód,
13. szint jele, megnevezése: az egy lépcsőházban létesített egyes szintek megkülönböztetését szolgáló megjelölés,
14. telek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telek,
15. település neve: a község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros utótag nélküli rövid elnevezése,
16. településrésznév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló
kormányrendelet szerinti településrésznév (helységrésznév). 2. A központi címregiszter
2. § (1) A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és
a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie. E rendelet értelmében ingatlan minden
a) beépítésre szánt területen fekvő telek;
b) beépítésre szánt területen fekvő telken
ba) létesített épület,
bb) létesített épületen belül található lakás,
bc) létesített önálló, épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pince;
c) beépítésre nem szánt területen fekvő telek, ha azon
ca) épületet létesítettek,
cb) létesített önálló épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pince található
[a továbbiakban a bc) és cb) alpontok együtt: pince];
d) olyan, a b) és c) pontban meghatározott telekkel alkotórészi kapcsolatban lévő önálló rendeltetési egység,
amelynek e rendelet céljával összhangban a címképzésért felelős szerv cím képzését szükségesnek tartja
[a továbbiakban: az a)–d) pontok együtt: ingatlan].
(2) Cím akkor
a) keletkezik, ha valamennyi címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,
b) szűnik meg, ha valamennyi címadatát törölték a központi címregiszterből,
c) módosul, ha valamely címeleme megváltozik.
3. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szervként a Kormány a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki. A központi szerv a központi
címregiszter adatkezelője és a nyilvántartás vezetője.
(2) A központi szerv
a) kezeli a központi címregiszter adatállományát, ennek keretében
aa) gondoskodik az adatokban bekövetkező, a címképzésért felelős szerv hatáskörébe nem tartozó
változások és javítások átvezetéséről a nyilvántartásban,
ab) ellátja a címváltozásokkal összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat,
ac) az aa)-ab) alpontban meghatározott feladatok elvégzéséről haladéktalanul értesíti a címképzésért
felelős szervet,
ad) gondoskodik a központi címregiszterben tárolt adatokban bekövetkezett változásokat igazoló
okiratok őrzéséről,
ae) biztosítja a központi címregiszterben tárolt adatokban bekövetkezett változások nyomon
követhetőségét;
b) működteti a központi címregiszter informatikai rendszerét, ennek keretében
ba) a címképzésért felelős szerv számára biztosítja a címek rögzítéséhez szükséges automatikus
adatátvétel folyamatos lehetőségét,
bb) a címek rögzítéséhez szükséges automatikus adatátvételre jogosult felhasználókról nyilvántartást
vezet,
bc) a címek rögzítéséhez szükséges elektronikus alkalmazás felhasználóinak a hozzáféréseit naplózza.
4. § (1) A Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét,
a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget
esetében a főjegyzőt jelöli ki.
(2) A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat.
(3) A címkezeléssel kapcsolatos eljárásokban – a központi címregiszter adattartalmának biztosítása céljából –
az egyetemes postai szolgáltató és a Földmérési és Távérzékelési Intézet közreműködő szervként vesznek részt.
5. § (1) A központi címregiszter a következő címelemeket tartalmazza:
a) az országnevet,
b) a megye nevét,
c) a település nevét,
d) a postai irányítószámot,
e) ha van, a településrésznevet,
f ) ha van, a kerület megjelölését,
g) a közterületnevet,
h) a közterületjelleget,
i) a házszámot,
j) ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jelét,
k) ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jelét,
l) ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez
vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jelét, és
m) ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési
egység ajtajának, bejáratának megjelölését.
(2) A központi címregiszter az (1) bekezdésben meghatározott címelemeken túl nyilvántartja
a) a címkoordinátát és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot,
b) a címkezelési döntés számát,
c) valamennyi cím tekintetében az egyedi azonosító kódot,
d) azt, hogy a cím telek vagy épület megjelölését szolgálja.
(3) E rendelet alkalmazásában két címet akkor kell különbözőnek tekinteni, ha legalább egy címadatuk különbözik.
6. § (1) A központi címregiszterben nyilvántartott cím kizárólag a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartását kezelő központi szerv és az ingatlan-nyilvántartás központi, területi és helyi szervei mint címadatot
tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartást vezető szervek számára továbbítható, a cím megismerése és
kezelése céljából, automatikus adatátvétellel, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást vezető szervek az átvett adatot – a nyilvántartás céljának
megfelelő mértékben – nyilvántartásaik részévé teszik.
(3) A központi szerv az egyetemes postai szolgáltató számára a címkezelési eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása
érdekében a központi címregiszterben szereplő címeket megismerhetővé teszi. A közreműködő szervek az átadott
adatokra vonatkozóan önálló adatszolgáltatást és önálló adattovábbítást nem teljesíthetnek.
3. Címkezelés 7. § (1) A központi címregiszterben címet a címképzésért felelős szerv és a központi szerv kezelhet.
(2) A bejegyzéseket a központi szerv, azok feltöltési időrendjének megfelelően, egyedi azonosító kóddal látja el.
(3) A törölt vagy módosított adatokat a központi szerv a központi címregiszterben visszakereshető módon történeti
állományban tárolja az adatok bejegyzésének, módosításának és törlésének időpontjával együtt.
8. § (1) Ha a címkezeléshez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása más hatóság, szerv, szervezet
vagy önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a címképzésért felelős szerv megkeresi az illetékes
hatóságot, szervet, szervezetet vagy önkormányzati képviselő-testületet. A címképzésért felelős szerv
az önkormányzati képviselő-testület döntésének megfelelő címelemet jegyzi be a központi címregiszterbe.
(2) A címképzésért felelős szerv a címnek a központi címregiszterben való címkezelését megelőzően az erre a célra
kialakított elektronikus alkalmazás útján
a) tájékoztatást kérhet az egyetemes postai szolgáltatótól a címhez kapcsolódó postai irányítószámról és
b) ellenőrzi, hogy az ingatlan szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban.
(3) Az egyetemes postai szolgáltató a megkeresésre adott válaszát és a visszaigazolást haladéktalanul, de legkésőbb
egy munkanapon belül az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazás útján küldi meg a címképző szerv részére.
(4) A címképzésért felelős szerv a járási földhivatal határozatában feltüntetett ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot,
a címkoordinátákat és a címhez kapcsolódó postai irányítószámot rögzíti a központi címregiszterben.
(5) A címképzésért felelős szerv a címkezeléssel érintett címeket a helyi önkormányzat honlapján közzéteszi, ennek
hiányában vagy emellett hirdetőtábláján kifüggeszti vagy más, helyben szokásos módon közzéteszi, úgy, hogy
az legalább a kifüggesztésétől vagy közzétételétől számított egy hónapig folyamatosan megtekinthető legyen.
9. § A postai irányítószám módosítása esetén az egyetemes postai szolgáltató értesíti az illetékességgel rendelkező
címképzésért felelős szervet a változással érintett címek megjelölésével.
10. § Az 1. mellékletben felsoroltaktól eltérő közterületjelleg a központi címregiszterben nem rögzíthető.
4. Címképzés 11. § (1) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott teleknek csak az azon létesített épület, önálló épülethez nem
kapcsolódó pince vagy a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló rendeltetési egység címképzésével egyidejűleg,
de azoktól elkülönülten kell címet képezni.
(2) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott telken létesített minden épület, pince valamint önálló rendeltetési
egység címének törlése esetén annak a teleknek a címét is törölni kell, amelyen az épület, pince, önálló rendeltetési
egység áll.
(3) Amennyiben az ingatlannak a 2. § alapján már nem kell a központi címregiszterbe bejegyzett címmel rendelkeznie,
a címképzésért felelős szerv törli a címregiszterből a címhez tartozó címadatokat.
12. § (1) Az üres telken létesített új épület, pince vagy önálló rendeltetési egység esetén a címképzésért felelős szerv
az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően képezi az adott ingatlanra vonatkozó, az 5. § (1) bekezdés
a)–i) pontjában meghatározott címelemeket és rögzíti az épület elhelyezkedésének azonosítására szolgáló
címkoordinátával együtt.
(2) Ha olyan telken létesül új épület, pince vagy önálló rendeltetési egység, amelyen már korábban a címképzés hatálya
alá tartozó épület, pince vagy önálló rendeltetési egység volt, vagy egy időben létesül több új épület, pince, önálló
rendeltetési egység, akkor valamennyi meglévő és új épületnek, pincének vagy önálló rendeltetési egységnek
címmel kell rendelkeznie vagy címet kell neki képezni.
13. § Ha a címképzés tárgyát képező ingatlan közterületről közvetlenül nem, csak másik telken keresztül közelíthető
meg, a címkeletkeztetés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha megközelíthető lenne közterületről is. Ebben
az esetben az ingatlan címében közterületnévként annak a közterületnek a nevét kell feltüntetni, amelyhez
az ingatlan megközelítését szolgáló telek csatlakozik. Ha a közterülettel való kapcsolatot több telek biztosítja, akkor
az ingatlanhoz közelebb eső közterülethez megközelítést biztosító telek címében feltüntetett közterületnevet kell
a címképzés során figyelembe venni.
14. § A lakás vagy más önálló rendeltetési egység esetében a hozzá tartozó címkoordináta azon épület címkoordinátája,
amelyben a lakás, önálló rendeltetési egység található.
15. § (1) Az épület, a pince és az önálló rendeltetési egység címét annak a teleknek a címéből kell képezni, melyen maga
az épület fekszik.
(2) Az azonos telken található valamennyi épületet, pincét és önálló rendeltetési egységet egy, a házszámtól szóközzel
elválasztott, nem ékezetes egytagú nagybetűs azonosítóval kell ellátni A–Z-ig ábécé-sorrendben, és ahhoz az „ép.”
toldalékot kell kapcsolni, ha a telken – az épületek, a pincék és az önálló rendeltetési egységek számát összeadva –
azokból egynél több van. Ha a telken csak egyetlen épület, pince vagy önálló rendeltetési egység van, akkor annak
mindaddig nem kell jelet adni, amíg e rendelet hatálya alá eső további épület, pince vagy önálló rendeltetési egység
nem létesül a telken.
16. § Az azonos épületben található valamennyi lépcsőházat – amennyiben az épületben egynél több lépcsőház van – egy,
a házszámtól és az épület jelétől szóközzel elválasztott, nem ékezetes egytagú nagybetűs azonosítóval kell ellátni
A–Z-ig, ábécé-sorrendben, és ahhoz az „lph.” toldalékot kell kapcsolni.
17. § (1) Az épületen belül a szinteket egyértelműen jelző azonosítókkal kell ellátni olyanképpen, hogy az épületben a föld
felszínén lévő vagy a föld felszínéhez legközelebb eső szint „Fsz.” jelölést kapjon. A földszint felett elhelyezkedő
emeleteket arab számmal kell megjelölni 1-től emelkedő sorrendben, és ahhoz az „em.” toldalékot kell kapcsolni.
(2) A föld felszíne alatt elhelyezkedő szinteket fentről lefelé haladva az alagsor szót követően 1-től emelkedő sorrendű
arab számokkal kell megjelölni.
18. § A 2. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont szerinti lakás esetében az ajtót, bejáratot arab számmal kell megjelölni
úgy, hogy szintenként ugyanaz a szám csak egy ajtót, bejáratot jelöljön. Egyebekben az ajtó, bejárat megjelölése
tekintetében a címképzésért felelős szerv a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség javaslatának megfelelően képzi
a címet.
19. § (1) A külterületen fekvő tanya címét elsősorban a tulajdonos által javasolt elnevezés szerint kell megállapítani.
(2) Ha a tanya elnevezésére a tulajdonos a címképzésért felelős szerv legalább kétszeri felhívására sem tesz javaslatot
vagy az általa tett javaslat a (3) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, akkor a címképzésért felelős szerv
az önkormányzati képviselő-testület döntésének megfelelő elnevezést jegyzi be a központi címregiszterbe.
(3) A tulajdonos elnevezésre irányuló javaslatát el kell fogadni, ha az elnevezés a tulajdonos vezetékneve
szerepeltetésére irányul, és a település közigazgatási területén nincsen másik tanya ugyanezzel a névvel. Minden
más esetben a tulajdonos által javasolt elnevezés akkor fogadható el, ha az az adott tanya pontos beazonosítását
lehetővé teszi és a javasolt elnevezés nem sérti a közízlést, nem kelt megbotránkozást, nem félrevezető és a magyar
nyelv helyesírási szabályainak is megfelel.
(4) Egy településhez tartozó közigazgatási területen belül nem lehet több tanyát azonos névvel elnevezni. Ha
a tulajdonos által javasolt elnevezés már egy másik tanya neve, a címképzésért felelős szerv megkülönböztetésre
alkalmas jelölést javasol a tulajdonosnak.
(5) A tanyák esetében a szint, ajtó megjelölésének szabályait nem kell alkalmazni.
(6) A külterületen fekvő telek (ideértve a korábban zártkertként nyilvántartott külterületi telket is) címelemeinek
megállapítása során a 14–15. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
20. § A központi címregiszterben nyilvántartott címek módosítására a címképzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5. Záró rendelkezések 21. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
22. § (1) A címképzésért felelős szerv – szükség szerint a közreműködő szerv igénybevételével – 2015. december 31-ig
felülvizsgálja az illetékességi területén található, a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési
feladatokról szóló 216/2014. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján elvégzett adatellenőrzés során
„felülvizsgálandó” megjelöléssel ellátott címek megfelelését e rendelet előírásainak, és szükség esetén az érintett
ingatlanok vonatkozásában a címkezelést lefolytatja.
(2) A címképzésért felelős szerv – szükség szerint a közreműködő szerv igénybevételével – 2015. december 31-ig
felülvizsgálja az illetékességi területéhez tartozó, 2014. augusztus 1. és 2015. január 1. között megváltozott címeket,
és szükség esetén címkezelést folytat.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálathoz a központi szerv a címképzésért felelős szerv részére
erre a célra rendszeresített elektronikus úton biztosítja a címadatokat és a helyrajzi számot.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat során a címképzésért felelős szerv szükség esetén egyeztet
az ingatlan azonosítása céljából az illetékes ingatlanügyi hatósággal az erre a célra rendszeresített elektronikus
alkalmazás útján.
23. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A központi szerv gondoskodik a települési szintet meghaladó területszervezési döntés kihirdetését követően
a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.”
24. § A Korm. rendelet1 a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § Statisztikai adatszolgáltatás keretében a központi szerv a központi címregiszterből automatikus
adatátvétellel átvett valamennyi címelemet, címkoordinátát, a címtörténeti állományt és a címek egyedi azonosító
kódját a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai egységek címeinek nyilvántartása céljából térítésmentesen
átadja.”
25. § A Korm. rendelet1 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím vagy az értesítési címként bejelentett címhely nem szerepel
a címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím vagy értesítési cím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja,
a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.”
26. § (1) A Korm. rendelet1 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról
vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.”
(2) A Korm. rendelet1 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti címadatok módosulásához kapcsolódó változást hivatalból vezeti át
a nyilvántartáson.”
27. § A Korm. rendelet1 41/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41/B. § A jegyző az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f ) és g) pontját érintő adatjavításokat és adatváltozásokat
a vonatkozó döntés jogerőre emelkedését követően átvezeti a címnyilvántartásban, a cím központi címregiszterbe
történő bejegyzésével egyidejűleg.”
28. § A Korm. rendelet1 Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 48/B. §-sal egészül ki:
„48/B. § A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben
meghatározott felülvizsgálat lezárásáig a nyilvántartásban a felülvizsgálattal érintett címeket érvényes címként kell
kezelni, azonban azok 2015. január 1-jét követően a nyilvántartásban nem módosíthatók, törölhetők.”
29. § Hatályát veszti a Korm. rendelet1 11. § d) pontja.
30. § (1) A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2) 2. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatalos földrajzi nevek típusai a következők:)
„h) helységnév: a község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros utótagot tartalmazó vagy utótag nélküli
rövid neve, a kerületek teljes, a helység nevét is tartalmazó, illetve rövid, csak a római számot és a kerület utótagot
tartalmazó neve;”
(2) A Korm. rendelet2 2. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatalos földrajzi nevek típusai a következők:)
„j) közterületnév: az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott közterületnek a központi címregiszterről és
a címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott közterület jelleget is tartalmazó neve;”
31. § A Korm. rendelet2 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az 5. § a következő (3a) és (3b)
rendelkezésekkel egészül ki:
„(2) A 2. § (3) bekezdés a)–i) és k) pontjában, valamint a (4) bekezdésben felsorolt földfelszíni részletek élő személyről
– a tanyák kivételével – nem nevezhetők el. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hivatalos földrajzi nevek
– a közterületnév kivételével – megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha az azonos hangzású hivatalos földrajzi
nevek zavart keltőek és a névazonosság másként nem kezelhető, ha a névhasználatban kimutatható változás
következett be, ha a névvel jelölt mesterséges létesítményt megváltoztatták vagy átalakították, vagy ha
a névhasználat a közérdek szempontjából nem megfelelő. A történelmi hagyományokat őrző nevek nem
változtathatóak meg. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3a) A közterület elnevezése – a közterületjelleg nélkül, de a szóközöket beleszámítva – ötven betűhelynél hosszabb
nem lehet.
(3b) Két közterületnevet összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha
a) csak a birtokos eset jelének meglétében vagy hiányában különböznek,
b) csak ragozásban különböznek,
c) ugyanannak a névnek egybe- és különírott formájú változatai,
d) ugyanannak a szónak rövidített és teljes kiírású változatai és másban nem különböznek,
e) ugyanannak a szónak másféle írásmódú változatai és másban nem különböznek.”
32. § A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság és az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről,
valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szakhatósági eljárásáról szóló 301/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Korm. rendelet3) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az Ibtv. 14. § (1) bekezdése szerinti Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságként (a továbbiakban:
hatóság) a Kormány az e-közigazgatásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki. A hatóság
eljárásainak ügyintézési határideje hatvan nap, amelyet a hatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.”
33. § A Korm. rendelet3 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság az ellenőrzési terv végrehajtását az aktuális évet követő év március 1-jéig értékeli.”
34. § A Korm. rendelet3 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Információbiztonsági felügyelőként (a továbbiakban: felügyelő) az rendelhető ki, aki a kirendelést vállalja.
A felügyelőnek a vezetői gyakorlatára előírt időtartamába beleszámítható a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény 8. § (5) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett közigazgatáson
kívüli vezetői gyakorlat is. A felügyelő felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.”
35. § Hatályát veszti a Korm. rendelet3 18. § (1) bekezdése.
36. § Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet
5. § (1) bekezdésében a „működteti” szövegrész helyébe a „működteti, aki e feladatát a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével látja el” szöveg lép.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.