2004. CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően

2004. CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról. A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok A törvényt az Országgyűlés a 2004. december 13-i ülésnapján fogadta el. foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra, b) a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személyre, c) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra, d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt fog lalkoztatóra. (2) E törvény alkalmazásában 1. munkaerőpiactól tartósan távollévő személy: a) a pályakezdő fiatal, b) a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő személy; 2. pályakezdő fiatal: aki 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt; 3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya; 4. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony; 5. négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve – munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában – a heti húsz órát elérő munkaidő; 6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában – a 30. életévét még nem töltötte be, és – akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és – munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll; 7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény [a továbbiakban: Mt.], a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény [a továbbiakban: Ktv.], vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [a továbbiakban: Kjt.] hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; 8. munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv. és a Kjt. I. Fejezet A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK, VALAMINT A GYERMEK GONDOZÁSÁT, ILLETVE A CSALÁDTAG ÁPOLÁSÁT KÖVETŐEN MUNKÁT KERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE 2. § Kedvezmény illeti meg a munkaadót a munkaerőpiactól tartósan távollévő, e törvény 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személynek e törvény 3–4. §-a szerint történő foglalkoztatása esetén. Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye 3. § (1) A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a foglalkoztatásra legalább kilenc hónapig az 1. § (2) bekezdésének 3. pontja szerinti jogviszonyban, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, és a munkaadó vállalja a legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a pályakezdő fiatalnak felróható okból az (1) bekezdésben meghatározott idő letelte előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre. (3) A kedvezmény – a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással – újból igényelhető, feltéve, hogy a pályakezdő fiatal államilag elismert végzettséget, szakképesítést szerez, és a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére e végzettség, illetőleg szakképesítés megszerzését követő egy éven belül kerül sor. (4) Amennyiben a pályakezdő fiatal szakképzettséggel rendelkezik, a kedvezmény az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően akkor illeti meg a munkaadót, ha a pályakezdő foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amely betöltésének feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése előtt megszerzett szakképzettség. Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezménye 4. § (1) A munkaadót kedvezmény illeti meg az 1. § (2) bekezdés 1. pontjának b) alpontjában meghatározott, a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és b) a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor, c) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint d) a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltaktól eltérően a munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek felróható okból az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott idő letelte előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre. (3) A kedvezmény az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással – annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt különböző személyekre tekintettel megillette. A kedvezmény alapja, mértéke 5. § (1) A kedvezmény alapja: a munkaadó által az 1. § (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személyek után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével. (2) A kedvezmény mértéke: a kedvezmény (1) bekezdésben meghatározott kilenc hónapra számított összegének ötven százaléka. A kedvezmény érvényesítése 6. § (1) A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta. (2) A munkaadó a kedvezmény iránti igényét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai alapján kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően egyösszegben érvényesítheti. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kedvezmény a munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kilenc hónap foglalkoztatást megelőzően a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek felróható okból szűnt meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából felróható oknak kell tekinteni, ha foglalkoztatásra irányuló jogviszony a) munkáltatói rendkívüli felmondással, illetve fegyelmi büntetéssel, b) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy képességeivel vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok, illetve alkalmatlanság miatt munkáltatói rendes felmondással, felmentéssel, c) próbaidő kikötése esetén a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről azonnali hatállyal, d) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő rendes felmondással, lemondással, e) a munkaerőpiactól távollévő személy részéről jogellenesen, f) a munkaerőpiactól távollévő személy jogellenes rendkívüli felmondásával, illetve rendkívüli lemondásával kerül megszüntetésre, vagy g) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála miatt szűnik meg feltéve, hogy a halál bekövetkezése miatt a munkaadó kártérítési felelőssége nem áll fenn. (4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a munkaadó a kedvezményre vonatkozó igényét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetését követő hónapban érvényesítheti. Ha a bíróság utóbb jogerősen megállapítja, hogy a) a munkaadó a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, vagy b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő megszüntetése jogszerű volt, vagy c) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála tekintetében a munkaadó kártérítési felelőssége fennáll, a munkaadó a korábban érvényesített kedvezményt a (6) bekezdésben foglaltak szerint fizeti meg az adóhatóságnak. (5) A kedvezmény azonos munkaadó és a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy között újból létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén – amennyiben a munkaadó a kedvezményt korábban a munkavállalónak munkaerőpiactól tartósan távollévő személyként történő foglalkoztatására tekintettel igénybe vette – három év elteltével vehető ismételten igénybe. Az igénybevétel időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a munkaadó a kedvezmény iránti kérelmét az adóhatósághoz benyújtotta. (6) A jogosulatlanul érvényesített kedvezményt a munkaadó önadózással, az igényjogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg. (7) A kedvezmény igénylésével, ellenőrzésével, kiutalásával, átvezetésével kapcsolatos kérdésekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. § (1) A kedvezmény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem érinti. Az igénybevett kedvezmény összegét – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által havonta összesített kimutatás alapján – a Munkaerőpiaci Alap havonta utalja át az e célra nyitott számla javára. (2) Az adóellenőrzés során megállapított jogszerűtlen igénylés jogkövetkezményeként beszedett, valamint a munkaadó által jogosulatlanul igénybevett kedvezménynek önadózással történt bevallásával egyidejűleg esedékes járulék a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg. II. Fejezet AZ ÖTVEN ÉV FELETTI MUNKANÉLKÜLIEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 8. § Az Flt. 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Támogatásként a munkaadót terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra. Az átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven százalékánál.” III. Fejezet AZ ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS 9. § (1) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony az 1. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető. (2) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet. (3) Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. (4) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni; b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. (5) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell: a) a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait, b) ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját, c) az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját, d) a munkavégzés helyét, feltételeit, e) a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját, f) a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit. (6) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott – legkésőbb a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül – hivatkozhat. (7) Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit, b) a tevékenysége során tudomására jutó állam- és szolgálati titkot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi. (8) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja. Erre a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. 10. § (1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. (2) Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el. (3) A munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni. 11. § A szakmai segítő a) kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas fog lalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad, b) az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai tá mogatást nyújt, c) folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas fog lalkoztatott tevékenységét, d) elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni prog ramját és ajánlólevelét. 12. § A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta – az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél. 13. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre. 14. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik: a) az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával, b) a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével, c) az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban. (2) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jog viszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti. (3) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. (5) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére a) kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait, b) a (6) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást, továbbá c) a (7) bekezdésben meghatározott ajánlólevelet ad ki. (6) Az igazolás tartalmazza: a) az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap); b) az ösztöndíjas foglalkoztatott TAJ számát; c) a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogvi szonyban töltött idő tartamát; d) a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát, vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli; e) az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét. (7) Az ajánlólevél tartalmazza: a) az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztön díjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását, b) az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenysé gének értékelését, c) a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére. 15. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első részének 3. § (1)–(4) bekezdését, 4–12. §-át, Harmadik részének 72. § (2) és (6) bekezdését, 73. §-át, 75. §-át, 76. § (3), valamint (7)–(8) bekezdését, 76/B–78/A. §-át, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését, 85–85/A. §-át, 97. §-át, 102. § (3) bekezdését, 103–104. §-át, 107. §-át, 108. § (1) bekezdését, 110–115. §-át, 117. §-át, 117/B. § (1) és (5) bekezdését, 118. §-át, 118/A. § (1)–(2) bekezdését, (3) bekezdésének a)–c) pontját, (4)–(5) bekezdését, 119. § (1)–(6), valamint (8) bekezdését, 120–125. §-át, 131. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének a)–c) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132–133. §-át, 134. § (1)–(2), valamint (4)–(5) bekezdését, b) az Mt. 74. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni, c) Az Mt. 105. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kiküldetés elrendelésére csak a munkatapasztalat-szerzés érdekében kerülhet sor, d) az Mt. 119. § (7) bekezdését az „illetve készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát” szövegrész figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a) Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Kjt. 43. §-át, valamint 55. §-át; b) a Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Ktv. 7. § (1) bekezdésének első mondatát, (8) bekezdését 37. §-át, 39. § (1) és (4) bekezdését. 16. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját megilleti az 5. §-ban megállapított kedvezmény, függetlenül az 1. § (2) bekezdésének 2. pontjában a pályakezdőre meghatározott életkor betöltésétől. A kedvezményre való jogosultság szempontjából a foglalkoztatót nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezettség. (2) A kedvezmény érvényesítésére, folyósítására, elszámolására a 6–7. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § (1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy az APEH és a Munkaerőpiaci Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait együttes rendeletben megállapítsa. (3) A Tbj. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [4. § E törvény alkalmazásában: k) Járulékalapot képező jövedelem:] „1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke [ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,” (4) A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [5. § (1) E törvény alapján biztosított] „a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos ne velőszülői jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,” (5) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 72. pontja a következő új ö) ponttal egészül ki: [Adóterhet nem viselő járandóság:] „ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke.” (6) A Ktv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „72. § (1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.” (7) A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki: [87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni] „f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban” [töltött időt.] (8) A Kjt. 87/A. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a bekezdés a következő új d) ponttal egészül ki: [(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni:] „c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.” Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke