455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes sz

455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól. A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés x) pontját követő y) pontjában, az 1.  § (1)  bekezdése tekintetében a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, a 22.  § tekintetében a  vízgazdálkodásról szóló 1995.  évi LVII.  törvény 45.  § (7)  bekezdés e)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a 23. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében – az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység (a  továbbiakban: közszolgáltatás) tekintetében a  begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóság jár el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény (a  továbbiakban: Szolg. tv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként (a továbbiakban: felügyeletet ellátó hatóság). (2) Az  ingatlanon történő vízfelhasználás esetén az  ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy egyéb jogcímen használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) évente legalább egy alkalommal köteles a közszolgáltatás igénybe vételére, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik. 2. A felhívás, illetve a dokumentáció tartalma 2. § Ha több települési önkormányzat önkormányzati társulás vagy együttműködési megállapodás keretében közösen kívánja a közszolgáltatást megszervezni, a közbeszerzési eljárást megindító felhívásukat (a  továbbiakban: felhívás) a  közbeszerzésekről szóló 2011.  évi CVIII.  törvény (a  továbbiakban: Kbt.) vonatkozó rendelkezései szerint közösen készítik el. 3. § (1) A  felhívásnak vagy a  dokumentációnak tartalmaznia kell a  közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető szennyvíztisztító telepek, szennyvíz-bebocsátási pontok megnevezését és azok – közbeszerzési eljárás megkezdése időpontjának megfelelő – állapotát. (2) A  felhívásnak vagy a  dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy az  ajánlattevőnek legkésőbb a  közszolgáltatás megkezdésekor rendelkeznie kell a  közszolgáltatás ellátásához szükséges – legalább telefon alapú – ügyfélszolgálattal és ügyeleti rendszerrel. (3) A  közszolgáltatási jellemzők részletezése érdekében a  közbeszerzési műszaki leírásnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás szempontjából jellemző adatokat, így a) a közszolgáltatásba bevont terület települési, földrajzi és közlekedési jellemzőit; b) az érintett terület lakosságának számát; c) a közszolgáltatást igénybe vevő gazdálkodó szervezetek számát; d) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz várható mennyiségét; e) a  kijelölt szennyvíztisztító telepekre, szennyvíz-bebocsátási pontokra vonatkozó hatósági engedélyek főbb előírásait, ezek kapacitását, üzemeltetőjét, a  vízjogi üzemeltetési engedély hatályát, a  műszaki előírásokat; továbbá f ) a közszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját és a közszolgáltatás ellátásának tervezett időtartamát. (4) A  felhívásban vagy a  dokumentációban – a  közszolgáltatás tartalmára és területi kiterjedésére figyelemmel – a járművek, gépek, berendezések és eszközök szükséges mennyisége és a közszolgáltatás teljesítése szempontjából azok lényeges műszaki és technológiai tulajdonságai is meghatározhatóak. (5) A  közszolgáltatási jellemzők teljesülése érdekében a  felhívásnak vagy a  dokumentációnak tartalmaznia kell a  közszolgáltatással kapcsolatos korábban szerzett tapasztalatok általános ismertetését és a  közszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó elképzelések bemutatását. (6) A  felhívásban az  ajánlatkérő előírja, hogy a  közös ajánlatot benyújtó ajánlattevők jelöljék meg maguk közül azt a vállalkozást, amelyet – nyertességük esetén – a települési önkormányzat közszolgáltatónak minősít. 3. Az ajánlattevő 4. § (1) A közszolgáltatási feladatok ellátására ajánlatot tevőnek legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjában rendelkeznie kell a) a  közszolgáltatás ellátásához szükséges, hatósági engedéllyel rendelkező járművekkel, gépekkel, berendezésekkel és eszközökkel; b) olyan, a  tulajdonában, kezelésében vagy hatályos szerződéssel a  bérleményében lévő, hatóságilag engedélyezett telephellyel, amely alkalmas a  közszolgáltatás végzéséhez szükséges járművek, gépek, berendezések és eszközök tárolására, valamint azok tisztítására, fertőtlenítésére engedéllyel rendelkező vállalkozással kötött szerződéssel; c) olyan felszerelésekkel és eszközökkel, amelyek a  közszolgáltatás ellátása során esetlegesen keletkező környezeti károk azonnali beavatkozást igénylő elhárításához szükségesek; d) a  közszolgáltatás ellátásához szükséges létszámú – köztisztasági munkagép- és járműkezelő településtisztasági szippantógép-kezelő szakképesítéssel rendelkező – szakemberrel; továbbá e) a  nyilvántartási, információs, valamint adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozásához és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételekkel. (2) Több ajánlattevő közös ajánlattétele esetén a  közös ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek szerződésben kell rögzíteniük a) az együttműködésük részletes szabályait, feltételeit és biztosítékait, b) a képviseletükben eljáró vállalkozás megnevezését és képviseleti meghatalmazását, valamint c) az ajánlat tárgyát képező közszolgáltatási tevékenységek egymás közötti megosztását. (3) A közös ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek a (2) bekezdés szerinti szerződését az ajánlathoz csatolniuk kell. 4. Az ajánlat 5. § A felhívásban meghatározottak szerint az ajánlattevő ajánlatának – adatokkal és leírásokkal alátámasztott módon – tartalmaznia kell a) a közszolgáltatás ellátásának módjára és szervezésére, b) a  közszolgáltatás teljesítése során alkalmazni tervezett járművekre, gépekre, felszerelésekre, eszközökre, berendezésekre, c) a közszolgáltatás teljesítéséhez alkalmazni tervezett módszerekre, technológiákra és eljárásokra, d) a közszolgáltatással összefüggő fejlesztések elvégzésére, e) a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenységek belső ellenőrzésének rendjére, f ) a fogyasztói érdekek érvényesülésének és védelmének biztosítékaira és módszereire, g) a  közszolgáltatás finanszírozásának feltételeire, módjára és a  közszolgáltatás díjának meghatározására, valamint beszedésének módjára, h) az  ügyfélszolgálati és tájékoztatási, valamint a  nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer működtetésére, valamint i) a közszolgáltatás végzéséhez rendelkezésre álló szakemberek létszámára vonatkozó javaslatot. 5. A közszolgáltatási szerződés 6. § (1) A  közszolgáltatási szerződést a  közbeszerzési eljárás nyertesével vagy a  vízgazdálkodásról szóló 1995.  évi LVII.  törvény (a  továbbiakban: Vgtv.) 44/F.  § (3)  bekezdés c)  pontja szerint közszolgáltatásra kijelölttel a  települési önkormányzat képviselő-testülete köti meg. (2) A  közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell a  közszolgáltatás megnevezését, minőségi ismérveit, teljesítésének területi kiterjedését, a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és időtartamát. (3) A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni a) a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását; b) a közszolgáltatás meghatározott rendszer, módszer szerinti teljesítését; c) a  közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítását, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazását; d) a  közszolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztés és karbantartás elvégzését; e) a  közszolgáltatás körébe tartozó nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására a felügyeletet ellátó hatóság által kijelölt helyek és létesítmények igénybevételét; f ) a közszolgáltató által alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól a települési önkormányzat képviselő-testületének történő legalább évenkénti egyszeri tájékoztatását; g) a fogyasztók számára hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetését és h) a fogyasztói kifogások és észrevételek elintézési rendjének megállapítását. (4) A közszolgáltatási szerződésben a települési önkormányzat kötelességeként kell meghatározni a) a  közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a  közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatását, a Vgtv. 44/C. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltak betartásával; b) a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítését és c) a  közszolgáltató kizárólagos közszolgáltatási jogának biztosítását a  3.  § (3)  bekezdés a), b) és f )  pontjaiban foglaltakra figyelemmel. 7. § (1) A közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a közszolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit. (2) A  települési önkormányzatnak a  közszolgáltatás finanszírozásában vállalt kötelezettsége esetén a  közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a kötelezettség teljesítésének feltételeit és biztosítékait. (3) A  közszolgáltatási szerződés tartalmazza a  közszolgáltatás díjának megállapítására és beszedésére vonatkozó módszer leírását, a díjnak a szerződés megkötésekor érvényesíthető legmagasabb mértékét és a díj megváltoztatása érdekében alkalmazandó eljárást. (4) A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell az igazolt díjhátralék kiegyenlítésére vonatkozó eljárást. 8. § A közszolgáltatási szerződés tartalmazza azokat a  feltételeket, amelyek mellett a  közszolgáltató – közbeszerzési eljárás esetén a  Kbt. 128.  §-ában meghatározottakra figyelemmel – a  közszolgáltatás teljesítésére közreműködőt vagy teljesítési segédet vehet igénybe. A közszolgáltató közreműködőért vagy teljesítési segédért való felelőssége a közszolgáltatási szerződésben nem korlátozható. 9. § (1) A közszolgáltatási szerződés megszűnik a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával; b) a közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével; c) elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg; vagy d) felmondással. (2) A  közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a  közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot, nyilvántartást a  folyamatban lévő ügyek irataival együtt a  közszolgáltató a  települési önkormányzatnak a közszolgáltatási szerződés megszűnése napján átadja. (3) A  települési önkormányzat a  birtokában lévő és a  közszolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentumot, nyilvántartást a folyamatban lévő ügyek irataival együtt a közszolgáltatási szerződés hatálybalépésének napján az új közszolgáltatónak átadja. (4) A  közszolgáltató a  közszolgáltatási szerződést hathónapos felmondási határidővel mondhatja fel, és a közszolgáltatást a felmondási határidő végéig változatlan feltételekkel biztosítani köteles. 6. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenység végzésének feltételei 10. § (1) Közszolgáltatást gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég akkor végezhet, ha a) rendelkezik a  környezetbiztonságra, illetve a  havária elhárítására vonatkozó – a  felügyeletet ellátó hatóság által jóváhagyott – tervvel és b) a felügyeletet ellátó hatóságnál a közszolgáltatót bejelentették. (2) A  közszolgáltató a  havária eseményt – a  havária tervben meghatározott módon – a  felügyeletet ellátó hatóság felé köteles haladéktalanul bejelenteni. Havária eseménynek minősül a  szennyvíz olyan mértékű kifolyása, amely a közszolgáltató által nem összegyűjthető és környezetveszélyeztetést okoz. (3) Ha a  közszolgáltató a  bejelentéstől eltérően működik, vagy az  e  rendeletben, valamint a  vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi jogszabályokban foglaltakat megsérti és a  felügyeletet ellátó hatóság által kiszabott közszolgáltatási bírság megfizetését követően sem tesz eleget kötelezettségeinek, akkor a  felügyeletet ellátó hatóság megtiltja a  közszolgáltatási tevékenység folytatását és a  közszolgáltatót töröli a  nyilvántartásából. A  felügyeletet ellátó hatóság a  törlésről értesíti a  települési önkormányzatot. (4) A közszolgáltatás végzéséhez szükséges eszközöket kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni. 11. § (1) A  közszolgáltatás végzéséhez szükséges bejelentést – a  Szolg. tv.-ben meghatározottakat figyelembe véve – az 1. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. (2) A bejelentéshez csatolni kell: a) a  közszolgáltatás végzéséhez szükséges befogadói nyilatkozat másolatát, amely tartalmazza, hogy a  kijelölt szennyvíztisztító telep, szennyvíz-bebocsátási pont szabad kapacitása terhére fogadni képes a közszolgáltatás során gyűjtött háztartási szennyvizet, b) a  bejelentőnek a  közszolgáltatás ellátását szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit, a járművek számát, a szállítás szabályozását bemutató dokumentumokat, c) a  járművek parkolására szolgáló telephely kialakításának leírását és a  telephely hatósági bejelentésének másolatát, valamint d) a járművek tisztítását végző, engedéllyel rendelkező vállalkozással kötött szerződést. 12. § (1) A  felügyeletet ellátó hatóság által vezetett hatósági nyilvántartás a  Szolg. tv.-ben meghatározottak alapján a 11. §-ban meghatározott közhiteles adatokat tartalmazza. (2) A  felügyeletet ellátó hatóság a közszolgáltatót 5 évre veszi nyilvántartásba. A közszolgáltatónak a nyilvántartásba vétel lejártát megelőzően legalább 15 nappal kezdeményeznie kell az ismételt nyilvántartásba vételt. 7. A közszolgáltatás végzése 13. § (1) A  közszolgáltatás keretében a  közszolgáltatónak a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet az  ingatlantulajdonostól, a  begyűjtés helyéről, az  ingatlantulajdonos előzetes bejelentése alapján, az  ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmény kapacitásától függően kell elszállítania. (2) A felügyeletet ellátó hatóság meghatározza: a) a  szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemén keresztül elhelyezhető mennyiséget és minőséget, az  ürítés módját és időpontját, valamint b) a  jegyző véleményének kikérésével, valamint a  rendelkezésre álló szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek nyilatkozattételre való felhívását követően azt, hogy az  elhelyezésre az  üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe. (3) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz minőségét az átvevő az átadási helyen ellenőrizheti. (4) A  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítő helyeket (kivéve a  közvetlen szennyvízcsatorna aknába ürítést) úgy kell kialakítani, hogy biztonsági tárolókapacitással rendelkezzenek, lehetőséget biztosítva egyúttal az ellenőrzésre is. (5) A veszélyes anyagokat nem tartalmazó, 2000. január 1. előtt létesített tavas szennyvízleürítő hely esetében a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben, továbbá a  vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 8. A közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályai 14. § (1) A közszolgáltatási díj megállapítása során költségnek és ráfordításnak minősül különösen a) a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez szükséges járműveknek, gépeknek, berendezéseknek és eszközöknek a  közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással, karbantartással, visszapótlással és fejlesztéssel kapcsolatosan felmerülő költségeket és ráfordításokat is; b) a számlázás és díjbeszedés költsége; c) a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költsége; továbbá d) a  közszolgáltatás biztosításához szükséges eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadás és ráfordítás. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos adatokat a  közszolgáltató évente a  települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja. 15. § (1) Ha a  közszolgáltató a  közszolgáltatás mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a  költségtervben a  Vgtv. 44/H. § (2) bekezdése szerint a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. (2) A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén a kalkulációs sémát, illetve a  díjképletet, továbbá a  díjszámítás módszertanát és a  díjképlet elemeit részletesen meg kell határozni és a közszolgáltatási szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 16. § (1) Az  ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének kiszámításánál a szennyvízmennyiség meghatározásához, illetve az egységnyi díjtétel megállapításához a) az ingatlanról elszállított szennyvízmennyiséget, b) hiteles vízmérővel rendelkező ingatlanon a vízmérő alapján mért vízfogyasztást, vagy c) hiteles vízmérővel nem rendelkező egyedi kutas vízellátás esetén a  településnek, illetve településrésznek a fajlagos fogyasztási adatok és a létszám figyelembevételével számított vízmennyiségét kell alapul venni. (2) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó azon településeken, ahol a  közműves szennyvíz-elvezetés és a  szennyvizek biológiai szennyvíztisztítása, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezése az ott meghatározott határidőre nem valósult meg, ott a  határidőtől kezdve az  egységnyi díjtétel megállapításához a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz egységnyi térfogatának kezelési díját kell alapul venni, ha a  közműves szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához szükséges beruházás a) vízjogi létesítési engedélye jogerőre emelkedett vagy b) támogatásáról a  Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága által jóváhagyott döntés megszületett. (3) Az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott esetekben, ha az  ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége nem haladja meg az  500 m3/év mennyiséget, akkor a  települési önkormányzat a rendeletében átalánydíjat is megállapíthat. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe: a) az a szennyvízmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést; továbbá b) az  a  szennyvízmennyiség, amelynek a  közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízilétesítménybe vezetését a  vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az  ingatlantulajdonos számlával igazolta; c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott; d) a  locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet több, mint az  állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló miniszteri rendeletben, illetve a  települési önkormányzat rendeletében meghatározott locsolási időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a; e) a házi ivóvízvezeték-hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetve a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási célra fordított vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. (5) A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője mentesül a díjfizetési kötelezettség alól. 17. § (1) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett – számla ellenében – a szolgáltatás igénybevételét követően a  települési önkormányzat rendeletében meghatározott módon köteles megfizetni. A  számlát a közszolgáltató állítja ki. (2) Ha a  közműves ivóvíz-ellátási szolgáltatást, valamint a  közszolgáltatást ugyanaz a  szolgáltató nyújtja, akkor egy számlán érvényesíthető a közszolgáltatás díja. 9. A közszolgáltatási bírság megállapítása 18. § (1) A  felügyeletet ellátó hatóság a  bírságot – figyelemmel a  (2)  bekezdésben meghatározottakra – 10 000 forint és 150 000 forint között állapítja meg. (2) A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás veszélyességét vagy környezetkárosító hatását, b) a bekövetkezett környezeti kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, továbbá c) környezeti kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt. (3) Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a  szabálytalanságot megszünteti, a  felügyeletet ellátó hatóság a  bírságot kérelemre csökkenti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető. 10. Az adatszolgáltatás teljesítése 19. § (1) Ha a  jogszabály eltérően nem rendelkezik, a  rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett közszolgáltató évente, a  tárgyévet követő év március 1. napjáig az  elszállított és tisztítás céljára átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségéről a) a felügyeletet ellátó hatóságnak és b) ingatlanonkénti bontásban a települési önkormányzatnak adatot szolgáltat. (2) A felügyeletet ellátó hatóság az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatokat minden év augusztus 1. napjáig dolgozza fel. (3) Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Környezetügyi Intézet részére statisztikai célra átadhatóak. (4) Ha a  közszolgáltató az  (1)  bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem, vagy hiányosan vagy késedelmesen teljesíti, akkor a felügyeletet ellátó hatóság – az adatszolgáltatási kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítésének ismétlődésére is figyelemmel – a bírság összegét 10 000 forint és 150 000 forint között állapítja meg. 11. Záró rendelkezések 20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 21. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 22. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5.  §-a a  következő (14)–(17) bekezdéssel egészül ki: „(14) A  felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti veszélyes anyagokat nem tartalmazó, a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet befogadó tavas szennyvízleürítő hely fenntartásának, üzemeltetésének engedélyezéséhez a  tavas szennyvízleürítő hely üzemeltetőjének 2014. április 1-jéig a  vízügyi hatóságtól a  vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési, illetve fennmaradási engedélyt kell kérnie. (15) Ha a  tavas szennyvízleürítő helyet utótisztító funkcióval szükséges ellátni, akkor arra a  szennyvízleürítő hely üzemeltetőjének a vízügyi hatóságtól külön vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. (16) A  (14)  bekezdés szerinti vízjogi engedélyben az  üzemeltetéssel járó jogokat és kötelezettségeket a  tavas szennyvízleürítő hely a) területi elhelyezkedésére, a  terület vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá kulturális örökségvédelmi és közegészségügyi szempontjaira, b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletében meghatározott településrendezési eszközökre, illetve előírásokra, valamint c) a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokra figyelemmel kell meghatározni. (17) A  tavas szennyvízleürítő hely üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozattal és a  változási vázrajz közlésével a vízügyi hatóság megkeresi a  tavas szennyvízleürítő hely fekvése szerint illetékes járási földhivatalt, hogy a  tavas szennyvízleürítő helyet ezzel a megnevezéssel, művelés alól kivett területként jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.” 23. § A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a  telepengedélyezés rendjéről és a  bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 82. ponttal egészül ki: (bejelentés-köteles tevékenységek) „82. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása” orbán viktor s. k., miniszterelnök