2010. CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibo

2010. CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről. Az Országgyűlés a közlekedés energiafelhasználásának a klímaváltozásra gyakorolt hatása csökkentése, a bioüzemanyag előállítása során a fenntarthatósági szempontok érvényesítése érdekében, az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. bioüzemanyag: jellemzően biomasszából előállított, járművek hajtóanyagaként vagy ezek keverőkomponenseként felhasznált termék; 2. bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének, valamint a forgalomba hozott motorbenzin és dízelgázolaj energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa, százalékértékben, egytizedesjegy pontossággal meghatározva; 3. biomassza: a mezőgazdaságból – a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból, többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; 4. cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten és közepes nyomáson folyékony halmazállapotban tartható üzemanyag (vámtarifaszám: 2711 12, 2711 13, 2711 14, 2711 19); 5. dízelgázolaj: minden olyan ásványolajtermék, amelynek rendeltetése kompressziós gyújtású belső égésű motorok működtetése (vámtarifaszám: 2710 19 41), beleértve a nem közúti gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő felhasználásra szánt gázolajat is; 6. energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás: a forgalmazott üzemanyaghoz, bioüzemanyaghoz vagy más, közlekedési célú energiához kapcsolódó, teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás CO2-egyenértékre átszámított teljes tömege és a forgalmazott üzemanyag vagy energia teljes energiatartalmának hányadosa; 7. forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag tartalma, valamint a 8. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag; 8. forgalomba hozott üzemanyag: a) a 18. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott, b) a 18. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett üzemanyag; 9. fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz felhasználási célját tekintve legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag, amelynek egy adott bioüzemanyag a keverőkomponense; 10. kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéke; 11. köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag-előállítás céljára szolgáló termék; 12. motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése szikragyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (vámtarifaszám: 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49); 13. nyilván való hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, kérelem mellékletében feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem vagy a kérelem mellékletének más adataiból, vagy más, a 3. § (1) bekezdése szerinti hatóságok által elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság; 14. sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten és közepes nyomáson gáz halmazállapotban tartható üzemanyag (vámtarifaszám: 2711 21 00, 2711 29 00); 15. teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO2-, CH4- és N2O-kibocsátás, amely a forgalmazott üzemanyaghoz, annak bekevert összetevőit is beleértve, bioüzemanyaghoz vagy más, közlekedési célú energiához kapcsolható; ez valamennyi releváns szakaszra kiterjed, beleértve a kitermelést vagy növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és a forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a kibocsátás helyétől függetlenül; A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 2-i ülésnapján fogadta el. 16. üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két tizedes jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyag teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel kevesebb, mint a bioüzemanyag fosszilis komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás; 17. üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) és a sűrített földgáz (CNG); 18. üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint a) az üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy, ideértve az üzemanyagot a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátással importáló személyt is, és b) a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott üzemanyagot tagállamból beszerző közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő. 2. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának növelése 2. § (1) A Magyar Köztársaság területén a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10%-a, amely részarányt 2020-tól kell teljesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti részarányt a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyiségének és a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének a hányadosaként kell meghatározni, ahol a) a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyiségének – mint számláló – kiszámításánál a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia minden típusát be kell számítani, és b) a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének – mint nevező – kiszámításánál kizárólag a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált benzint, dízelgázolajat, bioüzemanyagokat és villamos energiát lehet beszámítani. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított és bármilyen típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál használható a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának a tárgyévnél két évvel korábbi közösségi vagy magyarországi átlaga. Az elektromos közúti járművek által fogyasztott megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-részarány energiatartalmát 2,5-szeresnek kell tekinteni. (4) A hulladékból, az erdészeti és mezőgazdasági maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok hozzájárulását az egyéb bioüzemanyagok hozzájárulásához viszonyítva kétszeresen kell figyelembe venni. 3. A bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményei 3. § (1) Amennyiben a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményeket tartalmazó kormányrendeletben meghatározott követelmények (a továbbiakban: fenntarthatósági követelmények) teljesítését – a mezőgazdasági igazgatási szerv adatszolgáltatása alapján – a vámhatóság igazolta, a bioüzemanyagot a) Magyarországnak a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó célkitűzésének teljesítése, b) a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítése, valamint c) a forgalmazásért és felhasználásért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása – ideértve az adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket és a biokomponens-tartalomra tekintettel a biokomponenst nem tartalmazó üzemanyaghoz képest megállapított alacsonyabb adómértéket is – a 12. § szerinti jelentéstétel során figyelembe kell venni. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv és a vámhatóság azzal szemben, aki a fenntarthatóság igazolása során adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, valótlan nyilatkozatot tesz, bírságot szabhat ki. (3) A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek és bioüzemanyagnak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a valótlan nyilatkozatot tették. 4. § (1) A bioüzemanyag fenntartható előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzésére irányuló eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát bármikor kijavíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó kormányrendelet meghatározhatja: a) azon adatok, nyilatkozatok körét, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók; b) azon adatok körét, amelyekre módosítási kérelem nem nyújtható be és c) azon időszakot, amely időtartam alatt, vagy határnapot, amíg a fenntarthatóság megállapítására vonatkozó kérelem benyújtható. (3) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, vagy eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – kivéve, ha az (1) bekezdés szerinti eljárás részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi – igazolás pótlólagos kiadására nincs lehetőség. (4) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során az ügyfelet terheli a kérelemben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával kapcsolatos bizonyítási kötelezettség. 4. A bioüzemanyag közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó rendelkezések 5. § (1) A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a bioüzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa havi szinten forgalomba hozott bioüzemanyag mennyisége elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiségét. (2) A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja, b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot. (3) A kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét a Kormány rendeletben három évre előre meghatározva állapítja meg oly módon, hogy minden év március 31-ig kihirdeti a tárgyévet követő harmadik évre vonatkozó mértéket. (4) Az (1) bekezdés szerinti bioüzemanyag-részarány számításánál a 2. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. 6. § (1) A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott bioüzemanyagra vonatkozó, valamint bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelését igazoló, a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti adatokat a rendeletben rögzítettek szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni. (2) Az üzemanyag-forgalmazó köteles havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a tárgyhóban forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti jelentést a vámhatóságnak benyújtani. (3) Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnése esetén – az engedély megszűnésének napjával – köteles a (2) bekezdés szerinti jelentést elkészíteni, és az engedélye megszűnésének napját kővető 12 munkanapon belül a vámhatósághoz benyújtani. 7. § (1) A vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely a) a tárgyhónapban a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy b) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2)–(3) bekezdése szerinti jelentést. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyhavi motorbenzin és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyhónapban ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata. (3) Amennyiben az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyhónapban a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert a) az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, vagy b) a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésről szóló igazolás kiállítója az igazolással összefüggő feladatainak nem tett eleget és e miatt az üzemanyag-forgalmazó nem igazolta, hogy a forgalmazott bioüzemanyag előállítása fenntartható módon történt, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell az a) pont szerinti esetben a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, a Kormány rendeletében meghatározott bírság alapjával vagy a b) pont szerinti esetben kiszabható bírságalap azon részével, mely az igazolás hiánya miatt keletkezett. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egymillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott bioüzemanyag azon mennyiségét, melyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. 5. A bírságokra vonatkozó közös szabályok 8. § A 3. § és 7. § szerint fizetendő bírságok a központi költségvetés bevételét képezik, és adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. 6. A közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése 9. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani, az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti tartalommal, az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. (2) Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig jelentést nyújt be a vámhatóságnak az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról. 10. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó 2020. december 31-ig köteles az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kiindulási értékhez képest 6%-kal csökkenteni az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. (2) Az üzemanyag-forgalmazók csoportjai dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget az (1) bekezdés szerinti csökkentési kötelezettségnek, amely esetben egy üzemanyag-forgalmazónak minősülnek. (3) Az üzemanyag-forgalmazó az (1) bekezdés szerinti csökkentési kötelezettségének teljesítéséhez csak olyan bioüzemanyagot vehet figyelembe, amelyre a fenntarthatósági követelmények teljesítését igazolták. 7. Adatszolgáltatás 11. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a vámhatóság a bioüzemanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló okmányok kiállításához, az okmányban szereplő adatok ellenőrzéséhez az általuk kezelt adatbázisokból adatot szolgáltatnak az e bekezdésben meghatározott hatóságoknak. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed – a Kormány rendeletében meghatározott adatokon túlmenően, azokkal együtt – a bioüzemanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány kiállítását kérő természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is. (3) Az átadott és átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti szervek ellenőrzés céljából 5 évig kezelhetik. 8. Jelentéstétel 12. § Az energiapolitikáért felelős miniszter teljesíti a) a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/30/EK irányelv) 4. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint b) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/28/EK irányelv) 22. cikk (1) bekezdés a)–c), i) és j) pontja szerinti jelentéstételi kötelezettséget. 9. Záró rendelkezések 13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a bioüzemanyag fogalmába tartozó termékek körét, b) a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokat, c) a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható módon történő előállításának nyilvántartási, igazolási és ellenőrzési rendjére vonatkozó részletes szabályokat, d) a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésével, nyilvántartásával, fenntarthatósági követelmények teljesítésének igazolásával és ezek ellenőrzésével kapcsolatban eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az egyéb közreműködők kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, e) a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésére vonatkozó szabályokat, valamint az igazolás kiadásának alapjául szolgáló adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat, f) a fenntarthatósági követelményekre vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozattétel miatt kiszabott bírság kiszámításának módját és mértékét, g) a bioüzemanyag-részarány számításának részletes szabályait, h) a kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét, i) az üzemanyag és a bioüzemanyag MJ-ban meghatározott, az e törvényben előírt kötelezettségek tekintetében alkalmazandó energiatartalmát, j) az üzemanyag-forgalmazó által a kötelező bioüzemanyag-forgalmazási részarány teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra vonatkozó részletes szabályokat, k) a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére, valamint a 3. § és a 7. § szerinti bírság kiszabására jogosult hatóságokat, l) a 3. § és a 7. § szerinti bírság megállapításával és megfizetésével kapcsolatos részletes szabályokat, m) a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás mértékét, n) a bioüzemanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló okirat vagy hatósági bizonyítvány kiállításával, és az okiratban vagy hatósági bizonyítványban szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges adatok körét. (2) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a) az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból származó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra, bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat, b) az agrárpolitikáért felelős miniszterrel a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülésének és teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátásának, valamint a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyagok előállítása során történt üvegházhatású gázkibocsátás számításának részletes szabályait, c) az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról szóló nyilvántartás szabályait rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az energiapolitikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a bioüzemanyag-előállítás fenntartható minősítésének igazolásáért, nyilvántartásba vételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályokat. 14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. december 5-én lép hatályba. (2) E törvény 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 7. §-a, 16. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény rövidítése: Büat. (4) E törvény 7. § (3) bekezdésének b) pontja 2012. január 1-jén hatályát veszti. 15. § E törvény a) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/30/EK irányelv) 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 6. és 7. pontjának, b) a 2009/30/EK irányelv 1. cikke 2. pont a) alpont ii) 8. és 9. pontjának, c) a 2009/30/EK irányelv 1. cikk 5. pont (2) alpontjának, d) a 2009/28/EK irányelv 2. cikk i) pontjának, e) a 2009/28/EK irányelv 3. cikk (4) bekezdés a)–c) pontjának, f) a 2009/28/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdés 3. albekezdésének, g) a 2009/28/EK irányelv 21. cikk (2) bekezdésének, h) 2003/30/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja. 16. § (1) A Jöt. 7. §-ának 37/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [7. § E törvény alkalmazásában] „37 /B. E85: a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag Közösségben termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak, és amely a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint fenntartható módon előállítottnak minősül;” (2) A Jöt. 7. §-a a következő 49. ponttal egészül ki: [7. § E törvény alkalmazásában] „49. fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány.” (3) A Jöt. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Visszaigényelhető továbbá a vámhatóság által engedélyezett bioüzemanyag-adóraktárban előállított, a) bányászati tevékenység során bányaterületen, valamint b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti közfeladat ellátása során közúti forgalomban nem használt gépek és mechanikus berendezések üzemeltetéséhez ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett, fenntartható módon előállítottnak minősülő biodízel után a beszerzéskor megfizetett adóból literenként 79 Ft.” (4) A Jöt. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az adó visszaigénylését a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel adót tartalmazó áron történt beszerzéséről, vagy – az 55. § (4) bekezdés a) pont szerinti esetben – a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről a visszaigénylésre jogosult nevére kiállított számlával és a tényleges felhasználás külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolásával, a repülőgép üzemanyag esetében továbbá a repülés időpontját, célját és teljesítését igazoló okmánnyal, biodízel esetében pedig fenntarthatósági bizonyítvánnyal kell dokumentálni.” 17. § Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143/A. §-át megelőző alcíme és 143/A–143/E. §-a. Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke