55/2004. (III. 31.) Korm. rendelete a doppingellenes tevékenység szabályairól.

55/2004. (III. 31.) Korm. rendelete a doppingellenes tevékenység szabályairól. A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a versenyzőkre, a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre, sportszövetségekre, sportköztestületekre, valamint a versenyző felkészítésében, illetve irányításában közreműködő sportszakemberekre; b) az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek és a fogyatékosok országos szövetségei (a továbbiakban együtt: szövetség) versenyrendszerében szervezett versenyekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. 2. § Értelmező rendelkezések A rendelet alkalmazásában a) célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő ki választásának az a formája, amikor meghatározott időpontban meghatározott versenyzők vagy versenyzők csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra; b) dopping: a doppinglista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó — vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő — szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá az 1. számú melléket szerinti módszer; c) doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a versenyző sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon fel; d) nemzeti doppingellenes szervezet: a doppingellenőrzési folyamat bármely részének kezdeményezésére, végrehajtására vagy kikényszerítésére vonatkozó szabályok elfogadásáért és végrehajtásáért felelős Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület (a továbbiakban: Testület), továbbá a szövetségek és azon sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen; e) nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek és azon nemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen; f) doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az előzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás; g) doppinglista: tiltott szereket és tiltott módszereket meghatározó jegyzék, amelyet az 1. számú melléklet tartalmaz; h) doppingolás: a rendeletben meghatározott — egy vagy több — doppingvétség megvalósítása; i) használat: tiltott szer fogyasztása, injekció útján történő beadása vagy bármely módon történő felhasználása, illetve tiltott módszer alkalmazása; j) marker: olyan jelzőanyagok csoportja, amelyek tiltott szerek, módszerek használatára utalnak; k) manipuláció: a doppingellenőrzés bármely szakaszának meg nem engedett cél érdekében vagy meg nem engedett módon végrehajtott módosítása, befolyásolása, az ellenőrzés során természetes folyamat meggátolása céljával végzett meg nem engedett beavatkozás, valamint az eredmény megváltoztatása; l) minta: bármely doppingellenes ellenőrzési céllal gyűjtött biológiai anyag; m) nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott nemzetközi előírás, amelynek célja a doppingellenes tevékenység (programok) egyes szakmai és működési területeinek részeiért felelős doppingellenes szervezetek közötti harmonizáció biztosítása. A nemzetközi követelményeket a szövetség doppingszabályzata tartalmazza; n) nyilvántartott vizsgálati csoport: a doppingellenes szervezetek által külön meghatározott versenyzői csoport, akik a doppingellenes szervezet vizsgálat-eloszlási terve alapján versenyen és versenyen kívül történő vizsgálatokra kötelesek; o) pozitív vizsgálati eredmény: laboratóriumból vagy más akkreditált vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a mintában tiltott szer vagy annak metabolitját, markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), illetve tiltott módszer használatát mutatja ki; p) származék: bármely biológiai átalakulási folyamat során képződött anyag; q) vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést és a minták laboratóriumba történő szállítását. A Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület 3. § (1) A hazai doppingellenes tevékenység összehangolását a Testület látja el. (2) A Testület tagjai: a) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (a továb biakban: minisztérium); b) a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Sportegyesületek Országos Szövetsége; c) az Országos Sportegészségügyi Intézet 1-1 képviselője. (3) A Testület feladatai: a) kidolgozza az általános, továbbá a sportágakra egy ségesen előírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket; b) ajánlásokat tesz a részletes szövetségi szabályok megalkotására és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel való összehangolására; c) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, amely alapján gondoskodik: ca) a sportszervezetektől független mintavételi csoport irányításáról és működtetéséről, cb) a doppingellenőrzések összehangolásáról, cc) a megelőzésre irányuló felvilágosító, információs, nevelő-oktató és kutató tevékenység szervezéséről, cd) figyelemmel kíséri a szankcionálás nemzetközi el vekkel való összhangját; d) dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről; e) figyelemmel kíséri a nemzetközi doppingellenes szervezetek tevékenységét, és részt vesz munkájukban; f) ellátja a doppingellenes tevékenységével összefüggő és az alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat. (4) A Testület elnöke a minisztérium által delegált tag. A titkársági feladatokat a minisztérium látja el. A Testület tagjai díjazásban nem részesülnek. A Tanács működésének költségeit a minisztérium éves költségvetésében tervezni kell. (5) A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a Testület maga állapítja meg. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a szövetség doppingellenes feladatai 4. § A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) feladatkörében ellátja a tiltott teljesítményfokozó szerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásához szükséges feladatokat, amely során gondoskodik: a) a doppingellenes tevékenységhez szükséges költségvetési források biztosításáról; b) a nemzetközi kapcsolattartásról; c) a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos nyil vántartások vezetéséről. 5. § (1) A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során: a) doppingszabályzatban rendelkezik a versenyzők és a sportszakemberek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatait, kötelezettségeit tartalmazó szabályokról és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról; b) nyilvántartja és a Testület rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat; c) a doppingellenes tevékenység programja alapján elkészíti a sportág doppingellenőrzési tervét. (2) A doppingszabályzat a rendelet, valamint a sportág nemzetközi szakszövetségének doppingellenes szabályaival összhangban tartalmazza: a) a versenyzők ellenőrzésével, tájékoztatásával és felvilágosításával kapcsolatos sportági előírásokat; b) az alkalmazható büntetéseket, azok időtartamát, mértékét, valamint a büntetések kiszabásának eljárási rendjét. 6. § (1) Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a) a testéből származó mintában jelen van a dopping listán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje; b) a doppinglistán szereplő tiltott szert vagy tiltott módszert használ, vagy a használatot megkísérli; c) a mintaszolgáltatási kötelezettséget megtagadja, vagy a mintaszolgáltatás — azt követően, hogy a versenyző erről írásban értesítést kapott — a versenyző önhibájából elmarad, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza; d) a versenyen kívüli rendelkezésre állásra, ezen belül a tartózkodási helyére vonatkozó információk biztosítására és a doppingellenőrzésen való részvételre vonatkozó, a doppingellenes szervezet szabályzatában meghatározott tájékoztatási követelményeket megszegi; e) a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli; f) a versenyen kívüli doppingellenőrzés esetén tiltott szert birtokol, vagy azzal rendelkezik, illetve tiltott módszert alkalmaz, kivéve, ha igazolja, hogy a 13. § (2)—(4) bekezdései szerinti gyógyászati célú mentességet élvez. (2) Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha a) a versenyen kívüli doppingellenőrzés esetén a ver senyzővel összefüggésben tiltott szert birtokol, vagy azzal rendelkezik, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az a versenyző engedélyezett gyógyászati célú mentességére figyelemmel történik; b) a tiltott szert a versenyzőnek beadja vagy a tiltott módszert a versenyzővel összefüggésben alkalmazza, a tiltott szert a versenyző részére értékesíti, átadja, tiltott szer vagy módszer felhasználását, alkalmazását egyéb módon lehetővé teszi, illetve ezeket megkísérli; c) a tiltott szer előállításához, megszerzéséhez, tiltott módszer alkalmazásához segítséget nyújt, abban közreműködik, illetve ezeket megkísérli; d) a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli; e) tudomására jut, hogy a versenyző doppingol, illetve valaki a versenyzőnek a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be a doppingellenes szervezetnek. A doppingellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések 7. § (1) A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden — amatőr vagy hivatásos versenyengedéllyel rendelkező — versenyzőre. (2) Ellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban. (3) Az ellenőrzés elrendelésére a Testület jogosult, továbbá azt a szövetség és a sportrendezvény szervezője is megrendelheti. 8. § (1) Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha a versenyző a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt vagy a versenyen megsérül. (2) Az ellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogainak tiszteletben tartásával kell elvégezni. 9. § (1) Az ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiséget — be nem jelentett ellenőrzés esetén is — a verseny szervezője köteles biztosítani. Minden más — ellenőrzéssel kapcsolatos — személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ellenőrzést elrendelő feladata. (2) A feltételek meglétét a versenybíróság a verseny előtt ellenőrzi. Ha a verseny a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli. (3) Ha az ellenőrzés versenyen kívüli időszakban történik, akkor az elkülönített helyiség biztosítása a sportszervezet kötelezettsége. (4) Az ellenőrzés költségeit az ellenőrzést elrendelő vagy az azt megrendelő — a 7. § (3) bekezdésében meghatározott — szervezet viseli. A vizsgálat-eloszlási terv 10. § (1) Az ellenőrzéseket végző doppingellenes szervezetnek az adott sportág nemzetközi szövetsége által meghatározott módon vizsgálat-eloszlási tervet kell készítenie. (2) A vizsgálat-eloszlási terv tartalmazza: a) a versenynaptárban szereplő versenyeken és a verse nyen kívül elvégzendő ellenőrzések összehangolt tervezését és végrehajtását azzal, hogy a tervezés során előnyben kell részesíteni az előre be nem jelentett ellenőrzéseket; b) az ellenőrzésre kiválasztott versenyekkel, illetve versenyen kívüli ellenőrzésekkel kapcsolatban azt, hogy ezek közül melyeket jelentik be előre; c) az adott sportág versenyzőiből álló nyilvántartott vizsgálati csoportot. (3) A sportágak közötti vizsgálat-eloszlási tervet a Testület készíti el. A mintavétel és -kezelés szabályai 11. § (1) Az ellenőrzésből származó minták elemzése — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — csak a doppinglistán szereplő tiltott szerek és tiltott módszerek kimutatására irányulhat. (2) A Testület által meghatározott olyan szerek (anyagok) elemzése is elvégezhető a versenyzőtől levett mintából, amelyek nem szerepelnek a doppinglistán, de azok visszaélésszerű felhasználása észlelhető a sportban. Az így ellenőrzött szerek (anyagok) kimutatása a mintából nem alapoz meg doppingvétséget. (3) A versenyző előzetes írásbeli beleegyezése nélkül az ellenőrzés során levett minta kutatási tevékenység céljára nem használható fel. (4) Az ellenőrzés vizelet-mintavétellel történik. Ha az adott sportág nemzetközi szövetsége azt elfogadta, vérvétel útján is lehet mintát venni ellenőrzés céljából. (5) A mintavétel és -kezelés részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. Az előzetes felülvizsgálati eljárás 12. § (1) A mintavételt és -kezelést követően az előzetes felülvizsgálati eljárás lefolytatása a szövetség feladata. (2) Az előzetes felülvizsgálati eljárásra vonatkozó eljárási rendet a szövetség — a rendelet és a sportág nemzetközi doppingellenes szervezetének vonatkozó szabályzatára figyelemmel — doppingellenes szabályzatában határozza meg. 13. § (1) Ha a doppingellenőrzésre levett — 2. számú melléklet szerinti — ,,A’’ jelű minta vizsgálatának eredménye pozitív, az előzetes felülvizsgálati eljárás keretében meg kell vizsgálni, hogy a) a versenyző nem rendelkezik-e a (2)—(4) bekezdés szerinti gyógyászati célú mentességgel; b) történt-e nyilvánvaló eltérés a nemzetközi tesztkövetelményektől. (2) Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a versenyző gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilvánvalóan eltértek a nemzetközi tesztkövetelményektől, a pozitív eredménnyel járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók. (3) Az a versenyző, aki orvosilag dokumentálható módon olyan krónikus betegségben szenved, amely indokolja a doppinglistán szereplő valamely tiltott szer vagy tiltott módszer használatát, gyógyászati célú mentességért folyamodhat a Testülethez. (4) A Testület a gyógyászati célú mentességre vonatkozó kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja és határozattal dönt a mentesség megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, amelyről a WADA-t tájékoztatni kell. 14. § Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás nem tár fel gyógyászati célú mentességet, vagy olyan nyilvánvaló eltérést a nemzetközi tesztkövetelményektől, amelyek az ,,A’’ jelű minta pozitív eredményét érvénytelenné tennék, a szövetségnek a 2. számú mellékletben és a szabályzatában meghatározott módon haladéktalanul tájékoztatnia kell a versenyzőt arról, hogy a) pozitív vizsgálati eredmény született; b) melyik doppingellenes szabályt sértette meg; c) a versenyzőnek jogában áll kérni a ,,B’’ jelű mintája analízisét; d) a c) pont szerinti kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a ,,B’’ jelű minta vizsgálatának jogáról; e) a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a ,,B’’ jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál; f) a versenyzőnek jogában áll kérni az ,,A’’ és ,,B’’ jelű mintája vizsgálati dokumentációját. A doppingeljárás 15. § (1) Ha a doppingellenőrzés eredménye pozitív, vagy a versenyző a 6. § (1) bekezdés b)—f) pontjaiban meghatározott magatartást tanúsít, illetve a doppingolás tényét elismerte, vele szemben a szövetség doppingeljárást folytat le. (2) Ha a sportszakember a 6. § (2) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít, vele szemben a szövetség doppingeljárást folytat le. (3) A doppingeljárást első fokon annak a szövetségnek a doppingbizottsága folytatja le, amelynek sportágában a) a versenyző a sporttevékenységét folytatja; b) a sportszakember a szakmai tevékenységét gyakorolja. A doppingbizottság önállóan vagy — a külön jogszabály szerinti — sportfegyelmi bizottság keretei között működik. (4) A doppingeljárást másodfokon a (3) bekezdésben meghatározott szövetség dopping fellebbviteli bizottsága folytatja le. A dopping fellebbviteli bizottság önállóan vagy — a külön jogszabály szerinti — fellebbviteli szerv keretei között működik. (5) Az első fokon eljáró doppingbizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a másodfokon eljáró dopping fellebbviteli bizottság elnöke a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. (6) Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított nyolc éven belül indítható. Külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani. (7) Az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira — a rendeletben foglalt eltérésekkel — a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadók. 16. § (1) A versenyen történő doppingvizsgálat eredményeként a doppingellenes szervezet által megállapított doppingvétség doppingeljárás lefolytatása nélkül az adott versenyen elért eredmények megsemmisítését vonja maga után, továbbá amennyiben a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerés kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alkalmazása akkor is kötelező, ha a versenyző bizonyítja, hogy a doppingvétség elkövetése tekintetében még gondatlanság sem terheli. (3) Ha meghatározott versennyel kapcsolatban a doppingellenes szervezet csapatsportban több mint egy csapattagot értesít doppingvétség gyanújáról, akkor a csapat valamennyi tagját célzott vizsgálatnak vetik alá. (4) Ha a célzott vizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a csapat tagjai közül legalább két versenyző doppingvétséget követett el, a doppingellenes szervezet — doppingeljárás lefolytatása nélkül — a csapatnak a versenyen elért eredményét megsemmisíti. (5) Ha selejtező rendszerű versenyek alkalmával a két versenyszám között nincs lehetőség a laboratóriumi mintavétel és -kezelés elvégzésére, a doppingolás ténye nem befolyásolja az adott csapat által elért végeredményt. (6) Azokban a sportágakban, amelyekben a versenyző eredményének alakításában állat is részt vesz, az állattól — a nemzetközi követelményekkel összhangban — levett és az illetékes doppingellenes szervezet által meghatározott doppinglistán szereplő tiltott szert tartalmazó pozitív eredményű minta esetén a versenyzővel szemben az (1)—(5) bekezdésekben meghatározottakat alkalmazni kell. A büntetések 17. § (1) A szövetség az 1. számú melléklet szerinti doppinglista, valamint a doppingolás körülményeinek figye lembevételével — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a versenyzőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki: a) a 6. § (1) bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől aa) első alkalommal két év időtartamú, ab) második alkalommal végleges eltiltást; b) a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől ba) első alkalommal három hónaptól két évig, bb) második és további alkalommal két évtől négy évig tartó eltiltást; (2) Az 1. számú melléklet IV. pontja szerinti speciális szereknek a versenyző szervezetében való jelenléte esetén — amennyiben a versenyző bizonyítja, hogy azokat nem a teljesítménye fokozása érdekében alkalmazta — a büntetés: a) első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől legfeljebb egy év időtartamú eltiltás; b) második alkalommal két év időtartamú eltiltás; c) harmadik vétség esetén végleges eltiltás. (3) A versenyzőre az eltiltás büntetés mellett: a) az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két év időtartamú kizárás büntetés, b) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása, c) legfeljebb a hivatásos sportoló sporttevékenységből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hat havi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki. 18. § (1) A szövetség a sportszakemberre az alábbi büntetéseket szabhatja ki: a) a 6. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől aa) első alkalommal két év időtartamú, ab) második alkalommal végleges eltiltást; b) a 6. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatá rozott doppingvétségek elkövetése esetén — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől ba) első alkalommal négy év időtartamú, bb) második alkalommal végleges eltiltást; c) a 6. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől ca) első alkalommal három hónaptól két évig, cb) második és további alkalommal két évtől négy évig terjedő eltiltást. (2) Ha a sportszakember a 6. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott doppingvétséget kiskorú versenyző sérelmére követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani. (3) Ha a sportszakember a doppingvétséget a 17. § (2) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, a büntetés: a) első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől egy évre történő eltiltás; b) második alkalommal két év eltiltás; c) harmadik alkalommal végleges eltiltás. (4) A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett a) a sportszövetség által adott kedvezmények legfel jebb egy év időtartamra történő megvonása, b) legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységé ből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hat havi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki. (5) Amatőr sportolóra vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. (6) A versenyzőre, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést a szövetségnél kell befizetni. A szövetség a pénzbüntetést köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani. 19. § (1) Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a 6. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható. (2) Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a 6. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél. (3) Ha az eltiltás időtartama végleges, akkor a (2) bekezdés szerint csökkentett időtartam nem lehet kevesebb nyolc évnél. (4) A sportszakember által elkövetett 6. § (2) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2)—(3) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell. (5) Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében, vagy az általuk elkövetett doppingvétség bizonyításában, velük szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás tekintetében a (2)—(3) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell. 20. § (1) Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen, kivéve nézőként. (2) Az a személy, akivel szemben négy évnél hosszabb időtartamú eltiltás került kiszabásra, a négy év elteltét követően — azon sportágon kívül, amelyben a doppingvétséget elkövette — részt vehet alacsonyabb osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb osztályból nem kvalifikálhatja magát országos vagy nemzetközi versenyre. (3) A versenyző az eltiltás hatálya alatt sportszakemberként, a sportszakember pedig versenyzőként nem tevékenykedhet. (4) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző köteles a tartózkodási helyéről, illetve annak megváltozásáról a doppingellenes szervezetet tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni. 21. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően megindított doppingeljárások tekintetében lehet alkalmazni. (2) A Testület alakuló ülését a miniszter — a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül — hívja össze. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök