2004. XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról.

2004. XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Az Országgyűlés a kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése, ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése, továbbá a statisztikai adatgyűjtésnek az uniós módszerekkel való összehangolása, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását. A törvényt az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el. 2. § A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki. A kis- és középvállalkozások meghatározása 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel a (2) bekezdés b)—c) pontjában foglaltaknak. (4) Egy vállalkozás akkor minősül KKV-nak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy az (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése — jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján — különkülön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. (5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha az (1)—(3) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással. (6) Ahol jogszabály ,,KKV-t’’, ,,mikro-, kis- és középvállalkozást’’, illetve ,,kis- és középvállalkozást’’ említ, azon — ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni. 4. § (1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)—(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak. (2) Partnervállalkozás az, a) amely a (3)—(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése — jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján — legalább 25%. (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak: a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján — függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól — döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban — más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján — a szavazatok többségét egyedül birtokolja. (4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban. (5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. (6) A befektetők érdekeltsége tekintetében — az (1)—(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően — önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül. 5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. (2) Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. (3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. (4) Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. (5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. (6) Az (5) bekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni. (7) Az (5) és (6) bekezdésben említett adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek. (8) Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásában az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek. (9) Az (5) és (7) bekezdés alkalmazásában, az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a (6) bekezdésben megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek. II. Fejezet A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat 6. § (1) A kizárólag KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetében a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja. (2) A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg. 7. § (1) A célelőirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a KKV-k, valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek. (2) Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja: a) a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése, b) a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését, c) a KKV-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, d) műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése, e) a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása, f) a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása, g) a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése, h) az innovációs képesség fejlesztése, i) a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése, j) a KKV-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttmükődés és a piacon való közös fellépés elősegítése, k) a KKV-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézmé nyekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése, l) az adminisztratív terhek csökkentése, m) az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása (tagdíj és társfinanszírozás), n) a KKV-k minősítése (rating), o) a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése lebonyolítása, p) a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése, q) alapszintű és emelt szintű tanácsadás a KKV-k részére, r) a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése, s) a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a szelle mi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztése, t) a piaci információkhoz való hozzájutás esélyegyenlő ségének biztosítása. 8. § (1) A célelőirányzatból támogatás a következő formákban nyújtható: a) vissza nem térítendő támogatás, b) kamattámogatás, c) lízingdíj-támogatás, d) faktoringdíj-támogatás, e) bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-ked vezmény, valamint f) tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, vagy tu lajdoni részesedés szerzése kockázati tőketársaságokban, vállalkozásokban. (2) Egy KKV egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet. 9. § (1) A KKV-k más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhet támogatásban. (2) Külön törvény a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét írhatja elő. III. Fejezet AZ ÁLLAMI FELADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA Kormányzati feladatok 10. § A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) hangolja össze. Ennek körében a) értékeli a KKV-k állami támogatásának hatékonyságát, valamint kidolgozza az értékelés módszertanát, b) kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a KKV-k fejlesztésének stratégiáját, a KKV-fejlesztési politika fő célkitűzéseit és javaslatokat tesz a KKV-k fejlesztését szolgáló intézkedésekre, c) az egységes európai piac folyamataiba való bekapcsolódás, illetve részvétel érdekében gondoskodik a KKV-k felkészítésével, és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. 11. § A gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása során, valamint a KKV-kat is érintő jogsza bály-módosítások előterjesztésében be kell mutatni a tervezett változtatásoknak a KKV-k gazdasági helyzetére gyakorolt hatását. A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése 12. § A Kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést. 13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnöke minden év június 30-áig — az előző év adatai alapján — összesített adatokat szolgáltat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből. 14. § A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) elnöke minden év szeptember 30-áig — az előző év adatai alapján — adatot szolgáltat a minisztérium részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról a foglalkoztatottak létszáma szerinti alábbi bontásban: a) 0—1 fő; b) 2—9 fő; c) 10—49 fő; d) 50—249 fő. A Vállalkozásfejlesztési Tanács 15. § A Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban: VT) részt vesz a KKV-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében: a) javaslatot tesz a KKV-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre, b) véleményezi a KKV-k fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat, c) javaslatot tesz a célelőirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási arányaira, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások is megfelelő mértékben részesüljenek a támogatásokból, d) értékeli a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és KKV-fejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak hatékonyságát, valamint összhangját a KKV-fejlesztési stratégiával, e) értékeli a KKV-k részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozói hitelekből, valamint a közbeszerzésekből, f) véleményezi a KKV-kat érintő törvénytervezeteket. 16. § (1) A VT elnöke a miniszter. (2) A VT tagja: a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, az igazságügy-miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a külügyminiszter, az oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, az EU integrációért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egy-egy képviselője, b) az országos gazdasági kamarák elnökei vagy a helyettesítésükre meghatalmazott személy, c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy. (3) Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában: a) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Hitelgarancia Egyesülés igazgatója vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, b) az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának 2 képviselője, c) a miniszter által kijelölt vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetői vagy a helyettesítésükre meghatalmazott személy, d) a miniszter névre szóló felkérése alapján létrehozott szakmai tanácsadó testület tagjai, e) esélyegyenlőséget érintő kérdésekben az érintett civil szervezetek képviselői. 17. § (1) A VT évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az üléseket a VT elnöke hívja össze. Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi. (2) A VT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A VT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmada jelen van. (3) A VT ügyrendjét maga állapítja meg. (4) A VT titkársági feladatait a minisztérium szervezeti egysége látja el. IV. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 18. § Az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. 19. § E törvény alkalmazásában: 1. befektető: a) — állami befektető társaságok, — finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljá ból rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 euró, illetve az annak megfelelő forintösszeg, — a szövetkezeti üzletrész hasznosító gazdasági társaság, b) felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként — költségvetési formában működő — egyéb kutatóhelyek, c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők, d) az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok; 2. egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás; 3. közvetett tulajdon: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 72. pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon; 4. szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el; 5. vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat; V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Ez a törvény — a (3)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésűk támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény. (3) E törvény 3. §-ának (1)—(5) bekezdése helyébe 2005. január 1-jén a következő rendelkezés lép: ,,(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfel jebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minő sül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfel jebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése — tőke vagy szavazati joga alapján — külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében.’’ (4) E törvény 5. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe 2005. január 1-jén a következő rendelkezés lép: ,,5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. (2) Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jö vedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.’’ (5) E törvény 4. §-a, valamint 5. §-ának (3)—(9) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba. (6) A Kormány a 12. §-ban szereplő beszámolót a 2005. évben nyújtja be először az Országgyűlés részére, az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a 13. §-ban meghatározott feladatait 2004. szeptember 30-áig, a KSH és az APEH a 14. §-ban meghatározott feladatait 2005. szeptember 30-áig teljesíti első alkalommal. (7) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: — a Bizottság 96/280/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról, — a Bizottság 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról. 21. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatásokkal, a vállalkozói hitelekkel, a közbeszerzésekkel, a KKV szektor helyzetével, gazdálkodásával összefüggő, összesített adatokra vonatkozó adatszolgáltatás körét és rendjét rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési rendjének részletes szabályait — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletben állapítsa meg. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke