133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról.

133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) működteti. (2) Az Alapra vonatkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: Tanács). (3) A Hivatal és a Tanács — Alapra vonatkozó — feladatait külön jogszabályok rögzítik. (4) A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (a továbbiakban: Iroda) a Hivatal felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv, amely az Alap pénzeszközeinek kezelésével és felhasználásával összefüggő feladatait a jelen kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el. Az innovációs járulék átutalására vonatkozó eljárás 2. § (1) Az állami adóhatóság a hozzá befizetett járulékot az Atv. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti esedékességi időponttól számított 5 munkanap alatt naponta, más esetekben hetente egy alkalommal, a hét első munkanapján utalja át az Alap Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (2) Az Atv. 5. §-ának (8) bekezdése szerint visszaigényelhető többletbefizetést — annak visszatérítése érdekében — az Alap számlájáról — a Hivatal, a Kincstár és az állami adóhatóság közötti megállapodás alapján — át kell utalni az adóhatóság részére. (3) Az átutalásra vonatkozó eljárás részleteit — beleértve az adóbírságból, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékokból származó bevételeknek az állami adóhatóság és az Alap közti megosztására vonatkozó szabályokat is — a Hivatal, a Kincstár és az adóhatóság közötti megállapodás rögzíti. Az Alap gazdálkodási szabályai 3. § (1) A Hivatal a Tanács bevonásával előkészíti az Alap középtávú felhasználására vonatkozó stratégiáját. (2) A Hivatal az Alap tárgyévi felhasználására vonatkozó tervét az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával a tárgyévet megelőző évben a költségvetés tervezésével összhangban készíti el. A felhasználási tervet a Hivatal elnöke — az éves költségvetési törvény parlamenti elfogadását követően — egyetértésre a Tanács elé terjeszti. (3) Az elfogadott felhasználási tervet év közben — a Tanács egyetértésével — Hivatal módosíthatja. 4. § (1) Az Atv. 8. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Alap regionális innovációs célokat szolgáló pénzeszközei tárgyévi felhasználási tervét a Hivatal a Regionális Fejlesztési Tanácsokkal együttműködve alakítja ki. A regionális célú felhasználásra a regionális innovációs stratégiával rendelkező Regionális Fejlesztési Tanácsok tehetnek javaslatot. (2) A Regionális Fejlesztési Tanácsok innovációs stratégiájukkal összhangban állítják össze javaslataikat a Hivatal számára, amelyekről a Hivatal elnöke előterjesztést készít a Tanács számára. 5. § (1) Az Alap éves költségvetési javaslatát a Hivatal állítja össze, amelyhez az Iroda az előirányzatokat terhelő kötelezettségekről adatot szolgáltat. (2) Az Alap kincstári és elemi költségvetését — a jogszabályi előírásoknak megfelelően — az Iroda készíti el. 6. § (1) Az Alap terhére — a 10. § (3) bekezdésben foglaltak alapján — vállalt kötelezettségekről a Hivatal és az Iroda naprakész nyilvántartást vezet. (2) Az Alap pénzforgalmának bonyolítása a 2. § szerinti előirányzat-felhasználási keretszámlán történik, amely feletti rendelkezési jogosultságot az Iroda gyakorolja. 7. § Az Alap egységes számviteli rendjét a Hivatal egyetértésével az Iroda alakítja ki. 8. § (1) Az Alap működtetésének, pénzforgalmának és felhasználásának belső ellenőrzését a Hivatal végzi. Az Iroda belső ellenőrei látják el az Irodának a pénzforgalom lebonyolításával és az Alap kezelésével kapcsolatos tevékenysége ellenőrzését. (2) Az Alap működésének és gazdálkodásának eseti ellenőrzését az oktatási miniszter, továbbá a Tanács elnöke kezdeményezheti a Hivatal elnökénél. (3) A Hivatal az Alap szabályszerű gazdálkodásának elősegítése, tanúsítása, megbízható pénzügyi és vagyoni helyzetének kialakítása érdekében könyvvizsgálót bíz meg. 9. § (1) A Hivatal elkészíti az Alap féléves és éves költségvetési beszámolóját, melyről tájékoztatja a Tanácsot. (2) Az Iroda a Hivatal részére az Alap a) pénzforgalmáról havonta adatszolgáltatást teljesít; b) eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedéven te mérlegjelentésben ad számot; c) felhasználásáról elkészíti a féléves és éves költségve tési beszámolóra vonatkozó javaslatot. A támogatás nyújtásának általános feltételei 10. § (1) Az Alapból támogatást kaphatnak belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek, valamint ezek konzorciumai. (2) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül az (1) bekezdésben meghatározott személyek között létrejött — a pályázati felhívásban, illetve útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő — együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a bevitt, illetve létrehozott szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg. (3) Az Alapból támogatás nyújtható a) nyílt pályázati rendszerben, támogatási programok keretében; b) pályázaton kívül, jogszabályon, nemzetközi szerző désen, illetve kérelmen alapuló egyedi döntés alapján a jelen jogszabályban foglaltakkal összhangban az Atv.-ben meghatározott mértékig. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti egyedi kérelmen alapuló döntés esetén a kérelmeket a Hivatalhoz kell benyújtani, a kérelmek alapján nyújtott támogatásról a Hiva tal elnöke dönt az Alap — Tanáccsal egyeztetett — felhasználási tervében szereplő, az egyedi támogatások odaítélésére vonatkozó szempontoknak megfelelően. 11. § Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban a 10. § (1) bekezdésében felsorolt jogalany, aki vagy amely a) csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll; b) adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy az Atv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt (cél)előirányzatok terhére kiírt pályázatokban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, illetve az elnyert pályázat alapján kötött szerződést — neki felróható okból — maradéktalanul nem teljesítette; c) a 60 napot meghaladó, lejárt köztartozás van; d) az Alappal, illetve az Atv. 16. §-ának (2) bekezdésé ben foglalt (cél)előirányzatokkal szemben 60 napot meghaladó lejárt fizetési kötelezettséggel rendelkezik. 12. § (1) Az Alapból nyújtott támogatás formái: a) vissza nem térítendő támogatás; b) részben vagy egészben visszatérítendő támogatás; c) bankhitel kamatainak átvállalása. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt visszatérítendő támogatást az Alap 2. § szerinti előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell visszafizetni. (3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó bármely államháztartási forrásból származó támogatásra a melléklet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A pályázat tartalmi követelményei 13. § (1) A támogatási programok megvalósítását szolgáló pályázati stratégiát a Hivatal készíti el az érintett minisztériumok bevonásával. (2) A Hivatal által a Tanács egyetértésével kidolgozott pályázati stratégia alapján az Iroda elkészíti a pályázati felhívást, illetve útmutatót. (3) A Hivatal elnöke által jóváhagyott pályázati felhívást, illetve útmutatót a döntést követően az év során a Hivatal nevében az Iroda hirdeti meg a Hivatal és az Iroda honlapján és egy országos napilapban. (4) A pályázati felhívásban, illetve útmutatóban meg kell határozni a) a pályázat célját, témakörét, hatályát; b) a pályázók, illetve kedvezményezettek körét; c) a támogatás formáját, futamidejét; d) a támogatás maximális mértékét; e) a saját forrás mértékét; f) az elszámolható költségek körét, g) a pályamű elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb, indokolt adatot vagy dokumentumot; h) a döntés előkészítésére vonatkozó eljárás szabályait és a bírálati szempontokat; i) a pályamű beadásának alaki, tartalmi előírásait; j) támogatási szerződés megszegésének szankcióit. A döntéshozatal rendje, pályaművek elbírálása, a döntés nyilvánosságra hozatala 14. § (1) A pályaművek szakmai és pénzügyi elbírálásáról az Iroda gondoskodik a pályázati stratégiának megfelelően. (2) A beérkezett pályaművek formai vizsgálatát az Iroda végzi. A pályázati felhívásnak, illetve útmutatónak megfelelő, hiánytalan pályaművek szakmai és pénzügyi bírálatra kerülnek független, külső szakértők (a továbbiakban: szakértők) bevonásával. (3) A szakértők kötelesek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni az általuk bírált, minden egyes pályamű vonatkozásában. Az Iroda biztosítja a szakértők anonimitását. (4) A pályázati stratégiában kell meghatározni azokat a pályázat típusokat, amelyek esetében a pályaművek rangsorolását az adott támogatási programok szakmai irányító testületei (a továbbiakban: testületek) végzik. A testületek a pályázati felhívásban, illetve útmutatóban megjelent bírálati szempontok és a szakértők bírálatai alapján rangsorolják a pályaműveket, s e rangsornak megfelelően javaslatot tesznek a Hivatal elnökének a pályaművek támogatására. (5) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a szakértők álláspontját, a testületek által felállított rangsort, testületek tagjainak érdemi észrevételeit, különvéleményét. (6) A pályázók, a szakértők és a testületek tagjainak — a pályamű elbírálásához, a szakértői, illetve a testületi tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges — személyes adatait az Iroda kezeli az érintetteknek az adatkezeléshez történő előzetes, írásbeli hozzájárulását követően. (7) A pályamű elbírálásának és a döntési javaslat készítésének folyamatában nem vehet részt az, aki a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy az elbírálást megelőző 3 éven belül állt, b) az a) pontban megjelölt személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, c) a pályázó gazdálkodó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a pályázó gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő bizottsági tagja; e) a regionális fejlesztési tanács képviseletét látja el, amennyiben az illetékes regionális fejlesztési tanács is pályázatot nyújtott be. 15. § (1) A Hivatal elnöke dönt a pályamű, valamint a 10. § (3) bekezdés b) pontja szerinti egyedi kérelmek támogatásáról. (2) Az egyedi kérelmek támogatásáról szóló döntés meghozatala a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően történik. Az egyedi kérelmek támogatására vonatkozó szempontrendszert a Hivatal a honlapján közzéteszi. (3) A döntést követően az Iroda tíz munkanapon belül írásos értesítést küld a pályázónak, illetve támogatásigénylőnek a döntés eredményéről, amelyhez csatolja szerződéskötési ajánlatát. (4) A pályaművek esetében a testületek által összeállított rangsortól való eltérés okairól a Hivatal elnöke tájékoztatja a Tanácsot és a testületeket. (5) A döntés eredményét a Hivatal honlapján közzéteszi. (6) A pályázók a döntést követően megismerhetik a pályaműveikre vonatkozó bírálatot. Szakmai irányító testület 16. § (1) A testületek feladata egyes — a pályázati stratégiában meghatározott — támogatási programok működésének koordinálása, ezen belül különösen a pályázati felhívások véleményezése, döntési javaslat készítése a Hivatal elnöke számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról, a projektek teljesülésének rendszeres szakmai ellenőrzése. (2) A testületek tagjait és elnökét — a Tanács előzetes véleményét figyelembe véve — a Hivatal elnöke kéri fel. (3) Nemzetközi összetételű testület rangsorolja a pályaműveket olyan pályázat esetében, amelynek felhívásában, illetve útmutatójában szereplő, minimálisan adható támogatási összeg meghaladja az Alap éves kiadási előirányzatának 1%-át. (4) A pályázati stratégiában meghatározott, regionális célú pályázatok elbírálásában közreműködő testületek munkájában biztosítani kell a Regionális Fejlesztési Tanácsok képviseletét ellátó regionális innovációs szakértők részvételét. (5) A testületek elnöke és tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a Hivatal elnökének, ha vele szemben a 14. § (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn. A tag a bejelentéstől kezdve nem vehet részt a pályamű vonatkozásában a pályázati döntés előkészítésének folyamatában. (6) A testületek működésének feltételeiről az Iroda gondoskodik. A működtetés finanszírozása az Alap kezelésével kapcsolatos költségek terhére történik. Szerződéskötés 17. § (1) A támogatásról szóló döntés alapján az Iroda a megvalósítandó feladatot (a továbbiakban: projekt), a teljesítés módját, a támogatás kifizetésének ütemezését, a támogatási szerződés lezárásának követelményeit, az ellenőrzési jogosultság elfogadását, a nyertes támogatásigénylők, pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) által vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket is tartalmazó támogatási szerződést köt. (2) A támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett számára az értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napos határidőt kell megállapítani, amely határidőig a döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Ha a szerződés megkötésére a határidő leteltéig a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés automatikusan érvényét veszti. Finanszírozás és teljesítés 18. § (1) A támogatás a szerződésben rögzített pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe. (2) A támogatás igénybevétele — a kamattámogatás, valamint az előfinanszírozás kivételével — teljesítés- és forrásarányosan történik. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatásoknál — indokolt esetben — a szerződés teljesítése során lehetőség van több részletben történő előlegfizetésre a finanszírozás évenkén ti ütemének figyelembevételével. Az előleg folyósításáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Előlegrész átutalására csak az előző előlegrész felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása és pénzügyi elszámolása után kerülhet sor. Az egyes előlegrészekkel a folyósítástól számított 12 hónapon belül el kell számolni. (4) Előleg igénybevétele esetén — a költségvetési szervek kivételével — a támogatási összeg utolsó 10%-a csak a szakmai és pénzügyi záró beszámoló elfogadása után folyósítható. (5) A támogatások folyósítása a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével; b) a finanszírozásba bevont hitelintézeten keresztül; c) közvetlenül a kedvezményezett számlájára történő átutalással történhet. (6) Költségvetési szervek számára a támogatás folyósítása a szerződéskötést követő 15 napon belül előfinanszírozással, a támogatott számlájára való átutalással is történhet, ha a támogatott projekt az átutalástól számított 6 hónapon belül megvalósul. (7) Költségvetési szerv nem megfelelő szakmai teljesítése vagy pénzügyi elszámolása esetén az Iroda azonnali beszedési megbízást nyújt be a jogtalanul igénybe vett támogatásnak az Alap számlájára történő visszautalása érdekében. Ha az azonnali beszedési megbízás nem jár eredménnyel, a kedvezményezett esetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének intézkednie kell a jogtalanul igénybe vett támogatás Alap részére történő visszautalásáról. 19. § (1) Egy projekt akkor tekinthető megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a kedvezményezett köteles a projekt szakmai záró beszámolójában tényszerűen és meggyőző módon, a rendelkezésre álló bizonylatokkal alátámasztva beszámolni. (2) A szerződés teljesítése során az időközi és a záró beszámoló elfogadásáról vagy elutasítás esetén a további eljárásról — a pályázati stratégiában külön meghatározott pályázatok esetében a testületek véleménye alapján — az Iroda dönt a szerződésben meghatározott időn, de legfeljebb 60 napon belül. (3) Amennyiben a benyújtott beszámoló hiányos, az Iroda határidő megadásával hiánypótlást ír elő. Az ismételt benyújtást követően az Iroda 30 napon belül értesítést küld az elfogadásról vagy — elutasítás esetén — a további eljárásról. 20. § (1) Amennyiben a konzorcium egy tagja a projekt befejezése előtt neki fel nem róható okból kilép a konzorcium ból, vagy tevékenységét felfüggeszteni kényszerül, illetve amennyiben bármely tag ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, úgy a tag köteles a) a konzorcium vezetője, illetve képviselője számára részletes szakmai és pénzügyi elszámolást készíteni, továbbá a megvalósult eredményeket teljeskörűen és tételesen részére átadni; b) a támogatás fel nem használt részét az Alap Kincstárnál vezetett számlájára visszautalni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a konzorcium többi tagja részére nyújtandó további támogatás folyósítását az Iroda felfüggeszti, és erről haladéktalanul értesíti a testületet. A testület a bejelentéstől számított 30 napon belül javaslatot tesz az Iroda vezetőjének a konzorcium tagjai részére nyújtandó támogatás további folyósításának feltételeiről. A támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszere 21. § (1) A kedvezményezett — ellenőrzés céljából — a támogatás felhasználását, illetve annak dokumentumait elkülönítetten köteles nyilvántartani. Amennyiben a támogatás célja teljesült, a támogatásból visszamaradt, fel nem használt összeget a kedvezményezett köteles haladéktalanul visszautalni az Alap számlájára. (2) A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást az Iroda ellenőrzi. A támogatás folyósításához és felhasználásához kapcsolódó ellenőrzés folyamatosan, valamint a projekt befejezését követően, utólagosan történik. Az ellenőrzés szükség esetén kiterjed a kedvezményezett pénzügyi, likviditási és cégügyi feltételeinek vizsgálatára is. (3) Az ellenőrzés kiterjed az Alap, illetve az Atv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt (cél)előirányzatok forrásaiból nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzésére is. (4) Az Iroda ellenőrzése során a szerződések teljesítésével kapcsolatban vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. (5) Az ellenőrzött kedvezményezett köteles a) az Iroda megkeresésének soron kívül eleget tenni; b) az Iroda részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba való betekintést lehetővé tenni; c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni; d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni. (6) Az ellenőrzésekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről az Iroda legkésőbb a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig a Hivatal elnökét összefoglaló jelentésben tájékoztatja. (7) Az Iroda gondoskodik a támogatás fel nem használt részének behajtásáról. Az Alap felhasználásának szakmai értékelése, tájékoztatás 22. § (1) A Hivatal elemzi és értékeli a támogatási programokat a támogatási célok teljesülése, a programnak az adott szakmai, gazdasági területen betöltött szerepe, eredményessége tekintetében. Az értékelés során a Hivatal figyelembe veszi a testületek által évente készített beszámolóban foglaltakat a pályázati stratégiában külön meghatározott pályázatok esetében. (2) Az egyes programok értékelésének módjáról, ütemezéséről a Hivatal értékelési stratégiát készít. A program életpályája szerint elő-, közbenső- és utóértékelés végezhető. Az értékelés függetlenségét a Hivatal biztosítja. Az értékelés kiadásait az Alap kezelésével kapcsolatos költségek terhére kell finanszírozni. (3) A programok értékeléséről készült, a Tanács által véleményezett éves beszámolót a Hivatal honlapján keresztül nyilvánosságra kell hozni. 23. § A Hivatal elnöke — szükség szerint, de legalább évente — tájékoztatja a nyilvánosságot az Alap felhasználásáról. A Kormány számára készített éves beszámoló alapját képezi a nyilvánosság tájékoztatásának. 24. § A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer számára az Iroda szolgáltat adatokat. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2004. április 30. napján lép hatályba azzal, hogy a 17—20. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (2) Az Alap pénzeszközei felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása során a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet VIII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. 26. § (1) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programokról szóló 251/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint 2001. és 2002. években megkötött támogatási szerződések záró beszámolóinak elfogadásában 2007. december 31-ig a Program Tanácsok (a továbbiakban: PT-k) közreműködnek. (2) A PT-k feladata a) javaslattétel a Hivatal elnökének a kedvezményezet tek záró beszámolóinak elfogadására vagy elutasítására; b) évenkénti beszámoló készítése a Hivatal elnöke szá mára. (3) A PT-k működésének technikai feltételeit az Iroda biztosítja. 27. § Az Iroda jogosult az Alap eszközeinek, illetve 2004. január 1-jét megelőzően a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat, valamint a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzat felhasználása tekintetében kötött szerződésekből eredő követelések és kötelezettségek kezelésére. 28. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes kutatás-fejlesztési tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 132/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától a) az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatás kizárólag a kutatás-fejlesztés állami támogatásáról szóló közösségi keretszabályról szóló bizottsági közleménnyel (96/C 45/06) összhangban nyújtható; b) csekély összegű támogatás kizárólag az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtható; c) a EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó beruházási támogatás kizárólag a nemzeti regioná lis támogatásról szóló közösségi iránymutatással összhangban nyújtható; d) érzékeny ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtandó támogatások, illetve a nagyberuházások tekintetében a regionális nemzeti támogatásokra vonatkozó iránymutatásban (98/C 74/06), a nagyberuházási projektekhez nyújtható regionális támogatásról szóló multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni; e) a EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó foglalkoztatási támogatás kizárólag az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatás állami támogatására való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtható; f) a EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó képzési támogatás kizárólag az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtható; g) az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó kockázati tőkebefektetési támogatás kizárólag az állami támogatás és kockázati tőkebefektetésről szóló bizottsági közleménnyel összhangban nyújtható. (3) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától jelen rendelet 12. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: ,,(3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható bármely államháztartási forrásból származó támogatásra a melléklet rendelkezéseit az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelettel összhangban kell alkalmazni.’’ Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök