← Magyarország

238/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelete a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről.

Röviden

Ez a rendelet a tartós külszolgálatra készülő kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és házastársak felkészítésének szabályait írja le. Célja, hogy a külszolgálat során betöltendő munkakörökhöz szükséges ismereteket és készségeket biztosítsa.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
238/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelete a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről. A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 15. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 16.  § tekintetében a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.  évi CXCIX.  törvény 259.  § (1)  bekezdés 3.  pont b)  alpontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium), valamint b) –  a  3.  § és a  4.  § kivételével – az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, tartós külszolgálati pályázatot nyert kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársra (a továbbiakban együtt: felkészülő) terjed ki. (2) E  rendelet 2.  § 4. és 5.  pontjának, valamint 12.  § (1) és (2)  bekezdésének hatálya a  minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, valamint kormányzati ügykezelőkre is kiterjed. (3) E  rendelet 6.  § (2)  bekezdésének, valamint 10.  § (7)  bekezdésének hatálya a  felkészülőnek a  külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 8. pontja szerinti házastársára (a továbbiakban: házastárs) is kiterjed. (4) E  rendelet 12.  § (1) és (2)  bekezdésének hatálya a  minisztérium, a  külpolitikáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi hivatal, gazdasági társaság, a  Külszoltv. 2.  § 17.  pontja szerinti szakdiplomata jelölésére jogosult államigazgatási szerv állami vezetőjére, közszolgálati tisztviselőjére, munkavállalójára, a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.  évi CXCIX.  törvény (a  továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó foglalkoztatottjára, az  állami vezető, közszolgálati tisztviselő, munkavállaló közeli hozzátartozójára, valamint a  minisztériumban a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatóra is kiterjed. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. általános külszolgálati felkészítő tanfolyam: a felkészülés során aktuális ismereteket átadó képzés; 2. európai uniós szakmai vizsga: az  európai uniós ismeretek elsajátítását mérő számonkérési forma, amelynek teljesítése feltétele a  részben vagy egészben európai uniós ügyeket érintő feladatkörbe történő első kihelyezésnek; 3. felkészítés: a  felkészülő számára a  minisztérium által szervezett olyan gyakorlati és elméleti elemekből álló komplex képzési folyamat, amely a  tartós külszolgálat során betöltendő, a  Külszoltv. 1.  melléklete szerinti munkakör ellátásához szükséges ismeretek és készségek megszerzésére, megújítására, bővítésére és fejlesztésére szolgál; 4. felkészülés: azon speciális szakmai és munkakörismereteknek és -készségeknek a  megszerzésére, megújítására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló folyamat, amelyek szükségesek a tartós külszolgálat során ellátandó, a  Külszoltv. 1.  melléklete szerinti munkakör betöltéséhez, valamint tartós külszolgálat keretében a külképviseleten teljesített közszolgálat ellátásához; 5. felkészülési terv: a  felkészülési folyamat elemeit – ideértve a  minisztérium által meghatározott határidőre tervszerűen teljesítendő képzéseket, továbbképzéseket, illetve egyéb, szakmai kapcsolat felvételével összefüggő kötelezettségeket – tartalmazó dokumentum; 6. közeli hozzátartozó: az  állami vezetővel, közszolgálati tisztviselővel, munkavállalóval, a  Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottal életvitelszerűen közös háztartásban élő házastárs, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettárs vagy bejegyzett élettárs, valamint nagykorú gyermek, nagykorú örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek; 7. külügyi szakmai vizsgára felkészítő konzultáció: a  külügyi szakmai vizsgarészekhez kapcsolódó ismeret- és tananyagegység elsajátítását elősegítő felkészítő megbeszélés; 8. külügyi szakmai vizsga: általános külpolitikai, külügyi igazgatási és külgazdasági ismeretek elsajátítását mérő számonkérési forma, amelynek teljesítése feltétele az első tartós külszolgálat megkezdésének; 9. munkaköri vizsga: a  tartós külszolgálat során ellátandó munkakörhöz kapcsolódó, a  szakmai követelményeknek megfelelő szakmai és személyes kompetenciák átadását ellenőrző ismeret-ellenőrzési forma, amelynek teljesítése feltétele az adott munkakörbe történő kihelyezésnek; 10. speciális külszolgálati felkészítő tanfolyam: a  külképviselet-vezetők számára szervezett, külképviseleti munkavégzést támogató képzés. 2. A külpolitikáért felelős miniszter tartós külszolgálatra történő felkészítéssel összefüggő feladatkörei 3. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a Külszoltv.-ben meghatározott feladatainak ellátása keretében – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a  továbbiakban: EU ÁK), továbbá a  honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egység kivételével – a) kidolgozza a  külképviseleteken a  tartós külszolgálat keretében közszolgálatot teljesítő felkészülőkre vonatkozó speciális személyzetpolitika irányait és elveit, valamint gondoskodik azok megvalósításáról; b) felelős a  külügyi és külgazdasági területen foglalkoztatottaknak az  általa vezetett minisztériumban és a  külképviseleteken ellátandó munkakörök betöltéséhez, a  munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismereteket és képességeket közvetítő, valamint a külgazdasági és külügyi ágazati szakmai feladatok ellátáshoz kapcsolódó szakmai kompetenciákat, továbbá a személyes készségeket fejlesztő – a közszolgálati továbbképzési rendszerbe illesztett – belső továbbképzések kidolgozásáért és fejlesztéséért; c) felelős a  b)  pont szerinti képzések lebonyolításáért, az  ezzel kapcsolatos oktatás- és képzésszervezési feladatok ellátásáért; d) gondoskodik a tartós külszolgálati felkészítéshez, valamint az ezzel összefüggő külügyi személyügyi és belső képzésszervezési folyamatokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási eljárások kidolgozásáról és alkalmazásáról; e) gondoskodik a  tartós külszolgálat ellátásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztéséről, a  külügyi szaknyelvi felkészítésről és a minisztériumon belül külügyi szaknyelvi vizsgaközpontot működtet; f ) felelős a  külügyi és külgazdasági területen foglalkoztatottaknak az  általa vezetett minisztériumban és a  külképviseleteken ellátandó munkakörök betöltéséhez, a  munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek bővítését és képességek fejlesztését elősegítő előadások szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásáért; g) kiadja a külképviseleti felkészítési rendszer minőségirányítási szabályzatát; h) előkészíti a  tartós külszolgálattal kapcsolatos fejlesztések szakmai koncepcióját és az  azokhoz kapcsolódó szabályozási elveket. (2) A  magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező külügyi és külgazdasági állomány fenntartása, valamint az  utánpótlás biztosítása érdekében a  külpolitikáért felelős miniszter közreműködik a  magyar diplomataképzési rendszer megalapozásában, a  külpolitikát érintő kutatási és elemző tevékenységek ellátásában, továbbá biztosítja a külügyi és külgazdasági folyamatok és azok eredményeinek szélesebb nyilvánossággal történő megismertetését. (3) A  külpolitikáért felelős miniszter a  tartós külszolgálat, illetve az  arra történő felkészülés intézményi folyamatainak támogatására, a  tartós külszolgálati álláspályázatok kezelésére, nyilvántartására, a  pályázat folyamatainak elektronikus támogatására, a  tartós külszolgálati felkészülés során felmerülő képzési és továbbképzési kötelezettségek eredményes teljesítésének elősegítésére, az  oktatási és képzésszervezési feladatok ellátásának biztosítására komplex informatikai keretrendszert működtet. (4) A  minisztérium hivatali szervezetének vezetője normatív utasításban állapítja meg a  tartós külszolgálati felkészítéshez szükséges képzések kidolgozásával kapcsolatos képzésfejlesztési, tananyag és egyéb szakanyag létrehozásával összefüggő oktatásmódszertani, képzésfejlesztési, a  képzések biztosításával, lebonyolításával, oktatás- és képzéstechnikai feltételeinek biztosításával, belső minőségbiztosításával, oktatással, felkészítéssel és képzésszervezéssel, valamint kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos költségek és díjazás mértékét. 4. § (1) A  külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik a  külgazdasági és külügyi működés során keletkező, a  közigazgatásban hasznosítható gyakorlati ismertanyagok és meglévő jó gyakorlatok összegyűjtéséről, feldolgozásáról, értékeléséről, fejlesztéséről és az eredmények közzétételéről. (2) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a kihelyező vezető előírhatja a tartós külszolgálatot teljesítő közszolgálati tisztviselő számára, hogy speciális külügyi, külgazdasági, illetve – az  általa ellátott munkakörhöz kapcsolódó  – szakmai ismeretmegújító továbbképzésen vegyen részt. (3) A  külpolitikáért felelős miniszter az  (1)  bekezdésben meghatározott eredményeket a  közigazgatásban foglalkoztatottak részére is megismerhetővé teheti. 3. A tartós külszolgálatra történő felkészítés általános szabályai 5. § (1) A  tartós külszolgálatra történő felkészítés célja a  Külszoltv. 1.  mellékletében foglalt munkakörök ellátásához szükséges a) a külképviseleti hálózatra és a külügyi és külgazdasági szakpolitikai célkitűzésekre, b) a külképviseleti működésre, a  külügyi és külgazdasági kormányzati, minisztériumi stratégiai, valamint szakpolitikai célkitűzésekre, c) nemzetpolitikai, valamint egyes szakdiplomáciai tevékenységre, d) a diplomáciai és nemzetközi protokollra, e) a biztonságra, nemzetbiztonságra és információbiztonságra, f ) a fogadó állam szokásaira, jellegzetességeire, valamint g) egyéb, a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt felkészítési elemekre vonatkozó aktuális szakmai ismeretek átadása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a felkészítés a) a tartós külszolgálat keretében ellátandó munkakörökhöz szükséges szakmai, funkcionális elméleti és azok gyakorlati alkalmazását elősegítő ismeretek megszerzésére, fejlesztésére, b) a felkészülő személyes készségeinek fejlesztésére, c) a külgazdasági és külügyi feladatellátáshoz szükséges szakmai kompetenciák fejlesztésére, d) a felkészülő pszichológiai felkészítésére, e) az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, valamint f ) a külföldi életvezetésre vonatkozó gyakorlati tanácsadásra is kiterjed. 6. § (1) A felkészülő köteles az előírt képzésen részt venni, valamint a képzésekhez kapcsolódó vizsgákon tudásáról számot adni. Az e rendeletben meghatározott képzéseket a minisztérium biztosítja. (2) A  külpolitikáért felelős miniszter külön képzést szervezhet a  felkészülő házastársa, valamint a  külképviselet által foglalkoztatott házastárs részére. 7. § A felkészítés során teljesített képzések a  közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szerinti belső továbbképzés keretében valósulnak meg, és az abban meghatározott továbbképzési kötelezettség teljesítésébe az előírt kötelezettség 50%-áig beszámíthatóak. 4. Általános és munkaköri képzések és vizsgák 8. § (1) A felkészülő a 6. § (1) bekezdésében meghatározott felkészülési kötelezettsége keretében a) a felkészülési tervében előírt, a tartós külszolgálat keretében betöltendő munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzéseket, b) a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati képzéseket, c) az a) és b) pont szerinti képzésekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint d) a felkészüléshez kapcsolódó egyéb feltételeket teljesíti. (2) A  Külszoltv. 1.  melléklet szerinti vezetői és diplomata munkakör betöltése esetén a  felkészülő köteles –  a  külszolgálati felkészülés során – a  minisztérium által szervezett külügyi szakmai vizsgára felkészítő konzultációkon részt venni, valamint külügyi szakmai vizsgát és a munkaköréhez kapcsolódó szakmai vizsgát tenni. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a felkészülési tervben egyéb szakmai képzés vagy vizsgakövetelmény teljesítését, továbbá egyéb, a  külszolgálat keretében ellátandó közszolgálat teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettség végrehajtását is előírhatja. (4) Az egy adott munkakörre előírt, kötelezően teljesítendő szakmai követelményeket jogszabály tartalmazza. (5) A tartós külszolgálatra történő kihelyezést megelőzően a felkészülőnek a Külszoltv. 1. mellékletében meghatározott munkakörök esetében a  következő képzéseken kell részt venni, valamint az  azokhoz kapcsolódó vizsgákat teljesíteni: a) külügyi szakmai vizsgára felkészítő konzultáció és vizsga aa) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti vezetői munkakörök, ab) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti diplomata munkakörök, ac) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti adminisztratív munkakörök esetén; b) a  minisztérium által szervezett külképviseleti gazdálkodási ismereteket tartalmazó felkészítés, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsga ba) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti vezetői munkakörök, bb) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti gazdasági vezető munkakör, bc) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti gazdasági felelős munkakör, bd) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti gazdasági ügyintézői munkakör esetén; c) titkos ügyiratkezelői képzés és vizsga a titkos ügyiratkezeléssel összefüggő – a Külszoltv. 23. § (2) bekezdése szerinti – kiegészítő feladatkör esetén; d) rejtjelezői képzés és vizsga – a Külszoltv. 23. § (2) bekezdése szerinti – rejtjelezői kiegészítő feladatkör esetén; e) konzuli szakmai tanfolyam és konzuli szakmai vizsga ea) a  Külszoltv. 1.  melléklete szerinti külképviselet-vezetői munkakör – a  Külszoltv. 3.  § (1)  bekezdés b) pontja szerinti külképviseleten –, ha a külképviseleten vezető konzul nem dolgozik, eb) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti első beosztott konzul munkakör, ec) a Külszoltv. 1. melléklete szerinti vezető konzul munkakör, ed) a konzuli feladatot ellátó diplomata munkakör esetén; f ) konzuli ügyintézői képzés és vizsga a Külszoltv. 1. melléklete szerinti konzuli ügyintézői munkakör esetén. 9. § (1) Az  általános külszolgálati felkészítő tanfolyam teljesítése kötelező, ide nem értve a  rendkívüli és pótpályázat keretében kihelyezésre kerülő felkészülőket. A  felkészülési tervben meghatározott képzési elemek és vizsgakötelezettségek teljesítése kötelező. Ezek nem teljesítése esetén a  felkészülő tartós külszolgálatra nem helyezhető ki. (2) Ha a  kihelyezett munkaköre megváltozik, kizárólag az  új munkakör speciális követelményei tekintetében kell a képzési vizsgakötelezettségnek eleget tennie. 5. Külszolgálati felkészítő tanfolyam 10. § (1) A felkészülő – a felkészítés folyamán – általános külszolgálati felkészítő tanfolyamon vesz részt. (2) A  felkészülő képviselet-vezetők részére – megfelelő számú résztvevő esetén – a  külpolitikáért felelős miniszter speciális külszolgálati felkészítő tanfolyamot szervezhet. A speciális felkészítő tanfolyam – az 5. §-ban meghatározott elemeken túl – különösen kommunikációs és vezetőképzési ismeretek részekből áll. (3) Az  általános külszolgálati felkészítő tanfolyamot a  külpolitikáért felelős miniszter szervezi meg évenként legalább egy alkalommal, az éves pályázati rendben történő kihelyezést megelőzően. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti általános külszolgálati felkészítő tanfolyamon való részvétel kötelezettsége a  rendkívüli, valamint a pótpályázat keretében kihelyezésre kerülő felkészülőre nem vonatkozik. (5) A  munkáltatói jogkör gyakorlója az  általános és speciális külszolgálati felkészítő tanfolyam idejére mentesíti a felkészülőt munkavégzési kötelezettsége alól. A felkészülőnek a mentesítés idejére illetmény jár. (6) Ha a  (2)  bekezdés szerinti speciális felkészítő tanfolyam a  kihelyezés évében nem valósul meg, a külképviselet-vezető az (1) bekezdés szerinti általános külszolgálati felkészítő tanfolyamon vesz részt. (7) Az  általános külszolgálati felkészítő tanfolyamnak a  külpolitikáért felelős miniszter által egyedileg meghatározott képzésein a felkészülőn kívül a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti házastárs is részt vehet. 6. Minisztériumok közötti együttműködés a tartós külszolgálatra történő felkészítés során 11. § (1) A  külpolitikáért felelős miniszter végzi az  EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő, az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló felkészülő diplomáciai felkészítését, amely során együttműködik az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel. (2) Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés kiterjed a külügyi szakmai vizsgára felkészítő konzultációra és vizsgára, valamint a Külszoltv. 1. mellékletében meghatározott munkakörök betöltéséhez előírt munkaköri vizsgákra. (3) A minisztérium azon kihelyezésre kerülő diplomatáinak, akik részben vagy egészben európai uniós ügyeket érintő feladatokat látnak el, a  kihelyezést megelőzően teljesíteniük kell az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által szervezett, jogszabályban meghatározott európai uniós szakmai vizsgát. (4) Az EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő felkészülő adatait és a külügyi szakmai vizsga javasolt időpontját az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter legkésőbb az  EU ÁK-ra történő kihelyezést megelőző három hónappal megküldi a külpolitikáért felelős miniszternek. (5) A  külpolitikáért felelős miniszter legkésőbb a  vizsgát megelőző egy hónapon belül tájékoztatja a  felkészülőt, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert a vizsgára felkészítő konzultációk és a vizsgák időpontjáról. A  külpolitikáért felelős miniszter a  tájékoztatással egyidejűleg a  vizsgákra történő felkészüléshez szükséges tananyagokat is megküldi a felkészülőnek. (6) A külpolitikáért felelős miniszter a vizsgák eredményéről öt munkanapon belül tájékoztatja az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert és kiállítja a tanúsítványt. (7) A külpolitikáért felelős miniszter a részben vagy egészben európai uniós munkakör betöltésére felkészülő adatait és az európai uniós szakmai vizsga javasolt időpontját legkésőbb a kihelyezést megelőző három hónappal megküldi az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek. (8) Az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a vizsgát megelőzően legalább egy hónappal tájékoztatja a  felkészülőt, valamint a  külpolitikáért felelős minisztert az  európai uniós szakmai vizsga időpontjáról, és a tájékoztatással egyidejűleg a vizsgára történő felkészüléshez szükséges tananyagokat is megküldi a felkészülőnek. (9) Az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a vizsga eredményéről öt munkanapon belül tájékoztatja a külpolitikáért felelős minisztert, és kiállítja a tanúsítványt. 7. Külügyi szaknyelvi felkészítés és vizsgaközpont 12. § (1) A tartós külszolgálatra történő jelentkezés elősegítése, továbbá a tartós külszolgálat keretében történő közszolgálat magasabb szintű ellátása biztosításának céljából a minisztérium gondoskodhat a nyelvi kompetenciák fejlesztéséről, valamint nyelvtanfolyamokat szervezhet. (2) A  minisztérium – külügyi szaknyelvi vizsgaközpontként –, illetve a  külpolitikáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi hivatal és gazdasági társaság, továbbá a Külszoltv. 2. § 17. pont szerinti szakdiplomata jelölésére jogosult államigazgatási szervek állami vezetői, közszolgálati tisztviselői, munkavállalói, a Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottai, valamint közeli hozzátartozói, továbbá a minisztériumban a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatói számára külügyi szaknyelvi nyelvvizsgát szervez és biztosít. (3) A (2) bekezdés szerinti szaknyelvi nyelvvizsga államilag elismert diplomáciai szaknyelvi vizsgának minősül. 8. Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 12. § 2018. január 1-jén lép hatályba. (3) A 12. § (2) bekezdését a) a  minisztérium állami vezetőire, közszolgálati tisztviselőire, munkavállalóira, a  Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottaira és a  tartós külszolgálatra kihelyezettel a  tartós külszolgálat helyén tartózkodó közeli hozzátartozóira, továbbá a szakdiplomatákra 2018. január 1-jétől, b) a  minisztérium állami vezetőinek, közszolgálati tisztviselőinek, munkavállalóinak, a  Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottainak közeli hozzátartozóira, a külpolitikáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi hivatal és gazdasági társaság közszolgálati tisztviselőire, munkavállalóira, a  Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottaira 2018. július 1-jétől, c) a külpolitikáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi hivatal és gazdasági társaság közszolgálati tisztviselőinek, munkavállalóinak, a  Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottainak közeli hozzátartozóira 2019. január 1-jétől, d) a Külszoltv. 2. § 17. pont szerinti szakdiplomata jelölésére jogosult államigazgatási szervek állami vezetőire, közszolgálati tisztviselőire, munkavállalóira, a Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottaira 2019. július 1-jétől, e) a Külszoltv. 2. § 17. pont szerinti szakdiplomata jelölésére jogosult államigazgatási szervek állami vezetőinek, közszolgálati tisztviselőinek, munkavállalóinak, a  Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottainak közeli hozzátartozóira, továbbá a  minisztériumban a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatókra 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. 14. § (1) Az  e  rendelet hatálybalépését megelőzően teljesített képzések és vizsgák egyenértékűek az  e  rendeletben meghatározott képzésekkel és vizsgákkal. (2) A 12. § (2) bekezdésében meghatározott külügyi szaknyelvi vizsgaközpont az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a  külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésében megállapított akkreditált nyelvvizsgaközpontnak minősül. 15. § A külgazdasági és külügyi stratégiai kutatási és elemzési feladatokról szóló 366/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a a következő u) ponttal egészül ki: [A külpolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 88. § (2) bekezdés a) és b), továbbá 89. § (2) bekezdés o) és p) pontjában meghatározott feladatai keretében:] „u) támogatja a  helyi önkormányzatoknál foglalkoztatottak külgazdasági ismereteinek, a  működőtőke-vonzó és befektetés-ösztönző tevékenységek helyi szintű támogatását elősegítő ismeretek megszerzését, összegyűjtését és az ezzel kapcsolatos eredmények közzétételét.” 16. § Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „(2) A  napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára a  külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII.  törvény devizailletményre, átalány-költségtérítésre és egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A  napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő a  Kttv. vagy a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti illetményére a  nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára nem jogosult.” 17. § A képzések fejlesztéséhez, a  külszolgálati felkészítő tanfolyamhoz, informatikai támogatáshoz szükséges forrás 2017–2018. évben a KÖFOP-2.1.4-VEKOP-16 azonosító jelű, „A Külgazdasági és Külügyminisztérium humánerőforrásgazdálkodásának és belső képzési rendszerének fejlesztése” című kiemelt projektből kerül biztosításra. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.