9/2019. (V. 23.) LÜ utasítása a lakáscélú munkáltatói kölcsönről.

9/2019. (V. 23.) LÜ utasítása a lakáscélú munkáltatói kölcsönről. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8.  § (3)  bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a  legfőbb ügyész, az  ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az  ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 72.  § (1) bekezdés b) pontja alapján – az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével – a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § Az utasítás alkalmazásában 1. akadálymentesítés: a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. § (5) bekezdés d) pontjában ekként, 2. korszerűsítés: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés c) pontjában ekként, 3. lakás: az Szja tv. 3. § 73. pontjában ekként, 4. lakás bővítése: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés b) pontjában – az e) pontjára figyelemmel – ekként, 5. lakás vásárlása: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés a) pontjában ekként meghatározott fogalom. 2. § (1) A 13. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor a) egy-két személy esetében legalább egy és legfeljebb három, b) három személy esetében legalább másfél és legfeljebb három és fél, c) négy személy esetében legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba a méltányolható lakásigény mértéke. (2) Négy személy felett minden további személy esetében fél lakószobával nő a  lakásigény mértékének alsó és felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében négy személy felett minden további személynél a  lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. (3) A méltányolható lakásigény mértéke szempontjából kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. (4) A méltányolható lakásigény mértéke szempontjából az igénylőn kívül a vele együtt költöző – a már lakott ingatlan bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére vagy hitel visszafizetésére, törlesztésére igényelt munkáltatói kölcsön esetében az  igénylőn kívül a  vele együtt lakó – családtagok számát kell figyelembe venni. Családtag: a  házastárs, az  élettárs, a  kiskorú gyermek, a  25. életévét be nem töltött és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek, a  legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett nagykorú gyermek, a  legalább egy éve közös háztartásban élő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett szülő, nagyszülő, testvér azzal, hogy gyermek alatt érteni kell az  örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, szülő, nagyszülő alatt érteni kell a mostoha- és nevelőszülőt, nagyszülőt is. (5) Fiatal, gyermektelen házaspár esetében a  méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspár esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Fiatal a  házaspár, ha a  munkáltatóikölcsön-kérelem benyújtása napján vagy lakásvásárlás esetén az  adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. (6) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül: a) lakószoba az, amely legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik, b) fél lakószobaként kell számítani azt a  lakószobát, amelynek a  hasznos alapterülete a  8 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, c) egy lakószobaként kell számítani azt a  lakószobát, amelynek a  hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, d) két lakószobaként kell számítani azt a  lakószobát, amelynek a  hasznos alapterülete meghaladja a 30 négyzetmétert. (7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, akkor két lakószobaként kell figyelembe venni. 2. A támogatott célok 3. § (1) Lakáscélú munkáltatói kölcsön (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújtható az ügyészségi alkalmazott részére az addigi lakóhelye vagy a szolgálati helye szerinti településen, illetve azok vonzáskörzetében a) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, vásárlásához, b) a tulajdonában lévő lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy c) az  a), illetve b)  pontban említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez (a továbbiakban együtt: lakásszerzés). (2) A munkáltatói kölcsönt nem terheli kamat. 3. A támogatás forrása 4. § (1) A  lakásszerzés a  lakáscélú alapból (a továbbiakban: Alap) támogatható, amelynek éves keretét a  Gazdasági Főigazgatóság – az  ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei és az  Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével – a következő forrásból származó pénzeszközök felhasználásával képzi: a) az előző évi pénzmaradvány, b) a költségvetési éven belül elért esetleges évközi megtakarítás, c) az  Alap javára teljesített visszafizetések és késedelmi kamatok, ideértve más munkáltató által a  kölcsön átvállalása címén átutalt összegeket is, d) az Alapot kezelő pénzintézet által fizetett kamat, e) egyéb, jogszabály alapján az Alapba helyezhető összeg. (2) Az  Alap iránti várható igényeket az  ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 58. § (2) bekezdés d) pontja szerint a szociális tervben fel kell mérni. (3) Az Alapot a Gazdasági Főigazgatóság kezeli. (4) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában említett pénzeszközök az Alapból nem vonhatók el. 4. A lakásszerzés támogatásával kapcsolatos feladatkörök 5. § A  lakásszerzés munkáltatói támogatásával kapcsolatos ügyészségi feladatokat a  munkáltatói jogkör gyakorlója, a Lakásbizottság, a Gazdasági Főigazgatóság, valamint a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály látja el. 6. § A Lakásbizottság a) elbírálja a munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket, b) megállapítja a munkáltatói kölcsön törlesztésének feltételeit, c) elbírálja a  fizetési feltételek módosítására, a  szerződést biztosító mellékkötelezettségek módosítására irányuló, valamint a munkáltatói kölcsönhöz kapcsolódó egyéb kérelmeket, és d) évente tájékoztatást ad az Ügyészségi Közlönyben az Alap felhasználásáról. 7. § A Gazdasági Főigazgatóság a) foganatosítja az Alap felhasználásához kapcsolódó döntések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, b) előkészíti a munkáltatói kölcsönszerződést, és a pénzügyi igazgatója az ügyészség képviseletében megteszi a munkáltatói kölcsönszerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatokat, c) ellátja a munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgáló jelzálogjog bejegyzésével, törlésével, valamint az ingatlan nyilvántartási rangsor megváltoztatásával összefüggő teendőket, kiadja az ehhez szükséges nyilatkozatokat, d) havonta ellenőrzi az ügyészségi alkalmazottat terhelő kötelezettségek teljesítését, e) az ügyészségi alkalmazott szerződésszegéséről – előzetes felszólítását követően – késedelem nélkül értesíti a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályt, és f ) igény szerint, de legalább félévente tájékoztatást ad a  Lakásbizottságnak az  Alap egyenlegéről és a törlesztések alakulásáról. 8. § A  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály intézkedik az  ügyészségi alkalmazott szerződésszegése esetén a jogkövetkezmények érvényesítése iránt. 5. A Lakásbizottság működése 9. § (1) A  Lakásbizottság 3 tagját – közülük az  elnöki és az  elnökhelyettesi tisztséget is betöltő személyeket – a  legfőbb ügyész bízza meg és menti fel az ügyészségi alkalmazottak közül. A megbízás határozatlan időre szól. (2) A Lakásbizottságba az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei egy-egy tagot delegálhatnak, ha az év első napján taglétszámuk – a  részmunkaidőnek teljes munkaidőre való átszámításával – eléri az  ügyészségi alkalmazottak munkaügyi statisztikában meghatározott munkajogi állományi létszáma egytizedét. (3) A Lakásbizottság tagjainak megbízását és felmentését az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni. 10. § (1) A Lakásbizottság szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja üléseit. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. (2) A Lakásbizottság határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. (3) A  Lakásbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az  ülést vezető elnök (elnökhelyettes) szavazata dönt. (4) A  legfőbb ügyész a  Lakásbizottság döntését kérelemre a  szerződés megkötéséig ügyészségi érdekből megváltoztathatja. 11. § (1) A  Lakásbizottság titkárát az  elnök jelöli ki a  Legfőbb Ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak közül. (2) A Lakásbizottság titkára a) a munkáltatói jogkör gyakorlója által felterjesztett munkáltatói kölcsön iránti kérelmet és annak mellékleteit, valamint a lakástámogatással kapcsolatos – a Lakásbizottság jogkörébe tartozó – egyéb kérelmeket döntésre előterjeszti a Lakásbizottságnak, b) a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Gazdasági Főigazgatóságot értesíti a Lakásbizottság döntéseiről, c) előkészíti – a Gazdasági Főigazgatósággal együttműködve – a 6. § d) pontja szerinti tájékoztatót, és d) a naptári év elején ellenőrzi a 9. § (2) bekezdésében meghatározott delegálási feltétel fennállását. 6. A munkáltatói kölcsön feltételei és mértéke 12. § (1) Munkáltatói kölcsönben az az ügyészségi alkalmazott részesíthető, aki a következő együttes feltételeknek megfelel: a) ügyészségi szolgálati viszonya határozatlan idejű, ideértve az első alkalommal három évre kinevezett ügyészt, b) jövedelmi és vagyoni helyzete alapján munkáltatói kölcsön nélkül nem képes megoldani lakásproblémáját, c) kötelezettséget vállal az  ügyészségi szolgálati viszonyának meghatározott ideig történő fenntartására és szerződésszegés esetén a munkáltatói kölcsön egyösszegű és azonnali visszafizetésére, d) ismételt munkáltatói kölcsön esetén legalább öt éve áll ügyészségi szolgálati viszonyban. (2) Lakás építéséhez vagy vásárlásához munkáltatói kölcsön az  (1)  bekezdésben említett feltételeken túl akkor igényelhető, ha az  ügyészségi alkalmazottnak, házastársának, élettársának, valamint a  vele együtt költöző más családtagjának a) nincs lakástulajdona, illetve e jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére benyújtott kérelme, b) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonába, c) a tulajdonában lévő lakása lebontását az illetékes hatóság elrendelte, illetve engedélyezte, vagy d) a lakás öröklés vagy több mint két éve ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező bent lakik. 13. § (1) Munkáltatói kölcsön elsősorban annak az ügyészségi alkalmazottnak nyújtható: a) akinek a lakásproblémája az ügyészség által kezdeményezett szolgálatihely-változás miatt merült fel, ideértve azt is, ha az ügyészségi alkalmazott új szolgálati helyére pályázat útján nyert kinevezést, b) aki az első lakását szerzi meg, vagy c) aki a  méltányolható lakásigény alsó határát el nem érő lakással rendelkezett, és lakásigényének mértéke méltányolható. (2) A  munkáltatói kölcsön összege a  lakásszerzés költségének, vételárának a  lakásépítési kedvezménnyel, a  fiatalok otthonteremtési támogatásával, az  ügyészségi alkalmazott és a  vele együtt költöző családtagok lakásbérletének megszűnéséért járó pénzbeli térítéssel vagy kártalanítással, valamint elidegenített ingatlanért kapott vételárral csökkentett összegéig, de a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetben az ügyészi illetményalap nyolcszoros, b) az (1) bekezdésben nem említett esetben ba) nem korszerűsítésre vagy nem korszerűsítésre felvett hitel visszafizetésére irányuló lakásszerzésnél az ügyészi illetményalap hatszoros, bb) korszerűsítésre vagy ilyen célra felvett hitel visszafizetésére irányuló lakásszerzésnél az  ügyészi illetményalap négyszeres összegéig terjedhet. (3) A 12. § (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint a (2) bekezdésében írt korlátozás nem vonatkozik az (1) bekezdés a)  pontja szerinti szolgálatihely-változás vagy az  ügyészség kezelésében lévő lakás bérleti jogáról való lemondás miatt felmerült lakásprobléma megoldásához kért munkáltatói kölcsönre. (4) Ismételt munkáltatói kölcsön esetén a  korábban nyújtott támogatásból még fennálló tartozást be kell számítani. Nem minősül ismételt támogatásnak, ha az ügyészségi alkalmazott az általa egy összegben visszafizetett támogatás újbóli folyósítását kéri. (5) A  legfőbb ügyész rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a  Lakásbizottság számára – előterjesztése alapján – eltérést engedélyezhet a (2) bekezdésben meghatározott összegektől. (6) A  munkáltatói kölcsön összege nem haladhatja meg az  Szja tv. 72.  § (4)  bekezdés f )  pontjában meghatározott mértéket. 7. A munkáltatói kölcsön iránti kérelem 14. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az ügyészségi alkalmazott az erre a célra rendszeresített – melléklet szerinti – adatlapon nyújtja be, az adatlap I. részének kitöltésével. (2) Az ügyészségi alkalmazottnak az adatlaphoz a lakásszerzés pénzügyi feltételeit tartalmazó adatokról okiratokat kell csatolnia, így különösen: a) lakás építése, bővítése, korszerűsítése vagy akadálymentesítése esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot vagy annak hiteles másolatát és a költségvetést, b) lakás vásárlása esetén, ha az ügyészségi alkalmazott még nem rendelkezik lakással, az adásvételi szerződés egy példányát, ha pedig már rendelkezik, illetve rendelkezett lakással, mind az  elidegenített, mind az  új lakásra vonatkozó adásvételi szerződés egy-egy példányát, c) hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez igényelt munkáltatói kölcsön esetén a hitelintézettel, illetve az előző munkáltatóval kötött szerződés egy másolati példányát, valamint igazolást a fennálló tartozásról egy eredeti példányban. (3) A  (2)  bekezdésben felsorolt okiratok a  kérelem benyújtását követően a  kölcsönszerződés megkötéséig utólag is benyújthatók. Az  ügyészségi alkalmazott az  adatlapon az  általa leírt és a  csatolt okirattal nem igazolt adatok valóságát büntetőjogi felelőssége tudatában aláírt nyilatkozatával tanúsítja. (4) A  munkáltatói jogkör gyakorlója az  ügyészségi alkalmazott által kitöltött adatlapot – a  rendelkezésére álló információk alapján – ellenőrzi, és az adatlap II. részében a döntésre javaslatot tesz. (5) A munkáltatói jogkör gyakorlója az adatlapot és mellékleteit, továbbá a munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos egyéb kérelmeket és azok mellékleteit a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra terjeszti fel. (6) Az ügyészségi alkalmazott a munkáltatói kölcsön iránti kérelem elbírálásáig az (1)–(3) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokat a  szolgálati út betartásával haladéktalanul bejelenti a  Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak. 15. § (1) Az  ügyészségi alkalmazott – pénzügyi lehetőségeinek tisztázása érdekében – olyan időpontban is benyújthatja a  munkáltatói kölcsön iránti kérelmét, amikor még nem állapodott meg konkrét lakás vételéről, illetve nem felel meg – a  13.  § (3)  bekezdésében említett eseteken kívül – a  12.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltételnek. Az adatlapot a megvásárolni tervezett lakás adatainak megfelelően értelemszerűen kell kitölteni. (2) Amennyiben a Lakásbizottság az (1) bekezdés szerinti kérelemnek egészben vagy részben helyt ad, és az adásvételi szerződés aláírása, illetve az értékesítés a döntéstől számított három hónapon belül megtörténik, valamint megfelel az előzetes kérelemben és – a 13. § (3) bekezdésében említett eseteken kívül – a 12. § (2) bekezdésében írtaknak, a munkáltatói kölcsön a Lakásbizottság újabb döntése nélkül folyósítható. 8. Szerződés a munkáltatói kölcsönről 16. § (1) Az ügyészségi alkalmazottal a munkáltatói kölcsönről és annak feltételeiről írásban szerződést kell kötni. (2) A szerződésben elő kell írni, hogy az ügyészségi alkalmazott a) az  ügyészségi szolgálati viszonyát a  munkáltatói kölcsön visszafizetéséig, de legfeljebb a  rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár, illetve a legalább negyven év jogosultsági idő alapján szerzett nyugdíjjogosultság eléréséig saját kezdeményezésére nem szünteti meg, illetve neki felróhatóan nem ad okot annak megszüntetésére, b) a  munkáltatói kölcsön összegét lakás építése, bővítése, korszerűsítése vagy akadálymentesítése esetén a  benyújtott költségvetésnek megfelelően használja fel, és a  felhasználást – a  munkáltatói kölcsön folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően az  elszámolás időpontjáig az  ügyészségi alkalmazott nevére vagy a  vele együtt lakó, illetve együtt költöző családtagja nevére kiállított – számla, bizonylat másolatával ba) lakás bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a  munkáltatói kölcsön folyósításától számított egy éven belül, bb) lakás építése esetén a munkáltatói kölcsön folyósításától számított két éven belül igazolja a Gazdasági Főigazgatóságnak. (3) A  szerződésnek tartalmaznia kell a  szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket. A  szerződés megtartását minden törvényes eszköz, különösen jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével biztosítani kell, ha a munkáltatói kölcsön összege meghaladja az ügyészi illetményalap kétszeresét. 17. § (1) A munkáltatói kölcsön törlesztési időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, különös méltánylást érdemlő esetben a tizenöt évet, lakás építésekor vagy vásárlásakor a tizenöt évet, különös méltánylást érdemlő esetben a húsz évet. (2) A  munkáltatói kölcsön törlesztését az  ügyészségi alkalmazott teherbíró képességére – különös tekintettel a  lakásszerzéshez felvett pénzintézeti hitelek várható törlesztésére – figyelemmel, az  (1)  bekezdésben meghatározott kereteken belül, úgy kell meghatározni, hogy az ne jelentsen számára aránytalan terhet. (3) A  törlesztés szerződéskötéskori havi összege – a korábban folyósított és még fennálló tartozás havi törlesztésével együtt – nem lehet kevesebb az ügyészi illetményalap 3%-ánál, vagy ha az ügyészségi alkalmazott illetményének 5%-a ennél kevesebb, ez utóbbi összegnél. (4) Amennyiben a  munkáltatói kölcsönszerződés megkötését követően a  törlesztés szerződésben megállapított havi összege veszélyezteti az ügyészségi alkalmazott megélhetését, – kérelmére – a Lakásbizottság az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül a  törlesztés havi összegét mérsékelheti, vagy a  törlesztést hat hónapra felfüggesztheti. 18. § (1) A  munkáltatói kölcsönnel kapcsolatban felmerülő pénzintézeti költségeknek és díjaknak, valamint az  ingatlannyilvántartási bejegyzés igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését – ideértve a kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez, átjegyzéséhez és törléséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat – az ügyészség az ügyészségi alkalmazottól – a pénzintézetet illető kezelési költség kivételével – nem vállalja át. (2) A  munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi lebonyolítási feladatokat kizárólag a  Legfőbb Ügyészség Lakásépítési Alap számláját kezelő pénzintézet végezheti. 9. A szerződésszegés és jogkövetkezményei 19. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazott a szerződés alapján ráháruló kötelezettséget nem teljesíti, a munkáltatói kölcsön még ki nem egyenlített összege, illetve az ügyészségi alkalmazott helyett kifizetett kezelési költség egy összegben válik esedékessé, és a késedelembe eséstől kezdődően – a visszakövetelt összeg után – a Legfőbb Ügyészséget a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48.  § (1)  bekezdésében foglaltak szerint késedelmi kamat illeti meg. (2) Szerződésszegésnek minősül különösen, ha az ügyészségi alkalmazott a) a fizetési feltételeket nem teljesíti, b) a 16. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi. (3) Fizetési késedelem esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények akkor állnak be, ha az ügyészségi alkalmazott – fizetési halasztás, illetve mérséklés előzetes engedélye nélkül – a  kölcsöntörlesztési kötelezettségét három hónapon át nem teljesítette. A  késedelmi kamat az  első megfizetni elmulasztott részlet esedékességét követő naptól jár. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni abban az  esetben is, ha az  ügyészségi alkalmazott a  munkáltatói kölcsön iránti kérelmében, illetve az  adatlapon szándékosan valótlan adatot közölt. Ebben az esetben a késedelmi kamat a munkáltatói kölcsön folyósításától jár. (5) A munkáltatói kölcsönszerződéstől el kell állni, ha az ügyészségi alkalmazott a Legfőbb Ügyészség Lakásépítési Alap számláját kezelő pénzintézetnél – felhívása ellenére – a  pénzintézeti szerződés megkötése céljából hat hónapon belül nem jelenik meg. (6) Amennyiben az  ügyészségi alkalmazott lakás építése, lakás bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a folyósított munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását a 16. § (2) bekezdés b) pontjában előírt módon és határidőben nem igazolja, úgy köteles a  munkáltatói kölcsön és a  határidőben igazolt költségek, illetve vételár összege közötti különbözetet egy összegben visszafizetni a határidő lejártát követő 30 napon belül. (7) Ha az  ügyészségi alkalmazott házastársak a  munkáltatói kölcsönt együttesen vették igénybe, a  szerződésszegő házastárs a még ki nem egyenlített összeg felét köteles egy összegben visszafizetni. (8) Nincs helye a  munkáltatói kölcsön visszakövetelésének, ha az  ügyészségi alkalmazott a  szerződésben vállalt kötelezettségét neki fel nem róható nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos munkabaleset) nem teljesítette. 10. Vegyes rendelkezések 20. § (1) Amennyiben az  ügyészségi alkalmazottnak a  volt munkáltatójával szemben lakásszerzési célú munkáltatói kölcsöntartozása áll fenn, a  Legfőbb Ügyészség – a  Lakásbizottság döntése alapján – az  utasítás előírásainak megfelelő jogcímű és legfeljebb az utasításban meghatározott mértékű kölcsönt a volt munkáltatónak megtérítheti. (2) Az  ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonyának megszűnése esetén a  fennálló munkáltatói kölcsöntartozást házastársa, házastársi vagyonközösség megszűnése esetén a  lakásban maradó volt házastársa átvállalhatja, amennyiben ügyészségi alkalmazott. (3) Ha a  munkáltatói kölcsönben részesült ügyészségi alkalmazott a  munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását olyan ügyészségi alkalmazottnak idegeníti el, aki az  utasítás szerint jogosult munkáltatói kölcsönre, akkor a  vevő a munkáltatói kölcsönt átvállalhatja. (4) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozást a lakásban maradó volt házastárs átvállalhatja. A munkáltatói kölcsön kedvezményei (kamatmentesség, kezelési költség átvállalása) csak akkor illetik meg a  volt házastársat, ha ügyészségi alkalmazott, és fennállnak az  utasítás szerinti, a  munkáltatói kölcsön folyósítására vonatkozó egyéb feltételek. (5) Ha a  támogatásban részesült ügyészségi alkalmazott a  munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli, vagy adásvételi szerződéssel másik tulajdonába kerülő lakást szerez, a  kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog a megszerzett lakásra átjegyezhető. (6) A  munkáltatói kölcsönben részesült ügyészségi alkalmazott halála esetén a  munkáltatói kölcsön egy összegben válik esedékessé, és a  visszakövetelés időpontjától kezdődően a  Legfőbb Ügyészséget a  Ptk. 6:48.  § (1) bekezdésében foglaltak szerint késedelmi kamat illeti meg. A munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan örökösei közül a  Ptk. 8:1.  § (1)  bekezdés 1.  pontjában meghatározott közeli hozzátartozók és az  élettárs kérelmére a  Lakásbizottság méltányolható okból engedélyezheti, hogy a  kölcsönt változatlan vagy kedvezőbb feltételek mellett fizessék vissza, ha az ügyészségi alkalmazott halálakor vele állandó jelleggel együtt laktak. 11. Záró rendelkezések 21. § Ez az utasítás 2019. június 1-jén lép hatályba. 22. § (1) Az utasítást a hatálybalépésekor folyamatban lévő munkáltatói kölcsönkérelmek esetében is alkalmazni kell. (2) Az utasítás hatálybalépése nem érinti a hatálybalépésekor működő Lakásbizottság tagjainak megbízását. 23. § Hatályát veszti a lakásszerzés munkáltatói támogatásáról szóló 2/1994. (ÜK. 4.) Legf. Ü. utasítás. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész helyett Dr. Belovics Ervin s. k., legfőbb ügyész helyettes