27/2011. (IV. 12.) VM rendelete a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről.

27/2011. (IV. 12.) VM rendelete a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) adómentes borelőállító: aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 80. § (3) bekezdése szerint adómentes bor előállítására jogosult; b) borászati üzem: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. § 14. pontja szerinti üzem; c) egyszerűsítettadóraktár-engedélyes: aki a Jöt. 82. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alá eső tevékenységet végez; d) kereskedelmi minta: kereskedelmi célból kizárólag az érintett termék bemutatásának céljára termékfajtánként legfeljebb 4,5 liter mennyiségben természetes vagy jogi személy részére átadott minta; e) mustelőállító: aki 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmustot állít elő vagy sűrít; f) szőlőfelvásárló: aki továbbértékesítés céljából szőlőt vásárol fel, vagy a szőlő felvásárlását saját nevében más javára végzi. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a Btv.-ben foglaltak szerint kell értelmezni. 2. Borkísérő okmány 2. § (1) Belföldi szállítás esetén a) borszőlőt, szőlőmustot és borászati mellékterméket, valamint az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes esetében szőlőbort borkísérő okmánnyal, b) a nem egyszerűsítettadóraktár-engedélyes által szállított szőlőbort a Jöt-ben az ilyen szállításra meghatározott okmánnyal lehet szállítani. (2) A borkísérő okmányt az köteles kiállítani, aki a terméket szállítja vagy szállításra átadja. A borkísérő okmányt úgy kell kitölteni, hogy az adatok jól olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A borkísérő okmányt nem lehet javítani, a hibásan kitöltött okmányt áthúzással, dátum és aláírás feltüntetésével érvényteleníteni kell. (3) Nem kell borkísérő okmányt kiállítani: a) a szőlőnek a szőlőterületről 70 km-en belüli szállítása esetén; b) 5 liter vagy annál kisebb névleges térfogatú, címkézett, egyszer használatos záreszközzel ellátott tárolóedényekben elhelyezett szőlőmustsűrítmény szállításakor, ha a teljes mennyiség nem haladja meg az 5 litert; c) olyan szőlőbor, szőlőlé esetében, amelyet magánháztartások költöztetésénél tárolóedényben helyeznek el és nem értékesítésre szánnak; d) tudományos vagy műszaki kísérletre szánt termék szállításakor, ha a teljes szállított mennyiség nem haladja meg a 90 litert; e) a kereskedelmi minták szállításakor; f) a hivatalos szervnek vagy laboratóriumnak küldött minták szállításakor, ha azt jegyzőkönyv tanúsítja; g) ha a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adómentes szőlőborát szállítja, és annak mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 30 litert. (4) A borászati üzem által szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben az 1. mellékletben meghatározottak szerint az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, darabszámát tartalmazza. (5) Az egységes vámáru-nyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni az Európai Unió külső határán működő vámhatóságtól a vámkezelést végző belterületi vámhatóságig, vagy az Európai Unió külső határán működő vámhatóságtól az adóraktárig történő szállítás esetén. 3. § A pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján az összesen értékesített mennyiségre egy borkísérő okmányt kell kiállítani és a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezni a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket. 4. § (1) A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhatóságnál szerezhető be, vagy – a vámhatóságnak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint kiadott engedélye alapján – számítógéppel is előállítható. (2) A borkísérő okmány az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza a mellékletben meghatározott formátum szerint. 5. § (1) A szőlőmust, a borászati melléktermékek és – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a szőlőbor szállítása esetében – ideértve a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes adómentes szőlőborának szállítását is – alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. Egy példányt nem kell az eladónak (feladónak) visszaküldeni, a második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket. (2) A borszőlő, valamint a borászati üzemből szabadforgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében a borkísérő okmány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A borkísérő okmány második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). 6. § (1) Egy borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni. (2) Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány több tétel szőlőborból áll, és azt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezik, amely lehet számla, szállítólevél, vagy az 1. melléklet szerinti pótlap. 3. Pincekönyv 7. § (1) A szőlőfelvásárló a 2. melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőpincekönyv) köteles a 9. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni. (2) A mustelőállító borászati üzem köteles szőlőpincekönyvet a 9. §-ban leírtaknak megfelelően, valamint a 3. melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőbor-pincekönyv), a 10–15. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni. (3) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes köteles szőlőbor-pincekönyvet a 10–15. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni. (4) Az (1)–(3) bekezdésben nem említett borászati üzem szőlőbor-pincekönyvet köteles a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően vezetni. 8. § (1) A szőlőpincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy a vámhatóság által a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint engedélyezett olyan számítógépes nyilvántartás, mely azonos adattartalmú a 2. és 3. mellékletben meghatározott formanyomtatvány adattartalmával. (2) A szőlőbor-pincekönyv nyilvántartó lapok közül a Betárolt szőlő nyilvántartó lap, valamint a Termék-előállítás nyilvántartó lap kannás és palackos kiszerelés nyilvántartó része különálló nyomtatványként is előállítható, ha a nyomtatvány borítóján a szőlőbor-pincekönyv cím alatt feltüntetésre kerül a nyilvántartó rész megnevezése, továbbá hitelesítési és azonosító részt is tartalmaz. A szőlőbor-pincekönyv nyomtatvány különálló részére is az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak. (3) A szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet a borászati üzem, vagy szőlőfelvásárló székhelye szerint illetékes vámhatóság hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről a) a hitelesítést kérő nevét, b) a hitelesítést kérő adóraktári engedély számát, szőlőfelvásárló vagy mustelőállító esetében a hegyközség által kiadott azonosító számot, c) a hitelesítés időpontját, és d) a hitelesítés iktatószámát tartalmazó nyilvántartást vezet. 9. § (1) A mustelőállítónak a saját és a vásárolt szőlőt, a szőlőfelvásárlónak a továbbértékesítés céljából vásárolt szőlőt, továbbá az általuk átvett borkísérő okmányokat kell nyilvántartani a szőlőpincekönyvben. (2) A szőlőpincekönyvben a vásárolt szőlőt szőlőszármazási bizonyítványonként, szőlőfajtánként, felhasználási jogcímenként, eladónként és – továbbértékesítés esetén – vevőnként kell nyilvántartani. (3) A szőlőpincekönyvben a szőlőfelvásárló és a mustelőállító által vásárolt és értékesített szőlőt származási bizonyítvánnyal, valamint felvásárlási jeggyel vagy számlával kell igazolni. (4) A szüretelt és vásárolt szőlőt hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell a szőlőpincekönyvbe bevezetni. (5) A szőlőfelvásárló a lakóhelyén, székhelyén, telephelyén a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani a szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet. 10. § (1) A szőlőbor-pincekönyv Betárolt szőlő nyilvántartó lapjára a feldolgozásra betárolt saját termésű és vásárolt szőlő mennyiségét termékmegnevezésenként, termőhelyenként, szőlőfajtánként, potenciális alkoholtartalom szerint, hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni, és a mustelőállítónak a szőlő-pincekönyvéből azonos szőlőfajtán és termékkategórián belül átlag potenciális alkoholtartalomra összevontan hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetnie a szőlőbor-pincekönyvbe. A szőlő származási bizonyítvány számát a Betárolt szőlő nyilvántartó lapra legkésőbb a tárgyév december 15-ig, vagy ezen időpontot követő kiadás esetén a kiadást követő 3 munkanapon belül kell bejegyezni. (2) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapját a betárolt, valamint az előállításra kerülő termékenként, a termék forgalomba hozatala esetén használandó megnevezésével kell vezetni. A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borokat a forgalomba hozatali engedélyszám feltüntetésével tételenként külön lapon kell vezetni. A nyilvántartásnak egyeznie kell a származási bizonyítvánnyal és a forgalomba hozatali engedéllyel igazolt tételekkel és adatokkal. (3) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a) a fehér és rozé bor előállítására alkalmas szőlőből kinyert, erjesztésre alkalmas (tisztított must) must mennyiségét hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján, b) a vörösbor előállítására alkalmas szőlőből készített törkölyös must mennyiségét hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján, c) a vörösbor esetén az erjedést követő fejtéssel megállapított seprős újbor és törköly mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján, d) a kiterjedt seprős újbor készletet, amennyiben az erjesztésre alkalmas must bevételezése nem a tényleges mennyiség megállapításával történt, az erjedést követően a tényleges készletfelvétellel megállapított seprős újbor készletre korrigálva, e) az első fejtéssel megállapított újbor és borseprő mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján, f) a termék-előállításhoz betárolt szőlőbor mennyiségét hetente, legkésőbb a betárolást követő hét első munkanapján kell nyilvántartásba venni. (4) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon szőlőbor előállítása esetén a a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet 41. cikk első bekezdése szerinti kezeléseket a műveletek sorrendjében, a művelet pontos megnevezésével, a felhasznált anyagok mennyiségének feltüntetésével, a művelet elvégzésének dátumával kell bevezetni, legkésőbb a művelet elvégzését követő hét első munkanapján. (5) A (4) bekezdésben felsorolt műveletekhez felhasznált anyagokat a szőlőbor-pincekönyv Kiegészítő és adalékanyagok nyilvántartó lapon is szerepeltetni kell. 11. § (1) A szőlőbor esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek során történt készletváltozásokat – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – műveletenként és jogcímenként időrendi sorrendben kell vezetni. (2) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek során történt készletváltozásokat jogcímenként összesítve (egy tételben) havonta, a tárgyhó utolsó napjával lehet bevezetni, ha a) a készletváltozásokat a 6. melléklet szerint vezetett műveleti napló alapján állapítják meg, vagy b) a 20. § (3) bekezdése szerinti átalány-elszámolást alkalmazzák. (3) Műveletenkénti veszteség elszámolás esetén legalább a) fejtés, b) derítés, c) szűrés, d) szeparálás, e) mustsűrítés, f) kiszerelés (palackozás) részletezésben kell az elvégzett műveletek során keletkezett készletváltozásokat megadni. (4) A veszteség átalány-elszámolása esetén a szőlőbor készletváltozásai során keletkezett veszteségeket egy tételben, a tárgyhó végén felvett tényleges készlet alapján kell megállapítani, és a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapra bevezetni. (5) A szőlőmust-sűrítmény és a tartósított must esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a tisztított must készletváltozásait műveletenként, illetve jogcímenként az események sorrendjében kell vezetni. A műveleteket legalább fejtés, szűrés, sűrítés, tartósítás és kiszerelés részletezésben kell megadni. (6) A tartályokat a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 50. §-ában foglaltak szerint kell jelölni. Az 500 liternél kisebb, azonos űrméretű tartályok összevontan is – a darabszám és az azokban tárolható összmennyiség feltüntetésével – nyilvántarthatóak. 12. § (1) A természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek az adómentes szőlőbor fogyasztását a Termék-előállítás nyilvántartó lapon, a havonta elfogyasztott mennyiséget összesítve, a hónap utolsó napján kell bejegyeznie. (2) Az (1) bekezdés szerint összesített mennyiséget a szőlőbor-pincekönyv Adómentes fogyasztás elszámolása nyilvántartó lapra egy tételben havonta a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni. 13. § (1) A Kiegészítő és adalékanyagok, valamint a Melléktermékek nyilvántartó lapon a készletváltozásokat jogcímenként – az időrendben vezetett nyilvántartás kivételével – havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni. (2) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek a pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a 3. § szerint kiállított borkísérő okmány alapján kell bevezetni. (3) A szőlőbor-pincekönyvet a Termék-értékesítés/Vevőnyilvántartás lapon az értékesítés – az időrendben vezetett nyilvántartás kivételével – havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni. 14. § A szőlőbor-pincekönyv Tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó lapon az előállításra, tárolásra használt tartályok változásait hetente, legkésőbb a változást követő hét első munkanapján kell bevezetni. A tárolótartály javításra történő átadásáról-átvételéről olyan bizonylatot kell kiállítani, amely alapján a tárolótartály egyértelműen beazonosítható. A javításra átadott tárolótartályokat a szőlőbor-pincekönyv Tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó lapon nem kell átvezetni. 15. § A szőlőbor-pincekönyv Szállítási okmányok nyilvántartó részébe a borászati üzem által a borszőlő, szőlőmust, szőlőbor és a borászati melléktermék szállításához átvett szállítási okmányok sorszámtartományát hetente, legkésőbb az átvételt követő hét első munkanapján be kell vezetni. 16. § (1) A 7. § (4) bekezdés szerinti esetben a szőlőbor-pincekönyvnek csak a Termék-előállítás, valamint a Kiegészítő és adalékanyagok nyilvántartó lapjait kell események sorrendjében vezetni. (2) A pezsgő, minőségi pezsgő, minőségi illatos pezsgő előállítása esetén a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon nyilván kell tartani: a) a pezsgősítés dátumát; b) a minőségi pezsgők összes terméktípusa esetében a palackozás dátumát; c) a küvé mennyiségét és minden egyes összetevőjének mennyiségét, valamint tényleges és potenciális alkoholtartalmát; d) a felhasznált tirázslikőr mennyiségét; e) az expedíciós likőr mennyiségét; f) az előállított palackok számát, szükség esetén a maradékcukor tartalmára utaló kifejezéssel megadva a pezsgő típusát, ha a szóban forgó kifejezés a címkén feltűntetésre kerül. (3) A likőrbor előállítása esetén a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon nyilván kell tartani: a) bármely, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletének 3e) és 3f) pontjában felsorolt termék hozzáadásának dátumát; b) a hozzáadott termék mennyiségét. (4) Pezsgő, minőségi pezsgő, minőségi illatos pezsgő és likőrbor előállítása esetén a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló miniszteri rendelet szerinti veszteség számolható el. 17. § A szőlőbor-pincekönyvben a) a feldolgozott szőlő mennyiségét – beleértve a bérmunkában végzett feldolgozást is – a szőlő származási bizonyítvány második példányával, b) a termék-előállítást (szőlőbor, szőlőmust, szőlőmust-sűrítmény) a bor első származási bizonyítvány számának feltüntetésével, c) a vásárolt szőlőbort szállítási okmánnyal és bor származási bizonyítvánnyal, d) az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust vásárlását számlával és bor származási bizonyítvánnyal, e) a borászati műveletekhez felhasznált segéd- és kiegészítő anyagok beszerzését számla másolatával, f) a szőlőbor értékesítését szállítási okmánnyal, g) a borászati melléktermékek kötelező lepárlásra történő értékesítését borkísérő okmánnyal és átvételi elismervénnyel, h) a borászati melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását borkísérő okmánnyal, és a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti bejelentéssel, i) a szőlőbor megsemmisítését a vámhatóság által kiállított megsemmisítési jegyzőkönyvvel kell igazolni. 18. § (1) A szőlőbor-pincekönyvet az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adóraktárában vagy a vámhatósághoz tett bejelentés alapján a lakóhelyén, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani. Ha a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a lakóhelyén tartja a szőlőbor-pincekönyvét, vagy ha a számítógépes nyilvántartás-vezetés nem az adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes egy órán belül köteles gondoskodni a szőlőbor-pincekönyv, megfelelő része nyomtatott változatának az adóraktárban való hozzáféréséről a borászati hatóság, a hegybíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a vámhatóság helyszíni ellenőrzése esetén. A mustelőállító a szőlőbor-pincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani. (2) A formanyomtatványon vezetett szőlő- és szőlőbor-pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A szőlő- és szőlőbor-pincekönyvbe bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A szőlő- és szőlőbor-pincekönyv vezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a szőlő- és szőlőbor-pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről (tartásáról). 19. § (1) A 17. § szerinti bizonylatok a szőlőbor-pincekönyv mellékletét képezik. A vámhatóság a bizonylatokkal kapcsolatos hiányosságról nyolc napon belül köteles a borászati hatóságot értesíteni. (2) A pincekönyvben szereplő mennyiségeket a 2. és 3. mellékletben meghatározott mértékegységek szerint, legalább két tizedes, de legfeljebb hat tizedes pontossággal, a kerekítésre vonatkozó általános szabályok szerint kell nyilvántartani. 4. Kihozatal és veszteség elszámolás 20. § (1) A szőlő feldolgozás során a tényleges lé kinyerést liter seprős újbor/100 kg szőlő formában a szőlőpincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon jelölni kell. (2) A szőlőbor-pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 4. melléklet szerinti veszteség, és a melléktermékre a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb az 5. melléklet szerinti mennyiségű seprő számolható el. A veszteség, és a melléktermék kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet literben mért térfogata. A műveleti veszteséget a művelet befejezése után, a tárolási veszteséget – az előző művelet óta eltelt időszakra – a művelet megkezdése előtt, vagy tárgyhavonként, a szállítási veszteséget a betárolást követően kell megállapítani. (3) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a műveletenkénti elszámolás helyett választhatja az átalány-elszámolást is. Az átalány-elszámolás esetén gazdasági évenként legfeljebb a) erjedésre az erjesztésre alkalmas szőlőmustra vetítve 2% veszteség, valamint 6% borseprő, b) borkezelésre és -tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve 2% átalányveszteség számolható el. (4) Az átalányveszteségen felül elszámolható a szőlőbor kiszerelés (palackozás, kannába töltés) 4. mellékletben meghatározott vesztesége is, ha a kiszerelést követő hét első munkanapjáig a kiszerelt mennyiség a szőlőbor-pincekönyvbe bevezetésre kerül. (5) Ha a műveletenkénti veszteség és a melléktermék kihozatal a 4–5. mellékletben meghatározott határokat meghaladja, a borászati üzem jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet öt napon belül megküld a borászati hatóságnak. (6) Ha a hatósági ellenőrzés a felvett és nyilvántartott mennyiség között eltérést állapít meg, a hatóság megvizsgálja a tényleges és a nyilvántartott mennyiség közötti eltérés okát, és az ellenőrzést végző hatóság a pincekönyvi nyilvántartást a ténylegesen megállapított mennyiségre módosítja. 5. Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 7. § (4) bekezdése és a 16. § 2011. május 1-jén lép hatályba. 22. § Hatályát veszti a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. 23. § (1) A borkísérő okmány e rendelet hatálybalépését megelőzően beszerzett 2 példányos formanyomtatványa – a készlet erejéig – továbbra is felhasználható a borszőlő, valamint az egyszerűsített adóraktárból szabadforgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében. (2) A pezsgőt vagy likőrbort előállító borászati üzemnek a szőlőbor-pincekönyvet vagy a számítógépes nyilvántartás engedélyezésére irányuló kérelmet 2011. április 20-áig kell benyújtania a vámhatósághoz hitelesítés, engedélyezés céljából. A szőlőbor-pincekönyv hitelesítése és a számítógépes nyilvántartás engedélyezése előtt megkezdett és a termelési naplóban szereplő termék-előállítást nem kell átvezetni a szőlőbor-pincekönyvbe. (3) Az e rendelet hatálybalépése előtt hitelesített pincekönyvet e rendelet szabályai szerint kell vezetni. (4) A számítógéppel történő pincekönyvvezetés esetén e rendelet szabályainak legkésőbb 2011. június 30-ig meg kell felelni. 24. § E rendelet a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter