27/2011. (IV. 12.) VM rendelete a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét szabályozza Magyarországon. Célja, hogy átláthatóvá tegye a szőlő és bor útját a termeléstől a forgalmazásig.
Kire vonatkozik: Szőlőfelvásárlók és mustelőállítók; Borászati üzemek és egyszerűsítettadóraktár-engedélyesek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 9
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A borkísérő okmányok kiállításának és használatának szabályait.
- A pincekönyvek vezetésének kötelezettségét és módját.
- Az adómentes borelőállítók, mustelőállítók és szőlőfelvásárlók nyilvántartási feladatait.
- A borászati üzemekben végzett műveletek (pl. fejtés, derítés) dokumentálását.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Szőlőfelvásárlók és mustelőállítók.
- Borászati üzemek és egyszerűsítettadóraktár-engedélyesek.
- Természetes személyek, akik adómentes bort állítanak elő és szállítanak.
Melyek a főbb pontok?
- Belföldi szállítás esetén borkísérő okmány szükséges borszőlő, szőlőmust, borászati melléktermék és bizonyos esetekben szőlőbor szállításához.
- Nem kell borkísérő okmányt kiállítani például 70 km-en belüli szőlőszállítás, 5 liternél kisebb címkézett mustsűrítmény, vagy 30 liternél kevesebb adómentes szőlőbor szállítása esetén.
- A borkísérő okmány 3 példányból álló, szigorú számadású bizonylat, melynek első példánya a vevőé, második és harmadik példánya az eladóé.
- A szőlőfelvásárlóknak és mustelőállítóknak szőlőpincekönyvet, az egyszerűsítettadóraktár-engedélyeseknek és borászati üzemeknek szőlőbor-pincekönyvet kell vezetniük.
- A pincekönyveket a vámhatóság hitelesíti, és folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatványként, vagy engedélyezett számítógépes nyilvántartásként vezethetők.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (9)
- 4. § (1) A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhatóságnál szerezhető be
- 12. § (1) A természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek az adó
- 13. § (1) A Kiegészítő és adalékanyagok, valamint a Melléktermékek nyilvánta
- 14. § A szőlőbor-pincekönyv Tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó lapon az
- 16. § (1) A 7. § (4) bekezdés szerinti esetben a szőlőbor-pincekönyvnek csak
- 17. §
- 19. § (1) A 17. § szerinti bizonylatok a szőlőbor-pincekönyv mellékletét kép
- 21. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – kihirdetésé
- 22. § Hatályát veszti a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvánt
27/2011. (IV. 12.) VM rendelete a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §
a)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a)adómentes borelőállító: aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 80. § (3) bekezdése szerint adómentes bor előállítására jogosult;
b)borászati üzem: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. § 14. pontja szerinti üzem; c) egyszerűsítettadóraktár-engedélyes: aki a Jöt. 82. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alá eső tevékenységet végez;
d)kereskedelmi minta: kereskedelmi célból kizárólag az érintett termék bemutatásának céljára termékfajtánként legfeljebb 4,5 liter mennyiségben természetes vagy jogi személy részére átadott minta;
e)mustelőállító: aki 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmustot állít elő vagy sűrít; f) szőlőfelvásárló: aki továbbértékesítés céljából szőlőt vásárol fel, vagy a szőlő felvásárlását saját nevében más javára végzi. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a Btv.-ben foglaltak szerint kell értelmezni.
2.Borkísérő okmány 2. § (1) Belföldi szállítás esetén
a)borszőlőt, szőlőmustot és borászati mellékterméket, valamint az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes esetében szőlőbort borkísérő okmánnyal, b) a nem egyszerűsítettadóraktár-engedélyes által szállított szőlőbort a Jöt-ben az ilyen szállításra meghatározott okmánnyal lehet szállítani. (2) A borkísérő okmányt az köteles kiállítani, aki a terméket szállítja vagy szállításra átadja. A borkísérő okmányt úgy kell kitölteni, hogy az adatok jól olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A borkísérő okmányt nem lehet javítani, a hibásan kitöltött okmányt áthúzással, dátum és aláírás feltüntetésével érvényteleníteni kell.
(3)Nem kell borkísérő okmányt kiállítani: a) a szőlőnek a szőlőterületről 70 km-en belüli szállítása esetén;
b)5 liter vagy annál kisebb névleges térfogatú, címkézett, egyszer használatos záreszközzel ellátott tárolóedényekben elhelyezett szőlőmustsűrítmény szállításakor, ha a teljes mennyiség nem haladja meg az 5 litert; c) olyan szőlőbor, szőlőlé esetében, amelyet magánháztartások költöztetésénél tárolóedényben helyeznek el és nem értékesítésre szánnak; d) tudományos vagy műszaki kísérletre szánt termék szállításakor, ha a teljes szállított mennyiség nem haladja meg a 90 litert; e) a kereskedelmi minták szállításakor;
f)a hivatalos szervnek vagy laboratóriumnak küldött minták szállításakor, ha azt jegyzőkönyv tanúsítja;
g)ha a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adómentes szőlőborát szállítja, és annak mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 30 litert.
(4)A borászati üzem által szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben az 1. mellékletben meghatározottak szerint az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, darabszámát tartalmazza. (5) Az egységes vámáru-nyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni az Európai Unió külső határán működő vámhatóságtól a vámkezelést végző belterületi vámhatóságig, vagy az Európai Unió külső határán működő vámhatóságtól az adóraktárig történő szállítás esetén. 3. § A pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján az összesen értékesített mennyiségre egy borkísérő okmányt kell kiállítani és a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezni a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket.
4. §(1) A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhatóságnál szerezhető be, vagy – a vámhatóságnak a jövedéki adóról
és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint kiadott engedélye alapján – számítógéppel is előállítható.
(2)A borkísérő okmány az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza a mellékletben meghatározott formátum szerint. 5. § (1) A szőlőmust, a borászati melléktermékek és – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a szőlőbor szállítása esetében – ideértve a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes adómentes szőlőborának szállítását is – alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. Egy példányt nem kell az eladónak (feladónak) visszaküldeni, a második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket.
(2)A borszőlő, valamint a borászati üzemből szabadforgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében a borkísérő okmány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A borkísérő okmány második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). 6. § (1) Egy borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni.
(2)Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány több tétel szőlőborból áll, és azt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezik, amely lehet számla, szállítólevél, vagy az 1. melléklet szerinti pótlap.
3.Pincekönyv 7. § (1) A szőlőfelvásárló a 2. melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőpincekönyv) köteles a 9. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni. (2) A mustelőállító borászati üzem köteles szőlőpincekönyvet a 9. §-ban leírtaknak megfelelően, valamint a 3. melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőbor-pincekönyv), a 10–15. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni.
(3)Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes köteles szőlőbor-pincekönyvet a 10–15. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni.
(4)Az (1)–(3) bekezdésben nem említett borászati üzem szőlőbor-pincekönyvet köteles a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően vezetni. 8. § (1) A szőlőpincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy a vámhatóság által a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint engedélyezett olyan számítógépes nyilvántartás, mely azonos adattartalmú a 2. és 3. mellékletben meghatározott formanyomtatvány adattartalmával.
(2)A szőlőbor-pincekönyv nyilvántartó lapok közül a Betárolt szőlő nyilvántartó lap, valamint a Termék-előállítás nyilvántartó lap kannás és palackos kiszerelés nyilvántartó része különálló nyomtatványként is előállítható, ha a nyomtatvány borítóján a szőlőbor-pincekönyv cím alatt feltüntetésre kerül a nyilvántartó rész megnevezése, továbbá hitelesítési és azonosító részt is tartalmaz. A szőlőbor-pincekönyv nyomtatvány különálló részére is az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak. (3) A szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet a borászati üzem, vagy szőlőfelvásárló székhelye szerint illetékes vámhatóság hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről a) a hitelesítést kérő nevét,
b)a hitelesítést kérő adóraktári engedély számát, szőlőfelvásárló vagy mustelőállító esetében a hegyközség által kiadott azonosító számot, c) a hitelesítés időpontját, és
d)a hitelesítés iktatószámát tartalmazó nyilvántartást vezet. 9. § (1) A mustelőállítónak a saját és a vásárolt szőlőt, a szőlőfelvásárlónak a továbbértékesítés céljából vásárolt szőlőt, továbbá az általuk átvett borkísérő okmányokat kell nyilvántartani a szőlőpincekönyvben.
(2)A szőlőpincekönyvben a vásárolt szőlőt szőlőszármazási bizonyítványonként, szőlőfajtánként, felhasználási jogcímenként, eladónként és – továbbértékesítés esetén – vevőnként kell nyilvántartani.
(3)A szőlőpincekönyvben a szőlőfelvásárló és a mustelőállító által vásárolt és értékesített szőlőt származási bizonyítvánnyal, valamint felvásárlási jeggyel vagy számlával kell igazolni.
(4)A szüretelt és vásárolt szőlőt hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell a szőlőpincekönyvbe bevezetni. (5) A szőlőfelvásárló a lakóhelyén, székhelyén, telephelyén a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani a szőlőpincekönyvet és a szőlőbor-pincekönyvet. 10. § (1) A szőlőbor-pincekönyv Betárolt szőlő nyilvántartó lapjára a feldolgozásra betárolt saját termésű és vásárolt szőlő mennyiségét termékmegnevezésenként, termőhelyenként, szőlőfajtánként, potenciális alkoholtartalom szerint, hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni, és a mustelőállítónak a szőlő-pincekönyvéből azonos szőlőfajtán és termékkategórián belül átlag potenciális alkoholtartalomra összevontan hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetnie a szőlőbor-pincekönyvbe. A szőlő származási bizonyítvány számát a Betárolt szőlő nyilvántartó lapra legkésőbb a tárgyév december 15-ig, vagy ezen időpontot követő kiadás esetén a kiadást követő 3 munkanapon belül kell bejegyezni. (2) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapját a betárolt, valamint az előállításra kerülő termékenként, a termék forgalomba hozatala esetén használandó megnevezésével kell vezetni. A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borokat a forgalomba hozatali engedélyszám feltüntetésével tételenként külön lapon kell vezetni.
A nyilvántartásnak egyeznie kell a származási bizonyítvánnyal és a forgalomba hozatali engedéllyel igazolt tételekkel és adatokkal. (3) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon
a)a fehér és rozé bor előállítására alkalmas szőlőből kinyert, erjesztésre alkalmas (tisztított must) must mennyiségét hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján,
b)a vörösbor előállítására alkalmas szőlőből készített törkölyös must mennyiségét hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján, c) a vörösbor esetén az erjedést követő fejtéssel megállapított seprős újbor és törköly mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján, d) a kiterjedt seprős újbor készletet, amennyiben az erjesztésre alkalmas must bevételezése nem a tényleges mennyiség megállapításával történt, az erjedést követően a tényleges készletfelvétellel megállapított seprős újbor készletre korrigálva, e) az első fejtéssel megállapított újbor és borseprő mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján, f) a termék-előállításhoz betárolt szőlőbor mennyiségét hetente, legkésőbb a betárolást követő hét első munkanapján kell nyilvántartásba venni. (4) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon szőlőbor előállítása esetén a a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet 41. cikk első bekezdése szerinti kezeléseket a műveletek sorrendjében, a művelet pontos megnevezésével, a felhasznált anyagok mennyiségének feltüntetésével, a művelet elvégzésének dátumával kell bevezetni, legkésőbb a művelet elvégzését követő hét első munkanapján. (5) A (4) bekezdésben felsorolt műveletekhez felhasznált anyagokat a szőlőbor-pincekönyv Kiegészítő és adalékanyagok nyilvántartó lapon is szerepeltetni kell. 11. § (1) A szőlőbor esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek során történt készletváltozásokat – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – műveletenként és jogcímenként időrendi sorrendben kell vezetni. (2) A szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek során történt készletváltozásokat jogcímenként összesítve (egy tételben) havonta, a tárgyhó utolsó napjával lehet bevezetni, ha
a)a készletváltozásokat a 6. melléklet szerint vezetett műveleti napló alapján állapítják meg, vagy
b)a 20. § (3) bekezdése szerinti átalány-elszámolást alkalmazzák.
(3)Műveletenkénti veszteség elszámolás esetén legalább a) fejtés,
b)derítés, c) szűrés, d) szeparálás, e) mustsűrítés,
f)kiszerelés (palackozás) részletezésben kell az elvégzett műveletek során keletkezett készletváltozásokat megadni.
(4)A veszteség átalány-elszámolása esetén a szőlőbor készletváltozásai során keletkezett veszteségeket egy tételben, a tárgyhó végén felvett tényleges készlet alapján kell megállapítani, és a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapra bevezetni. (5) A szőlőmust-sűrítmény és a tartósított must esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a tisztított must készletváltozásait műveletenként, illetve jogcímenként az események sorrendjében kell vezetni.
A műveleteket legalább fejtés, szűrés, sűrítés, tartósítás és kiszerelés részletezésben kell megadni.
(6)A tartályokat a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 50. §-ában foglaltak szerint kell jelölni. Az 500 liternél kisebb, azonos űrméretű tartályok összevontan is
–a darabszám és az azokban tárolható összmennyiség feltüntetésével – nyilvántarthatóak.
12. §(1) A természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek az adómentes szőlőbor fogyasztását
a Termék-előállítás nyilvántartó lapon, a havonta elfogyasztott mennyiséget összesítve, a hónap utolsó napján kell bejegyeznie. (2) Az (1) bekezdés szerint összesített mennyiséget a szőlőbor-pincekönyv Adómentes fogyasztás elszámolása nyilvántartó lapra egy tételben havonta a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.
13. §(1) A Kiegészítő és adalékanyagok, valamint a Melléktermékek nyilvántartó lapon a készletváltozásokat jogcímenként
az időrendben vezetett nyilvántartás kivételével – havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.
(2)Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek a pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon a 3. § szerint kiállított borkísérő okmány alapján kell bevezetni. (3) A szőlőbor-pincekönyvet a Termék-értékesítés/Vevőnyilvántartás lapon az értékesítés – az időrendben vezetett nyilvántartás kivételével – havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.
14. §A szőlőbor-pincekönyv Tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó lapon az előállításra, tárolásra használt tartályok
változásait hetente, legkésőbb a változást követő hét első munkanapján kell bevezetni. A tárolótartály javításra történő átadásáról-átvételéről olyan bizonylatot kell kiállítani, amely alapján a tárolótartály egyértelműen beazonosítható. A javításra átadott tárolótartályokat a szőlőbor-pincekönyv Tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó lapon nem kell átvezetni. 15. § A szőlőbor-pincekönyv Szállítási okmányok nyilvántartó részébe a borászati üzem által a borszőlő, szőlőmust, szőlőbor és a borászati melléktermék szállításához átvett szállítási okmányok sorszámtartományát hetente, legkésőbb az átvételt követő hét első munkanapján be kell vezetni.
16. §(1) A 7. § (4) bekezdés szerinti esetben a szőlőbor-pincekönyvnek csak a Termék-előállítás, valamint a Kiegészítő és
adalékanyagok nyilvántartó lapjait kell események sorrendjében vezetni. (2) A pezsgő, minőségi pezsgő, minőségi illatos pezsgő előállítása esetén a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon nyilván kell tartani: a) a pezsgősítés dátumát;
b)a minőségi pezsgők összes terméktípusa esetében a palackozás dátumát;
c)a küvé mennyiségét és minden egyes összetevőjének mennyiségét, valamint tényleges és potenciális alkoholtartalmát; d) a felhasznált tirázslikőr mennyiségét; e) az expedíciós likőr mennyiségét;
f)az előállított palackok számát, szükség esetén a maradékcukor tartalmára utaló kifejezéssel megadva a pezsgő típusát, ha a szóban forgó kifejezés a címkén feltűntetésre kerül.
(3)A likőrbor előállítása esetén a szőlőbor-pincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon nyilván kell tartani:
a)bármely, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletének 3e) és 3f) pontjában felsorolt termék hozzáadásának dátumát;
b)a hozzáadott termék mennyiségét. (4) Pezsgő, minőségi pezsgő, minőségi illatos pezsgő és likőrbor előállítása esetén a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló miniszteri rendelet szerinti veszteség számolható el.
17. §A szőlőbor-pincekönyvben a) a feldolgozott szőlő mennyiségét – beleértve a bérmunkában végzett feldolgozást is – a szőlő származási
bizonyítvány második példányával, b) a termék-előállítást (szőlőbor, szőlőmust, szőlőmust-sűrítmény) a bor első származási bizonyítvány számának feltüntetésével, c) a vásárolt szőlőbort szállítási okmánnyal és bor származási bizonyítvánnyal,
d)az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust vásárlását számlával és bor származási bizonyítvánnyal, e) a borászati műveletekhez felhasznált segéd- és kiegészítő anyagok beszerzését számla másolatával,
f)a szőlőbor értékesítését szállítási okmánnyal, g) a borászati melléktermékek kötelező lepárlásra történő értékesítését borkísérő okmánnyal és átvételi elismervénnyel, h) a borászati melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását borkísérő okmánnyal, és a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti bejelentéssel,
i)a szőlőbor megsemmisítését a vámhatóság által kiállított megsemmisítési jegyzőkönyvvel kell igazolni. 18. § (1) A szőlőbor-pincekönyvet az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adóraktárában vagy a vámhatósághoz tett bejelentés alapján a lakóhelyén, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani. Ha a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a lakóhelyén tartja a szőlőbor-pincekönyvét, vagy ha a számítógépes nyilvántartás-vezetés nem az adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes egy órán belül köteles gondoskodni a szőlőbor-pincekönyv, megfelelő része nyomtatott változatának az adóraktárban való hozzáféréséről a borászati hatóság, a hegybíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a vámhatóság helyszíni ellenőrzése esetén. A mustelőállító a szőlőbor-pincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani. (2) A formanyomtatványon vezetett szőlő- és szőlőbor-pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A szőlő- és szőlőbor-pincekönyvbe bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A szőlő- és szőlőbor-pincekönyv vezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a szőlő- és szőlőbor-pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről (tartásáról).
19. §(1) A 17. § szerinti bizonylatok a szőlőbor-pincekönyv mellékletét képezik. A vámhatóság a bizonylatokkal kapcsolatos
hiányosságról nyolc napon belül köteles a borászati hatóságot értesíteni.
(2)A pincekönyvben szereplő mennyiségeket a 2. és 3. mellékletben meghatározott mértékegységek szerint, legalább két tizedes, de legfeljebb hat tizedes pontossággal, a kerekítésre vonatkozó általános szabályok szerint kell nyilvántartani. 4. Kihozatal és veszteség elszámolás 20. § (1) A szőlő feldolgozás során a tényleges lé kinyerést liter seprős újbor/100 kg szőlő formában a szőlőpincekönyv Termék-előállítás nyilvántartó lapon jelölni kell. (2) A szőlőbor-pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 4. melléklet szerinti veszteség, és a melléktermékre a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb az 5. melléklet szerinti mennyiségű seprő számolható el. A veszteség, és a melléktermék kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet literben mért térfogata. A műveleti veszteséget a művelet befejezése után, a tárolási veszteséget – az előző művelet óta eltelt időszakra – a művelet megkezdése előtt, vagy tárgyhavonként, a szállítási veszteséget a betárolást követően kell megállapítani. (3) Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a műveletenkénti elszámolás helyett választhatja az átalány-elszámolást is.
Az átalány-elszámolás esetén gazdasági évenként legfeljebb a) erjedésre az erjesztésre alkalmas szőlőmustra vetítve 2% veszteség, valamint 6% borseprő,
b)borkezelésre és -tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve 2% átalányveszteség számolható el. (4) Az átalányveszteségen felül elszámolható a szőlőbor kiszerelés (palackozás, kannába töltés) 4. mellékletben meghatározott vesztesége is, ha a kiszerelést követő hét első munkanapjáig a kiszerelt mennyiség a szőlőbor-pincekönyvbe bevezetésre kerül. (5) Ha a műveletenkénti veszteség és a melléktermék kihozatal a 4–5. mellékletben meghatározott határokat meghaladja, a borászati üzem jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet öt napon belül megküld a borászati hatóságnak.
(6)Ha a hatósági ellenőrzés a felvett és nyilvántartott mennyiség között eltérést állapít meg, a hatóság megvizsgálja a tényleges és a nyilvántartott mennyiség közötti eltérés okát, és az ellenőrzést végző hatóság a pincekönyvi nyilvántartást a ténylegesen megállapított mennyiségre módosítja. 5. Záró rendelkezések
21. §(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – kihirdetését követő 3. napon lép hatályba
(2)A 7. § (4) bekezdése és a 16. § 2011. május 1-jén lép hatályba.
22. §Hatályát veszti a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 52/2001
(VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. 23. § (1) A borkísérő okmány e rendelet hatálybalépését megelőzően beszerzett 2 példányos formanyomtatványa – a készlet erejéig – továbbra is felhasználható a borszőlő, valamint az egyszerűsített adóraktárból szabadforgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében. (2) A pezsgőt vagy likőrbort előállító borászati üzemnek a szőlőbor-pincekönyvet vagy a számítógépes nyilvántartás engedélyezésére irányuló kérelmet 2011. április 20-áig kell benyújtania a vámhatósághoz hitelesítés, engedélyezés céljából. A szőlőbor-pincekönyv hitelesítése és a számítógépes nyilvántartás engedélyezése előtt megkezdett és a termelési naplóban szereplő termék-előállítást nem kell átvezetni a szőlőbor-pincekönyvbe.
(3)Az e rendelet hatálybalépése előtt hitelesített pincekönyvet e rendelet szabályai szerint kell vezetni.
(4)A számítógéppel történő pincekönyvvezetés esetén e rendelet szabályainak legkésőbb 2011. június 30-ig meg kell felelni. 24. § E rendelet a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter