38/2009. (XII. 29.) OKM rendelete a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről.

38/2009. (XII. 29.) OKM rendelete a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés j) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés c) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter egyetértésével – a következőket rendelem el: A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételei 1. § (1) A közoktatási szakértői tevékenységre jogosult szakértőkről az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Országos szakértői névjegyzéket állít össze szakterületenkénti csoportosításban, a szakirány megjelölésével. (2) Közoktatási szakértői szakterületek, szakirányok: a) tanügyigazgatás, aa) általános tanügyigazgatás, ab) intézménytípus szakirány, ac) térségi (kistérségi, megyei, regionális) tervezés, fejlesztés, b) szervezet- és minőségfejlesztés, c) pedagógiai értékelés (szakmai gyakorlaton, végzettségen, szakképzettségen alapuló szakirány), ca) intézményértékelés szakirány, cb) szakrendszerű oktatás szakirány, cc) nem szakrendszerű oktatás szakirány, cd) alapfokú művészetoktatás, ce) tehetségfejlesztés, cf) fejlesztő pedagógia, cg) felnőttoktatás, ch) pályaválasztásra felkészítés, ci) óvodai nevelés, cj) tanórán kívüli tevékenység, d) mérés-értékelés, e) akkreditáció, ea) pedagógus továbbképzés szakirány, eb) tantervi szakértői tevékenység szakirány, ec) tankönyv, taneszköz szakértői tevékenység szakirány, f) sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermek óvodai nevelés és tanuló iskolai nevelés és oktatás, az egyes fogyatékosság típusának megfelelő szakirány, g) nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás, nemzetiségi szakirány, h) esélyegyenlőség, ha) szakszolgálat-esélyegyenlőségi szakirány, hb) nemzetiségi szakirány, hc) hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együtt nevelése szakirány, hd) SNI gyermek óvodai nevelése, az ilyen tanuló iskolai nevelése és oktatása, valamint integrált nevelés és oktatás szakirány, he) gyermek- és ifjúságvédelem szakirány, i) szakmai szakértő, szakmacsoport szakirány, j) közoktatás fejlesztési támogatások, k) iskolai könyvtár. (3) A (2) bekezdés i) pontjában szereplő szakterületen, a szakképzést folytató intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre és más szakértői tevékenységre jogosult szakértőket az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmacsoportonként kell összeállítani. Bejelentés 2. § (1) Aki szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Hivatalnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) szerint bejelenteni. (2) A bejelentésnek a Szolg. tv.-ben a szakértői tevékenység folytatásának feltételeként előírt tényeket, adatokat, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatási törvény) foglalt adatokat kell tartalmaznia. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közoktatási törvény 101. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát. (4) A bejelentéshez csatolni kell: a) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas bejelentő esetén a gyakorlati időnek az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolását, b) a 12. § szerint megállapított igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekk másolatát, amennyiben a befizetés elektronikusan történt, az összeg átutalását igazoló bankkivonatot, c) az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, bizonyítványok, tanúsítványok másolatát, d) nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakterület esetén a közoktatási törvény 101. § (9) bekezdésében meghatározott tíz év szakmai gyakorlat meglétéről szóló, munkáltató által kiállított igazolást. (5) A szakmai szakterületre benyújtott kérelem esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a megjelölt szakmacsoport, illetve szakképesítés oktatói feladataiban szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlat, amely lehet oktatói vagy gyakorlatvezetői tevékenység, curriculumfejlesztés, kutatómunka. (6) A tanügy-igazgatási szakértői szakterületre történő bejelentés esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a közigazgatásban tanügy-igazgatási, térségi (kistérségi, megyei, regionális) tervezés és fejlesztés szakterületen szerzett szakmai gyakorlat is. (7) A bejelentés a Hivatal honlapján megtalálható adatlapon postai úton, személyesen vagy elektronikusan nyújtható be, a Hivatal által működtetett elektronikus rendszer segítségével. A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés folyamatos. Engedélyezés 3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül szakértői tevékenységet az a természetes személy folytathat, akinek kérelmére ezt a Hivatal engedélyezi. (2) A kérelemnek a közoktatási törvényben foglaltakat kell tartalmaznia. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a közoktatási törvény 101. § (3) bekezdésében előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) pontjában meghatározottakat, b) részletes szakmai önéletrajzot, c) a publikációk jegyzékét, d) a szakterület elismert képviselőjeként kapott szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét, e) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét tartalmazó – legalább két – szakmai ajánlást. (5) A tanügy-igazgatási szakértői szakterületre benyújtott kérelem esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a közigazgatásban tanügy-igazgatási, térségi (kistérségi, megyei, regionális) tervezés és fejlesztés szakterületen szerzett tízéves szakmai gyakorlat. (6) A kérelem a Hivatal által rendszeresített adatlapon nyújtható be. A szakértői tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtása, az engedélyezési eljárás lefolytatása folyamatos. Az Országos szakértői névjegyzék 4. § (1) A Hivatal a Szolg. tv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása után a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, bejelentést tevő szakértőkről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján lefolytatott engedélyezési eljárás után a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, engedéllyel rendelkező szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) vezet. (2) A szakértői névjegyzék összeállítása és folyamatos frissítése a Hivatal feladata. (3) A szakértői névjegyzék a közoktatási törvényben foglaltakon túlmenően a szakértő nyilvántartásba vételi számát is tartalmazza. (4) A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. (5) A szakértői névjegyzék következő adatait a Hivatal a honlapon közzéteszi: a) szakértő családi és utóneve(i), b) szakértői igazolás száma, c) szakterülete(i), d) szakiránya(i), e) megye, f) elérhetőség (cím, telefon, e-mail), g) közlemény (a szakértői tevékenységhez kapcsolódó speciális ismeretek, szakmai tevékenység, publikációk, amelyeket a szakértő nyilvánosságra kíván hozni). (6) A szakértő részére a Hivatal a Szolg. tv. 23. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. (7) A szakértői névjegyzéken szereplő közoktatási szakértő a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követően a bejelentésben, kérelemben foglalt adatokban bekövetkezett változást, a továbbképzési kötelezettség teljesítését haladéktalanul, de legfeljebb tíz munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. (8) Az, aki a szakértői névjegyzéken szerepel, kérheti a nyilvántartásban szereplő szakterület, szakirány módosítását, kiegészítését. A módosításra, kiegészítésre a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szakértői tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége 5. § (1) A szakértői névjegyzéken szereplő szakértő a szakterületéhez kapcsolódó rendszeres szakmai továbbképzésen köteles részt venni a névjegyzékbe történő felvételt követően ötévenként. (2) A szakértő teljesíti a továbbképzést a szakértői tevékenységhez, szakterülethez kapcsolódó legalább harmincórás akkreditált továbbképzésben való részvétellel, vagy a szakértői szakterületéhez kapcsolódó szakirányú továbbképzésben, mesterképzésben, vagy új alapképzési szakon szerzett oklevéllel. (3) Teljesítik az előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettségüket azok, akik az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken oktatóként vettek részt, legalább húsz óra időtartamban. (4) A szakértőnek a Hivatal által meghirdetett, szervezett jogi továbbképzésen kötelező részt vennie. A jogi továbbképzés vizsgakötelezettség nélküli rendszeres továbbképzés formájában valósul meg. A továbbképzés tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A továbbképzés időpontját, helyét, a jelentkezés, a részvételi díj befizetésének módját a Hivatal a saját és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzéteszi. A szakértői tevékenység 6. § (1) A szakértő tevékenységét országos illetékességgel kizárólag a jogosult szakterületen, szakiránynak megfelelően folytathatja. (2) A szakértő a feladatát kirendelés, más esetben megbízás (a továbbiakban együtt: felkérés) alapján látja el. (3) Adott ügyben nem lehet szakértő az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése nem várható, így különösen az, aki a) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézmény vezetője, annak közeli hozzátartozója, b) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll, c) az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködik, d) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézmény számára a közoktatási törvény 36. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottja, e) az érintett közoktatási intézmény fenntartójának alkalmazottja. (4) A szakértő a szakértői tevékenységéről köteles nyilvántartást vezetni és azt öt évig megőrizni. (5) Ha ugyanarra a feladatra több szakértőt kértek fel, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen feladatot látott el. Több szakértő esetén szakértőt lehet felkérni az egységes – összefoglaló – szakvélemény elkészítésére is. 7. § (1) A szakértői tevékenységért munkadíj jár. Megbízás esetén a munkadíjat a megbízó és a szakértő közösen állapítja meg, míg kirendelés esetén a (2) bekezdés szerint kerül megállapításra. (2) A kirendelt szakértő munkadíját – ágazati jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kirendelő a kirendelésben meghatározott kérdések megválaszolására meghatározott időkeret és az egy órára jutó óradíj alapján állapítja meg. Az óradíj minden megkezdett óra után 4000 forint. Országos vizsgáztatási névjegyzék 8. § (1) Érettségi vizsga vizsgaelnöki feladataira megbízást az kaphat, aki a Hivatal által vezetett Országos vizsgáztatási névjegyzékbe (a továbbiakban: vizsgáztatási névjegyzék) felvételt nyer. (2) A vizsgáztatási névjegyzék következő adatait a Hivatal a honlapon közzéteszi: a) vizsgaelnök családi és utóneve(i), b) megye, c) vizsgaterülete(i), d) vizsgaelnöki igazolás száma, e) vizsgaelnöki igazolás hatálya. (3) A vizsgáztatási névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A vizsgaelnöki feladatok ellátására a pályázatok folyamatosan nyújthatók be. (4) A pályázati felhívást a Hivatal az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé évente legalább egyszer, továbbá folyamatosan megjelenteti a Hivatal és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (5) A vizsgaelnöki feladatot ellátók ötévenként kötelesek a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben vagy továbbképzésben részt venni, és a továbbképzés teljesítését a Hivatalnak bejelenteni. (6) A vizsgaelnöknek a Hivatal által meghirdetett, szervezett jogi, szakmai továbbképzésen kötelező részt vennie. A továbbképzés tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. A továbbképzés vizsgakötelezettség nélküli rendszeres továbbképzés formájában valósul meg. A továbbképzés időpontját, helyét, a tananyagot, a jelentkezés, a részvételi díj befizetésének módját a Hivatal a saját és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzéteszi. 9. § (1) A pályázat benyújtását követő öt munkanapon belül a Hivatal értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról, illetve amennyiben a pályázó pályázatát hiányosan nyújtotta be, megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. (2) Amennyiben a pályázat megfelel a közoktatási törvény 101. § (6) bekezdésében, valamint a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek, a Hivatal a pályázót erről a tényről igazolás megküldésével értesíti. (3) Az igazolás tartalmazza: a) az eljáró hatóság megnevezését, b) a vizsgaelnöki feladatokat ellátó családi és utónevét, c) születési helyét, idejét, d) lakcímét, e) a nyilvántartásba vételi számát, f) a vizsgaterületeket, g) azt, hogy az igazolás öt évig hatályos, h) a kiállító hatóság bélyegzőjének lenyomatát, a kiállító képviselőjének aláírását. 10. § (1) A vizsgáztatási névjegyzék összeállítása és folyamatos frissítése a Hivatal feladata. (2) A vizsgáztatási névjegyzék a közoktatási törvényben foglaltakon túlmenően a vizsgaelnöki feladatok ellátására jogosult nyilvántartásba vételi számát is tartalmazza. Az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékre vonatkozó közös szabályok 11. § (1) A Hivatal jogosult a névjegyzékekben nyilvántartott szakértő, vizsgaelnök tevékenységének rendszeres és eseti ellenőrzésére. Az ellenőrzés során tett megállapításokkal kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani a szakértőnek, vizsgaelnöknek arra, hogy észrevételt tegyen. (2) A Hivatal ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, az ellenőrzés során a Szolg. tv. 25. §-ában foglaltak szerint jár el. (3) A Hivatal a vizsgálat időtartamára határozattal felfüggeszti a szakértő, vizsgaelnök tevékenységét, feltéve, hogy ellene panaszt nyújtottak be a tevékenységre vonatkozó jogszabályokban meghatározott szabályok súlyos megszegése miatt. (4) A Hivatal a hozzá befolyt bírság hatvan százalékát a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzat számlájára utalja át. A fennmaradó összeg a saját bevétele, amely az e rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. A közoktatási szakértői tevékenység, valamint a vizsgaelnöki tevékenység folytatásához előírt igazgatási szolgáltatás díj mértéke, a megállapított összeg befizetésének szabályai, a befolyt összeg felhasználása 12. § (1) A közoktatási szakértői tevékenység megkezdésével, a vizsgaelnöki tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő bejelentés, kérelem, pályázat benyújtásakor a bejelentő, a kérelmező, a pályázó igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) köteles fizetni. (2) A díj összege szakterületenként, vizsgaterületenként: a) a 2. § (1) bekezdése tekintetében a bejelentéskor érvényes kötelező legkisebb havi minimálbér összegének negyven százaléka, b) a 3. § (1) bekezdése tekintetében a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb havi minimálbér összegének negyven százaléka, c) a 8. § (1) bekezdése tekintetében a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb havi minimálbér összegének tizenöt százaléka. (3) A díjak pontos összegét a Hivatal a honlapján a naptári év első napján közzéteszi. (4) A közoktatási szakértői és a vizsgaelnöki tevékenységgel összefüggő jogorvoslati kérelem bírálati díja a (2) bekezdés alapján meghatározott díj összegének ötven százaléka. (5) A díjat a Hivatal – a 3. számú mellékletben meghatározott – bankszámlájára kell befizetni a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy elektronikus úton. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett díj a Hivatal bevétele, mely az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. Hatálybalépés 13. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) A (3) bekezdés és a 14. § 2010. január 2-án hatályát veszti. (3) E rendelet 8. §-át megelőző „Országos vizsgáztatási névjegyzék” alcím helyébe „Országos vizsgaelnöki névjegyzék” alcím, a 8. § (1)–(2) bekezdésében, a 10. § (1)–(2) bekezdésében a „vizsgáztatási névjegyzék” szövegrész helyébe „vizsgaelnöki névjegyzék” szövegrész, a 8. § (1) és (3) bekezdésében a „vizsgáztatási névjegyzékbe” szövegrész helyébe „vizsgaelnöki névjegyzékbe” szövegrész lép. A 11. §-t megelőző „Az Országos szakértői, és az Országos vizsgáztatási névjegyzékre vonatkozó közös szabályok” alcím helyébe „Az Országos szakértői, és az Országos vizsgaelnöki névjegyzékre vonatkozó közös szabályok” alcím lép. Módosító rendelkezések 14. § (1) Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 4. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szakképzési törvény 2. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott szakképzést folytató intézményben szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható vizsgaelnököket tartalmazó Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmacsoportonként és szakképesítésenként kell összeállítani.” (2) Az 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet, annak megjelölését, hogy mely szakmacsoportra, illetve szakképesítésre kérik a felvételt;” (3) Az 5. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A névjegyzékbe való felvételi kérelmet külön pályázattal kell benyújtani. Több szakképesítésre egy pályázatot kell benyújtani.” (4) A 8. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A bírálóbizottság működésének rendjéről szabályzatot fogad el, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter hagy jóvá. A bírálóbizottság tagjainak névsorát a szakképesítésért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.” (5) Az OM rendelet a) 4. §-át megelőző „Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék” alcím helyébe „Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék” alcím, b) 5. § (1) bekezdés „Az Országos szakmai szakértői és Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe (a továbbiakban a két névjegyzék együtt: szakmai névjegyzék)” szövegrész helyébe „Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék)” szövegrész, c) 5. § (2) bekezdés, (3) bekezdés felvezető szövegében és a (4) bekezdésben „szakmai névjegyzékbe” szövegrész helyébe „névjegyzékbe” szövegrész, d) 5. § (6) bekezdés „A szakmai névjegyzékbe” szövegrész helyébe „A névjegyzékbe” szövegrész, e) 6. § (3) bekezdés első és harmadik mondatában a „szakmai névjegyzéket” szövegrész helyébe „névjegyzéket” szövegrész, a második mondatában a „valamennyi szakmai névjegyzéket” szövegrész helyébe „a névjegyzéket” szövegrész, f) 7. §-át megelőző „A névjegyzékekre vonatkozó vegyes rendelkezések” alcím helyébe „Vegyes rendelkezések” alcím, g) 8. § (1) bekezdés „A 3. és 6. §-ban” szövegrész helyébe „A 6. §-ban”szövegrész, h) a 9. § (1) bekezdés „Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői, illetve az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékben (a továbbiakban a négy névjegyzék együtt: névjegyzékek)” szövegrész helyébe „A névjegyzékben” szövegrész, i) a 9. § (2) bekezdés „névjegyzékekben” szövegrész helyébe „névjegyzékben” szövegrész, j) a 9. § (4) bekezdés c) pontjában a „szakmai, szakértői tevékenység, illetve vizsgaelnöki tevékenység ismertetését” szövegrész helyébe „vizsgaelnöki tevékenység ismertetését” szövegrész, k) a 9. § (6) bekezdés „A közoktatási szakértők és vizsgaelnökök” szövegrész helyébe „A vizsgaelnökök” szövegrész, l) a 9. § (7) bekezdés „A szakmai szakértők és vizsgaelnökök” szövegrész helyébe „ A vizsgaelnökök” szövegrész, m) a 10. § (1) bekezdés „A névjegyzékekbe” szövegrész helyébe „A névjegyzékbe” szövegrész, n) a 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „tíz százaléka az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe, illetve az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe,” szövegrész helyébe a „tíz százaléka a névjegyzékbe,” szövegrész, o) a 10. § (3) bekezdés „Ha a pályázat benyújtója több névjegyzékre vagy szakterületre, szakmacsoportra kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni, kivéve az 1. § (3) bekezdésében foglaltak esetében.” szövegrész helyébe „Ha a pályázat benyújtója több szakmacsoportra kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni.” szövegrész, p) a 10. § (5) bekezdés „a hivatal” szövegrész helyébe „az Oktatási Hivatal”szövegrész, q) a 11. § (6) bekezdés „Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékre” szövegrész helyébe „A névjegyzékre” szövegrész, r) a 12. § (1) bekezdés „névjegyzékekből” szövegrész helyébe „névjegyzékből” szövegrész, s) a 12. § (9) bekezdés „A szakmai szakértői névjegyzékben szereplő szakértők és szakmai vizsgaelnökök” szövegrész helyébe „A szakmai vizsgaelnökök” szövegrész lép. (6) Hatályát veszti az OM rendelet 1–3. §-a és azt megelőző alcím, a 4. § (1) bekezdése, a 9. § (3) bekezdése, a 9. § (5) bekezdés a) pontja, a 10. § (2) bekezdés b) pontja, a 11. § (1)–(5) bekezdése, a 12. § (2)–(8) bekezdése, a 12. § (10)–(11) bekezdése, a 13–14. §-a és azt megelőző alcím, a 15–17. §-a és azt megelőző alcím. Átmeneti rendelkezések 15. § (1) E rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésekor a Szolg. tv. 56. §-a alapján az e rendelet hatálybalépése előtt szakértői vagy vizsgaelnöki feladatok ellátására engedéllyel rendelkező és nyilvántartásba vett szakértőket, vizsgaelnököket változatlan feltételekkel szerepeltetni kell a nyilvántartásban, tevékenységüket engedélyük lejártáig tovább folytathatják. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a továbbképzési időszak e rendelet hatálybalépését követő napon kezdődik. (4) A (2) bekezdésben meghatározott szakértők esetében a szakterületek megfeleltetését a 4. számú melléklet tartalmazza. (5) A Hivatal a 4. számú mellékletnek megfelelően a szakterületek megnevezését hivatalból átvezeti a nyilvántartásban. (6) Az e rendelet hatálybalépésekor a szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett Országos szakmai szakértői névjegyzéken szereplő szakértők a Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzéken kerülnek nyilvántartásba. Az Európai Unió jogának való megfelelés 16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 15. cikkeinek való megfelelést szolgálja. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter