841/B/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

841/B/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1. Az Alkotmánybíróság a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (1)–(3) bekezdései alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keret szabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 3. számú melléklete módosítása alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I. Az indítványozó a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 7. § (1)–(3) bekezdéseinek és a 3. számú mellékletének alkotmányellenességét állítja és megsemmisítését kezdeményezi. Álláspontja szerint az Ör. 7. § (1)–(3) bekezdései ellentétesek az Alkotmány 43. § (1) bekezdésében foglaltakkal, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. § l) pontjával, ezért az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütköznek. Az indítványozó úgy véli továbbá, hogy az Ör. 3. számú mellékletének módosítása alkotmányellenes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése értelmében. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.” „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruház ható át: (…) l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben tör vény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;” „63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi kerületi önkormányzat – törvény keretei között – önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és okta tásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény – az (1) bekezdésnek megfelelően – meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.” „63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit;” „63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében – a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével – meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorolja. (2) A kerületi képviselő-testület – a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között – a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait. (3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.” 3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) indítvánnyal érntett rendelkezései: „2. § E törvény alkalmazásában: 1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. 2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. 3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.” „10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.” „11. § (1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv – rajzi és szöveges – munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni. (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű-gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket.” „12. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes – legalább telektömb nagyságú – területrészeire készülhet. (2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben: a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükséges sége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. (4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek. (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határ vonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.” 4. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései „7. § (1) A Fővárosi Szabályozási Kerettervben megje lölt, kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területekre (FSZT) vonatkozó, valamint új magasépítmény létesítését lehetővé tevő Kerületi Szabályozási Terv jóváhagyásához a Fővárosi Közgyűlés egyetértése szükséges. A kerületi önkormányzat a Fővárosi Közgyűlés éves munkatervében meghatározott mindenkori rendes testületi ülése előtt legkorábban 44 nappal, legkésőbb 30 nappal előbb nyújthatja be a Kerületi Szabályozási Tervét. A Fővárosi Közgyűlés az egyetértési jogát az FSZT lehatárolású területeken az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fővárosi feladatok ellátásához szükséges szabályozási elemek biztosítása érdekében, új magasépítmény létesítését lehetővé tevő Kerületi Szabályozási Terv esetében – a fővárosi feladatok ellátásához szükséges elemeken túlmenően – a városképi látvány szempontjából, az átvételtől számított 45 napon belül gyakorolja. (2) Az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fővárosi feladatok, illetve szabályozási elemek vonatkozásában a Fővárosi Közgyűlés egyetértése szükséges azon Kerületi Szabályozási Tervek jóváhagyásához is, – melyek a különleges (K) keretövezetbe sorolt területei közül = a tematikus intézményparkok területei (K-TP), = a városi jelentőségű kiemelt sportterületek (K-SP), = a különlegesen nagyterületű és a nagyterületű kereskedelmi és szolgáltatási területek (K-BK1 és K-BK2) célzott területfelhasználási módú területei, – a különleges városüzemeltetési területek (KV) keretövezetbe sorolt területei közül = tömegközlekedési bázisterületek (KV-TB), = logisztikai területek (KV-LT), = különleges intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek (KV-IK), = a szennyvízkezelés területei (KV-SZK) célzott terü letfelhasználási módba sorolt területei, – a közlekedési területek (KL) keretövezetbe sorolt te rületei közül = a tervezett elemként feltüntetett közlekedési célú közte rületek (KL-KT) célzott területfelhasználási módú területei, = a közlekedési célú közterületek (KL-KT) meglévő, il letve előírt szabályozási szélességű azon elemei, amelyek szabályozási szélessége csökken, – az FSZKT-ben meghatározott, nem közlekedési keretövezetben jelölt P+R parkolók területei, – a zöldterületi (Z) keretövezet városi park (Z-VP) célzott területfelhasználási módú területei, valamint – a Világörökség területe. A Fővárosi Önkormányzat e bekezdésben szabályozott egyetértési jogát az Ötv. 63/A. §-ban rögzített fővárosi önkormányzati feladatok ellátásának biztosítása érdekében a főpolgármester gyakorolja – az átvételtől számított – 45 napos határidő figyelembevételével. (3) A 7. § (1) és (2) bekezdéseiben nem érintett kerületi szabályozási tervek tekintetében – az Étv. 9. § (3) bekezdése alapján, az Ötv. 63/C. §-ával összhangban – a Fővárosi Önkormányzat véleményét a főpolgármester alakítja ki 30 napos határidő figyelembevételével, ennek hiányában a Fővárosi Önkormányzatot kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. 3. számú melléklet a 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez AZ FSZKT-BEN ALKALMAZHATÓ KERETÖVEZETEK Beépítésre szánt területek: 1. Az egy területfelhasználási egységen belül alkalmazható keretövezeteket az 1. számú táblázat tartalmazza. 2. A beépítésre szánt területen belül az FSZKT-ben az alábbi – beépítésre nem szánt – keretövezetek is alkalmazhatóak: – Z jelű keretövezet (Z-FK, Z-KK, Z-KP, Z-EZ), – E jelű keretövezet (E-TG, E-VE, E-TT), – KL jelű keretövezeten belül a KL-KT, KL-KÉ célzott területfelhasználási módú területek, valamint a jelenleg keret övezetbe nem sorolt közterületek. 1. számú táblázat TSZT-ben szereplő területfelhasználási egység A területfelhasználási egységnek megfelelő, FSZKT-ben alkalmazott keretövezet TSZT alapján az FSZKT-ben egyéb alkalmazható keretövezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK (szt. = szintterület-sűrűség) LAKÓTERÜLET – NAGYVÁROSIAS (sűrű beépítésű és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület – Nagyvárosias, zártsorú lakóterület (szt. max. 3,5) – Nagyvárosias, telepszerű lakóterület (szt. max. 3,0) L1, L2, L7 L2/A, L3 VK I, IZ K-EÜ – KISVÁROSIAS (sűrű beépítésű és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület (szt. max. 1,5) – KERTVÁROSIAS (laza beépítésű és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület (szt. max. 0,6) TSZT-ben szereplő területfelhasználási egység A területfelhasználási egységnek megfelelő, FSZKT-ben alkalmazott keretövezet TSZT alapján az FSZKT-ben egyéb alkalmazható keretövezet VEGYES TERÜLET – TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET Városközpont vegyes terület (szt. max. 4,5) VK, I, IZ, K-EÜ, KV-IK, KV-EN – Városrészközpont vegyes terület (szt. max. 3,5) VK, I, ÍZ, K-EÜ, KV-IK, KV-EN – KÖZPONTI VEGYES TERÜLET (szt. max. 3,5) I, IZ, K-EÜ, KV-IK, KV-EN, KV-TB L1,L2, L2/A,L3, L4, L5,L6, L6/A, L7 (a környező beépítés függvényében) GAZDASÁGI TERÜLET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET (szt. max. 2,0) KL-VA – IPARI TERÜLET (szt. max. 1,5) IP, IP-ET, M, MZ, KV-EN – ÜDÜLŐTERÜLET – ÜDÜLŐHÁZAS (sűrű beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meghaladó) terület (szt. max. 1,0) Ü, IZ – – HÉTVÉGI HÁZAS (laza beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meg nem haladó) terület (szt. max. 0,2) Ü – KÜLÖNLEGES TERÜLET Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek (szt. max. 1,0) K-BK1, K-BK2 I, IZ M, MZ – Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei (tematikus park) (szt. max. 2,0) K-TP – – Egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) (szt. max. 2,0) K-EÜ, IZ – – Nagy kiterjedésű, sportolási célú területek (strand, szabadidő-eltöltés, rekreá - ció) (szt. max. 1,0) K-SP, IZ – – Állat- és növénykertek területei (szt. max. 1,0) K-TP, IZ – – Temetők területei (szt. max. 0,5) KV-TE – – Honvédelmi területek (szt. max. 2,0) K-HT, IZ – – Hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb ve - szélyes radioaktív stb.) (szt. max. 1,0) KV-HU, KV-SZK – – Közlekedésüzemi terület (szt. max. 1,0) KV-TB, KL-KÉ, KV-IK – – Kikötői terület (szt. max. 2,0) KL-VI – Beépítésre nem szánt területen: 1. Az egy területfelhasználási egységen belül alkalmazható keretövezeteket a 2. számú táblázat tartalmazza. 2. Fentiek mellett a KL-KT célzott területfelhasználási módú terület, valamint a jelenleg keretövezetbe nem sorolt közterület minden beépítésre nem szánt területen belül indokolt mértékben alkalmazható. 2. számú táblázat TSZT-ben szereplő területfelhasználási egység A területfelhasználási egységnek megfelelő, FSZKT-ben alkalmazott keretövezet TSZT alapján az FSZKT-ben egyéb alkalmazható keretövezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET – Általános közlekedési terület KL-KT, keretövezetbe nem sorolt közterület, KL-KÉ Z-KP, Z-KK, Z-FK, Z-EZ – Vasútterület KL-VA M KV-IK – Repülőtér KL-RE – ZÖLDTERÜLET Z-FK, Z-KK, Z-KP, Z-VP, Z-EZ E-TG, E-VE VT-VB ERDŐTERÜLET E-TG, E-VE, E-TT, E-ZE MG-MT VT-VB Z-KP, Z-VP MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET MG-RT, MG-RF, MG-MT, MG-MF E-TG, E-VE VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK – Folyóvizek medre és partja VT-ÁV, VT-VB – – Állóvizek medre és partja – – Vízbeszerzési területek VT-VB – III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az indítványozó az Ör. 7. § (1)–(2) bekezdései alkotmányelleensségét arra alapozva állítja, hogy az Alkotmány 43. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, az Ör. ugyanakkor egyoldalúan, kizárólag a fővárosi önkormányzat javára határoz meg egyetértési jogokat a kerületi önkormányzatokkal szemben, illetve határoz meg kötelezettségeket a kerületi önkormányzatokra nézve. Kifogásolja továbbá, hogy a fővárosi önkormányzatot megillető egyetértési és véleményezi jogokat a főpolgármester gyakorolja, ez pedig ütközik az Ötv. 10. § l) pontjával, mert az – véleménye szerint – a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. a) Az Alkotmány 43. § (1) bekezdés szerint a helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. A településrendezés eszközeinek: a településszerkezeti tervnek, a helyi építési szabályzatnak és szabályozási tervnek az elfogadása a fővárosban a két önkormányzati szint között megosztott hatáskörben történik. A főváros önkormányzatának meghatározó sajátossága az, hogy a főváros egy település, de kétszintű önkormányzati rendszere van. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok jogállását, a feladatok és hatáskörök megosztását nem az Alkot mány, hanem az Alkotmány 44/C. §-a szerint – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatával megalkotott – Ötv. szabályozza. Ennek a szabályozásnak fontos alapelve az, hogy a fővárosi önkormányzat látja el azokat a települési önkormányzati feladatokat, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. [Ötv. 63. § (2) bekezdés] Ezzel összhangban az Ötv. meghatározza a fővárosi településrendezés alapvető szabályait is. Az Ötv. felhatalmazása alapján a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében – a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével – meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A kerületi képviselő-testület – a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között – a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait. Miután a főváros egy település, de kétszintű az önkormányzati rendszere, ezért a törvényalkotó a településrendezésben, az építési szabályozásban – is – szükségképpen megosztotta a hatásköröket a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek között. Az egységes településfejlesztés érdekében a fővárosi közgyűlésé a meghatározó szerep, de a saját területükön, a maguk feldatakörében a kerületi képviselő-testületek is szabályozó szerepet kaptak. Erre figyelemmel az Ötv. hatalmazta fel a fővárost az összhang megteremtésére, nevezetesen a fővárosi közgyűlést arra, hogy rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatás, illetve tervezési együttműködés. [Ötv. 63/C. § (3) bekezdés] Erről szól az Ör. s ezért nem ellentétes az Alkotmány 43. § (1) bekezdésével az, hogy törvényi felhatalmazás alapján az Ör. egyes ügyekben a fővárosi önkormányzat egyetértési jogát biztosítja megjelölt fővárosi feladatok és szabályozási elemek tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány ebben a részében nem megalapozott. b) Az indítvány szerint az egyetértési jog fővárosi főpolgármesternek történő átadása ellentétes az Ötv. 10. § l) pontjával, mert az a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át. Az indítvány ebben a részében sem megalapozott, mert az Ötv. 10. § l) pontja abban az esetben tiltja a képviselő-testületnek a hatáskör átruházását, ha a véleménynyilvánítás olyan ügyben történik, amelyben törvény írja elő az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését. Ebben az esetben azonban az egyetértési hatásköröket és azok gyakorlását nem törvény, hanem önkormányzati rendelet állapítja meg. Az Ötv. 9. § (1) bekezdése alapján a fővárosi közgyűlés egyes hatásköreit a főpolgármesterre átruházhatja, következésképpen a fővárosi főpolgármester felhatalmazása nem ellentétes az Ötv. 10. § l) pontjával. 2. Az indítvány szerint az Ör. 3. számú mellékletét a 35/2005. (VI. 23.) Főv. Kgy. rendelet módosította, s a módosítás megsemmisítését kezdeményezi az indítvány. Hivatkozik a településrendezési eszközök egymásra építésének elvére – megjelölve az Ét. több rendelkezését – , valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság határozott kérelem alapján jár el, mely kérelemben három feltételnek kell együttesen fennállnia: a kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint az indokokat, amelynek alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az indítványozó az Ör. 3. számú mellékletének 2005. évi módosítását tartja alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság hatályos jogszabály alkotmányellensségét vizsgálja, a közelebbről pontosan meg nem határozott módosítást nem. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata, hogy az Ör. módosítását tárja fel. Az Ör. 3. számú – az FSZKT-ben alkalmazható keretövezteket meghatározó – melléklete két táblázatot is tartalmaz, s összefüggésben van az Ör. rendelkezéseivel. A magasabb szintű jogszabállyal való ellentét igazolásaként is csak általában jelöli meg az indítvány a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet anélkül, hogy annak konkrét rendelkezését meghivatkozná. Az indítvány az Ör. 3. számú mellékletének módosítására vonatkozó részében a fentiek miatt érdemi elbírálásra alkalmatlan, abból a pontos megjelölések és összefüggések hiányában az alkotmányjogi érvelés sem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § d) pontja alapján az Alkotmánybíróság az indítványt az Ör. 3. számú mellékletének módosítására vonatkozó részében, mint érdemi elbírálásra alkalmatlant, visszautasította. Budapest, 2010. április 19. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró