2017. XLIII. törvény a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról.

2017. XLIII. törvény a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról. 1. A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya kiterjed a  polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a  közigazgatási peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra adott általános meghatalmazással összefüggő adatok bírósági nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartás). 2. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja, a nyilvántartás adatai 2. § A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az  általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének igazolása. 3. § (1) A  nyilvántartás a  következő adatokat és – a  változás időpontjának megjelölésével – az  azokban bekövetkező változásokat tartalmazza: a) az általános meghatalmazást bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát; b) az általános meghatalmazás tényét; c) természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott ca) családi és utónevét, cb) születési családi és utónevét, cc) születési helyét és idejét, cd) anyjának születési családi és utónevét, ce) lakóhelyét vagy székhelyét, cf ) lakóhely hiányában tartózkodási helyét, cg) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét – ha elektronikus ügyintézésre köteles vagy azt önként vállalta –; d) nem természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott da) megnevezését, db) székhelyét, dc) törvényes képviselője nevét, dd) a nyilvántartását vezető szerv megnevezését, de) nyilvántartási számát, df ) adószámát, dg) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét – ha elektronikus ügyintézésre köteles vagy azt önként vállalta –; e) az általános meghatalmazás terjedelmét – ha a képviseleti jog korlátozott –; f ) az általános meghatalmazás keltének helyét és idejét; g) azt az időpontot, amikor az általános meghatalmazás hatályát veszti; h) az általános meghatalmazás nyilvántartásból történő törlése esetén ha) az általános meghatalmazás törlésének tényét, hb) a törlés időpontját, hc) a törlés okát. (2) Az (1) bekezdés a) és b), valamint e)–h) pontja szerinti bejegyzett adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza. (3) Ha az általános meghatalmazásból más nem tűnik ki, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az bármely, e törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít. A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 16-i ülésnapján fogadta el. (4) Ha az  általános meghatalmazás terjedelme korlátozott, a  nyilvántartásban fel kell tüntetni azokat az  ügyköröket, amelyekre a meghatalmazás kiterjed, illetve azokat a bíróságokat, amelyek előtt eljárásra jogosít. (5) Az általános meghatalmazás időbeli hatályának végét a nyilvántartásban annak figyelembevételével kell feltüntetni, hogy az  öt évre vagy öt évnél rövidebb határozott időre szóló általános meghatalmazás a  meghatározott idő elteltével, az  öt évnél hosszabb vagy határozatlan időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. (6) Adatváltozás bejegyzése esetén – értve ez alatt az adat törlésének bejegyzését is – a nyilvántartásban az új adatokat a korábban bejegyzett, azonos tárgykörű adatok mellett kell rögzíteni. 3. A nyilvántartási eljárás 4. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat – a 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy, ha a  kérelmező nem természetes személy, belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba. (2) Ha a  nyilvántartási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az  (1)  bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Fővárosi Törvényszék illetékes. 5. § (1) A  nyilvántartásba történő adatbejegyzés iránti kérelmet (a  továbbiakban: kérelem) az  Országos Bírósági Hivatal (a  továbbiakban: OBH) elnöke által erre a  célra rendszeresített, jogszabályban meghatározott tartalmú nyomtatványon kell előterjeszteni a bejegyzésre jogosult bíróságon (a továbbiakban: bejegyző bíróság). (2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon a) tájékoztatni kell a  kérelmezőt arról, hogy ha az  e  törvény hatálya alá tartozó eljárásban a  jogi képviselet kötelező, a  nem jogi képviselő részére adott általános meghatalmazás a  jogi képviselő részére adott meghatalmazást nem pótolja, valamint b) tájékoztatást kell adni a  jogi képviselő hiányának következményeiről a kötelező jogi képviseletre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben. (3) Az  általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása iránti kérelmet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a meghatalmazó terjesztheti elő. (4) Az  általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása iránti kérelmet a meghatalmazott is előterjesztheti, ha törvény rendelkezése alapján kötelező jogi képviselet ellátására jogosult. (5) Az  általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása iránti kérelemhez mellékelni kell az  általános meghatalmazást tartalmazó okiratot. Ha az  általános meghatalmazást tartalmazó okiratba nincs belefoglalva a  meghatalmazott általános meghatalmazást elfogadó nyilatkozata, a  kérelemhez mellékelni kell a  meghatalmazott – közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – általános meghatalmazást elfogadó nyilatkozatát is, ami a  nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele. (6) A nyilvántartásba már bejegyzett általános meghatalmazással összefüggő, annak terjedelmét, időbeli hatályát nem érintő egyéb kérelmet a meghatalmazó, a meghatalmazott, illetve más érdekelt személy is előterjeszthet, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratot. 6. § (1) A  bejegyző bíróság a  kérelemről annak bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt napon belül, polgári nemperes eljárásban dönt. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény nem szabályoz – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A  nyilvántartásba vett adatok megváltozása esetén a  nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A  bejegyző bíróság megvizsgálja, hogy a  kérelem, valamint az  annak alátámasztására szolgáló okiratok alakszerűsége, illetve tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e. (3) Ha a kérelem vagy a bejegyzéshez szükséges okirat (a továbbiakban együtt: beadvány) nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy más okból kiegészítésre, illetve kijavításra szorul, a  bejegyző bíróság rövid határidő tűzésével, a  hiányok megjelölése mellett – indokolt esetben a  beadvány visszaadásával – hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A bejegyző bíróság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a kérelmezőt, hogy ha a hiányokat nem pótolja, a bíróság a kérelmet vissza fogja utasítani. (4) A  visszautasító végzést a  bíróság a  kérelmezőnek kézbesíti. A  visszautasító végzéssel szemben a  kérelmező fellebbezéssel élhet. (5) Az  (1)  bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a  hiánypótlást elrendelő végzés meghozatalától a  hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában, a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelen eltelte. 7. § (1) Ha a beadvány bejegyzésre alkalmas, valamint ha a 9. § (2) vagy (3) bekezdése alapján adatváltozás bejegyzésének van helye, a bejegyző bíróság az adatokat nyilvántartásba veszi. (2) A  bejegyző bíróság a  bejegyzésről vagy a  kérelem elutasításáról – a  rendelkezésre álló iratok alapján – végzéssel határoz, amelyet a  meghatalmazónak és a  meghatalmazottnak, illetve – ha a  kérelmező más érdekelt személy – az érdekeltnek kézbesít. (3) A bejegyző végzés tartalmazza a nyilvántartásba vett adatokat. (4) A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. 8. § (1) A nyilvántartási eljárásban a) meghallgatásnak, b) beavatkozásnak, c) a meghatalmazó, illetve a meghatalmazott halálán vagy megszűnésén alapuló félbeszakadásnak, d) megegyezésen alapuló szünetelésnek, valamint e) az eljárás felfüggesztésének nincs helye. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti esetben – ha az  általános meghatalmazás még nincs a  nyilvántartásba bejegyezve – a nyilvántartási eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye, azzal, hogy a megszüntetésről hozott végzést az elhunyt vagy megszűnt személynek nem kell kézbesíteni. E végzés ellen fellebbezésnek van helye. (3) A  nyilvántartási eljárásban – annak sajátosságaira tekintettel – alkalmazható szünetelési ok bekövetkezése esetén az eljárás egy hónap szünetelés elteltével szűnik meg. 9. § (1) A bejegyző bíróság – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a nyilvántartás adatainak megváltozását kérelemre vezeti át a nyilvántartáson. (2) Az  e  törvény hatálya alá tartozó bármely eljárást lefolytató bíróság, valamint más – a  nyilvántartás adatainak megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult – bíróság, közigazgatási szerv vagy egyéb hatósági jogkörben eljáró szervezet, a nyilvántartási eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a bejegyző bíróságot, ha eljárása során a  nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazást érintő olyan körülményt észlel, amely a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását, illetve törlését teszi szükségessé. (3) A  bejegyző bíróság hivatalból vezeti át a  hatósági nyilvántartásból – különösen a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel – a nyilvántartás adataiban bekövetkezett azon változásokat, amelyeket a nyilvántartási eljárás lefolytatása során saját maga észlel. (4) A  bejegyző bíróság – ha a  (2)  bekezdés szerinti megkeresés elintézésével összefüggésben az  szükségesnek mutatkozik – a  megkeresőt további adatszolgáltatásra, írásbeli nyilatkozattételre, illetve okirat vagy egyéb irat csatolására hívhatja fel. A  megkeresés alapján lefolytatott nyilvántartási eljárás eredményéről a  bejegyző bíróság a megkeresőt értesíti. 10. § (1) Ha a  bejegyző bíróság a  nyilvántartási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy a  bejegyzett általános meghatalmazás bármely okból megszűnt vagy érvénytelen, az  általános meghatalmazást – a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel – törli a nyilvántartásból. (2) A  bejegyző bíróság általános meghatalmazás törléséről rendelkező végzése ellen fellebbezésnek van helye; a fellebbezésnek e határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (3) Ha a  nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazás hatályát veszti, a  nyilvántartás vezetésére szolgáló informatikai alkalmazás az  általános meghatalmazást automatikusan törli a  nyilvántartásból, feltüntetve a  törlés tényét, időpontját és okát. A  bejegyző bíróság az  automatikus törlés tényéről a  meghatalmazót és a  meghatalmazottat a  törlés időpontjától számított nyolc napon belül értesíti, ami a  törlést tanúsító végzés kézbesítésével történik. 11. § (1) A  másodfokú bíróság a  fellebbezést legkésőbb az  iratok másodfokú bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. (2) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést megalapozottnak találja a) az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és aa) az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, vagy ab) elrendeli a korábbi nyilvántartási állapot visszaállítását; b) az  elsőfokú bíróság végzését egészben vagy részben megváltoztatja, ha a  döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, és az elsőfokú bíróságot a szükséges bejegyzés átvezetésére utasítja. 12. § A polgári perrendtartásról szóló törvény költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a nyilvántartásba vételi eljárásban nem alkalmazhatók. 4. A nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatainak megismerése és kezelése 13. § (1) A  nyilvántartást elektronikusan kell vezetni. A  nyilvántartás vezetésére és abból az  adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást az OBH elnöke működteti. A nyilvántartás vezetéséért és üzemeltetéséért az OBH elnöke felel. (2) Az OBH elnöke adategyeztetés és az adatok változásának a nyilvántartásban történő feltüntetése céljából az érintett személyre vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf ) alpontjai szerinti adatokat – a székhelyadat kivételével –, illetve a  halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot automatikus adatátvétel útján átveszi a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. (3) Az  OBH elnöke a  nyilvántartás adatait és az  azokban bekövetkezett változásokat – a  nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásoknak az  elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a  továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) történő feltüntetése céljából – automatikus információátadás útján átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek. (4) A nyilvántartás adatait az OBH elnöke az adat nyilvántartásból történő törlését követő öt évig tartja nyilván, majd haladéktalanul gondoskodik azoknak az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti végleges törléséről. (5) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók. 14. § (1) A  bíróság az  érintettre vonatkozóan – polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárás, közigazgatási peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárás, vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából – a  nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult megismerni és kezelni. (2) Az önálló bírósági végrehajtó konkrét ügyben a bírósági végrehajtási cselekményekkel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében az  általános meghatalmazás fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a  3.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában, c)  pont ca), cc), ce) és cf )  alpontjában, d)  pont da) és db)  alpontjában, valamint e)–h) pontjában szereplő adatokat megismerni és kezelni. (3) Az  ügyészség, nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, az  alapvető jogok biztosa, valamint az  ügyvédi tevékenységet gyakorlókról nyilvántartást vezető ügyvédi kamara – törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében – a  nyilvántartásból a  konkrét ügy megjelölése mellett egyedi adatkérés útján jogosult az  adatot megismerni és kezelni. Az adatigénylőnek meg kell jelölnie eljárásának az ügyszámát és tárgyát, valamint az igényelt adatok megismeréséhez fűződő érdeket. (4) A nyilvántartás rá vonatkozó adatairól írásbeli kérelemre – értve ez alatt az elektronikus úton benyújtott kérelmet is – felvilágosítást kaphat a nyilvántartásba bejegyzett meghatalmazó és meghatalmazott. (5) Az  (1)–(4)  bekezdésben meghatározott szerveken kívül a  nyilvántartásban szereplő adatokról írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt az okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell. 15. § (1) A 14. § szerinti adatszolgáltatás tekintetében az OBH elnöke az adatkezelő. (2) A nyilvántartás adatainak 14. § (1)–(4) bekezdése szerinti megismerése és kezelése térítésmentes. (3) A  nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az  adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére. 16. § (1) Az  adatok megismerésére és kezelésére közvetlen hozzáféréssel jogosult szerv nevében a  nyilvántartásból csak az  a  személy vehet át adatokat, akinek az  adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv erre felhatalmazást adott. (2) A  felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az  abban bekövetkezett változásról az  adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv – a  felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti az OBH elnökét. 17. § (1) A  nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról az  Info tv.-ben meghatározott adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az  adattovábbítási nyilvántartás az  Info tv.-ben meghatározottakon kívül tartalmazza az  adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás célját is. (2) Az adattovábbítási nyilvántartást az OBH elnöke vezeti. (3) Az  adattovábbítási nyilvántartásból az  érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez  a  jogosultság a  nemzetbiztonság, a  bűnmegelőzés vagy a  bűnüldözés érdekében a  nyomozó hatóság, az  ügyészség, valamint a  nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható. (4) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, b) a nyomozó hatóság és az ügyészség, valamint c) a nemzetbiztonsági szolgálatok. (5) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni. 5. A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartása 18. § (1) A  nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartásának célja az  adatrögzítésre kötelezettek és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása. (2) A  nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza az  adatrögzítésre kötelezett bíróságok és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szervek a) megnevezését, b) levelezési címét, c) telefonszámát, d) telefaxszámát, e) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, f ) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy) fa) családi és utónevét, fb) beosztását, fc) szervezeti egységét, fd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját, fe) 19. § (1) bekezdése szerinti egyedi azonosítóját. (3) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell megőrizni. 19. § (1) A  nyilvántartásba történő adatrögzítéshez, valamint a  nyilvántartásban kezelt adatok közvetlen hozzáféréssel történő megismeréséhez és kezeléséhez szükséges egyedi azonosítókat az  adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a  nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv a nyilvántartás működtetőjéhez benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli. (2) Az  egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a  18.  § (2)  bekezdés a)–e)  pontjában és f )  pont fa)–fd) alpontjában meghatározott adatokat. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az  adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a  nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szerv – az adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a nyilvántartás működtetőjét. (4) A  nyilvántartás működtetője az  egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a) az adatrögzítésre kötelezett bíróságot a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről, b) közvetlen hozzáféréssel a  nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről. 6. Záró rendelkezések 20. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a) rendeletben szabályozza a  bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások nyilvántartására, annak üzemeltetésére, vezetésére, az  azokból történő adatszolgáltatás iránti kérelmek előterjesztésére, az  adatszolgáltatás és egyéb adatátadás teljesítésére, valamint az  adatbejegyzés iránti kérelem rögzítésére szolgáló nyomtatvány tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, b) az  adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a  nyilvántartásból kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat. 21. § Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba. 22. § (1) Az  e  törvény hatálybalépését megelőzően a  polgári perrendtartásról szóló 1952.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: 1952-es Pp.) alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba 2014. március 15. napján vagy azt követően bejegyzett általános meghatalmazások adatait az  e  törvény szerinti nyilvántartásba kell átvezetni. Az  e  törvény szerinti nyilvántartásban elegendő az  1952-es Pp. alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba bejegyzett általános meghatalmazások adatait a rendelkezésre álló adattartalommal rögzíteni. (2) Az  OBH elnöke – a  nyilvántartásokat vezető bíróságok útján – 2018. március 31. napjáig gondoskodik arról, hogy az 1952-es Pp. alapján vezetett bírósági nyilvántartások (1) bekezdésben meghatározott adatai az e törvény szerinti nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek. (3) A  2014. március 15. napját megelőzően az  1952-es Pp. alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba bejegyzett általános meghatalmazások nyilvántartására a 2017. december 31. napján hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 23. § (1) A  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 21.  §-a a  következő p) ponttal egészül ki: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:] „p) az  értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a  házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a nyilvántartást vezető szerv a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához.” (2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő képviselő képviseleti jogosultságát a) a bemutatott arcképes igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara nyilvántartásában, b) az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban, valamint c) a  bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő adatok alapján ellenőrizheti.” (3) A  személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az  azonosító kódok használatáról szóló 1996.  évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:) „i) a  nyilvántartást vezető szervnek a  bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke