8/2011. (III. 17.) NFM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről.

8/2011. (III. 17.) NFM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (6) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a következőt rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet], a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelet, valamint a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, a 2009/339/EK bizottsági határozattal módosított 2007. július 18-i, 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2007/589/EK bizottsági határozat) szerinti kibocsátási jelentés és tonnakilométer adatok hitelesítésére, továbbá b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet] alapján üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére feljogosított hitelesítőkre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. eltérés: a létesítmény vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijármű üzemben tartó nyomonkövetési, illetve adatkezelési rendszerének a kibocsátási engedélytől vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervtől, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) végrehajtására kiadott jogszabályoktól eltérő kialakítása vagy működtetése; 2. hitelesítési kockázat: a 2007/589/EK bizottsági határozat I. melléklet 2.5. pont d) alpontja szerinti hitelesítési kockázat; 3. lényeges eltérés: az eltérés olyan esete, amelynél a hitelesítő szerint a létesítmény vagy a légijármű üzemben tartó nyomonkövetési, illetve adatkezelési rendszere jelentősen eltér a kibocsátási engedélytől vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervtől, valamint az Üht. végrehajtására kiadott jogszabályoktól, és ez befolyásolhatja a környezetvédelmi hatóságnak a létesítménnyel vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijárművel kapcsolatos döntéseit, vagy ha az a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben módosítja a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-jelentésben szereplő adatokat; 4. lényeges tévedés: olyan tévedés, amely a hitelesítő szakmai ítélete szerint befolyásolhatja a környezetvédelmi hatóságnak a létesítménnyel vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijárművel kapcsolatos döntéseit, vagy ha az a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben torzítja a kibocsátási jelentésben szereplő adatokat; 5. lényegességi szint: 500 kilotonna teljes tárgyévi kibocsátást meg nem haladó létesítmények és légijármű üzemben tartók által üzemeltett légijárművek esetén a létesítmény és a légijármű teljes tárgyévi kibocsátásának 5%-a, 500 kilotonna teljes tárgyévi kibocsátás felett a létesítmény és a légijármű teljes tárgyévi kibocsátásának 2%-a; 6. nyomonkövetési rendszer: a 2007/589/EK bizottsági határozat I. melléklet 2.1. pont e) és f) alpontja szerinti nyomonkövetési módszertan és nyomonkövetési terv; 7. tévedés: a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-jelentésben szereplő adatokra hatással lévő egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések. 3. A hitelesítési tevékenységre vonatkozó alapvető szabályok 3. § (1) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó a tárgyévi üvegházhatású gázkibocsátásáról készített kibocsátási jelentése hitelesítésével legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig köteles a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet szerint feljogosított hitelesítőt megbízni. (2) A hitelesítési tevékenység fő lépései: a) előhitelesítés és előhitelesítői jelentés készítése, b) hitelesítési terv készítése, c) a hitelesítési terv végrehajtása és hitelesítői jelentés készítése, d) belső felülvizsgálat lefolytatása és belső jelentés készítése, e) a hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés véglegesítése. (3) A jelentett kibocsátások és tonnakilométer-adatok akkor hitelesíthetők, ha megbízható, hiteles adatok és információk a kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő meghatározását lehetővé teszik. A kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő meghatározása érdekében a létesítmény üzemeltetőjének vagy a légijármű üzemben tartónak megbízhatóan be kell mutatnia, hogy a) a jelentett adatok nem tartalmaznak ellentmondásokat; b) a létesítményre vonatkozó nyilvántartások ellentmondásmentesek és teljesek. (4) A hitelesítő a hitelesítési tevékenység végzése alatt vizsgálni köteles, hogy a tárgyév során voltak-e eltérések, illetve hogy a kibocsátási jelentésben van-e tévedés, valamint hogy ezek lényegesnek minősülnek-e. A hitelesítési kockázat a hitelesítési tevékenység teljes tartama alatt vizsgálandó. (5) A hitelesítőnek figyelembe kell vennie az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó által a nyomonkövetés pontosságának növelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési és -elemzési módszereket, az alkalmazott környezetirányítási rendszert, valamint azt, hogy a létesítmény vagy a légijármű üzemben tartó szerepel-e az Európai Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének (EMAS) nyilvántartásában. (6) A hitelesítő szakértőt hitelesítési tevékenysége során szakmai álláspontjának kialakításában megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja. (7) A hitelesítő a légijármű üzemben tartó által készített kibocsátási jelentések hitelesítésére megállapított általános elvek és módszertan alkalmazásán kívül meggyőződik különösen arról, hogy a) valamennyi, az Üht. I. mellékletében felsorolt légiközlekedési tevékenység keretében végzett repülést figyelembe vettek-e. E feladata elvégzésekor a hitelesítő a menetrendi adatokra, illetve a légijármű üzemben tartó által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármű üzemben tartó által kért adatokat is – támaszkodik; b) az aggregált üzemanyag-fogyasztási adatok és a vásárolt vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijárműbe más módon töltött üzemanyagra vonatkozó adatok között teljes-e a konzisztencia. (8) A kibocsátási jelentések hitelesítésére megállapított általános elvek és módszertan értelemszerűen alkalmazandó a légiközlekedési tonnakilométer-adatok hitelesítésére is. (9) A hitelesítő meggyőződik arról, hogy a légijármű üzemben tartó által az Üht. 10/A. §-a és 10/C. §-a szerint benyújtott kérelemben csak a ténylegesen elvégzett, és az Üht. I. mellékletében felsorolt légiközlekedési tevékenység körébe tartozó, a légijármű üzemben tartó felelősségi köre szerinti repüléseket vették-e figyelembe. E feladata elvégzésekor a hitelesítő a légijármű üzemben tartó által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármű üzemben tartó által kért adatokat is – támaszkodik. A hitelesítő emellett meggyőződik arról, hogy a légijármű üzemben tartó által bejelentett hasznos teher megfelel-e az üzemben tartó által a hasznos teherre vonatkozóan biztonsági okokból vezetett nyilvántartásnak. 4. A helyszíni vizsgálat 4. § (1) A hitelesítő köteles a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentésben szereplő adatok megbízhatóságát helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizni. (2) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő gazdasági társaság neve alatt bejegyzett hitelesítő szakértő, valamint az európai közösségi hitelesítő nevében hitelesítési tevékenységet végző személy a hitelesítési tevékenység bármely szakaszában jogosult a helyszíni vizsgálat keretében a hitelesítés elvégzéséhez szükséges a) helyiségekbe belépni, b) adatokat kérni, c) adatot tartalmazó dokumentumot és adathordozót megtekinteni, d) mintákat venni, teszteket végezni és e) képfelvételt készíteni. (3) A hitelesítő a helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az eljáró egyéni hitelesítő, hitelesítő szakértő, illetve az európai közösségi hitelesítő nevében hitelesítési tevékenységet végző személy és az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó által aláírásra felhatalmazott képviselő aláírását. (4) Légijármű üzemben tartónál végzett helyszíni vizsgálat a légijármű üzemben tartó által a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységekből származó kibocsátások számításához használt helyekre terjed ki. 5. Az előhitelesítés 5. § (1) Előhitelesítési eljárást akkor kell lefolytatni, ha a) a létesítmény a tárgyévben kapott kibocsátási engedélyt, b) a hitelesítési tevékenységbe bevont légijármű üzemben tartó nyomonkövetési tervét a tárgyévben hagyták jóvá, c) a hitelesítési tevékenységbe bevont létesítmény a tárgyévet megelőző évben már rendelkezett kibocsátási engedéllyel, de a működésében, üvegházhatású gáz kibocsátó forrásában és forrásanyagaiban, nyomonkövetési, adatkezelési és minőségirányítási rendszerében, valamint a kibocsátási engedélyében a tárgyévben változás történt, d) a hitelesítési tevékenységbe bevont légijármű üzemben tartó a tárgyévet megelőző év vonatkozásában már nyújtott be nyomonkövetési tervet, de a működésében, üvegházhatású gáz kibocsátó forrásában és forrásanyagaiban, nyomonkövetési, adatkezelési és minőségirányítási rendszerében a tárgyévben változás történt, e) a hitelesítési tevékenységet folytató egyéni hitelesítő, hitelesítő szervezet vagy európai közösségi hitelesítő személyében a tárgyévben változás történt. (2) Az előhitelesítés célja, hogy a hitelesítő felmérje a hitelesítés szempontjából a kibocsátási engedéllyel és jelentéssel, valamint a jóváhagyott nyomonkövetési tervvel kapcsolatban a tévedések és eltérések valószínűségét, valamint hogy ennek alapján megtervezze a lefolytatandó hitelesítési eljárást. A hitelesítő az előhitelesítést a létesítményben folytatott tevékenység vagy a légijármű üzemben tartó által folytatott tevékenység, az alkalmazott adatkezelő rendszer, a szervezeti működés stratégiaelemzése és az adott létesítménnyel vagy légijármű üzemben tartóval kapcsolatos hitelesítési kockázatelemzés figyelembevételével végzi. (3) Annak érdekében, hogy az esetleges tévedések és eltérések még a hitelesítési terv végrehajtása előtt kijavításra kerülhessenek, az előhitelesítés során fel kell mérni, hogy a létesítmény vagy a légijármű üzemben tartó nyomonkövetési rendszerét a vonatkozó jogszabályok, a jóváhagyott nyomonkövetési terv, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedély alapján alakították-e ki és működtették-e a tárgyév folyamán. Kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén azt is fel kell mérni, hogy léteznek-e a kibocsátási engedélyben szereplő kibocsátási forrásokon kívüli kibocsátási források. (4) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kapcsán e rendelet 1. mellékletének megfelelő előhitelesítési eljárás keretében stratégiaelemzést és hitelesítési kockázatelemzést végez, valamint ezek eredményeire figyelemmel előhitelesítői jelentést és hitelesítési tervet készít. Az 1. melléklet I. 3. pontja szerint összefoglalt előhitelesítői jelentést csatolni kell a hitelesítői jelentéshez. (5) Amennyiben a hitelesítő az előhitelesítés során eltérést állapít meg, erről haladéktalanul értesíti az üzemeltetőt vagy a légijármű üzemben tartót, aki a feltárt eltéréseket köteles az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél (a továbbiakban környezetvédelmi hatóság) haladéktalanul bejelenteni és a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott esetben kezdeményezni a kibocsátási engedély módosítását. (6) Ha a hitelesítő az (5) bekezdés szerinti eljárása során úgy ítéli meg, hogy a bejelentés vagy engedélymódosítási kérelem, illetve a felülvizsgált nyomonkövetési terv tárgyában a környezetvédelmi hatóság döntése nélkül a nyomonkövetési rendszer alkalmazása lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezne, a hitelesítési tevékenységet a környezetvédelmi hatóság döntéséig felfüggeszti. 6. Hitelesítési terv készítése 6. § (1) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett minden egyes létesítményre és légijármű üzemben tartóra külön hitelesítési tervet készít, és azt tájékoztatásul haladéktalanul megküldi az üzemeltetőnek vagy légijármű üzemben tartónak. (2) A hitelesítési terv elkészítését minden esetben meg kell, hogy előzze a hitelesítési kockázatelemzés. A hitelesítési tervet úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásával a lehető legkisebbre csökkenjen a hitelesítési kockázat, valamint a lehető legkisebb legyen a jelentett kibocsátási adatok bizonytalansága. (3) A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (4) A hitelesítő köteles a hitelesítési tevékenysége során tudomására jutott újabb információk és adatok ismeretében a hitelesítési terv folyamatos felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti módosítására. A hitelesítési tervet minden esetben módosítani kell, amennyiben az 5. § (5) bekezdésének megfelelően a kibocsátási engedély módosításra kerül, és ez hatással van a hitelesítési terv valamely elemére. A hitelesítő a módosított hitelesítési tervet haladéktalanul megküldi a létesítmény üzemeltetőjének és a légijármű üzemben tartónak. (5) A hitelesítési tervet csatolni kell a hitelesítői jelentéshez. 7. A hitelesítési terv végrehajtása 7. § (1) A hitelesítő a hitelesítési tervet e rendelet 3. mellékletének megfelelően köteles végrehajtani. (2) A hitelesítési terv végrehajtása során a hitelesítőnek folyamatosan figyelembe kell vennie a hitelesítési kockázatokat, és az eljárás végén meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hitelesítési eljárás során megfelelően kezelte-e azokat. (3) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtásakor minden esetben köteles vizsgálni, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a tárgyévben eltért-e a jóváhagyott nyomonkövetési rendszertől. (4) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy a nyomonkövetési vagy az adatkezelési rendszer vagy annak alkalmazása tévedésre vagy eltérésre vezet, tájékoztatja erről az üzemeltetőt vagy légijármű üzemben tartót, aki a feltárt eltéréseket köteles a környezetvédelmi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. (5) Ha a hitelesítő a (4) bekezdés szerinti eljárása során úgy ítéli meg, hogy nyomonkövetési rendszer alkalmazása lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezne, a hitelesítési tevékenységet a környezetvédelmi hatóság döntéséig felfüggeszti. 8. Belső vizsgálat 8. § (1) A hitelesítő a hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés véglegesítése előtt köteles belső felülvizsgálatot lefolytatni. (2) A belső felülvizsgálat célja, hogy a hitelesítő ellenőrizze, a hitelesítési tevékenység lefolytatása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e, valamint hogy elegendő információt nyújtson a hitelesítőnek a nevében lefolytatott eljárások belső értékeléséhez és a hitelesítői záradék alátámasztásához. (3) A belső felülvizsgálat lefolytatását e rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal dokumentálni kell, amit a környezetvédelmi hatóság felszólítására be kell mutatni. 9. Hitelesítői záradék 9. § (1) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtását követően a kibocsátási jelentést és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentést hitelesítői záradékkal látja el, amelyben nyilatkozik arról, hogy a) az általa vizsgált nyomonkövetési és adatkezelési rendszer megfelel-e a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén a kibocsátási engedélynek, és ezen rendszerek alkalmazása vezetett-e tévedésre vagy eltérésre, b) az általa vizsgált kibocsátási jelentésben és tonnakilométer-jelentésben szereplő, a tárgyévi teljes kibocsátásra vonatkozó adatokban és tonnakilométer-adatokban van-e lényeges tévedés, továbbá c) mennyi a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátása, és az a valóságnak megfelel-e. (2) A hitelesítői záradék lehet: a) pozitív hitelesítői záradék, b) megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék vagy c) negatív hitelesítői záradék. (3) A hitelesítő pozitív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a kibocsátások és tonnakilométer-adatok nyomonkövetését és az adatok kezelését a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedélynek megfelelően végezte, a jelentett adatokban tévedés, valamint eltérés nincs, így a kibocsátási jelentés hitelesen tartalmazza a tárgyévi teljes kibocsátást, illetve a tonnakilométer-jelentés hitelesen tartalmazza a tonnakilométer-adatokat. (4) A hitelesítő megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a kibocsátások, illetve tonnakilométer-adatok nyomonkövetését és az adatok kezelését a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedélynek megfelelően végezte, a jelentett adatokban lényeges tévedés, valamint lényeges eltérés nincs, így a kibocsátási jelentés hitelesen tartalmazza a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását, illetve a tonnakilométer-jelentés hitelesen tartalmazza a tonnakilométer-adatokat. (5) Megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék esetén az üzemeltető és a légijármű- üzemben tartó – a hitelesítői jelentésben javasolt intézkedéseket figyelembe véve – a feltárt tévedéseket, valamint eltéréseket legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-ig megszünteti. (6) A hitelesítő negatív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a kibocsátások és a tonnakilométer-adatok nyomon követését és az adatok kezelését nem a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – nem a kibocsátási engedélynek megfelelően végezte, és ez lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezett a jelentett adatokban, és ez nem került kijavításra a záradék lezárásáig, így a kibocsátási jelentés nem tartalmazza hitelesen a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását, illetve a tonnakilométer-jelentés nem tartalmazza hitelesen a tonnakilométer-adatokat. (7) Negatív hitelesítői záradék esetén az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó új kibocsátási jelentést, illetve tonnakilométer-jelentést készít. A hitelesítő új eljárás keretében megvizsgálja, hogy az új kibocsátási jelentést, illetve tonnakilométer-jelentést alapul véve a korábban lefolytatott hitelesítési kockázatelemzés alapján szükséges-e a hitelesítési terv módosítása, majd a hitelesítési tevékenység ismételt lefolytatása. (8) A hitelesítő gazdasági társaság által készített hitelesítői záradékot az eljárásban részt vett vezető hitelesítő szakértő és a társaság képviseletére jogosult személy, a hitelesítői jelentést pedig az eljárásban részt vett hitelesítő szakértők írják alá. Az egyéni hitelesítő által készített hitelesítői záradékot és hitelesítői jelentést az egyéni hitelesítő írja alá. Az európai közösségi hitelesítő szervezet által készített hitelesítői záradékot a szervezet nevében hitelesítési tevékenységet végző vezető hitelesítő szakértő és a szervezet vezető tisztségviselője, a hitelesítői jelentést pedig az eljárásban részt vett hitelesítő szakértő írja alá. (9) A hitelesítői záradékot a környezetvédelmi hatóság internetes honlapján közzétett adatlapon, az 5. melléklet 1. pontjában előírt tartalommal kell a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtani. 10. Hitelesítői jelentés 10. § (1) A hitelesítő a hitelesítői jelentésben: a) nyilatkozik a helyszíni vizsgálat megtörténtéről, b) összefoglalja a tévedések és eltérések eseteit, valamint ezek együttes következményeit, továbbá c) javaslatot tesz a nyomonkövetési rendszer olyan továbbfejlesztésére, amely elősegíti a jövőbeni kibocsátások pontosabb meghatározását. (2) A hitelesítői jelentést a környezetvédelmi hatóság internetes honlapján közzétett adatlapon, az 5. melléklet 2. pontjában előírt tartalommal kell a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtani. 11. A hitelesítő adatkezelése 11. § (1) A hitelesítő hitelesítési tevékenységével kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot köteles a hitelesítési eljárás befejezését követően tíz évig megőrizni, és felhívásra a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani. (2) A hitelesítő gazdasági társaság és az európai közösségi hitelesítő köteles az általa alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos belső felülvizsgálat, felelősségi, adatkezelési és minőségirányítási rendjét meghatározó szabályzatot készíteni, azt folyamatosan frissíteni, és felhívásra a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani. (3) Az egyéni hitelesítő köteles az általa alkalmazott adatkezelési és minőségirányítási eljárásokról felhívásra a környezetvédelmi hatóság részére tájékoztatást adni. 12. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet 13. §-a a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (3) Ez a rendelet a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének, 31. cikkének és az V. melléklet 1–16. pontjának, b) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 13. pontjának és mellékletének való megfelelést szolgálja. (4) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat I. melléklet 2.5. pont d) alpontjának, I. melléklet 2.1. pont e) és f) alpontjainak, I. melléklet 4.3. pont 1. és 2. francia bekezdésének, I. melléklet 5.2. pont 5. francia bekezdésének, valamint I. melléklet 10.4.2. pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (5) Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól szóló 91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelet. 13. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni:) „d) a nyomonkövetési tervek jóváhagyásáért.” (2) Az R. mellékletének I. része az e rendelet 6. mellékletében foglaltak szerint módosul. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter