63/
- (XI. 29.) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól. Az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény
- §
(2)bekezdés
- i)pont
- ie)alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §
- d)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. §
(1)Az egészségügyi tevékenységet végző, az 1. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó (a továbbiakban: egészségügyi szakdolgozó) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) köteles részt venni, ideértve a szociális és gyermekvédelmi területen önállóan dolgozó személyt is.
(2)A továbbképzési időszak teljesítéséhez az egészségügyi szakdolgozónak e rendelet szerinti
- a)kötelező szakmacsoportos elméleti,
- b)szabadon választható elméleti, és
- c)gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie.
(3)Az egészségügyi szakdolgozónak a továbbképzési időszak alatt a szakképesítésének (szakképesítéseinek) megfelelő szakmacsoportonként összesen 150 pontot kell teljesítenie.
(4)Továbbképzésre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában – figyelemmel az Eütv. 113. §
(6)bekezdésére – alapnyilvántartási számmal lehet bejelentkezni.
- Kötelező szakmacsoportos továbbképzés
- §
(1)A továbbképzési időszak alatt az egészségügyi szakdolgozónak szakmacsoportonként legalább 30 pontot kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyam teljesítésével kell megszereznie.
(2)Ugyanazt a kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyamot több, különböző szakmacsoport számára is meg lehet hirdetni.
(3)E rendelet alkalmazásában kötelező szakmacsoportos továbbképzés az 1. melléklet szerinti munkakörökhöz és közös tevékenységekhez kialakított szakmacsoportok (a továbbiakban: szakmacsoport) alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint központilag meghatározott, kiemelt témakörök alapján megszervezett, tudásszint felméréssel záruló távoktatási, vagy személyes felkészítés formában szervezhető továbbképzés.
(4)Ha a továbbképzésre kötelezett azonos szakmacsoportba tartozó több szakképesítéssel, vagy szakképzettséggel (a továbbiakban együtt: szakképesítés) is rendelkezik, valamely szakképesítés vonatkozásában elvégzett kötelező szakmacsoportos továbbképzés az azonos szakmacsoportba tartozó más szakképesítése tekintetében is elismerésre kerül.
(5)A több, különböző szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel rendelkező továbbképzésre kötelezettnek, amennyiben a több szakképesítésnek megfelelő szakmákat önállóan gyakorolja, a kötelező szakmacsoportos továbbképzést valamennyi önállóan gyakorolt szakmára vonatkozóan teljesítenie kell.
(6)E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen kívüli továbbképzési programmal azonos módon kell elismertetni. 3. §
(1)Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Szakmai Kollégium, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI), valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) javaslatára legalább ötévenként meghatározza a kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyamok szakmai tartalmát, és azt az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján folyamatosan hozzáférhetővé teszi.
(2)A kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyam szakmai tartalma magában foglalja
- a)a továbbképzéssel érintett szakmacsoport megnevezését,
- b)az adott szakmacsoport, szakképesítés vonatkozásában a kiemelt témaköröket,
- c)a továbbképzés formáját (távoktatás, jelenléti oktatás),
- d)a továbbképzést lezáró tudásszint felmérés formáját,
- e)a továbbképzés lefolytatásához szükséges felszerelést, és
- f)az előadókra vonatkozó követelményeket (képesítés, tudományos fokozat, gyakorlat).
(3)A kötelező szakmacsoportos továbbképzést legalább 15 óra időtartamban és az
(1)bekezdés alapján közzétett szakmai tartalomnak megfelelően kell megszervezni úgy, hogy az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérő teszt esetén – megszerezhető legyen 30 pont. A kötelező szakmacsoportos továbbképzés minden esetben magában foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet.
(4)A kötelező szakmacsoportos továbbképzés szervezője a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben anyagi támogatást gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt gyártó, illetve forgalmazó gazdálkodó szervezettől nem fogadhat el. A kötelező szakmacsoportos továbbképzés reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programelemet nem tartalmazhat. 4. §
(1)A felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel, egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzés ciklusokra bontott osztott alap-, illetve mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel rendelkezők kötelező szakmacsoportos továbbképzésének szervezésére kizárólag a felsőoktatási intézmények orvos- és egészségtudományi karai jogosultak.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak kivételével, az 1. melléklet szerinti szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozók kötelező szakmacsoportos továbbképzését
- a)a felsőoktatási intézmények orvos- vagy egészségtudományi karai,
- b)a GYEMSZI, és
- c)a szakmacsoportos továbbképzések lefolytatására a
(4)bekezdésben meghatározott akkreditáció útján jogosultságot szerzett
- ca)egészségügyi intézmények, valamint
- cb)iskolarendszerű egészségügyi szakképzést folytató intézmények – azokban a szakmacsoportokban, amelyekben képzést is szerveznek – végzik.
(3)A továbbképzés szervezési jog megszerzésére irányuló kérelmet az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére évente két alkalommal, minden év március 31-ig és október 30-ig lehet benyújtani.
(4)A kötelező szakmacsoportos továbbképzés szervezésére való jogosultság (a továbbiakban: továbbképzés szervezési jog) odaítéléséről a Bizottság javaslatára a miniszter évente két alkalommal, május 31-ig és december 31-ig dönt.
(5)A továbbképzés szervezési jog megszerzésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
- a)azon tervezési statisztikai régió megnevezését, amelyben az intézmény a továbbképzés szervezési tevékenységet el kívánja látni,
- b)annak a szakmacsoportnak a megjelölését, amelyben az intézmény a kötelező továbbképzéseket szervezni kívánja,
- c)az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésével kapcsolatos továbbképzési tevékenység bemutatását, mely bizonyítja a területen folytatott legalább 2 éves gyakorlatot,
- d)az intézmény által alkalmazott minőségbiztosítási rendszer leírását, és
- e)a továbbképzést végző szervezeti egység bemutatását, különös tekintettel a továbbképzés céljára rendelkezésre álló személyi, tárgyi, informatikai, oktatási feltételrendszerre – amely megfelel a célzott szakmacsoport 3. §
(2)bekezdése szerinti szakmai tartalmában meghatározott előírásoknak –, valamint az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételekre.
(6)A továbbképzés szervezési jog megszerzésére irányuló kérelemhez mellékelni kell:
- a)kötelezettségvállalást a szakmacsoport tekintetében a szakmacsoportos továbbképzések legalább évenként egyszeri lebonyolítására,
- b)a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a továbbképzés gyakorlati részéhez szükséges tárgyi feltételeket önállóan vagy más természetes vagy jogi személyekkel történt megállapodás alapján biztosítja,
- c)a továbbképzésért közvetlenül felelős személyek végzettségét igazoló okiratokat, melyek igazolják
- ca)az egészségügyi szakoktató végzettséget,
- cb)az egészségügyi szaktanár végzettséget,
- cc)a felsőfokú egészségügyi szakképzettséget, és
- d)a kérelmező egységes szerkezetbe foglalt hatályos létesítő okiratát a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében nevesített felsőoktatási intézmény kivételével.
(7)A kötelező szakmacsoportos továbbképzés szervezésére jogosult intézmények névsorát a miniszter a minisztérium honlapján és a GYEMSZI a honlapján közzéteszi. 5. §
(1)A kötelező szakmacsoportos továbbképzések lefolytatására való jogosultság meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre szól.
(2)A továbbképzés szervezési jogosultság megszűnik a) az
(1)bekezdés alapján meghatározott időtartam lejártával, valamint b) a továbbképzés szervezési jog visszavonásával.
(3)A miniszter visszavonja a továbbképzés szervezési jogot a Bizottság javaslata alapján, amennyiben a továbbképző hely a) nem megfelelő minősítést kap a 13. §
(2)bekezdése szerinti ellenőrzés során, vagy b) nem felel meg a 3. §
(2)bekezdése szerinti szakmai tartalomban foglalt feltételeknek.
(4)A
(3)bekezdésben foglalt döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(5)A továbbképzési jog megszűnését a megszűnésétől számított legalább 6 hónap időtartamra a minisztérium honlapján közzé kell tenni. 3. Szabadon választható elméleti továbbképzés 6. §
(1)Szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősül: a) a 7. §
(2)bekezdése szerinti, minősített elméleti továbbképzési tanfolyam,
- b)a munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés,
- c)a szakmai célú tanulmányút,
- d)az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység, és
- e)az adott szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsga jellemző írásbeli feladatsorának legalább 75%-os eredménnyel történő megoldása.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minősítése előzetesen, az
(1)bekezdés b)–e) pontja szerinti továbbképzések minősítése a
- mellékletben foglaltak alapulvételével utólag történik.
- §
(1)Szabadon választható továbbképzést bármely gazdálkodó szervezet szervezhet.
(2)A 6. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti szabadon választható elméleti továbbképzések minősítését az ESZTT a Bizottság útján, felkért szakértők közreműködésével végzi.
(3)A 6. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti szabadon választható elméleti továbbképzések pontértékének elismerése akkor lehetséges, ha
- a)azon legalább 5 előadás hangzik el, vagy
- b)az legalább 5 tananyagegység feldolgozásával távoktatási formában valósul meg.
(4)A
(2)bekezdés szerinti minősítéshez szükséges adatokat a továbbképzés szervezője a továbbképzés időpontját legalább két hónappal megelőzően a 3. melléklet szerinti adatok közlésével jelentheti be a Bizottságnak.
(5)A
(2)bekezdés szerinti minősítés szempontjait a Bizottság a minisztérium honlapján folyamatosan, naprakészen közzéteszi.
(6)A
(2)bekezdésben foglalt minősítést követően a továbbképzés szervezője jogosult a rendezvényét minősített továbbképzésként hirdetni. A továbbképzés szervezője a továbbképzést a minősítéstől számított 2 évig jogosult minősített továbbképzésként megszervezni.
(7)A minősítés eredményéről a Bizottság 15 napon belül értesíti a GYEMSZI-t. 8. §
(1)A 6. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti továbbképzési forma esetén a továbbképzést szervező, a 6. §
(1)bekezdés c)–d) pontja szerinti továbbképzési forma esetén az egészségügyi szakdolgozó juttatja el a minősítéshez szükséges adatokat a GYEMSZI-hez.
(2)A 6. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti továbbképzést a GYEMSZI bonyolítja le. A szakdolgozó vizsgázási szándékát a GYEMSZI-nek jelenti be, aki tájékoztatja a vizsga helyéről és időpontjáról. A feladatlap kitöltésére a szakmai vizsgákhoz kapcsolódóan, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló jogszabályban meghatározott időszakban van mód.
(3)A 6. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja szerinti továbbképzés pontértékének elismerése akkor lehetséges
- a)munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, ha
- aa)a munkahely vagy szervezeti egysége egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés végzésére akkreditált, és
- ab)a továbbképzésen egészségtudományi területen tudományos fokozattal rendelkező személy, az ápolási igazgató vagy az intézeti szakoktató üléselnökként, illetve előadóként részt vesz,
- b)szakmai célú tanulmányút esetén, ha
- ba)a továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező felsőoktatási intézményben, illetve oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltatónál történik, és
- bb)a továbbképzésről kiállított írásos igazolás annak tematikáját is tartalmazza.
(4)A 6. §
(1)bekezdés c)–e) pontja szerinti továbbképzések vonatkozásában a GYEMSZI az egészségügyi szakdolgozó által megszerzett továbbképzési pontokról a 13. §
(3)bekezdése szerinti adattartalommal igazolást állít ki, amelyet – legkésőbb a továbbképzést követő 15. napon – megküld az egészségügyi szakdolgozónak. 9. §
(1)Teljesítettnek minősül a továbbképzési időszak elméleti része annak, aki
- a)az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a szakképesítésével összefüggő emeltszintű vagy felsőfokú szakképesítést szerez,
- b)a munkakör betöltésére jogosító szakképesítés után további, egészségtudományi alap- és mesterképzésben második vagy további oklevelet, bizonyítványt, PhD fokozatot szerez, vagy
- c)a továbbképzési időszak alatt a szakterületén oktatói, vizsgáztatói tevékenységet végez.
(2)A vizsgáztatói, oktatói tevékenységet a vizsga, illetve az oktatás szervezője igazolja.
(3)Teljesítettnek minősül a szabadon választott elméleti továbbképzési kötelezettsége annak, aki
- a)a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben meghatározott továbbképzés céljából megszervezett tanfolyamot végzett, vagy szakvizsgát tett, vagy
- b)a munkaköréhez más jogszabály alapján előírt továbbképzésen részt vett.
(4)Annak a szakdolgozónak az esetében, aki folyamatban lévő továbbképzési időszaka alatt szerez újabb, a folyamatban lévő továbbképzési időszakának megfelelő szakmacsoportba (szakmacsoportokba) nem tartozó szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak – az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel – teljesítettnek minősül. 4. Gyakorlati továbbképzés 10. §
(1)A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakmacsoportnak (szakmacsoportoknak) megfelelő munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont.
(2)A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában a működési engedély kiállítója igazolja. A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a gyakorolt szakképesítés (szakképesítések) megnevezését és a gyakorlat időtartamát. A gyakorlat időtartamát a kérelmező foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetén szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
(3)A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idő is figyelembe vehető, amennyiben a továbbképzésre kötelezett a
(2)bekezdés szerinti módon igazolja, hogy legalább két egymást követő hónapon át hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben végzett egészségügyi tevékenységet. Az így teljesített gyakorlati idő értéke kéthavonként 3 pont.
(4)Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az
(1)bekezdés szerinti pontszám a teljes munkaidőhöz mérten, időarányosan kerül beszámításra.
(5)Aki a továbbképzési időszak alatt az
(1), a
(3)vagy a
(4)bekezdés szerinti módon a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését 1–3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke havonta 20 pont.
(6)Az Eütv. 110. §
(3)bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 5 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult. A felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzés felügyeletéért legfeljebb két fő jogosult a meghatározott elméleti továbbképzési pontra. 11. §
(1)Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett egészségügyi tevékenységet és a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és e rendelet szerinti gyakorlati továbbképzési kötelezettségét teljesítette, ennek – a továbbképzés elméleti részének teljesítésére az adott államban jogosult szerv által kiállított igazolással történő – igazolása esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.
(2)Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett egészségügyi tevékenységet, azonban a külföldi állam joga alapján kötelező elméleti továbbképzésen nem vett részt, a gyakorlati továbbképzés e rendelet szerinti igazolása, valamint a szakképesítésének megfelelő kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyam teljesítése esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben foglalt igazolásokat elismerés céljából a GYEMSZI részére kell benyújtani.
- A továbbképzések nyilvántartása, közzététele, ellenőrzése, a továbbképzési pontok nyilvántartása
- §
(1)A kötelező szakmacsoportos továbbképzéseket az e rendelet szerint továbbképzésre jogosult intézmények legalább két hónappal a továbbképzés megkezdése előtt – nyilvántartásba vétel céljából – bejelentik a GYEMSZI-nek. A bejelentésnek a 3. melléklet szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(2)A kötelező szakmacsoportos, valamint a 6. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti továbbképzéseket a GYEMSZI nyilvántartásba veszi, és
- a)a továbbképzés szervezőjét a nyilvántartási számról,
- b)az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt a nyilvántartási számról, valamint a 3. melléklet szerinti adatokról értesíti. A GYEMSZI a nyilvántartásba vett továbbképzéseket a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a 3. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(3)A
(2)bekezdés alapján nyilvántartásba vett továbbképzéseket a MESZK a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé teszi. 13. §
(1)A továbbképzés szervezője köteles a továbbképzési programot az oktatási évhez igazodóan az érintettek számára hozzáférhető formában közzétenni.
(2)A MESZK az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló
- évi XCVII. törvény
- § k) pontjában foglaltak alapján folyamatosan ellenőrzi, figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a továbbképző helyeket és a továbbképző helyek által lefolytatott képzési programok minőségét. A MESZK az általa lefolytatott utólagos értékelésről szóló beszámolót minden naptári negyedév végégig megküldi a Bizottság részére.
(3)A továbbképzés szervezője – legkésőbb a továbbképzést követő 15. napon – a programon való részvételért járó pontértékről aláírásával ellátott igazolást ad a résztvevőnek. Az igazolás tartalmazza:
- a)a résztvevő
- aa)természetes személyazonosító adatait,
- ab)működési, ennek hiányában alapnyilvántartási számát,
- ac)szakképesítését (szakképesítéseit),
- b)a továbbképzés szervezőjének nevét,
- c)a továbbképzés
- ca)helyét,
- cb)idejét,
- cc)címét,
- cd)nyilvántartási számát,
- ce)típusát (kötelező, szabadon válaszható), és
- d)a továbbképzés teljesítésével megszerzett pontértéket.
(4)A továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a továbbképzés szervezője összesített kimutatást készít, feltüntetve a
(3)bekezdés szerinti adatokat, és azt elektronikus úton megküldi a GYEMSZI-nek 14. §
(1)Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges továbbképzési pontok nyilvántartását a GYEMSZI végzi.
(2)A GYEMSZI a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait folyamatosan nyilvántartja, és az adott szakmacsoport (szakmacsoportok) szerinti szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal elektronikus úton értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.
(3)A működési nyilvántartást vezető szerv a
(2)bekezdés szerinti értesítés megérkezését követő 30 napon belül a honlapján hozzáférhetővé teszi a továbbképzésre kötelezett számára a működési nyilvántartásban szereplő szakképesítése (szakképesítései) tekintetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítésére vonatkozó adatokat.
(4)Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 25 – a továbbképzési időszak utolsó évében szerzett – elméleti továbbképzési pont vihető át. A következő továbbképzési időszakba átvitt pontszám szabadon választható elméleti továbbképzési pontként kerül jóváírásra. A továbbképzésre kötelezett a következő továbbképzési időszakba átvinni szándékozott továbbképzési pontokról a többlet-pontszerző továbbképzési időszak lezárásakor írásban értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.
(5)A pontérték meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumokat a továbbképzést szervező a pontérték megállapításától számított 10 évig köteles megőrizni.
- A továbbképzés támogatása
- § A továbbképzési időszak alatt – az Eütv.
- §-ában meghatározott nem-konvencionális eljárások körébe tartozó továbbképzések kivételével – egy kötelező szakmacsoportos továbbképzés a továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a továbbképzés szervezésére jogosult intézmény részére utólag kerül biztosításra.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet
- január 1-jén lép hatályba.
- §
(1)A 3. §
(1)bekezdése szerinti továbbképzési tartalmakat a miniszter első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül teszi közzé.
(2)A 14. §
(4)bekezdésében foglaltakat az e rendelet hatálybalépését követően megkezdődött továbbképzési időszakok lejártakor lehet első alkalommal alkalmazni.
(3)Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő továbbképzési időszakok vonatkozásában az e rendeletben foglaltakat a
(4)–
(6)bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(4)Az e rendelet hatálybalépését megelőzően pontértékeléssel ellátott, az egészségügyi szakdolgozó által teljesített tanfolyamok pontértéke e rendelet szerinti kötelező szakmacsoportos továbbképzés keretében megszerzett pontként kerül beszámításra.
(5)Azon egészségügyi szakdolgozónak, akinek a folyamatban lévő továbbképzési időszakából e rendelet hatálybalépésekor 3 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a továbbképzési időszak alatt az e rendeletben foglaltak szerint a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakmacsoportonként összesen 100 pont teljesítését kell igazolnia.
(6)Az e rendelet hatálybalépésekor az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában nem szereplő, egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző természetes személy a működési nyilvántartásába történő felvételét e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kérelmezi. 18. § Hatályát veszti az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 28/1998. (VI. 17.) NM rendelet. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter