135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelete a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs

135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelete a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról. A Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendelet hatálya a  Magyarország 2015.  évi központi költségvetéséről szóló 2014.  évi C.  törvény 1.  melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 20. Belügyi Alapok alcím alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. audit hatóság: a  Menekültügyi, a  Migrációs és az  Integrációs alapra, valamint a  rendőrségi együttműködés, a  bűnmegelőzés és a  bűnözés elleni küzdelem, valamint a  válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, az  Európai Parlament és a  Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelet (a továbbiakban: horizontális rendelet) 25. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerv; 2. Belső Biztonsági Alap: a  Belső Biztonsági Alap részét képező, a  rendőri együttműködés, a  bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a  2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az  Európai Parlament és a  Tanács 2014. április 16-i 513/2014/EU rendeletével, valamint a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az  Európai Parlament és a  Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendeletével létrehozott alap; 3. Belügyi Alapok: a  Belső Biztonsági Alap, a  Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a  Belügyi Alapok technikai költségkeretének összefoglaló elnevezése; 4. Felelős Hatóság: a horizontális rendelet 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szerv; 5. Felelős Személy: a Felelős Hatóság irányítására a miniszter által kijelölt személy; 6. indikátor: jogszabály által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő számszerűsített mutató; 7. intézkedés: a  Belügyi Alapokat létrehozó rendeletekben meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzések eléréséhez szükséges tevékenységek; 8. kijelölés: a  Felelős Hatóság kijelölésének tevékenysége a  horizontális rendelet 26.  cikkében foglaltakkal összhangban; 9. Kijelölő Személy: a kijelölés feladatát ellátó, a Kormány által felhatalmazott személy; 10. kiválasztási eljárás: a  Nemzeti Programban megjelölt célkitűzések elérése érdekében, a  munkaprogramban rögzítetteknek megfelelő forráselosztás; 11. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a  Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a  2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az  573/2007/EK és az  575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a  2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 516/2014/EU rendeletével létrehozott alap; 12. monitoring és információs rendszer: a  támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet szerinti Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Informatikai Rendszer; 13. munkaprogram: a  Nemzeti Programok lebonyolítása érdekében a  rendelkezésre álló források felhasználásának ütemezését, valamint a  közvetlen kijelölésű projektek megjelölését tartalmazó dokumentum; 14. Nemzeti Program: a  2014–2020 közötti pénzügyi ciklusra a  Belső Biztonsági Alap, vagy a  Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásainak terhére meghatározott stratégiai célkitűzéseket, elérendő eredményeket rögzítő dokumentum; 15. szabálytalanság: az  Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, EURATOM rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak, továbbá a  jogszabályok előírásainak, a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen az Európai Unió vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek; 16. szabálytalansági gyanú: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal. 3. Intézményrendszer 3. § A központi költségvetés XIV. fejezetét irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) a) gondoskodik a  Belügyi Alapok forrásainak felhasználásához szükséges szervezetrendszer kialakításáról és működtetéséről, b) ellátja a  Kijelölő Személy feladatait, ennek keretében gondoskodik a  Felelős Hatóság és a  Felelős Személy kijelöléséről, valamint az  audit hatóság által lefolytatott vizsgálatokról készült jelentéseken keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri a Felelős Hatóság tevékenységét, c) jóváhagyja a munkaprogramokat és azok módosításait, d) jogorvoslati feladatai körében elbírálja a  szabálytalansági eljárásban hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, e) kijelöli a Monitoring Bizottság elnökét és tagjait. 4. § (1) A Felelős Hatóság a miniszter által vezetett minisztérium – miniszter által kijelölt – szervezeti egységeiből áll. (2) A Felelős Hatóság feladatait európai uniós jogi aktusok határozzák meg. (3) A  Felelős Személy a  pénzügyi évet követően, az  éves egyenleg kifizetése iránti kérelem Európai Bizottság részére történő benyújtásával egyidejűleg a  Kijelölő Személy részére nyilatkozik az  általa működtetett irányítási és kontrollrendszerek megfelelő és megbízható működéséről. (4) Ha év közben változás történik a  Felelős Személy személyében, továbbá szervezeti átalakulás vagy megszűnés esetén, a  távozó Felelős Személy köteles a  nyilatkozatot az  addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, a  nyilatkozatot a  tisztséget betöltő személynek átadni, aki köteles azt az  éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt. 5. § (1) Az audit hatóság feladatait jogszabályban meghatározott szervezet látja el. (2) Az  audit hatóság az  Európai Bizottság és az  államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott auditálási standardok alapján a) a  horizontális rendelet 26.  cikk (3)  bekezdésének megfelelően értékeli a  Felelős Hatóság kijelölési kritériumoknak való megfelelését, az értékelésről jelentést és véleményt készít; b) a Nemzeti Programokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát, valamint éves ellenőrzési tervet készít; c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket; d) az  Európai Bizottság részére elküldendő éves elszámolás alátámasztása érdekében pénzügyi ellenőrzést végez; e) az  a), c) és d)  pont szerinti ellenőrzések megállapításairól készített jelentéseket megküldi a  Kijelölő Személynek; f ) a c) és d) pont szerinti ellenőrzések eredményei alapján éves véleményt bocsát ki; g) közreműködik az éves összefoglaló c) és d) pont szerinti ellenőrzésekre vonatkozó részei összeállításában; h) nyomon követi az  ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az  intézkedési tervek végrehajtását; i) feladatkörét illetően véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában; j) gondoskodik az  Európai Bizottság által az  audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott ellenőrzések végrehajtása érdekében az  audit hatóság részére korlátlan betekintést és hozzáférést kell biztosítani a  monitoring és információs rendszerhez, lehetővé téve azt, hogy az  arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a  támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek. (4) A  Felelős Személy az  audit hatóság megállapításai alapján – ha abban rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel – intézkedési tervet készít, és azt az audit hatóságnak megküldi. (5) A Felelős Személy gondoskodik az intézkedési tervek megvalósításáról, illetve azok folyamatos nyomon követéséről, amelyről félévente, minden év május 15-ei és november 15-ei zárónappal beszámolót készít és a zárónapot követő 15 napon belül tájékoztatja az audit hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével. 4. Munkaprogram 6. § (1) A  Felelős Hatóság a  Nemzeti Programok lebonyolítása érdekében két- vagy hároméves tervezési időszakokra vonatkozó munkaprogramokat készít a tervezési időszakot megelőző év december 31-éig. (2) A  Felelős Hatóság felelős a  Nemzeti Program és a  munkaprogramok összhangjának biztosításáért. A  munkaprogramokban kizárólag olyan tevékenységek szerepelhetnek, amelyek a  Nemzeti Programban jóváhagyásra kerültek. (3) A munkaprogram a nyílt és korlátozott eljárással meghirdetésre kerülő pályázati kiírásokra vonatkozóan tartalmazza legalább a) a meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzéseket és intézkedéseket, b) a nemzeti célkitűzésre bontott keretösszeget, c) a pályázati kiírás meghirdetésének tervezett időpontját, d) a kedvezményezetti kört, e) az elérendő indikátorokat, f ) a kiválasztásra kerülő projektek megvalósítására meghatározott határidőket, g) az abszorpcióhoz kapcsolódó határidőket. (4) A munkaprogram a közvetlen kijelölésű projektek támogatására vonatkozóan tartalmazza: a) a Felelős Hatóság által meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzéseket és intézkedéseket, b) a meghatározott projektet, c) a projektszinten rendelkezésre álló indikatív támogatási keretet, d) a támogatási jogosultságnak a Felelős Hatóság által meghatározott feltételeit, e) az adott közvetlen kijelölésű projektre vonatkozó támogatható tevékenységek felsorolását, f ) az abszorpcióhoz kapcsolódó határidőket. (5) A Felelős Hatóság a partnerség elvével összhangban gondoskodik a munkaprogramok egyeztetéséről. (6) Ha a munkaprogram költségkereteit érintő változás mértéke meghaladja a 10%-ot, vagy új intézkedés beemelése válik indokolttá, a Felelős Hatóság kezdeményezi a munkaprogram módosítását. (7) Közvetlen kijelölésű kiválasztási eljárásrend keretében, ha a  támogatást igénylő a  jogosultsági feltételeket nem teljesítette és emiatt a  támogatási kérelmet elutasították, a  Felelős Hatóság kezdeményezi a  munkaprogram módosításával a közvetlen kijelölés visszavonását. 5. Monitoring Bizottság 7. § (1) A Monitoring Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki. (2) A  Monitoring Bizottság ellátja a  Nemzeti Programok teljesülésének nyomon követését, véleményezi a munkaprogramokat, és javaslatot tesz az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések tartalmára. (3) A Monitoring Bizottság tagja a Felelős Személy által erre felkért minisztérium és nemzetközi szervezet által delegált személy. A Monitoring Bizottságban megfigyelőként részt vehet az audit hatóság által delegált személy és a Felelős Hatóság által meghívott más szervezet képviselője. Az Európai Bizottság képviselői megfigyelőként részt vehetnek a Monitoring Bizottság ülésein. (4) A Monitoring Bizottság az általa elfogadott ügyrend alapján működik. 6. A támogatás elszámolásának szabályai 8. § A Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó költségvetési támogatások terhére az 1. mellékletben meghatározott költségek számolhatók el. 7. Szabálytalanságok kezelése 9. § A Felelős Hatóság szabálytalansági eljárást kezdeményez, ha a  támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vevő személy, szerv szabálytalansági gyanút észlel. 10. § A szabálytalansági vizsgálat vezetését, a  szabálytalanságok nyilvántartását és jelentését a  – Felelős Személy által kijelölt – szabálytalanság-felelős végzi. 11. § (1) A  támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vevő személy, szerv az általa észlelt szabálytalansági gyanúról értesíti a  Felelős Hatóságot. A  Felelős Hatóság az  értesítés alapján szabálytalansági vizsgálatot folytat le, vagy vizsgálat nélkül megállapítja a  szabálytalanságot. Szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélkül kell megállapítani a szabálytalanságot: a) más hatóság előzetes döntése alapján, illetve b) ha a gyanúban foglaltak alapján egyértelműen megállapítható a szabálytalanság. (2) A  szabálytalansági vizsgálat tényéről és a  szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről, kapcsolódó álláspontjáról és az  ügy kivizsgálására vagy mellőzésére tett javaslatáról a  Felelős Hatóság tájékoztatja a  Felelős Személyt, aki kijelöli a  szabálytalansági vizsgálat vezetőjét és a  vizsgálatba bevont szakértőket. A  Felelős Hatóság a  szabálytalansági vizsgálat megindításáról és a  szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről a  kedvezményezettet értesíti. A  tájékoztatást követően a  szabálytalansági gyanút 5 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben. (3) A Felelős Személy dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról. (4) A  szabálytalansági eljárás időtartama, a  Felelős Személy (3)  bekezdés szerinti döntésétől számított 45 nap, amely indokolt esetben legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A  szabálytalansági eljárás időtartamába nem számít bele a  kedvezményezett észrevételezésére biztosított időtartam. Ha a  szabálytalanság megállapításához valamely hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság a  döntését meg nem hozta. A  felfüggesztés időtartama az  elintézési határidőbe nem számít bele. (5) A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztésével egyidejűleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről. A  kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a  kedvezményezettet tájékoztatni kell. 12. § (1) A  szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a  szabálytalanságfelelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait; b) a szabálytalansággal érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként; c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét; d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását; e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését; f ) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását; g) a  meghallgatott személyek megnevezését, a  meghallgatás és a  helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a  vizsgálatot végző, a  meghallgatott, valamint a  helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát; h) a  meghallgatott, valamint a  helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a  g)  pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot; i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát; j) a szabálytalanság tényének megállapítása esetén ja) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását, jb) azt, hogy a  szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e, jc) a további intézkedésekre tett javaslatot; valamint k) költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja esetén az  erre való utalást, valamint azt, hogy ezzel összefüggésben feljelentést tettek-e. (2) Ha a  szabálytalansági vizsgálat során tartott meghallgatás lefolytatásával egyidejűleg nem készül jegyzőkönyv, a szabálytalanság-vizsgálati jelentéshez csatolni kell a) a  jegyzőkönyvtervezetnek a  vizsgálatot végző személy aláírásával ellátott példányát és a  jegyzőkönyvtervezetnek a  meghallgatott személy részére történő megküldését igazoló dokumentumot, továbbá b) a meghallgatott személynek a jegyzőkönyvtervezet tartalmának megismerésére és egyetértésére vonatkozó, valamint egyet nem értése esetén az  erre történő utalást és észrevételeit is tartalmazó, aláírással ellátott nyilatkozatát. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a jegyzőkönyvtervezet és a meghallgatott személy nyilatkozata együttesen alkotja a jegyzőkönyv végleges tartalmát. (4) A  szabálytalansági vizsgálat lezárásáról és a  szabálytalanság jellegére és súlyára tekintettel alkalmazandó jogkövetkezményekről a Felelős Személy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt. (5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat a) a  szabálytalanság hiányának megállapításával és a  szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével; b) – ha a  szabálytalansági vizsgálat hibát tár fel – a  hiba megtörténtének megállapításával, szükség esetén a hiba megszüntetésére irányuló intézkedés elrendelésével; c) a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel. (6) A szabálytalanság megállapítása során elrendelt – együttesen is alkalmazható – intézkedés lehet a) a szabálytalanság következményeinek enyhítésére vagy megszüntetésére vonatkozó intézkedés elrendelése; b) pénzügyi korrekció megállapítása. (7) A  szabálytalansági vizsgálat eredményét a  Felelős Hatóság közli a  kedvezményezettel, és szabálytalanság megállapítása esetén a döntést – a hozzájárulással nem érintett személyes adatok kivételével – a Felelős Hatóság honlapján, a  kedvezményezett nevének, a  projekt címének, a  megsértett rendelkezések pontos hivatkozásával, a  szabálytalanság következményének és a  szabálytalanság eredményeként megállapított pénzügyi korrekció összegének, valamint az alkalmazott további intézkedések megjelölésével közzéteszi. 13. § (1) A  kedvezményezett, akire nézve a  szabálytalansági döntés a  támogatási jogviszonyt érintő hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, a  szabálytalansági döntéssel szemben jogorvoslattal élhet, ha a  szabálytalansági döntés jogszabálysértő vagy a támogatási szerződésbe ütközik. (2) A  jogorvoslati kérelmet a  szabálytalansági döntés közlésétől számított 5 napon belül az  indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni a Felelős Személynél, aki azt 25 napon belül továbbítja a miniszter részére véleményével és a szabálytalansági eljárás irataival együtt. (3) A  szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtását a  jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig a miniszter felfüggesztheti. (4) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a megsértett jogszabályi vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, a  kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket. A  kérelemben új – a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni. (5) Az  elkésett, a  nem jogosulttól származó, valamint a  kedvezményezett által a  szabálytalansági döntés ellen ismételten előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Felelős Személy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (6) A jogorvoslati kérelemről a miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított 45 napon belül dönt. (7) A  miniszter a  sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az  azt megelőző eljárást is megvizsgálja, amelynek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz. (8) Ha a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a  kérelem elbírálásához szükséges, a  miniszter legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a  kérelem kiegészítésére szólítja fel a  kérelmezőt. A  kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a  jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, amelyre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell. (9) A  miniszter az  eljárás során bármikor a  kérelmezőtől további – a  szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet, amelyet a kérelmező haladéktalanul köteles teljesíteni. (10) A  miniszter jogosult a  kifizetés felfüggesztésére vagy a  felfüggesztés megszüntetésére, amelyről haladéktalanul tájékoztatni kell a végső kedvezményezettet. (11) Ha a szabálytalanság megállapításához hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a  hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hozott. A  felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be. 14. § (1) A miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja: a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja, b) a szabálytalansági döntést megváltoztatja, c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy d) a  szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a  jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a  tényállás további tisztázása szükséges, és arra a  jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a  szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll. (2) Ha a  miniszter a  szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a  szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet. (3) A  jogorvoslati eljárás eredményéről a  Felelős Hatóság tájékoztatja a  szabálytalansági eljárással érintett kedvezményezettet. (4) A miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslati kérelmet a miniszter részére előterjeszteni nem lehet. 15. § A Felelős Hatóság köteles minden intézkedést megtenni a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegeknek a  kedvezményezettől történő behajtására, továbbá köteles gondoskodni az  érintett összegek nyilvántartásáról. 8. Záró rendelkezések 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 17. § (1) A  2014–2016. évekre vonatkozó munkaprogram az  e  rendelet hatálybalépését követően készül el, összhangban a 6. § (1) bekezdésével. (2) Ez a rendelet a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Unió általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi szabályokról és az  1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet; b) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a  bűnözés elleni küzdelem, valamint a  válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet; c) a Menekültügyi, a  Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a  2000/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az  573/2007/EK és az  575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a  2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet; d) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a  rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a  bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet; e) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök