135/
- (VI. 2.) Korm. rendelete a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról. A Kormány az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- A rendelet alkalmazási köre
- § E rendelet hatálya a Magyarország
- évi központi költségvetéséről szóló
- évi C. törvény
- melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet,
- Fejezeti kezelésű előirányzatok cím,
- Belügyi Alapok alcím alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására terjed ki.
- Értelmező rendelkezések
- § E rendelet alkalmazásában
- audit hatóság: a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- április 16-i 514/2014/EU rendelet (a továbbiakban: horizontális rendelet)
- cikk
(1)bekezdés b) pontja szerinti szerv;
- Belső Biztonsági Alap: a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőri együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- április 16-i 513/2014/EU rendeletével, valamint a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- április 16-i 515/2014/EU rendeletével létrehozott alap;
- Belügyi Alapok: a Belső Biztonsági Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belügyi Alapok technikai költségkeretének összefoglaló elnevezése;
- Felelős Hatóság: a horizontális rendelet
- cikk
(1)bekezdésének a) pontja szerinti szerv;
- Felelős Személy: a Felelős Hatóság irányítására a miniszter által kijelölt személy;
- indikátor: jogszabály által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő számszerűsített mutató;
- intézkedés: a Belügyi Alapokat létrehozó rendeletekben meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzések eléréséhez szükséges tevékenységek;
- kijelölés: a Felelős Hatóság kijelölésének tevékenysége a horizontális rendelet
- cikkében foglaltakkal összhangban;
- Kijelölő Személy: a kijelölés feladatát ellátó, a Kormány által felhatalmazott személy;
- kiválasztási eljárás: a Nemzeti Programban megjelölt célkitűzések elérése érdekében, a munkaprogramban rögzítetteknek megfelelő forráselosztás;
- Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- április 16-i 516/2014/EU rendeletével létrehozott alap;
- monitoring és információs rendszer: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/
- (III. 6.) Korm. rendelet szerinti Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Informatikai Rendszer;
- munkaprogram: a Nemzeti Programok lebonyolítása érdekében a rendelkezésre álló források felhasználásának ütemezését, valamint a közvetlen kijelölésű projektek megjelölését tartalmazó dokumentum;
- Nemzeti Program: a 2014–2020 közötti pénzügyi ciklusra a Belső Biztonsági Alap, vagy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásainak terhére meghatározott stratégiai célkitűzéseket, elérendő eredményeket rögzítő dokumentum;
- szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló,
- december 18-i 2988/95/EK, EURATOM rendelet
- cikk
(2)bekezdésében foglaltak, továbbá a jogszabályok előírásainak, a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen az Európai Unió vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek; 16. szabálytalansági gyanú: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal. 3. Intézményrendszer 3. § A központi költségvetés XIV. fejezetét irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter)
- a)gondoskodik a Belügyi Alapok forrásainak felhasználásához szükséges szervezetrendszer kialakításáról és működtetéséről,
- b)ellátja a Kijelölő Személy feladatait, ennek keretében gondoskodik a Felelős Hatóság és a Felelős Személy kijelöléséről, valamint az audit hatóság által lefolytatott vizsgálatokról készült jelentéseken keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri a Felelős Hatóság tevékenységét,
- c)jóváhagyja a munkaprogramokat és azok módosításait,
- d)jogorvoslati feladatai körében elbírálja a szabálytalansági eljárásban hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket,
- e)kijelöli a Monitoring Bizottság elnökét és tagjait. 4. §
(1)A Felelős Hatóság a miniszter által vezetett minisztérium – miniszter által kijelölt – szervezeti egységeiből áll.
(2)A Felelős Hatóság feladatait európai uniós jogi aktusok határozzák meg.
(3)A Felelős Személy a pénzügyi évet követően, az éves egyenleg kifizetése iránti kérelem Európai Bizottság részére történő benyújtásával egyidejűleg a Kijelölő Személy részére nyilatkozik az általa működtetett irányítási és kontrollrendszerek megfelelő és megbízható működéséről.
(4)Ha év közben változás történik a Felelős Személy személyében, továbbá szervezeti átalakulás vagy megszűnés esetén, a távozó Felelős Személy köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, a nyilatkozatot a tisztséget betöltő személynek átadni, aki köteles azt az éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt. 5. §
(1)Az audit hatóság feladatait jogszabályban meghatározott szervezet látja el.
(2)Az audit hatóság az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott auditálási standardok alapján a) a horizontális rendelet 26. cikk
(3)bekezdésének megfelelően értékeli a Felelős Hatóság kijelölési kritériumoknak való megfelelését, az értékelésről jelentést és véleményt készít;
- b)a Nemzeti Programokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát, valamint éves ellenőrzési tervet készít;
- c)elvégzi a rendszerellenőrzéseket;
- d)az Európai Bizottság részére elküldendő éves elszámolás alátámasztása érdekében pénzügyi ellenőrzést végez;
- e)az a),
- c)és
- d)pont szerinti ellenőrzések megállapításairól készített jelentéseket megküldi a Kijelölő Személynek; f ) a
- c)és
- d)pont szerinti ellenőrzések eredményei alapján éves véleményt bocsát ki;
- g)közreműködik az éves összefoglaló
- c)és
- d)pont szerinti ellenőrzésekre vonatkozó részei összeállításában;
- h)nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását;
- i)feladatkörét illetően véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában;
- j)gondoskodik az Európai Bizottság által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott ellenőrzések végrehajtása érdekében az audit hatóság részére korlátlan betekintést és hozzáférést kell biztosítani a monitoring és információs rendszerhez, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek.
(4)A Felelős Személy az audit hatóság megállapításai alapján – ha abban rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel – intézkedési tervet készít, és azt az audit hatóságnak megküldi.
(5)A Felelős Személy gondoskodik az intézkedési tervek megvalósításáról, illetve azok folyamatos nyomon követéséről, amelyről félévente, minden év május 15-ei és november 15-ei zárónappal beszámolót készít és a zárónapot követő 15 napon belül tájékoztatja az audit hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével. 4. Munkaprogram 6. §
(1)A Felelős Hatóság a Nemzeti Programok lebonyolítása érdekében két- vagy hároméves tervezési időszakokra vonatkozó munkaprogramokat készít a tervezési időszakot megelőző év december 31-éig.
(2)A Felelős Hatóság felelős a Nemzeti Program és a munkaprogramok összhangjának biztosításáért. A munkaprogramokban kizárólag olyan tevékenységek szerepelhetnek, amelyek a Nemzeti Programban jóváhagyásra kerültek.
(3)A munkaprogram a nyílt és korlátozott eljárással meghirdetésre kerülő pályázati kiírásokra vonatkozóan tartalmazza legalább
- a)a meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzéseket és intézkedéseket,
- b)a nemzeti célkitűzésre bontott keretösszeget,
- c)a pályázati kiírás meghirdetésének tervezett időpontját,
- d)a kedvezményezetti kört,
- e)az elérendő indikátorokat, f ) a kiválasztásra kerülő projektek megvalósítására meghatározott határidőket,
- g)az abszorpcióhoz kapcsolódó határidőket.
(4)A munkaprogram a közvetlen kijelölésű projektek támogatására vonatkozóan tartalmazza:
- a)a Felelős Hatóság által meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzéseket és intézkedéseket,
- b)a meghatározott projektet,
- c)a projektszinten rendelkezésre álló indikatív támogatási keretet,
- d)a támogatási jogosultságnak a Felelős Hatóság által meghatározott feltételeit,
- e)az adott közvetlen kijelölésű projektre vonatkozó támogatható tevékenységek felsorolását, f ) az abszorpcióhoz kapcsolódó határidőket.
(5)A Felelős Hatóság a partnerség elvével összhangban gondoskodik a munkaprogramok egyeztetéséről.
(6)Ha a munkaprogram költségkereteit érintő változás mértéke meghaladja a 10%-ot, vagy új intézkedés beemelése válik indokolttá, a Felelős Hatóság kezdeményezi a munkaprogram módosítását.
(7)Közvetlen kijelölésű kiválasztási eljárásrend keretében, ha a támogatást igénylő a jogosultsági feltételeket nem teljesítette és emiatt a támogatási kérelmet elutasították, a Felelős Hatóság kezdeményezi a munkaprogram módosításával a közvetlen kijelölés visszavonását. 5. Monitoring Bizottság 7. §
(1)A Monitoring Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki.
(2)A Monitoring Bizottság ellátja a Nemzeti Programok teljesülésének nyomon követését, véleményezi a munkaprogramokat, és javaslatot tesz az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések tartalmára.
(3)A Monitoring Bizottság tagja a Felelős Személy által erre felkért minisztérium és nemzetközi szervezet által delegált személy. A Monitoring Bizottságban megfigyelőként részt vehet az audit hatóság által delegált személy és a Felelős Hatóság által meghívott más szervezet képviselője. Az Európai Bizottság képviselői megfigyelőként részt vehetnek a Monitoring Bizottság ülésein.
(4)A Monitoring Bizottság az általa elfogadott ügyrend alapján működik.
- A támogatás elszámolásának szabályai
- § A Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó költségvetési támogatások terhére az
- mellékletben meghatározott költségek számolhatók el.
- Szabálytalanságok kezelése
- § A Felelős Hatóság szabálytalansági eljárást kezdeményez, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vevő személy, szerv szabálytalansági gyanút észlel.
- § A szabálytalansági vizsgálat vezetését, a szabálytalanságok nyilvántartását és jelentését a – Felelős Személy által kijelölt – szabálytalanság-felelős végzi.
- §
(1)A támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vevő személy, szerv az általa észlelt szabálytalansági gyanúról értesíti a Felelős Hatóságot. A Felelős Hatóság az értesítés alapján szabálytalansági vizsgálatot folytat le, vagy vizsgálat nélkül megállapítja a szabálytalanságot. Szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélkül kell megállapítani a szabálytalanságot: a) más hatóság előzetes döntése alapján, illetve b) ha a gyanúban foglaltak alapján egyértelműen megállapítható a szabálytalanság.
(2)A szabálytalansági vizsgálat tényéről és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről, kapcsolódó álláspontjáról és az ügy kivizsgálására vagy mellőzésére tett javaslatáról a Felelős Hatóság tájékoztatja a Felelős Személyt, aki kijelöli a szabálytalansági vizsgálat vezetőjét és a vizsgálatba bevont szakértőket. A Felelős Hatóság a szabálytalansági vizsgálat megindításáról és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről a kedvezményezettet értesíti. A tájékoztatást követően a szabálytalansági gyanút 5 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.
(3)A Felelős Személy dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.
(4)A szabálytalansági eljárás időtartama, a Felelős Személy
(3)bekezdés szerinti döntésétől számított 45 nap, amely indokolt esetben legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A szabálytalansági eljárás időtartamába nem számít bele a kedvezményezett észrevételezésére biztosított időtartam. Ha a szabálytalanság megállapításához valamely hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság a döntését meg nem hozta. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.
(5)A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztésével egyidejűleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatni kell. 12. §
(1)A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a szabálytalanságfelelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza
- a)az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait;
- b)a szabálytalansággal érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként;
- c)a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét;
- d)a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását;
- e)a vizsgálatban közreműködők megnevezését; f ) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását;
- g)a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás és a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát;
- h)a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a
- g)pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot;
- i)a vizsgálat során megállapított következtetéseket és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát;
- j)a szabálytalanság tényének megállapítása esetén
- ja)a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,
- jb)azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,
- jc)a további intézkedésekre tett javaslatot; valamint
- k)költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja esetén az erre való utalást, valamint azt, hogy ezzel összefüggésben feljelentést tettek-e.
(2)Ha a szabálytalansági vizsgálat során tartott meghallgatás lefolytatásával egyidejűleg nem készül jegyzőkönyv, a szabálytalanság-vizsgálati jelentéshez csatolni kell
- a)a jegyzőkönyvtervezetnek a vizsgálatot végző személy aláírásával ellátott példányát és a jegyzőkönyvtervezetnek a meghallgatott személy részére történő megküldését igazoló dokumentumot, továbbá
- b)a meghallgatott személynek a jegyzőkönyvtervezet tartalmának megismerésére és egyetértésére vonatkozó, valamint egyet nem értése esetén az erre történő utalást és észrevételeit is tartalmazó, aláírással ellátott nyilatkozatát.
(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben a jegyzőkönyvtervezet és a meghallgatott személy nyilatkozata együttesen alkotja a jegyzőkönyv végleges tartalmát.
(4)A szabálytalansági vizsgálat lezárásáról és a szabálytalanság jellegére és súlyára tekintettel alkalmazandó jogkövetkezményekről a Felelős Személy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt.
(5)A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat
- a)a szabálytalanság hiányának megállapításával és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével;
- b)– ha a szabálytalansági vizsgálat hibát tár fel – a hiba megtörténtének megállapításával, szükség esetén a hiba megszüntetésére irányuló intézkedés elrendelésével;
- c)a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel.
(6)A szabálytalanság megállapítása során elrendelt – együttesen is alkalmazható – intézkedés lehet
- a)a szabálytalanság következményeinek enyhítésére vagy megszüntetésére vonatkozó intézkedés elrendelése;
- b)pénzügyi korrekció megállapítása.
(7)A szabálytalansági vizsgálat eredményét a Felelős Hatóság közli a kedvezményezettel, és szabálytalanság megállapítása esetén a döntést – a hozzájárulással nem érintett személyes adatok kivételével – a Felelős Hatóság honlapján, a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a megsértett rendelkezések pontos hivatkozásával, a szabálytalanság következményének és a szabálytalanság eredményeként megállapított pénzügyi korrekció összegének, valamint az alkalmazott további intézkedések megjelölésével közzéteszi. 13. §
(1)A kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyt érintő hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, a szabálytalansági döntéssel szemben jogorvoslattal élhet, ha a szabálytalansági döntés jogszabálysértő vagy a támogatási szerződésbe ütközik.
(2)A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 5 napon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni a Felelős Személynél, aki azt 25 napon belül továbbítja a miniszter részére véleményével és a szabálytalansági eljárás irataival együtt.
(3)A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtását a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig a miniszter felfüggesztheti.
(4)A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a megsértett jogszabályi vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket. A kérelemben új – a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.
(5)Az elkésett, a nem jogosulttól származó, valamint a kedvezményezett által a szabálytalansági döntés ellen ismételten előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Felelős Személy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6)A jogorvoslati kérelemről a miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított 45 napon belül dönt.
(7)A miniszter a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, amelynek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(8)Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges, a miniszter legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt. A kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, amelyre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.
(9)A miniszter az eljárás során bármikor a kérelmezőtől további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet, amelyet a kérelmező haladéktalanul köteles teljesíteni.
(10)A miniszter jogosult a kifizetés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére, amelyről haladéktalanul tájékoztatni kell a végső kedvezményezettet.
(11)Ha a szabálytalanság megállapításához hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be. 14. §
(1)A miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
- a)a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
- b)a szabálytalansági döntést megváltoztatja,
- c)a szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy
- d)a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.
(2)Ha a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet.
(3)A jogorvoslati eljárás eredményéről a Felelős Hatóság tájékoztatja a szabálytalansági eljárással érintett kedvezményezettet.
(4)A miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslati kérelmet a miniszter részére előterjeszteni nem lehet.
- § A Felelős Hatóság köteles minden intézkedést megtenni a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegeknek a kedvezményezettől történő behajtására, továbbá köteles gondoskodni az érintett összegek nyilvántartásáról.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- §
(1)A 2014–
- évekre vonatkozó munkaprogram az e rendelet hatálybalépését követően készül el, összhangban a
- §
(1)bekezdésével.
(2)Ez a rendelet a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a)az Unió általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- b)a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- c)a Menekültügyi, a Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2000/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- d)a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- e)a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök