10/2013. (I. 21.) Korm. rendelete a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről.

10/2013. (I. 21.) Korm. rendelete a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 5. pontjában, 16. pont a) alpontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Hatály és általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel a) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és – a kabinetfőnök, a politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó, valamint szakmai vezető, önkormányzati tanácsadó és főtanácsadó kivételével – az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre és köztisztviselőre (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselő), b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott fegyveres szervekre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjára (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja), valamint c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos és a szerződéses állományú tisztekre és altisztekre (a továbbiakban együtt: katonai állomány tagja) terjed ki. (2) A rendelet 11. § (7) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 19. § (1) bekezdés b) pontjának, 25. § (2) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra terjed ki. (3) A rendelet III. fejezetének, 12. §-ának, VII. fejezetének, 24. §-ának, 25. § (3) bekezdésének, 4. mellékletének a hatálya az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra terjed ki. (4) A rendelet 13. §-ának, 20. § (2) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra terjed ki. (5) A rendelet 14. §-ának, 25. § (4) bekezdésének a hatálya az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra terjed ki. 2. § (1) A teljesítményértékelés kötelező elemeinek megállapítása, továbbá mérése, illetve értékelése e rendelet 1–3. mellékleteiben szereplő értékelő lapokon történik, elektronikus formában. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a Kormány fegyveres szervet irányító tagja, az Országgyűlési Őrség esetén a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: fegyveres szervet irányító miniszter), a katonai állomány tagjai vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter rendelkezhet úgy, hogy a teljesítményértékelés kötelező elemeinek megállapítása, továbbá mérése, illetve értékelése papír alapon e rendelet 1–3. mellékleteiben szereplő értékelő lapokon történik. 3. § (1) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által kiadott módszertan (a továbbiakban: módszertan) támogatást nyújt a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásához. (2) A fegyveres szervet irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a teljesítményértékelés ajánlott elemeit, szintjeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat, továbbá a fegyveres szervet irányító miniszter a minősítés tartalmi és eljárási szabályait a módszertan figyelembe vételével készíti elő. 2. Értelmező rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában a) értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor – mérhető mutatók hiányában – az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása; b) értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza; c) értékelt személy: a közszolgálati tisztviselő, a hivatásos állomány tagja, továbbá a katonai állomány tagja, akinek a teljesítményét e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni; d) fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötődőek és a munkavégzésen kívüliek; e) kompetencia: a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese; f) mérés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor konkrét eredményeken, határidőkön, mérőszámokon, indikátorokon alapul a teljesítmény megállapítása; g) minősítés: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlaga; h) munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény: az értékelt személy munkaköri leírásában foglalt állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, időszakosan a munkaköri leírásába bekerülő feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendő feladat; i) munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzések (például továbbképzés, vezetőképzés, önképzés) eredményeként elérendő cél; j) munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél: az értékelő vezető által irányított, támogatott, a munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés; k) stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a közszolgálati tisztviselő a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját; l) teljesítményértékelés: a közszolgálat egyéni teljesítményértékelésének a rendszere. Ismétlődő, e rendeletben meghatározott vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt személy részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelező, valamint – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – ajánlott elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli és erről az értékelt személy részére érdemi visszajelzést ad; m) teljesítményértékelés ajánlott elemei: a 8. § (1) bekezdése szerinti stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények, egyéni fejlesztési célok, többletfeladatok és kompetenciák; n) teljesítményértékelés kötelező elemei: az 5. § szerinti munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők. II. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ ELEMEI 3. A teljesítményértékelés kötelező elemei 5. § (1) Minden értékelt személy részére a) meg kell határozni legalább három, legfeljebb négy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményt, valamint b) elő kell írni a 3. melléklet szerinti értékelő lapon meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők alkalmazását. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az értékelt személy részére kevesebb egyéni teljesítménykövetelmény is meghatározható, ha a munkaköri feladatok száma nem teszi lehetővé három munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény meghatározását. 4. Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása 6. § (1) Az értékelő vezetőnek – az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – tárgyév január 31-ig meg kell határoznia az értékelt személy első féléves, illetve éves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit. (2) Az értékelő vezetőnek – az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – tárgyév július 15-ig meg kell határoznia az értékelt személy második féléves munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit. (3) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket év közben – az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – az értékelő vezető módosíthatja, ha ez a körülményekben beállott lényeges változás miatt szükséges. A körülményekben beállott lényeges változást az értékelő vezetőnek indokolnia kell. A módosított teljesítménykövetelményeket az értékelt személlyel írásban közölni kell. (4) A módosítás előtti teljesítménykövetelmények teljesítését – amennyiben azok mérhetőek, illetve értékelhetőek – a módosított teljesítménykövetelmények teljesítésével együtt, a soron következő teljesítményértékeléskor kell mérni, illetve értékelni. 7. § (1) Az értékelt személy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit szövegesen kell meghatározni az 1. melléklet vagy a 2. melléklet szerinti értékelő lapon, attól függően, hogy az adott teljesítménykövetelmény teljesítése mérhető vagy értékelhető. (2) Az 1. melléklet szerinti értékelő lapon az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni a teljesítménykövetelmény végrehajtásának elvárt eredményét, elvárt határidejét, elvárt mérőpontját, indikátorait. III. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS AJÁNLOTT ELEMEI A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK VONATKOZÁSÁBAN 5. A teljesítményértékelés ajánlott elemei 8. § (1) A közszolgálati tisztviselő részére a) stratégiai egyéni teljesítménykövetelményeket, b) egyéni fejlesztési célokat, c) év közben többletfeladatokat, d) kompetenciákat is meg lehet határozni. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat lehet munkaköri egyéni teljesítménykövetelmény, illetve stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény is. (3) A közszolgálati tisztviselő részére a 4. mellékletben meghatározott teljesítményértékelés kompetencia térképe alapján lehet előírni kompetencia-értékelés alkalmazását. 6. A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek alkalmazása 9. § (1) A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek szervezeti szintű egységes alkalmazásáról – át nem ruházható hatáskörben – a szervezet sajátosságainak figyelembevételével, a közigazgatási szerv vezetője dönt. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal esetében az ajánlott elemek alkalmazásáról – a szakigazgatási szerv vezetőinek, valamint a járási hivatalvezetők véleményének a kikérésével – a kormánymegbízott dönt. A szakigazgatási szervek kormánytisztviselőinek, valamint a járási hivatal kormánytisztviselőinek teljesítményértékeléséről és minősítéséről a szakigazgatási szervek vezetői, valamint a járási hivatalvezetők összefoglaló értékelésben évente tájékoztatják a kormánymegbízottat. (3) A teljesítményértékelés ajánlott elemeit belső szabályzatban kell meghatározni. Az ajánlott értékelési elemek alkalmazását tárgyév elején felül lehet vizsgálni és ezeknek a köre – tárgyév január 1-je és január 31-e között – módosítható. 7. A teljesítményértékelés ajánlott elemeinek meghatározása 10. § (1) Ha a 9. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv vezetője a teljesítményértékelés ajánlott elemeinek az alkalmazásáról döntött, ezeket e § rendelkezései szerint kell meghatározni. (2) A teljesítményértékelés ajánlott elemei meghatározásának módjára és határidejére, módosítására a 6. § rendelkezései e §-ban foglaltakra figyelemmel alkalmazandóak. (3) Az egyéni fejlesztési célok lehetnek a munkavégzéshez kötődő egyéni fejlesztési célok és munkavégzésen kívüli egyéni fejlesztési célok. A közszolgálati tisztviselő tárgyév január 31-ig javaslatot tesz egyéni fejlesztési céljaira, amelyek figyelembevételével az értékelő vezető határozza meg a közszolgálati tisztviselő részére az adott év célkitűzéseit. A közszolgálati tisztviselő javaslata nem köti az értékelő vezetőt. (4) A közszolgálati tisztviselő részére többletfeladatokat év közben is meg lehet határozni. (5) A közigazgatási szerv vezetője a 4. mellékletben szerelő kompetenciák közül hat értékelendő kompetenciát határoz meg, amelyeken kívül a munkáltatói jogkör gyakorlója további három, a 4. mellékletben szereplő értékelendő kompetenciát határoz meg. IV. FEJEZET A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE, ILLETVE MÉRÉSE 11. § (1) Az értékelt személy teljesítményét 0–100%-ig terjedő, öt teljesítményfokozatra bontott mérőskálán kell mérni, illetve értékelni. (2) A teljesítménykövetelményekhez, munkamagatartás értékelési tényezőkhöz, kompetenciákhoz, többletfeladatokhoz (a továbbiakban együtt: értékelési szempontok) rendelt százalékos értékhez adott teljesítményfokozat tartozik. (3) Az egyes értékelési szempontokhoz rendelt százalékos értékek együttes számtani átlaga adja a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye. (4) A százalékos értéksávok, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatok és teljesítményszintek a következők: Teljesítményszint Teljesítményfokozat Százalékos értéksávok A szint kivételes teljesítmény 100–91% B szint jó teljesítmény 90–71% C szint megfelelő teljesítmény 70–51% D szint átlag alatti teljesítmény 50–41% E szint elfogadhatatlan teljesítmény 40–0% (5) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, a fegyveres szervet irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter rendelkezhet úgy, hogy a teljesítményértékelés kötelező, illetve ajánlott elemei teljesítményértékelésének az eredményeit – az általa meghatározottak szerint – súlyozott értékkel kell figyelembe venni. (6) A teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell az értékelt személy észrevételeit a teljesítményértékelésével kapcsolatban, valamint javaslatait, elképzeléseit életpályájával kapcsolatban. (7) A közszolgálati tisztviselő, illetve a hivatásos állomány tagjának kérésére a munkavállalói érdekképviseleti szerv, illetve a területi szinten működő Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) vagy a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a teljesítményértékelésre írásban észrevételt tehet, melyet a teljesítményértékelésen fel kell tüntetni. V. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 8. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Kttv. vonatkozásában 12. § (1) A közszolgálati tisztviselők vonatkozásában az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező és – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – ajánlott elemeit évente kétszer, a) tárgyév első félévére vonatkozó teljesítményértékelési elemeket június 15-e és július 15-e között, b) tárgyév második félévére, valamint egész tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelési elemeket tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell mérnie, illetve értékelnie. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kompetenciák szintjeit évente egyszer, az egész tárgyév vonatkozásában kell az értékelő lapon értékelni, tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie. (4) Amennyiben az egyéni fejlesztési célok végrehajtása átnyúlik a tárgyév értékelési időszakán, az áthúzódás tényét és a teljesülés várható befejezési időpontját az értékelő vezetőnek az értékelő lapon rögzítenie kell. 9. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Hszt. vonatkozásában 13. § A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit évente kétszer, a) tárgyév első félévére vonatkozó teljesítményértékelési elemeket június 15-e és július 15-e között, b) tárgyév második félévére, valamint az egész tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelési elemeket tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell mérnie, illetve értékelnie. 10. A teljesítményértékelés eljárási szabályai a Hjt. vonatkozásában 14. § (1) Az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit egész tárgyév vonatkozásában tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell mérnie, illetve értékelnie. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie. VI. FEJEZET AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLY JOGAI, ÉRTÉKELŐ MEGBESZÉLÉS, ÖNÉRTÉKELÉS 11. Az értékelt személy jogai 15. § (1) Az értékelő vezetőnek a) az értékelt személyt tárgyév január 1-je és január 31-e között, valamint b) a közszolgálati tisztviselőt és a hivatásos állomány tagját július 1-je és július 15-e között tájékoztatnia kell a részére meghatározott, valamint előírt kötelező, illetve – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – ajánlott teljesítményértékelési elemekről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során az értékelő vezető ismerteti a teljesítményértékelés, illetve – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – a minősítés célját, alapelveit, a mérés és az értékelés szempontjait, a mérés és az értékelés folyamatát. (3) A teljesítményértékelés és – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – a minősítés eredményét az értékelt személy jogosult megismerni. 12. Önértékelés 16. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendelkezhet úgy, hogy az értékelő vezető általi teljesítményértékelés előtt az értékelt személy az értékelő lapon önértékelést végezzen. Ebben az esetben az értékelt személy az értékelő vezető által végzett értékeléssel azonos módon méri, illetve értékeli a saját teljesítményét. (2) Az értékelt személy részére önértékelése elkészítéséhez annyi időt szükséges biztosítani, amennyi – figyelemmel különösen az önértékelését megalapozó értékelési szempontok számára, összetettségére, feladatai jellegére – elegendő ahhoz, hogy azt megalapozottan el tudja készíteni. (3) Az önértékelést az értékelő vezető jogosult megismerni, azonban azt nem köteles figyelembe venni. 13. Értékelő megbeszélés 17. § (1) A teljesítményértékeléskor az értékelő vezető és az értékelt személy között értékelő megbeszélésre kerül sor, amelyen az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az értékelt személlyel az általa kialakított teljesítménymérési, illetve teljesítményértékelési eredményeket. Ezekre az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni. (2) A közszolgálati tisztviselő, illetve a hivatásos állomány tagjának kérésére az értékelő vezető az értékelő megbeszélésbe a szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervet, a területi szinten működő MKK-t, illetve az MRK-t köteles bevonni. VII. FEJEZET A MINŐSÍTÉS A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK VONATKOZÁSÁBAN 18. § (1) Az értékelő vezetőnek a tárgyévre vonatkozó minősítést tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell elkészítenie. (2) A minősítés szintjei azonosak a teljesítményértékelés 11. § (4) bekezdésében meghatározott szintjeivel. (3) A minősítést két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példánya aláíráskor a közszolgálati tisztviselőhöz kerül. VIII. FEJEZET EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 14. Az értékelő vezetőre vonatkozó egyéb szabályok 19. § (1) Nem lehet értékelő vezető, a) aki etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, b) akinek a munkavégzéstől való egybefüggő távolléte a teljesítményértékelési időszak alatt meghaladja a két hónapot. (2) Az értékelő vezető figyelemmel kíséri az értékelt személy év közbeni teljesítményét és a teljesítményértékelések alkalmával – ha indokolt – felhívja a figyelmét a teljesítmény javítására. 20. § (1) A 19. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá ha az értékelő vezető munkaköre tárgyév során módosul vagy jogviszonya megszűnik, az általa értékelt személyek teljesítményértékelésére a munkáltató jogkör gyakorlója új értékelő vezetőt jelöl ki. (2) A hivatásos állomány tagja esetében az értékelő vezető kijelölésére a munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelt személy és az értékelő vezető munkaköri leírásában intézkedik. Értékelő vezető olyan elöljáró lehet, akinek irányítása alá legfeljebb ötven értékelendő személy tartozik. 15. Szabályok új belépők, kilépők, tartós távollét és munkakör-módosulás esetén 21. § Ha az értékelt személy jogviszonya év közben keletkezik, a jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül, a katonai állomány tagja esetében a próbaidő leteltéig meg kell állapítani részére a teljesítményértékelés kötelező és – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – ajánlott elemeit. 22. § (1) A teljesítményértékelésre – a 20. § (1) bekezdésében, valamint a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel – csak akkor kerülhet sor, ha az értékelt személy az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt. (2) Ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, vagy ha a munkavégzéstől való előre tervezett tartós távolléte előreláthatóan nem ér véget a soron következő teljesítményértékeléséig – így különösen, ha hosszabb fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe vagy tartósan vezénylésre kerül –, teljesítményértékelését jogviszonya megszűnésekor, illetve a tartós távollét kezdetéig akkor is el kell végezni, ha kevesebb, mint két hónapig állt az értékelő vezetőjének az irányítása alatt. (3) Ha az értékelt személy munkaköre a tárgyév során módosul, a) a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a teljesítményértékelését a soron következő teljesítményértékeléskor, b) az új munkakörben az új munkakör szerint illetékes értékelő vezető az értékelt személy munkába lépését követő harminc napon belül új kötelező és – a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában – ajánlott teljesítményértékelési elemeket állapít meg. (4) A (3) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az értékelt személy végleges áthelyezése esetén. Az új munkáltatónak figyelmembe kell vennie az értékelt személyre vonatkozó – az áthelyezése előtti munkáltató által végzett – tárgyévi teljesítményértékeléseket. 16. Közreműködő személyek, szervezetek 23. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: személyügyi központ) – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szempontrendszer alapján – minden év március 31-ig jelentést készít a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter részére a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelésének tapasztalatairól. (2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet a fegyveres szervet irányító minisztertől és a honvédelemért felelős minisztertől a teljesítményértékelések tapasztalatairól. (3) A személyügyi központ módszertani támogatást nyújt a teljesítményértékelések elvégzéséhez. (4) A módszertan módosítását a személyügyi központ készíti elő és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter adja ki. IX. FEJEZET A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSHEZ, MINŐSÍTÉSHEZ FŰZŐDŐ JOGKÖVETKEZMÉNYEK 24. § (1) A Kttv. 65. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak vonatkozásában a közszolgálati tisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, ha tárgyévet megelőző évre vonatkozó minősítése E szintű. (2) A Kttv. 118. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján „megfelelt fokozatú minősítés” a C szintű minősítés. (3) A Kttv. 121. § (1) bekezdésében a „megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítés” a D és az E szintű minősítés. (4) A Kttv. 235. § (1) bekezdésében a köztisztviselő akkor nyújt kimagasló teljesítményt, ha minősítése A szintű. X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) A közszolgálati tisztviselő és a hivatásos állomány tagja részére a teljesítményértékelés második félévre vonatkozó kötelező elemeit, valamint a közszolgálati tisztviselő részére a teljesítményértékelés második félévre vonatkozó ajánlott elemeit 2013. évben 2013. július 31-ig kell megállapítani. (3) A közszolgálati tisztviselők vonatkozásában a 2013. évre vonatkozó minősítésnek a) 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között a szakmai munka értékelését, b) 2013. július 1-je és 2013. december 31-e között a teljesítményértékelés eredményét kell tekinteni. (4) A katonai állomány tagjára e rendelet szabályait 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök