← Magyarország

1/2011. (II. 22.) KüM rendelete a 2011. magyar EU elnökséggel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a 2011. évi magyar EU elnökséggel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a 2010. évi felkészülésre szánt előirányzat maradványának felhasználási szabályait határozza meg.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

1/

  1. (II. 22.) KüM rendelete a
  2. magyar EU elnökséggel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól. Az államháztartásról szóló
  3. évi XXXVIII. törvény
  4. §-ának

(9)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a 6. pontjának
  1. k)alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §-ának
  2. b)pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. §
(1)A rendelet hatálya
  1. a)a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. melléklete XVIII. Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. 2011. évi magyar EU elnökségi feladatok alcím fejezeti kezelésű előirányzat, továbbá
  2. b)a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. melléklete XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. 2011. évi magyar EU-elnökségre való felkészülés alcím fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi maradványának [
  3. a)és
  4. b)pontban szereplő előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzat] felhasználására terjed ki.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott előirányzatra 2011. éven túli kötelezettség nem vállalható. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
  2. a)támogatási igény: pályázat vagy támogatási kérelem,
  3. b)igénylő: a pályázó vagy a támogatási kérelem benyújtója. 3. Az előirányzat felhasználása 3. §
(1)Az előirányzat felhasználása – céljával összhangban – elsősorban beszerzések, közbeszerzések meg valósításával, egyéb kifizetések teljesítésével, vagy támogatás nyújtásával történik.
(2)Az előirányzat más minisztériumon keresztül – céljával összhangban – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 110. §
(3)bekezdésének b) pontja alapján is felhasználható. 4. §
(1)Az előirányzatból államháztartáson belüli, valamint – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – államháztartáson kívüli jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) részére pályázat, támogatási kérelem, vagy a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtható támogatás.
(2)Társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/J. §-ának
(3)bekezdése szerint nyújtható támogatás.
(3)Az előirányzatból fedezhetők az előirányzat éves összegének legfeljebb 1%-áig – az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, ellenőrzésével, szerződések előkészítésével, nyilvántartásának tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségek is. Az előirányzat működtetésével kapcsolatos költségként az előirányzat terhére elszámolható a kincstár egyes szolgáltatásaiért a minisztérium által fizetendő kezelési költség, valamint a külképviseleteken keresztül meg valósított projektek esetén az elszámolásból adódó árfolyam-különbözet.
  1. § Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az előirányzatból támogatás saját forrás biztosítása mellett nyújtható. A saját forrás legkisebb mértéke – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a támogatott tevékenység összköltségvetésének 10%-a, amely pénzben biztosítandó. 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű támogatás saját forrás biztosítása nélkül is nyújtható. Az előzőekben meghatározottakon túl saját forrás biztosítása nélkül támogatás az európai integrációs ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyedi döntése alapján – a
  2. §
(4)bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt szempontok figyelembevételével – is nyújtható.
  1. § Támogatás a szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenységre, projektre vagy programra is adható.
  2. §
(1)Az előirányzatból – céljával összhangban – vissza nem térítendő támogatás nyújtható, beszerzés, közbeszerzés valósítható meg és egyéb kifizetés teljesíthető.
(2)Az előirányzat felhasználható különösen a következőkre:
  1. a)országos szintű, általános lakossági és civil tájékoztatás az elnökségről és az Európai Unióról (telefonon, on-line és egyéb eszközökkel), ideértve tájékoztató szolgálatok igénybevételét is;
  2. b)az elnökséghez kapcsolódó programok (kommunikációs projektek, rendezvények, kiállítások, közvélemény kutatások stb.) meg valósítása;
  3. c)az elnökséghez kapcsolódó kiadványok megjelentetése;
  4. d)az elnökségi dekorációk és arculati elemek meg valósítása;
  5. e)szervezetek bevonása az elnökségi kommunikáció meg valósításába;
  6. f)a hazai EU-kommunikációs hálózatokkal és könyvtárakkal történő együttműködés az EU-elnökség sikeres meg valósítása érdekében;
  7. g)a hazai és nemzetközi EU-kommunikációs hálózatok és könyvtárak szakembereinek EU-elnökséghez kapcsolódó képzése;
  8. h)általános iskolák, középfokú és felsőfokú tanintézmények bevonása az EU-elnökséghez kapcsolódó projektekbe;
  9. i)a 2011. évi soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatos szervezett médiaközvetítő feladatok ellátásának támogatása.
(3)A
(2)bekezdés i) pontjaiban meghatározott esetben támogatás pályázat nélkül, a Kormány nyilvános határozata alapján, továbbá saját forrás biztosítása nélkül és teljes előfinanszírozással nyújtható.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott eseten túl saját forrás nélkül nyújtható támogatás az
(1)bekezdés b)–
  1. d)és
  2. f)pontjában meghatározott esetekben is. 4. A pályázati felhívás 8. §
(1)Pályázati eljárás lefolytatása esetén a miniszter pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a minisztérium internetes honlapján (www.kulugyminiszterium.hu), továbbá a pályázati felhívásról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati felhívás teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a minisztérium internetes honlapján megtekinthető.
(2)A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, amely a minisztérium internetes honlapján történő közzétételtől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.
(3)Pályázati felhívás közzététele ajánlattételi felhívásnak minősül.
  1. A támogatási igény tartalmi elemei
  2. § A támogatási igénynek [
  3. § a) pont] az államháztartás működési rendjéről szóló 292/
  4. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.)
  5. §
(1)bekezdés a)–
  1. i)pontjában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
  2. a)az igénylő telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus elérhetőségét,
  3. b)több elérhetőség esetén annak megjelölését, hogy az értesítéseket melyik elérhetőségre kéri,
  4. c)részletezett költségvetési tervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás felhasználási módját,
  5. d)a pályázati felhívásban vagy az egyéb jogszabályokban meghatározott további adatokat. 10. § A támogatási igényhez csatolni kell:
  6. a)hiteles másolatban harminc napnál nem régebbi igazolást az igénylő – bírósági, egyéb hatósági, vagy egyéni vállalkozóként történő – nyilvántartásba vételéről,
  7. b)az igénylő képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját; ötszázezer forintot meg nem haladó támogatás esetén a költségvetési szerv, intézmény pályázó képviselőjének pénzintézetnél szereplő eredeti vagy a pénzintézet által hitelesített aláírás-bejelentő kartonját,
  8. c)eredetiben az igénylő valamennyi bankszámláját vezető hitelintézet harminc napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszám megjelölésével – az igénylő bankszámlájának vezetéséről, fizetőképességéről,
  9. d)az igénylő létesítő okiratáról készített egyszerű másolatot,
  10. e)az igénylő nyilatkozatot a saját forrás meglétéről; a pénzbeli saját forrást bankszámlakivonattal, szerződéssel vagy hitelígérvénnyel, helyi önkormányzat pályázónál a testületi határozattal is igazolni kell,
  11. f)az igénylő képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy:
  12. fa)az igénylőnek az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,
  13. fb)az igénylő felhatalmazza a minisztériumot a 14. §
(3)bekezdésében foglalt adatok nyilvántartására, g) az igénylő nyilatkozatát arról, hogy a pályázó a 15. §
(5)bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal felhatalmazza a minisztériumot beszedési megbízás benyújtására, h) a pályázati felhívásban vagy az egyéb jogszabályokban meghatározott dokumentumokat. 6. A támogatási igény elbírálása 11. §
(1)A minisztérium munkabizottsága (a továbbiakban: munkabizottság) – a támogatási igény alapján – javaslatot tesz támogatás odaítélésére, valamint egyéb kifizetések teljesítésére.
(2)A pályázat elfogadásáról a kötelezettségvállalásra jogosult dönt. Támogatási kérelem esetén a támogatás nyújtásáról – értékhatártól függetlenül – a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár dönt.
(3)A munkabizottság javaslatot tesz az államháztartási körbe tartozó igénylők támogatási igényének elbírálására is.
(4)A munkabizottság szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A munkabizottság a pályázat benyújtásától számított harminc, vagy a hiánypótlás határidejének lejártától számított tizenöt munkanapon belül teszi meg az
(1)bekezdés szerinti javaslatát. 12. §
(1)A munkabizottság határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint ötven százaléka az ülésen jelen van, vagy elő zetesen írásban leadta a szavazatát.
(2)A munkabizottság tagjait egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntésekre vonatkozó javaslatokat a munkabizottság nyílt szavazással és a távollévők írásbeli szavazatai alapján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt. A döntés-előkészítő javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási igények értékelését, a véleményezésre jogosultak javaslatait, észrevételeit.
(3)A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben röviden rögzíteni kell a támogatási igény elbírálásában részt vevő személyek főbb hozzászólásait, a támogatási igény támogathatóságára vonatkozó javaslatait.
(4)A pályázat elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként együttesen figyelembe veszi, hogy tervezett tevékenység milyen mértékben
  1. a)illeszkedik a külkapcsolati stratégiához,
  2. b)alkalmas az előirányzat céljának meg valósítására,
  3. c)felel meg a pályázati felhívásban megfogalmazott konkrét követelményeknek (pályázat felhívás közzététele esetén),
  4. d)erősíti a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a nemzetközi civil szféra közötti kapcsolatot,
  5. e)alkalmas Magyarország külföldi megítélésének, a hiteles Magyarország-kép kialakításának elősegítésére,
  6. f)költséghatékony,
  7. g)biztosít saját forrást.
(5)A támogatási igény hiányos benyújtása esetén – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium egy alkalommal a pályázót hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás határideje – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított nyolcadik nap. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása az igénylőnek a támogatási igény elbírálásából való kizárását eredményezi, erről az igénylőt a hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában meghatározott nyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén hiánypótlásnak nincsen helye. 13. §
(1)A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.
(2)Támogatás az igénylő által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható.
(3)A minisztérium a támogatás nyertesének megnevezését, az elnyert támogatás összegét, a támogatás tárgyát a minisztérium internetes honlapján teszi közzé.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott, a minisztérium internetes honlapján történő közzététel nem érinti a közzétételre vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
(5)Nem ítélhető meg támogatás olyan igénylő részére, továbbá nem köthető támogatási szerződés azzal:
  1. a)aki saját forrással nem rendelkezik, kivéve, ha az igényelt támogatás összege az ötszázezer forintot nem haladja meg, vagy ha e rendelet eltérően rendelkezik, vagy
  2. b)akit a miniszter írásbeli döntésével az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban. Áht.) 122/A. §
(1)bekezdése alapján a költségvetési támogatásra való jogosultságból vagy az Áht. 122/A. §
(2)bekezdése alapján az érintett előirányzat támogatási rendszeréből kizárt, a kizárás hatálya alatt, vagy
  1. c)aki jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésében foglaltakat megszegte és e miatt a minisztérium elállt a támogatási szerződéstől, vagy pénzügyi elszámolását, tartalmi jelentését a minisztérium nem fogadta el, az elállástól, az elszámolás, tartalmi jelentés elbírálásától számított 5 évig, vagy
  2. d)akivel szemben a támogatás nyújtásának egyéb jogszabályban meghatározott, vagy jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésből eredő akadálya van. 7. A támogatási szerződés 14. §
(1)A minisztérium a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatás feltételeiről támogatási szerződésben (a továbbiakban: szerződés) állapodik meg.
(2)A támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje kizárólag annak lejártát legkésőbb harminc – különösen méltányolható esetben három – nappal megelőzően beérkezett, indokolással ellátott kérelem, vagy a minisztérium kezdeményezése alapján módosítható.
(3)A minisztérium nyilvántartja a kedvezményezettel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeit, valamint a szerződés teljesítésével és a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat. 8. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése 15. §
(1)A támogatás visszafizetésére vonatkozó értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, vagy ha az értesítés kézbesítését követő tizenöt napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az
(5)bekezdésben meghatározott beszedési megbízás alkalmazásának van helye, ennek hiánya, eredménytelensége esetén, vagy egyéb esetekben a minisztérium követelését fizetési meghagyásos, valamint polgári peres eljárásban érvényesíti.
(2)Az értesítésben meg kell határozni azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles.
(3)A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott részletes indokolást tartalmazó kérelmére – méltányosságból – részletfizetési kedvezményt vagy halasztást engedélyezhet. A részletekben történő visszafizetés vagy a halasztás időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.
(4)Visszafizetési kötelezettség, elállás, felmondás esetén a már kifizetett támogatási összeg, továbbá a kamat és a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – beszedési megbízás alkalmazásával történik. A beszedési megbízás alkalmazásától eltekinteni Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás, továbbá előleg nélküli, egyösszegű utófinanszírozással biztosított támogatás nyújtása esetén lehet.
(5)A kedvezményezett legkésőbb a szerződés aláírásakor átadja a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a minisztérium javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet és a pénzforgalmi szolgáltató visszaigazolásával arról, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/
  1. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelő – a minisztériumot a kedvezményezett bankszámlái ellen beszedési megbízás benyújtására felhatalmazottként megjelölő és csak a minisztérium hozzájárulásával visszavonható – felhatalmazó levelet. A felhatalmazó levélnek tartalmaznia kell a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezést is. A minisztérium az elszámolás elfogadásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal megadja a hozzájárulást a felhatalmazó levél visszavonásához.
  2. A támogatás folyósítása
  3. §
(1)A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására érvényes és hatályos szerződés alapján – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a támogatott tevékenység teljes vagy részleges meg valósulását követően (utófinanszírozás) kerül sor, a tartalmi jelentés és a pénzügyi dokumentáció elfogadása után, írásbeli lehívás alapján.
(2)Nem profitorientált szervezet esetében – ötszázezer forintot meg nem haladó összegű támogatás –, továbbá a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás esetében a támogatás teljes összege előfinanszírozással egy összegben is folyósítható.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározottakon túl, a kedvezményezett kérelmére, indokolt esetben a támogatás a kedvezményezett utólagos elszámolásával előfinanszírozás formájában is folyósítható, legfeljebb a támogatás 25%-át meg nem haladó részletekben. Ez esetben az egyes részletek csak akkor folyósíthatók, ha a kedvezményezett a pénzben biztosított saját forrás ütemezése szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta és elszámolt a már folyósított összeggel, továbbá elszámolását a minisztérium elfogadta.
(4)A támogatás részletekben történő kifizetése esetén az egyes részletek átutalására a finanszírozási időszakot lezáró részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. 10. A támogatás felhasználása 17. §
(1)A kedvezményezett köteles pénzügyi elszámolást készíteni a támogatás összegének felhasználásáról, amelynek – a szerződésben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell:
  1. a)összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve, amelyet elektronikus úton is be kell nyújtani és amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni,
  2. b)költségtételek szerinti bontásban a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az áfa-alapot, az áfa-tartalmat és a bruttó összeget, valamint átutalás esetében átutalással teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt), készpénzes kifizetés esetében a készpénzfelvétel tényét tartalmazó külön kimutatást,
  3. c)a támogatás és a saját forrás felhasználását igazoló számla másolatát (az áfatartalmú számlák esetében fel kell tüntetni a számla nettó értékét),
  4. d)a saját forrás és társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat),
  5. e)a saját forrás és társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást,
  6. f)személyi juttatást érintő kifizetések esetében a számfejtési, valamint az adó- és járulékbefizetési bizonylatokat.
(2)Az elszámolás során kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kiállított számviteli bizonylat fogadható el, kivéve a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott és a támogatási szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenység, projekt, programok támogatását.
(3)A kedvezményezett köteles részletes tartalmi jelentést készíteni a szerződésben megjelölt tevékenységek, feladatok teljesítéséről, eredményéről. A tartalmi jelentést elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.
  1. § A kedvezményezett a támogatás összegét köztartozás törlesztésére nem használhatja fel.
  2. § A szerződésszerű teljesítés mellett fel nem használt támogatás maradványát a kedvezményezett a támogatott tevékenység meg valósítására előírt határidőt követő 15 napon belül köteles visszautalni.
  3. §
(1)Az előirányzat terhére teljesített kifizetések felhasználását, annak indokoltságát, valamint a jelen rendeletben, és az egyéb jogszabályokban foglaltak betartását a minisztérium ellenőrzi, amelyhez könyvvizsgálót is igénybe vehet. Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában is sor kerülhet.
(2)A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, az ellenőrzésben közreműködni.
(3)A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. 11. A kifogás 21. §
(1)Az Ámr. 131. §
(1)bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, a támogatás kedvezményezettje (a továbbiakban: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek.
(2)A kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
  1. a)a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő);
  2. b)a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény, támogatás azonosítását (így különösen pályázat címe, támogatás célja, támogatási szerződés száma);
  3. c)a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását;
  4. d)a kifogás alapjául szolgáló tényeket, a jogszabálysértés megjelölését;
  5. e)a kifogás célját;
  6. f)a kifogást tevő, vagy a nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását.
(3)A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani. 22. §
(1)Az elkésett, a nem a jogosult által, vagy a változatlan tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.
(2)Amennyiben a kifogás hiányos, nem tartalmazza a 21. §
(2)bekezdésben meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül 8 munkanapos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Amennyiben a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.
(3)A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a
(2)bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti.
(4)Amennyiben a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt a kifogás elbírálásától számított 15 munkanapon belül írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.
(5)Amennyiben a kifogás alapos, a miniszter a
(3)bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt a
(4)bekezdésben megjelölt határidőn belül írásban értesíti. Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni, feltéve, ha az előirányzaton támogatásra fordítható összeg rendelkezésre áll.
(6)A kifogás kivizsgálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.
  1. Záró rendelkezések
  2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Martonyi János s. k., külügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.