1/2011. (II. 22.) KüM rendelete a 2011. magyar EU elnökséggel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól.

1/2011. (II. 22.) KüM rendelete a 2011. magyar EU elnökséggel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a 6. pontjának k) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. melléklete XVIII. Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. 2011. évi magyar EU elnökségi feladatok alcím fejezeti kezelésű előirányzat, továbbá b) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. melléklete XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. 2011. évi magyar EU-elnökségre való felkészülés alcím fejezeti kezelésű előirányzat 2010. évi maradványának [a) és b) pontban szereplő előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzat] felhasználására terjed ki. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatra 2011. éven túli kötelezettség nem vállalható. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) támogatási igény: pályázat vagy támogatási kérelem, b) igénylő: a pályázó vagy a támogatási kérelem benyújtója. 3. Az előirányzat felhasználása 3. § (1) Az előirányzat felhasználása – céljával összhangban – elsősorban beszerzések, közbeszerzések meg valósításával, egyéb kifizetések teljesítésével, vagy támogatás nyújtásával történik. (2) Az előirányzat más minisztériumon keresztül – céljával összhangban – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 110. § (3) bekezdésének b) pontja alapján is felhasználható. 4. § (1) Az előirányzatból államháztartáson belüli, valamint – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – államháztartáson kívüli jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) részére pályázat, támogatási kérelem, vagy a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtható támogatás. (2) Társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/J. §-ának (3) bekezdése szerint nyújtható támogatás. (3) Az előirányzatból fedezhetők az előirányzat éves összegének legfeljebb 1%-áig – az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, ellenőrzésével, szerződések előkészítésével, nyilvántartásának tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségek is. Az előirányzat működtetésével kapcsolatos költségként az előirányzat terhére elszámolható a kincstár egyes szolgáltatásaiért a minisztérium által fizetendő kezelési költség, valamint a külképviseleteken keresztül meg valósított projektek esetén az elszámolásból adódó árfolyam-különbözet. 5. § Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az előirányzatból támogatás saját forrás biztosítása mellett nyújtható. A saját forrás legkisebb mértéke – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a támogatott tevékenység összköltségvetésének 10%-a, amely pénzben biztosítandó. 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű támogatás saját forrás biztosítása nélkül is nyújtható. Az előzőekben meghatározottakon túl saját forrás biztosítása nélkül támogatás az európai integrációs ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyedi döntése alapján – a 12. § (4) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt szempontok figyelembevételével – is nyújtható. 6. § Támogatás a szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenységre, projektre vagy programra is adható. 7. § (1) Az előirányzatból – céljával összhangban – vissza nem térítendő támogatás nyújtható, beszerzés, közbeszerzés valósítható meg és egyéb kifizetés teljesíthető. (2) Az előirányzat felhasználható különösen a következőkre: a) országos szintű, általános lakossági és civil tájékoztatás az elnökségről és az Európai Unióról (telefonon, on-line és egyéb eszközökkel), ideértve tájékoztató szolgálatok igénybevételét is; b) az elnökséghez kapcsolódó programok (kommunikációs projektek, rendezvények, kiállítások, közvélemény kutatások stb.) meg valósítása; c) az elnökséghez kapcsolódó kiadványok megjelentetése; d) az elnökségi dekorációk és arculati elemek meg valósítása; e) szervezetek bevonása az elnökségi kommunikáció meg valósításába; f) a hazai EU-kommunikációs hálózatokkal és könyvtárakkal történő együttműködés az EU-elnökség sikeres meg valósítása érdekében; g) a hazai és nemzetközi EU-kommunikációs hálózatok és könyvtárak szakembereinek EU-elnökséghez kapcsolódó képzése; h) általános iskolák, középfokú és felsőfokú tanintézmények bevonása az EU-elnökséghez kapcsolódó projektekbe; i) a 2011. évi soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatos szervezett médiaközvetítő feladatok ellátásának támogatása. (3) A (2) bekezdés i) pontjaiban meghatározott esetben támogatás pályázat nélkül, a Kormány nyilvános határozata alapján, továbbá saját forrás biztosítása nélkül és teljes előfinanszírozással nyújtható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten túl saját forrás nélkül nyújtható támogatás az (1) bekezdés b)–d) és f) pontjában meghatározott esetekben is. 4. A pályázati felhívás 8. § (1) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a miniszter pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a minisztérium internetes honlapján (www.kulugyminiszterium.hu), továbbá a pályázati felhívásról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati felhívás teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a minisztérium internetes honlapján megtekinthető. (2) A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, amely a minisztérium internetes honlapján történő közzétételtől számított 30 napnál rövidebb nem lehet. (3) Pályázati felhívás közzététele ajánlattételi felhívásnak minősül. 5. A támogatási igény tartalmi elemei 9. § A támogatási igénynek [2. § a) pont] az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 133. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell: a) az igénylő telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus elérhetőségét, b) több elérhetőség esetén annak megjelölését, hogy az értesítéseket melyik elérhetőségre kéri, c) részletezett költségvetési tervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás felhasználási módját, d) a pályázati felhívásban vagy az egyéb jogszabályokban meghatározott további adatokat. 10. § A támogatási igényhez csatolni kell: a) hiteles másolatban harminc napnál nem régebbi igazolást az igénylő – bírósági, egyéb hatósági, vagy egyéni vállalkozóként történő – nyilvántartásba vételéről, b) az igénylő képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját; ötszázezer forintot meg nem haladó támogatás esetén a költségvetési szerv, intézmény pályázó képviselőjének pénzintézetnél szereplő eredeti vagy a pénzintézet által hitelesített aláírás-bejelentő kartonját, c) eredetiben az igénylő valamennyi bankszámláját vezető hitelintézet harminc napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszám megjelölésével – az igénylő bankszámlájának vezetéséről, fizetőképességéről, d) az igénylő létesítő okiratáról készített egyszerű másolatot, e) az igénylő nyilatkozatot a saját forrás meglétéről; a pénzbeli saját forrást bankszámlakivonattal, szerződéssel vagy hitelígérvénnyel, helyi önkormányzat pályázónál a testületi határozattal is igazolni kell, f) az igénylő képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy: fa) az igénylőnek az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett, fb) az igénylő felhatalmazza a minisztériumot a 14. § (3) bekezdésében foglalt adatok nyilvántartására, g) az igénylő nyilatkozatát arról, hogy a pályázó a 15. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal felhatalmazza a minisztériumot beszedési megbízás benyújtására, h) a pályázati felhívásban vagy az egyéb jogszabályokban meghatározott dokumentumokat. 6. A támogatási igény elbírálása 11. § (1) A minisztérium munkabizottsága (a továbbiakban: munkabizottság) – a támogatási igény alapján – javaslatot tesz támogatás odaítélésére, valamint egyéb kifizetések teljesítésére. (2) A pályázat elfogadásáról a kötelezettségvállalásra jogosult dönt. Támogatási kérelem esetén a támogatás nyújtásáról – értékhatártól függetlenül – a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár dönt. (3) A munkabizottság javaslatot tesz az államháztartási körbe tartozó igénylők támogatási igényének elbírálására is. (4) A munkabizottság szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A munkabizottság a pályázat benyújtásától számított harminc, vagy a hiánypótlás határidejének lejártától számított tizenöt munkanapon belül teszi meg az (1) bekezdés szerinti javaslatát. 12. § (1) A munkabizottság határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint ötven százaléka az ülésen jelen van, vagy elő zetesen írásban leadta a szavazatát. (2) A munkabizottság tagjait egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntésekre vonatkozó javaslatokat a munkabizottság nyílt szavazással és a távollévők írásbeli szavazatai alapján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt. A döntés-előkészítő javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási igények értékelését, a véleményezésre jogosultak javaslatait, észrevételeit. (3) A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben röviden rögzíteni kell a támogatási igény elbírálásában részt vevő személyek főbb hozzászólásait, a támogatási igény támogathatóságára vonatkozó javaslatait. (4) A pályázat elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként együttesen figyelembe veszi, hogy tervezett tevékenység milyen mértékben a) illeszkedik a külkapcsolati stratégiához, b) alkalmas az előirányzat céljának meg valósítására, c) felel meg a pályázati felhívásban megfogalmazott konkrét követelményeknek (pályázat felhívás közzététele esetén), d) erősíti a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a nemzetközi civil szféra közötti kapcsolatot, e) alkalmas Magyarország külföldi megítélésének, a hiteles Magyarország-kép kialakításának elősegítésére, f) költséghatékony, g) biztosít saját forrást. (5) A támogatási igény hiányos benyújtása esetén – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium egy alkalommal a pályázót hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás határideje – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított nyolcadik nap. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása az igénylőnek a támogatási igény elbírálásából való kizárását eredményezi, erről az igénylőt a hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában meghatározott nyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén hiánypótlásnak nincsen helye. 13. § (1) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni. (2) Támogatás az igénylő által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható. (3) A minisztérium a támogatás nyertesének megnevezését, az elnyert támogatás összegét, a támogatás tárgyát a minisztérium internetes honlapján teszi közzé. (4) A (3) bekezdésben meghatározott, a minisztérium internetes honlapján történő közzététel nem érinti a közzétételre vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítését. (5) Nem ítélhető meg támogatás olyan igénylő részére, továbbá nem köthető támogatási szerződés azzal: a) aki saját forrással nem rendelkezik, kivéve, ha az igényelt támogatás összege az ötszázezer forintot nem haladja meg, vagy ha e rendelet eltérően rendelkezik, vagy b) akit a miniszter írásbeli döntésével az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban. Áht.) 122/A. § (1) bekezdése alapján a költségvetési támogatásra való jogosultságból vagy az Áht. 122/A. § (2) bekezdése alapján az érintett előirányzat támogatási rendszeréből kizárt, a kizárás hatálya alatt, vagy c) aki jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésében foglaltakat megszegte és e miatt a minisztérium elállt a támogatási szerződéstől, vagy pénzügyi elszámolását, tartalmi jelentését a minisztérium nem fogadta el, az elállástól, az elszámolás, tartalmi jelentés elbírálásától számított 5 évig, vagy d) akivel szemben a támogatás nyújtásának egyéb jogszabályban meghatározott, vagy jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésből eredő akadálya van. 7. A támogatási szerződés 14. § (1) A minisztérium a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatás feltételeiről támogatási szerződésben (a továbbiakban: szerződés) állapodik meg. (2) A támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje kizárólag annak lejártát legkésőbb harminc – különösen méltányolható esetben három – nappal megelőzően beérkezett, indokolással ellátott kérelem, vagy a minisztérium kezdeményezése alapján módosítható. (3) A minisztérium nyilvántartja a kedvezményezettel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeit, valamint a szerződés teljesítésével és a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat. 8. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése 15. § (1) A támogatás visszafizetésére vonatkozó értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, vagy ha az értesítés kézbesítését követő tizenöt napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az (5) bekezdésben meghatározott beszedési megbízás alkalmazásának van helye, ennek hiánya, eredménytelensége esetén, vagy egyéb esetekben a minisztérium követelését fizetési meghagyásos, valamint polgári peres eljárásban érvényesíti. (2) Az értesítésben meg kell határozni azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles. (3) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott részletes indokolást tartalmazó kérelmére – méltányosságból – részletfizetési kedvezményt vagy halasztást engedélyezhet. A részletekben történő visszafizetés vagy a halasztás időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet. (4) Visszafizetési kötelezettség, elállás, felmondás esetén a már kifizetett támogatási összeg, továbbá a kamat és a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – beszedési megbízás alkalmazásával történik. A beszedési megbízás alkalmazásától eltekinteni Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás, továbbá előleg nélküli, egyösszegű utófinanszírozással biztosított támogatás nyújtása esetén lehet. (5) A kedvezményezett legkésőbb a szerződés aláírásakor átadja a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a minisztérium javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet és a pénzforgalmi szolgáltató visszaigazolásával arról, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelő – a minisztériumot a kedvezményezett bankszámlái ellen beszedési megbízás benyújtására felhatalmazottként megjelölő és csak a minisztérium hozzájárulásával visszavonható – felhatalmazó levelet. A felhatalmazó levélnek tartalmaznia kell a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezést is. A minisztérium az elszámolás elfogadásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal megadja a hozzájárulást a felhatalmazó levél visszavonásához. 9. A támogatás folyósítása 16. § (1) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására érvényes és hatályos szerződés alapján – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a támogatott tevékenység teljes vagy részleges meg valósulását követően (utófinanszírozás) kerül sor, a tartalmi jelentés és a pénzügyi dokumentáció elfogadása után, írásbeli lehívás alapján. (2) Nem profitorientált szervezet esetében – ötszázezer forintot meg nem haladó összegű támogatás –, továbbá a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás esetében a támogatás teljes összege előfinanszírozással egy összegben is folyósítható. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a kedvezményezett kérelmére, indokolt esetben a támogatás a kedvezményezett utólagos elszámolásával előfinanszírozás formájában is folyósítható, legfeljebb a támogatás 25%-át meg nem haladó részletekben. Ez esetben az egyes részletek csak akkor folyósíthatók, ha a kedvezményezett a pénzben biztosított saját forrás ütemezése szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta és elszámolt a már folyósított összeggel, továbbá elszámolását a minisztérium elfogadta. (4) A támogatás részletekben történő kifizetése esetén az egyes részletek átutalására a finanszírozási időszakot lezáró részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. 10. A támogatás felhasználása 17. § (1) A kedvezményezett köteles pénzügyi elszámolást készíteni a támogatás összegének felhasználásáról, amelynek – a szerződésben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell: a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve, amelyet elektronikus úton is be kell nyújtani és amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni, b) költségtételek szerinti bontásban a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az áfa-alapot, az áfa-tartalmat és a bruttó összeget, valamint átutalás esetében átutalással teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt), készpénzes kifizetés esetében a készpénzfelvétel tényét tartalmazó külön kimutatást, c) a támogatás és a saját forrás felhasználását igazoló számla másolatát (az áfatartalmú számlák esetében fel kell tüntetni a számla nettó értékét), d) a saját forrás és társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat), e) a saját forrás és társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást, f) személyi juttatást érintő kifizetések esetében a számfejtési, valamint az adó- és járulékbefizetési bizonylatokat. (2) Az elszámolás során kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kiállított számviteli bizonylat fogadható el, kivéve a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott és a támogatási szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenység, projekt, programok támogatását. (3) A kedvezményezett köteles részletes tartalmi jelentést készíteni a szerződésben megjelölt tevékenységek, feladatok teljesítéséről, eredményéről. A tartalmi jelentést elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni. 18. § A kedvezményezett a támogatás összegét köztartozás törlesztésére nem használhatja fel. 19. § A szerződésszerű teljesítés mellett fel nem használt támogatás maradványát a kedvezményezett a támogatott tevékenység meg valósítására előírt határidőt követő 15 napon belül köteles visszautalni. 20. § (1) Az előirányzat terhére teljesített kifizetések felhasználását, annak indokoltságát, valamint a jelen rendeletben, és az egyéb jogszabályokban foglaltak betartását a minisztérium ellenőrzi, amelyhez könyvvizsgálót is igénybe vehet. Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában is sor kerülhet. (2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, az ellenőrzésben közreműködni. (3) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. 11. A kifogás 21. § (1) Az Ámr. 131. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, a támogatás kedvezményezettje (a továbbiakban: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek. (2) A kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő); b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény, támogatás azonosítását (így különösen pályázat címe, támogatás célja, támogatási szerződés száma); c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását; d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket, a jogszabálysértés megjelölését; e) a kifogás célját; f) a kifogást tevő, vagy a nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását. (3) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani. 22. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által, vagy a változatlan tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (2) Amennyiben a kifogás hiányos, nem tartalmazza a 21. § (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül 8 munkanapos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Amennyiben a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (3) A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti. (4) Amennyiben a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt a kifogás elbírálásától számított 15 munkanapon belül írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (5) Amennyiben a kifogás alapos, a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül írásban értesíti. Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni, feltéve, ha az előirányzaton támogatásra fordítható összeg rendelkezésre áll. (6) A kifogás kivizsgálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett. 12. Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Martonyi János s. k., külügyminiszter