40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos ber

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170.  § (3)  bekezdés 1. és 2.  pontjában és a  Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a  területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 32. § j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 10.  § tekintetében a  munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88.  § (4)  bekezdés d)  pont dc)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 6.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –, a 11.  § tekintetében a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31.  § (2)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya alá tartoznak az  ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kommunális, lakó- és egyéb épületek villamosenergia-ellátását biztosító vagy közvilágítási célú, a  villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) hatálya alá tartozó összekötő és felhasználói berendezések, valamint a  potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek. (2) Az összekötő berendezésekre vonatkozó követelményeket a magánvezetékre, a  termelői vezetékre és a közvetlen vezetékre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában megfelelően alkalmazni kell. (3) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a) a  föld alatti és a  külszíni bányaüzemek és a  bányahatóság felügyelete alá tartozó egyéb üzemek villamos berendezései, b) a  vasutak munkavezetékei, vasúti vontatás villamos berendezései, vontatási alállomások, vasúti vontatás mozgó (mozdony) berendezései, c) a haditechnikai célt szolgáló villamos berendezések, d) az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá eső villamos berendezések, e) a 0,1 A-nél kisebb zárlati áramerősségű villamos berendezések, f ) a  közlekedési eszközök saját villamos berendezései, valamint ezek beindítására, ideiglenes táplálására és vizsgálatára szolgáló mobil berendezések, g) az  1000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú villamos rendszerek berendezései, ha nincsenek fémes vezetői kapcsolatban az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésekkel, h) az  információtechnológiai berendezések azon részei, amelyek változó frekvenciával vagy impulzusokkal működnek, i) a legfeljebb 10 J energiát tároló kondenzátorokból táplált villamos berendezések, j) a villamosművek és a villamosműhöz tartozó villamos berendezések, k) villamosáram-fejlesztő berendezések. (4) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a  meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendeletben meghatározott villamossági termékek tervezésére, gyártására, megfelelőségértékelésére és piacfelügyeletére, valamint b) a  potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló nemzetgazdasági miniszteri rendeletben meghatározott berendezések, védelmi rendszerek tervezésére, gyártására, megfelelőségértékelésére és piacfelügyeletére. (5) Az  e  rendeletben foglaltakat a  jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely villamos berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi; 2. beruházó: az a természetes vagy jogi személy, aki felhasználó, a Vet. 74. § (1) bekezdése szerinti engedélyes, ezek meghatalmazottja, a felhasználási hely tulajdonosa, a felhasználási helyek kialakításának szervezője, és aki villamos berendezésekkel kapcsolatos beruházás ügyeinek intézésében anyagi felelősséggel eljár; 3. egyenértékűségi nyilatkozat: a  villamos tervező nyilatkozata arról, hogy szabványok előírásaitól eltérően a  tervben alkalmazott műszaki megoldásokat biztonsági és műszaki szempontból a  szabvány követelményeivel legalább egyenértékűnek nyilvánítja; 4. egyéb épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó, alaprendeltetése szerint kommunális épület vagy lakóépület kategóriájába nem tartozó különálló épület, amelyhez tartozó felhasználási hely csatlakozási pontján vagy csatlakozási pontjain összesen 50 kVA-nél nem nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre; 5. ellenőrzés: minden olyan tevékenység, amely e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezés állapotának megfelelőségét vizsgálja a  berendezésre vonatkozó jogszabályok és a  villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok részletezése szerint; 6. épület: e  rendelet alkalmazásában az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában meghatározott építmény; 7. felhasználási hely: a Vet. 3. § 16. pontja szerinti fogalom; 8. felhasználói belső szabályzat: az  adott villamos berendezésre kidolgozott, a  helyi sajátságokat tartalmazó magatartási és kezelési szabályzat, amelyet az üzemeltető dolgoz vagy dolgoztat ki, és amely az épület belső villamos felhasználói berendezésének a tervezője által kidolgozott üzemeltetési útmutatón alapul; 9. feszültség alatti munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a  munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel vagy eszközzel szándékosan aktív részeket érint, vagy a  feszültség alatti munkavégzés övezetébe hatol; 10. feszültséghez közeli munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a  munkát végző személy a  testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal a  feszültség alatti munkavégzés övezetének érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe; 11. javítás: minden olyan beavatkozás, amely a  villamos berendezés üzembehelyezéskori eredeti állapotának visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként a  villamos berendezés biztonsági jellemzői az üzembehelyezési állapothoz képest nem változnak; 12. jelentős villamos berendezés: a) a potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése, b) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségen csatlakozó fogyasztói berendezés, c) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nem nagyobb feszültségen csatlakozó fogyasztói villamos berendezés, amely a  berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A vagy annál nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza, d) olyan összekötő berendezések, amelyek az a)–c) pontok szerinti villamos berendezéseket táplálnak; 13. karbantartás: a  villamos berendezések tervszerű, megelőző állagmegóvása, javítása, tisztítása, a  szükséges cserék és pótlások elvégzése, esetenként az  üzemi meghibásodás előzetes elhárítása, amely nem jelenti a villamos berendezés élettartamának növelését vagy kapacitásának számottevő bővítését, elmaradása pedig az élettartam csökkenését eredményezi; 14. kezelési utasítás: az  üzemeltető által az  üzemi személyzet részére a  villamos berendezéssel kapcsolatosan kiadott utasítás; 15. kommunális épület: közvetlenül a  közcélú elosztóhálózatra csatlakozó villamos berendezéseket tartalmazó, az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.  § 9.  pontja szerinti közhasználatú építmény; 16. közvetlen vezeték: a Vet. 3. § 38. pontja szerinti fogalom; 17. lakóépület: közvetlenül a  közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a  hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az  előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek; 18. magánvezeték: a Vet. 3. § 44. pontja szerinti fogalom; 19. megszüntetés: a villamos berendezés végleges üzemen kívül helyezése utáni leszerelése, lebontása, a terület újrahasznosításának lehetővé tétele; 20. összekötő berendezés: a Vet. 3. § 49. pontja szerinti fogalom; 21. rendeltetésszerű használat: a rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések műszaki leírásában, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében meghatározottaknak, a tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat; 22. szabványossági felülvizsgálat: a  villamos berendezések olyan részletes – a  méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az  a  vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát; 23. szakképzett személy: az  a  személy, aki olyan, az  adott munkaterületre vonatkozó, igazolt villamos szakmai képesítéssel, tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a  villamosság által előidézhető kockázat értékelésére és a veszélyek elkerülésére; 24. szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség alapján végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem szükséges az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából műszeres mérés és a mérési eredmények kiértékelése; 25. üzembe helyezés: új vagy átalakításon átesett villamos berendezés csatlakoztatása a  villamos hálózathoz, amely eljárási folyamat magában foglalja az üzemi próbákat megelőző műszaki vizsgálatokat és eljárásokat, az  üzemi próbákat, a  próbaüzemet és jogszabály rendelkezése esetén az  üzembe helyezéssel kapcsolatos hatósági eljárást; 26. üzemeltetési útmutató: a  tervező vagy kivitelező által a  villamos üzemi szabályzat kidolgozásának céljára készített műszaki összeállítás arról, hogy a  tervek szerinti berendezés biztonságos kezeléséhez milyen szakképzettség, kioktatottság szükséges, továbbá milyen – a megkövetelt szakismereteken túlmenő – helyi követelményeknek kell megfelelni; 27. üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított; 28. üzemviteli megállapodás: két, egymással műszakilag összekapcsolható villamos hálózat különböző üzemeltetőjének egymás közti megállapodása arról, hogy saját üzemeltetésű hálózatukon hogyan és milyen feltételekkel végezhetnek olyan tevékenységet, amely a másik hálózat üzemvitelére is kihat, továbbá hogyan igényelhetik azt, hogy a kapcsolódó hálózaton a saját hálózatukra kiható tevékenységet végezzenek; 29. vezetékhálózat: a  villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt, valamint ezek tartószerkezetei; 30. villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve az  összes olyan villamos szerkezetet, amely a  villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül villamosműnek; továbbá a  felhasználói berendezés, az  elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomás, a  közvilágítási berendezés, a  közvilágítási elosztóhálózat, valamint az  összekötő berendezés; a  villamos berendezés részét képezi a  vele fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét képező földelő berendezés is; 31. villamos szerkezet: minden olyan szerkezet, amelyet a villamos energia felhasználására alkalmaznak; 32. villamos üzemi szabályzat: az  általános, nem egy adott berendezés egyedi körülményeire kidolgozott, magatartási és kezelési szabályok gyűjteménye. 3. Műszaki biztonsági követelmények 3. § (1) A  villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az  megfeleljen az  1.  mellékletben (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. (2) A  Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásainak alkalmazásától eltérni csak a  (3)  bekezdés szerint lehet. Amennyiben az e rendeletben meghatározott valamely berendezés vagy tevékenység megfelel a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban hivatkozott szabványokban megtalálható követelményeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyidejűleg teljesíti az e rendeletben foglaltakat is. (3) A  Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a  tervező eltérhet, ha a  Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja. (4) Ha az  üzemeltető az  (1)  bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, köteles minden intézkedést megtenni annak megszüntetésére. 4. A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítése, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatai 4. § (1) A  Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítésének és módosításának előzetes szakmai egyeztetését a  Műszaki Szakbizottság (a továbbiakban: Szakbizottság) végzi. A  Szakbizottság a  Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a  Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére megküldi. (2) A  Szakbizottság összetételét a  műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: Kormányhivatal) javaslatára a miniszter határozza meg. A  szakbizottsági tagokat a miniszter a Kormányhivatal javaslatára öt év időtartamra bízza meg. (3) A Szakbizottság maga állapítja meg ügyrendjét, és tagjai közül megválasztja a Szakbizottság elnökét. (4) A  Szakbizottság a  Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt műszaki követelményeket teljesítő műszaki szabványok jegyzékét a Kormányhivatal a honlapján közzéteszi. 5. A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés 5. § (1) A  szakmai követelmények változásait figyelembe véve a  (2)  bekezdésben meghatározott munkakörök betöltése továbbképzéshez kötött, amelyről továbbképzési igazolást kell kiállítani. Aki a szervezett továbbképzésen részt vett, és eredményes vizsgát tett, erről a továbbképzés szervezőjétől igazolást kap. (2) Az  alábbiakban felsorolt, a  műszaki biztonság szempontjából jelentős munkakörök betöltéséhez ötévenként kötelező a  továbbképzés, a  szakterületre vonatkozó hatályos jogszabályi előírások, érvényes műszaki szabványok megismerése, valamint a  felülvizsgálathoz szükséges korszerű műszaki-biztonsági szakmai anyag elsajátítása céljából: a) az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, b) az erősáramú berendezések felülvizsgálója és c) a villámvédelmi berendezések felülvizsgálója. (3) A  továbbképzés szervezője a  képzési program jóváhagyása iránti kérelmét a  2.  mellékletben meghatározott adattartalommal, a  hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság által meghatározott formanyomtatványon nyújtja be. (4) A  (2)  bekezdésben meghatározott munkakör további betöltésének feltétele, hogy a  munkakört betöltő személy az OKJ szakképesítést igazoló bizonyítvány kiállítását követő 5 éven belül a továbbképzésen részt vegyen, és sikeres vizsgát tegyen. (5) A  továbbképzést záró vizsga megtartásában a  miniszter által kijelölt szakmai szervezetek és a  hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság együttműködik. A  kijelölt szakmai szervezeteket és az  együttműködés kereteit a miniszter a honlapján közzéteszi. (6) Kötelező szakmai továbbképzést – kérelmére, a (7) bekezdés szerinti jóváhagyás alapján – az a szervezet végezhet, amely a) rendelkezik a  felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3.  § (1)  bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység végzésére szóló engedéllyel a  (2)  bekezdésben meghatározott szakképesítés szerinti képzési területre, b) rendelkezik a hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság által jóváhagyott képzési programmal, és c) rendelkezik a hatályos műszaki biztonsági követelmények figyelembevételével összeállított tananyaggal. (7) A  továbbképzés jóváhagyása iránti kérelmet a  hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság bírálja el. A továbbképzés csak a hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság által jóváhagyott képzési program alapján történhet. A hatósági jóváhagyás a megadásának napjától számított három évig hatályos. Amennyiben a hatósági jóváhagyás időbeli hatálya letelt és a továbbképzés szervezője a korábbi hatósági jóváhagyás időbeli hatálya alatt elmulasztotta a (10) bekezdésben vagy a 6. § (10) bekezdésében foglalt kötelezettségét, a továbbképzés szervezője a hatósági jóváhagyás iránti kérelmet nem nyújthatja be a korábbi hatósági jóváhagyás időbeli hatályának leteltét követő egy évig. (8) A hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság elutasítja a (3) bekezdésben meghatározott képzési program jóváhagyása iránti kérelmet, ha a  kérelmező nem felel meg a  (6)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott követelményeknek. (9) A hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság a) a  3.  mellékletben foglalt alapkövetelmények alapján meghatározza és a  hivatalos honlapján közzéteszi a  képzési program elkészítésének alapját képező részletes szakmai követelményeket, valamint a  részletes vizsgakövetelményeket, b) kérelemre jóváhagyja a képzési programot, c) ellenőrzi a tananyag célra való alkalmasságát, tartalmát, jogszabályoknak való megfelelését, és d) ellenőrzi a továbbképzés szervezőjének a továbbképzéssel összefüggő működését. (10) A  továbbképzés szervezője köteles a  továbbképzés kezdőnapját, tartamát és helyszínét a  hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság részére továbbképzés vonatkozásában a  kezdőnapot megelőzően legalább 8 nappal bejelenteni. E bejelentés megtétele előfeltétele a továbbképzés megtartásának. 6. § (1) A  vizsga részletes szabályait a  továbbképzés szervezője a  hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság által meghatározott részletes vizsgakövetelmények figyelembevételével vizsgaszabályzatban rögzíti, és gondoskodik a  vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató elkészítéséről, a  vizsgakérdések összeállításáról, valamint azok bejelentéséről a képzés felügyeletét ellátó hatóságnak. (2) A  hatósági jellegű képzés vizsgáján vizsgáztató az  lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és a  képzés célja szerinti szakterületen legalább 10 év gyakorlattal rendelkezik. (3) A  vizsgát vizsgabizottság bírálja el. A  vizsgabizottságot elnök vezeti. A  vizsga során a  vizsgabizottságot kérdező tanár és írásbelivizsga-felügyelő segíti, akiket a továbbképzés szervezője bíz meg. (4) Az írásbeli vizsgatevékenység egy gyakorlati problémával kapcsolatos ismeretek összefoglalása és értékelése. (5) A szóbeli vizsgatevékenység válaszadás a szakmai feladatok témaköréhez kapcsolódó tételsorokból húzott szóbeli vizsgakérdésekre. (6) A  vizsga eredményét megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel kell ellátni. Eredménytelen minősítés esetén javítóvizsgára egy alkalommal van mód. (7) A  továbbképzés szervezője a  vizsgáról jegyzőkönyvet köteles vezetni. A  vizsga jegyzőkönyvét és az  eredmények összesítését a  továbbképzés szervezője – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább 5 évig köteles megőrizni. (8) A  képzés és a  vizsga eredményes teljesítését követően a  továbbképzés szervezője a  képzés felügyeletét ellátó hatóság által jóváhagyott minta szerint készíti elő a kiállítandó továbbképzési igazolást. (9) A  továbbképzés szervezője a  kiállított vizsgaigazolásokról nyilvántartást vezet, és biztosítja a  nyilvántartás naprakész voltát. (10) A  továbbképzés szervezője köteles az  általa lefolytatott képzés vizsgajegyzőkönyvét és a  kiadott igazolásokat másolatban megküldeni a képzés felügyeletét ellátó hatóság részére a kiállítás időpontját követő 15 napon belül. 6. Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 8. § (1) Az  e  rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett továbbképzési jogosultság az  e  rendelet szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható a jogosultságot megállapító hatósági döntésben meghatározott időpontig, a határozatlan időre szóló jogosultság esetében 2018. december 31-ig. (2) Annak az  5.  § (2)  bekezdésben meghatározott munkakört betöltő személynek, akinek a  szakképesítését igazoló bizonyítványa e rendelet hatálybalépését megelőző 3 évnél régebbi, annak e rendelet hatálybalépését követő két éven belül kell részt vennie a továbbképzésen, és vizsgáznia kell. 9. § E  rendelet tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 10. § (1) A  munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:) „b) az  összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a  potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;” (2) Az R. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az  időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.” 11. § Hatályát veszti a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter