47/2017. (IX. 29.) FM rendelete a földminősítés részletes szabályairól.

47/2017. (IX. 29.) FM rendelete a földminősítés részletes szabályairól. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában, a 23. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében, a 24. § tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 5., 7. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. becslőjárás: a  földminősítési rendszer osztályozási alrendszerének olyan területi egysége, amelyben a talajviszonyok és a gazdálkodási viszonyok megközelítően hasonlóak; 2. egyszerű talajvizsgálat: a  vizsgált földterület talajának helyszíni vizsgálata talajszelvény feltárással (fúrt vagy ásott szelvény), érzékelés (látás és tapintás) útján; 3. földminősítési rendszer: a  földminősítés végrehajtásához, illetve a  földminősítés eredményének rögzítéséhez szükséges elemek összessége, mely magában foglalja az  osztályozási alrendszert, a  községi és járási mintatérhálózatot, a községi és járási mintatérjegyzékeket; 4. járási mintatér: a  becslőjáráson belül előforduló, különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson belül a legjellemzőbbek; 5. járási mintatérhálózat: a becslőjárásban kijelölt járási mintaterek összessége; 6. járási mintatérjegyzék: a  becslőjárásban kijelölt járási mintaterek tekintetében a  földminőséget jellemző tulajdonságok leírásainak összessége; 7. kataszteri tiszta jövedelem: a földterület minőségét aranykorona értékben kifejező értékszám; 8. községi mintatér: a  településen, fővárosi kerületen belül előforduló, különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a településen, fővárosi kerületen belül a legjellemzőbbek; 9. községi mintatérhálózat: a településen, fővárosi kerületen belül kijelölt községi mintaterek összessége; 10. községi mintatérjegyzék: a  településen, fővárosi kerületen belül kijelölt községi mintaterek tekintetében a földminőséget jellemző tulajdonságok leírásainak összessége; 11. minőségi osztály: adott művelési ágon belül a  különböző minőségű területek megkülönböztetése a földterületek termékenysége közötti különbségek alapján; 12. minőségi osztály folt: a minőségi osztály térképi adatbázisban zárt poligonnal ábrázolt területe; 13. osztályba sorozás: a földterület minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása; 14. osztályozási alrendszer: a becslőjárások és az osztályozási vidékek, az ezekben megállapított művelési ágak és minőségi osztályok, valamint az ezekhez rendelt kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok összessége; 15. osztályozási vidék: a  becslőjárásnak olyan területi egysége, amelyben a  talajviszonyok és a  gazdálkodási viszonyok megközelítően hasonlóak. 2. A földminősítésre vonatkozó általános rendelkezések 2. § (1) A  földminősítés célja a  termőföld, valamint a  mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas, illetve alkalmassá tett föld (a továbbiakban együtt: földterület) művelési ágának, illetve minőségének megállapítása. (2) A  földminősítést úgy kell elvégezni, hogy az  a  vizsgált földterületnek csak a  legszükségesebb mértékű igénybevételével járjon. (3) A  vizsgált földterület művelési ágát a  természetbeni állapotnak megfelelően az  ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései szerint kell megállapítani. (4) A  földterület minőségét földminősítési szempontból a  minőségi osztály és az  ahhoz tartozó kataszteri tiszta jövedelem határozza meg. (5) Ha a földterület művelési ága erdő, a földminősítés csak a vizsgált földterület minőségének megállapítására terjed ki, melyre az osztályba sorozás szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel. (6) Az  ingatlan-nyilvántartásban a  földterület nyilvántartásának módja, valamint az  állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis (a  továbbiakban: térképi adatbázis) tartalma a  földminősítés eredményének megfelelően változtatható meg. 3. Osztályba sorozás 3. § (1) A földterület minőségét osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás helyszíni vizsgálattal történik. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti helyszíni vizsgálat csak akkor mellőzhető, ha az  e  rendeletben meghatározottak szerint a földterület minősége a térképi adatbázis tartalmának felhasználásával megállapítható. (3) Az osztályba sorozás során a földterületen belül a minőségi osztály határvonalát és területét is meg kell határozni. 4. § (1) A  földterület minőségi osztályának megállapítása érdekében meg kell határozni a  vizsgált földterület (3) bekezdésben meghatározott jellemző talajtulajdonságait és természeti adottságait. (2) A  talajt a  helyszínen kell legfeljebb száz centiméter mélységig megvizsgálni egyszerű talajvizsgálattal. Ásott talajszelvény megnyitására csak akkor van szükség, ha a talaj vizsgálata talajfúrással biztonságosan nem történhet meg. (3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során meg kell állapítani a talaj a) felső szintjének színét, mechanikai összetételét (fizikai talajféleségét), szerkezetét, b) egyértelműen elkülöníthető további szintjeinek a) pont szerinti tulajdonságait és c) szervesanyag-tartalmát, vízgazdálkodási tulajdonságait, domborzati adottságait. (4) A  (3)  bekezdés szerint megállapított tulajdonságokat össze kell vetni az  adott művelési ághoz tartozó községi – nádas művelési ágú földterület esetében a járási – mintaterek leírásaiban feltüntetett tulajdonságokkal. (5) A vizsgált földterületet a megállapított tulajdonságok alapján a művelési ág azon minőségi osztályába kell sorozni, amely minőségi osztály községi – nádas művelési ág esetében járási – mintatere leírásának az leginkább megfelel. (6) Az adott művelési ágon belül a minőségi osztályok megkülönböztetése egytől legfeljebb nyolcig terjedő számmal történik azzal, hogy az alacsonyabb szám a jobb, a magasabb szám a rosszabb földminőséget jelöli. (7) A minőségi osztály folt területe 5000 m2-nél nem lehet kisebb. 5. § (1) Ha a vizsgált földterület egy művelési ágba tartozik, de a látható tulajdonságok alapján több minőségi osztályba is tartozhat, vagy a vizsgált földterület nagysága ezt indokolja, a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti vizsgálatot a vizsgált földterület több pontján is el kell végezni. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti vizsgálat és a  4.  § (4)  bekezdése szerinti összehasonlítás eredményeként a  vizsgált földterületet több minőségi osztályba kell sorozni, a vizsgált földterületen belül a minőségi osztályok természetbeni elhelyezkedését, kiterjedésének határvonalát és az  egyes minőségi osztályok területét meg kell állapítani. Ha a vizsgált földterület több földrészlet területén fekszik, ezt az elhatárolást földrészletenként is el kell végezni. (3) A  földrészleten belül a  minőségi osztályok területének elhatárolására az  ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabálynak az  alrészletek kialakítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ezen szabályok alkalmazása során a művelési ág alatt a minőségi osztályt is érteni kell. (4) Az  osztályba sorozás eredményeként a  földterület ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme csak akkor változtatható meg, ha a  minőségi osztály tekintetében az  ingatlannyilvántartás adatai és az  osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a  különbség, vagy a kataszteri tiszta jövedelemben hektáronként legalább 8 aranykorona eltérés állapítható meg. (5) A  település és fővárosi kerület (a  továbbiakban együtt: település) külterületének egészére kiterjedő osztályba sorozás, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti esetben a (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. 6. § (1) A  földterület kataszteri tiszta jövedelmét a  földterület fekvése szerinti település alapján megállapított becslőjárásnak, azon belül osztályozási vidéknek a  földminősítés eredményeként megállapított művelési ága és minőségi osztálya, valamint az  ahhoz tartozó kataszteri tiszta jövedelem, illetve a  minőségi osztály megállapított területe alapján kell kiszámítani. Ha a  vizsgált földterület több földrészlet területén fekszik, a  számítást földrészletenként is el kell végezni. (2) Az  ország területén kialakított becslőjárások és az  azokon belül létrehozott osztályozási vidékek felsorolását az  1.  melléklet, a  településeknek a  becslőjárások, illetve osztályozási vidékek szerinti besorolását a  2.  melléklet, a becslőjárások, illetve az osztályozási vidékek esetében a művelési áganként megállapított minőségi osztályokat, és az ezekhez tartozó, 1 hektárra vetített kataszteri tiszta jövedelmi értékeket a 3. melléklet tartalmazza. 4. Az erdő, a fásított terület és a nádas művelési ágú földterületekre vonatkozó osztályba sorozás külön szabályai 7. § (1) Erdő művelési ágba tartozó földterület esetében az  osztályba sorozást az  erdő művelési ághoz tartozó községi mintatérleírások alapján kell elvégezni. (2) Fásított terület és nádas művelési ág megállapítása esetén az osztályba sorozást az általános szabályok szerint kell végrehajtani azzal, hogy a) a  fásított terület művelési ágban nyilvántartandó földterület esetében az  erdő művelési ágú földekre vonatkozó községi mintaterek leírásait, b) a nádas művelési ágban nyilvántartandó földterület esetében a nádas művelési ágú földekre vonatkozó járási mintaterek leírásait kell figyelembe venni a vizsgált földterület minőségének megállapítása során. (3) Erdő, fásított terület és nádas művelési ágú földterület esetében nem kell a  minőségi osztály foltot a  térképi adatbázisban feltüntetni. 5. A földminősítés eredményének a térképi adatbázisban, illetve az ingatlan-nyilvántartásban történő nyilvántartása, a változások átvezetése 8. § (1) A művelési ágak és azon belül a minőségi osztályok határvonalait, valamint ezek megjelölését a térképi adatbázis tartalmazza. (2) A  földminősítés eredményét az  ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint az  annak végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései szerint az ingatlan-nyilvántartásban is át kell vezetni. (3) A  földminősítés eredményét, különösen a  földterület művelési ágában, minőségi osztályában, a  minőségi osztály területében vagy határvonalában bekövetkezett változást az  ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéssel egyidejűleg, vagy ha a változás az ingatlan-nyilvántartás adatait nem érinti, önállóan a térképi adatbázisban át kell vezetni. (4) Az  5.  § (3)  bekezdése szerinti esetben a  megállapított minőségi osztály területét a  földrészleten belül a  térképi adatbázisban ábrázolni kell, jelölve azt, melyik minőségi osztálynál került annak területe beszámításra. 6. A járási és községi mintaterekkel kapcsolatos szabályok 9. § (1) A  járási mintaterek földminősítési szempontú leírását a  járási mintatérjegyzék, a községi mintaterek földminősítési szempontú leírását a községi mintatérjegyzék tartalmazza. (2) A járási mintatereket községi mintatérként is ki kell jelölni. (3) Gyümölcsös művelési ág esetében járási mintateret, nádas művelési ág esetében községi mintateret nem kell kijelölni. 10. § (1) A járási és a községi mintatérjegyzéknek (a továbbiakban együtt: mintatérjegyzék) a  járási és a községi mintaterek (a továbbiakban együtt: földminősítési mintatér) leírása tekintetében az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a  földminősítési mintatér elhelyezésére szolgáló földrészlet adatai közül a  település neve, a  földrészlet fekvése és helyrajzi száma, valamint ha a  földminősítési mintatér a  földrészlet alrészletén került kijelölésre, az alrészlet betűjele; b) annak a  művelési ágnak és minőségi osztálynak a  megjelölése, melynek szemléltetésére a  földminősítési mintatér kijelölésre került; c) a földminősítési mintatér talajának vizsgálati mélysége; d) a földminősítési mintatér 4. § (3) bekezdése szerinti adatai az ott megjelölt bontásban, e) a földminősítési mintatér azon megjelölése, hogy az járási vagy községi mintatérként került kijelölésre; f ) a földminősítési mintatér helyének EOV koordinátái; g) annak megjelölése, ha megszüntetésre került az adott földminősítési mintatér; és h) a  g)  pontban megjelölt esetben az  új földminősítési mintatér kijelölésének helyéül szolgáló földrészlet a) pont szerinti adatai. (2) A mintatérjegyzék az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaz jegyzet rovatot is, melyben az (1) bekezdésben fel nem sorolt, de a földminősítési mintatér szempontjából fontos információ rögzíthető. (3) A mintatérjegyzék elektronikusan is vezethető azzal, hogy az (1) és (2) bekezdésben felsorolt adatok változásainak a mintatérjegyzékben nyomon követhetőnek kell lennie. (4) A  járási mintatérjegyzék adatait a  járási hivatal, míg a községi mintatérjegyzék adatait a kormányhivatal részére is hozzáférhetővé kell tenni. 11. § (1) A járási és községi mintatérhálózat folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti karbantartás a  földminősítési mintaterek folyamatos ellenőrzésére, a  megszűnt földminősítési mintaterek pótlására, valamint a  földminősítési mintaterekkel kapcsolatos, e  rendelet szerinti változások vezetésére terjed ki. 12. § (1) Ha a földminősítési mintatér bármely okból megszűnik, helyette új földminősítési mintateret kell kijelölni. (2) Az  új földminősítési mintatér kijelölését az  osztályba sorozás szabályai szerint kell elvégezni azzal, hogy a  talaj tulajdonságainak vizsgálata ásott talajszelvény megnyitásával történik. Új földminősítési mintatér a mintatérjegyzékben szereplő leírásnak megfelelő földterületen jelölhető ki. (3) Ha a földminősítési mintatér 10. § (1) bekezdése szerinti adataiban változás következik be, ideértve a földminősítési mintatér megszűnésével és az  új földminősítési mintatér kijelölésével kapcsolatos változást is, a  változást a mintatérjegyzékben, az ingatlan-nyilvántartásban, illetve a térképi adatbázisban is át kell vezetni. (4) Járási mintatér megszűnése esetén az osztályozási vidék településeinek ingatlan-nyilvántartási adatai alapján meg kell állapítani, hogy a földminősítési mintatér által szemléltetett minőségi osztály érvényben van-e. Új járási mintatér kijelölésére csak akkor van szükség, ha a minőségi osztály érvényben van. (5) Járási mintatérként az  érintett település adott minőségi osztályhoz tartozó községi mintaterét, ennek hiányában a becslőjárás más településének adott minőségi osztályhoz tartozó községi mintaterét kell kijelölni. (6) Ha a megszűnt járási mintatér a település belterületén vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti zártkertjében volt, új járási mintateret a település külterületén kell kijelölni. Kivételt képez ez alól az a megszűnt járási mintatér, amelynek pótlása az  (5)  bekezdés szerint nem lehetséges, és az  általa képviselt minőségi osztály az  osztályozási vidék más településén sem fordul elő. (7) Ha új földminősítési mintatér kerül kijelölésre, adott művelési ág adott minőségi osztályához csak egy földminősítési mintatér jelölhető ki, kivéve, ha adott művelési ág adott minőségi osztályához korábban több mintatér kijelölésére került sor, és ezek egyikének pótlása szükséges. 13. § (1) A földminősítési mintatereket a mintatérjegyzék adatainak felhasználásával a térképi adatbázisban fel kell tüntetni. (2) Az  egymástól való egyértelmű megkülönböztetés érdekében a  térképi adatbázisban a  községi mintateret „KMT”, a járási mintateret „JMT” rövidítéssel, pontszerűen kell ábrázolni. 14. § (1) Az  ingatlan-nyilvántartásban a  „községi mintatér”, illetve „járási mintatér” megjelölést a  földrészlet megfelelő minőségi osztályánál az  ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései szerint kell feltüntetni. (2) Az  ingatlan-nyilvántartásba, a  földminősítési mintatér kijelölésével érintett földrészletre a  földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jogot a  termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott területre az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései szerint kell bejegyezni. 7. A földrészlet határvonalában, a település közigazgatási határvonalában, valamint a településen belül a fekvéshatárok határvonalában bekövetkezett változásokra vonatkozó külön szabályok 15. § (1) A földminősítést el kell végezni, amennyiben a földrészlet határvonalának megváltozása a földminősítés adataiban is változást eredményez. (2) Az  osztályba sorozás az  ingatlan-nyilvántartás és a  térképi adatbázis adatai alapján helyszíni vizsgálat nélkül is elvégezhető, ha az (1) bekezdés szerinti változás nem eredményezi a földterület művelési ágának megváltozását. 16. § (1) A  települések közigazgatási határvonalában bekövetkezett területváltozás esetében, ha a  települések azonos becslőjárásba tartoznak, a határvonal-változással érintett földterületek művelési ágát, minőségi osztályát nem lehet megváltoztatni, földminősítést nem kell végezni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben, amennyiben a  települések különböző becslőjárásba tartoznak, a  határvonalváltozással érintett földterületek esetében a földminősítést el kell végezni. (3) Ha a  földminősítés nem jár a  művelési ág megváltozásával, a  földterületeket az  ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott művelési ág alapján az  új becslőjárás és osztályozási vidék ugyanazon művelési ágának abba a minőségi osztályába kell sorozni, amelynek kataszteri tiszta jövedelme legjobban megközelíti a változással érintett földterület nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmének egy hektárra vetített aranykorona értékét. (4) Ha a  (3)  bekezdés szerinti osztályba sorozás a  földterület minősége tekintetében az  5.  § (4)  bekezdésében meghatározottnál nagyobb eltérést eredményezne, a változással érintett földterület esetében az osztályba sorozást az általános szabályok szerint végre kell hajtani. 17. § (1) A 16. § (1) bekezdése alkalmazandó akkor is, ha azonos becslőjárásba tartozó települések összevonására kerül sor. (2) Az új település földterületeinek művelési ága akkor sem változtatható meg, ha az összevont települések különböző becslőjárásba tartoznak. (3) Az új település földterületeinek osztályba sorozását az általános szabályok szerint kell elvégezni. (4) Az osztályba sorozást az új település tekintetében a 16. § (3) és (4) bekezdése szerint kell végrehajtani. 18. § (1) A  földrészletek művelési ága az  ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában nem változtatható meg, amennyiben a  településen belül a  fekvések határvonalában bekövetkező változás folytán külterületi földrészletek kerülnek belterületbe vonásra. (2) A földminősítést el kell végezni, amennyiben a településen belül a  fekvések határvonalában bekövetkező változás folytán belterületi földrészletek kerülnek külterületi fekvésbe. 8. Földminősítésre jogosító végzettségek és a földminősítő igazolvány 19. § (1) Földminősítési tevékenységet az  végezhet, aki alap- vagy mesterképzésben, illetve osztatlan képzésben agrármérnöki, erdőmérnöki, kertészmérnöki, tájépítész mérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, növénytermesztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, gazdasági agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, mezőgazdasági szakoktatói, geográfusi, szőlész-borász mérnöki, környezetmérnöki, mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki vagy növényorvosi végzettséget szerzett. (2) A földminősítési tevékenység építmény területén nem végezhető. 20. § (1) A  földminősítési feladatok elvégzésére való jogosultságot névre szóló arcképes földminősítő igazolvány (a továbbiakban: földminősítő igazolvány) igazolja. (2) A  kormányhivatal a  földminősítő igazolvány kiadását e  rendelet 4.  mellékletét képező igénylőlap benyújtásával kérheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől. (3) Az igénylőlaphoz csatolni kell a) a 19. § (1) bekezdésében előírt végzettséget igazoló okirat másolatát, valamint b) egy db papíralapú igazolványképet. (4) A földminősítő igazolványt a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv készíti el és adja ki az 5. melléklet szerinti tartalommal. (5) A  földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az  irattárában őrzi a  földminősítő igazolvány kiadásához kapcsolódó igénylőlapokat, illetve a kiadással kapcsolatos egyéb iratokat. 21. § (1) A földminősítő igazolvány addig érvényes, amíg az állami tisztviselő a kormányhivatal alkalmazásában áll, és amíg földminősítési feladatot végez. (2) Ha a  földminősítést végző személy állami szolgálati jogviszonya megszűnik, vagy feladatkörének változása miatt földminősítési feladatot már nem lát el, a kormányhivatal a földminősítő igazolványt az állami tisztviselőtől bevonja. (3) A (2) bekezdés szerint bevont földminősítő igazolványt a kormányhivatal megküldi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek. (4) A  földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gondoskodik a  (3)  bekezdés szerint bevont igazolvány érvénytelenítéséről és a nyilvántartásból való törléséről. (5) Földminősítő igazolvány pótlása esetén a 20. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. 9. Záró rendelkezések 22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 23. § (1) Az  ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza:) „b) a minőségi osztály (megjelölve, ha a minőségi osztály területén járási vagy községi mintatér került kijelölésre), kataszteri tisztajövedelem,” (2) Az Inyvhr. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „63.  § A  termőföldnek minősülő földterület Inytv. 14.  § b) és c)  pontja szerinti adatai a  földminősítés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett földminősítés eredményének megfelelően változtathatóak meg.” (3) Az Inyvhr. 64. alcíme a következő 118/C. §-sal egészül ki: „118/C.  § A  termőföld védelméről szóló törvény alkalmazása során az  átlagos minőségű termőföld meghatározásához felhasználandó törzskönyv az  Inytv. 82.  §-ában foglaltakon túl tartalmazza művelési áganként a minőségi osztályok adatai alapján egy hektár területre kiszámított átlag aranykorona értéket is.” 24. § Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet 31. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 18. melléklet szerint minta alapján változási vázlatot kell készíteni:) „b) a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog;” (ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.) 25. § Hatályát veszti a földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter