2013. CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól.

2013. CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól. Az Országgyűlés – az Európai Unió interoperabilitási stratégiai céljainak hazai megvalósításaként – a következő törvényt alkotja: – a  közfeladatot ellátó szervek által vezetett állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének megvalósítása és növelése, – az állami versenyképesség növelése, – az állami működés költséghatékonyságának növelése, valamint – a nemzeti és nemzetközi szervek közötti együttműködés elősegítése érdekében. I. FeJezet ÁLtaLÁnos rendeLKezéseK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E  törvényt a  közfeladatot ellátó szervek által közfeladatuk ellátása során vagy azzal összefüggésben létrehozott – jogszabály által meghatározott adatokat tartalmazó és az adatok változásának a nyilvántartáson való átvezetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárásrenddel rendelkező – nyilvántartásuk (a továbbiakban: nyilvántartás) más nyilvántartással való együttműködési képességének biztosítása érdekében kell alkalmazni. (2) E  törvény rendelkezéseit a  hazai nyilvántartások adatainak az  Európai Unió intézményei és tagállamai részére történő átadására is alkalmazni kell. (3) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által vezetett nyilvántartások, a közfeladatot ellátó szervek belső nyilvántartásai, valamint a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó minősített adatokat tartalmazó nyilvántartások vonatkozásában. (4) E törvény rendelkezései nem érintik a nyilvántartók személyes adatok kezelésére vonatkozó, más jogszabályokban meghatározott személyes adatok továbbításával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. (5) A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében a  nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv 8.  § (1)  bekezdés b) és d) pontjában, a 8. § (2) és (4) bekezdésében és a 13. §-ban nevesített feladatainak ellátásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. adatátadás: adatok átadása egy másik nyilvántartónak, 2. adatforrás: valamely adat nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló, jogszabályi feltételeken alapuló egyedi döntés, nyilatkozat, irat vagy tárgyi bizonyíték, 3. adatkapcsolat-szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a  nyilvántartó adatokat ad át egy másik nyilvántartónak, ami az  adatokat e  törvényben meghatározott egyszerű adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján veszi át, 4. automatikus adatátvétel: adatok átvétele egy másik nyilvántartótól, az  adatok egyezőségének biztosítása, megőrzése vagy ellenőrzése érdekében, emberi beavatkozást nem igénylő módon, 5. automatikus adatelérési felület: nyilvántartó által létrehozott és üzemeltetett, a  nyilvántartó részéről emberi beavatkozást nem igénylő adatátadást lehetővé tevő műszaki megoldás, 6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, aminek a  vezetése kizárólag a  nyilvántartó saját céljait, saját feladatellátását, saját ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül adatforrásnak harmadik személy számára, 7. egyszerű adatátvétel: adatok átvétele egy másik nyilvántartótól, az  adatok egyezőségének biztosítása, megőrzése vagy ellenőrzése érdekében, emberi beavatkozást igénylő módon, 8. elsődleges adat: olyan adat, amit e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet annak minősít, 9. közfeladatot ellátó szerv: a  köziratokról, a  közlevéltárakról és a  magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó szerv, A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 9-i ülésnapján fogadta el. 10. nyilvántartott adat: az 1. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban kezelt adat, 11. nyilvántartó: nyilvántartást vezető szerv vagy személy, 12. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartás, 13. származtatott adat: más nyilvántartásból adatkapcsolat-szolgáltatás keretében átvett adat. II. FeJezet a nyILvÁntartÁsoK együttműKödésI Képességét bIztosító szabÁLyoK 3. A nyilvántartások együttműködési képessége 3. § (1) A  nyilvántartó a  nyilvántartást az  állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti elektronikus információs rendszerben vezeti. (2) A nyilvántartó a nyilvántartások közötti egyszerű adatátvételt és automatikus adatátvételt elektronikus úton teljesíti, kivéve, ha ez az adott adat tekintetében nem értelmezhető vagy az aránytalanul nagy nehézséggel járna. (3) A nyilvántartó a nyilvántartás elektronikus információs rendszerét úgy tervezi, alakítja ki és működteti, hogy képes legyen adatkapcsolat-szolgáltatásokat nyújtani. (4) A  nyilvántartó a  nyilvántartások elektronikus információs rendszerének tervezése, kialakítása és működtetése, valamint az  adatkapcsolat-szolgáltatások nyújtása során gondoskodik az  állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei előírásainak való megfelelésről. 4. Adatforrások, adatkapcsolatok 4. § (1) A nyilvántartó adatkapcsolat-szolgáltatást nyújthat más nyilvántartók részére. (2) Személyes adatok adatkapcsolat-szolgáltatás keretében történő átadására csak a  személyes adatok kezelését szabályozó törvények előírásainak betartásával kerülhet sor. Ha egyszerű adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján személyes adatok átadására kerül sor, úgy az  összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott, a  természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használó nyilvántartók közötti adatátadás az összerendelési nyilvántartás alkalmazásával is megvalósítható. (3) Elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója más nyilvántartók számára adatkapcsolat-szolgáltatást nyújt, amelynek keretében biztosítja az  elsődleges adatok átvételét egyszerű adatátvétel vagy automatikus adatátvétel útján. A  nyújtott adatkapcsolat-szolgáltatások körét, formáját és igénybevételének feltételeit az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója határozza meg. (4) A  Kormány rendeletben határozza meg, hogy az  egyes nyilvántartások mely adatokat tartalmazzák elsődleges adatként. Az  elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartások kijelölése során figyelembe kell venni, hogy az  adatot mely nyilvántartó képzi, az  adat mely nyilvántartásban keletkezik, annak változása esetén mely nyilvántartásban változik meg először. (5) E  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója gondoskodik arról, hogy az  elsődleges adatokat adatkapcsolat-szolgáltatás keretében automatikus adatelérési felületen keresztül is át tudja adni, ha ezt számára az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelezővé teszi. 5. § (1) A  nyilvántartó a  nyilvántartandó adatot olyan nyilvántartásból veszi át adatkapcsolat-szolgáltatás igénybevétele útján, amely az  adatot elsődleges adatként tartalmazza, feltéve, hogy ezt jogszabály nem zárja ki és az  adat átvételének egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. (2) Ha jogszabály előírja, hogy olyan adatot adatforrásból kell beszerezni, amely adatot egy nyilvántartás egyébként elsődleges adatként tartalmaz, a  nyilvántartó az  adatforrás szolgáltatására köteles személy kérelmére az  adatot az 5. § (1) bekezdése alapján veszi át. (3) Ha törvény előírja, hogy olyan személyes adatot adatforrásból kell beszerezni, amely adatot egy nyilvántartás egyébként elsődleges adatként tartalmaz, a  nyilvántartó az  adatforrás szolgáltatására köteles személy kérelmére, az érintett hozzájárulásával az adatot az 5. § (1) bekezdése alapján veszi át. (4) Adat olyan nyilvántartásból is átvehető, amely az  adatot származtatott adatként tartalmazza, amennyiben az  átvenni kívánt származtatott adat és az  elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás adatának egyezősége automatikus adatátvétel útján biztosított, feltéve, hogy ezt jogszabály nem zárja ki és az  adat átvételének egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. 6. § (1) A nyilvántartó a származtatott adatnak az elsődleges adattal való egyezőségét ellenőrzi a) a  származtatott adat 5.  § (4)  bekezdés szerinti adatkapcsolat-szolgáltatás keretében történő átadásakor, valamint b) a származtatott adatról történő bármilyen – hatósági vagy egyéb – igazolás, hatósági bizonyítvány vagy más, az adat tekintetében bizonyító erővel rendelkező közokirat kiállítását megelőzően. (2) Az  adatok (1)  bekezdés szerinti egyezőségének ellenőrzése mellőzhető, ha törvény lehetőséget ad erre vagy az adatok egyezősége automatikus adatátvétel útján biztosított. (3) Az  elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója az  elsődleges adat megváltozása esetén az  egyszerű adatátvételt vagy automatikus adatátvételét kezdeményezi azon származtatott adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartójánál, amely az adatot tőle adatkapcsolat-szolgáltatás keretében vette át. (4) Ha a származtatott adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartója eljárása során észleli, hogy a származtatott adat nem felel meg a valóságnak, erről haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő első munkanapon értesíti az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartóját, aki köteles azt saját eljárásában felülvizsgálni. 5. Adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás 7. § (1) A  nyilvántartó a  nyilvántartások közötti egyszerű adatátvétel és automatikus adatátvétel céljából kialakított adatkapcsolat-szolgáltatás rendjének biztosítása érdekében adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatot készít (a továbbiakban: szabályzat). (2) A  nyilvántartó a  szabályzatot legkésőbb az  adatkapcsolat-szolgáltatás tényleges megkezdését megelőző harmincadik napig elkészíti. (3) A  szabályzat kötelező tartalmi elemeit e  törvény és az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg. (4) A szabályzat elkészítése nem mentesíti a nyilvántartókat az egyes nyilvántartók között megvalósuló adatkapcsolatszolgáltatások igénybevételére vonatkozó egyedi megállapodások megkötése alól (a továbbiakban: adatkapcsolatszolgáltatási megállapodás). (5) Az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásnak tartalmaznia kell az adatot átvevő nyilvántartó nyilatkozatát arról, hogy számára az  adat átvételét jogszabály a  nyilvántartással kapcsolatos feladatainak ellátása céljából lehetővé teszi. (6) Adatkapcsolat-szolgáltatás csak az  adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásnak az  elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóság általi jóváhagyását követően kezdhető meg. III. FeJezet a nyILvÁntartÁsoK FeLügyeLete és nyILvÁntartÁsa 6. A nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv 8. § (1) A nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv (a továbbiakban: Felügyelet) feladat- és hatáskörében a) vezeti a nyilvántartások regiszterét (a továbbiakban: Regiszter), b) fogadja a szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás bejelentését, c) vezeti az adatmegnevezések jegyzékét, valamint d) ellátja a nyilvántartókra vonatkozó, e törvény 1–7. §-a szerinti tevékenységek felügyeletét. (2) A Felügyelet az (1) bekezdés d) pontja szerinti feladat- és hatáskörében a) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a  nyilvántartó tevékenysége megfelel-e az  e  törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek, b) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a  hozzá bejelentett szabályzatokat és adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásokat, c) a hozzá benyújtott szabályzatokkal szemben kifogással élhet, d) megvizsgálja a  nyilvántartókkal szemben, az  e  törvény szerinti kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet a  feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy felé, e) mentességet adhat a szabályzat elkészítése, a 6. § (1) bekezdése szerinti adatok egyezőségének ellenőrzése és a 3–4. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól, f ) a nyilvántartók számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat fogalmaz meg, g) a felügyeleti, az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet készít. (3) A  Felügyelet a  nyilvántartások felügyeletével, felügyeleti vizsgálatok lefolytatásával és a  Regiszter vezetésével kapcsolatos tevékenységéről, valamint a  nyilvántartások együttműködési képességének helyzetéről legalább kétévente átfogó jelentést készít jóváhagyás céljából a Kormány számára. A jelentést annak jóváhagyását követően a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus tájékoztatási szolgáltatás szabályai szerint közzéteszi. (4) A Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a  továbbiakban: Ket.) foglaltak szerint a  Regiszterbe való rögzítés céljából adatszolgáltatásra kötelezheti a  nyilvántartót a  nyilvántartások adattartalmával, a  nyilvántartók együttműködési képességével, valamint az  adatkapcsolat-szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban. A  Felügyelet az  adatszolgáltatásra kötelezés során a  Ket. 94. § (1) bekezdés a)–b) pontja alapján jár el, azzal, hogy az ügyfélen a nyilvántartót, a hatósági döntés megsértésén pedig a Felügyelet felhívásában foglalt kötelezettség megsértését kell érteni. (5) A Felügyelet ajánlást ad ki különösen a) az adatkapcsolat-szolgáltatás módjára, valamint b) a szabályzat kialakítására vonatkozóan. (6) A  Felügyelet a  (2)  bekezdés a), b) és e)  pontja szerinti feladatainak végrehajtásába – az  információbiztonságot érintő kérdések tekintetében – bevonja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot. 7. A nyilvántartások regisztere 9. § (1) A  Felügyelet Regisztert vezet az  e  törvény hatálya alá tartozó nyilvántartók által vezetett nyilvántartásokról, a  nyilvántartásokban található adatok köréről, a  nyilvántartásból nyújtott adatkapcsolat-szolgáltatásokról, a  nyilvántartó szabályzatairól és a  nyilvántartásban található adatok átvételére vonatkozó adatkapcsolatszolgáltatási megállapodásokról. (2) A Regiszter adattartalmát a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A Regiszter tartalma nyilvános, az bárki számára megismerhető. 10. § (1) A  Regiszterben tárolt adatkört, azok megváltozását, valamint a  nyilvántartás megszűnését a  Felügyelet a nyilvántartó bejelentése alapján jegyzi be a Regiszterbe. (2) A  nyilvántartó az  (1)  bekezdésben meghatározott bejelentéseket az  erre a  célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon, a  nyilvántartás létrehozását, az  abban bekövetkezett változást, valamint a  nyilvántartás megszűnését követő harminc napon belül teszi meg, kivéve, ha a  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet ez alól mentesíti. (3) A  Regiszterbe való nyilvántartásba vételre az  e  törvényben és az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 8. Adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzatok és adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás bejelentése 11. § (1) A  szabályzatot a  nyilvántartó – legkésőbb annak hatálybalépését követő harmincadik napig – bejelenti a Felügyeletnek. (2) Az  adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodást a  szolgáltatást nyújtó nyilvántartó az  elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóság általi jóváhagyásról történő tudomásszerzéstől számított harminc napon belül bejelenti a Felügyeletnek. (3) A  szabályzatban és az  adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásban foglaltak megváltozását a  nyilvántartó – a  változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének benyújtásával – legkésőbb a  változás hatálybalépését követő harmincadik napig bejelenti a  Felügyeletnek és ezen időn belül értesíti a  módosítással érintett további nyilvántartókat. (4) A  nyilvántartó az  adatkapcsolat-szolgáltatás megszüntetését a  Felügyeletnek legkésőbb a  tevékenység megszüntetését követő harmincadik napig bejelenti. 9. Adatmegnevezések jegyzéke 12. § (1) A  Felügyelet elektronikus jegyzéket vezet a  nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása szempontjából jelentőséggel bíró adatokról és azok megnevezéséről (a  továbbiakban: adatmegnevezések jegyzéke). A jegyzék tartalmazza a megnevezéseket és azok értelmezésének leírását. (2) A  szabályzat tartalmazza a  nyilvántartó által az  adatkapcsolat-szolgáltatás keretében átvehető adatoknak az adatmegnevezések jegyzéke szerinti megnevezését is. 10. Felügyeleti vizsgálat 13. § (1) A szabályzat, az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás, illetve az abban foglaltak megváltozásának bejelentése alapján a  Felügyelet felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálja, hogy a  nyilvántartó tevékenysége megfelel-e az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben, a kapcsolódó jogszabályokban, a szabályzatban és az adatkapcsolatszolgáltatási megállapodásban foglaltaknak. (2) A  Felügyelet a  felügyeleti vizsgálat során jogosult megismerni az  adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodásokat, azzal, hogy a  felügyeleti vizsgálat során tudomására jutott információkat bizalmasan köteles kezelni, azokat nyilvánosságra nem hozhatja. (3) A  Felügyelet összeveti a  szabályzatot a  felügyeleti ajánlásokban foglaltakkal, azok felülvizsgálata érdekében, és szükség esetén új ajánlásokat fogalmaz meg. (4) A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel a  Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A  felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül. A  felügyeleti jelentésre a  Ket. jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az személyes adatot nem tartalmazhat. (6) Amennyiben a Felügyelet a  felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az  elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot. (7) A  Felügyelet az  (1)  bekezdés szerinti vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti. Iv. FeJezet a címadatot tartaLmazó nyILvÁntartÁsoK együttműKödésI Képessége 11. A központi címregiszter 14. § (1) A  címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál. (2) A  központi címregiszter olyan, a  nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a  címadatok vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a  címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára. 15. § A központi címregiszter vezetése, működése és az  egységes címkezelés részletes eljárási szabályait e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. v. FeJezet zÁró rendeLKezéseK 12. Felhatalmazó rendelkezések 16. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben 1. jelölje ki a Felügyeletet, 2. állapítsa meg a Felügyelet eljárására és a mentességi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, 3. állapítsa meg a  Regiszter tartalmára és vezetésére, valamint az  adatmegnevezések jegyzékének vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, 4. állapítsa meg az  adatkapcsolat-szolgáltatási szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a  szabályzat bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat, 5. állapítsa meg az  elsődleges adatnak minősülő adatok körét és az  azokat elsődleges adatként tartalmazó nyilvántartásokat, valamint az elsődleges adattal járó kötelezettségek kezdő időpontját, 6. állapítsa meg azon nyilvántartások körét, amelyek tekintetében a  nyilvántartó automatikus adatelérési felület létrehozására köteles, valamint határozza meg az  automatikus adatelérési felületre vonatkozó követelményeket, 7. állapítsa meg azon nyilvántartások körét, amelyek nem kötelesek a  Regiszterbe történő bejelentés megtételére, illetve a  szabályzat elkészítésére, a  6.  § (1)  bekezdése szerinti adatok egyezőségének ellenőrzésére, és a 3–4. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésére, 8. állapítsa meg a  központi címregiszter vezetése, működése és az  egységes címkezelés részletes eljárási szabályait. (2) Felhatalmazást kap az  e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a  közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az automatikus adatelérési felület megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes követelményeket. (3) Felhatalmazást kap az  e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a  közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a szabályzat és az adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás részletes tartalmi követelményeit. (4) Felhatalmazást kap az  e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a  közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a származtatott adatot és az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás adatai egyezősége automatikus adatátvétel keretében történő biztosításának részletszabályait. (5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintően e törvény 1. § (5) bekezdésében megjelölt feladatokkal kapcsolatos ágazati szabályokat rendeletben határozza meg. 13. Hatályba léptető rendelkezések 17. § Ez a törvény 2015. január 1-jén lép hatályba. 14. Átmeneti rendelkezések 18. § (1) A  nyilvántartók a  3.  § (1)  bekezdésében foglalt előírásoknak legkésőbb az  e  törvény hatálybalépését követő huszonnegyedik hónap első napjáig kötelesek megfelelni. (2) Az  olyan nyilvántartók, akik a  törvény hatálybalépésekor adatkapcsolat-szolgáltatást nyújtanak, a  7.  § (1)  bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az  e  törvény hatálybalépését követő tizenkettedik hónap első napjáig kötelesek megfelelni. (3) Az  olyan nyilvántartók, amelyek e  törvény hatálybalépése után és a  törvény hatálybalépését követő tizenkettedik hónap első napjáig adatkapcsolat-szolgáltatást valósítanak meg, a  7.  § (1)  bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő tizenkettedik hónap első napjáig kötelesek megfelelni. (4) Azok a  nyilvántartók, akik a  törvény hatálybalépésekor nyilvántartással rendelkeznek, a  10.  § szerinti bejelentést legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő hatodik hónap első napjáig kötelesek megtenni. 15. Hatályon kívül helyező rendelkezések 19. § Hatályát veszti a Ket. 172. § j) pont 11. alpontja. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke