307/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására, felügyeletére, felügyeleti díjára, valamint e szervezetek nyilván

307/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására, felügyeletére, felügyeleti díjára, valamint e szervezetek nyilvántartásával, felügyeletével és díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokról. A Kormány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (4a) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkének (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának tartalma 1. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását, az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát az 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezéseire történő utalással kell feltüntetni. (2) A nyilvántartás a közös jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges egyéb adatok körében tartalmazza: a) a közös jogkezelő szervezet elektronikus elérhetőségét (honlap, elektronikus levelezési cím), b) a közös jogkezelő szervezet levelezési címét, amennyiben az nem azonos a székhelyével, c) a közös jogkezelő szervezet valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét, d) annak a – közös jogkezelési tevékenység szempontjából jelentős – szervezetnek a megjelölését, amelynek a közös jogkezelő szervezet a tagja, e) a közös jogkezelő szervezet rövidített elnevezését, ha alapszabálya erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, f) a közös jogkezelő szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését, ha alapszabálya erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, g) a közhasznú jogállású közös jogkezelő szervezet esetében az erre történő utalást. (3) A nyilvántartásba bejegyzett, az Szjt. 90. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglalt adatok megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. 2. A nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelem és mellékletei 2. § (1) A nyilvántartásba történő felvételre irányuló kérelemben az Szjt. 90. § (2) bekezdésében és az 1. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül meg kell jelölni a (2)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat. (2) A jogosultak elhatározásán alapuló közös jogkezelési tevékenység végzése esetén a kérelemben meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek miatt a közösen kezelni kívánt jogot a jogosultak nem tudják, vagy nem kívánják egyedileg gyakorolni. (3) A közös jogkezelési tevékenységgel érintett vagyoni joghoz kapcsolódóan a nyilvántartásba történő felvételre irányuló kérelemben meg kell jelölni az egyes tevékenységeket az alábbiak szerint: a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, b) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapításában való részvétel, c) a felhasználás engedélyezése, d) a felhasználásért járó jogdíj beszedése, e) a díjazás iránti igény érvényesítése, f) a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben történő fellépés, g) a közös jogkezeléssel érintett felhasználások adatainak kezelése, h) a közös jogkezeléssel érintett jogosultak, valamint műveik, illetve teljesítményeik adatainak kezelése, i) a jogdíjak felosztása, j) a jogdíjak felosztás céljára történő átadása az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének. (4) A (3) bekezdés b) pontja és az Szjt. 89. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapításában való részvételnek minősül, ha az egyesület tagja egy olyan másik közös jogkezelő szervezetnek, amely megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit. (5) A nyilvántartásba történő felvételre irányuló kérelemhez mellékelni kell a) az egyesület alapszabályát, b) az Szjt. 92/E. § (2) bekezdésében meghatározott személyek teljes nevét, lakcímét vagy székhelyét jogosulti csoportonként, c) az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultak szándéknyilatkozatát vagy a velük kötött egyedi megállapodást, d) az egyesület képviselőjének nyilatkozatát a jogkezeléssel érintett jogosultak számáról, továbbá az érintett jogosultak műveinek, kapcsolódó jogi teljesítményeinek – tényleges vagy várható – felhasználási arányáról és a jogdíjakból való részesedésük – tényleges vagy várható – arányáról, e) a jogosultak jogainak közös kezelését végző, bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel kötött képviseleti szerződések vagy az erre irányuló szándéknyilatkozatok másolati példányait, f) a c)–e) pontokban említett iratokhoz kapcsolódóan vagy azok részeként annak igazolását, hogy az egyesület az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős részét is képviseli oly módon, hogy e jogosultak az egyesület tagjai vagy ahhoz csatlakozni kívánnak vagy vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, g) az egyesület képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy az egyesület rendelkezésére állnak a közös jogkezelő tevékenység ellátásához szükséges adatok, számítástechnikai eszközök, szoftverek és az Szjt. 92. § (3) bekezdése szerinti adatbázis, h) az egyesület képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a munkavállalói és az általa munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyek révén rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges szakismerettel és gyakorlattal, i) az Szjt. 92. § (4) bekezdése szerinti esetben az egyesület képviselőjének indokolt nyilatkozatát és az azt alátámasztó iratokat arról, hogy több egyesület vagy az újabb egyesület nyilvántartásba vétele nem veszélyezteti a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát, illetve ennek hiányában – az Szjt. 92. § (5) bekezdése szerinti esetben – arról, hogy a kérelmező nyilvántartásba történő felvételhez megkívánt feltételeket összességében a legjobban, illetve a korábban nyilvántartásba vett egyesületnél jobban tudja megvalósítani. (6) Az Szjt. 92. § (4) bekezdése szerinti esetben a Hivatal felhívja a nyilvántartásba vételi kérelemmel érintett, korábban nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezetet nyilatkozat tételére arról, hogy több egyesület vagy újabb egyesület nyilvántartásba vétele veszélyezteti-e a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát, illetve, hogy – az Szjt. 92. § (5) bekezdése szerinti esetben – a kérelmezőnél jobban valósítja-e meg a nyilvántartásba vétel feltételeit. A közös jogkezelő szervezet nyilatkozatát indokolhatja, és ahhoz mellékelheti az azt alátámasztó iratokat. 3. A közös jogkezelő szervezet nyilvántartási adatainak módosítása 3. § (1) A közös jogkezelő szervezet nyilvántartási adatainak módosítására hivatalból vagy a közös jogkezelő szervezet kérelmére kerülhet sor. (2) A módosítási kérelem esetében a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 2. § (5) bekezdésében meghatározott iratok közül csak a módosítással érintetteket kell csatolni. (3) A közös jogkezelő szervezet minden olyan változást, amelyet a bíróság végzéssel vesz tudomásul, a jogerőre emelkedést követően legkésőbb 30 napon belül bejelenti a Hivatalnak. A közös jogkezelő szervezet köteles továbbá a változástól számított 30 napon belül minden olyan adatváltozást – az annak alapjául szolgáló iratok megküldésével együtt – bejelenteni a Hivatalnak, amelyet a nyilvántartásba történő felvétel feltételéül jogszabály előír. (4) A közös jogkezelő szervezetnek a kölcsönös képviseleti szerződés módosítását annak aláírását követő 30 napon belül, az iratok megküldésével kell bejelentenie a Hivatalnak. (5) A (3)–(4) bekezdés szerinti – az Szjt. 90. § (2) bekezdés b)–c) pontjában foglalt adatokat nem érintő – bejelentés tudomásulvételéről a Hivatal a közös jogkezelő szervezetet értesíti. (6) A közös jogkezelő szervezetnek a tagjai névsorát, valamint az előző naptári évben az Szjt. 87. § (3) bekezdése alapján előzetesen tiltakozásukat kifejező jogosultak számát, továbbá az ilyen jogosultaknak a nyilatkozattal érintett felhasználásból az előző naptári évben eredő jogdíjakból való részesedése arányát tartalmazó kimutatást évente két alkalommal, a második naptári negyedév utolsó napja előtt, az éves beszámoló megküldésével egyidejűleg, valamint a harmadik naptári negyedév utolsó napja előtt kell bejelentenie a Hivatalnak. 4. § (1) A közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodás esetén, a Hivatal a jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítását az Szjt. 91. § (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén, a már nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodás alapján, az érintett közös jogkezelő szervezetek közös kérelmére végzi el. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a) a megállapodást, b) a közös jogkezelő szervezetek módosított alapszabályát, ha a megállapodás megkötéséhez vagy teljesítéséhez alapszabály-módosításra van szükség, c) a 2. § (5) bekezdés c)–e) pontjában meghatározottakat, ha a megállapodással érintett jogosulti csoportot tagsági viszony vagy egyedi megállapodás alapján nem képviselte a közös jogkezelési tevékenységet a megállapodás alapján átvenni szándékozó közös jogkezelő szervezet, d) a 2. § (5) bekezdés g)–h) pontjában megjelölt nyilatkozatot, kivéve, ha a megállapodás tartalmazza, hogy az eredetileg a közös jogkezelési tevékenységet ellátó szervezet biztosítja a közös jogkezelési tevékenységhez szükséges adatokat, és az azok kezeléséhez szükséges személyi és tárgyi eszközöket átadja a jogosultságot átvenni szándékozó közös jogkezelő szervezetnek. (3) A nyilvántartás adatainak a megállapodás alapján történő módosításakor mindegyik közös jogkezelő szervezet nyilvántartási adatainál fel kell tüntetni, hogy mely jogosultságokat, illetve mely jogosulti csoportot érinti a megállapodás. (4) A megállapodás megszüntetését a Hivatallal közölni kell; az erre vonatkozó bejelentést megteheti bármelyik fél vagy valamennyi fél együttesen. 4. Törlés a nyilvántartásból 5. § (1) A nyilvántartásból történő törlés iránti kérelemhez mellékelni kell a) a közös jogkezelő szervezet által beszedett és fel nem osztott jogdíjakról szóló kimutatást, b) a jogdíjak felosztásához szükséges, a közös jogkezelő szervezetnél rendelkezésre álló adatokat. (2) A kérelem benyújtása és a törlési határozat jogerőre emelkedésének időpontja között beszedett és felosztott jogdíjakról a közös jogkezelő szervezet kimutatást készít, amelyet megküld a Hivatalnak. (3) Ha az új közös jogkezelő szervezetet a hirdetményben megjelölt időpontig nyilvántartásba veszik, a törlési határozat és a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontja között befolyt jogdíjakat felosztás céljából át kell utalni az új közös jogkezelő szervezet részére. (4) Az Szjt. 92/G. § (2) bekezdése szerinti kijelölés esetében a nyilvántartásban szereplő közös jogkezelő szervezetek közül elsősorban az a közös jogkezelő szervezet alkalmas a kijelölésre, amely egyébként képviseli az érintett jogosulti csoportot vagy amely rendelkezik a felosztáshoz szükséges adatokkal. 5. Közlemény a nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységről 6. § Az Szjt. 92/E. § (4) bekezdése szerinti közlemény tartalmazza: a) a közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásban szereplő adatának módosításáról szóló tájékoztatást, b) a közös jogkezelő szervezet nyilvántartásban szereplő adatait. II. FEJEZET ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁS A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSÁVAL, FELÜGYELETÉVEL ÉS DÍJSZABÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOKBAN 6. Elektronikus úton történő kapcsolattartás a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével kapcsolatos eljárásokban 7. § A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével kapcsolatos eljárásban a Hivatal és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. 8. § (1) A Hivatal a 7. §-ban meghatározott eljárásokban benyújtásra kerülő beadványok (a továbbiakban együtt: beadvány) elektronikus úton történő fogadását – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló jogszabály értelmében – párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés útján biztosítja. (2) A 7. § szerinti elektronikus ügyintézés a kormányzati portálon keresztül vagy közvetlenül a Hivatal internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren érhető el. (3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével kapcsolatos eljárásban a beadványokat az Szjt. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározott elektronikus űrlap (a továbbiakban: elektronikus űrlap) használatával kell elektronikus úton benyújtani. (4) Az elektronikus űrlap díjtalanul áll rendelkezésre. Az ügyfél vagy képviselője az általa kitöltött elektronikus űrlapot az annak beérkezését követően megjelenített kapcsolati mutatón (linken) tekintheti meg és töltheti le. (5) A Hivatal a hozzá érkezett beadványt az ügyfél vagy képviselője elektronikus levélcímére nem küldi vissza. (6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben egyebekben az elektronikus ügyintézés általános szabályait kell alkalmazni. 9. § A beadványt az ügyfél vagy képviselője elektronikus úton, a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történt bejelentkezést követően nyújthatja be a Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül. A Hivatal is ilyen úton közli az ügyféllel vagy képviselőjével a döntéseit. 7. Elektronikus úton történő kapcsolattartás a közös jogkezelő szervezetek díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban 10. § (1) A közös jogkezelő szervezetek díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban az eljárás résztvevője vagy képviselője a beadványokat elektronikus úton a Hivatalnak a honlapján közzétett elektronikus levélcímére küldi meg. (2) Az eljárás résztvevője vagy képviselője a Hivataltól érkező elektronikus levél átvételét köteles a következő munkanap végéig elektronikus levélben visszaigazolni. Visszaigazolás hiányában a Hivatal ismételten megküldi elektronikus levelét. Ha az eljárás résztvevője vagy képviselője ezt sem igazolja vissza a következő munkanap végéig, a Hivatal az írásbeli kommunikáció más formáját alkalmazza. 11. § Az eljárás résztvevője vagy képviselője által küldött elektronikus levél beérkezését a Hivatal visszaigazolja a beérkezést követő munkanap végéig. III. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK KÖZÖS JOGKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE FELETT GYAKOROLT FELÜGYELETRE ÉS A FELÜGYELETI DÍJRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. A közös jogkezelő szervezetek felett gyakorolt felügyeletre vonatkozó szabályok 12. § (1) A Hivatal a közös jogkezelő szervezetek közös jogkezelési tevékenysége felett gyakorolt felügyelet körében: a) a közös jogkezelő szervezetet – megfelelő, legalább 5 napos határidő tűzésével – végzésben nyilatkozattételre hívhatja fel, valamint adatszolgáltatást, iratbemutatást és egyéb tájékoztatást kérhet, b) helyszíni ellenőrzést tarthat, c) szakértői véleményt kérhet és szakértőt hallgathat meg. (2) A helyszíni ellenőrzésről a közös jogkezelő szervezetet előzetesen értesíteni kell, kivéve, ha az értesítés a helyszíni ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. 13. § Ha a közös jogkezelő szervezet a 12. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti felhívásban foglaltakat határidőben nem teljesíti, a Hivatal – 8 napos határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a felhívásban foglalt kötelezettségének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a Hivatal az Szjt. 92/K. § (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételéről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. 14. § (1) Ha a Hivatal az éves felügyeleti eljárás eredményeként megállapítja, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogszabályokban foglalt előírásokat nem sértette meg és nyilvántartásba vételének feltételei az ellenőrzött időszak alatt folyamatosan megvalósultak, erről a közös jogkezelő szervezetet értesíti. (2) Ha a Hivatal a szükség esetén indított felügyeleti eljárás eredményeként megállapítja, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogszabályokban foglalt előírásokat nem sértette meg, és nyilvántartásba vételének feltételei az ellenőrzött időszak alatt a szervezetnél folyamatosan megvalósultak, az eljárást a Hivatal megszünteti. (3) Ha a Hivatal egy adott naptári évben szükség esetén indított felügyeleti eljárást folytatott le, az ezt követően legfeljebb hat hónappal indított, az Szjt. 92/K. § (1) bekezdése szerint évente lefolytatásra kerülő felügyeleti eljárás során nem köteles ellenőrizni azon körülményeket, amelyekre a szükség szerint lefolytatott felügyeleti eljárás kiterjedt. 15. § Ha az igazságügyért felelős miniszter az Szjt. 92/K. § (7) bekezdése szerint felügyeleti intézkedést kezdeményez, a Hivatal köteles a jogszabálysértést érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról az igazságügyért felelős minisztert hatvan napon belül tájékoztatni. 9. A közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjára vonatkozó részletes szabályok 16. § (1) A közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának megfizetése alól mentesség nem adható. (2) A 19. § (2) bekezdés szerinti késedelmi pótlék megfizetése alól, különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesség adható. 17. § (1) A felügyeleti díj alapjául a közös jogkezelő szervezet előző évi – általános forgalmi adót nem tartalmazó (nettó) – bevétele szolgál, ideértve a bevételnek az Szjt. 89. § (11) bekezdése alapján a Nemzeti Kulturális Alap által kezelt részét is. (2) A felügyeleti díj alapjának kiszámításánál az (1) bekezdés szerinti bevételből le kell vonni a törvény vagy megállapodás alapján más közös jogkezelő szervezet részére felosztás céljára átadott jogdíjak nettó összegét, és azt az utóbbinál kell figyelembe venni. (3) A közös jogkezelő szervezet a felügyeleti díjat – az (1) és a (2) bekezdés figyelembevételével – a rá irányadó jogszabályok rendelkezései szerint összeállított, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló alapján számítja ki és fizeti meg. (4) A közös jogkezelő szervezet az Szjt. 92/M. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtja a Hivatalhoz a (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, mindazokkal az adatokkal együtt, amelyek alapján – a (2) bekezdésre is tekintettel – megállapítható a felügyeleti díj pontos összege. 18. § A felügyeleti díjat a Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással kell megfizetni az azonosításhoz szükséges adatok (a közös jogkezelő szervezet neve, címe) és a rendeltetés (jogcím) feltüntetésével. 19. § (1) Ha a felügyeleti díjat Szjt. 92/M. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre nem vagy csak hiányosan fizették meg, a Hivatal – a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett – felhívja a közös jogkezelő szervezetet az elmaradt díjfizetés pótlására. (2) A határidőre meg nem fizetett felügyeleti díj után az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165–167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni. 20. § A Hivatal elnöke engedélyezheti a felügyeleti díjnak a 18. §-ban meghatározott módtól eltérő módon történő megfizetését, ideértve a letéti számla útján történő díjfizetést is. 21. § (1) Ha a Hivatal részére teljesített befizetés rendeltetése nem azonosítható, a befizetés jogcímét a Hivatal a befizetővel egyezteti. (2) Ha a befizető nem azonosítható, nem értesíthető, vagy az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredménytelen, de a visszafizetéshez szükséges adatok a Hivatal rendelkezésére állnak, a Hivatal a befizetett összeget visszafizeti. 22. § (1) Túlfizetés esetén a díjtöbbletet a Hivatal kérelemre visszatéríti, vagy a következő évi felügyeleti díjként vagy felügyeleti díjelőlegként figyelembe veszi. (2) A Hivatal nem téríti vissza azt a befizetést és díjtöbbletet, amelynek összege nem éri el az 500 forintot, vagy amelynek esetében a visszatérítés költségei elérik vagy meghaladják a visszafizetendő összeget. 23. § A felügyeleti díj a Hivatal bevételét képezi, azt a Hivatal szerzői jogi feladatainak ellátására kell fordítani. 24. § A felügyeleti díjak kezelésére, elszámolására és nyilvántartására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 26. § Az e rendelet hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett közös jogkezelő szervezet 2012. május 1-jéig köteles a Hivatal által a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába történő felvételre irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével bejelenteni a 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint igazolni a 2. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltakat. Az ennek megfelelően határidőben benyújtott bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. 27. § (1) A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 6. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Szakértő Testület elnöke által az ügy természetének megfelelően kijelölt tagokból álló, három- vagy öttagú szakértői tanács (eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. Az ügy előadóját és – a jogi szakvizsgával rendelkező testületi tagok közül – az eljáró tanács elnökét szintén a Szakértő Testület elnöke jelöli ki. (1a) A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértő Testület elnöke által, az ügy természetének megfelelően kijelölt szakértő (a továbbiakban egyesszakértő) is kialakíthatja. Egyesszakértő jelölhető ki különösen, ha az ügy megítélése egyszerű, és a kirendelésben vagy megbízásban feltett kérdések megválaszolásához a Szakértő Testület egyetlen tagja teljes körben megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az egyesszakértő eljárására az eljáró tanácsra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés kivételével.” (2) Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait, az egyesszakértőt és a 6. § (3) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)–(4) bekezdései alapján befolyt díjból a Hivatal fizet ki az eljáró tanács tagjainak, az egyesszakértőnek, illetve a külső szakértőnek.” (3) Az R. Mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A szakértői vélemény alapdíja: – egyesszakértő esetén 110 000 Ft; – háromtagú tanács esetén 180 000 Ft; – öttagú tanács esetén 285 000 Ft.” 28. § Hatályát veszti: a) a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek felügyeleti díjára vonatkozó részletes szabályokról szóló 25/2010. (XII. 28.) KIM rendelet, b) a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 24/2010. (XII. 28.) KIM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök