📄 Jogszabály szövege
99/2016. (V. 13.) Korm. rendelete a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról.
A Kormány
a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § (10) bekezdés, a 3. § (7) és (8) bekezdés és a 10. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében
meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 6. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés
a) pontjában,
a 7. § és a 11. § (2) bekezdés tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
a 8. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §
(1) bekezdés g) pontjában, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. és
17. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 11. § (1) bekezdés tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 11. § (4) bekezdés tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén értesítendő hatóságok és a kötelező
értesítés esetei
1. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) szerinti kéményseprő-ipari
szerv és kéményseprő-ipari szolgáltató (a továbbiakban együtt: kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó)
a) a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető,
b) a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága,
c) a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása,
d) a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,
e) a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék
elvezetőnél az E–F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás
esetén a szikrafogó hiánya,
f ) a B–F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermékelvezető használata,
g) a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő
minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata,
h) a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű
összekötő elem,
i) a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása, vagy
j) az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma
miatti – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb
három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében
a földgázelosztót.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely esetben a helyszínen nem kéményseprőmester jár el, az értesítés szakmai
indokoltságát (az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyét jelentő hiba fennállását) az ellenőrzést vagy
vizsgálatot végző személy a felette szakmai felügyeletet gyakorló, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál
foglalkoztatott kéményseprőmesterrel a helyszínről egyezteti. Az egyeztetés megtörténtét a Kstv. 2. § (8) bekezdése
szerinti dokumentumban fel kell tüntetni. Az értesítés elküldése előtt annak indokoltságát a kéményseprőmester
aláírásával igazolja. A kéményseprőmester aláírása nélkül az értesítés nem küldhető el.
2. A kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárás rendje
2. § (1) Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követően megállapítja,
hogy az ingatlan használója és az ingatlan tulajdonosa nem azonos, három napon belül írásban értesíti az ingatlan
tulajdonosát is az 1. §-ban foglaltakról és az égéstermék-elvezető használatának a Kstv. 5. § (2) bekezdés d) pontja
szerinti tilalmáról.
(2) A tűzvédelmi hatóság a Kstv. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követő harminc napon
belül ellenőrzi az ingatlanhasználó Kstv. 5. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségének
teljesítését. Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy az ingatlan használója az égéstermék-elvezetőt a tilalom
ellenére üzemelteti és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ingatlan
tulajdonosával szemben tűzvédelmi bírságot szab ki a tűzvédelmi bírságról szóló kormányrendelet rendelkezései
szerint.
(3) A tűzvédelmi hatóság megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését, ha az ingatlan tulajdonosa a hatóság
felhívására az előírt határidőben sem tesz eleget a Kstv. 5. § (3) bekezdés alapján fennálló, a Kstv. 5. § (2) bekezdés
a) és e) pontjában foglalt kötelezettségének.
(4) A tűzvédelmi hatóság (3) bekezdés szerinti tiltását követően az égéstermék-elvezető akkor üzemeltethető újra, ha
a szabálytalanságot megszüntették, és azt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben
meghatározott dokumentumban igazolja. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 2. § (8) bekezdésben
meghatározott dokumentum másolatát a tűzvédelmi hatóság részére a kiállítástól számított három munkanapon
belül továbbítja.
(5) A tűzvédelmi hatóság kérelemre hatósági eljárásban vizsgálja ki a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított,
a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó
dokumentum kiadásával, valamint a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló értesítéssel kapcsolatos vitás
ügyeket, és azok tartalmát felülvizsgálja.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindítására irányuló kérelem a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti
dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül nyújtható be a tűzvédelmi hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a dokumentum, illetve értesítés
másolatát és az első fokú hatósági eljárásért fizetendő eljárási illeték megfizetését igazoló okiratot.
(7) Ha a tűzvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti eljárása során megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari szolgáltató
nem tett eleget a Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségnek, határozatban
állapítja meg a dokumentum három munkanapon belül történő kiadásának kötelezettségét. A tűzvédelmi hatóság
a (6) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, ha a Kstv. 2. § (8) bekezdése, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti
dokumentumot a kéményseprő-ipari szolgáltató kiadta.
(8) Ha a tűzvédelmi hatóság a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdése szerinti
értesítés kérelemre lefolytatott felülvizsgálata során megállapítja, hogy annak tartalma nem megfelelő, és
a dokumentum kiállításának alapjául szolgáló kéményseprő-ipari feladat elvégzésének időpontjában fennálló
adat rendelkezésre áll, határozatban módosítja a dokumentum tartalmát. Ha a dokumentum módosításához nem
áll rendelkezésre minden adat, a tűzvédelmi hatóság határozatban kötelezi a kéményseprő-ipari szolgáltatót
a dokumentum alapjául szolgáló, a Kstv. 2. § (4) vagy (5) bekezdésében, illetve a Kstv. 3. § (6) bekezdésében
meghatározott feladat ismételt elvégzésére.
(9) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárást lezáró döntést a kérelmező ügyféllel és a kéményseprő-ipari
szolgáltatóval is közölni kell.
(10) A tűzvédelmi hatóság a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján – a (6)–(9) bekezdésben
foglaltak megfelelő alkalmazásával –
a) eljár az ingatlan használójának, tulajdonosának a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari
tevékenységével kapcsolatos panasza esetén, ha azt az ingatlan használója vagy tulajdonosa kérelmére
a kéményseprő-ipari szerv – igazolható módon – nem orvosolta,
b) kivizsgálja a kéményseprő-ipari szerv által kiállított, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari
tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum kiadásával kapcsolatos vitás ügyeket,
valamint annak tartalmát megvizsgálja,
c) megvizsgálja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szerv általi, a Kstv.
3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát,
és a kéményseprő-ipari szervet – határidő tűzésével – írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel, valamint
intézkedéséről az ingatlan használóját, tulajdonosát értesíti.
3. § (1) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót a kéményseprő-ipari tevékenység gyakorlásától eltilthatja,
ha megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai,
személyi és tárgyi feltételekkel teljes mértékben nem rendelkezik.
(2) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatót az (1) bekezdés esetén a kéményseprő-ipari tevékenység
végzéséhez szükséges jogszabályban előírt szakmai, személyi és tárgyi feltételek maradéktalan teljesítéséig tilthatja
el a tevékenység végzésétől az érintett ellátási területen, és intézkedik az eltiltás tényének a Kstv. 7. § (4) bekezdése
szerinti nyilvántartásban történő feltüntetéséről.
(3) Ha a tevékenység végzésétől az (1) bekezdés szerint eltiltott kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari
tevékenységet a tiltás időtartamának leteltét követően folytatni kívánja, a tevékenység megkezdése előtt eleget
kell tennie a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott bejelentési kötelezettségének.
(4) A kéményseprő-ipari szolgáltató székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság megyei ellátási területenként
nyilvántartást vezet a Kstv. 7. § (4) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari tevékenységet folytatni kívánó
szolgáltatókról.
(5) A helyi önkormányzat Kstv. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntése esetén a tűzvédelmi hatóság
a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján vezetett nyilvántartásába felvett
közszolgáltatókat 2016. július 1-jétől átvezeti a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás adatai
alapján ingyenesen és korlátozás nélküli hozzáférés lehetőségével naprakészen közzéteszi az interneten
a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, címét, elérhetőségét, működési helyét, ellátási területét.
(7) A tűzvédelmi hatóság vizsgálja
a) a kéményseprő-ipari szervnél a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek
fennállását,
b) a kéményseprő-ipari szerv tevékenységét. (8) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén a kéményseprő-ipari
szervet – határidő tűzésével – írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel és felhívásáról, valamint a 2. §
(10) bekezdése szerinti intézkedéséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét írásban tájékoztatja.
3. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kötelező értesítési feladatai
4. § (1) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról
(a továbbiakban: első időpont) legalább tizenöt nappal korábban köteles az ingatlan használóját hirdetmény útján
értesíteni, valamint honlapján a sormunkával érintett ingatlan közterületi elnevezésének megadásával tájékoztatni.
Ha a kéményseprő-ipari tevékenység az első időpontban nem végezhető el, a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv.
10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató második időpontot jelöl meg, amelyről legalább tizenöt nappal korábban
az ingatlan használóját, tulajdonosát a (2) bekezdésben meghatározott módon értesíti. A második időpontról szóló
értesítés tartalmazza a kéményseprő-ipari tevékenység – annak ismételt meghiúsulása napjától számított – harminc
napon belüli igénybevételének kötelezettségére vonatkozó felhívást, és a kötelezettség elmulasztása esetére
a figyelmeztetést arról, hogy a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a tűzvédelmi
hatóságot értesíti.
(2) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a sormunka második időpontjáról
sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású, kétpéldányos bizonylaton nyilvántartott okirat egy példányán
a) ajánlott postai küldeménnyel,
b) tanúval vagy fényképfelvétellel igazolt, postaládában, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható
módon elhelyezett értesítéssel,
c) a társasház közös képviselője, lakásszövetkezeti lakóépület esetén a lakásszövetkezet elnöke útján,
d) személyesen – az értesítés megtörténtét az értesített személy vagy ennek hiányában tanú aláírásával
igazolva –, vagy
e) a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben elhelyezett – a társasház közös képviselője,
a lakásszövetkezet elnöke által előzetesen igazoltan átvett – hirdetménnyel
értesíti az ingatlan használóját.
(3) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti tanú nem lehet a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használójánál
végző kéményseprő-ipari szerv, Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató alkalmazottja, megbízottja vagy
tulajdonosa.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti fényképfelvétel alkalmazása esetén a kézbesítés időpontjának és helyszínének
egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.
(5) A társasház közös képviselője vagy a lakásszövetkezet elnöke a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. §
(3) bekezdése szerinti szolgáltató értesítésének kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a társasház
vagy a lakásszövetkezet szabályzatai szerinti módon az ingatlan használóinak a sormunka időpontjáról történő
értesítéséről.
(6) A kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató az (1) bekezdés szerinti értesítést
az ingatlan használója részére elektronikus úton is továbbíthatja, ha az ingatlan használója hozzájárult a Kstv. 5. §
(12) bekezdése szerinti kapcsolattartáshoz.
(7) A sormunka első időpontja, és az annak elmaradása esetére megjelölt második időpont az (1) bekezdés szerinti első
értesítésben is megadható.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell
a) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató nevét, székhelyét,
b) a kéményseprő-ipari szerv, a Kstv. 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét
(különösen címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét),
c) a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét,
d) az ingatlan címét, ahol a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzendő,
e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap megjelölésével, valamint
f ) a tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét.
(9) Ha az ingatlan használója – a Kstv. 3. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével –
a) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó által a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban
feltüntetett szabálytalanságot a következő ellenőrzés időpontjáig nem szünteti meg, a kéményseprő-ipari
tevékenységet ellátó a következő ellenőrzés időpontjától,
b) a Kstv. 2. § (7) bekezdése, 5. § (2) bekezdése és 5. § (4)–(6) bekezdése szerinti kötelezettségét nem teljesíti,
a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó annak észlelésétől
számított három munkanapon belül írásban, igazolható módon, legfeljebb hatvan napos határidő megjelölésével
felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére. A felhívás
eredménytelensége vagy kézbesítésének sikertelensége esetén a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó
a tűzvédelmi hatóságot nyolc napon belül értesíti.
(10) A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a Kstv. 3. § (6) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségét a sormunka
vagy a megrendelésre végzett kéményseprő-ipari tevékenység során történt felmérés elvégzésétől számított nyolc
napon belül írásban teljesíti, megjelölve az égéstermék-elvezető jogszabályban előírtnál gyakoribb, sormunka
keretében történő ellenőrzése, tisztítása szükségességének okát és az ellenőrzés, tisztítás szakmailag indokolt
gyakoriságát.
(11) A kéményseprő-ipari szerv a Kstv. 10. § (17) bekezdésében meghatározott nyilatkozat-felvétel eredményéről
az ingatlan használóját a nyilatkozat-felvétel helyszínén a nyilatkozat egy példányának átadásával, helyszíni átadás
hiányában postai úton vagy – az ingatlan használójának hozzájárulása esetén – a Kstv. 5. § (12) bekezdésében
meghatározott módon értesíti.
4. Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(2) Ahol e rendelet a kéményseprő-ipari szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, ezek alatt a Kstv.
átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásában a közszolgáltatót is érteni kell.
6. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
4. számú mellékletének 2. pont 1.14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.14. kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató, kéményseprő-ipari közszolgáltató.”
7. § (1) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók
kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdés
j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben
meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely]
„j) eljár a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (2) bekezdés
a), b), d) és e) pontjában meghatározott hatósági eljárásokban,”
(2) Az R2. 1. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban:
területi szerv) jelöli ki, amely]
„h) eljár – az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel – a Kstv. 7. §-ában meghatározott hatósági és
felügyeleti eljárásokban,”
(3) Az R2. 1. § (3) bekezdés h) pontja a következő hf ) alponttal egészül ki:
[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban:
központi szerv) jelöli ki, amely
a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása
során]
„hf ) eljár a Kstv. 7. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott hatósági eljárásokban,”
(4) Az R2. 1. § (2) bekezdés d) pontjában az „az (1) bekezdés a)–g) és k) pontjában” szövegrész helyébe az
„az (1) bekezdés a)–g) és j)–k) pontjában” szöveg lép.
(5) Az R2. 5. § (1) bekezdésében az „az 1. § (1) bekezdés a)–g) és j)–n) pontja, 1. § (2) bekezdés g) pontja, 1. §
(3) bekezdés b)–c) pontja” szövegrész helyébe az „az 1. § (1) bekezdés b)–g) és j)–n) pontja, az 1. § (2) bekezdés g), k)
és l) pontja, valamint az 1. § (3) bekezdés b)–c) pontja” szöveg lép.
(6) Az R2. 7. § (1) bekezdésében a „Ksktv.-ben” szövegrész helyébe a „Kstv.-ben” szöveg lép.
8. § (1) A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012.
(XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Kormány az építési termék, építményszerkezet, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép,
berendezés, tűzoltó-technikai termék (a továbbiakban együtt: termék) tűzvédelemmel, valamint nyitott
égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezéssel
(a továbbiakban: szén-monoxid-érzékelő) kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervként
a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: BM OKF) jelöli ki.
(2) A Kormány a termékek tűzvédelemmel, valamint a szén-monoxid-érzékelőkkel összefüggő piacfelügyeleti
hatósági feladatokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzések lefolytatására – a Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében lévő ingatlanok kivételével – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki.”
(2) Az R3. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A BM OKF és a katasztrófavédelmi kirendeltség ellenőrzi a forgalomba hozott, forgalmazott,
a) beépítésre kerülő vagy beépített termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek
b) felszerelt szén-monoxid-érzékelő műszaki előírásoknak
való megfelelőségét.”
9. § Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.)
Korm. rendelet 4. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató, kéményseprő-ipari közszolgáltató”
10. § (1) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 21. §-ának
28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„28. településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,”
(felelős tagja.)
(2) Az R5. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A miniszter a településüzemeltetésért és kéményseprő-ipari tevékenységért való felelőssége keretében
előkészíti a temetkezési közszolgáltatásra és a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.”
11. § (1) Hatályát veszti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a) 8. § (2) bekezdés h) pontja;
b) 8. § (3) bekezdés f ) pontja.
(2) Hatályát veszti az R2. 9/A. §-a és 9/B. §-a.
(3) Hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.)
Korm. rendelet.
(4) Hatályát veszti a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami
szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet.
12. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.